Besence Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2008. (XII. 3.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatáról

Hatályos: 2016. 12. 13

Besence Község Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2008 (XII.3..) rendelete

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL a módosító 11/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben

2016.12.13.

Besence Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 7. § (3) bek. c) pontjában és a 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet területi hatálya Besence község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai alkalmazandók.

(3) Szabályozási elemek:

a.) I. rendű szabályozási elemek (közlekedési elemek, terület-felhasználási módok, terület-felhasználási egység határa, amelyeket csak a településszerkezeti terv felülvizsgálatára és módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni),
b.) II. rendű szabályozási elemek 1a) pontban nem szereplő elemek, amelyeket csak a szabályozási terv módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni),
c.)2
(4) A rendelet a Pécsi Építész Kör Kft. 2008.-Bes. munkaszámú dokumentációjának
TSZT-1, KSZT-1, BSZT-1 rajzszámú tervlapjaival együtt érvényes.
II. Fejezet

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

Az engedélyezés általános szabályai

2. §3

3. §4

Geológiai általános előírások

4. § (1)5

(2) A bevágásokkal, tereplépcsőkkel tagolt területek beépítése előtt 6geotechnikai vizsgálatokra alapozva kell tisztázni a beépítés feltételeit.

(3) Terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik. Az érintett területeken 7tervezés során figyelembe kell vennie az építési terület pince és üregviszonyait.

(4) A területet alkotó kőzettérre olyan mérnökgeológiai jellemzők érvényesek, melyek szerint meredek lejtőkön felszínmozgás (csúszás) veszélyes helyszínek találhatók. A terület felszínmozgásos jelenségek kialakulására való hajlama és erózióérzékenysége miatt a csapadékvíz elvezetést kiemelt gondossággal kell megtervezni.

(5) Új területek beépítésének alapfeltétele, hogy a beépítésre tervezett területeken és közterületeken a felszíni vizek eróziómentes és akadálytalan elvezetése biztosított legyen.

(6) Mélyfekvésű, magas talajvízállású területeken építmények létrehozása előtt a talajvíz várható szintjét is tisztázó 8geotechnikai vizsgálatokkal kell tisztázni az igénybevett kőzettér állapotát. Felszín alatti építmények létrehozásának feltételeit a talajvíz várható szintjének ismeretében kell meghatározni.

(7) Jelentősebb mértékű, vagy felszínmozgásra veszélyes területek igénybevétele, illetve belterületbe vonás előtt az építési tevékenység megalapozására geotechnikai, 9szakági munkarész készítése szükséges.

(8)10

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

5. § (1)11

(2) Az építési övezeti, övezeti előírásoknak nem megfelelő épületek abban az esetben bővíthetők, ha:

- nem állnak építési korlátozás, vagy tilalom alatt;
- vízszintes irányú bővítésük nem jár a hatályos előírások szerint megengedhető beépítettségnél esetleg már nagyobb beépítettség további növelésével, valamint az építési határvonalak átlépésével;
- függőleges irányú bővítésük nem növeli tovább a hatályos előírások szerint megengedhető építménymagasságnál esetleg már nagyobb építménymagasságot, továbbá a telekhatároktól való távolság (a H/2 szabály alkalmazása miatt) nem korlátozza az építménymagasság növelését, továbbá az építménymagasság növelése nem korlátozza a szomszédos telkek építési lehetőségét,
- a bővítést a szomszédos épületektől betartandó távolságok nem korlátozzák.
(3) 12
(4) 13
(5) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.

Telekalakítási rendelkezések

6. § (1) Az új telkek legkisebb méreteit az építési övezeti előírások szerint kell megállapítani.

(2) A korábban kialakított építési telkek akkor is beépíthetőnek minősülnek, ha a méreteik csak a kialakításuk idején hatályos előírásoknak felelnek meg.

Közterületek használata

7. § (1)14

(2)15

(3) A község közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

- hirdető (reklám) berendezés elhelyezése. Hirdető és reklámtábla különállóan lakótelken belül nem helyezhető el. Az épület homlokzatán 1 m2-nél nagyobb felületű hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet, fényreklám és reklám-, cég-, vagy címtábla nem helyezhető el.
- árusító pavilon (mozgó árusítóhely) létesítése,
- közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhely, töltőállomás) kialakítása,
- köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak) elhelyezése,
- szobor, díszkút elhelyezése,
- távbeszélő fülke elhelyezése,
- építési munkával kapcsolatos létesítmények, állványok elhelyezése, ideiglenes építőanyag tárolás,
- rendezvények épületei.
(4) Közterületen építményt az OTÉK 39. és 40. §-a alapján úgy kell elhelyezni, hogy az a közterület, közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem akadályozhatja.

A közművesítés mértéke, közművek elhelyezésének, üzemeltetésének rendje

8. § (1) Közművesítettség szempontjából a beépítésre szánt területek részleges közműve-sítettségűnek minősülnek, azaz

- közüzemi energia szolgáltatást (villamos energia),
- közüzemi ivóvíz szolgáltatást,
- a szennyviz zárt szennyvízgyűjtőben történő tárolását és elszállítását,
- közterületi nyitott, vagy zárt rendszerű csapadékvíz elvezetést
kell biztosítani.
A közüzemi szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig a szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.
(2) Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése, illetve a meglévő területeken a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.
Az ingatlanok vízcsatlakozása/rákötése a szennyvízcsatorna-hálózatra annak kiépülését követően egy éven belül kötelező. A felhagyott szennyvíz gyűjtőtárolókat és szikkasztókat a csatornára rákötést követően 60 napon belül meg kell szüntetni.16
(3) A közművek területigénnyel járó létesítményeit, továbbá a működésük által megkövetelt védőterületeket a szabályozási terven jelölt területeken kell elhelyezni.
(4) 17
(5) 18
(6) 19

Az építmények elhelyezése, kialakítása

9. § (1) A területen csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes - elsősorban egyedi tervezésű - építmények építhetők, amelyeket a telek adottságainak, a környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátosságainak megfelelően alakítottak ki.

(2) Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.

(3) Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad.

(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan bővülhetnek.

(5)20

(6) Terepszint alatti építmény az OTÉK 1. sz. melléklete 97. pontja szerint bárhol létesíthető, de:

a.) az építési telken csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből,
b.) a terepszint alatti építmény feletti zöldfelületet is csak tetőkertként szabad számításba venni 21a terepszint alatti főfunkció (pl. üzlet, műhely, stb.) területét a szintterület mutatóban figyelembe kell venni, (szintterület mutató: egyes telkekre vonatkoztatandó viszonyszám, az egy telken elhelyezhető épület(ek) összes szintterületének és a telek területének hányadosa.
(7) Az építési helyen belül az épületet 22úgy kell elhelyezni, hogy a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes lefolyása, ugyanakkor a létrehozott építmények állékonysága is biztosított legyen.
(8) 10 m-nél magasabb önálló hírközlési építmény, szerkezet a belterületen, illetve mezőgazdasági területen gyepterületen belül, illetve táj- és természetvédelmi területen és a korlátozott használatú mezőgazdasági területeken belül nem helyezhető el.

Az állattartó épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó szabályok

lakóterületen

10. § (1)23

(2)24

(3)25

(4) Az állattartó létesítményben elhelyezett technológiai berendezéseknek könnyen kezelhetőnek, tisztíthatónak és fertőtleníthetőnek kell lennie, nem veszélyeztethetik az emberek és állatok testi épségét, nem lehetnek balesetveszélyesek.

(5)26

Tűzvédelem

11. §27

III. Fejezet

TELEPÜLÉSSZERKEZET, TELEPÜLÉSRENDEZÉS

A belterületi határ megállapítása

12. § (1) A község belterületét növelni, illetve csökkenteni a szabályozási terven jelölt területtel, a tényleges felhasználás szándékának testületi határozattal történő megerősítését követően lehet.

(2) A tervezett belterület bővítés az igények ismeretében ütemezetten történhet (lásd: 1. § 3. bekezdés c. pontja).

Településszerkezet, terület-felhasználás

13. § A szabályozási terv

a.) a község közigazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel;
b.) a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe sorolja;
c.) a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja;
d.) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.

14. § A község beépítésre szánt területén a következő terület-felhasználási egységek vannak:

a.) lakóterület (falusias lakóterület): Lf,
b.) gazdasági terület (kereskedelmi-szolgáltató terület):Gksz,
c.) különleges terület: K.

15. § A község beépítésre nem szánt területén a következő terület-felhasználási egységek vannak:

a.) közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési terület: KÖu,
b.) erdőterület: E,
c.) mezőgazdasági terület: Má,
d.) vízgazdálkodási terület: V.

A szabályozási elemek értelmezése, fogalommeghatározás

16. § (1) Lásd 1. § 3. bekezdést.

(2) A szabályzatban használt homlokzatmagasság meghatározása:

- az építmények egyes homlokzatfelületeinek - az OTÉK 1. sz. mellékletének 2852. pontja szerint - külön-külön számított F/L értéke.
(3) Szintterület mutató: egyes telkekre vonatkoztatandó viszonyszám, az egy telken elhelyezhető épület(ek) összes szintterületének és telekterületének hányadosa.
(4) A jelenlegi közterület felöli telekhatár – amennyiben a terv másként nem rendelkezik – kötelező szabályozási vonalnak tekintendő.
(5) Megjegyzés:
- az építési övezetek építési használatát tartalmazó táblázatokban a telkekre és építménymagasságokra vonatkozó értékek új telekalakításokra, illetve új épületek építésére értendők,
- a K jel a kialakult állapotra utal.

A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEI

Falusias lakóterület (Lf)

17. § (1) A területen az OTÉK 14. § (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre – mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény – vonatkozó szabályok:

2.1. A gazdálkodási célú épület – ha a telken lakóépület is van – nem lehet nagyobb az építési telek méretének 15%-ánál. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás építményeivel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre vonatkozó mértéknél.
2.2. Gazdálkodás céljára elsősorban a meglévő gazdasági épületeket kell felhasználni.
2.3. A meglévő gazdasági épület felhasználásakor
a.) állattartó épület esetében a lakóépülettel esetleg meglévő közvetlen kapcsolatot meg kell szüntetni,
b.) a gazdasági épület telekhatáron álló – vagy csorgóközzel a telekhatáron álló – épületrészén – falán, tűzfalán – a telekhatárra néző nyílást, természetes, vagy mesterséges szellőzőberendezést meg kell szüntetni.
2.4. A gazdálkodás célját szolgáló épület a községben kialakult oldalhatáron álló beépítésnek megfelelően oldalhatáron, illetve csorgóközzel az oldalhatárra helyezhető el.
2.5. A telkek beépítésének hagyományai szerint a gazdálkodás célját szolgáló épület a gazdasági udvar végén keresztbefordítottan is építhető.29
(3) A kialakult építési övezetekben maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége nem haladhatja meg az adott övezet kialakítható minimális telekszélességének kétszeresét vagy maximálisan 40,0 m-t.
(4) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

Lf jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

K – 1200

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

K –16

m

A beépítési mód

-

K
oldalhatáron álló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

4,5

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

30

30

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

40

%
Ahol a terv külön nem jelöli, a területen az elő-, oldal- és hátsókert méretét az OTÉK 35. §-a szerint kell meghatározni.
Az utcai homlokzatmagasság mindenhol a kialakulthoz kell, hogy igazodjon.
(5) A telek beépítettség az Lf jelű építési övezetben 80,0 m mélységgel, számítandó, ahol a szabályozási tervlap jelöli.
(6) A területre vonatkozó részletes előírások:
a.) A területen a kialakult egységes karakter megőrzése érdekében csak olyan építmények építhetők, amelyek illeszkednek a terület történeti hagyományaihoz, a beépítés karakteréhez, a telek adottságaihoz, valamint a rendeltetésük követelményeihez. A tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani. 30Az épületek tömegéből adódó változatos tetőformák, a hagyományokban gyökerező kontyolások és fióktetők alkalmazása ajánlott.
b.) Az egyes épületek egységes megjelenését biztosítani kell. Az adott épületen csak egységes építőanyagok (tetőfedés, homlokzatképzés, stb.), egységes színezés alkalmazható. Az épület portáljait a teljes épületre egymással összhangban, egységesen kell kialakítani.
c.) A héjalás cserép, vagy cserép jellegű égetett kerámia alapanyagú, a környezethez illeszkedő színezésű legyen.
d.) Lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével – legfeljebb 4,0 m építménymagasságú, a helyi hagyományoknak megfelelő kialakítású, anyaghasználatú lehet.
(7) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,5.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület terület (Gksz)

19. § (1) A területen az OTÉK 19. §-ában megnevezett, valamint kivételesen vegyes funkciójú (lakás- és szállásegységeket tartalmazó) építmények helyezhetők el.

(2) E terület-felhasználási egységbe (területbe) a tervezett kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek tartoznak.

(3) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

Gksz jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

2500

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

m

mélységi mérete

-

m

A beépítési mód

-

szabadonálló

A megengedett legnagyobb építménymagasság

-

6,0

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

60

50

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

20

30

%
A legkisebb elő-, oldal- és hátsókert mérete: 5/6/6 m.
(4) Gksz jelű építési övezet területe olyan gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmények elhelyezését teszi lehetővé, amely a meglévő lakásfunkciókra nincsenek zavaró hatással.
(5) Új lakás csak az OTÉK 19. § (2) bek. 2-ben előírt ún. „szolgálati lakásként” építhető a területen.
(6) Az építési telkek mindkét oldali oldalhatára, valamint a hátsó telekhatára mentén legalább egy sor védőfásítást kell telepíteni. illetve fenntartani.
(7) Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,5.

Különleges területek (K)

20. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt terület-felhasználású területektől eltérnek.

(2) K-T jelű építési övezet: temető

K-T jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-


Kialakult
(nincs kikötés)

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

m

mélységi mérete

-

m

A beépítési mód

-

szabadonálló

A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság

-

4,0*

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

40

40

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

50

%
31Az övezetben a telkeken jelölt beültetési sávot a terület tulajdonosának kell kialakítani és karbantartani, valamint a területet gyommentes állapotban kell tartani.
(3) K-Sp jelű építési övezet: sportterület32

K-Sp jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-


Kialakult
(nincs kikötés)

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

m

mélységi mérete

-

m

A beépítési mód

-

szabadonálló

A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság

-

3,5-7,5*

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

40

10

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

60

%
(4) K-Szv jelű építési övezet: szennyvíztisztító33

K-Szv jelű építési övezet

OTÉK

HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret

-

1200

m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete

-

m

mélységi mérete

-

m

A beépítési mód

-

szabadonálló

A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság

-

3,5-4,5*

m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke

40

10

%

A zöldfelület legkisebb mértéke

40

70

%
a.) Az övezetben a telken beültetési sávot a terület tulajdonosának kell kialakítani 10,0 m széles sávban a telekhatártól mérten.
b.) A 10,0 m-es beültetési sávban 3 szintes növényállomány telepítése szükséges.34

A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEI

Közlekedési, közműelhelyezési, terület

21. § (1) E terület-felhasználási egység (terület) az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.

(2) Az e területbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét a szabályozási terv jelöli.35

(3) A közutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv másként nem jelöli – az OTÉK 26. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani.

(4) A község közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai – mivel közlekedési és közmű létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők – a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak.

(5)36

(6) Hírközlési létesítmények közterületen az ágazati szabványok, szakhatósági előírások betartásával helyezhetők el.

(7) Közút területét – szélességben, vagy hosszúságban – ütemezve kialakítani nem szabad.

(8)37

(9) A dűlőutak szélessége kialakult, új dűlőút minimális szabályozási szélessége 8,0 m.

(10) Közterületen való építkezés, közmű- és útépítés nem károsíthatja a meglévő és tervezett növénysávot.38

(11) 18 m szabályozási szélességet elérő közutak mellett legalább 1 oldalon fasort kell telepíteni.

(12) A közlekedési létesítmények elhelyezéséhez szükséges területek határát a szabályozási terv tartalmazza:


az út jele, neve

kategóriája

tervezési

osztálya

szabály.
széles-sége (m)

övezeti

jele

meglévő

tervezett

5805 út

összekötő út

K.V.B

30

KÖu-1

Fő u.

gyűjtőút

B.V.c-C

meglévőmin. 16

KÖu-1

Páprád felé vezető út
/BMTrT szerint, alternatíva/

egyéb út

K.VIII.C

12

KÖu-2

tóhoz vezető út

egyéb út

K.VIII.C

12

KÖu-2

egyéb meglévő és tervezett mező- és erdőgazdasági utak

egyéb út

K.VIII.C

10

KÖu-2

Erdőterület

22. § (1) Az erdőterület a település bel-, illetve külterületének legalább 1500 m2-t meghaladó nagyságú, erdei növénytársulásokkal borított része.

(2) A szabályozási terven az erdőterületek elsődleges rendeltetésük alapján védelmi (Ev) tartozik, más terület-felhasználási egységbe csak a településrendezési terv módosításával sorolhatók át.

(3) Az Ev – jelű védelmi (védett és védő) rendeltetésű erdőterületek, a területen építményt elhelyezni nem lehet.

(4)39

(5) A telepítést a termőhelyi igényeknek megfelelő őshonos, honos az adott tájba illő fafajokkal kell végezni.

(6) Az erdőterületeken az országos és helyi építési előírásokon túl az adott terület művelési ágának megfelelően az erdőkre, a föld- és talajvédelemre valamint a természetvédelemre, Natura 2000 területekre vonatkozó előírásokat is be kell tartani.

(7)40

(8)41

(9)42

(10) A véderdő jellegű fejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy azok egy része közhasználati, közparki funkció ellátására is alkalmas legyen.

(11) Erdőtelepítésnél, fasorok létesítésénél a tájra jellemző, őshonos, hosszú életű fafajokat kell alkalmazni.

(12)43

Vízgazdálkodási terület

23. § (1) E terület-felhasználási egységbe az OTÉK 30. § (1) bekezdése szerinti területek, valamint a vízműterületek tartoznak, ahol az OTÉK 30. § (2) bekezdése szerint lehet építményeket elhelyezni.

(2)44 V-1 jelű terület: vízgazdálkodási terület, mocsár, vízállás,

V-2 jelű terület: vízgazdálkodási terület, árok, csatorna, töltés

Mezőgazdasági terület

24. § (1) E terület-felhasználási egység (terület) az OTÉK 29. §-a szerinti célt szolgálja.

(2) Külterületen:

a) a művelési ág változtatás, más célú hasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélő használat által meghatározott adottságoknak és a természeti érékeknek a figyelembevételével lehetséges;

b) a termőföld hasznosításakor meg kell őrizni a természeti képződményeket;

c) minimum 2 méter széles mezsgyéket kell kialakítani a szántók szélein.

(3)45

a) Termőföldet más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételesen – elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével – lehet felhasználni.

b) Az igénybevételt az indokolt szükségleteknek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni.

c) A beépítésre szánt területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósításától függően vonhatók belterületbe.

d)46

e)47

(4)48

(5)49

(6) Gyepgazdálkodás elsősorban a gyeptípusokhoz igazodó legeltetéssel, kaszálással, valamint a vegyi anyagok mellőzésével, természetkímélő használatával történhet.

(7) Gyepterületek megszüntetése és létesítése csak szakhatósági vélemény alapján engedélyezhető. Gyep területek szántóföldé nem minősíthetők át.

(8)50

(9)51

(10) A község mezőgazdasági területe - építési szempontból - az alábbi területegységekre tagolódik:

Má, mint általános mezőgazdasági terület:
- korlátozott használatú és beépíthetőségű Má-1
- általános Má-2, Má-3
(11) Az előírások szerint maximálisan beépített földrészlet tovább nem osztható.
(12) Általános mezőgazdasági övezet (Má):
a.) Ebbe a terület-felhasználási egységbe sorolandók a szabályozási tervben jelölt korlátozott használatú és beépíthetőségű gyep és legelő területek (Má-1) valamint a 10 000 m2 telekterület felett beépíthető szántók (Má-2, Má-3).
b.) Az Má-1 jelű természeti értéket hordozó, korlátozott használatú mezőgazdasági terület, ahol az alapfunkció mellett a környezet-, tájvédelem, ökológiai értékek is jelentősek.
A földrészlet max. 1%-os nagyságrendjében a legeltetéses állattartást, a pihenést, a testedzést, tájékoztatást szolgáló, és a terület fenntartásához szükséges épületek és építmények helyezhetők el. A területen kizárólag tájba illő épület és építmény helyezhető el, hagyományos építőanyagok felhasználásával, magastetős kialakítással. Az épület földszintes, legfeljebb 4,50 m építménymagasságú lehet. Kizárólag lakó funkciót tartalmazó épület az övezetben nem építhető.
Az övezetben lévő földrészletek területe birtokközpont esetleges létesítése esetén a birtokközponthoz tartozó földterületek számításánál figyelembe vehető, de birtokközpont az övezetben nem alakítható ki. A kialakult földrészletek az övezetben tovább nem oszthatók.
c.) Az Má-2 jelű, tájképvédelmi övezetbe tartozó szántóterületeken kizárólag tájba illő épület és építmény helyezhető el, hagyományos építőanyagok felhasználásával, magastetős kialakítással. Az övezetben csak a 10 000 m2–nél nagyobb területű (átlagosan minimum 60 m szélességű) telkek építhetők be, a maximális beépítettség 3%. A területen megvalósítandó létesítmény környezetét minimum 15 m-es sávban zöldfelületként rendezni kell. 52Az övezetben csak gazdasági épület építése esetén építhető lakóépület, a beépítettség max. 1,5%-os nagyságának figyelembevételével.
Az épület földszintes, legfeljebb 4,50 m építménymagasságú lehet.53
Az építendő épület a tetőformáját, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani. (Lásd még a táj-és természetvédelmi fejezet 29. § előírásait.)54
d.) Az Má-3 jelű övezetben csak a 10 000 m2–nél nagyobb területű (átlagosan minimum 60 m szélességű) telkek építhetők be, a maximális beépítettség 3%. A területen megvalósítandó létesítmény környezetét minimum 15 m-es sávban zöldfelületként rendezni kell.55
Az övezetben csak gazdasági épület építése esetén építhető lakóépület, a beépítettség max. 1,5%-os nagyságának figyelembevételével.
Az épület földszintes, legfeljebb 4,50 m építménymagasságú lehet.56
(13) Birtoktest – birtokközpont kialakítására vonatkozó szabályok:
a.) A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki az OTÉK 29. § 5. pontja szerint.
b.) A 3%-os beépíthetőség a birtoktestet alkotó földrészletekre külön-külön vonatkozik.
c.) A beépíthetőség alapján kiszámított épületeket a birtokközpont, vagy indokolt esetben kiegészítő központ telkén is el lehet helyezni, ha
- a telek területe a minimális 10 000 m2-t eléri,
- a létesítmény nincs a szomszédos telekre korlátozó hatással,
- a beépítettség a 45%-ot nem haladja meg.
d.) A birtokközpontban/kiegészítő központban legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők.57
e) 58
(14) Épület a dűlőút tengelyétől minimum 10,00 m-re helyezhető el.
(15) A termőföldön történő beruházásokat a talajvédelmi beruházások károsítása nélkül kell megvalósítani.
(16) Gondoskodni kell a meliorációs beruházások során elkészült úthálózat fenntartásáról.
(17) Telkesítéseknél, az úthálózat módosításainál úgy kell eljárni, hogy az ne segítse elő a deflációs, eróziós kártételek, valamint szélsőséges vízháztartási helyzet kialakulását.
(18) A keletkező szennyvizet zárt szennyvízcsatornába kell vezetni, annak hiányában zárt tárolóban kell gyűjteni és megfelelő időközönként arra kijelölt ürítőhelyre kell szállítani.
(19) A keletkező szennyvíz, szennyvíziszap és a településen keletkező egyéb nem veszélyes hulladék, valamint hígtrágya csak a talaj szennyezése nélkül helyezhető ki termőföldre, a talajvédelmi hatóság engedélyével.
IV. Fejezet

ÉRTÉKVÉDELEM

Műemlékek védelme

25. § Műemlékek védelmére vonatkozó előírások

a) A település országos műemléki védelemre javasolt épületét a 1. számú függelék tartalmazza.

b) A függelék szerint védeni tervezett ingatlant, a védett épületet és annak javasolt műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.

c)59

d) A műemlékek és műemléki környezetük esetében a 2001. évi LXlV. törvény előírásai szerint kell eljárni.

Helyi védett épületek

26. § (1) A szabályozási terv készítése során elvégzett építészeti értékvizsgálat alapján helyi védelemben (HV) részesült épületek listáját a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) A helyi védelemben részesült épületek körét bővíteni, illetve szűkíteni a rendelet módosításával lehetséges.60

(3) A helyi védelem kiterjed az épületek, építmények teljes tömegére, szerkezetére, anyagaira, díszítésére, színezésére és közvetlen környezetére, (telkére, hozzá tartozó területére), és kiterjedhet kerítésére, kapuzatára, a csatlakozó terület kialakítására, burkolatára.

(4) Helyi védettség alatt álló épületként kell kezelni az országos műemléki védelemre javasolt épületet, a műemléki védettségi kategória megadásáig.

27. § (1) A védett épületek felújítási (bővítési) munkái során az épületek építészeti alaktani rendje / alapvető tömege, utcai és udvari (tornácos) főhomlokzata, azokon a nyílásrend, tagozatok - lényegében a védelem tárgya - nem változhat.

(2) Védett épület bővítése az oldalhatár mentén, ill. rövid keresztszárnnyal az udvari részen történhet. A keresztszárny a lakóház eredeti főbejárata (konyhai bejárat) után helyezhető el, így a lakóház eredeti tömegéből és tornácából a nagyobb rész érintetlen maradhat.

(3)61

(4) Védett épületen végzendő minden olyan építési, tatarozási munkát, amely az épület megjelenésében (akárcsak színében is) változást okoz, csak az építési hatóság előzetes hozzájárulásával lehet végezni.

28. § (1) A tulajdonos köteles az épület, építmény jókarban tartásáról gondoskodni, azt a meghatározott módon és időszakonként felülvizsgálni.

(2)62

(3) A védett épületek helyreállítási, állagmegóvási munkáit az Önkormányzat indokolt esetben támogathatja.

(4) Utcaképvédelem (védett településkép): a képviselőtestület által védetté nyilvánított utcakép az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, növényeket, közterületi bútorzatokat és burkolatokat. A védett településkép része lehet a terület használati módja.

Táj- és természetvédelem

29. § (1) Táj – és természeti oltalom alatt álló értékek és területek a Természet védelméről szóló hatályos jogszabályok [(jelenleg 1996. évi LIII törvény (a továbbiakban: Tvt.)] hatálya alá tartozó értékek és területek. Ezek Besence közigazgatási területén a következők: a nemzeti ökológiai hálózat övezete, a tájképvédelmi övezet.

(2) A természeti területek használata és fejlesztése során a természetkímélő használati módok figyelembe vételével biztosítani kell a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek a megóvását.

(3) A tájképvédelmi övezetben a kedvező esztétikai megjelenésű tájrészletek, tájképi elemek eredeti állapotban való megőrzését célzó tevékenység folytatható. A táj jellege, szerkezete, esztétikai és természeti értékei nem károsodhatnak, ill. a beavatkozás nem okozhatja az adott ökológiai rendszer elszegényedését és a biológia sokféleség csökkenését.

(4) Tájképvédelmi övezetben az érvényben lévő táj-, természetvédelmi szabványok, műszaki irányelvek szerint tájba illesztett építmény, vonalas mű helyezhető el. A tájba illesztés alatt a következő értendő: a tájban elhelyezésre kerülő létesítményeknek vagy befolyásolt létesítmény együttesnek a táji adottsághoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza.

(5) Tájképvédelmi övezetben művi létesítmények, berendezési tárgyaik és környezetük építésekor természetes anyagot kell használni (pl.: kő, fa). A táj építészeti hagyományaival és hagyományos környezeti kultúrájával összhangban lévő, tájképet nem zavaró elemek helyezhetők el.

(6) A tájképvédelmi övezetben, és az ökológiai hálózat övezetében 10 m-nél magasabb létesítmény elhelyezése építési engedélyköteles, az engedélyezési tervnek tartalmazni kell a tájesztétikai vizsgálatot.

(7) A tájképvédelmi övezeten belül az építménymagasság technológiai szempontból sem lépheti át az övezetre előírt értéket.

(8) A vadon élő állatok vonulását akadályozó, mozgási irányukat keresztező nyomvonalak esetén meg kell oldani az állatok mozgásának lehetőségét, különös tekintettel a utak esetében.

(9) A megszüntetendő létesítmény esetén gondoskodni kell a terület természetközeli helyreállításáról, ennek hiányában tájba illesztéséről.

(10) Természet közeli állapotú vizes élőhelyek a település területén lévő időszakos vagy állandó vízborítású területei, a vízfolyások partjai, ill. azok 50-50 méter széles parti sávjai. Ezek rendeltetése elsősorban ökológiai valamint tájvédelmi jellegű. Elsődleges céljuk a növényzet és életközösségek fenntartása, és a táj diverzitásának biztosítása. A parti sávban extenzív gazdálkodás végezhető.

(11) Az egyedi tájérték kapcsán az egyedi tájérték kataszterben foglaltak szerint kell eljárni. A Tvt. vonatkozó előírásai betartandók.

(12) Helyi természeti emléknek javasolt a település belterületén a 3. számú melléklet szerint

(13) A helyi védelem alá helyezés, és a helyi védelem alatt álló érték terület fenntartása az Önkormányzat feladata, a Tvt. vonatkozó előírásai betartandók.

Régészeti lelőhelyek védelme

30. § (1) A település teljes közigazgatási területén a nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében alkalmazni kell a kulturális örökség védelméről szóló törvényt [jelenleg: 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről], mivel ezek a törvény erejénél fogva ex lege védettek.

(2) A település közigazgatási területén található vízfolyások, tavak, nádasok magas partvonulatai a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint régészeti érdekű területek.

(3)63

(4)64

(5)65

(6)66

(7)67

(8)68

(9)69

V. Fejezet

KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

Hatálya kiterjed a föld és a víz védelmére, a levegő tisztántartására, az élővilág-, táj- és természet védelmére, a települési környezet megóvására, zaj- és rezgések elleni védelemre, valamint a hulladékkezelésre.

Környezetvédelem

31. §70

Növénytelepítési előírások

32. §71

VI. Fejezet

SPECIÁLIS RENDELKEZÉSEK

Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere

33. § (1.) A rendezési tervben foglalt feladatok megvalósítása érdekében – azok aktualitása esetén – az Étv. 17. §-ába foglalt sajátos jogintézmények működtethetők jelen szabályozási terv keretén belül, külön önkormányzati rendelet szerint.

(2.) Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:
2.1.)72
2.2.) Elővásárlási jogi követelmények:
Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot a következő területeken elhelyezkedő ingatlanok esetében:
a.) A terv szerinti új közterületek területeire,
b.) A terv szerinti közterület-szélesítésekhez szükséges területsávokra, amennyiben azok a helyi közút céljára történő lejegyzés hatálya alá nem tartoznak. Az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
c.) Ezen ingatlanokon az elővásárlási jog gyakorlása előtt is csak olyan építési munkák, valamint telekalakítás végezhető, mint amilyen a szabályozási tervnek megfelel, továbbá amit az Étv. 22. §-a tartalmaz.
2.3.) Településrendezési kötelezések:
a.) Helyrehozatali kötelezettség: lásd: Építészeti értékek esetében
b.) Beültetési kötelezettség: közérdekű környezetalakítás céljából a terv a szabályozási terven jelölt helyeken és területeken (fasorok, védőerdő sávok) fásítást ír elő.
VII. Fejezet

Záró rendelkezések

34. § (1) E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv 2009. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a korábbi rendezési tervek.

1. melléklet

Hatályon kívül helyezte a 11/2016. (XII. 13.) Ör. 4. §-a. Hatálytalan 2016. december 13-tól.

2. melléklet

Helyi védett építmények

1a. )Melléképület Fő u. 1. Hrsz.: 1

2.) Lakóépület Fő u. 3 Hrsz.: 3

3.) Melléképület Fő u. 5. Hrsz.: 5/2

4.) Lakóépület Fő u. 6. Hrsz.: 6

5.) Lakóépület Fő u. 7. Hrsz.: 7

6.) Lakóépület Fő u. 8. Hrsz.: 8

7.) Melléképület Fő u. 8. Hrsz.: 8

8.) Melléképület Fő u. 8. Hrsz.: 8

9.) Lakóépület Fő u. 13. Hrsz.: 13

10.) Lakóépület Fő u. 14. Hrsz.: 14

11.) Lakóépület Fő u. 24. Hrsz.: 24

12.) Lakóépület Fő u. 25. Hrsz.: 25

13.) Lakóépület Fő u. 37. Hrsz.: 74

14.) Épület Fő u. 45. Hrsz.: 59/1

15.) Lakóépület Fő u. 50. Hrsz.: 54

16.) Melléképület Fő u. 50. Hrsz.: 54

17.) Melléképület Fő u. 51. Hrsz.: 53

18.) Melléképület Fő u. 51. Hrsz.: 53

3. melléklet

Helyi védett növényzet:
1.) Fő utca faegyed (1) 50/1 hrsz
2.) Fő utca faegyed (2) 50/1 hrsz
3.) Fő utca faegyed (3) 50/1 hrsz
4.) Külterület faegyed 050/1 hrsz

4. melléklet

A 12/2008. (XII.3.) Ör. 1. számú függeléke
Javasolt műemlék és műemléki környezet:
1.) Református templom Fő utca Hrsz.: 65/4
2.) Általános iskola Fő utca Hrsz.: 65/2
Az 1-es és 2-es számú javasolt műemléki ingatlanok műemléki környezete:

Hrsz

Művelési ág

13

Kivett

14

Kivett

15

Kivett

16

Kivett

17

Kivett

18/1

Kivett

50/1

Út

64

Kivett

65/2

Kivett

65/3

Kivett

66

Út

67

Kivett

5. melléklet

12/2008. (XII.3.) Ör. 2. számú függeléke
Natura2000 által érintett telkek Besence településen
Különleges természet-megőrzési terület:
Hrsz.: 017/1, 017/2, 019, 020, 024, 025, 026, 027, 028, 029, 030, 031, 32/a, 032/b, 033, 034, 035, 036, 037, 038, 039, 040, 041, 042/a, 042/b, 045, 046, 047, 048, 049

6. melléklet

12/2008. (XII.3.) Ör. 3. számú függeléke
Ökológiai folyosó területe: 010/6; 017/1; 017/2; 019; 024; 025; 026; 027; 028; 029; 030; 031; 032; 033; 034; 035; 036; 037; 038; 039; 040; 041; 042; 044; 045; 046; 047; 048; 049; 060; 073; 074; 075; 076; 077; 078; 079; 080; 081; 082 hrsz

7. melléklet

12/2008. (XII.3.) Ör. 4. számú függeléke
Érzékeny természeti területek: 056; 057; 058; 059/1; 059/2 hrsz

8. melléklet

12/2008. (XII.3.) Ör. 5. számú függeléke

1a. Besence közigazgatási területén található régészeti lelőhelyek listája

1. Besence – 1-es számú régészeti lelőhely:

051/1; 055/2 hrsz

2. Besence – 2-es számú régészeti lelőhely:

A lelőhely pontos helye egyelőre ismeretlen.

3. Besence – 3-as számú régészeti lelőhely:

010/6; 015/5; 015/19; 017/1-2 hrsz

4. Besence – 4-es számú régészeti lelőhely:

015/3; 015/4 hrsz

5. Besence – 5-ös számú régészeti lelőhely:

056; 057; 058; 059/1-2 hrsz

6. Besence – 6-ös számú régészeti lelőhely:

067/3-4 hrsz

9. melléklet

12/2008. (XII.3.) Ör. 6. számú függeléke
Jogszabályi hivatkozások

10. melléklet

12/2008. (XII.3.) Ör. 7. számú függeléke
Növénytelepítési előírások:

1. A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától akkor, ha az ültetvény gondozását saját ingatlanon végzik:

2. Az ingatlan déli és nyugati határától:

a.) szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 0,6 m ;

b.) 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,0 m ;

c.) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény), valamint a d.) és e.) pontban nem szereplő gyümölcsfa esetében 2,0 m ;

d.) cseresznyefa esetében 2,5 m ;

e.) dió- és gesztenyefa, továbbá minden egyéb fa esetében 4,0 m ;

3. Az ingatlan északi és keleti határától:

a.) 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény), gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetében esetében 0,8 m ;

b.) 2 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,2 m ;

c.) minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) estében 2,0 m ;

d.) birs-, naspolya-, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m ;

e.) törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,5 m ;

f.) vadalanyra oltott alma-, körte- és kajszifa esetében 4,0m;

g.) cseresznyefa esetében 5,0 m ;

h.) dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m .

II. Közúton és közterületen az építési területük határai és a növények között – az 1. és (4) bekezdés rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távolságokat kell betartani:

a.) minden gyümölcs- és egyéb 3 m-nél magasabbra nem növő fa, valamint bokor esetében legalább 1,5 m ;
b.) a 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében legalább 2,5 m távolságra szabad ültetni (telepíteni).

11. melléklet

12/2008. (XII.3.) Ör. 8. számú függeléke
Az állattartással kapcsolatos fogalmak:
A jelenleg Állat-egészségügyi Szabályzatról szóló 41/1997. (V.28.) FM rendelet 1. számú függeléke tartalmaz az állattartással kapcsolatos alapfogalmakat.
A Szabályzat alkalmazásában:

1. állattartás: olyan tevékenység, amely állati eredetű termék előállítására (hús, tej, gyapjú, tojás stb.), sportcélok elérésére, kedvtelésre és egyéb hasznosítás megvalósítására történik. Magába foglalja a tenyésztést, a szaporítást, végtermék előállítást.

2. állattartó épület: közvetlenül az állatok elhelyezésére, védelmére szolgáló létesítmény;

3. állattartó telep: az állattartó épületeken kívül az állattartás egyéb létesítményei is megtalálhatók;

4. nagy létszámú állattartó telep: olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhető állatok száma állatfajonként legalább

- harminc ló, vagy

- ötven szarvasmarha, vagy

- kétszáz juh, kecske vagy

- száz sertés, vagy

- kettőezer broiler baromfi, vagy

- ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka stb.) vagy

- ötven strucc, vagy

- ötven anyanyúl és szaporulata

elhelyezését teszi lehetővé;

5. kis létszámú állattartó telep: amelyben a 4. pontban meghatározott számú állatnál kevesebb helyezhető el. E telep állhat egyetlen állattartó épületből is;

6. nagy létszámú állattartó telep állattartó épülete: a telep tenyész- vagy haszonállat istállója, ellető-, nevelő-, betegelkülönítő istállója, illetve karantén épülete;

- egyéb építményei, amelyeket állatjárványügyi szempontok miatt meg kell valósítani:

- az állattartó telep kerítése, kapuja,

- fekete-fehér rendszerű öltöző,

- állatrakodó,

- tejház, tejátadó helyiség,

- kényszervágó hely,

- baromfikeltető,

- takarmánykeverő,

- járműfertőtlenítő,

- juhfürösztő medence,

- kezelőfolyosó,

- kút, ivó-, itatóvíztároló,

- takarmány-, alomanyag tároló (épület, fészer, szérű),

- trágyakezelő telep és kerítése,

- hullakamra (állati hulla gyűjtő, boncolásra alkalmas helyiség),

- hullatemető, hullaemésztő verem, állathulla égető és kerítése.

Az állomás indokolt esetben az e függelékben felsorolt egyéb építmények megvalósítása alól felmentést adhat, azonban a környezetvédelmi szempontok miatt is megépítendő létesítmények esetén a felmentés csak a telepen belüli megvalósításra vonatkozhat.

- egyéb építményei, amelyeket környezetvédelmi szempontok miatt is meg kell építeni

- szennyvízkezelés és elhelyezés létesítményei,

- trágyakezelés létesítményei,

- szilárd vagy folyékony anyagok tárolására szolgáló egyéb föld alatti és föld feletti létesítmények,

- hulladékgyűjtő, kezelő és ártalmatlanító létesítmények.

Az állattartó épületek elhelyezésekor és telepek létesítésekor betartandó

legkisebb távolságok és védőtávolságok (OTH 3003/98.)

Állattartás

Állatszám
megnev/db

Legkisebb távolság

Védőtávolság

saját lakás

ásott kút

saját vízellátás

egyéb fürdőmedence

köz-terület

oldalkert*

hátsókert*

Állattartó épület család önellá-tására

Ki Ba
Ki Ny
Ki Br
H Se
H Ju
H Ke
H St
N L
N Sz

1-200


1-5



1-2

5m


10m



0-5m

15m


15m



15m

10m


10m



10m

5m


10m



5m

15m


15m



15m

10m


12m



12m

6m


6m



6m

Kislét-számú állattartó telep

Ki Ba
Ki Ny
Ki Br
H Se
H Ju
H Ke
H St
N L
N Sz

<500
<50
<2000
<100
<200
<200
<50
<30
<50

15m


25m



15m

25m


25m



25m

20m


20m



20m

20m


25m



20m

50m


50m



50m

30m


50m



30m

30m


50m



30m

Nagylét-számú állattartó telep

Ki Ba
Ki Ny
Ki Br
H Se
H Ju
H Ke
H St
N L
N Sz

>500
>50
>2000
>100
>200
>200
>50
>30
>50

-

-




-

-

-




-

50m


50m



50m

-

-




-

1000m**


1000m**



1000m**
Jelmagyarázat: Ki = kis haszonállat
H = haszonállat
N = nagy haszonállat
Ba = baromfi Se = sertés St = strucc
Ny = nyúl J = juh L = ló
Br = broiler Ke = kecske Sz = szarvasmarha
*Környezeti hatástanulmány alapján kell meghatározni
**Környezeti hatástanulmány alapján, tartástechnológiától függően 500 m-re csökkenthető.
1

Szövegrészét módosította a ../2016. (XII. ..) Ör. 2. §-a. Hatályos 2016. december ..-től.

2

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § a) pontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

3

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § b) pontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

4

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § b) pontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

5

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § c) pont ca) alpontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

6

Szövegrészét hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § c) pont cb) alpontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

7

Szövegrészét hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § c) pont cc) alpontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

8

Szövegrészét hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § c) pont cd) alpontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

9

Szövegrészét hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § c) pont cb) alpontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

10

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § c) pont ca) alpontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

11

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § d) pontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

12

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § d) pontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

13

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § d) pontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

14

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § e) pontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

15

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § e) pontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

16

Szövegrészét hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § f) pont fb) alpontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

17

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § f) pont fa) alpontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

18

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § f) pont fa) alpontja. Hatálytalan 2016. december ..-től..

19

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § f) pont fa) alpontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

20

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § g) pont ga) alpontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

21

Szövegrészét hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § g) pont gb) alpontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

22

Szövegrészét hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § g) pont gc) alpontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

23

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § h) pontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

24

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § h) pontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

25

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § h) pontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

26

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § h) pontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

27

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § i) pontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

28

Szövegrészét módosította a ../2016. (XII. …) Ör. 3. §-a. Hatályos 2016. december ..-tól.

29

Szövegrészét hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § k) pont ka) alpontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

30

Szövegrészét hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § k) pont kb) alpontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

31

Szövegrészét hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § l) pont la) alpontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

32

Szövegrészét hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § l) pont lb) alpontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

33

Szövegrészét hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § l) pont lc) alpontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

34

Szövegrészét hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § l) pont ld) alpontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

35

Szövegrészét hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § m) pont mb) alpontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

36

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § m) pont ma) alpontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

37

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § m) pont ma) alpontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

38

Szövegrészét hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § m) pont mc) alpontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

39

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § n) pontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

40

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § n) pontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

41

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § n) pontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

42

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § n) pontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

43

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § n) pontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

44

Szövegrészét hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § o) pontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

45

Szövegrészét hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § p) pont pd) alpontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

46

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § p) pont pb) alpontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

47

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § p) pont pb) alpontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

48

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § p) pont pa) alpontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

49

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § p) pont pa) alpontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

50

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § p) pont pa) alpontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

51

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § p) pont pa) alpontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

52

Szövegrészét hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § p) pont pe) alpontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

53

Szövegrészét hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § p) pont pe) alpontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

54

Szövegrészét hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § p) pont pe) alpontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

55

Szövegrészét hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § p) pont pf) alpontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

56

Szövegrészét hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § p) pont pf) alpontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

57

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4.§ p) pont pc) alpontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

58

Szövegrészét hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § p) pont pg) alpontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

59

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4.§ q) pontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

60

Szövegrészét hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4. § r) pontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

61

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4.§ s) pontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

62

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4.§ t) pontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

63

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4.§ u) pontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

64

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4.§ u) pontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

65

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4.§ u) pontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

66

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4.§ u) pontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

67

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4.§ u) pontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

68

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4.§ u) pontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

69

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4.§ u) pontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

70

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4.§ v) pontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

71

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4.§ v) pontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.

72

Hatályon kívül helyezte a ../2016. (XII. …) Ör. 4.§ w) pontja. Hatálytalan 2016. december ..-től.