Besence Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2016. (XII. 13.) önkormányzati rendelete
a Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról szóló 12/2008. (XII. 3.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2016. 12. 20- 2016. 12. 20Besence Község Önkormányzat Képviselő-testülete 11/2016 (XII.13..) rendelete
a Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról szóló 12/2008. (XII. 3.) önkormányzati rendelet módosításáról
Besence Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvény 9/B. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontja, továbbá a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 28. § (2) bekezdése alapján megalkotott 12/2008. (XII.3.) önkormányzati rendelete – továbbiakban Rendelet - módosítására véleményezési eljárás nélkülözésével a következőket rendeli el:
1. § A Rendelet 1. § (3) bekezdés b) pontjában az „a.) és c.) pontokban” szövegrész helyébe az „a) pontban” szövegrész lép.
2. § A Rendelet 16. § (2) bekezdésében az „OTÉK 1. sz. mellékletének 23. pontja szerint” szövegrész helyébe az „OTÉK 1. sz. mellékletének 52. pontja szerint” szövegrész lép.
3. § Hatályát veszíti a Rendelet
a) 1. § (3) bekezdés c) pontja,
c) 4. §
ca) (1) és (8) bekezdései,
cb) (2) és (7) bekezdéseiben a „mérnökgeológiai” szövegrész,
cc) (2) bekezdésében az „építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia és” szövegrésze,
cd) (6) bekezdésében a „talajmechanikai” szövegrésze,
d) 5. § (1), (3) és (4) bekezdései,
e) 7. § (1) és (2) bekezdései,
f) 8. §
fa) (4), (5) és (6) bekezdései,
fb) (2) bekezdésében a „Beépítésre szánt területeken, ahol a csapadékvíz elvezetése még nem megoldott, a beépítés előtt a területek vízelvezetésének vízjogi engedély alapján történő megvalósítását engedélyeztetni kell. [Jelenleg: a 27/2006. (II.7.), illetve a 49/2001. (IV.3.) Kormányrendelet.]” szövegrésze,
g) 9. §
ga) (5) bekezdése,
gb) (6) bekezdés b) pontjában az „OTÉK 25. §-ában rögzítettek szerint,” szövegrésze,
gc) (7) bekezdésében az „építési engedélyezési eljárás során” szövegrésze,
h) 10. § (1), (2), (3) és (5) bekezdései,
i) 11. §-a,
j) 12. § (2) bekezdésében a „(lásd: 1. § 3. bekezdés c. pontja)” szövegrésze,
k) 17. §
ka) (2) bekezdés 2.5 alpontjában a „Keresztcsűrök zártsorúan is elhelyezhetők, ez esetben is biztosítani kell a hátsókertbe való bejárást.” szövegrésze,
kb) (6) bekezdés a) pontjában „Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az építési hatóság és a tervező kérheti a megyei főépítész állásfoglalását.” szövegrésze,
l) 20. §
la) (2) bekezdésében található K-t építési övezet táblázata alatti a „* Kivételt képez a harangláb, harangtorony építmény.” szövegrésze,
lb) (3) bekezdésében a K-Sp jelű építési övezet táblázata alatti a „* a legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból - sportpálya üzemeltetéséhez - szükséges építmények magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el.” szövegrésze,
lc) (4) bekezdésében a K-Szv jelű építési övezet táblázata alatti a „* a legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból – a tisztítómű üzemeltetéséhez - szükséges építmények magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el.” szövegrésze,
ld) (4) bekezdés b) pontjában a „terület tulajdonosa köteles a területet karbantartani, valamint gyommentes állapotban tartani.” szövegrésze,
m) 21. §
ma) (5) és (8) bekezdései,
mb) (2) bekezdésében az „E területsávba eső meglévő épületeken mindennemű építési tevékenység – a területsáv kialakításának várható idejét, az épületeknek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével – engedélyezhető.” szövegrésze,
mc) (9) bekezdésében a „fák védelméről szóló hatályos kormányrendelet betartása kötelező.” szövegrésze,
n) 22. § (4), (7), (8), (9) és (12) bekezdései,
o) 23. § (2) bekezdésében a „parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló Kormányrendeletben foglaltakat be kell tartani. [Jelenleg a vízügyi követelményeket a 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet és a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 379/2007. (XII.23.) Kormányrendelet, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló 94/2007. (XII.23.) KvVm rendelet határozza meg.]” szövegrésze,
p) 24. §
pa) (4), (5), (8), (9) bekezdései,
pb) (3) bekezdés d) és e) pontjai,
pc) (13) bekezdés e) pontja,
pd) (3) bekezdésében a „termőföldön történő építmény létesítéséhez az érvényes vonatkozó szakági jogszabály értelmében [jelenleg: a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 70. § (2) be-kezdésének a) pontja szerint] a földhasználónak talajvédelmi szakhatósági hozzájárulást kell beszerezni az építési engedélyhez, elsősorban a humuszos termőréteg megóvása és a csapadékvizek megfelelő elvezetése ellenőrzésének érdekében.” szövegrésze,
pe) (12) bekezdés c) pontjában a „Megoldását az engedélyezési terv részeként a helyszínrajzon fel kell tűntetni és a használatbavételi engedélyezés időpontjára meg kell oldani.”, a „legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el.” és a „Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az önkormányzat és/vagy a tervező kérheti az önkormányzati főépítész vagy megyei főépítész - ezek hiányában – az illetékes területi állami főépítész szakmai állásfoglalását.” szövegrészei,
pf) (12) bekezdés d) pontjában a „Megoldását az engedélyezési terv részeként a helyszínrajzon fel kell tűntetni és a használatbavételi engedélyezés időpontjára meg kell oldani.” és a „legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el.”
4. § E rendelet 2016. december 13-án lép hatályba.