Nagycsány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013. (XII. 16.) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról
Hatályos: 2014. 01. 01Nagycsány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2013. (XII. 16.) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról
Nagycsány Község Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.
Eljárási szabályok
1. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes általános eljárási szabályokat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 5–9. §-a határozza meg.
(2) Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik.
2. § (1) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.
(2) Az eljárást
a) az önkormányzati hivatalnál szóban vagy írásban előterjesztett kérelemre vagy
b) hivatalból
lehet megindítani.
(3) A kérelmet az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.
(4) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül meg kell tenni.
(5) Nem a jogosult által előterjesztett szociális ellátás iránti igény esetén az eljárást hivatalból kell megindítani.
3. § A kérelmezőnek a kérelemben – és ha van, akkor az annak mellékleteként benyújtott dokumentumban – feltüntetett jövedelem-adatokat az Szt. 10. §-ában meghatározottak szerint kell igazolnia.
4. § (1) A pénzbeli ellátások kifizetése elsősorban utalással, másodsorban készpénzben történik.
5. § A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet előírásai szerint történik.
Pénzbeli ellátások
6. § (1) Az önkormányzat a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására a következő pénzbeli szociális ellátásokat állapítja meg
a) ápolási díj,
b) önkormányzati segély.
(2) Az önkormányzat képviselő-testülete a normatív lakásfenntartási támogatás, valamint aktív korúak ellátására vonatkozóan eljárási szabályokat határoz meg.
1. A normatív lakásfenntartási támogatás
7. § Az Szt. 38. § (9) bekezdése alapján a képviselő-testület a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan az alábbi feltételeket határozza meg:
a) tiszta legyen
aa) a lakás vagy a ház,
ab) az aa) pontban meghatározott épület udvara, kertje,
ac) az aa) pontban meghatározott épület kerítéssel kívül határos területe, a járda,
b) az ingatlan állag megőrzése biztosítva legyen,
c) az ingatlan olyan állagú legyen, amely biztosítja a rendeltetésszerű használhatóságot,
d) az ingatlan vonatkozásában biztosítva legyen a higiénikus állapot.
8. § (1) A 7. § a) pont aa) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha
a) a lakás vagy a ház valamennyi helyiségének padozata tiszta,
b) a lakás vagy a ház berendezéseinek, felszereléseinek felülete portalan,
c) a nyílászárók tiszták,
(2) A 7. § a) pont ab) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha
a) az udvarban, kertben szilárd kommunális hulladék csak az arra rendszeresített tárolóban található,
b) az udvar, kert zöldfelülete karbantartott, mely alatt évente legalább 2 alkalommal történő kaszálást kell érteni az alábbi időpontokban
ba) az első kaszálás ideje június 1-je és június 30-a között, míg
bb) a második kaszálás ideje szeptember 1-je és szeptember 30-a között,
c) csak fedett melléképületben találhatóak olyan eszközök, berendezések vagy egyéb használati tárgyak, melyek eredeti rendeltetésüknek megfelelően fedett helyen történő tárolást igényelnek,
d) az udvarban, kertben nincs veszélyesnek minősülő hulladék, építési törmelék,
e) a kerti hulladék csak komposztáló helyen kerül tárolásra,
f) az udvarban és kertben nincsenek lábon álló, elszáradt fás szárú növények,
(3) A 7. § a) pont ac) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha
a) szilárd kommunális hulladéktól mentes az ingatlan kerítéssel kívül határos területe és a járda,
b) a kerítés és a járda közötti terület, járda hiányában a közútig tartó terület karbantartott, mely alatt évente legalább 2 alkalommal történő kaszálást kell érteni az alábbi időpontokban
ba) az első kaszálás ideje június 1-je és június 30-a között, míg
bb) a második kaszálás ideje szeptember 1-je és szeptember 30-a között,
c) a téli hónapokban megtörténik a járda síkosság-mentesítése és a hó eltakarítása,
d) az érintett területen az őszi lomb eltakarítása legkésőbb november 30-ig megtörténik,
(4) A 7. § b) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha
a) az ingatlanon a csapadékvíz elvezetés megoldott,
b) a házon vagy a lakáson, a melléképületeken, az udvaron tárolt eszközökön, kerítéseken nem lehet észlelni – anyagi jellegű kiadást nem igénylő – karbantartási, javítási munkák elvégzésének hiányát, valamint balesetveszélyes állapotot.
(5) A 7. § d) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha
a) az ingatlan tulajdonosa elvégzi a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 36. § (4) bekezdése szerinti egészségügyi kártevők elleni védekezést,
b) az ingatlan lakhatásra használt helyiségei, valamint élelmiszer tárolására használt helyiségei higiénikusak,
c) az ingatlanon biztosított a folyékony települési hulladék, azaz a szennyvíz zárt tárolása, valamint a megtelt tároló rendszeres ürítése.
9. § A 7. §-ban meghatározott feltételeket a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakókörnyezetére kell vonatkoztatni.
2. Ápolási díj
11. § Az önkormányzat képviselő-testülete az Szt. 43/B. § (1) bekezdésében meghatározott ápolási díj ellátást (a továbbiakban: helyi ápolási díj) biztosít.
12. § Helyi ápolási díjra jogosult az, aki hozzátartozóként 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, és megfelel a következő feltételeknek
a) a háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem
aa) nem egyedülálló kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét,
ab) egyedülálló kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át
nem haladja meg,
13. § Az ápolást végző személy az Szt. 42. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha több egymást követő napon nem gondoskodik
a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről
aa) a megfelelő – legalább napi egyszeri – meleg étel biztosításáról,
ab) a gyógyszerhez való hozzájutásról,
ac) egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról,
b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményének biztosításáról, különösen
ba) a fürdetésről, mosdatásról,
bb) a lakás takarításáról és tisztántartásáról,
15. § A helyi ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a.
3. Önkormányzati segély
16. § Az önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati segélyre való jogosultságot állapít meg azon személyek részére, akik önmaguk, családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.
17. § Az önkormányzati segély formái:
a) eseti önkormányzati segély,
aa) általános eseti önkormányzati segély,
ab) gyógyszerkiadásokra tekintettel megállapított önkormányzati segély,
ac) temetési költségekre tekintettel megállapított önkormányzati segély;
b) rendszeres önkormányzati segély.
c) kamatmentes kölcsön formájában nyújtott önkormányzati segély.
18. § (1) Általános eseti önkormányzati segélyre jogosult a 16. §-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.
(2) Általános eseti önkormányzati segélyt egy naptári évben maximum három alkalommal lehet adni.
(3) Az egy alkalommal kifizetett általános eseti önkormányzati segély összege legfeljebb 20.000 Ft.
(4) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell a általános eseti önkormányzati segélyre való rászorultságát.
(5) Az általános eseti önkormányzati segélyre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testülete dönt.
19. § (1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel önkormányzati segélyre jogosult a 16. §-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.
(2) Gyógyszerkiadásokra tekintettel önkormányzati segélyt egy naptári évben maximum három alkalommal lehet adni.
(3) Az egy alkalommal kifizetett gyógyszerkiadásokra tekintettel adott önkormányzati segély összege legfeljebb 20.000 Ft.
(4) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a gyógyszerkiadásairól szóló számlákat, valamint orvos igazolását a gyógyszerek szükségességéről.
(5) A gyógyszerkiadásokra tekintettel kért önkormányzati segélyre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testülete dönt.
20. § (1) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segélyre jogosult a 16. §-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.
(2) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segély kérelmezhető
a) a temetési költségek megelőlegezésére,
b) a temetési költségek részbeni vagy teljes utólagos megtérítésére.
(3) A segély összegét kérelmenként a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegének 10–100 %-ig terjedő összegben kell megállapítani. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 115.000 Ft.
(4) A kérelmezőnek a kérelméhez a (2) bekezdés a) pont esetében csatolnia kell a temetési kiadásokra vonatkozó hivatalos árajánlatot, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot. Ha a kérelmező árajánlatot nem nyújt be, részére csak a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség állapítható meg a kérelmezőnek.
(5) A kérelmezőnek a kérelméhez a (2) bekezdés b) pont esetében csatolnia kell kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.
(6) A temetési költségek megelőlegezése jogcímen megítélt önkormányzati segély határozatban meg kell jelölni a temetési előleggel - számlával - való elszámolás határidejét, amely a határozat kiadásától számított 30 napnál több nem lehet.
(7) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segélyre való jogosultságról az önkormányzat polgármestere dönt.
21. § (1) Rendszeres önkormányzati segélyre jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, és tartós létfenntartási problémákkal küzd, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul.
(2) A létfenntartási problémák tényét a kérelemben ismertetni és igazolni kell.
(3) A rendszeres önkormányzati segély havi összege legfeljebb 10.000 Ft lehet.
(4) Az rendszeres önkormányzat segély kifizetése minden érintett hónap 5. napjáig utólagosan, utalással vagy készpénzben történik.
22. § (1) Önkormányzati segélyt kamatmentes kölcsön formájában annak a személynek lehet nyújtani, akinek
a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, és
b) tartós létfenntartási problémával kell megküzdenie
(2) A kamatmentes kölcsönt 12 hónap időtartamra kell nyújtani. A kölcsön összege maximum 120.000 Ft. Az ellátást adott családban lévő személyek részére évente csak egy alkalommal lehet biztosítani.
(3) A kölcsön törlesztését az egyösszegű folyósítás hónapját követő második hónapban kell megkezdeni. Az egy havi törlesztő részlet a kölcsön összegének tizenketted része. A visszafizetés megkezdésének határideje az érintett hónap 10. napja.
23. § (1) A rendszeres önkormányzat segélyekről átruházott hatáskörben a polgármester dönt.
4. Aktív korúak ellátása
24. § (1) Az Szt. 33. § (7) bekezdése alapján a képviselő-testület az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan az alábbi feltételeket határozza meg:
a) tiszta legyen
aa) a lakás vagy a ház,
ab) az aa) pontban meghatározott épület udvara, kertje,
ac) az aa) pontban meghatározott épület kerítéssel kívül határos területe, a járda,
b) az ingatlan állag megőrzése biztosítva legyen,
c) az ingatlan olyan állagú legyen, amely biztosítja a rendeltetésszerű használhatóságot,
d) az ingatlan vonatkozásában biztosítva legyen a higiénikus állapot.
(2) Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha
a) a lakás vagy a ház valamennyi helyiségének padozata tiszta,
b) a lakás vagy a ház berendezéseinek, felszereléseinek felülete portalan,
c) a nyílászárók tiszták,
(3) Az (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha
a) az udvarban, kertben szilárd kommunális hulladék csak az arra rendszeresített tárolóban található,
b) az udvar, kert zöldfelülete karbantartott, mely alatt évente legalább 2 alkalommal történő kaszálást kell érteni az alábbi időpontokban
ba) az első kaszálás ideje június 1-je és június 30-a között, míg
bb) a második kaszálás ideje szeptember 1-je és szeptember 30-a között,
c) csak fedett melléképületben találhatóak olyan eszközök, berendezések vagy egyéb holmik, melyek eredeti rendeltetésüknek megfelelően fedett helyen történő tárolást igényelnek,
d) az udvarban, kertben nincs veszélyesnek minősülő hulladék, építési törmelék,
e) a kerti hulladék csak komposztáló helyen kerül tárolásra,
(4) Az (1) bekezdés a) pont ac) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha
a) szilárd kommunális hulladéktól mentes az ingatlan kerítéssel kívül határos területe és a járda,
b) a kerítés és a járda közötti terület, járda hiányában a közútig tartó terület karbantartott, mely alatt évente legalább 2 alkalommal történő kaszálást kell érteni az alábbi időpontokban
ba) az első kaszálás ideje június 1-je és június 30-a között, míg
bb) a második kaszálás ideje szeptember 1-je és szeptember 30-a között,
c) a téli hónapokban megtörténik a járda síkosság-mentesítése és a hó eltakarítása,
d) az érintett területen az őszi lomb eltakarítása legkésőbb november 30-ig megtörténik,
(5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha
a) az ingatlanon a csapadékvíz elvezetés megoldott,
b) a házon vagy a lakáson, a melléképületeken, az udvaron tárolt eszközökön, kerítéseken nem lehet észlelni – anyagi jellegű kiadást nem igénylő – karbantartási, javítási munkák elvégzésének hiányát, valamint balesetveszélyes állapotot.
(6) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha az ingatlan megfelel az építésügyi jogszabályok szerinti lakásfennmaradási engedély kiadási feltételeinek,
26. § (1) Az Szt. 37. § (1) bekezdés d) pontja alapján – az Szt. 37. § (1) bekezdés a)–c) pontján túl – az önkormányzat képviselő-testülete az aktív korúak ellátására jogosult személy részére
a) a családi körülményeire,
b) az egészségügyi állapotára,
c) a mentális állapotára
való tekintettel rendszeres szociális segélyre való jogosultságot állapít meg.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti családi körülménynek minősül
a) az egy háztartásban lévő, naponta 3 óra ápolást, gondozást igénylő beteg hozzátartozó,
b) az egy háztartásban lévő, naponta együttesen 3 óra ápolást, gondozást igénylő beteg hozzátartozók,
c) a nem egy háztartásban lévő, naponta 3 óra ápolást, gondozást igénylő beteg hozzátartozó.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti egészségügyi állapotnak minősül
a) aki munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette,
b) aki 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett,
c) aki vakok személyi járadékában részesül,
d) aki fogyatékossági támogatásban részesül.
(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti mentális állapotnak minősül
a) az a személyiségzavar, amely a közfoglalkoztatás során a saját, valamint a környezetét veszélynek tenné ki,
b) az a viselkedészavar, amely a közfoglalkoztatás során a saját, valamint a környezetét veszélynek tenné ki.
(5) A (2)–(4) bekezdés szerinti feltételek igazolásaként a háziorvos vagy szakorvos által kiállított, 1 hónapnál nem régebbi igazolást lehet elfogadni.
27. § Az önkormányzat képviselő-testülete a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot (Sellye) jelöli ki az Szt. 37/A. § (1) bekezdése szerinti együttműködésre.
28. § (1) Az önkormányzat hivatala a kérelmezőt a kérelem benyújtásakor tájékoztatja
a) a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeiről, valamint
b) az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről.
(2) Az együttműködésre kijelölt szerv számára az önkormányzati hivatal a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozatot a határozat kiadásától számított 5 munkanapon belül megküldi.
(3) A segélyezett köteles a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 munkanapon belül személyesen megkeresni az együttműködésre kijelölt szervet azért, hogy ott nyilvántartásba vetesse magát.
(4) Az együttműködésre kijelölt szerv ellenőrzi, hogy a hivatal által megküldött, rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogosultja a (3) bekezdésben meghatározott határidőre nyilvántartásba vetette-e magát.
(5) Ha a segélyezett nem tesz eleget a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, az együttműködésre kijelölt szerv a (3) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 10 munkanapon belül írásban felszólítja a segélyezetett a nyilvántartásba vételi kötelezettsége teljesítésére, és vizsgálja a határidő mulasztásának okát.
(6) Ha a segélyezett a (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított újabb 15 munkanapon belül nem tesz eleget, az együttműködésre kijelölt szerv tájékoztatja a hivatalt arról, hogy a segélyezett az együttműködési kötelezettségének nem tett eleget.
29. § (1) Az együttműködésre kijelölt szerv
a) a megjelent kérelmezőt nyilvántartásba veszi,
b) a kérelmezőt nyilvántartásba vételt követően tájékoztatja
ba) a beilleszkedést segítő program előkészítésének menetéről,
bb) a beilleszkedést segítő programok típusairól,
bc) az együttműködési szabályokról való megállapodási kötelezettségről,
c) kidolgozza a segélyben részesülő személy szociális helyzetének és mentális állapotának megismeréséhez szükséges megbeszélés, tájékozódás alapján az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot,
d) a beilleszkedési programról a segélyben részesülő személlyel írásban a nyilvántartásba vételt követő 10 napon belül megállapodást köt,
e) folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel, és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását,
f) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a programot.
(2) Az együttműködésre kijelölt szerv köteles
a) jelezni a jegyzőnek, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
b) megküldeni a jegyzőnek a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról szóló értékelését, ezzel tájékoztatva a program végrehajtásáról.
30. § A beilleszkedést segítő programok típusai a következők
a) kapcsolattartás az együttműködésre kijelölt szervvel és a munkába állást segítő szervezetekkel – az álláskeresők klubja,
b) az egyéni képességeket fejlesztő foglalkozásokon való részvétel,
c) az életmódformáló foglalkozásokon való részvétel, ezen belül
ca) az életvezetési képesség megőrzését, javítását célzó az egyént és családját érintő személyes megbeszélések, csoportos foglalkozások,
cb) a különböző problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató előadások,
cc) az alapvető személyi higiénia kialakítására irányuló előadások,
cd) a segélyben részesülő lakókörnyezetének rendben tartását célzó előadások,
d) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzése,
e) a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvétel,
f) munkalehetőség felajánlása,
g) az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel, és az elhelyezkedés érdekében az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés,
h) a munkavállalási esélyek növelése érdekében a munkaadónál történő rendszeres érdeklődés, jelentkezés.
31. § (1) Az együttműködésre kijelölt szerv felveszi a kapcsolatot, és folyamatosan kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét biztosítják. Az együttműködésre kijelölt szerv köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetőségekről így
a) családsegítéssel foglalkozó személy vagy intézmény életmódformáló foglalkozásairól,
b) a helyi szociális intézményhálózat szolgáltatásairól,
c) a Baranya megyei munkaügyi központ képzéseiről.
(2) Az együttműködésre kijelölt szerv egyidejűleg több beilleszkedési programtípusba tartozó beilleszkedést segítő programban is megállapodik a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt.
(3) A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell
a) a program tartalmát,
b) a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, amelyből egyértelmű, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg, ennek érdekében célszerű meghatározni a kötelezettség rendjét, időtartamát és mértékét,
c) azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelenti.
(4) A segélyezett megszegi az együttműködési kötelezettségét akkor, ha
a) a 28. § (6) bekezdésében meghatározott eset áll fenn,
b) nem működik közre a 29. § (1) bekezdésében meghatározott és a segélyezett közreműködésével ellátható feladatok végrehajtásában,
c) a segélyezett a beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásban a számára előírt kötelezettségeket nem, vagy nem az előírt módon teljesíti.
Természetben nyújtott szociális ellátások
5. Köztemetés
32. § (1) A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani.
(2) A települési önkormányzat különös méltányosságból az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól
a) részben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 150 %-át, egyedül élő esetén a 200 %-át,
b) egészben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 130 %-át, egyedül élő esetén a 150 %-át. A hatáskör gyakorlását a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.
6. Közgyógyellátás méltányossági alapon
33. § (1) Az Szt. 50. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakon kívül közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy
a) aki esetében az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át nem éri el,
b) akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri vagy meghaladja.
(2) A méltányossági közgyógyellátás megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.
Szociális alapszolgáltatások
9. Étkeztetés
40. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik megfelelnek az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.
(2) Az önkormányzat az étkeztetést a SZOCEG KHT-val kötött megállapodás útján biztosítja.
10. Házi segítségnyújtás
42. § Az önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatot a SZOCEG Kht. –vel kötött szerződés útján látja el.
11. Családsegítés
43. § (1) Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait a Sellyei Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat közreműködésével látja el.
12.Szociális tűzifa juttatás
44. § (1) A képviselő-testület a központi költségvetési támogatás és azt kiegészítő saját forrás együttes összegének keretösszegének mértékéig szociális tűzifa juttatásban részesíti azokat a helyi lakosokat, akik az alábbi szociális ellátások valamelyikében részesülnek:
13.
Az újszülöttek családjának támogatása
Egyéb rendelkezések
46. § A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
Záró rendelkezések
48. § E rendelet 2014. év január hó 1. napján lép hatályba.
49. § Hatályát veszti a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és egyes személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról szóló 18/2005 (XI.14.) önkormányzati rendelet.