Töttös Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörben, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el.

A RENDELET CÉLJA

1.§ (1) Jelen rendelet célja:

a) Töttös község lakosságának egészség-védelme, Töttös község természeti és épített környezetének megóvása a hulladékgazdálkodás eszközeivel,

b) Töttös község környezete hulladék által okozott terhelésének minimalizálása, szennyezettségének elkerülése érdekében a képződött hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a keletkező hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása.

(2) Töttös község Önkormányzata a hulladékgazdálkodási célok elérése érdekében érvényesíti a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben foglalt alapelveket, meghatározza a hulladékgazdálkodás körében a hatáskörébe tartozó kérdésekben a hulladékgazdálkodás általános követelményeit, az érintettek jogait és kötelezettségeit. Az önkormányzatot megillető feladatok ellátása - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a Képviselő-testület hatásköre.

(3) Tilos a hulladékot elhagyni, a gyűjtés, begyűjtés, tárolás, lerakás szabályaitól eltérő módon felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni.

FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK

2.§ E rendelet alkalmazásában:

1. települési szilárd hulladék:

a) a háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során, a lakásokban, a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező, veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék (ilyen például: konyhai hulladék, söpredék, salak, csomagolóeszközök, kisebb méretű elhasználódott háztartási eszközök és tárgyak. )

b) a közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező hulladék,

c) a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál (a Ptk. szerinti: gazdálkodó szervezeteknél) keletkező veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék, amely a háztartási hulladékkal együtt kezelhető.

2. inert hulladék: az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Jellemzője, hogy vízben nem oldódik, nem ég, illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, további csurgaléka és szennyezőanyag-tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, így nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket.

3. tiszta építési hulladék: kommunális hulladéktól és veszélyes hulladéktól mentes építmény-bontásból származó törmelék, valamint a fenti anyagoktól mentes föld.

4. nagy darabos hulladék (lom): a településen a háztartásokból keletkezett (háztartási berendezési, felszerelési tárgyak, eszközök és anyagok), a közszolgáltatás keretébe nem tartozó, nem rendszeresen begyűjtött, a közszolgáltatás keretében rendszeresített gyűjtőedényzetben nem elhelyezhető (a tárolóedény méreteit meghaladó méretű) hulladék.

5. zöldhulladék: olyan elkülönítetten gyűjtött, szennyeződésmentes, komposztálható növényi hulladék, amely kertekből, parkokból, közterületekről származik (fanyesedék, gally, fű, lomb, fűrészpor, faforgács, stb.) amely a szolgáltató által forgalmazott lebomló, komposztálható zsákokban elhelyezve kerül kihelyezésre jelen rendeletben meghatározottak szerint, illetve a szolgáltató által üzemeltetett hulladékgyűjtő udvarra kerül beszállításra.

6. ingatlan: a közszolgáltatásba bevont területen fekvő – az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényben ingatlanként meghatározott – ingatlan.

7. ingatlantulajdonos: az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója.

8. szomszédos ingatlanok: jelen rendelet alkalmazásában szomszédos ingatlanok, melyek oldalhatára egymással érintkezik. Ilyennek minősülnek az ugyanazon telken épült önálló épületek és az egy ingatlanon lévő nem társasházi lakások.  

9. üdülőingatlan: az ingatlan-nyilvántartásba üdülő megnevezéssel nyilvántartott ingatlan.

10. hulladék átmeneti tárolása: a szükséges kezelés megtörténtéig a bomló szerves anyagot nem tartalmazó hulladék korlátozott ideig – legfeljebb 1 évig – tartó, az ember és az élővilág egészségét illetve a környezetkárosítást kizáró, a környezettől elhatárolt módon, megfelelő műszaki védelemmel ellátott helyen való elhelyezése, amennyiben a hulladék hasznosításának vagy ártalmatlanításának lehetősége ideiglenesen korlátozott vagy nem áll fenn. Ilyen átmeneti tárolás történhet:

a) átrakóállomáson

b) hulladékudvarban.

11. átrakóállomás: a települési szilárd hulladék begyűjtésének és szállításának elkülönítésére szolgáló zárt, körülkerített létesítmény, ahol a települési szilárd hulladékot a speciális gyűjtőjárműből zárt rendszerű konténerbe ürítik, illetve a zárt konténert (felépítményt) ürítés nélkül a továbbszállításig ideiglenesen tárolják.

12. hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar): az elkülönítetten (szelektíven) begyűjthető települési szilárd, valamint a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett veszélyes hulladékok átvételére és az elszállításig elkülönített módon történő tárolására szolgáló, felügyelettel ellátott zárt begyűjtőhely.

13. hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget): a háztartásokban keletkező hasznosításra alkalmas, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladék begyűjtésére szolgáló, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló begyűjtőhely, szabványosított edényzettel, amely edényzet kizárólag a rajta egyértelműen megjelölt fajtájú települési szilárd hulladék szelektív begyűjtésére szolgál, a közszolgáltatást igénybe vevők részére.

14. gyűjtőpont: a közszolgáltatás keretébe tartozó azon ingatlantulajdonosok települési szilárd hulladékának - meghatározott vagy meghatározatlan ideig – átvételére kijelölt hely, ahonnan a szállítási napon kihelyezett egyéni vagy a közszolgáltató által kihelyezett tárolóedényből való elszállítással teljesíti a szolgáltató a közszolgáltatási kötelezettségét. 

15. hulladékgazdálkodás: a hulladékkal összefüggő tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék keletkezésének megelőzését, mennyiségének és veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását, a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást.

16. hulladékkezelő: aki a települési szilárd hulladékot gazdasági tevékenysége körében az ingatlantulajdonostól átveszi, kezeli.

17. hulladékkezelési tevékenység: a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása és ártalmatlanítása.

18. begyűjtés: a települési szilárd és zöldhulladéknak hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő átvétele a hulladék birtokosa vagy a begyűjtő telephelyén, továbbá a begyűjtőhelyen (gyűjtőpontokon, hulladékgyűjtő udvaron, tároló-kezelő telepen) és a további kezelés érdekében történő összegyűjtés, válogatás a begyűjtő telephelyén

19. szállítás: a települési szilárd  és zöldhulladék telephelyen kívüli mozgatása, beleértve a szállítmányozást és a fuvarozást is.

20. kezelés: a hulladék veszélyeztető hatásainak csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy a fogyasztásba történő visszavezetésére irányuló tevékenység,, valamint a kezelést megvalósító eljárás alkalmazása, beleértve a kezelőlétesítmények utógondozását is.

21. gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szervezet, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, továbbá az egyéni vállalkozó. Az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Gazdálkodó szervezet továbbá az ügyvéd, az ügyvédi iroda, a közjegyző és a bírósági végrehajtó.

22. lakossági szelektív begyűjtés: a jogszabályban meghatározott települési szilárd hulladék egyes összetevőinek az újrafeldolgozás, a visszanyerés vagy az energetikai hasznosítás érdekében végzett elkülönített (szelektív) begyűjtése, amelyet a Közszolgáltató végez.

23. tisztántartás: az egyes ingatlanok és az ingatlanok előtti közterületek tisztítása, hó-és síkosság mentesítése, illetőleg pormentesítése

24. komposztálás: a zöldhulladék irányított biológiai lebomlása

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

3.§ (1) A rendelet területi hatálya Töttös község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed Töttös község közigazgatási területén lévő valamennyi ingatlan (lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség, lakóház, lakóház telke, üdülőingatlanok) tulajdonosára, tulajdonosi közösségére (lakásszövetkezet, társasház stb.) birtokosára, és használójára (a továbbiakban: ingatlantulajdonos), a hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás kapcsán - együttesen használt tárolóedény esetén – kiterjed továbbá a lakásszövetkezetekre, és a társasházakra.

(3) Jelen rendelet tárgyi hatálya kiterjed Töttös község köztisztaságával összefüggő feladatok ellátására, a települési folyékony lakossági hulladék kezelésére irányuló helyi kötelező közszolgáltatás biztosítására, valamint az (1) bekezdésben meghatározottaknál keletkező települési szilárd hulladék, nagy darabos hulladék (lom), szelektív, elektronikai és zöldhulladék Töttös község Önkormányzata által szervezett begyűjtésére.

(4) A rendelet hatálya - a köztisztasággal összefüggő feladatokra vonatkozó 4-5.§-okban foglalt szabályok kivételével -  nem terjed ki a gazdálkodó szervezetnek (Ptk. 685.§ c) pont) minősülő igénybevevőre, amely köteles a nála keletkezett települési szilárd hulladékot a külön jogszabályban előírtak szerint gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek – a felek közötti szerződés feltételei /szabályai szerint – átadni, kivéve, ha annak hasznosítására vagy kezelésére a jogszabályi feltételek birtokában maga jogosult.

(5) Abban az esetben, ha a gazdálkodó szervezet nem gondoskodott a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a nála keletkezett települési szilárd hulladék kezeléséről, úgy a hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételnek kötelezettsége rá is kiterjed. Lakossági tárolóedény használata esetén gazdálkodó szervezet részére a tulajdonos- társasház esetén a társasház közgyűlése- befogadó nyilatkozatot adhat.

KÖZTISZTASÁGGAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK

4.§ (1) A köztisztaság fenntartásában mindenki köteles hathatósan közreműködni. Az ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai kötelesek gondoskodni.

(2) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni a járdák, udvarok, kertek, lépcsőházak, kapualjak, továbbá az ingatlanhoz tartozó valamennyi - közterületnek nem minősülő - terület, helyiség rendszeres tisztántartásáról, a lakóházak, illetőleg üvegfelületek gondozott megjelenése érdekében azok rendszeres tisztán- és karbantartásáról, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák.

(3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

(4) A községgazdálkodási körbe tartozó parkfenntartási feladat magában foglalja a község területén lévő parkok, játszóterek, sorfák, sövények gondozását.

5.§ (1) Közterületeken keletkezett szemét eltakarításáról, összegyűjtéséről és elszállításáról, továbbá a közterületek tisztántartásáról Töttös Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) gondoskodik.

(2) A közterületeken felgyülemlett hó eltakarításáról és a síkosság elleni védekezésről az Önkormányzat gondoskodik, a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól szóló 5/2004.(I.28.) GKM rendelet (továbbiakban: Szabályzat) mellékletében foglaltak alapján, valamint a IV-V közútkezelési szolgáltatási kategóriákra vonatkozó előírásainak megfelelően.

(3) Az Önkormányzat köteles az utcai hulladékgyűjtő tartályok felállításáról és azok folyamatos üríttetéséről gondoskodni. Kivételt képeznek a kereskedelmi és szolgáltató egységek, valamint a vendéglátóhelyek, amelyek tulajdonosai kötelesek az általuk működtetett ingatlan előtt hulladékgyűjtő edényt kihelyezni, és azt rendszeresen üríteni.

(4) Az ingatlan előtt lévő járdaszakasz állandó tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, a síkosság megszüntetéséről az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni. A tisztántartási kötelezettség az ingatlan és a járda, a járda és a közút közötti üres, füves vagy virágos sávra is vonatkozik.

(5) Az ingatlan tulajdonosa tartozik az ingatlanról a gyalogjáróra kinyúlt ágak, bokrok folyamatos nyeséséről gondoskodni.

(6) Az ingatlan előtt lévő járda tisztántartása során a szemetet tilos a vízelvezető árokba vagy az úttestre seperni. Az ingatlan belső területéről (udvar, stb.) havat, jeget a közterületre szállítani tilos, illetve csak kijelölt helyre szabad.

(7) Ha a kötelezett az ingatlan előtti járdaszakaszt az észleléstől számított 4 órán belül, de legkésőbb 17 óráig nem tisztítja meg a hótól, jégtől és nem teszi közlekedésre alkalmassá, az Önkormányzat a mulasztó költségére elvégeztetheti a tisztítást.

(8) Szórakozóhelyek, vendéglátó-ipari egységek, üzlethelyiségek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a nyitva tartás ideje alatt az üzemeltető köteles tisztántartani, tekintet nélkül arra, hogy a szemét saját tevékenységéből származik-e vagy sem. A zárás előtt köteles meggyőződni az előbb felsorolt helyiségek előtti területek tisztaságáról. Az áru lerakása következtében keletkezett szemetet (hulladékot) az üzemeltető köteles az áruszállítást követően haladéktalanul eltakarítani.

(9) Az utcai, valamint egyéb elárusítóhelyek (bódék, pavilonok, stb) árusai kötelesek az árusítás során keletkező hulladékot összegyűjteni, az árusítóhelyek közvetlen környezetét tisztán tartani.

(10) Közterületen szennyezőanyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a közterületet ne szennyezze. Ha szállítás közben a közterület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője azt eltávolítani és a további szennyeződést megakadályozni köteles.

(11) A közterületről az állati hulla elszállítása - amennyiben az állat tulajdonosa nem állapítható meg – az Önkormányzat feladata. Az Önkormányzat az értesítés vétele után köteles nyomban intézkedni az erre a célra kijelölt állati eredetű hulladékgyűjtő helyre történő elszállításáról, valamint az állati eredetű hulladék ártalmatlanítása iránti intézkedések haladéktalan megtételéről.

(12) Az ingatlan tulajdonosa 30 napon belül köteles gondoskodni az ingatlanán keletkezett grafiti eltávolításáról.

6.§ (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jókarban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(3) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos! Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos!

7. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladékanyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

(5) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(6) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni!

8.§ (1) Közterületen szennyező anyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a közterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

(3) A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

(4) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos!

(5) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.

(6) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

(7) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos!

(8) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége.

(9) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(10) A település területén lévő tavakba, holtágakba, élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos!

9.§ (1) Avart és kerti hulladékot csak jól kialakított tűzrakóhelyen szabad égetni úgy, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon.

(2) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (pl. PVC, veszélyes hulladék).

(3) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen.

(4) A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

(5) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

(6) A kerti hulladék elszállítására a szervezett és meghirdetésre kerülő lomtalanítási akció is igénybe vehető.

(7) A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.

(8) Vasárnap és ünnepnapokon a hulladék égetése tilos.

 HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS TARTALMA

10.§ (1) A hulladékkezelési közszolgáltatás - a tevékenység tartalmában - az alábbiakra terjed ki:

a) a közterületen keletkező, továbbá az ingatlantulajdonos által a Közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített gyűjtőedényben, vagy a rendeletben megjelölt egyéb módon az ingatlanon gyűjtött és a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék begyűjtésére és rendszeres, illetve alkalmi elszállítására;

b) az ingatlanon összegyűjtött nagy darabos, lomtalanítás körébe vont települési szilárd hulladék évente egy alkalommal - a Közszolgáltató által meghatározott időpontban és helyen, erre a célra biztosított szállítóeszközén - történő begyűjtésére és a Közszolgáltató általi elszállítására;

c) hulladékgyűjtő udvar, hulladékgyűjtő szigetek és a hulladék-átrakóállomás létesítésére, működtetésére és üzemeltetésére;

d) a települési szilárd hulladék egyes összetevőinek más összetevőktől elkülönített, szelektív begyűjtésére (továbbiakban: szelektív begyűjtés).

11.§ Az ingatlantulajdonos a 2012. évi CLXXXV. törvényben és a jelen rendeletben meghatározottak szerint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához szükséges feltételeket a közszolgáltató részére biztosítja, és a közszolgáltatást igénybe veszi.

12.§ (1) Hulladékkezelési közszolgáltatás végzésére a Dél-Dunántúli Kommunális Szolgáltató Kft. jogosult, mely gazdasági társaság e minőségében közszolgáltatónak minősül (továbbiakban: Közszolgáltató) a felek között létrejött közszolgáltatási szerződés alapján. 

(2) A Közszolgáltató akkor láthatja el a hulladékkezelési közszolgáltatást, ha

a) biztosítani tudja a közszolgáltatás azon - külön jogszabályban meghatározott – személyi és tárgyi feltételeit, amelyek garantálják a közszolgáltatás tartós, rendszeres és a környezetvédelmi szempontoknak maradéktalanul megfelelő ellátását;

b) rendelkezik a hulladékkezelési közszolgáltatás ellátásához szükséges környezetvédelmi hatósági engedéllyel tevékenységnek végzendő;

c) az önkormányzattal közszolgáltatási szerződést kötött.

A KÖZSZOLGÁLTATÁS RÉSZTVEVŐINEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

13.§ Töttös község Önkormányzata kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosnál (birtokos, használó) keletkező települési szilárd hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn.

14.§ Töttös község Önkormányzata közigazgatási területén a Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program megvalósítása van folyamatban, az önkormányzat tagja a Mecsek-Dráva Regionális Szilárdhulladék Kezelő Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulásnak.

15.§ Az önkormányzat és a Közszolgáltató a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos tevékenység ellátásáról részletes közszolgáltatási szerződésben állapodnak meg, amely tartalmazza a tevékenység ellátásának határnapjait és időtartamát is.

A KÖZSZOLGÁLTATÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

16.§ A Közszolgáltató kötelességei az e rendeletben és a közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint – a környezetvédelmi, valamint az egyéb jogszabályi előírások megtartásával -  az alábbiak:

a) a Közszolgáltató szállítóeszközeihez rendszeresített gyűjtőedényben gyűjtött háztartási hulladék [2. § 1. a) pont] és a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű települési szilárd hulladék [2. § 1. c) pont] házhoz (ingatlanhoz) menő járattal történő rendszeres begyűjtése és elszállítása,

b) a Közszolgáltató által fenntartott és/vagy működtetett hulladékgyűjtő udvaron és gyűjtőszigeteken, továbbá a Közszolgáltató által rendelkezésre bocsátott szállítóeszközeihez rendszeresített gyűjtőedényben, vagy más eszközben szelektíven gyűjtött települési szilárd hulladék begyűjtése,

c) a Közszolgáltató által erre a célra biztosított szállítóeszközén az ingatlanon összegyűjtött és a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátott nagy darabos, lomtalanítás körébe vont települési szilárd hulladék évente egy alkalommal - a Közszolgáltató által meghatározott időpontban és helyen - történő begyűjtése és elszállítása,

d) a begyűjtött és elszállított települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló hulladékgyűjtő udvar, hulladékgyűjtő szigetek és hulladékátrakó-állomás létesítése és üzemeltetése,

e) az a)-c) pontokban foglaltak szerint begyűjtött és elszállított települési szilárd hulladékhasznosításra történő átadása.

17.§ (1) A közszolgáltató köteles a tárolóedények kiürítését kíméletesen, az elvárható gondossággal végezni.

(2) A tárolóedényben okozott károkat a közszolgáltató térítésmentesen köteles kijavítani, ha a károkozás neki felróható okból következik be. A közszolgáltatónak az ebből eredő karbantartási munkák, valamint a javítás időtartamára helyettesítő tárolóedényt kell biztosítania. Amennyiben a károkozás nem róható fel a közszolgáltatónak, a használhatatlanná vált tárolóedények javítása, pótlása, illetve cseréje az ingatlantulajdonost terheli.

(3) A lakosság részére nyújtott közszolgáltatás keretében a nagydarabos hulladék (lom) elszállításáról évente legalább egy alkalommal a közszolgáltató az általa meghirdetett lomtalanítási időszak alatt térítésmentesen gondoskodik.

AZ INGATLANTULAJDONOS HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉVEL KAPCSOLATOS JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

18.§ (1) Az ingatlan tulajdonosa köteles az Önkormányzat által szervezett közszolgáltatás igénybevételére, azaz az ingatlanon keletkező települési szilárd hulladékának e rendeletben előírtak szerinti gyűjtésére, a Közszolgáltatónak történő átadására, valamint a közszolgáltatási díj megfizetésére.

(2) A települési szilárd hulladékot, beleértve az elkülönítetten gyűjtött lomot, valamint a zöldhulladékot a szállítási napokon elszállítás céljából a közszolgáltató rendelkezésére kell bocsátani.

(3) Az ingatlantulajdonos a tárolóedényben az ingatlanon szokásosan keletkező hulladékot tömörítés nélkül úgy helyezheti el, hogy annak fedele zárható legyen, valamint az a hulladékszállítás során a közszolgáltató alkalmazottainak egészségét ne veszélyeztesse, a gépi ürítést ne akadályozza, az ürítő berendezést ne károsítsa.

(4) A tárolóedény mellé hulladékot elhelyezni csak a közszolgáltatótól vásárolt, jelzéssel ellátott zsákban lehet. A jelzett zsák ára tartalmazza a települési hulladék elszállításának, kezelésének és ártalmatlanításának költségét.

(5) Ha a közszolgáltatási szerződéssel rendelkező ingatlantulajdonos a többlethulladékát nem a Közszolgáltatótól megvásárolt – jelzéssel ellátott -zsákban, vagy nem a tárolóedény mellé helyezi el, úgy a Közszolgáltató a többlethulladék elszállítását jogosult megtagadni.

(6) Ha a tárolóedény olyan nedves hulladékot tartalmaz, amely összetömörödött vagy befagyott, vagy a benne lévő hulladékot úgy összepréselték, hogy emiatt a tárolóedényt az előírt módon kiüríteni nem lehet, a tulajdonos köteles a visszamaradt hulladékot fellazítani és a tárolóedényt használhatóvá tenni.

(7) A tárolóedényben tilos olyan anyagot elhelyezni (forró hamu, maró-, mérgező anyag, állati hulla, folyékony vagy befagyott zsiradék, gyúlékony vagy robbanó anyag, kő és épülettörmelék, nagyobb terjedelmű, súlyú tárgy, stb.), amely veszélyezteti a hulladékszállítással foglalkozó alkalmazott egészségét, vagy megrongálhatja a gyűjtőberendezést, illetve ártalmatlanítása során veszélyeztetheti a környezetét.

(8) Ha a Közszolgáltató alkalmazottai megállapítják, hogy a tárolóedényben a (7) bekezdésben megjelölt anyagot, tárgyat helyeztek el vagy az túltöltött, a kiürítést jogosult megtagadni. A kiürítés megtagadásáról a közszolgáltató az ok feltüntetésével értesíti az ingatlantulajdonost. Az emiatt el nem szállított hulladék elszállításáról az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.

(9) Az ingatlantulajdonos (birtokos vagy használó) köteles saját költségén a szükséges gyakorisággal, de évente legalább két alkalommal gondoskodni a gyűjtőedény tisztításáról, fertőtlenítéséről.

19.§ (1) A közszolgáltató a háztartási hulladékot az ingatlan bejárata előtti közterületen veszi át a fogyasztótól.

(2) A gyűjtőedényzetet az ingatlan előtt úgy köteles elhelyezni, hogy azt a szolgáltató a közút melletti közterületen vehesse át. Ahol az útviszonyok, vagy egyéb akadályok nem tetszik lehetővé (pl.: az ún. közökben) a gyűjtőedény átvétele a legközelebbi alkalmas helyen történik. A Szolgáltató köteles a gyűjtőedényt oda visszahelyezni, ahonnan azt elvette.

20.§ (1) A tárolóedényeket bekerített ingatlanoknál a kerítésen belül kell tárolni, azokat csak a hulladékszállítás napján lehet közterületre kitenni.

(2) Az ingatlantulajdonos köteles a tárolóedények előkészítő-, tároló helyét tisztán tartani, télen a hótól megtisztítani.

(3) Tilos a tárolóedények környékét, megközelítési útvonalát tárgyak elhelyezésével vagy parkoló gépjárművekkel oly módon elzárni, amely a tárolóedényeknek a gyakorlatban kialakult módon történő ürítését akadályozza.

(4) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni a közterületen állandó jelleggel – a közterület kezelőjével egyeztetett, engedélyezett módon – elhelyezett tárolóedények biztonságos, elgurulásmentes helyének kialakításáról.

(5) A közszolgáltatási szerződéssel rendelkező ingatlantulajdonos köteles a hulladéktároló edény(eke)t a közszolgáltató által rendszeresített, azonosításra alkalmas jelzéssel ellátni. A közszolgáltató által rendszeresített jelzés nélküli edényzet ürítését a közszolgáltató jogosult megtagadni.

(6) Az elhasználódott tárolóedény pótlásáról, javításáról/javíttatásáról a mindenkori ingatlantulajdonosnak kell gondoskodnia.

21.§ (1) Az ingatlantulajdonos köteles a közszolgáltatónak bejelenteni, ha tulajdonosváltozás vagy egyéb ok, így pl.: a közszolgáltatásba újonnan történő bekapcsolódás – folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik. Amennyiben az ingatlan tulajdonosi, használati viszonyaiban változás következik be, úgy az új tulajdonos, vagy az új használó (bérlő) a korábbi tulajdonossal egyetemlegesen köteles a változás tényét 15 napon belül írásban bejelenteni a közszolgáltató által működtetett ügyfélszolgálati irodában.

(2) A változás bejelentésével egyidejűleg az új tulajdonos és a közszolgáltató között a közszolgáltatási szerződés létrejön.

(3) A közszolgáltatási díjat változás-bejelentéssel érintett negyedév utolsó napjáig a korábbi ingatlantulajdonos, a bejelentést követő hónap első napjától pedig az új ingatlantulajdonos  köteles megfizetni.

(4) Az ingatlantulajdonos köteles továbbá az (1) bekezdésben nem említett egyéb változást a közszolgáltatónak bejelenteni. A szerződésmódosítás a közszolgáltató ügyfélszolgálatán szóban vagy írásban kezdeményezhető. A szerződésmódosítást írásba kell foglalni.

(5) Amennyiben az ingatlantulajdonos a közszolgáltatás igénybe vételére kötelezetté válik, de bejelentési,- változásbejelentési és közszolgáltatási szerződéskötési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a Közszolgáltató – az ingatlantulajdonos egyidejű értesítése mellett – a közszolgáltatási díj megállapításánál ingatlanonként 110-120 liter térfogatú tárolóedény heti egyszeri ürítési gyakoriságát jogosult vélelmezni mindaddig, amíg az igénybevételre kötelezett írásban a közszolgáltatási szerződést meg nem köti.

(6) Amennyiben a közszolgáltató ellenőrzése során azt tapasztalja, hogy az ingatlantulajdonos a közszolgáltatási szerződésben rögzítettnél nagyobb, vagy több tárolóedényt használ, úgy a közszolgáltató a szerződött edénymérettől eltérő méretű vagy darabszámú tárolóedény ürítését elvégzi, a darabszámnak illetve tárolóedény-méretnek megfelelően leszámlázza, és ezzel egyidejűleg felhívja a tulajdonost a közszolgáltatási szerződés módosítására.

22.§ (1) Szüneteltethető a közszolgáltatási jogviszony, ha az egyedi tárolóedényt használó, írásbeli közszolgáltatási szerződéssel rendelkező ingatlan tulajdonos 60 napon túli időtartamban az ingatlanon nem tartózkodik és emiatt az ingatlanon hulladék sem keletkezik.

(2) Olyan társasházak esetén, ahol nem egyedi lakossági szerződéskötések történtek, és közös az edényhasználat, a közszolgáltatás nem szüneteltethető.

(3) A közszolgáltatás szüneteltetése a közszolgáltató ügyfélszolgálatán írásban – az erre rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével – a szünetelés kívánt kezdő időpontját megelőzően legalább 15 nappal kezdeményezhető.

(4) A közszolgáltatási jogviszony szüneteltetésének legrövidebb időtartama 2 hónap lehet. A szüneteltetés csak a tárgyhónap első napjával kezdődhet és teljes hónapra vehető igénybe. 

(5) Ha az ingatlan a szüneteltetési időtartam lejárta előtt újból lakottá válik, úgy e tényt az ingatlantulajdonos haladéktalanul köteles írásban a közszolgáltató ügyfélszolgálatán bejelenteni. 

(6) Amennyiben a szünetelés időtartama alatt az ingatlanon hulladékkezelési közszolgáltatás hatálya alá tartozó hulladék kerül kihelyezésre, úgy az ingatlantulajdonos egyidejű értesítése mellett a közszolgáltató köteles a hulladékot elszállítani, az ingatlantulajdonos pedig köteles a közszolgáltatási díjat megfizetni. 

(7) Azon ingatlanok esetében ahol a tulajdonos 1-3 hónapnyi időszakban tartózkodik csak negyedéves díjat köteles fizetni, számára a szolgáltató évente 13 darab gyűjtőzsákot biztosít.

A KÖZSZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK MÓDJA

23.§ (1) A helyi kötelező közszolgáltatás igénybe-vételére irányuló szerződés létrejön:

a) a szolgáltatás első igénybe-vételével,

b) a szerződés írásba foglalásával.

(2) A közszolgáltatási szerződés tartalmazza:

a) a felek megnevezése és azonosító adatai (ideértve az ingatlan tulajdonosának és azonosító adatainak megnevezését amennyiben a közszolgáltatás igénybe vevője nem az ingatlan tulajdonosa) így: a felek neve, címe, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak székelye, társasházak, lakásszövetkezetek közös képviselőjének neve, lakcíme, természetes személy anyja neve, születési helye, és ideje;

b) a szerződés tárgya,

c) a közszolgáltatás megkezdésének időpontja,

d) a szerződött tárolóedény térfogata és darabszáma,

e) az ellenérték megállapításának, számlázásnak, a számla kiegyenlítésének módja,

f) a szerződés időbeli hatálya,

g) a szerződött gyűjtőedény azonosítására vonatkozó előírások,

h) egyéb, a szerződő felek által lényegesnek tartott elemek.

(3) A közszolgáltatási szerződés írásba foglalásának bármely okból történő elmaradása esetén közszolgáltatás megszervezéséhez és a díjszámlázáshoz szükséges adatokat a szolgáltatás igénybe-vevője köteles bejelenteni a Közszolgáltatónak.

(4) A Közszolgáltató a közszolgáltatás teljesítése érdekében jogosult a rendelet a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott személyes adatok kezelésére, melynek során a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően köteles eljárni.

A KÖZSZOLGÁLTATÁS ELLÁTÁSÁNAK RENDJE

24.§ (1) Települési szilárd hulladékot csak az erre a célra kijelölt hulladék udvarban, hulladék-átrakóállomáson, komposztálótelepen, vagy egyéb, jogszabályban megengedett módon, a vonatkozó üzemeltetési szabályok és előírások szigorú betartásával szabad elhelyezni.

(2) A hulladék ürítésének minimális gyakorisága heti egy alkalommal.

(3) A Közszolgáltató a települési szilárd hulladékot heti egy alkalommal köteles elszállítani.

(4) A szállítás módjáról és idejéről az igénybevevőt a Közszolgáltató közzététel útján tájékoztatja, úgyszintén az ünnepnapi szállítás rendjéről is.

25.§ (1) A közszolgáltatást igénybe vevők számára a szabványos tárolóedények használata kötelező.

(2) Az igénybe vehető, választható szabványos gyűjtőedények típusait és az azokban elhelyezhető települési szilárd hulladék mennyiségét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A tárolóedények beszerzéséről az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni. A begyűjtés gyakoriságának figyelembe vételével a tárolóedényt úgy kell kiválasztani, hogy arányos legyen a keletkező hulladék mennyiségével, de minimum 70-80 liter tárolókapacitás rendelkezésre álljon mind a családi házas, mind a földhivatali nyilvántartásban társasházi lakásként bejegyzett lakóingatlanok esetén.

(4) A tárolóedények beszerzéséről az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.

26.§ Amennyiben az ingatlantulajdonos a szemétszállítást igénybe kívánja venni, úgy köteles a hulladék elszállítása céljából a szállítás napján a gyűjtőedényt a rendeletben előírt helyre kitenni. A gyűjtőedényt legfeljebb a szállítási napot megelőző napon, 18 órától lehet kihelyezni a közterületre, kivéve a tartósan engedélyezett elhelyezést. A szemétgyűjtőtartály - a konténerek kivételével - állandó jelleggel a közterületen nem tartható, ezt a kiürítés napján vissza kell szállítani az ingatlanra.

27.§ (1) A Közszolgáltató dolgozói fokozott gondossággal kötelesek a szemétgyűjtő tartályokat kezelni. A szándékos és gondatlan károkozásért a Közszolgáltató anyagilag felelős.

(2) A hulladékelszállító jármű személyzete a szemétgyűjtő edényeket az ingatlan bejárata előtti közterületen veszi át ürítés céljából, majd ürítés után oda helyezi vissza. Az ürítés következtében beszennyezett közterület megtisztításáról a szemétgyűjtő jármű személyzete azonnal köteles gondoskodni.

(3) A szemétgyűjtő edények közterületen való tárolása, használata során keletkezett szennyeződést, a sérült, elhasználódott gyűjtőedények hibájából adódó elcsorgást, szétszóródást az edényzet használója köteles eltávolítani. A közterület, illetve a közút arra alkalmas részének igénybevétele hulladéktároló edény elhelyezésére mentes a közterület-használati díj megfizetése alól.

(5) Hulladékgyűjtő konténerek közterületi elhelyezését a vonatkozó szakhatósági előírások szerinti védőtávolság betartásával úgy kell megoldani, hogy a konténerek sem a gyalogos, sem a közúti forgalmat ne akadályozzák, illetőleg az elhelyezés lehetővé tegye azok szállító járműre történő felemelését. 

28.§ A közszolgáltatást igénybe vevő a települési szilárd hulladékát kizárólag a Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített – egyedi azonosító emblémával ellátott - gyűjtőedényben, zsákban adja át. A hulladék más módon történő kihelyezése tilos.

29.§ A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének a közterület szennyezésének elkerülése érdekében lecsukott állapotban kell lennie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az, az edény mozgatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.

30.§ Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni a gyűjtőedények rendeltetésszerű használatáról, rendszeres tisztán tartásáról, fertőtlenítéséről, valamint környezetük tisztán tartásáról.

31.§ (1) Tilos a szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedényekből a hulladék kiszórása, a közterület szennyezése.

(2) A hulladékok gyűjtése során történő szennyezés esetén az ingatlan tulajdonosa, míg a szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedényekből történő hulladék begyűjtése, szállítása során a közterületen okozott szennyezés esetén a Közszolgáltató köteles a szennyezett területet megtisztítani és fertőtleníteni.

32.§ Tilos a külön jogszabályokban meghatározott veszélyes hulladékot a települési szilárd hulladékkal összekeverni és azt a települési szilárd hulladék gyűjtésére szolgáló rendszeresített gyűjtőedényben elhelyezni. A külön jogszabályokban kihirdetett hulladékjegyzékekben nem szereplő, vagy ismeretlen összetételű hulladékot veszélytelenségének, illetve veszélyességének megállapításáig veszélyes hulladéknak kell tekinteni.

33.§ Az ingatlantulajdonos köteles a külön jogszabályokban meghatározott veszélyes hulladékot a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten, a környezet szennyezését, károsítását vagy veszélyeztetését kizáró módon gyűjteni és a veszélyes hulladék begyűjtésére és szállítására, illetőleg ártalmatlanítására feljogosított engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek átadni, illetve a Hgt.-ben foglaltak szerint eljárni. Ilyen esetben a Hgt. szerinti adminisztratív és tervezési kötelezettségek a hulladék átvevőjét terhelik

34.§ (1) A Közszolgáltató a hulladékkezelési közszolgáltatás keretében a hulladék elszállítását megtagadhatja, ha:

a) az nem a Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben vagy más gyűjtőeszközben kerül kihelyezésre,

b) a kihelyezett gyűjtőedény a Közszolgáltató által alkalmazott gépi ürítési módszerrel az ingatlantulajdonosnak felróható okból nem üríthető,

c) megállapítható, hogy a gyűjtőedényben kihelyezett hulladék az ürítés, illetve a szállítás során a szállítást végző személyek életében, testi épségében, egészségében, továbbá a begyűjtő járműben vagy berendezésében kárt okozhat, vagy a hasznosítás, illetve ártalmatlanítás során veszélyeztetheti a környezetet,

d) érzékszervi észleléssel megállapítható, hogy a kihelyezett gyűjtőedény mérgező, robbanó, folyékony, veszélyes, vagy olyan anyagot tartalmaz, amely a települési szilárd hulladékkal együtt nem gyűjthető, nem szállítható, nem ártalmatlanítható, illetve nem minősül települési szilárd hulladéknak.

e) a kihelyezett gyűjtőedény túltöltött, és a gyűjtőedény ürítése a környezet szennyezése, a hulladék szóródása nélkül nem lehetséges.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a Közszolgáltató az ingatlantulajdonost írásban, haladéktalanul értesíti a hulladék elszállítása megtagadásának tényéről és okáról. Az ingatlantulajdonos köteles a megtagadáshoz vezető okot vagy okokat megszüntetni, illetőleg a megszüntetésről gondoskodni.

NAGY DARABOS TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

35.§ (1) A nagy darabos hulladék (lom), összegyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról a Közszolgáltató évente egy alkalommal a hulladékkezelési közszolgáltatás keretében - külön díj felszámítása nélkül - gondoskodik. (lomtalanítás)

(2) A Közszolgáltató kizárólag a lakosságnál, a háztartásokban képződött, de a rendszeres hulladékszállításra használatos gyűjtőedényekben el nem helyezhető nagy darabos hulladék elszállítására köteles. A Közszolgáltató által a közszolgáltatás keretében szervezett lomtalanítási szolgáltatás semmilyen más hulladékra így az inert hulladékra, a háztartási kommunális hulladékra, veszélyes hulladékra, szelektív hulladékra és bio-hulladékra nem terjed ki. A lomtalanítás körébe nem tartozó hulladék átvételét a Közszolgáltató jogosult megtagadni.

(3) A nagy darabos hulladékot az ingatlantulajdonos a Közszolgáltató által hirdetmény útján előzetesen megjelölt helyen és időpontban helyezheti ki elszállítás céljából.

(4) Az elszállítandó nagy darabos hulladékot úgy kell elhelyezni a közterületen, hogy az a jármű és gyalogos forgalmat ne akadályozza, a begyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen.

(5) A Közszolgáltató az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérő módon vagy eltérő időben közterületen kihelyezett nagy darabos hulladék, illetve a kihelyezett nagy darabosnak nem minősülő más hulladék elszállítására nem köteles.

(6) A Közszolgáltató lakossági megrendelésre, térítés ellenében, eseti lomtalanítás céljából konténert biztosít.

A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK SZELEKTÍV, ÉS  A ZÖLDHULLADÉK GYŰJTÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

36.§ (1) A hulladék összetevők újrafeldolgozásának, visszanyerésének elősegítése, a környezet fokozott védelme érdekében Töttös község Önkormányzata bevezeti a hulladékok elkülönített (szelektív) begyűjtésének kombinált rendszerét.

(2) A települési szilárd hulladék szelektív gyűjtésével, illetve begyűjtésével összefüggő tevékenységek teljesítéséhez szükséges feltételeket az önkormányzat a közszolgáltatás részeként, a Közszolgáltató által, közreműködésével biztosítja.

(3) A jelen rendeletben foglalt települési szilárd hulladékkal összefüggő hulladékkezelési közszolgáltatás kiterjed a települési szilárd hulladék elkülönített, szelektív gyűjtésére, a jelen rendeletben foglaltak szerinti tartalommal.

(4) Az ingatlantulajdonosa jelen rendeletben meghatározottak szerint jogosult eleget tenni a hulladék szelektív gyűjtésére vonatkozó előírásoknak.

(5) A települési szilárd hulladék más összetevőitől elkülönítetten gyűjthető papír, műanyag továbbá üveg az elhelyezés céljára a településen kijelölt hulladékgyűjtő szigeteken térítésmentesen helyezhető el.

(6) Gyűjtősziget használata esetén a hulladéknak az elhelyezés céljára szolgáló helyre történő szállításáról az ingatlantulajdonos gondoskodik. A hulladékot a kijelölt helyen - a Közszolgáltató előírásaira is tekintettel - úgy kell elhelyezni, hogy az más hulladékfajtával ne keveredjen és a környezetet ne szennyezze.

(7) A Szolgáltatónak a szelektív hulladék elszállítása során olyan gondossággal kell eljárnia, hogy a hulladék a szállítás során ne szóródjon, és más környezetterhelést se idézzen elő. Szállításból eredő szennyeződés esetén a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés-mentesítéséről, fertőtlenítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról a szelektív hulladékgyűjtő szigetek környezetében a Szolgáltató köteles gondoskodni.

(8) A zöldhulladék összegyűjtéséről, elszállításáról és ártalmatlanításáról a Közszolgáltató évente egy alkalommal a hulladékkezelési közszolgáltatás keretében - külön díj felszámítása nélkül – gondoskodik.

A VESZÉLYES HULLADÉK ELKÜLÖNÍTETT GYŰJTÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

37.§ (1) A külön jogszabályokban kihirdetett hulladékjegyzékekben nem szereplő, vagy ismeretlen összetételű hulladékot veszélytelenségének, illetve veszélyességének megállapításáig veszélyes hulladéknak kell tekinteni.

(2) A háztartásokban keletkezett veszélyes hulladékokat az ingatlantulajdonos köteles a települési szilárd hulladék más összetevőitől elkülönítetten gyűjteni és a veszélyes hulladék elhelyezésére is szolgáló szolgáltatós telephelyén a veszélyes hulladék átvételére jogosult Közszolgáltatónak átadni.

(3) A Közszolgáltató a közszolgáltatás keretében létesített és üzemeltetett hulladékgyűjtő udvarban csak a háztartásokban keletkező, a környezetvédelmi hatóság által engedélyezett veszélyes hulladékot köteles átvenni és gyűjteni.

(4) A háztartásokban keletkező veszélyes hulladéknak a Közszolgáltató által üzemeltetett hulladékgyűjtő udvarba saját járművel történő szállítása a környezetvédelmi hatóság engedélye nélkül végezhető.

A HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS HATÁLYA ALÁ NEM TARTOZÓ TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS EGYES KÉRDÉSEK

38.§ (1) A hulladékkezelési közszolgáltatás nem terjed ki

a) az inert hulladékra,

b) a nagydarabos hulladékra a jelen rendeletben foglalt, évi egy alkalommal végzett lomtalanítás kivétellel,

c) a veszélyes hulladékra, kivéve a 37.§ (3) bekezdésében foglalt veszélyes hulladékot és

d) a zöldhulladékra a jelen rendeletben foglalt, évi egy alkalommal végzett történő szolgáltató általi begyűjtés kivételével

e) elektronikai hulladékra a jelen rendeletben foglalt, évi egy alkalommal végzett történő szolgáltató általi begyűjtés kivételével

(2) A hulladék termelője, birtokosa a tevékenysége gyakorlása során keletkező vagy más módon a birtokába kerülő - a hulladékkezelési közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó - (1) bekezdésben meghatározott hulladékot a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően köteles gyűjteni (ideértve az elkülönített gyűjtést is), továbbá az ártalmatlanításáról vagy a hasznosításáról gondoskodni.

(3) Az ártalmatlanításra vagy hasznosításra vonatkozó kötelezettséget a hulladék termelője, birtokosa

a) jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelő ártalmatlanító vagy hasznosító eljárás, berendezés, létesítmény alkalmazásával saját maga teljesíti, vagy

b) az erre feljogosított és engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek történő átadással, a kezelés költségeinek megfizetésével teljesíti.

(4) Az ingatlantulajdonos jogosult a közszolgáltatás hatálya alá nem tartozó, az (1) bekezdésben megjelölt hulladékának begyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására, illetve hasznosítására a Közszolgáltató szolgáltatását igénybe venni.

(5) Ha az ingatlantulajdonos a (4) bekezdésben foglaltakkal a Közszolgáltatót bízza meg, a megrendelés és a szolgáltatás feltételeit írásbeli megállapodásban rendezik.

39.§ A közszolgáltatás alá nem tartozó inert hulladék, továbbá a települési szilárd hulladék konténerrel történő szállítása esetében a hulladék termelője, birtokosa és kezelője a közterület tisztán tartására vonatkozó jogszabályok szerint köteles eljárni.

40.§ A hulladék átvétele, illetve szállítása során a hulladékkezelőnek olyan gondossággal kell eljárnia, hogy a hulladék a szállítás folyamán ne szóródjon és más környezetterhelést ne idézzen elő. Szállításból eredő szennyeződés esetén a hulladék eltakarításáról, a terület szennyeződés-mentesítéséről, fertőtlenítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról a hulladék termelője, birtokosa, illetőleg az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.

41.§ (1) Konténer közterületen a közúti és gyalogos forgalom biztonságát nem veszélyeztető módon, az alábbi előírások megtartásával helyezhető ki:

a) főútvonalon konténer kizárólag folyamatos rakodás idejére helyezhető ki, a szállító jármű helyszínen tartásával annak érdekében, hogy az elszállítás a telítődéskor haladéktalanul megtörténhessen,

b) tömegközlekedési útvonalon, amennyiben a konténer csak a közúti forgalom zavarásával helyezhető ki, az a) pontban foglaltak szerint kell eljárni,

(2) Hulladékgyűjtő konténer közterületen- közszolgáltatási célból- történő elhelyezése mentes a közterület-foglalási díj megfizetése alól.

A KÖZSZOLGÁLTATÁS DÍJA, MEGFIZETÉSÉNEK SZABÁLYAI

42.§ (1) Az ingatlantulajdonos a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáért hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat fizet a 2012. év CLXXXV. törvényben, e rendeletben, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításáért felelős miniszter rendeletében meghatározott feltételek szerint.

(2) Mentesül a közszolgáltatási díj fizetési kötelezettség alól az ingatlantulajdonos, ha ingatlanán a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás szünetel.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt miniszteri rendelet hatályba lépéséig a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a közszolgáltató állapítja meg legalább egyéves díjfizetési időszakra az általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek szerint.

(4) Közszolgáltatási díj: az egységnyi díjtétel és az ürítési gyakoriság átlagszámának szorzata.

43.§ (1) Az ingatlantulajdonos által fizetendő közszolgáltatási díjról a Közszolgáltató negyedévente számlát bocsát ki.

(2) A Közszolgáltató által kibocsátott számla alapján az ingatlantulajdonos a közszolgáltatási díjat a Közszolgáltató részére

a) banki átutalással,

b) készpénzes befizetéssel a közszolgáltató ügyfélszolgálatán,

c) csekken a közszolgáltató ügyfélszolgálatán vagy a pénzintézetnél a közszolgáltató számlájára történő befizetéssel köteles megfizetni.

(3) Amennyiben a lakásszövetkezeteknek, társasházaknak nincs képviseletre feljogosított szerve a közszolgáltató a közszolgáltatási díjat tartalmazó számlát – az egyedi szolgáltatási szerződés alapján - az ingatlantulajdonosok nevére köteles kiállítani.

44.§ (1) A közszolgáltatás díját a számlán feltüntetett fizetési határidőre kell kiegyenlíteni. A közszolgáltatási díj késedelmes megfizetése esetén a Közszolgáltató késedelmi kamatot érvényesíthet.

(2) A közszolgáltatási díjat tartalmazó számla adataival és összegével kapcsolatban az ingatlantulajdonos a Közszolgáltatónál írásban kifogást emelhet. A kifogásnak a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettség teljesítésére halasztó hatálya nincs. A kifogásra, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Közszolgáltató válaszolni köteles.

(3) Túlszámlázás esetén a többletösszeget a Közszolgáltató visszafizeti vagy az ingatlantulajdonos írásbeli kérelmére azt a soron következő, esedékes díjfizetési kötelezettségbe beszámítja.

(4) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az, aki a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve, hogy a Közszolgáltató a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását, illetve a teljesítést igazolja.

(5) A hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtható köztartozás.

(6) A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a közszolgáltató az ingatlantulajdonos figyelmét felhívja a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására, és felszólítja annak 8 napon belüli teljesítésére. A felszólítás tartalmazza az (5) bekezdésben foglaltakra történő figyelmeztetést is.

(7) A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék megfizetésének esedékességét (8. nap) követő 45. nap elteltével a közszolgáltató – a felszólítás megtörténtének igazolása mellett – a díjhátralék adók módjára történő behajtását kezdeményezi a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (a továbbiakban: NAV).

(8) A NAV - a kezdeményezés kézhezvételétől számított 8 napon belül – jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a díjhátralék, a késedelmi kamat és a felmerült költségek behajtása érdekében.

(9) A behajtott díjhátralékot, késedelmi kamatot, valamint a közszolgáltatónak, mint a követelés jogosultjának ezzel kapcsolatban felmerült és behajtott költségeit a NAV 8 napon belül átutalja a közszolgáltatónak.

(10) Közös tulajdonban álló ingatlan esetében az egy háztartásban életvitelszerűen élő tulajdonosok, a közös használatban álló ingatlan esetében pedig az életvitelszerűen élő használók, illetve birtokosok felelőssége egyetemleges.

(11) A behajtás eredménytelensége esetén, ennek tényéről és okáról – a behajtás eredménytelenségét követő 8 napon belül – a NAV igazolást ad a közszolgáltatónak.

(12) Az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék magába foglalja a tőkét, az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamatot, valamint a behajtás egyéb költségeit.

TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS KÖZSZOLGÁLTATÁS

45.§ (1) A közszolgáltatásba bekapcsolt ingatlannak tekinthető az az ingatlan, amely a községi szennyvízcsatornára nincs rákötve, vezetékes vízellátása megoldott.

(2) Töttös község Önkormányzata a község közigazgatási területén a települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezését szervezett helyi hulladékgazdálkodási közszolgáltatás útján biztosítja.

(3) Töttös község közigazgatási területén a települési folyékony hulladék ártalmatlanításával kapcsolatos hulladékgazdálkodási közszolgáltatást az arra jogosult szolgáltató végezheti.

(4) A szolgáltató tevékenysége végzése során a hatályos jogszabályokban előírt, műszaki, közegészségügyi és egyéb feltételeket köteles betartani.

(5) Az önkormányzat szervezésében e rendelet szerint megvalósuló folyékony hulladék gyűjtése, elszállítása, valamint elhelyezésére irányuló közszolgáltatás igénybevétele az ingatlan tulajdonosa részéről - amennyiben az ingatlan a közszolgáltatásba bevont ingatlannak minősül - kötelező, és e körben a Közszolgáltató köteles szolgáltatni.

(6) A közszolgáltatás létrejön a szolgáltatás igénybevételével. A szolgáltató szolgáltatási kötelezettségének a szolgáltatás felajánlásával tesz eleget.

(7) A szolgáltatás elvégzéséért és az ártalmatlanításért a megrendelő díjat köteles fizetni.

(8) A megrendelő köteles biztosítani a tároló hozzáférhetőségének lehetőségét és a szippantás végrehajtásának egyéb feltételeit.

HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

46.§ (1) Jelen rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 21. §, 22.§, 23.§, 28.§, 42.§, 43.§, 44.§ 2017. január 1. napján lép hatályba.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott időpontig Töttös Község Önkormányzata a közszolgáltatási díj megfizetését átvállalja az ingatlan tulajdonosaitól. A közszolgáltatási szerződés megkötésére nyitva álló időszakban a közszolgáltató a közszolgáltatási szerződés megkötésének időpontjáig fennálló díjkövetelését a közszolgáltatási szerződésben meghatározott tárolóedény méretét és díját alapul véve egyösszegben érvényesíti.

(4) Az ingatlantulajdonosok az 1. mellékletben meghatározott választható szabványos tárolóedényeket kötelesek beszerezni. A közszolgáltató a nem szabványos, illetve az írásbeli szerződéstől eltérő tárolóedényben levő hulladék elszállítását jogosult megtagadni

(5) A jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Töttös község Önkormányzatának a hulladékgazdálkodásról szóló 6/2003. (IV.28.) önkormányzati rendelettel módosított 14/2002. (XII.11.) önkormányzati rendelete.