Töttös Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 6/2017.(VI.30.) önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1.§

(1) A rendelet célja Töttös Község (a továbbiakban: Község) építészeti, településképi, és természeti értékeinek védelme és igényes alakítása

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetés szabályozásával,

b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,

c) településképi követelmények meghatározásával,

d) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával,

e) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt szabályozó-rendszer érvényesítése elősegíti a Község történeti múltját, építészeti kultúráját, az itt élők lakóhelyük iránti szeretetét és önbecsülését elősegítő építmények, utcák, terek, köztéri alkotások megőrzését a jövő nemzedékei számára.

2.§

A rendelet hatálya

(1) A rendelet területi hatálya Töttös Község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely a rendelet hatálya alá tartozó területen

a) jogszabályban meghatározott építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,

b) reklámfeliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el, tart fenn, vagy kíván elhelyezni, valamint ilyen céllal felületet alakít ki,

c) meglévő építmény rendeltetését részben vagy egészben megváltoztatja.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata, kategóriái

3.§

(1) A helyi értékvédelem feladatai

a) a településszerkezeti, településképi, táji, természeti, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari-agrár szempontból védelemre érdemes

aa) településszerkezetek,

ab) épületegyüttesek,

ac) építmények és építményrészek,

ad) utcaképek és látványok,

ae) műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek,

af) védelemre érdemes növények, fasorok, facsoportok, területek felkutatása.

b) a védett értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése,

c) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

(2) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet, ami természeti vagy építészeti értékre vonatkozhat.

(3) A helyi védelem alá tartozó értékek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

3. Helyi védettség keletkezése és megszűnése

4.§

(1) A helyi védelem alá helyezés folyamata a polgármesternek címzett, papír alapon postai úton, vagy az igazgatas.tottos@gmail.com e-mail címre benyújtott kérelemre vagy hivatalból indul.

(2) A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védendő érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem elrendelésének indokolását.

A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester a kérelmező költségére lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti az 5.§ szerinti értékvizsgálatot.

5.§

(1) A védendő értéket helyi védelem alá helyezést megelőzően helyszíni szemrevételezésen alapuló, tervezői jogosultsággal rendelkező építész által készített értékvizsgálattal kell meghatározni. 

(2) Az értékvizsgálatnak tartalmaznia kell térképen történő azonosítással, fényképpel, megnevezéssel, számozással a felvett érték egyértelmű térbeli azonosíthatóságát, valamint a védendő érték leírását, a védettség indokoltságát.

6.§

(1) A hivatalból indult helyi védelem alá helyezés folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről értesíteni kell a védendő érték tulajdonosát.

(2) A védendő érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védendő érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.

(3) Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti a 5.§ szerinti értékvizsgálatot.

7.§

(1) A helyi védelem megszüntetésének folyamata a védett érték tulajdonosának a polgármesternek címzett, papír alapon postai úton, vagy az igazgatas.tottos@gmail.com e-mail címre benyújtott kérelmére vagy hivatalból indul.

(2) A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védett érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem megszüntetésének indokolását.

(3) A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester a kérelmező költségére lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, elkészítteti a védett érték fotódokumentációját.

8.§

(1) A helyi védelem hivatalból indult megszüntetésének folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről értesíteni kell a védett érték tulajdonosát.

(2) A védett érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védett érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.

(3) Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, elkészítteti a védett érték fotódokumentációját.

9.§

(1) A helyi védettség elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell:

a) az érdekelteket:

aa) a helyi védettség kezdeményezőjét,

ab) az érintett ingatlan tulajdonosát,

ac) az érintett ingatlan kezelőjét, ha az nem azonos a tulajdonossal,

b) az illetékes Földhivatali Osztályt,

c) az illetékes 1. fokú építésügyi hatóságot,

d) az illetékes építésfelügyeleti hatóságot,

e) helyi területi védelemnél az érintett utat-, közműveket létesítő és üzemeltető szerveket,

f) az érintett közterületek fenntartóit.

(2) A helyi védelem megállapítását követően az önkormányzat jegyzője 15 napon belül az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését.

(3) A helyi védelem megszüntetéséről szóló döntést követő 15 napon belül az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzésének törlését.

(4) A bejegyzés esetleges elmaradása esetén a helyi védettségre jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben nem lehet hivatkozni.

4. A helyi védelem alatt álló értékek fenntartása, hasznosítása, fenntartásának támogatása

10.§

(1) A képviselő-testület a helyi védelem alatt álló érték megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítése érdekében az Önkormányzat éves költségvetésében pénzügyi keretösszeget hozhat létre.

(2) A helyi védelem alatt álló érték tulajdonosának kérelmére (továbbiakban: kérelmező) a szokásos jókarbantartási kötelezettségen túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok utólagos finanszírozásához az önkormányzat vissza nem térítendő támogatást nyújthat, amennyiben a tárgyévi költségvetésében az erre a célra létrehozott (1) bekezdés szerinti keretösszeg szerepel.

(3) A vissza nem térítendő támogatás mértéke ingatlanonként az elszámolható költségek legfeljebb 50%-a, de legfeljebb 100.000 forint.

(4) A kérelmet Töttös Község Önkormányzata címére (7755 Töttös, Hunyadi János utca 6.), magyar nyelven, papír alapon, vagy a igazgatas.tottos@gmail.com e-mail címre elektronikusan lehet benyújtani az (5) bekezdésben részletezett tartalommal, tárgyév április 30.-ig.

(5) A kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező nevét és állandó lakhelyének címét,

b) a kérelemmel érintett ingatlan címét és helyrajzi számát,

c) amennyiben a kérelmező nem azonos a tulajdonossal, a tulajdonos hozzájárulását,

d) az elvégezni kívánt építési tevékenység műszaki ismertetését és költségbecslését,

e) a beruházás megvalósítása előtti állapot műszaki ismertetését és fotódokumentációját.

11.§

(1) A benyújtott kérelmek a benyújtás sorrendjében, folyamatosan kerülnek feldolgozásra.

(2) Helyi védelem alatt álló értékenként tárgyévente egy pályázat benyújtására van lehetőség.

(3) A kérelem beérkezését követően a polgármesteren keresztül a jegyző megvizsgálja, hogy a befogadási kritériumoknak megfelel-e a kérelem, ennek keretében vizsgálja, hogy

a) a kérelmet a benyújtási határidőn belül nyújtották-e be és

b) a kérelmező jogosult-e a támogatásra.

(4) A befogadási kritériumoknak megfelelő kérelem befogadásra kerül, a befogadási kritériumoknak nem megfelelő kérelem érdemi vizsgálat nélkül visszautasításra kerül.

(5) A jegyző a kérelmezőt a kérelem befogadásáról vagy visszautasításáról a beérkezéstől számított 8 napon belül írásban értesíti.

(6) Ha a kérelmező a befogadott pályázatot hibásan, hiányosan nyújtotta be, a jegyző megfelelő határidő kitűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – írásban felszólítja a kérelmezőt az ellentmondások feloldására, a hiányosságok pótlására.

(7) Hiánypótlásra egy alkalommal van lehetőség. Ha a kérelmező a hiánypótlást hibásan, hiányosan teljesíti, nem pótolja a felszólításban meghatározott határidőn belül a szükséges dokumentumokat, a hibás, hiányos kérelem a rendelkezésre bocsátott adatok alapján kerül bírálatra.

12.§

(1) A befogadott kérelmek esetében 11.§ (4) bekezdés szerinti benyújtási határidőtől    számított 3 hónapon belül a Képviselő-testület dönt a kérelem

a) támogatásáról vagy

b) elutasításáról.

(2)   A jegyző a kérelmezőt a döntésről a döntés meghozatalát követő 15 napon belül írásban értesíti.

(3) A támogatás folyósításának feltételei

a) A kérelmező a támogató döntés kézhezvételétől számított két éven belül a kérelemben szereplő építési tevékenységet befejezi,

b) az építési tevékenység elvégzését igazoló

ba) költségszámlákat és az azok kifizetését igazoló bizonylatokat, átutalás esetén bankszámla kivonatokat,

bb) az építési tevékenység elvégzését követő állapot fotódokumentációját

     Töttös Község Önkormányzata címére benyújtja.

(4)  A (3) bekezdés szerinti feltételek teljesítését követő 15 napon belül az Önkormányzati főépítész igazolja, hogy az építési tevékenység a kérelemben szereplő tartalommal készült-e el.

(5) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti igazolás szerint az építési tevékenység a kérelem szerinti tartalommal készült el, az igazolás kiadásától követő 30 napon belül a támogatás teljes összege folyósításra kerül a kérelmező bankszámlájára történő utalással.

(6) Amennyiben a (4) bekezdés szerinti igazolás szerint az építési tevékenység nem a kérelem szerinti tartalommal készült el, az önkormányzat a támogatást nem folyósítja.

5. A védett értékek nyilvántartása

13.§

(1)  A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett érték

a) megnevezését,

b) pontos helyét (helyi egyedi védelem esetén utca, házszám, helyrajzi szám, helyi területi védelem esetén területi hatály, a határoló közterületek megnevezésével)

c) helyszínrajzot,

d) a rendeltetés és használati mód megnevezését,

e) eredeti tervdokumentáció másolatát vagy felmérési terveit (ha ez rendelkezésre áll),

f) a védelem elrendeléséről szóló képviselőtestületi döntés számát, a jóváhagyás dátumát, a hatályba lépés időpontját,

g) a védettségi kategória meghatározását,

h) fotódokumentációját,

i) a védelem szakszerű, rövid indokolását.

(3) A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

14.§

(1) Töttös településképi szempontból meghatározó területei a község jellegzetes építészeti és táji arculatot, településkaraktert hordozó településrészei.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek felsorolását a 2/A. melléklet, az azok lehatárolását ábrázoló térképet a 2/B. melléklet tartalmazza.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó, a Község teljes közigazgatási területén betartandó általános építészeti követelmények

15.§

(1) Tetőfedő anyagként utcai épületen

a) hullámpala,

b) bitumenes hullámlemez nem alkalmazható.

(2)  A Község belterületén gerendaház, rönkház nem építhető.

(3) Hullámpala, bitumenes hullámlemez, műanyag és fém anyagú sík-, hullám- és trapézlemez, mázas kerámia, nádfonat és nádpalló anyagú kerítés nem építhető.

8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi követelmények

16.§

Az 1. jelű területen (a történetileg kialakult település) betartandó építészeti követelmények

 (1) Területi építészeti követelmények

a) Kerti építményt – hinta, csúszda, homokozó, lugas, terasz, tereplépcső és lejtő kivételével – az építési helyen belül kell elhelyezni.

b) Az előkertet a közműcsatlakozás műtárgyai és kerekes kút kivételével szabadon kell hagyni.

c) Az utcai építési vonal az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon.

d) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén

da) észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkeken az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként,

db) kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkeken az építési hely a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában a keleti telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

e) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén

ea) az utcai épületek a d) szerinti oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m-távolságra épüljenek,

eb) az udvari épületek az utcai épületekkel azonos oldalhatárra, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságra épüljenek.

ec) Az épületegyüttes lezárásaként keresztbe fordított udvari épület építése esetén az az utcai telekhatártól legalább 30 m-rel hátrahúzva és legfeljebb 50 m-re építendő.

(2) Egyedi építészeti követelmények

a) A homlokzatokon a Községben hagyományos színezéstől (fehér festés-meszelés, vagy a meleg színek világos árnyalatai, különösen homoksárga, okkersárga, drapp, szürke, világosbarna) eltérő színezés nem alkalmazható. A hideg és erős színek használatát kerülni kell (különösen kék, lila, citromsárga).

b) Vakolt kerítés esetén annak színezése legfeljebb árnyalatában térhet el az utcai épület színezésétől.

c) Utcai, vagy az utcáról látható lábazaton és homlokzaton a nyílászárók körül díszítő elemként szabálytalan kontúrú, ragasztott hasított kőburkolat nem helyezhető el.

d) A területen lapostetős épület nem építhető.

e) Utcai épület esetében 35 foknál kisebb és 45 foknál nagyobb hajlásszögű magastető nem építhető.

f) A tető az utca felől nem kontyolható.

g) Utcai tetőfelületet tetőfelépítmény nem bonthatja meg.

h) Utcai lakóépület esetén hagyományos cserépfedéstől eltérő színezésű tetőfedő anyag nem alkalmazható.

i) Utcai épület szélessége helyi egyedi védelemmel nem érintett épület esetén közhasználatú épület vagy a hajlított ház utcai épületszárnyának kivételével 8,5 m-nél nagyobb nem lehet.

j) Garázs és lakás az utcáról közvetlenül nem nyitható.

k) Utcai telekhatáron álló épület esetén az utca felé erkély, terasz nem nyílhat.

l) Közterületi zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél az 1. függelékben felsorolt fás szárú növényektől eltérő növényállomány telepítése legfeljebb 30%-os arányban megengedett a termőhelyi viszonyok és a növényalkalmazás általános szakmai szempontjainak figyelembe vételével.

m) Műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények

     ma) Klímaberendezés utcai homlokzaton, valamint szomszédos beépíthető

           ingatlanra néző, a közös telekhatáron, vagy attól legfeljebb 1,0 m-re lévő

           homlokzaton és tetőfelületen nem helyezhető el.

     mb) Gáznemű égéstermékek nem vezethetők ki a műemléki környezetben

           lévő, helyi egyedi védelem alatt nem álló épületek utcai homlokzatán,

           valamint a helyi egyedi védelem alatt álló épületek összes homlokzatán.

     mc) Szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton nem

           építhető.

md) Napelem, napkollektor szabályos négyszög befoglaló kontúrtól eltérő,   szabálytalan elrendezésben nem helyezhető fel. 

me) Parabola-antenna közterületre néző tetőfelületen nem helyezhető el. Közterületről látható tetőfelületen parabola-antenna elhelyezése a közterületi határvonaltól számított 20 m-en túl megengedett.

17.§

A 2. jelű területen (a történeti pincesor területe) betartandó építészeti követelmények

(1) Területi építészeti követelmények

a) Épület földszintes legyen.

(2) Egyedi építészeti követelmények

a) A területen 6,5 m-nél szélesebb és 11 m-nél hosszabb épület nem építhető.

b) A területen 37 foknál kisebb és 43 foknál nagyobb hajlásszögű magastető nem építhető.

c) A területen lapostetős épület nem építhető.

d) A tető nem kontyolható.

e) Az oromfali tetőtúlnyúlás fél cserépnél nagyobb nem lehet.

f) Hagyományos cserépfedéstől eltérő színezésű tetőfedő anyag nem alkalmazható.

g) A tetőfelületet tetőfelépítmény, padlásablak nem bonthatja meg.

h) A területen fehérre, vagy világos pasztell színre festett, egy további színnel díszített vakolt felülettől eltérő felületképzés – a téglaarchitektúra kivételével – nem alkalmazható.

i) A hagyományos nyílászáróktól eltérő nyílászárók alkalmazása tilos. A hagyományos nyílászáró tömör, mázolt faajtó, zsalugáteres, faszerkezetű ablak.

9. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó követelmények

18.§

Helyi egyedi védelem

(1) Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a védett homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

(2) Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.

(3) Utcai épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban történhet. Oldalhatárral párhuzamosan álló utcai épülethez keresztszárny nem építhető.

(4) A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(5) Védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó.

(6) A védett építmény bontására csak a védettség megszüntetését, valamint az építmény felmérési- és fotódokumentációjának elkészítését követően kerülhet sor. A felmérési- és fotódokumentáció a védettséget megszüntető döntés melléklete.

10. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése, kialakítása

19.§

(1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:

a) Azok a külterületi mezőgazdasági területek, amelyek

aa) nem tartoznak országos vagy helyi védelem alá,

ab) nem részei az országos ökológiai hálózatnak és tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területnek,

ac) nem tartoznak a településképi szempontból meghatározó területek közé

b) Az erre a célra a szabályozási terven kijelölt területek.

(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alapvetően nem alkalmas területek:

a) Országos és helyi védelem alá tartozó területek

b) Országos ökológiai hálózathoz tartozó területek

c) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek, az erre a célra a szabályozási terven kijelölt területek kivételével

d) Településképi szempontból meghatározó területek, az erre a célra a szabályozási terven kijelölt területek kivételével

(3) Településképi szempontból meghatározó területen új távközlési antennatorony 8 m-nél magasabb nem lehet. Fejlesztés a meglévő építmények igénybevételével történhet.

(4) A belterületen új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell megépíteni.

(5) A település közigazgatási területén az új infrastruktúrákat a táji és ökológiai fragmentáltságot nem fokozó módon, az értékes tájelemek figyelembe vételével (különösen az idős fák, kilátások, temetők, keresztek) kell tervezni és kialakítani.

(6) Utcabútorok kialakítására vonatkozó követelmények

a) Kioszk szélességi mérete 3 m-nél, hosszanti mérete 4 m-nél nagyobb nem lehet. A pavilont tilos a közlekedésbiztonsági előírások, valamint a közterület kezelhetőségének, tisztántarthatóságának figyelmen kívül hagyásával elhelyezni. Egyedi tervezésű építmények építésekor az utcaképi illeszkedést figyelmen kívül hagyó építőanyagok és formák alkalmazása tilos.

b) Utasvárók szélességi mérete 3 m-nél, hosszanti mérete 5 m-nél nagyobb nem lehet. Egyedi tervezésű építmények építésekor az utcaképi illeszkedést figyelmen kívül hagyó építőanyagok és formák alkalmazása tilos.

c) Információs célú berendezések a település belterületén egységes kialakításúak legyenek az alábbi követelmények betartásával:

ca) legfeljebb 1,50 m2 területű, 1,80 m teljes magasságú, fa szerkezetbe foglalt fatábla vagy üvegvitrin

cb) természetes színű pácolás vagy sötétbarna mázolás.

11. A reklámhordozókra és a tájékoztató eszközökre vonatkozó településképi követelmények

20.§

(1) Reklámok közzététele, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése közterületeken és magánterületeken a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló, valamint a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló jogszabályok figyelembe vételével történjen.

(2) A településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabály 1. és 2. mellékletében rögzített előírásoktól az önkormányzat helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében annak időpontját megelőző három, és az azokat követő egy hét időtartamban eltérhet.

(3) Köztulajdonban lévő intézmény utcai homlokzatán és nyílászáróin hirdetmény, reklám, bármiféle ragasztott felirat nem jelenhet meg.

(4) Köztulajdonban lévő intézmény esetében hirdetmények, reklámok elhelyezésére az intézmény előtti közterület gyalogos és közúti közlekedést nem zavaró részén információs célú berendezés helyezhető el a 19.§ (6) c) pontjának figyelembe vételével.

(5) Hirdetmények, reklámok utasváró és kioszk oldalfalain nem helyezhetők el.

(6) Tájékoztató eszköz cégenként 1 db, legfeljebb 1,5 m2 területű lehet, kialakítása, anyaga és színezése egyedileg, településképi szakmai konzultáció keretében határozandó meg.

(7) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet.

(8) Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:

a) a reklámok csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek, max.100.lumen

b) fényreklám nem alakítható ki villogó effektussal

(9) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló 1,0 m2-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobil reklámtábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

(10) Épületre, építményre szerelt reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, cégér, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez.

(11)Tetőfelületen reklám- és hirdetőtábla, berendezés, építmény nem helyezhető el.

(12) Országos védettségű építmény és annak műemléki környezetében lévő, valamint helyi védelem alatt álló építmény falán, valamint utcai kerítésén reklám- és hirdetőtábla, berendezés, építmény nem helyezhető el.

(13) 1,5 m2-t meghaladó felületnagyságú óriásplakát, illetve reklámhordozó a Község közigazgatási területén nem helyezhető el.

(14) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett egyéb reklámhordozót a tulajdonosnak 15 napon belül el kell távolítania.

V. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

12. Rendelkezés a településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról

21.§

(1) A településképi követelmények egyeztetése céljából az építtető, illetve az általa megbízott tervező szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban szakmai konzultáció) kezdeményezhet. A szakmai konzultáció az Önkormányzati főépítész, illetve amennyiben Önkormányzati főépítész foglalkoztatására nem kerül sor, a polgármester feladata.

(2) A szakmai konzultáció keretében lehetőség van a településképi követelmények egyeztetésére valamint a tervezés során felmerült megoldások értékelésére. A szakmai konzultáció a hatályos településrendezési eszközben foglalt előírásokra is kiterjedhet.

(3) Kötelező a szakmai konzultáció a következő esetekben:

a) helyi védettség alatt álló építményt érintő építési tevékenység,

b) településképi szempontból meghatározó területen meglévő utcai épületen és kerítésen végzett építési tevékenység,

c) településképi szempontból meghatározó területen új utcai épület és kerítés építése,

d) egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek,

e) információs eszközök elhelyezése,

f) tájékoztató eszközök elhelyezése.

22.§

(1) A szakmai konzultációt a tervezéssel érintett ingatlan, valamint a tervezett tevékenység megjelölésével az építtető, illetve az általa megbízott tervező kezdeményezi a polgármesternek címzett, papír alapon postai úton, vagy az igazgatas.tottos@gmail.com e-mail címre elküldött 3. függelék szerinti levélben. Építési tevékenység esetén a levélhez mellékelni kell a megértéshez szükséges tartalmú tervdokumentációt pdf formátumban.

(2) A polgármester a beérkezett kérelmet haladéktalanul továbbítja a főépítésznek, aki válaszlevelében a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belüli időpontra kitűzi a konzultációt.

(3) Építési tevékenység esetén az egyeztetett időpontban megtartott szakmai konzultáción a tervezőnek a konzultáció napjára dátumozott, a megértéshez szükséges tartalmú, papír alapú tervdokumentációt kell bemutatnia.

(4) Az építtető, illetve az általa megbízott tervező a szakmai konzultáció során elhangzottakról emlékeztetőt készít, melyet szerkeszthető formátumban, ellenjegyzés céljából meg kell küldenie a polgármesternek, aki azt haladéktalanul továbbítja a főépítésznek. A főépítész az emlékeztetőt – változatlan tartalommal vagy indokolt esetben szöveges kiegészítésekkel – ellenjegyzi, és 8 napon belül megküldi az építtetőnek, tervezőnek.

(5) A szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, valamint az azokhoz – azonosítható módon – tartozó tervdokumentációk nyilvántartásáról a helyben szokásos módon gondoskodni kell.

(6) A tervezés során ugyanazzal az építési tevékenységgel kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.

VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

13. Rendelkezés a településképi véleményezési eljárásról

23.§

(1) Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott (2) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásokat megelőzően, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Kormányrendelet) foglalt feltételek teljesülése esetén a Község polgármestere településképi véleményezési eljárást folytat le a településképi szempontból meghatározó területen, H1 jelű egyedi védelem alatt álló építmény telkén

a) új építmény építésére

b) meglévő

ba) közterületi építmény,

bb) magánterületen álló utcafronti épület

bővítésére, átalakítására

irányuló eljárásokban, amennyiben azok építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkára vonatkoznak.

(2) A polgármester véleményét a főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

(3) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell

a) a településképi rendeletbe foglalt településképi követelményeknek való megfelelést,

b) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit,

c) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.

24.§

(1) A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) 4. függelék szerinti kérelmét papír alapon nyújtja be, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.

(2) A kérelemhez az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott tartalommal.

(3) A polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul bekéri a főépítész szakmai állásfoglalását, aki szakmai álláspontját az e rendeletben foglalt követelmények figyelembe vételével, valamint a településképi arculati kézikönyvben foglalt megállapítások, ajánlások ismeretében alakítja ki.

(4) A polgármester véleményében

a) engedélyezésre - feltétel meghatározásával vagy feltétel nélkül - javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy

b) engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha

ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg a (1) és (2) bekezdésben meghatározottaknak, vagy

bb) a főépítész szakmai álláspontja a tervezett építési tevékenységet nem támogatja.

(5) A polgármester véleménye tartalmazza:

a) a kérelmező (építtető) adatait,

b) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,

c) az (4) bekezdés szerinti véleményét és annak részletes indokolását.

(6) A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek vagy a kérelmezőnek, továbbá véleményét elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.

(7) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.

VII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

14. Rendelkezés a településképi bejelentési eljárásról

25.§

(1) A polgármester - a nyilvántartott műemléki értéket vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével - településképi bejelentési eljárást folytat le az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek közül a település közigazgatási területére vonatkozóan

a) nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása valamint bővítése, amelynek beépített alapterülete az építési tevékenység után meghaladja a 12 m2-t,

b) közterületi kerítés építése,

c) 12 m2 alapterületet meghaladó kerti építmény építése,

d) előtető létesítése,

e) az utcai épület külső megjelenését befolyásoló építési tevékenység,

f) helyi védelem alatt álló építményre vonatkozóan a védendő értéket érintő építési tevékenység

esetén.

(2) A polgármester települési bejelentési eljárást folytat le a Község közigazgatási területére vonatkozóan

a) közterületen reklám és reklámhordozó, információs célú berendezésnek minősülő építmény építése, átalakítása, bővítése, megváltoztatása

b) magánterületen közterületről észlelhető módon, vagy épület közterületről látható homlokzatán reklám és reklámhordozó, információs célú berendezés vagy tájékoztató eszköz elhelyezése

esetén.

(3) A polgármester véleményét a főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

(4) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesternek címzett, papír alapon postai úton vagy az igazgatas.tottos@gmail.com e-mail címre benyújtott, 5. függelék szerinti kérelemre indul.

(5) A postai úton benyújtott kérelemhez 1 példány településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet és leírást és az ugyanezt pdf formátumban tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

(6) Az elektronikusan benyújtott kérelemhez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet és leírást kell mellékelni pdf formátumban.

(7) A településképi bejelentési eljárásért a kérelmezőnek 3000.-Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. A díjat Töttös Község Önkormányzata bankszámlájára kell befizetni a „Településképi bejelentési eljárás” közlemény megadásával. A díj befizetését igazoló bizonylatot az eljárás kérelméhez mellékelni kell.

26.§

A polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul bekéri a főépítész szakmai állásfoglalását és a bejelentést követő 15 napon belül hatósági határozatban

a) a tervezett építési tevékenységet, reklám és reklámhordozó, információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezést – feltétel meghatározásával vagy anélkül – tudomásul veszi, ha a bejelentés

aa) megfelel a 27.§ (5) és (6) bekezdésben meghatározott követelményeknek, és

ab) a tervezett építési tevékenység illeszkedik a településképbe és megfelel a településképi követelményeknek,

ac) a tervezett reklám és reklámhordozó, információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezése illeszkedik a településképbe, megfelel a településképi követelményeknek, valamint a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek,

b) megtiltja a tervezett építési tevékenységet, információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezését, és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés

ba) nem felel meg a 27.§ (5) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeknek, vagy

bb) a tervezett építési tevékenység nem illeszkedik a településképbe, vagy nem felel meg a településképi követelménynek,

bc) reklám és reklámhordozó, információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezése esetén nem illeszkedik a településképbe, nem felel meg a településképi követelménynek, vagy nem felel meg a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.

27.§

A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal,

a) a 28.§ szerint jár el, vagy

b) reklám és reklámhordozó, információs célú berendezés, tájékoztatási eszköz elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.

VIII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

15. Rendelkezés a településképi kötelezésről

28.§

(1) A polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti a következő esetekben:

a) e rendeletben megfogalmazott településképi követelmények be nem tartása

b) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,

c) a településképi bejelentés elmulasztása

(2) A településképi kötelezési eljárás hivatalból indul, azt a polgármester a mindenkor hatályos közigazgatási eljárási törvény szabályai szerint folytatja le.

(3) A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz településképi kötelezettségről szóló határozat formájában.

16. Rendelkezés a településkép-védelmi bírságról

29.§

(1) Az az ingatlantulajdonos (továbbiakban: tulajdonos), aki az e rendeletben foglalt előírásokat nem tartja be, településkép-védelmi bírsággal sújtható.

(2) A településkép védelméről szóló törvényben előírtakon túl a településkép-védelmi bírság kiszabására a Képviselő-testület jogosult.

(3) A településkép-védelmi bírság kiszabása esetén a polgármester a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló törvény alapján, majd a hatályba lépését követően a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alapján dönt a bírság összegéről.

(4) A bírságot a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül az önkormányzatnak a Magyar Államkincstárnál vezetett - és a határozatban is megjelölt - előirányzat-felhasználási számlájára kell átutalási megbízással teljesíteni, vagy készpénz-átutalási megbízással postai úton befizetni.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

17. Hatálybalépés

30.§

Ez a rendelet 2019. november 1. napon lép hatályba. Előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

18. Hatályon kívül helyező rendelkezések

31.§ E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti

(1) A helyi építési szabályzatról szóló 13/2005.(XII.19.) önkormányzati rendelet 2.§ (2) bekezdés g) pontja, a 2/A.§ (4) a) „hirdető (reklám) berendezés” szövegrésze, a 2/A.§ (5) a) pontja, a 2/B.§ (3) bekezdés „ a helyi értékvédelemre javasolt épületeket e rendelet függeléke tartalmazza” szövegrésze, a 8.§ (3) b), c), f) pontjai, (5) a), b), c) pontjai, (8) i), j) pontjai, (9) i), j) pontjai, (10) i), j), k) pontjai, (11) i), j), a 11.§ (2) h) pontja, (3) a) „hagyományos építőanyagok felhasználásával, magastetővel tervezett épület helyezhető el” szövegrésze, d) pontja, a 14.§ (5) a) hagyományos anyagokból készített” szövegrésze, a 16.§ (2) eb) pontja, (4) b) „melyek környezetbe illesztését a hagyományos építőanyagok használatával (tégla, kő, fa, tetőhéjazatként: cserép, nád, kéve, homlokzatképzésnél: látszó anyaghasználat, festett, meszelt vakolat) kell biztosítani” szövegrésze, 17§ (3) b), c) e), f) pontjai, (5) bd) és be) pontjai, a 2. melléklet.

(2) Az egyes reklámhordozókra vonatkozó településképi követelményekről és az ahhoz kapcsolódó településképi bejelentési eljárásról szóló 12/2017.(XII.19.) önkormányzati rendelet.