1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Romonya Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 7743 Romonya, Béke u. 51.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Romonya Község önkormányzatának képviselő-testülete

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Romonya község közigazgatási területe

(5) Az önkormányzat jelképei és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

2. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt: 5 fő.

3. § Romonya Községi Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv. ) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el feladatok ellátási módját. Az alaptevékenységének kormányzati funkció és ténylegesen végzett tevékenységeinek felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza.

4. § Az önkormányzat a következő önként vállalt feladatokat látja el:

5. § A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét, az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)-(5) bekezdés tartalmazza.

6. § Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

7. § A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

8. § Évente legalább 6 alkalommal kell rendes ülést tartani.

9. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni:

(2) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívására irányuló indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki a rendkívüli ülésről az indítvány benyújtását követő 2 napon belül dönt. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát.

(3) A polgármester a kezdeményezés benyújtásától számított legkésőbb 15 napon belüli időpontban köteles a rendkívüli ülését összehívni.

(4) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

(5) Ilyen esetekben a rendkívüli ülés összehívását szükségessé tevő, nevesített témákon felül más tárgyalandó témát a napirendi javaslatba felvenni nem lehet. Egyebekben a rendes ülés szabályait a rendkívüli ülésekre is alkalmazni kell.

10. § (1)¹ A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület a Vagyonnyilatkozatok Kezelésével, Ellenőrzésével és Összeférhetetlenséggel Foglalkozó Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. E bekezdés alkalmazásában tartós akadályoztatásnak minősül a 30 napot meghaladó folyamatos távollé.

(2) A képviselő-testület ülését - főszabályként - az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(3) Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshova is össze lehet hívni.

11. § A képviselő-testület rendkívüli üléseit a rendes ülés összehívására jogosult személy hívja össze.

12. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása elektronikus úton írásos meghívó küldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.

(4) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű előkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységbe bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

(5) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.

(6) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:

13. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval, elektronikus úton és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testület összehívására

(3) szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

(4) A sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető: el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

14. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül:

(4) Azon meghívottak, akiket valamelyik napirendi pont tárgyalásához hívtak meg, csak a meghívásuk szerinti napirendi pont vitájában vehetnek részt

15. § A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái:

16. § A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:

17. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint fele, azaz 3 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 5 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.

18. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A napirendi pont tárgyalását a képviselő kérheti elnapolni, napirendről levenni, illetve joga van a napirendi pontok felcserélésére, valamint új napirendi pontok felvételére. A javaslatot indokolni kell. A javaslat felől a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

19. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendi pontok alapján nyilvános, vagy zárt.

(2) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a.) és b.) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

20. § (1) Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni rendeletalkotással összefüggő napirendet.

(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelettervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(3) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani, melyet a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(4) Az előterjesztésnek tartalmi elemei:

21. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez új információt kell tartalmaznia.

22. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

23. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti határozati, vagy rendelet javaslatot teszi fel szavazásra. A szavazás előtt ellenőrzi a testület határozatképességét.

24. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei

(3) A rendelet javaslat a rendelet szövegét tartalmazza.

25. § A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevétel tenni.

26. § A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdés szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

27. § (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több, mint felének (legalább 3 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. § -ában meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. §-ában rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.

28. §² (1) A képviselő-testület döntései

(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetésére a Bogádi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik meg. A lakosság tájékoztatása az egységes szerkezetű önkormányzati rendeletekről a www.romonya.hu honlapon való megjelenítésével történik.

29. § (1) A képviselő-testület a 28. §.-ban meghatározott döntéseit

(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először az igen szerinti válaszra, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra kell kérni a képviselő-testületet. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.

(3) A jelenlévő képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani.

(4) Az önkormányzat nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további , név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.

(5) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szerint szólít, és a képviselő által választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.

30. § (1) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.

(2) A szavazás borítékban elhelyezésével szavazólapon, urna igénybevételével történik. A szavazás lebonyolítására külön helyiséget kell biztosítani.

(3) Titkos szavazásnál a jegyző jár el szavazatszámláló biztosként.

(4) A szavazatszámláló biztos összeszámolja a szavazatokat, az ülés vezetője megállapítja a szavazás eredményét.

(5) A szavazás eredményét az ülés jegyzőkönyvében kell rögzíteni.

31. § (1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) bekezdés b. ) pontja szerint joga van arra, hogy a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), jegyzőtől, önkormányzati ügyben felvilágosítást kérni.

(2) Felvilágosítás – kérésnek az a kérdés –és problémafelvetés minősül, amely szoros összefüggésben áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) Az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésen dönt.

(4) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás – kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

32. § (1) Az ülés vezetője felel a képviselő-testületi ülés rendjének biztosításáért.

(2) Az ülés tanácskozási joggal résztvevő tagjai az ülésen a hozzászólási szándékukat kézfelemeléssel jelzik.

(3) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a hozzászólási jogot az ülésvezetője adja meg, így egy időben csak egy személy rendelkezik hozzászólási joggal.

33. § (1) Amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, az ülés vezetője felhívja e magatartás megszüntetésére.

(2) Ismételt rendzavarás esetén az ülés vezetője javasolhatja a képviselő-testületnek, hogy határozat nélkül döntsön 15 perc ülésezési szünet elrendeléséről.

(3) A (2) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően az ülés vezetője javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.

34. § (1) A testületi ülésen az elfogadott napirendi pontokon belül önálló napirendi pontként tájékoztatást kell adni a lejárt idejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről.

(2) A testületi ülésen önálló napirendi ponton kívül is tájékoztatást kell adni az időszerű kérdésekről A tájékoztatást végezheti az ülés vezetője, illetve az egyébként előterjesztésre jogosult személy.

35. § Az ülés napirendjére tűzött napirendi pontok megtárgyalását követően, vagy ha az ülés annak levezetése közben határozatképtelenné vált, továbbá, ha a jelenlévő, tanácskozási joggal rendelkező személynek további kérdése, hozzászólása nincs, az ülés vezetője az ülést lezárja.

36. § (1) A képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52. §-ában meghatározott tartalmi elemeket.

(3) A jegyzőkönyv az ülésen rögzített hangfelvétel alapján készül.

37. § (1) A jegyzőkönyvben a tárgyalt napirendi pontokként meg kell adni az Mötv. 52. § (1) bekezdés f-m. ) pontokat.

(2) A tárgyalt napirendeknél az Mötv. 52. (1) bekezdés g.) pontjaként legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

(3) A jegyzőkönyvben az Mötv. 52. § (1) bekezdés l.) pontjaként a szavazás számszerű eredményét úgy kell rögzíteni, hogy szerepeljen a jegyzőkönyvben, hogy hányan szavaztak igennel, nemmel, hányan tartózkodtak.

(4) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntéseket. A határozatot a jegyzőkönyv szövegébe kell építeni, rendeletek esetében a jegyzőkönyv szövegében azt kell szerepeltetni, hogy a testület a rendeletet a jegyzőkönyv mellékleteként elhelyezett rendeletszöveggel fogadja el. A rendelet szövegét ez esetben a jegyzőkönyvhöz mellékletként kell csatolni.

(5) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell készíteni

(6) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

(7) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

38. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

(2) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, vagy a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.

(3) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(4) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

39. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le.

40. § (1) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.

(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.

(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.

(4) A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.

41. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.

42. § A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok szerint jegyzőkönyvet készít.

43. § (1) A képviselő-testület a lakosság közvetlen tájékoztatása és fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel fórumot tarthat.

(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni.

(3) A fórumon a képviselő köteles részt venni.

(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok szerint.

44. § (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl - köteles

(2) A képviselő- testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d.) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

(3)³ A települési képviselő személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségének elmulasztása esetén az ülésvezető – amennyiben kötelezettség megszegésével hozott határozat már végrehajtásra került – a képviselőt a jövőre nézve felszólítja a kötelezettség betartására, - amennyiben a határozat végrehajtására még nem került sor – a határozat visszavonását és az előterjesztés újratárgyalását kezdeményezi.

45. § (1) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.

(2) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36. § - 37. §-a tartalmazza.

(3) A képviselő megbízatásának megszűnését az Mötv. 29. § (1) bekezdése, lemondását az Mötv. 30. § (1)- (4) bekezdése tartalmazza.

46. § A képviselő-testület szervei:

47. § (1) A polgármester főállású megbízatású tisztségviselő. Az alpolgármester társadalmi megbízatású tisztviselő.

(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 36. §-a, a polgármesteri tisztség megszűnésének szabályait az Mötv. 69. § -a tartalmazza.

48. § (1) A polgármester az Mötv. 65. és 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai:

(2) A polgármester az Mötv. 67. § e.) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.

(3)⁵ A polgármester lemondására az Mötv-ben meghatározottakat kell alkalmazni.

(4)⁶ A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően 8 munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve ha az alpolgármesteri tisztség nincs betöltve, vagy az érintett tartósan akadályoztatva van, a Vagyonnyilatkozatok Kezelésével, Ellenőrzésével és Összeférhetetlenséggel Foglalkozó Bizottság elnökének.

49. § A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerült, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

50. § Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával látja el.

51. § A képviselő-testület által átruházott hatáskörök:

52. § (1) A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A bizottságok létrehozásához a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

53. § A képviselő-testület állandó bizottsága a Vagyonnyilatkozatok Kezelésével, Ellenőrzésével és Összeférhetetlenséggel Foglalkozó Bizottság⁸

54. § (1) A Vagyonnyilatkozatok Kezelésével, Ellenőrzésével és Összeférhetetlenséggel Foglalkozó Bizottság tagjainak száma: 3 fő.

(2) A Vagyonnyilatkozatok Kezelésével, Ellenőrzésével és Összeférhetetlenséggel Foglalkozó Bizottság feladat –és hatásköre:

(3) A bizottság működésének szabályaira az Mötv. 60. § -át kell alkalmazni.

(4) A bizottság működésének ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

56. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívül kiemelt feladatai

57. § (1) A jegyző kinevezése az Mötv. 83. § b.) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyébe munkáltatói jogkört a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti polgármestere gyakorolja.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb 6 hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármesterek a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízzák meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel.

58. § Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82,. § (5) bekezdése határozza meg.

59. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös önkormányzati Hivatalt hoz létre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Bogádi Közös Önkormányzati Hivatal.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az az Mötv. 84. § (1) bekezdése, a további feladatokat az Mötv. 67. § b.) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Közös önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös önkormányzati Hivatal által ellátott feladat-és hatásköröket a Hivatal Szervezeti és Működési szabályzata tartalmazza.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d.) pontja és a 85. § (6) , (9) bekezdése pontja figyelembe vételével -a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.

60. § (1) A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulása:

(2) Az (1) bekezdés a.) pontban meghatározott társulás feladat-és hatásköre:

(3) Az (1) bekezdés b.) pontban meghatározott társulás feladat-és hatásköre:

(4) Az (1) bekezdés c.) pontban meghatározott társulás feladat-és hatásköre:

61. § A településen német nemzetiségi önkormányzat működik.

62. § Az önkormányzat a Nek. tv.-ben meghatározottak szerint biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat önkormányzati működéséhez szükséges tárgyi feltételeket, és a Hivatal segítségével gondoskodik a működéssel, gazdálkodással, testületi tevékenységgel kapcsolatos előkészítő, végrehajtási és ügyviteli feladatok ellátásáról.

63. § A települési nemzetiségi önkormányzat feladat- és hatásköre ellátásához szükséges, a települési önkormányzat tulajdonában lévő vagyont, a települési önkormányzat használatába kell adni, azonban az nem akadályozhatja az önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását.

64. § A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke jogait a Nek.tv.-ben meghatározottak szerint gyakorolja. Feladata ellátásához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést a Hivatal biztosítja.

65. § A Hivatal gondoskodik a települési nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról. Segítséget nyújt a települési nemzetiségi önkormányzat törzskönyvi nyilvántartással kapcsolatos feladataiban. A költségvetés előkészítése és a törzskönyvi nyilvántartás során a Hivatal részéről a kapcsolattartással megbízott személy a nemzetiségi koordinátor.

66. § Az önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat közötti együttműködés részletes szabályait a közöttük létrejött együttműködési megállapodás rögzíti.

67. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének előkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

68. § A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjai is vagyonnyilatkozat-tételre kötelesek.

69. § (1) Ez a rendelet 2024. november 23. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2020. (II.3.) számú rendelete.

70. § Ez a rendelet 2024. november 23-án lép hatályba.