Drávacsehi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2010. (V. 1.) önkormányzati rendelete
HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Hatályos: 2022. 04. 25Drávacsehi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2010. (V. 1.) önkormányzati rendelete
HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Drávacsehi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a vonatkozó törvényi felhatalmazások alapján az építés helyi rendjének biztosítása és a település további, rendezett fejlesztése érdekében az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.
1. § (1) A rendelet hatálya Drávacsehi egész közigazgatási területére kiterjed.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, építményt, épületet építeni, felújítani, korszerűsíteni, lebontani, használni és mindezekre hatósági engedélyt adni a magasabb szintű jogszabályok1 vonatkozó rendelkezéseinek megtartása mellett csak e rendelet és a hozzá tartozó, a T. Z. Terv Bt. által jegyzett, 2009-i dátumú - és azóta többször módosított - V-2 és V-3 jelű szabályozási tervek és a jelen önkormányzati rendelet együttes alkalmazásával szabad.
(3) Az egyes építési övezetekre illetve övezetekre vonatkozó, az építési hatósági eljárásokban alkalmazandó szabályokat az OTÉK (253/1997. (XII.20.) Korm. Rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről) tartalmazza. A jelen önkormányzati rendelet csak az attól eltérő, vagy az azt kiegészítő szabályozási elemeket tartalmazza.
A szabályozás elemei
2. § (1) A szabályozás azon elemeit, amelyeket a településszerkezeti terv is tartalmaz, I. rendű szabályozási elemeknek kell tekinteni. Módosításuk csak a településszerkezeti és szabályozási terv együttes módosításával lehetséges.
(2) A szabályozás azon elemei, amelyek a területfelhasználási egységen belül az egyes építési övezetekre, illetve övezetekre, és ezek előírásaira vonatkoznak, II. rendű szabályozási elemeknek tekintendők. Ezek csak a szabályozási terv illetve a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) módosításával változtathatók meg.
(3) Azok a szabályozási elemek, amelyek hatósági eljárásban illetve más önkormányzati rendeletben módosíthatók, pontosíthatók, kiegészíthetők a településrendezési célok megvalósítása érdekében III rendű szabályozási elemeknek tekinthetők.
(4) Hatósági eljárásban változtathatók illetve pontosíthatók.
Az építési engedélyezés általános szabályai
3. § (1) Ott ahol a szabályozási terv szabályozási vonalat külön nem jelez, a szabályozási vonal a telkek meglévő utcai határvonala.
(2) Ott, ahol a szabályozási terv építési vonalat külön nem jelez, ott az építési vonal a meglévő épületek kialakult utcai homlokzati síkja által képzett vonal.
(3) Építési telket megosztani csak úgy lehet, hogy minden új területrész területe legalább elérje az övezetre előírt legkisebb építési telekméretet és köz- vagy magánútról mindegyik területrész közvetlenül megközelíthető legyen.
(4) Olyan területet, amelyen már áll épület csak úgy lehet megosztani, hogy a megosztás után a beépített területrész legalább elérje vagy meghaladja a beépíthetőség feltételeként az övezetre meghatározott legkisebb területnagyságot.
(5) A beépítésre szánt területen épület csak építési telken helyezhető el.
(6) Gépkocsi tároló használatának megváltozása akkor engedélyezhető, ha az előírt gépkocsi elhelyezési igény a saját építési telken belül kielégíthető.
(7) A beépítésre szánt területeken a telkeken belül, ill. kívül elhelyezendő parkolóhelyek számát az OTÉK 4. sz. melléklete szerint kell meghatározni.
(7a) Az OTÉK 42. § (11) pontjának a felhatalmazása alapján a szabályozási terven jelölt, parkoló céljára szánt közlekedési területen (Köp) lehet kielégíteni minden 500 méteren belül található igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális funkció parkolási igényét.
(8) Állattartó épületet engedélyezni csak e rendelet övezeti előírásai és az állattartásról szóló önkormányzati rendelet szerint lehet.
(9) A „K” – kialakult állapotot az építési engedélyezési eljárás során az alábbiak szerint kell értelmezni:
a) Építménymagasságnál az eljárás tárgyát képező épület nem lehet magasabb a szomszédos épületek építménymagasságánál, utcai homlokzatmagassága a szomszédos 1-1 épület utcai homlokzatmagasságánál, semmiképpen nem haladhatja meg az építménymagasságra a jelen rendeletben előírt maximális értéket. Ha a K-kialakult építménymagasság meglévő épület esetében nagyobb a maximális értéknél, akkor az épület magassága tovább már nem növelhető, és a szomszédos telkek beépítésénél a fent leírtak szerint kell eljárni.
b) A telek minimális területe esetében a K-kialakult telekméret azt jelenti, hogy a meglévő telkek lehetnek kisebbek, mint a megadott határérték, azonban az építési övezeti előírásoknak megfelelően ezek az építési telkek is beépíthetők.
4. § (1) A közművesítettség mértéke:
Terület felhasználások
5. § (1) Drávacsehi igazgatási területe
1. Lakóterületek |
L |
1.1. Falusias lakó |
Lf |
2. Különleges területek |
K |
2.1 Sport terület |
Ksp |
1. Közlekedési terület |
Kö |
1.1. Közút |
Köu |
2. Zöldterület |
Z |
3. Erdőterület |
E |
3.1 Védelmi erdő |
Ev |
4. Mezőgazdasági terület |
M |
4.1 Kertes |
Mk |
5. Vízgazdálkodási terület |
V |
6. Természetközeli terület |
Tk |
6.1. Mocsár |
Tk |
7. Különleges beépítésre nem szánt terület |
Kk |
7.1. Temető területe |
Kt |
A terület-felhasználások, építési övezetek, övezetek előírásai
6. § Az egyes terület felhasználások építési övezeti, övezeti tagolódását a szabályozási terv határolja le.
7. § Lakóterületek (L)
Beépítési mód |
O |
Minimális telekméret |
K – min. 800 m2, min. szélesség: 16,0 m |
Beépíthetőség |
30 % |
Minimális zöldfelület |
40 % |
Maximális építménymagasság |
K – max. 4.5 m |
7/A. § Településközponti vegyes területek (Tk)
(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2)
Beépítési mód |
SZ / építési hely |
Minimális telekméret |
2000 m2 |
Beépíthetőség |
60 % |
Minimális zöldfelület |
25 % |
Maximális építménymagasság |
7m |
8. § Különleges területek (K)
Beépítési mód |
SZ |
Minimális telekméret |
K |
Beépíthetőség |
10 % |
Minimális zöldfelület |
40 % |
Maximális építménymagasság |
4,5 m |
9. § Közlekedési területek (KÖ)
az út jele, neve |
kategóriája |
tervezési |
szabály. |
tervezettövezeti |
|
meglévő |
tervezett |
||||
58118 j. út kelet – nyugati szakasza |
gyűjtőút |
K.V.B |
meglévő |
KÖu-1 |
|
Kossuth L. u. |
gyűjtőút |
kiszolgáló út |
K.VI.C |
30 |
KÖu-1 |
Petőfi S. u. |
kiszolgáló út |
gyűjtőút |
B.V.c-D |
25 |
KÖu-1 |
a többi külterületi út |
egyéb út |
K.VI.C |
16 |
KÖu-2 |
|
a többi belterületi út |
gyalogút |
B.VI.d-C |
4 - 6 |
KÖu-3 |
|
122. hrsz belterület |
parkoló |
- |
- |
Köp |
10. § Zöldterület (Z)
(1) A településközpont szabad összefüggő felületeit zöldterületként kell kialakítani és fenntartani.
(2) A zöldterületen épület nem helyezhető el.
11. § Erdőterület (E)
12. § Mezőgazdasági terület (M)
Beépítési mód |
SZ |
Minimális telekméret |
720 m 2 |
Beépíthetőség |
3 %, de max. 60 m 2 |
Minimális zöldfelület |
90% |
Maximális építménymagasság |
4,0 m |
Beépítési mód |
SZ |
Minimális telekméret |
1500 m2 |
Beépíthetőség |
3 % |
Minimális zöldfelület |
90% |
Maximális építménymagasság |
4,5 m |
13. § Vízgazdálkodási terület (V)
(1) A területen épületet, építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltaknak megfelelően lehet.
(2) Az OTrT szerkezeti tervében jelölt vízgazdálkodási térség vízgazdálkodási területként került lehatárolásra. Az ezen belül megjelenő, az ingatlan-nyilvántartásnak megfelelő művelési ágak területeit (erdő, rét, szántó) a vízgazdálkodási terület övezeteinek kell tekinteni, ahol a vízgazdálkodási területekre és a természetvédelemre vonatkozó jogszabályok alapján lehet építményeket elhelyezni. A természet-közeli vizes élőhelyek és az ártéri erdő-társulások érdekében a kellően magas talajvíz fenntartását biztosítani kell.
14. § Természetközeli terület (Tk)
15. § Különleges beépítésre nem szánt terület
Beépítési mód |
SZ |
Minimális telekméret |
K |
Beépíthetőség |
5 % |
Minimális zöldfelület |
80% |
Maximális építménymagasság |
4,5 m |
Építészeti és régészeti értékek védelme
16. § Régészeti emlékek védelme
(1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területének és a régészeti érdekű területek leírását az örökségvédelmi hatástanulmány tartalmazza. A vonatkozó területeket a szabályozási terv lehatárolta, az érintett ingatlanok jegyzékét a 2. számú mellékelt tartalmazza.
(2) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén és a régészeti érdekű területen bármely 30 cm-t meghaladó talajbontással járó tevékenységhez, a területnek az addigi használatától eltérő hasznosításához szakhatóságként be kell vonni az engedélyezési eljárásba a Kulturális örökségvédelmi Hivatal Pécsi Regionális Irodáját.
(3) Bárhol végzett földmunka közben előkerülő emléket vagy leletet haladéktalanul be kell jelenteni az Önkormányzat jegyzőjének, aki köteles a bejelentésről az illetékes múzeumot értesíteni. A múzeum 24 órán belül nyilatkozik a tevékenység folytatásának feltételeiről.
17. § Helyi építészeti értékvédelem
(1) A szabályozási terven ábrázolt és a jelen rendelet 3. számú mellékletében felsorolt helyi egyedi építészeti értékek védelmét külön önkormányzati rendelet állapítja meg. A védelem célja: az egyedi épületek és épületegyüttesek (jele H) helyi településtörténeti, településképi, építészeti és néprajzi értékeinek védelme, értékes elemeiknek a megőrzése, értékeiknek korszerűsítésük közben történő megmentése.
(2) Az egyes objektumok értékes, védett értékeit és a helyreállításukra, felújításukra vonatkozó javaslatokat a külön önkormányzati rendelet mellékletét képező adatlapok tartalmazzák, melyeket az építési hatósági ügyekben alkalmazni kell.
(3) A helyi védelem alatt álló épületeken, építményeken az építésügyi eljárások során törekedni kell
A környezet és természet védelme
18. § Természeti értékek védelme
(1) A szabályozási terven lehatárolt ökológiai folyosó, magterület, pufferterület védelmi övezetek területén, valamint a Natura 2000 területek és az ezzel fedésben lévő Duna-Dráva Nemzeti Park területén a természetközeli állapot fenntartása az elsődleges cél, ezért minden tevékenységet a vonatkozó jogszabályok szerint lehet csak végezni.
19. § Tájképvédelem
(1) A Szabályozási terven lehatárolt tájképvédelmi övezet területén a meglévő táji értékek – a táj karakterének, természeti és épített értékeinek, történeti jellegének, esztétikai adottságainak, összegezve a tájpotenciáljának - fenntartása, megóvása és érvényre juttatása a cél. Ezért a tájhasználat, növénytelepítés, építési tevékenység során a tájképvédelem céljainak tiszteletben tartásával kell eljárni.
(2) A védőövezet területén a tájidegen termesztési módok, a helyben nem őshonos növényzet telepítése nem megengedhető.
(3) A védőövezet területén elhelyezhető épületek és építmények kialakításánál a helyi építési hagyományok figyelembe vételével kell eljárni, úgy a tömegformálás, mind az anyaghasználat, színezés tekintetében. A tájképi illeszkedés igazolását látványterven kell bemutatni.
20. § A környezetvédelem általános követelményei
(1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
(2) Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
(3) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
(4) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása rendeltetési mód-változás(-ok) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokat, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeiről szóló elvárásokat be kell tartani.
(5) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.
(6) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
(7) A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
(8) A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.
(9) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
(10) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.
(11) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.
21. § Környezetterhelési határértékek
(1) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.
(2) Élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.
(3) A földtani közeg és a felszín alatti víz-szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékeket be kell tartani.
(4) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.
(5) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.
(6) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.
(7) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.
22. § A környezetvédelem speciális eljárási szabályai
(1) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
(2) Drávacsehi a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint fokozottan érzékeny és a távlati vízbázisra tekintettel kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján – történhet
(3) Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
(4) A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.
(5) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.
(6) Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
(7) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel érvényesíteni kell a talajerő gazdálkodásra vonatkozó előírásokat és a “helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.
(8) Drávacsehi településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
(9) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.
(10) Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat.
23. §
Sajátos jogintézmények
24. §
Záró rendelkezések
1. melléklet
7. § (3)/2 Lf1 építési övezet
A 14 m-nél keskenyebb telken a kialakult oldalkert és telepítési távolság megtartható. A meglévő épület bontása után új épület engedélyezhető a lebontott épület kontúrján belül abban az esetben, ha az építési engedélyezési tervdokumentáció részét képező tűzvédelmi fejezetben az épületek közötti tűztávolság és az épület épületszerkezeteinek megfelelősége az OTSZ 5.rész 1/6 fejezete alapján értékelésre és igazolásra került.
Indoklás: A kialakult állapotokhoz való igazodás az új fejlesztéseknél.
2. melléklet
3. melléklet
H1 |
az ingatlanon álló valamennyi épület és építmény teljes védelme |
1. Kossuth u. 2. (Hrsz.: 121.) Polgármesteri Hivatal |
|
H2 |
ingatlanon álló épületek és építmények részleges védelme |
1. Kossuth u. 4. (118.) |
|
H3 |
az ingatlanon álló épületek és építmények faluképi védelme |
1. Kossuth u. 3. (119.) |
4. melléklet
5. melléklet
Szerkezeti terv
Külterületi szabályozási terv
Belterületi szabályozási terv