Drávacsehi Község Önkormányzata képviselő-testületének 7/2020.(XI.3.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátásokról szóló

Hatályos: 2020. 11. 03

Drávacsehi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32. § (1) és (3) bekezdésében, a 45. § (1) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1. A rendelet célja


1.§ (1) E rendelet célja, hogy Drávacsehi község közigazgatási területén a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében, figyelemmel az önkormányzat teherbíró képességére meghatározza a képviselő-testület által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.


(2) A képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban keresőtevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni, mivel az egyének, a családok és a helyi közösség aktivitása nélkülözhetetlen feltétel a szociális biztonság megteremtése szempontjából.


2. A rendelet hatálya


2.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed Drávacsehi község illetékességi területén életvitelszerűen tartózkodó, a község területén bejelentett lakcímmel rendelkező, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ában meghatározott személyekre.


(2) Az életvitelszerű tartózkodás ellenőrzése érdekében a kérelmezőnél/jogosultnál környezettanulmány végezhető.


3. Értelmező rendelkezések


3.§ (1) E rendelet alkalmazásában lakcím: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint a bejelentett lakóhely vagy tartózkodási hely.


(2) Az (1) bekezdésében nem szabályozott fogalmak tekintetében az Szt. 4. § rendelkezései az irányadók.


4. Az ellátások formái


4.§ (1) A képviselő-testület az Szt. rendelkezései alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként, e rendeletben szabályozott feltételek alapján az alábbi települési támogatásokat nyújtja:


a) lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás (a továbbiakban: lakhatási támogatás),

b) gyógyszertámogatás,

c) rendkívüli települési támogatás,

d) idősek települési támogatása,

e) tanévkezdési támogatás,

f) szülési támogatás

g) ünnepi (pl. húsvéti, karácsonyi) támogatás,

h) közfoglalkoztatottak rendkívüli települési támogatása.


(2) A képviselő-testület az Szt. 48. §-ban meghatározott módon és feltételek mellett gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről.


(3) A személyes gondoskodás körébe tartozó, az önkormányzat által kötelezően biztosítandó szociális alapszolgáltatásokat az önkormányzat e rendeletben meghatározott módon nyújtja. Az önkormányzat a következő alapszolgáltatásokat nyújtja:


a) szociális étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) családsegítés.


4) A képviselő-testület jelen rendeletben megállapított támogatásokat szociális rászorultság esetén a jogosult számára az önkormányzat éves költségvetési rendeletében erre a célra tervezett keretösszeg erejéig biztosítja.




5. Hatásköri rendelkezések


5.§ (1) A képviselő-testület a lakhatási támogatás nyújtásával kapcsolatos elsőfokú hatáskört a polgármesterre ruházza át.


(2) A képviselő-testület a rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelem esetleges hiánypótoltatásával kapcsolatos hatáskört a polgármesterre ruházza át, minden egyéb esetben (kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása, eljárás megszüntetése, kérelem elbírálása) a hatáskör gyakorlója a képviselő-testület. Az átmeneti létfenntartási gondok enyhítéséhez nyújtott eseti támogatást a kérelmező létfenntartását azonnal veszélyeztető helyzet esetén a polgármester is megállapíthatja a kérelmező részére, ebben az esetben a képviselő-testület utólagos tájékoztatása szükséges.


(3) A köztemetésről a képviselő-testület gondoskodik.


(4) Az önkormányzat által kötelezően biztosítandó szociális alapszolgáltatások biztosítása az e rendeletben megjelölt Társulások útján történik.


6. Eljárási rendelkezések


6.§ (1) Az eljárás megindítása történhet hivatalból illetve kérelemre. Az idősek települési támogatása, tanévkezdési támogatás, szülési támogatás, ünnepi támogatás, közfoglalkoztatottak rendkívüli települési támogatása nyújtására az eljárás indítása hivatalból történik. Kérelemre indult eljárás esetében az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítására irányuló kérelmet a Kovácshidai Közös Önkormányzati Hivatal Drávaszabolcsi Kirendeltségén, az ott rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon kell benyújtani.


(2) A kérelmező a kérelemben a saját, valamint a vele közös háztartásban élő személyek jövedelmi viszonyairól nyilatkozik, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó igazolást vagy annak másolatát a kérelemhez csatolja. A jövedelem meghatározásánál az Szt. jövedelemszámításra vonatkozó rendelkezéseit szükséges alkalmazni.


(3) A kérelmező a kérelemben nyilatkozik továbbá a saját, valamint a vele közös háztartásban élő személyek vagyoni viszonyairól. A vagyon meghatározásánál az Szt. rendelkezéseit szükséges alkalmazni azzal, hogy amennyiben a kérelmező, illetve a vele közös háztartásban élő személy az Szt. 4.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott hasznosítható vagyonnal rendelkezik, kérelmező települési támogatásra nem jogosult.


(4) Jövedelemigazolásnak kell tekinteni a munkáltató által kiadott jövedelemigazoláson felül a tárgyévi nyugdíjról szóló igazolást, társadalombiztosítási ellátás esetében a havi járandóságról igazolást.


(5) A kérelemhez a fentiekben meghatározott jövedelemigazoláson túl mellékelni kell:


a) álláskereső vagy munkanélküli esetén a Baranya Megyei Kormányhivatal Siklósi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya által kiadott igazolást, hatósági bizonyítványt arról, hogy a kérelmező a kérelem benyújtásakor regisztrált álláskereső,

b) szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó okiratot, a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági vagy gyámhivatali határozatot,

c) a kérelmező háztartásában élő, a középfokú vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról.


(6) A szociális rászorultság feltételeinek ellenőrzése érdekében a kérelmezőnél környezettanulmány végezhető.


(7) Az Szt. 17.§-ban foglalt rendelkezéseknek megfelelően a jogosulatlanul vagy rosszhiszeműen igénybe vett ellátást az igénybevevő köteles megtéríteni.


(8) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére kötelező határozatát a kötelezett kérelmére a képviselő-testület egy ízben méltányosságból módosíthatja oly módon, hogy a visszafizetendő összeg mértékét csökkentheti, elengedheti, vagy részletfizetést engedélyezhet, feltéve, hogy az igénybevételtől egy év még nem telt el és a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely az adós vagy családja megélhetését veszélyeztetné, vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna. A részletfizetés időtartama nem lehet hosszabb 12 hónapnál.


(9) Nincs szükség igazolásra, ha az adatok a hivatal nyilvántartásában fellelhetőek, vagy ha a jogosultság igazolása a kérelmező/igénybevevő büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatával történik.


(10) A hivatal a döntését a benyújtott kérelem és annak mellékletei alapján hozza meg. Amennyiben a kérelmező a döntéshez szükséges igazolásokat, iratokat felszólítás ellenére – a felszólításban meghatározott időpontig – nem bocsátja a hivatal rendelkezésére, vagy a környezettanulmány elkészítését nem teszi lehetővé, az eljárást a hivatal megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.


7.§ A Társulások által nyújtott szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket az egyes ellátások szakmai programjában/házirendjében meghatározott módon szükséges benyújtani.

8.§ (1) A támogatás megállapítása iránti eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit szükséges alkalmazni.


II. FEJEZET

A TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK


7. A lakhatási támogatás

9.§ (1) A lakhatási támogatás a villanyáram-, víz díjának viseléséhez, továbbá a lejárt esedékességű helyi adó, vízdíj, étkeztetési térítési díj tartozások megtérítéséhez nyújtható támogatás. A lakhatási támogatás kizárólag természetben nyújtott.

(2) A képviselő-testület annak a személynek nyújt lakhatási támogatást, akinek a háztartásában


a) az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, vagy

b) egyedül élő kérelmező esetében nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.


(3) A lakhatási támogatás mértéke villanyáram-, víz díjának viseléséhez:

a) 6.000,- Ft, ha az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 100 %-át,

b) 3.000,- Ft, ha az egy főre eső jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 100 %-át, de a 150 %-át nem,

c) 6.000,- Ft egyedül élő kérelmező esetében, ha a jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át,

d) 3.000,- Ft egyedül élő kérelmező esetében, ha a jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 %-át, de a 200 %-át nem.


(4) A lakhatási támogatás nyújtása természetben, a szolgáltatónak történő utalással történik. Ha a kérelmező részére megállapított támogatás mértéke meghaladja az (1) bekezdésben meghatározott valamennyi költséget és díjat; a támogatás maximális mértéke az ott meghatározott valamennyi költség és díj együttes összege.


(5) A lakhatási támogatás mértéke a lejárt esedékességű helyi adó, vízdíj, étkeztetési térítési díj tartozások esetén megegyezik a tartozás mértékével, de együttesen maximum 50.000.- Ft.


10.§ (1) A lakhatási támogatás iránti kérelemhez a 6.§ (5) bekezdésében meghatározottakon túl szükséges csatolni a 9.§ (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatásokat nyújtó azon közüzemi szolgáltató számláját, amelyre a kérelmező a lakhatási támogatás utalását kéri; valamint a lakásban lakás jogcímét igazoló okiratot (tulajdoni lap, adásvételi szerződés, bérleti szerződés, szívességi lakáshasználatot igazoló dokumentum). A lejárt esedékességű helyi adó, vízdíj, étkeztetési térítési díj tartozások esetén a lakhatási támogatás iránti kérelem benyújtásakor a tartozást lejártát igazolni kell.


(2) Abban az esetben, ha a kérelmező részére a lakhatási támogatás megállapításra kerül, a lakhatási támogatás iránti jogosultságot a kérelem benyújtását követő hónap első napjától szükséges megállapítani.


(3) A lakhatási támogatás a kérelemben megjelölt, de legfeljebb hat hónap időtartamra állapítható meg. Lakhatási támogatás a lejárt esedékességű helyi adó, vízdíj, étkeztetési térítési díj tartozások esetén tartozási nemenként évente egy alkalommal állapítható meg.


(4) A lakhatási támogatás ugyanazon lakás esetében elsősorban csak egy kérelmező részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Amennyiben ugyanazon lakásban bizonyíthatóan (pl.: almérők) több, külön élő és gazdálkodó háztartás van, több kérelmező részére is megállapítható a lakhatási támogatás.


(5) A lakhatási támogatás nem állapítható meg annak, akinek a részére e rendelet hatályba lépését megelőzően normatív lakásfenntartási támogatás került megállapításra, a jogosultsága fennállásáig.


8. Gyógyszertámogatás

                                                                 

11.§ (1) A képviselő-testület gyógyszertámogatás formájában települési támogatást nyújt azon kérelmezők részére, akik az Szt. szerinti közgyógyellátásra nem jogosultak, de egészségi állapotuk, diagnosztizált krónikus betegségük miatt rendszeres gyógyszerszedésre szorulnak.


(2) A képviselő-testület annak a személynek nyújt gyógyszertámogatást, akinek a háztartásában az igazolt gyógyszerköltség meghaladja a háztartás összjövedelmének a 25 %-át, és az egy főre eső jövedelem


a) több tagú háztartás esetében nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,

b) egyedül élő kérelmező esetében nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

A gyógyszertámogatás egy háztartásban csak egy kérelmező részére állapítható meg.


(3) A gyógyszertámogatás iránti kérelemhez a 6.§ (5) bekezdésében meghatározottakon túl szükséges csatolni a gyógyszertár által beárazott, az egészségi állapothoz, betegséghez közvetlenül kapcsolódó gyógyszereket tartalmazó háziorvosi igazolást.


(4) A gyógyszertámogatás mértéke:


a) a (2) bekezdés a) pontja esetében 6.000,- Ft/hó,

b) a (2) bekezdés b) pontja esetében 3.000,- Ft/hó.



(5) A gyógyszertámogatás három hónap időtartamra kerül megállapításra azzal, hogy amennyiben a jogosult részére ezen időtartam alatt közgyógyellátás kerül megállapításra, a részére megállapított gyógyszertámogatást meg kell szüntetni.


(6) A gyógyszertámogatás nem állapítható meg annak, akinek e rendelet hatályba lépése előtt az Szt. 50.§ (3) bekezdése szerinti méltányos közgyógyellátás került megállapításra, a jogosultsága fennállásáig.


(7) Abban az esetben, ha a kérelmező részére a gyógyszertámogatás megállapításra kerül, a gyógyszertámogatás iránti jogosultságot a kérelem benyújtását követő hónap első napjától szükséges megállapítani.


(8) A gyógyszertámogatás kifizetése utólag, havonta, a gyógyszerköltséget igazoló számlák vagy háziorvosi igazolás alapján házipénztárból történik. Abban az esetben, ha az adott hónapban a kifizetendő gyógyszertámogatás mértéke nem éri el a megállapított gyógyszertámogatás mértékét, a gyógyszertámogatás maximális mértéke az adott hónapban kifizetendő gyógyszertámogatás összege.



9. A rendkívüli települési támogatás


12.§ (1) A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére e rendeletben meghatározottak szerint rendkívüli települési támogatást nyújt az alábbiak szerint:


a) halálesetre tekintettel temetési támogatást,

b) betegséghez, védőoltáshoz, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, a gyermek iskoláztatásához, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások viseléséhez krízistámogatást,

c) önhibán kívüli átmeneti létfenntartási gondok enyhítéséhez eseti támogatást,

d) méltányossági eseti támogatást.


(2) A krízistámogatás vagy az eseti támogatás ugyanazon kérelmezőnek vagy vele közös háztartásban élő személynek egy éven belül legfeljebb 1 alkalommal nyújtható.


(3) A rendkívüli települési támogatás valamennyi formájának kifizetése a kérelmező által megjelölt módon bankszámlára történő utalással, vagy házipénztári kifizetéssel történik.


(4) Természetben nyújtott rendkívüli települési támogatás keretében az Önkormányzat által a közfoglalkoztatás során termelt, értékesítésre nem került termény kiosztható.


(5) A képviselő-testület rendkívüli települési támogatást kérelemre, vagy hivatalból állapít meg. Rendkívüli települési támogatás hivatalból történő megállapítására javaslatot tehet különösen a védőnő, az óvoda vezetője, az iskola igazgatója, a család- és gyermekjóléti szolgálat és család- és gyermekjóléti központ munkatársa és vezetője, a képviselő-testület tagja.


13.§ (1) A 12. § (1) bekezdés a) pontja szerinti temetési támogatás nyújtható annak a személynek, aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.


(2) A képviselő-testület annak a személynek nyújt temetési támogatást, akinek a háztartásában


a) az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, vagy

b) egyedül élő kérelmező esetében nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.


(3) A temetési támogatás összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-a, de elérheti annak teljes összegét. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége minden év elején a szolgáltatást végző által megküldött értesítés alapján kerül megállapításra.


(4) A temetési támogatás iránti kérelemhez a 6. § (5) bekezdésében meghatározottakon túl csatolni kell a temetés költségeiről a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát.


(5) A kérelmet a halálesetet, vagy a halotti anyakönyvi kivonat kiállítását követő 60 napon belül szükséges benyújtani; a határidő elmulasztása jogvesztő.


14.§ (1) A 12. § (1) bekezdés b) pontjában nyújtott krízistámogatásra jogosult az a kérelmező, akinek a háztartásában


a) az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, vagy

b) egyedül élő kérelmező esetében nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.


(2) A krízistámogatás összege legalább 5.000,- Ft, legfeljebb 50.000,- Ft.


(3) A krízistámogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. Természetbeni ellátás különösen: élelmiszer, tűzifa, gyógyszer, ruházat, iskolaszerek, tankönyvek megvásárlása.

(4) E § alkalmazásában elemi kárnak minősül a tűz, robbanás, árvíz, belvíz, földrengés okozta kár, valamint a kérelmező tulajdonában álló, lakhatásra használt ingatlan kérelmezőn kívül álló okból történő megrongálódása.


(5) A krízistámogatás megállapítása iránti kérelemhez a 6. § (5) bekezdésében meghatározottakon túl csatolni kell


a) várandós anya gyermekének megtartásához, a gyermek fogadásának előkészítéséhez nyújtott krízistámogatás esetében a szakorvos, vagy a védőnő által kiállított igazolást a várandósság és a terhesgondozás tényéről,

b) a gyermek iskoláztatásához, a beiskolázás költségeihez kapcsolódó számlákat,

c) az elemi kárt igazoló szakhatósági jegyzőkönyvet,

d) a nevelésbe vett gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások viselése esetében gyámhatósági határozatot.


15.§ (1) A 12. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott eseti támogatásra jogosult az a kérelmező, akinek a háztartásában


a) az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,

b) egyedül élő kérelmező esetében nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.


(2) Az eseti támogatás összege legalább 5.000,- Ft, legfeljebb 50.000,- Ft.


(3) Az eseti támogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. Természetbeni ellátás különösen: élelmiszer, tűzifa, gyógyszer, ruházat megvásárlása.


16.§ A képviselő-testület különös méltánylást érdemlő esetben a körülmények mérlegelésével a 6.§ (3) bekezdésében a 12.§ (2) bekezdésében és a 13-15. §-ban leírt feltételektől eltekintve méltányossági eseti támogatást állapíthat meg a kérelmezőnek. A méltányossági eseti támogatás összege legalább 5.000,- Ft, legfeljebb 50.000,- Ft, temetési támogatásesetén a 13.§ (3) bekezdése szerinti összeg.



10. Idősek települési támogatása


17.§ (1) A képviselő-testület a településen állandó lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és legalább 3 hónapja életvitelszerűen a településen élő 65 éven felüli lakosai részére évente egyszer eseti támogatást nyújthat.


(2) A jogosultság feltétele, hogy a támogatott családjában az egy főre jutó jövedelem ne haladja meg az öregségi nyugdíjminimum tízszeresét.


(3) A Támogatás mértékéről a képviselőt-testület külön határoz a költségvetési rendeletben tervezett keret terhére. Az eseti támogatás összege legalább 5.000,- Ft, legfeljebb 50.000,- Ft.  A támogatás természetbeni ellátás formájában is megállapítható.


(4) A 65. életévet tárgyév utolsó napjáig kell betölteni.


(5) A képviselőt-testület adott tárgyévre vonatkozóan külön határozatban rendelkezhet az életkor maximum 60. életévig való kiterjesztéséről.

11. Tanévkezdési támogatás

18.§ (1) A képviselő-testület a tanévkezdéssel járó többletkiadások enyhítése érdekében évente egy alkalommal a tanévkezdést megelőzően eseti tanévkezdési támogatásban részesíti

  1. bölcsődében,
  2. a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7. § (1) bekezdés a) - j) pontjaiban meghatározott köznevelési intézményben, vagy
  3. a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 9. § (1) bekezdése szerinti felsőoktatási intézményben


jogviszonnyal rendelkező, 25. életévét be nem töltött gyermek szülőjét, ha a szülő legalább 3 hónapja a településen lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, megelőző 3 hónapban életvitelszerűen ott él, és a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét.


(2) Önállóan igényelheti a támogatást az a 25. életévét be nem töltött, legalább 3 hónapja a településen lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, tanulói vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező nagykorú, aki tanulmányait nem nappali tagozaton folytatja és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét.


(3) A Támogatás mértékéről a képviselőt-testület külön határoz a költségvetési rendeletben tervezett keret terhére. Az eseti támogatás összege legalább 5.000,- Ft, legfeljebb 50.000,- Ft.  A támogatás természetbeni ellátás formájában is megállapítható.


(4) A támogatási egységről (háztartás/gyermek) a képviselőt-testület adott tárgyévben külön határoz.


(5) A hivatalból indult eljárást követően pótlólag kérelem benyújtható. Benyújtásának határideje: szeptember 01. napjától október 15. napjáig tart. A támogatás igénylésére nyitva álló határidő jogvesztő. A kérelem kötelező melléklete az intézmény-látogatási igazolás.



12. Szülési támogatás


19.§ (1) A képviselő-testület egyszeri szülési támogatásban részesítheti a településen állandó bejelentett lakcímmel rendelkező szülő nőt, annak családját.


(2) A jogosultság feltétele:

a) a szülő nő legalább 12 hónapja állandó lakcímmel rendelkezik és életvitelszerűen a településen él

b) a gyermeket saját háztartásában neveli, gondozza

c) a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát a kifizetéskor bemutatja

d) a háztartásban, az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét.



e) vállalja, hogy az állandó lakcím bejelentést a támogatás megállapítását követő 36 hónap időtartamig nem szünteti meg,


(3) A Támogatás mértéke 100.000 Ft/gyermek. A támogatás természetbeni ellátás formájában is megállapítható.


(4) A hivatalból indítandó eljárás elmaradása esetén a gyermek születését követő 180. napig pótlólag kérelem benyújtható. A támogatás igénylésére nyitva álló határidő jogvesztő.


(5) A szülési támogatás hivatalból történő megállapítására javaslatot tehet különösen a védőnő. Kifizetésére a szülést követően azonnal, de legkésőbb 30 napon belül kerül sor. A kifizetésről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.


6) A születési támogatás részben vagy egészben visszakövetelhető, amennyiben a támogatásban részesülő az állandó lakcím bejelentését 36 hónapon belül megszünteti.


13. Ünnepi támogatás


20.§ (1) Az ünnepi támogatás (pl. húsvét, karácsony) a szociálisan rászorult, a település közigazgatási területén legalább 3 hónapja lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és megelőző 3 hónapban életvitelszerűen ott élő személyek részére, ünnepi alkalmakkor, az ünnepekre való felkészülésre fordított költségeik mérsékléséhez nyújtott pénzbeli ellátás vagy természetbeni támogatás.


(2) A jogosultság feltétele, hogy a támogatott családjában az egy főre jutó jövedelem ne haladja meg az öregségi nyugdíjminimum tízszeresét.


(3) A Támogatás mértékéről a képviselőt-testület külön határoz a költségvetési rendeletben tervezett keret terhére. Az eseti támogatás összege legalább 5.000,- Ft, legfeljebb 50.000,- Ft.  A támogatás természetbeni ellátás formájában is megállapítható.


(4) A támogatási egységről (háztartás/lakos) a képviselőt-testület adott tárgyévben külön határoz.


14. Közfoglalkoztatottak rendkívüli települési támogatása


21.§ (1) A képviselő-testület az önkormányzatnál közfoglalkoztatási program keretében legalább három hónapja foglalkoztatott közfoglalkoztatottak részére évente legfeljebb kettő alkalommal nem rendszeres, eseti támogatást nyújthat.


(2) A jogosultság feltétele, hogy a támogatott családjában az egy főre jutó jövedelem ne haladja meg a mindenkori garantált közfoglalkoztatási bért.


(3) A támogatás gyakoriságáról, időpontjáról, mértékéről a képviselőt-testület külön határoz a költségvetési rendeletben tervezett keret terhére. Az eseti támogatás összege legalább 5.000,- Ft, legfeljebb 50.000,- Ft.  A támogatás természetbeni ellátás formájában is megállapítható.

III. FEJEZET

A SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK


15. Szociális étkeztetés


22.§ (1) Napi egyszeri meleg étkezésre jogosult az általa eltartottakkal együtt az, aki kora, egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége, vagy hajléktalansága miatt nem képes önmaga, illetve eltartottja részére a napi egyszeri meleg étkezésről gondoskodni.


(2) Életkorára tekintettel jogosult az étkeztetésre az 55. életévét betöltött kérelmező.


(3) Egészségi állapota, fogyatékossága, pszichiátriai betegsége vagy szenvedélybetegsége okán jogosult az étkeztetésre a kérelmező, ha azt házi-, vagy szakorvosi igazolással alátámasztja.


(4) Hajléktalansága okán jogosult az étkeztetésre az a kérelmező, akit a népességnyilvántartásban hajléktalanként tartanak nyilván.


(5) Különös méltánylást igénylő esetben napi egyszeri meleg étkezésre jogosult az általa eltartottakkal együtt az, aki egyéb okból tartósan vagy átmenetileg nem képes önmaga, illetve eltartottja részére a napi egyszeri meleg étkezésről gondoskodni. A kérelemre vagy hivatalból indult méltányossági eljárásra javaslatot tehet különösen a védőnő, az óvoda vezetője, az iskola igazgatója, a család- és gyermekjóléti szolgálat és család- és gyermekjóléti központ munkatársa és vezetője, a képviselő-testület tagja.


(6) A képviselő-testület az étkeztetést a Drávaszabolcs, Drávacsehi, Drávacsehi, Drávacsehi Óvoda Fenntartó és Szociális Étkeztetést Ellátó Társulás útján a drávaszabolcsi Dráva Kincse Óvoda és Konyhán keresztül biztosítja.


(7) Az étkeztetésért fizetendő térítési díj mértékét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.


(8) Különös méltánylást érdemlő esetben a képviselő-testület a térítési díjat részben vagy egészben átvállalhatja.



16. Házi segítségnyújtás


23.§ (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.


(2) A házi segítésnyújtás keretében biztosítani kell:


a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.


(3) A házi segítségnyújtást az önkormányzat a település rászorultjai részére a Villányi Mikrotérségi Szociális és Gyermekjóléti Társulás útján biztosítja a házi segítségnyújtás alapszolgáltatást.



17. Családsegítés


24.§ (1) A családsegítés célja a szociális vagy mentálhigiénés problémák, egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése.


(2) A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő Szt. szerinti jelzőrendszer működik.

(3) A családsegítés keretében elsősorban a Szt.-ben meghatározott programokat és szolgáltatásokat kell biztosítani.


(4) Az önkormányzat családsegítés alapszolgáltatást a Villányi Mikrotérségi Szociális és Gyermekjóléti Társulás útján biztosítja.


IV. fejezet

Záró rendelkezések



25.§ (1) E rendelet a kihirdetéssel egy időben, 2020. november 03. napján  9 óra 15 perckor lép hatályba.


(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális ellátásokról szóló 2/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet.


(3) E rendelet szabályait a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.




Németh Tamás                                              Ilosfai Péterné dr. Hatvani Edit

polgármester                                                             jegyző




Záradék:

Elfogadva: 2020. november 03.

Kihirdetve: 2020. november 03. 9 óra 15 perckor


Ilosfai Péterné dr. Hatvani Edit

                                                                                                                      jegyző