Drávacsehi Község Önkormányzat Polgármestere a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében biztosított feladat és hatáskörében, a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzetben az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogalkotási hatáskörében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 3. és 12. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, és a 8. § (2) bekezdésében, a 142/A. §-ában, a 142/B. §-ában, a 142/C. §-ában, a 143. § (4) bekezdés d) pontjában, továbbá a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. § (1) bekezdés c) pontjában, és a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88.§ (4) c) pontjában kapott felhatalmazás alapján Drávacsehi község tiszta, esztétikus képének, valamint a környezet rendjének és tisztaságának kialakítása, fenntartása és védelme érdekében, a helyi körülményeket figyelembe véve a következőket rendeli el.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet célja, hogy Drávacsehi község közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.

(2) A rendelet hatálya a község közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre egyaránt kiterjed.

(3) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

(4) A település egész területén a szervezett szemétszállításról az önkormányzat gondoskodik.

(5) Nem terjed ki a rendelet hatálya a veszélyes hulladékokra, a települési folyékony hulladékokra és az azokkal összefüggő tevékenységre.

II. Fejezet

Az ingatlanok és közterületek tisztántartása

2. § (1) A község területén lévő ingatlanok rendben-, és tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói gondoskodnak, és az alábbiak szerint kötelesek:

a)  ingatlanukat művelési ága szerinti megművelni, folyamatosan gyom mentesíteni

b) a rendszeres kaszálásról gondoskodni

c)  a járda és úttest, vagy más közterület fölé benyúló ágak, bokrok megfelelő nyeséséről gondoskodni.

(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat a polgármesteri hivatal útján gondoskodik.

(3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

(4) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed.

(5) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának kötelessége.

Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e.

Ez a kötelezettség kiterjed a hóeltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(6) A tényleges használó kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.

(7) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként többször fel kell hinteni.

A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni.

E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad.

A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(8) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

3. § (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jókarban és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(3) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos!

Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos!

4. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladékanyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

(5) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(6) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni!

5. § (1) Közterületen szennyező anyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a közterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

6. § (1) A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.

Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

(2) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos!

7. § (1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.

(2) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

8. § (1) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni. A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás körébe nem tartozó egyéb szilárd hulladék /építési törmelék stb./ legközelebbi szállítási helye: Siklósi hulladéklerakó telep.

(2) Aki közterületet, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

(3) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad.

(4) Elhullott állat tetemmel kapcsolatban a tulajdonos köteles haladéktalanul intézkedni. Közúton történt állat elhullását – ha annak tulajdonosa ismeretlen – a polgármesteri hivatalnál azonnal be kell jelenteni.

9. § (1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos!

(2) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége.

Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt saját költségen elszállítani.

10. § (1) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(2) A település területén lévő tavakba, holtágakba, élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos!

11. § (1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(2) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

– a gyalogos közlekedési útvonalon,

– az útkereszteződésben,

– az úttorkolatban,

– a kapubejárat elé, annak szélességében,

– a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között,

– a közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein.

(3) A járdáról a havat hóesés után azonnal el kell takarítani.

12. § A községgazdálkodási körbe tartozó parkfenntartási feladat magában foglalja a község területén lévő parkok, játszóterek, sorfák, sövények gondozását.

III. Fejezet

A köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzése, és a szabályszegések jogkövetkezménye.

13. § (1) Aki a (3) bekezdésben meghatározott magatartási szabályokat, kötelezettségeket és tilalmakat megszegi – amennyiben súlyosabbnak minősülő cselekmény nem valósul meg –közigazgatási szabályszegést követ el és közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) A közigazgatási bírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege természetes személyek esetén kétszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forint lehet.

(3) Közigazgatási szabályszegést követ el az, és vele szemben az (1) bekezdés szerint kell eljárni, aki:

a) az általa használt, illetve tulajdonát képező ingatlant felszólítás után nem műveli meg, nem tartja rendben, gyomtól, gaztól nem tisztítja meg, a járda és úttest fölé benyúló ágak, bokrok megfelelő nyesését nem végzi el, vagy nem gondoskodik az ingatlan rendszeres kaszálásáról.

b) szemetet felhalmoz,

c) az ingatlan és az ingatlan előtti járda tisztántartásáról (hó eltakarításáról, síkosságmentesítéséről) nem gondoskodik,

d) az ingatlan előtti árkot, folyókát, csatornanyílást, átereszt nem tisztítja, vagy a csapadékvíz zavartalan lefolyását nem biztosítja,

e) a beépített, illetve beépítetlen belterületi ingatlan előtti járdán, illetve mellette nőtt gazt nem írtja, a kinyúló ágak és bokrok nyeséséről nem gondoskodik,

f) az ingatlanán keletkezett csapadékvizet nem a saját területén helyezi el, illetve azt bejelentés nélkül a kiépített csapadékcsatornába vezeti,

g) a járdáról letakarított havat a gyalogos, illetve járműközlekedést akadályozó módon rakja le. Havat útkereszteződésben, úttorkolatban, kapubejárat elé, tömegközlekedéshez szolgáló jármű megállóhelyénél, a közüzemi szolgáltatási, felszerelési tárgyra, közérdekű létesítményre, illetve parkosított területre rakja,

h) gépkocsit tiltott helyen és módon mos,

i) szennyvizet, eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot a csapadékvíz-lefolyó utcai aknába, illetőleg a csapadékelvezető árokba vezet, önt,

j) közkifolyót nem háztartási vízszükséglet kielégítése céljára engedély, illetve hozzájárulás nélkül igénybe vesz,

k) az idejét múlt hirdetményt, plakátot nem távolítja el,

l) építményeket, kerítéseket, élőfát bármilyen felirattal megrongál,

m) közterületen és kirándulóhelyen elhelyezett és általa beszennyezett felszerelési és berendezési tárgyakat nem tisztítja meg,

n) a gondozott zöldterületre járművel ráhajt vagy azon parkol,

o) közútra, útpadkára salakot vagy építési törmeléket engedély nélkül szállít vagy elhelyez,

p) vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépet, gépjárművet közterületen tárol,

q) alkalmi jelleggel igénybe vett közterületen és környékén keletkezett hulladékot nem gyűjti össze, és elszállításáról nem gondoskodik,

r) a településen lévő tavakba, holtágakba élővízfolyásokba, belvízelvezető árokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezet, partjait szemét, vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezi.

IV. Fejezet

Eljárási rendelkezések

14.§ (1) A 13.§ (3) bekezdésében meghatározott közigazgatási szabályszegésekkel kapcsolatos közigazgatási eljárás lefolytatására a jegyző jogosult.

(2) A közigazgatási szabályszegésekkel kapcsolatos közigazgatási eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény és a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 2017. évi CXXV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A 13.§ (3) bekezdésében meghatározott közigazgatási szabályszegésekkel kapcsolatban nincs helye közigazgatási bírság kiszabásának e rendelet alapján, ha a szabályszegő magatartás büntető-, szabálysértési vagy más közigazgatási szabályszegést szabályozó jogszabály hatálya alá tartozik.

(4) Az eljárás kizárólag hivatalból indítható, mely akkor sem minősül kérelemre indult eljárásnak, ha a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet jelenti be.

15. § (1) A bírság összegének megállapításakor figyelemmel kell lenni a szabályszegés súlyára, közösségre veszélyes jellegére, a közrend védelmére és a közterületek rendjének biztosítására. A bírság kiszabásánál súlyosító körülményként kell értékelni, ha a magatartást tanúsító személyt korábban azonos cselekmény vagy mulasztás miatt e rendelet szerinti jogkövetkezmények bármelyikével sújtották. A bírság kiszabásánál enyhítő körülményként kell értékelni a magatartást tanúsító személy eljárást segítő, együttműködő magatartását.

(2) 18 év alatti természetes személlyel szemben helyszíni bírság kiszabásának nincs helye.

(3) A 18 év alatti eljárási képességgel rendelkező természetes személlyel szemben közigazgatási bírságot abban az esetben lehet kiszabni, ha önálló jövedelme vagy megfelelő vagyona van.

(4) Amennyiben a szabályszegés folyamatos cselekmény vagy mulasztás formájában valósul meg, az elkövető a jogellenes állapot megszüntetésére kötelezhető, a megszüntetés elmulasztása esetén végrehajtásnak van helye és a közigazgatási bírság ugyanazon magatartás miatt több alkalommal is kiszabható.

(5) A közigazgatási hatósági eljárás megindítása, a közigazgatási vagy a helyszíni bírság kiszabása, a bírság megfizetése a szabályszegőt nem mentesíti az elkövetett jogsértés miatti, a külön jogszabályban, egyedi hatósági határozatban előírt kötelezettsége teljesítése alól.

16. § A jegyző határozata ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a jegyzőhöz benyújtott, de Drávacsehi Község Önkormányzat Képviselő-testületének címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a Képviselő-testület a beérkezést követően, soron következő - de legalább 8 nappal később tartandó - ülésén dönt.

17. § (1) A kiszabott közigazgatási bírságot vagy a helyszíni bírságot a döntés véglegessé válásától számított 30 napon belül kell megfizetni.

(2) A kötelezett az (1) bekezdés szerinti határidőn belül részletfizetés iránti kérelmet terjeszthet elő. A kérelem illetékmentes.

(3) Helyszíni bírság kiszabására Drávacsehi Község Önkormányzat jegyzője jogosult.

(4) Ha a kötelezett a közigazgatási vagy a helyszíni bírságot az (1) bekezdés szerinti határidőben nem fizeti meg, a végrehajtást az állami adóhatóság foganatosítja.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

18. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) Hatályát veszti a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról szóló 6/2010.(V.01.) számú Kt. rendelet.

Drávacsehi, 2020. december 02.

Németh Tamás                                    Ilosfai Péterné dr. Hatvani Edit

                    polgármester                                                      jegyző

Záradék:

Elfogadva: 2020. december 02.

Kihirdetve: 2020. december 07.

Ilosfai Péterné dr. Hatvani Edit

jegyző