Drávacsehi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (I. 31.) önkormányzati rendelete
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Hatályos: 2022. 02. 01- 2022. 03. 22Drávacsehi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (I. 31.) önkormányzati rendelete
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Drávacsehi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról a következő rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Drávacsehi Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 7849 Drávacsehi, Kossuth u. 2.
(3) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (2) bekezdésével összhangban:
a) polgármester,
b) képviselő-testület bizottsága(i),
c) jegyző,
d) közös önkormányzati hivatal,
e) társulás.
(4) A képviselő-testület tagjainak a száma: 5 fő. A képviselő-testület tagjainak a névsorát e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(5) Az önkormányzat ellátja az Alaptörvény 32. § (1) bekezdésében, az Mötv. 13. § (1) és 20. § (1) bekezdésében, valamint az egyéb jogszabályokban rögzített önkormányzati feladatokat.
(6) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza. A telephelyeket e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(7) A képviselő-testület egyes hatásköreit rendeletében az Mötv. 41. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint átruházhatja Az átruházott hatáskörök felsorolását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(8) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzatot, mint munkáltatót érintő ügyekben, azzal, hogy foglalkoztatási jogviszony létesítéséhez, megszüntetéséhez – a közös megegyezéssel történő megszüntetést kivéve -, valamint felelősségre vonási eljárás lefolytatásához minden esetben a képviselő-testület döntése szükséges,
c) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
A képviselő-testület működése
1. A képviselő-testület ülései
2. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
(2) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat rendes ülést tart. Az adott évben megtartandó üléseinek a számát és időpontját az éves munkatervében rögzíti. A munkaterv tervezetét a polgármester készíti el és a képviselő-testület hagyja jóvá.
(3) A testületi munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér az önkormányzati képviselőktől, a bizottságoktól, a nemzetiségi önkormányzat elnökétől, a helyben működő pártoktól és civil szervezetektől, valamint az önkormányzati/társulási intézmények vezetőitől.
(4) A munkaterv tartalmazza:
a) a testületi ülések tervezett időpontját, napirendjeit,
b) megnevezi a napirendek előterjesztőit és előadóit,
c) munkaterv elfogadásakor meghatározhatók azok a témák, amelyeket valamely bizottság nyújt be, illetőleg amelyekhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni,
d) az előterjesztések szükségességének indokát,
e) az esetenként meghívandók körét.
(5) Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv. 44. §-ában szabályozott eseteken kívül, ha az ülés összehívását halaszthatatlan körülmény indokolja, vagy ha a képviselő-testület döntésének hiányában az önkormányzatot súlyos hátrány vagy kár érné.
3. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerinti időpontban, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén az ülés összehívására a Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság elnöke jogosult.
(2) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.
(3) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik. Írásbeli meghívónak tekintendő a papír alapon küldött levélen kívül az elektronikus levélben továbbított meghívó is.
(4) A meghívónak tartalmaznia kell
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a napirendek előterjesztőit,
d) a napirendek előadóit,és
e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
(5) A meghívót a tervezett napirendek írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és az egyéb meghívottak az ülés előtt legalább négy nappal korábban megkapják.
(6) Az ülésre meg kell hívni:
a) a képviselő-testület tagjait,
b) tanácskozási joggal a jegyzőt, aljegyzőt, a jegyző megbízottját, továbbá
c) akinek a jelenléte a napirend megtárgyalásához szükséges.
(7) A képviselő-testület ülése nyilvánosságának biztosítása érdekében az ülés meghívóját ki kell függeszteni a Kovácshidai Közös Önkormányzati Hivatal Drávaszabolcsi Kirendeltségének és Drávacsehi Község Önkormányzatának hirdetőtábláján is.
(8) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével vagy telefonon keresztül történik.
4. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azokon bárki részt vehet, de az ülés menetét nem zavarhatja, és a napirend tárgyalásakor csak abban az esetben szólalhat fel, ha erre az ülés vezetője engedélyt ad.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tart vagy zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint.
(3) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsorolt személyek vehetnek részt. A zárt ülésre kötelező az érintett meghívása törvényben meghatározott esetekben.
(4) A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.
5. § (1) Előterjesztésnek minősül az éves munkatervbe felvett, valamint a polgármester, az önkormányzati képviselő, a képviselő-testület bizottsága, a jegyző, az aljegyző, a jegyző megbízottja, a társulás elnöke és az önkormányzati/társulási intézmény vezetője által előzetesen javasolt rendelettervezet, határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) Írásban kell előterjeszteni:
a) az önkormányzati rendelet tervezeteket,
b) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése napirendeket,
c) helyi népszavazás kiírása napirendjét,
d) a munkatervet,
e) az éves munkatervben nevesített napirendeket
f) társulási megállapodások módosításával, társuláshoz történő csatlakozással, társulásból történő kiválással kapcsolatos napirendeket.
(3) A napirendek előterjesztésére fő szabály az írásbeliség, de a képviselő-testület nem zárja ki a szóbeli előterjesztés lehetőségét sem. Szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslatot írásban kell megfogalmazni.
(4) A polgármester – különleges szakértelmet igénylő ügyekben – szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat (javaslatok) összeállítására. Az előterjesztést – törvényességi szempontból – ilyenkor is a jegyző és az aljegyző, vagy a jegyző megbízottja észrevételezi.
(5) Az előterjesztések tartalmi elemei:
a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
c) a téma ismertetése,
d) a jogszabályi háttér bemutatása,
e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
j) rendelet-tervezet, rendelet-tervezet indoklása,
k) rendelet-tervezetnél a hatástanulmány.
(6) A határozati javaslat tartalmazza a végrehajtásért felelős személy megnevezését, és a határidő megjelölését.
6. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan előterjesztés, mely a munkatervben, illetve az ülés meghívójában nem szerepel és az ülést megelőző 4. nap 16 órája után nyújtották be a polgármesternek. A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt az előterjesztés azonnali napirendre tűzése tárgyában.
(2) Sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:
a) A sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indoklásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 14 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, az önkormányzati képviselők, a jegyző, az aljegyző, a jegyző megbízottja a társulás elnöke és a társulási/önkormányzati intézmények vezetői.
b) Sürgősségi indítvány akkor kerülhet a képviselő-testület ülésére, ha az indítvány tárgya olyan ügy, amelynek soron kívüli tárgyalása végett a polgármester maga is összehívná a Képviselő-testület ülését.
c) Az indítványnak tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lennie. A nem szabályszerűen benyújtott indítványt a polgármester visszautasíthatja.
d) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget és elutasítja az indítvány azonnali tárgyalását, úgy az előterjesztést egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és a munkatervi napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, mikorra tűzi ki a testület.
7. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében az őt helyettesítő alpolgármester, mint az ülés elnöke vezeti. A polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén az ülés vezetésére a Vagyonnyilatkozatokat Vizsgáló Bizottság elnöke jogosult.
(2) Az ülés megnyitásakor az ülés elnöke számszerűen megállapítja a határozatképességet, majd azt az ülés teljes ideje alatt ellenőrzi.
(3) Az ülés elnöke gondoskodik a képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról. A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az ülés elnöke azzal, hogy az önkormányzati képviselővel szemben a képviselői jogállásából fakadó kötelezettségeinek teljesítését korlátozó intézkedést alkalmazni nem lehet:
a) a tárgytól eltérő, a felszólalásra megengedett időt túllépő, továbbá az e rendelet szabályait megsértő vagy az ülést egyéb módon zavaró felszólalót figyelmezteti, súlyos esetben megvonja tőle a szót. Ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását súlyosan nehezíti vagy lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja vagy felszólíthatja a rendzavarót – az önkormányzati képviselő kivételével - az ülésterem elhagyására,
b) rendre utasítja azt az önkormányzati képviselőt, aki a képviselő-testület tekintélyét sértő kifejezést használ vagy magatartást tanúsít; súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesítheti.
(4) Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett - e rendeletben szabályozott - intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
(5) Az ülés elnöke szünetet rendelhet el, a szünet elrendelésével egyidejűleg meghatározza az ülés folytatásának időpontját.
(6) A megjelent hallgatóságot a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén az ülés elnöke rendreutasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén felszólíthatja a rendzavarókat az ülésterem elhagyására.
8. § (1) A határozatképesség megállapítását követően az ülés elnöke javaslatot tesz az ülés napirendjére. A napirendről, illetve ezt megelőzően a sürgősségi indítványról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.
(2) Amennyiben az ülés vezetője a polgármester, a napirendek tárgyalása előtt a lejártát követő soros testületi ülésen beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, tájékoztatást ad az előző ülést követően történt fontosabb önkormányzati eseményekről, a tett lényegesebb intézkedésekről.
(3) Napirend előtt felszólalásra az ülés elnökétől bármelyik önkormányzati képviselő kérhet engedélyt.
(4) Az ülés elnöke minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát. Az előadó, valamint az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet. Az előadóhoz vagy az előterjesztőhöz a vita megkezdése előtt a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre szintén a vita előtt választ kell adni.
(5) A tanácskozási joggal részt vevők – az önkormányzati képviselők, a jegyző, az aljegyző és a napirend előadója, valamint az előterjesztő kivételével – a napirend vitájához egy alkalommal szólhatnak hozzá. Az ülés elnöke további hozzászólást engedélyezhet.
(6) Az ülés elnöke a hozzászólás lehetőségét a jelentkezés sorrendjében adja meg. Soron kívül kell szót adni ügyrendi kérdésben történő hozzászólás esetén bármely képviselőnek.
(7) Adott napirendi ponthoz bármely önkormányzati képviselő legfeljebb 5 perces időkeretben szólhat hozzá. Az ülés elnöke további hozzászólást (időkeretet) engedélyezhet.
(8) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.
(9) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(10) Az előterjesztő a javaslatot, illetve az önkormányzati képviselő és a jegyző a módosító indítványt a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(11) Az ülés elnöke az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő indítványokról – elhangzásuk sorrendjében – majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról dönt a képviselő-testület.
(12) A jegyző, aljegyző, illetve a jegyző megbízottja jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.
2. Önkormányzati döntés
9. § (1) A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
(2) Minősített többség, azaz a megválasztott önkormányzati képviselők több mint felének egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.
10. § (1) A képviselő-testület a 9. § (1) bekezdésben meghatározott döntéseit
a) nyílt szavazással, ezen belül:
aa) nem név szerinti nyílt szavazással
ab) név szerinti nyílt szavazással,
b) titkos szavazással hozza.
(2) A nyílt szavazás során a szavazat jelzése kézfelemeléssel történik. Először az ülés vezetője az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodásra. Az összesített szavazatok számának meg kell egyezniük az ülésen szavazati joggal résztvevők számával.
(3) A jelenlévő önkormányzati képviselők egynegyedének indítványozására név szerinti szavazást kell tartani. A képviselő-testület nem él az Mötv. 48. § (3) bekezdésében rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, név szerinti szavazást igénylő ügyeket határozzon meg.
(4) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző, aljegyző, vagy a jegyző megbízottja a névsor alapján minden önkormányzati képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén az önkormányzati képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti. A nyilatkozaton szerepeltetni kell az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, valamint azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott.
11. § (1) Titkos szavazással dönt a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben akkor, ha azt az önkormányzati képviselők egynegyede indítványozza.
(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott Szavazatszámláló Bizottság gondoskodik. A Szavazatszámláló Bizottság tagjainak meghatározása külön határozathozatal nélkül történik, és csak adott alkalomra vonatkozik.
(3) A titkos szavazás során az önkormányzati képviselők a hivatal pecsétjével ellátott szavazólapon a számunkra megfelelő válasz (igen, nem, tartózkodom) előtti négyzetbe tett X jelöléssel jelölik meg az ülés vezetője által feltett javaslattal kapcsolatos döntésüket. Érvénytelen az a szavazócédula, amelyen a képviselő nem, vagy egynél több választ jelölt meg.
(4) A titkos szavazás eredményéről a Szavazatszámláló Bizottság külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem és tartózkodom szavazat). A szavazólapokat a szavazást követően Szavazatszámláló Bizottság megsemmisíti. A Szavazatszámláló Bizottság tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
12. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárásra vonatkozó szabályokat az Mötv. 49. §-a határozza meg.
(2) Az önkormányzati képviselő köteles a szavazást megelőzően jelezni, ha vele szemben jogszabályban meghatározott személyes érintettségi ok áll fenn. Közbeszerzési eljárást érintő döntés meghozatalában nem vehet részt, akivel szemben a közbeszerezésekre vonatkozó jogszabályok szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn.
(3) Amennyiben az önkormányzati képviselő személyes érintettségének bejelentését elmulasztja, ezt a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
13. § Az ülés vezetője a 11–12. §-ban meghatározottak alapján megállapítja a szavazás eredményét, és ennek megfelelően megállapítja, hogy a képviselő-testület a szavazásra feltett határozatot, vagy a rendeletet elfogadta, vagy elutasította.
14. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) polgármester
b) önkormányzati képviselő
c) képviselő-testület bizottsága
d) jegyző
e) aljegyző
f) a jegyző megbízottja.
(2) A rendeletalkotásra vonatkozó kezdeményezését a jegyzőhöz, aljegyzőhöz, a jegyző megbízottjához kell benyújtani, aki a Közös Önkormányzati Hivatal, bevonásával annak tervezetét, a hatásvizsgálattal és az indokolással együtt előkészíti.
(3) A rendelet-tervezetekhez módosító javaslatokat a napirend tárgyalásának befejezéséig írásban kell az ülés elnökéhez eljuttatni. A módosító javaslatokat, ha az ülés elnöke indokoltnak tartja, kiosztatja a képviselőknek
(4) A rendelet kihirdetése:
a) a Kovácshidai Közös Önkormányzati Hivatal Drávaszabolcsi Kirendeltségének hirdetőtábláján,
b) a község hirdetőtábláin,
c) a Nemzeti Jogszabálytár internetes honlapján való közzététel útján történik.
(5) A rendeleteket külön-külön, naptári évenként újra kezdődően folyamatos sorszámozással kell ellátni.
(6) A hatályban lévő rendeletekről a nyilvántartást a Közös Önkormányzati Hivatal vezeti.
15. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.
(2) A testületi határozatokról, és azok végrehajtásáról a Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet.
(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
3. A jegyzőkönyv
16. § (1) A képviselő-testület üléséről 1 példányban jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv mellékletei:
a) a meghívó,
b) az írásos előterjesztések,
c) a jelenléti ív,
d) titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példánya,
e) az írásban benyújtott hozzászólás, határozati javaslat, valamint kérés alapján rögzített vélemény,
f) a név szerinti szavazásról készült névsor.
(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.
(3) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet az Mötv. 52. §-ában meghatározottak szerint kell elkészíteni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző a Közös Önkormányzati Hivatal útján gondoskodik. A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében előírtakon túl tartalmazza:
a) az ülésen tanácskozási joggal részt vevők nevét,
b) az elnök esetleges intézkedéseit,
c) az ülésén történt fontosabb eseményeket.
(4) A jegyzőkönyv és mellékletei a Kovácshidai Közös Önkormányzati Hivatal Drávaszabolcsi Kirendeltségén az érdeklődők részéről megtekinthető. Ez alól kivétel a zárt ülések jegyzőkönyve. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
4. A közmeghallgatás
17. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart előre meghirdetett időpontban az Mötv. 54. §-ban meghatározottak szerint.
(2) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét. A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A közmeghallgatáson köteles részt venni a képviselő-testület tagja, a jegyző, vagy a jegyző által megbízott hivatali dolgozó.
(4) A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat. A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak. A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat. A hozzászólási jog megadása a képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.
(6) Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.
(7) A közmeghallgatásról a jegyző a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít. A jegyző a jegyzőkönyv elkészítéséről a Közös Önkormányzati Hivatal útján gondoskodik.
18. § (1) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel falugyűlést (a továbbiakban: fórum) tarthat.
(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a képviselő-testület által felkért - a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező - személy jogosult.
(3) A fórumon csak a fórum levezetésére felkért képviselő köteles részt venni.
(4) A fórumon elhangzottakról a polgármester, a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó feljegyzést készít.
19. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja és együttműködik a lakosság olyan önszerveződő közösségeivel, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, a közügyek megoldására törekednek.
(2) A településen működő egyesületeket, civil szervezeteket - a tevékenységi körük szerinti napirendi pontok tárgyalásakor – a tanácskozási joggal az ülésre meg lehet hívni.
Az önkormányzati képviselő
20. § (1) Az önkormányzati képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában meghatározottakon túl – köteles
a) tájékoztatni a választópolgárokat a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.
(2) A képviselő-testület az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:
a) a képviselő köteles az ülésre pontosan megjelenni,
b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,
c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
(3) Az önkormányzati képviselők járandóságairól a képviselő-testület az Mötv. 35. § (1) bekezdése szerint külön rendeletben dönt.
(4) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29-31/A. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.
(5) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a tartalmazza.
(6) Az Mötv.-ben, illetve e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület határozattal 6 hónap időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható.
A képviselő-testület szervei
5. Polgármester
21. § (1) A polgármester főállásban látja el a feladatait.
(2) A polgármesteri tisztség összeférhetetlenségi szabályait az Mötv. 72-73. §-a, a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségét az Mötv. 39. §-a, a polgármesteri tisztség megszüntetésnek szabályait az Mötv. 69-70/A. §-a tartalmazza.
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) fogadóórát tart,
e) nyilatkozik a sajtónak.
(4) A polgármester fogadóórája: hétfőn 11.00-14.00.
(5) A polgármester az Mötv. 67. § e) pontja alapján külön utasításban szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét.
22. § (1) A képviselő-testület a képviselők közül egy alpolgármestert választ, aki e tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.
(2) Az alpolgármester a feladatait a polgármester szóbeli és írásbeli irányításával, valamint a polgármester által meghatározott kiadmányozási rend szerint látja el.
(3) Az alpolgármester - tartós akadályoztatása miatti távollétében - teljes jogkörrel helyettesíti a polgármestert. Az alpolgármester önkormányzati döntést csak helyettesítő jogkörében hozhat.
6. Bizottság
23. § (1) A képviselő-testület bizottságai – feladatkörükben – előkészítik a Képviselő-testület döntéseit, ellenőrzik a döntések végrehajtását.
(2) A megválasztott állandó bizottságok felsorolását, a bizottságok tagjainak a létszámát a bizottságok feladat- és hatáskörét e rendelet 4. melléklete, a megválasztott bizottsági tagok névsorát e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) A bizottságok tagjaira vonatkozó szabályokat az Mötv. 57-61. §-a határozza meg.
(4) A bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni, azzal, hogy a bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság elnökhelyettese a Közös Önkormányzati Hivatal útján gondoskodik.
(5) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
(6) Az e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő bizottsági elnök, illetve tag megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület határozattal 6 hó időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható.
24. § (1) A képviselő-testület feladatai eredményesebb ellátása érdekében, továbbá felvilágosítás-kérés kivizsgálására ideiglenes bizottságot (bizottságokat) hozhat létre.
(2) Szervezetükre és működésükre az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(4) Amennyiben célszerűségi ok indokolja, hogy önkormányzati tisztségviselő, vagy köztisztviselő részt vegyen a feladat ellátásában, akkor a Képviselő-testület ideiglenes bizottság helyett „munkacsoport” létrehozása mellett dönthet, ahol a bizottság megalakításának és működésének az Mötv. által megfogalmazott korlátai nem érvényesülnek.
7. Jegyző
25. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
g) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,
h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
(3) A jegyző kinevezése az Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti Kovácshida település polgármestere gyakorolja.
(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a Közös Önkormányzati Hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor más önkormányzat Polgármesteri Hivatalának, vagy Közös Önkormányzati Hivatalának jegyzőjét bízza meg.
(5) Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg. Az aljegyző a jegyző által meghatározott feladatokat látja el.
8. Közös Önkormányzati Hivatal
26. § (1) Kovácshida, Ipacsfa, Drávacsepely, Drávapiski, Kémes, Szaporca, Tésenfa, Cún, Drávaszabolcs, Drávapalkonya, Drávacsehi és Gordisa községek képviselő-testületei közös önkormányzati hivatalt hoznak létre az Mötv. 85. §-a alapján.
(2) A Közös Önkormányzati Hivatal elnevezése és címe:
9. Társulás
27. § (1) Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés k) pontja és az Mötv. 87. §-a értelmében az önkormányzatok feladatuk hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb ellátása érdekében társulásokat hozhatnak létre.
(2) A társulások felsorolását, melyekhez a település csatlakozott e rendelet 6. melléklete tartalmazza.
10. Nemzetiségi önkormányzat
28. § (1) Drávacsehi községben az alábbi nemzetiségi önkormányzatok működnek:
Az önkormányzat gazdasági alapjai
29. § (1) A képviselő-testület a hosszú távú fejlesztési elképzeléseit az Mötv.116. §-ban foglalt rendelkezéseknek megfelelően gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti.
(2) A gazdasági program, fejlesztési terv tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
30. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről és zárszámadásáról rendeletet alkot, a megalkotásukra a vonatkozó jogszabályok az irányadók. A gazdálkodásra vonatkozó részletes szabályokat az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendelet, és a vagyongazdálkodásról szóló önkormányzati rendelet határozza meg.
(2) A gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(3) A képviselő-testület az önkormányzat belső ellenőrzését megbízási szerződéssel foglalkoztatott belső ellenőr útján láttatja el.
Záró rendelkezések
31. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 1/2015. (II. 02.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
1. A polgármesterre átruházott hatáskörök:
a) a szociális ellátásokról szóló 2/2022.(I.31.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Szocr.) 4. § (1) bekezdése a) pontja alapján a köztemetésre, a születési célú települési támogatásra, a temetési célú települési támogatásra, a lakhatási célú települési támogatásra vonatkozó kérelmek elbírálását,
b) a Szocr. 4. § (1) bekezdése b) pontja alapján az átmeneti létfenntartási gondok enyhítéséhez nyújtott eseti rendkívüli települési támogatást a kérelmező létfenntartását azonnal veszélyeztető helyzet esetén, a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett,
c) a Szocr. 4. § (1) bekezdése c) pontja alapján a települési támogatás megállapítása iránti kérelem hiánypótoltatásával kapcsolatos hatáskör, azzal hogy minden egyéb esetben (kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása, eljárás megszüntetése, kérelem elbírálása), a hatáskör gyakorlója a képviselő-testület.
d) a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. tv. 8/A. § szerinti településképi véleményezéssel és bejelentéssel kapcsolatos jogkörök.
2. Társulások útján biztosított ellátások, kötelező helyi önkormányzati feladatok:
a) társulási tagként a Villányi Mikrotérségi Szociális és Gyermekjóléti Társulás által a szociális alapszolgáltatások közül, a Szocr. 19-20. §-a alapján a családsegítés és házi segítségnyújtás, valamint gyermekjóléti szolgáltatás.
b) társulási tagként a Drávaszabolcs, Drávacsehi, Drávapalkonya, Gordisa Óvoda Fenntartó és Szociális Étkeztetést Ellátó Társulás keretében belül a szociális alapszolgáltatások közül, a Szocr, 18. §-a alapján a szociális étkeztetés, valamint az óvodai nevelés.
c) feladat-ellátási szerződés keretében a Siklósi Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás útján a központi orvosi ügyeleti ellátás biztosítása.
4. melléklet
a) az Mötv. 39. § (3) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozat nyilvántartás,
b) az Mötv. 39. § (3)-(4) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozat ellenőrzése, ha az ellenőrzésre kezdeményezés érkezik,
c) a b) pontban leírt eljárás lefolytatását követően az Mötv. 39. § (4) bekezdése szerint az eredményről a képviselő-testület tájékoztatása,
d) a köztartozás mentes adózói adatbázisba történt felvételek nyilvántartása,
e) az Mötv. 38. §-a alapján kivizsgálja a méltatlanság megállapítására vonatkozó kezdeményezéseket, a vizsgálat eredményét a képviselő-testület elé terjeszti,
f) az Mötv. 37. §-a alapján kivizsgálja az összeférhetetlenség megállapítására vonatkozó kezdeményezéseket,
g) tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti.
5. melléklet
I. fejezet
1. törzskönyvi azonosító száma: 811349
2. adószáma: 15811916-1-02
3. bankszámla száma: 50800173-15322021
4. KSH statisztikai számjel: 15811916-8411-325-02
5. államháztartási szakágazati besorolása: 841105
II. fejezet
Résztulajdoni adatok Tul. hányad. |
||
Résztulajdoni adatok Tul. hányad. |
||
Résztulajdoni adatok Tul. hányad. |
||
III. fejezet
a) jegyző 1 fő
b) aljegyző 1 fő
c) kirendeltség-vezető 1 fő
d) gazdálkodási előadó 5 fő
e) pénzügyi és adóügyi előadó 4 fő
f) igazgatási előadó 6 fő
Nap |
Idő |
---|---|
Hétfő |
08.00-16.30 |
Kedd |
nincs |
Szerda |
08.00-16.30 |
Csütörtök |
nincs |
Péntek |
08.00-14.00 |
IV. fejezet
6. melléklet
1. Drávaszabolcs, Drávacsehi, Drávapalkonya és Gordisa Óvoda Fenntartó és Szociális Étkeztetést Ellátó Társulás
2. Drávamenti Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás
3. Mecsek-Dráva Regionális Szilárdhulladék Kezelő Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás
4. Villányi Mikrotérségi Szociális és Gyermekjóléti Társulás
7. melléklet
1. A helyi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat részére, az erre vonatkozó írásbeli kezdeményezés kézhezvételétől számított 30 napon belül, havonta igény szerint, de legalább harminckét (32) órában ingyenesen biztosítja az önkormányzat feladatellátásához szükséges helyiséghasználatot a Drávacsehi, Fő u. 41. szám alatti Polgármesteri Hivatal helyiségében. A helyiség használatához kapcsolódó tárgyi infrastruktúra és rezsiköltséget a helyi önkormányzat viseli.
2. A helyi önkormányzat a Kovácshidai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban Hivatal) útján biztosítja a helyi nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, szakmai segítséget nyújt, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásáról, melynek keretében a Hivatal az alábbi feladatokat látja el:
a) a testületi ülések előkészítése, különösen a meghívók, az előterjesztések, a testületi ülések jegyzőkönyveinek és valamennyi hivatalos levelezés előkészítése és postázása, továbbá a jegyzőkönyvek benyújtásában való közreműködés;
b) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása;
c) a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási, iratkezelési feladatok ellátása;
d) a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatának biztosítása.
3. A jegyző vagy annak –a jegyzővel azonos képesítési előírásnak megfelelő- megbízottja a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel, továbbá a nemzetiségi önkormányzat kérésére szakmai segítséget nyújt annak ülésén és azon kívül is a nemzetiségi önkormányzat működését érintően.
4. A 2. pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket – a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata kivételével – a helyi önkormányzat viseli.
5. A kapcsolattartás módja: szerződő felek elsősorban napi személyes kapcsolattartásra törekednek, amennyiben ez akadályba ütközik, telefonon történő megkeresés útján egyeztetnek.
6. Javaslatok és kezdeményezések kezelése: javaslatokat szóban és írásban szerződő felek egymás irányába egyaránt előterjeszthetnek, azok címzettje a nemzetiségi önkormányzat illetve helyi önkormányzat. A javaslatokat a soron következő képviselő testületi ülésen napirendre kell tűzni és a képviselő testületnek érdemben meg kell tárgyalni. A javaslattevőt az ülésre tárgyalási joggal meg kell hívni. Szükség szerint a kezdeményezőtől további adat, információ kérhető.
7. Véleményezési és egyetértési jog gyakorlása:
1. A jegyző, vagy az általa megbízott személy a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítéséhez szükséges adatokat – a költségvetési törvényből adódó részletes információk rendelkezésre állást követően – közli a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökével.
2. A helyi nemzetiségi önkormányzat elemi költségvetési határozatának szerkezetére az Áht. 23. §-ban és az Ávr 24. és 26–28. §-ában foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
3. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának tartalmaznia kell:
a) a nemzetiségi önkormányzat bevételeit és költségvetési kiadásait előirányzat csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban;
b) a nemzetiségi önkormányzat működési, fenntartási kiadási előirányzatait kiemelt előirányzatonként részletezve,
c) a költségvetési egyenleg összegét,
d) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek pénzmaradványának, vállalkozási maradványának összegét,
e) a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási célú pénzügyi műveletek bevételeit, kiadásait működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban;
f) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt;
g) a finanszírozási célú pénzügyi műveletekkel kapcsolatos hatásköröket;
h) amennyiben a nemzetiségi önkormányzat irányítása alá tartozik költségvetési szerv, akkor annak a bevételi és kiadási előirányzatait, engedélyezett létszámát is
4. A Hivatal által előkészített költségvetési előterjesztést és a határozat tervezetét, a nemzetiségi önkormányzat elnöke terjeszti a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete elé.
5. A költségvetési határozat-tervezet benyújtásának határideje: a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik nap.
1. A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Hivatal Gazdálkodási Csoportja látja el.
2. A Hivatal külsős megbízott útján ellátja a belső ellenőrzési feladatot is.
3. A Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, érvényesítés, teljesítésigazolás, utalványozás rendjét a nemzetiségi önkormányzatra kiterjedően is az önkormányzat kötelezettségvállalási szabályzata tartalmazza.
1. A nemzetiségi önkormányzat önálló pénzforgalmi számlát vezet. A nemzetiségi önkormányzat fizetési számláját 2012-ben a helyi önkormányzat számlavezetőjénél nyitotta meg és vezeti.
2. A nemzetiségi önkormányzat működésének általános támogatását a nemzetiségi önkormányzat a költségvetési törvényben meghatározottak szerint a 11731087-15786041 számú bankszámláján veszi igénybe.
1. A Hivatal a nemzetiségi önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait a helyi önkormányzat nyilvántartásaitól elkülönítetten vezeti.
2. Az Ávr.-ben meghatározott adatszolgáltatás során szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a helyi nemzetiségi önkormányzat tekintetében a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének elnöke a felelős.
1. A költségvetés tervezésével, végrehajtásával kapcsolatos feladatok, határidők összegzése:
a) a jegyző által az Áht. szerint előkészített költségvetési határozat-tervezetet az elnök a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek, melyet a Képviselő-testület költségvetési határozatban fogad el,
b) a jegyző által elkészített zárszámadás-tervezetet az elnök a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszti a Képviselő-testület elé, ennek elfogadásáról a Képviselő-testület határozatban dönt.
2. Előirányzatok módosítása
a) Az Önkormányzat költségvetésében megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a Képviselő-testület dönt.
b) Az Önkormányzat bevételi és kiadási előirányzatai a Kormány rendeletében meghatározott esetben a Képviselő-testület saját hatáskörében módosíthatóak, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatóak.
c) Ha az Önkormányzat év közben a költségvetés készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, e tényről az elnök a Képviselő-testületet tájékoztatja.
d) A Képviselő-testület a (2) bekezdés szerinti előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként – az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetését. Ha év közben az Országgyűlés – a Önkormányzatot érintő módon – a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a Képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetés módosítását.
1. Szerződő felek kijelentik, hogy a jövőben az éves költségvetési beszámoló és az éves költségvetési terv elkészítése során jelen megállapodásban rögzített eljárási rend szerint járnak el, és az elfogadott költségvetés végrehajtása során az együttműködés szabályait kölcsönösen betartják.
2. Szerződő felek jelen megállapodást határozott időre, a nemzetiségi önkormányzat megbízatásának idejére kötik, a másik fél kezdeményezésére a soron következő testületi ülésen felülvizsgálják és szükség szerint módosítják.
3. A jegyző a megállapodásra vonatkozó jogszabályok változása miatti módosítások szükségességét a települési és a nemzetiségi önkormányzatnak jelzi. A települési és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete a megállapodást szükség szerint határozatával módosíthatja.