Drávaszerdahely Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 25.§ (3) bekezdésében, 26.§-ában, 32.§ (3) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

I. rész

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. §

A rendelet célja, hogy meghatározza azokat a szociális ellátási formákat, amelyek alkalmazásával az önkormányzat a rászorulók helyzetén javítani kíván és szabályozza a jogosultság feltételeit.

A rendelet hatálya

2.§

  A rendelet hatálya kiterjed:

1. Drávaszerdahely Község Önkormányzat közigazgatási területén élő, lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

2. [1]Az Szt. 7.§ (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. Törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.

3. a.) A munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott ,

valamint

b.) az Szt. 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosult körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.               

Eljárási rendelkezések

3.§[1]

       (1) [2]Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítása iránti kérelmet Harkányi Közös Önkormányzati Hivatalnál lehet előterjeszteni, elsősorban a hivatal által, e célra rendszeresített formanyomtatványon.

      (2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás/kistérségi társulás keretében fenntartott intézmény (Szociális Szolgáltató Központ) útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a Központ Vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást

(4) A pénzbeli és természetbeni ellátásokkal kapcsolatos eljárás során az elektronikus ügyintézésnek nincs helye.

4.§[1]

(1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az ellátást igénylő személynek

a) az Szt. 18.§ a), c) és h) pontjában szereplő adatait, 

b) valamint az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

(3) A jogosultság megállapításához szükséges, a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatok igazolására az ellátást igénylő személy csak akkor köteles, ha a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban : Ket.) 36. §-ának (2) – (3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás nem szerezhető be.

(4) A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(5) A jogosultság megállapításakor

• a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
• a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.

A jövedelem igazolásához csatolni kell:

• havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző három hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,
• munkanélküli járadékról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátást igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,
• a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot,
• vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolást, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról,
• egyéb jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett a tett nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelméről.

(6) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

• a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
• a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.

(7) Ha az önkormányzat hivatalos tudomása vagy környezettanulmány lefolytatása alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja  a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50 %-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

(8) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok körét a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák, illetve a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(9) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet. Amennyiben a jogosult körülményei olyan mértékben változnak meg, hogy az ellátásra való jogosultság már nem állapítható meg, az ellátást meg kell szüntetni.

 (10)      A szociális ellátások költségeinek fedezetét évente a költségvetésről szóló rendeletben  

 kell  meghatározni.

Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

5. §

Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevővel kapcsolatban a Sztv. 17. §- ában foglaltak szerint.

6.§

(1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a pénztárból, külön kérelem esetén átutalással történik.

(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelmét a kérelmező igazolja.

A szociális ellátások formái

TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

7.§

(1) [1]Pénzbeli ellátások:

            - rendszeres szociális segély

            - lakásfenntartási támogatás

            - ápolási díj

            - önkormányzati segély

            - szülési segély

(2) Természetben nyújtott szociális ellátások:

- [2]

- közgyógyellátás,

- [3]rendszeres szociális segély e rendeletben meghatározott esetben és mértékig.

8.§

A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező külön határozattal kötelezhető arra, hogy családja vagyoni  viszonyairól a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerint formanyomtatványon nyilatkozzék.

9.§

A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a hivatal a jogosultság fennállását – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátást követő naptári évenként egy alkalommal ismételten köteles vizsgálni, ennek tényét az ügyintéző az ügyiratban feljegyzéssel rögzíti.

10.§

(1) A polgármester által hozott határozatok ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni.

(2) A fellebbezést a polgármester az iratok csatolásával a Képviselő-testület következő ülése elé terjeszti, kivéve ha a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 103.§-ában foglaltak alapján a határozatot hozó saját hatáskörében határozatát módosíthatja, vagy visszavonhatja.

Hatásköri rendelkezések

11.§

(1) A képviselő-testület hatásköre:

a.)[1]

b.)[2]

c.) ápolási díj

(2) [3]A képviselő-testület a polgármesterre ruházza át a hatáskört:

            a.) önkormányzati segély megállapítása

            b.) lakásfenntartási támogatás megállapítása

            c.) szülési segély ügyben.

(3) [4]A rendszeres szociális segély megállapítása a jegyző, az ápolási díj –kivéve az Szt. 43/B. §. alapján adható ápolási díjat- a járási hivatal hatáskörébe tartozik.

(4) Az átruházott hatáskörben hozott elsőfokú döntéssel szembeni fellebbezés elbírálása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

II. FEJEZET

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

12. §.[1]

Aktív korúak ellátása

(1) Az önkormányzat jegyzője az 1993. évi III. törvényben (Sztv.) szabályozott aktív korúak ellátását állapít meg az arra jogosult személynek, amennyiben az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, továbbá a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására irányuló kötelezettségét teljesíti. A tisztán tartási kötelezettség teljesítését a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal közterület felügyelői ellenőrzik.

(2) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították – az Sztv. 37. §-ban foglaltak szerinti rendszeres szociális segélyre jogosult kivételével- foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult.

(3) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni.

(4)  Az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy

b) a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy

c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani, rendszeres szociális segélyre jogosult.

(5) A (4) bekezdés b)-c) pontja szerinti személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként az önkormányzattal és az önkormányzat által kijelölt szervvel nyilatkozatban együttműködési kötelezettséget vállal, mely együttműködés keretében

a) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát,

b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel,

c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.

13.§.[1]

Az együttműködési kötelezettség

(1) A Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal által együttműködésre kijelölt szerv a Siklós Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ.

(2) Az önkormányzattal való együttműködés keretében a rendszeres szociális segélyre jogosult személy köteles

1. a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal igazgatási osztályánál adatait és adatainak megváltozását 15 napon belül bejelenteni;
2. a segélyre való jogosultság fennállásának felülvizsgálatát elősegíteni;

(3) Az Önkormányzat a rendszeres szociális segélyezéssel kapcsolatban az együttműködés intézményi feltételeiről a Siklós Kistérségi Szociális Központ nevű, a Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott intézmény - a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv- útján gondoskodik.

(4) A Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal a kérelmező a kérelem benyújtásakor tájékoztatja a kérelmezőt az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről.

(5) A segélyezett köteles a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül személyesen megkeresni az együttműködésre kijelölt szervet azért, hogy ott nyilvántartásba vetesse magát.

(6) Az együttműködésre kijelölt szerv számára a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozatot a határozat kiadásáról számított 10 munkanapon belül megküldi.

(7) Az együttműködésre kijelölt szerv ellenőrzi, hogy a hivatal által megküldött, rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogosultja a (5) bekezdésben meghatározott határidőre nyilvántartásba vetette-e magát. Ha a segélyezett nem tesz eleget a (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, az együttműködésre kijelölt szerv a (5) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 10 munkanapon belül írásban felszólítja a segélyezetett a nyilvántartásba vételi kötelezettsége teljesítésére, illetve vizsgálja, a határidő mulasztás okát. Ha a segélyezett a nyilvántartásba vételi kötelezettségének a felszólítás kézhezvételéről számított újabb 10 napon belül nem tesz eleget, az együttműködésre kijelölt szerv tájékoztatja a Hivatalt arról, hogy a segélyezett az együttműködési kötelezettségének nem tett eleget.

(8) Az együttműködésre kijelölt szerv

            1. – a megjelent kérelmezőt nyilvántartásba veszi,

            2. – nyilvántartásba vételt követően tájékoztatja:

                        - a beilleszkedést segítő programok típusairól,

                        - az együttműködési szabályokról való megállapodási kötelezettségről,

3. – kidolgozza a segélyben részesülő személy szociális helyzetének és mentális állapotának megismeréséhez szükséges megbeszélés, tájékozódás alapján az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot,

4. – a beilleszkedési programról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

5. – folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel és legalább 3 havonta szermélyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását,

6. – legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a programot.

(9) Az együttműködésre kijelölt szerv

            - jelzi a jegyzőnek, ha nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének

               nem tesz eleget,

• megküldi a jegyzőnek a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról szóló

      értékelését, ezzel tájékoztatja a program végrehajtásáról,

- felveszi a kapcsolatot, illetve folyamatos kapcsolatot art azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét biztosítják,

- köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges       intézményi lehetőségekről pl.:

            - a szociális intézményhálózat szolgáltatásairól,

            - a munkaügyi központok képzéseiről stb.

(10) A beilleszkedést segítő programok típusai lehetnek:

            a.) kapcsolattartás az együttműködésre kijelölt szervvel,

            b.) egyéni képességeket fejlesztő foglalkozásokon való részvétel,

            c.) életmód formáló foglalkozásokon való részvétel,

                        - az életvezetési képesség megőrzését és javítását célzó:

                                               - egyént (és családját) érintő szermélyes megbeszélések, és

                                               - csoportos foglalkozások,    

(11) Az együttműködésre köteles szervek egyidejűleg több beilleszkedési program típusba tartozó beilleszkedést segítő programban is megállapodhat a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt.

(12) A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell:

            - program tartalmát,

            - a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelmű legyen, hogy kötelezettség teljesítése mikor valósul meg (ennek érdekében célszerű meghatározni a kötelezettség rendjét, időtartamát, mértékét),

            - azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelentik.

(13) A segélyezett megszegi az együttműködési kötelezettségét akkor, ha

- nem veteti nyilvántartásba magát az együttműködésre kijelölt szervnél, nem működik közre az együttműködésre kijelölt szerv feladatainak végrehajtásában,

- a segélyezett a beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásban meghatározottakat a megállapodásban rögzítettek szerint nem teljesíti.

(14) A kérelmezőt - kérelme elbírálását megelőzően - tájékoztatni kell az együttműködési kötelezettségről, annak tartalmáról, formáiról, és írásban nyilatkoztatni kell arról, hogy kérelme kedvező elbírálása esetén az együttműködési kötelezettségnek eleget tesz. Amennyiben az együttműködést nem vállalja, részére a rendszeres szociális segély nem állapítható meg.

14. §[1]

Az együttműködési kötelezettség megszegése

15. §[1]

15./A.§[1]

15./B.§[1]

16.§[1]

16/A.§[1]

17.§[1]

18. §[1]

18./A.§[1]

Időskorúak járadéka

19.§[1]

20.§[1]

Lakásfenntartási támogatás

21.§

Drávaszerdahely Község Képviselő-testülete az Szt-ben meghatározott feltételek szerint a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez normatív lakásfenntartási támogatást nyújt. A normatív lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.

21/A. §²⁵

(1) Az önkormányzat képviselő-testülete helyi lakásfenntartási támogatást ad annak a személynek

a)         akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át és

b)         a lakásfenntartás havi költsége eléri, vagy meghaladja a háztartás havi összjövedelmének 30 %-át.

(2) A lakásfenntartási támogatás megállapításánál költségként kell figyelembe venni

a)         a lakbér, vagy albérleti díj 100 %-át

b)         lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő-részletének 100 %-át

c)         egyedi fűtésű (villany, gáz) lakás esetén igazolt átalány 100 %-át

d)        villanyáram díj 100 %-át

e)         víz-és csatornadíj 100 %-át

f)         hagyományos fűtési mód esetén a hivatalos számlán szereplő fa, szén, egyéb tüzelőanyag értékének 100%-át.

(3) A lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege 2.500 Ft.

(4) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelem évente két alkalommal minde év október 15. és március 15-ig nyújtható be.

(5) A (4) bekezdésben foglalt lakásfenntartási kiadások igazolásának módja:

a)         lakásbérleti vagy albérleti szerződés

b)         pénzintézettel kötött hitelszerződés

c)         a kérelem beadását megelőző 3 havi közüzemi számlák (átalánydíjas számlából elegendő egyet csatolni)

d)        tüzelőanyag számlával történő igazolása

e)         családban élők jövedelmi és vagyonigazolása

f)         nyilatkozat a lakásban tartózkodás jogcíméről, közös háztartásban élők számáról, lakásnagyságról (63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben meghatározott nyilatkozat).

(6) A kérelmezőt a havi rendszerességgel járó lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

22.§

(1) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

23.§

Megszűnik a támogatás:

a.) a megállapított idő elteltével

b.) a támogatásra okot adó körülmények megváltozásával.

24.§[1]

A lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben meghatározott nyilatkozatot (a lakásban tartózkodásnak jogcíméről, a kérelmezővel közös háztartásban élők számáról, valamint annak a lakásnak a nagyságáról, amelyre tekintettel a támogatást igényli), a jövedelmi és vagyoni igazolásokat, s a lakásfenntartási költségek igazolásául szolgáló számlákat, albérletben élő esetén a bérleti szerződést, pénzintézeti hiteltartozás esetén a kölcsönszerződést és az utolsó befizetés bizonylatát, a lakás nagyságának hitelt érdemlő módon történő igazolása.

25.§

(1) A lakásfenntartási támogatás megállapításának szabályait – e rendelet rendelkezésein túl – a Szt. 38-39.§-ai tartalmazzák.

(2) [1]A normatív lakásfenntartási támogatással kapcsolatos hatáskört a polgármester, a helyi lakásfenntartási támogatással kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület  gyakorolja.

Ápolási díj

26.§[1] [2]

(1) Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó (Ptk. 685.§ b) pontja, a jegyes kivételével) részére biztosított anyagi hozzájárulás. Az ápolási díj – e rendeletben nem szabályozott - feltételeit az Sztv. 40-44.§-sai tartalmazzák.

(2) Sztv. 43/B. § (1) bekezdése alapján e rendeletben szabályozott ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, aki a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, ha a családban élők egy havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és az Sztv. 4.§ (1) bekezdés b.) pontjában meghatározott olyan vagyonnal nem rendelkezik az ápoló és családja, amely nem indokolja a szociális rászorultság alapján biztosítható ápolási díj meghatározását.

(3) Az Sztv. 43/B.  §. (1) bekezdése alapján e rendeletben szabályozott ápolási díjat a Polgármester állapítja meg.

(4) Az ápolási díj iránti kérelmet a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatalnál kell előterjeszteni, az arra rendszeresített formanyomtatványon.

(5) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos igazolását és szakvéleményét, melyet az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell beszerezni

(6) Az ápolás, gondozás tényének vizsgálata céljából a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal Igazgatási Osztálya környezettanulmányt készíthet.  Kétség esetén az Igazgatási Osztály felülvizsgálati lehetőséggel él.

(7) Abban az esetben, ha az ápoló az ápolási díj folyósításának időtartama alatt jövedelemszerzéssel járó munkaviszonyt létesít, köteles ezt a tényt 15 napon belül bejelenteni a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal Igazgatási Osztályának.

(8) Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg legalább 80 %-a.

(9) Az ápolási díjra való jogosultságot minden év február 15. napjáig felül kell vizsgálni.

26/A. §[1]

27. §[1]

Önkormányzati segély

28. §[1]

(1) Önkormányzati segélyben részesülhetnek azok a személyek, akik létfenntartásukat veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerültek, és időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdenek, amennyiben a kérelmező vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeinek ismeretében vélelmezhető, hogy problémáját más módon megoldani nem tudja.

(2) Önkormányzati segély állapítható meg annak a vagyontalan

1. személynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-a, továbbá
2. annak az egyedülálló, vagy gyermekét egyedül nevelő személynek, akinek jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 160 %-a.

(3) A segélyezésnél rendkívüli körülményként veszik figyelembe a családfenntartó hirtelen halálát, természeti katasztrófát, tűzesetet, stb.

(4) A segély összegéről a polgármester kérelmenként határoz.

(5) A létfenntartásukat veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerültek és időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdők részére az önkormányzati segély összege alkalmanként 2000-10.000-Ft lehet azzal, hogy egy család részére évente maximum 30.000-Ft összegű segély folyósítható.

(6) Önkormányzati segély alkalmanként vagy havi rendszerességgel adható.

(7) Alkalmanként segélyt ugyanazon kérelmezőnek évente legfeljebb 4 alkalommal lehet megállapítani.

(8) A havi rendszerességgel adott átmeneti segély félévi időtartamra állapítható meg.

(9) A segélyben részesítettet elszámolásra lehet kötelezni.

(10) A segélyt a kérelmező által megjelölt címre kell utalni. Krízis esetében pénztári kifizetésről lehet intézkedni.

(11) Az a segélyezett, aki elszámolási kötelezettségének önhibájából egymást követő két alkalommal nem tesz eleget, illetve nem működik együtt az önkormányzattal, 6 hónapon belül segélyben nem részesülhet.

(12) Önkormányzati segély természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő kérelmező részére. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

a) a kérelem erre irányul vagy

b) az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a segély felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.

(13) A természetben nyújtott önkormányzati segély formája élelmiszercsomag, élelmiszervásárlási utalvány, tüzelővásárlási utalvány, tüzelőanyag vagy a segély meghatározott célra történő átutalása - ide értve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díját is - lehet.

(14) Nem állapítható meg önkormányzati segély annak a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő kérelmezőnek, aki

1. az Sztv. 4.§ (1) bekezdés b.) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik.
2. foglalkoztatást helyettesítő támogatásban, vagy aktív korúak rendszeres szociális segélyében részesült, az ellátás szünetelésének időtartama alatt, amennyiben a szünetelést együttműködés hiányában kellett elrendelni.

 (15) Tárgyévben legfeljebb egy alkalommal részesülhet segélyben az a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő kérelmező, aki

1. munkanélküliek jövedelempótló támogatásában  foglalkoztatást helyettesítő támogatásban
2. rendszeres szociális segélyben
3. méltányossági ápolási díjban
4. lakásfenntartási támogatásban
5. méltányossági közgyógyellátásban részesül,

feltéve, ha az önkormányzati segély hiánya a kérelmező életét, testi épségét veszélyezteti.

29.§[1]

(1) Az önkormányzati segély iránti kérelmet a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal Igazgatási Osztályánál kell előterjeszteni az arra rendszeresített formanyomtatványon.

(2) Az önkormányzati segély iránti kérelem ügyében első fokon a polgármester dönt. A másodfokú döntés a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

 (3) Amennyiben a kérelmező létfenntartása, egészségi állapota vagy más egyéb körülmény szükségessé teszi, esetenkénti (egyszeri) önkormányzati segély megállapítására a polgármester is jogosult. Ilyen esetben a segély iránti kérelem elbírálásához szükséges igazolások előzetes beszerzésétől is el lehet tekinteni, amennyiben vélelmezhető, hogy a kérelmező a feltételeknek megfelel, és ezt írásos nyilatkozatával is megerősíti. A kérelem elbírálásához szükséges igazolásokat utólag pótolni kell.

30. § [1]

(1) Drávaszerdahely Község polgármestere temetési segélyt nyújthat annak, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott

            - annak ellenére, hogy arra nem volt köteles,

            - vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segélyre jogosult a vagyontalan eltemettető, ha

a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 130 %-a vagy,

b) egyedülálló vagy gyermekét egyedül nevelő személy és egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-a.

(3) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély csak abban az esetben nyújtható, amennyiben mind az eltemettető, mind az elhunyt személy Drávaszerdahely községben lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen ott is él, elhunyt személy esetén elhalálozása előtt ott élt.

(4) A (3) bekezdésben foglalt feltételtől el lehet tekinteni az elhunyt személy vonatkozásában abban az esetben, amennyiben a drávaszerdahelyi lakóhelye azért szűnt meg, mert idős korúak bentlakásos intézményében történő elhelyezése vált szükségessé.

(4) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély iránti kérelmét a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül nyújthatja be a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal Igazgatási Osztályán az arra rendszeresített formanyomtatványon.

(5) A kérelemhez csatolni kell a jövedelemigazolások mellett a temetés költségeit tartalmazó eredeti számlát és amennyiben a haláleset helye nem Drávaszerdahely Község közigazgatási területe, a halotti anyakönyvi kivonat másolatát is. Az igazgatási osztály ügyintézője a temetési költségeket igazoló számlára rávezeti az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás összegét és a határozat számát, majd az eredeti számlát a kérelmező részére (másolat készítése után) kiadja.

(6) Ha a kérelmező szociális körülményei indokolttá teszik, az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély a temetés költségeinek kifizetésére előre is adható. Ilyen esetben a határozatban meg kell jelölni azt a határidőt, ameddig a kérelmező köteles a temetés költségeit igazoló számláit bemutatni.

(7) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-a, de elérheti annak teljes összegét, ha a kérelmező a saját és a családja jövedelmét csak az önkormányzat által folyósított szociális ellátás képezi és aki nem részesül a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. tv. alapján temetési hozzájárulásban.

(8) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély összegének megállapítása szempontjából a helyben szokásos legolcsóbb temetési költséget kell figyelembe venni.

(9) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély megállapítására első fokon a polgármester jogosult, a másodfokú döntés a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

31. § [1]

(1) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra igényelt önkormányzati segély (a továbbiakban: támogatás) adható annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét és a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli helyzetbe került (pl.: gyermek tartósan beteg, elemi kár, beiskolázás, szülők munkanélkülivé válása), illetve egyedülálló szülő gyermeke vagy fiatal felnőtt esetén az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét és a család (fiatal felnőtt) időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli helyzetbe került (pl.: gyermek tartósan beteg, elemi kár, beiskolázás, szülő munkanélkülivé válása).

(2) Fiatal felnőtt részére az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak abban az esetben állapítható meg a támogatás, ha közép-vagy felsőfokú oktatási intézmény tagozatán tanul.

(3) Egy naptári éven belül az egy gyermeket nevelő család legfeljebb 20.000-Ft erejéig, a kettő vagy több gyermeket nevelő család legfeljebb 40.000-Ft erejéig részesíthető támogatásban.

(4) Azon gyermek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt állapítottak meg, egy naptári éven belül csak legfeljebb 10.000-Ft erejéig részesíthető támogatásban.

(5) A támogatás megállapítására első fokon a polgármester jogosult, a másodfokú döntés a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(6) A támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

(7) Természetbeni ellátások különösen – a megállapított támogatás, illetve segély összegének erejéig -:

- gyermekintézményi étkezési térítési díj átvállalása;

- élelmiszerutalvány biztosítása;

- gyógyszerköltség, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő díj átvállalása;

- tandíj, kollégiumi díj átvállalása;

- tankönyv-, tanszerellátás költségeinek biztosítása.

(8) A támogatás pénzbeli vagy természetbeni formájáról az eljárás során, az összes körülményt mérlegelve kell dönteni.

(9) A támogatás elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha

- a kérelem a gyermekek étkeztetési térítési díjának (díjhátralékának) tandíjának, kollégiumi díjának, tankönyv-, tanszerellátásának, gyógyszerköltségének, egészségügyi szolgáltatásért fizetett díj támogatására irányul vagy

az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a szülő (gondozó) a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja.

Szülési segély[1]

32. §

(1) Szülési segélyre jogosult – a család jövedelmi viszonyaik vizsgálata nélkül-az újszülött

törvényes képviselője, amennyiben állandó bejelentett lakcíme a tárgyév január 01. napján   Drávaszerdahely településen van, életvitelszerűen ott is él és a gyermek születését követően a család gondozásába kerül.

(2) Amennyiben a kérelmező év közben létesített állandó lakóhelyet Drávaszerdahely településen, abban az esetbe lesz jogosult az (1) bekezdés szerinti szülési segélyre, ha a lakóhely létesítését követő év január 01. napján még mindig a településen rendelkezik állandó lakóhellyel úgy, hogy életvitelszerűen ott is tartózkodik.

(3) A szülési segély mértéke: 50.000,- Ft.

(4) A szülési segéllyel kapcsolatos elsőfokú hatáskört a polgármester, másodfokú hatáskört a képviselő-testület gyakorolja.

3. . FEJEZET
   

I. rész

Természetben nyújtott szociális ellátások

Közgyógyellátás

33. §[1]

Közgyógyellátásra jogosult az Szt.-ben szabályozott eseteken kívül a kérelmező amennyiben:

(1) Egyedül élő esetében a havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át, családos esetén az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg.

A havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke egyedül élő estében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-a, családos esetén 25 %-a.

(2) Egyedül élő esetében a havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, családos esetén az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230 %-át nem haladja meg.

A havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-a, családos esetén 20 %-a.

(3)[2] A méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság megállapítását a képviselő-testület a polgármester hatáskörébe utalja.

Köztemetés

34. §[1]

A köztemetésre az Szt. 48. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a köztemetést hamvasztásos temetés formájában kell biztosítani.

II. rész

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

35. §

Drávaszerdahely Község Képviselő-testülete a személyes gondoskodás keretében az Szt-ben és más jogszabályokban meghatározott feltételek szerint:

1. Családsegítés keretében segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából. A családsegítő szolgáltatást a Harkányi Kistérségi Családsegítő, Gyermekjóléti és Házi Gondozó Társulás által fenntartott Szolgálat társulási megállapodás keretében látja el.
   

36.§

 Házi segítségnyújtás

(1) Drávaszerdahely Község a Harkányi Többcélú Kistérségi Társulás útján a közigazgatási területén az arra rászorulók számára házi segítségnyújtást biztosít.

(2) A házi segítségnyújtás iránti kérelmeket a Harkányi Kistérségi Családsegítő, Gyermekjóléti és Házi Gondozó Szolgálathoz kell benyújtani.

(3) Igénybe veheti minden önmagát ellátni képtelen, tartósan vagy átmenetileg rászoruló személy. A jogosultság elbírálása a Harkányi Kistérségi Családsegítő, Gyermekjóléti és Házi Gondozó Szolgálat vezetője által történik.

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

37. §

1. Ez a rendelet 2006. október 1. napján lép hatályba.
2. E rendelet hatályos rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyek elbírálásánál is alkalmazni kell.
3. A rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti Drávaszerdahely Község Képviselő-testületének az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 5/2004.(VIII. 24.) számú, 5/2005. (X.27.) számú, valamint a 5/2006. (V.30.) számú önkormányzati rendelete.

Drávaszerdahely, 2006. szeptember 18.

                   Gubuc Sándor                                                                   Dr. Bárkányi Beáta

                    Polgármester                                                                             körjegyző       

A rendelet kihirdetve: 2006. szeptember 19.-én

                                                                         Dr. Bárkányi Beáta

                                                                                körjegyző

Egységes szerkezetbe foglalva: 2014. január 06.-án

Dr. Bíró Károly

címzetes főjegyző

1. számú Melléklet[1] [2]

2011. évi szociális étkeztetés május 2-től

        Költségvetési törvény alapján 1 főre eső normatíva: 221.450 Ft/fő

• 75 %: házi segítségnyújtás

• 25 %: szociális étkeztetés. 55.363 Ft/fő/év. 251 az ellátási napok száma. 220 Ft/nap/fő támogatás.

Költségvetés: 550 Ft/fő –ebéd, megállapodás alapján. Egyéb költség (benzin, falugondnok, amortizáció) + 50 Ft/fő.

600 Ft/fő ebéd önköltsége.

Fizetendő személyi térítési díj: 600-220= 380 Ft/fő.

Törvény alapján: 1 főre eső családi jövedelem 30 %-a számlázható maximum költség!