Drávaszerdahely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2013. (XII. 20.) önkormányzati rendelete

A 8/2006. (IX. 19.) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló rendelet módosításáról

Hatályos: 2014. 01. 01- 2014. 01. 01

Drávaszerdahely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2013. (XII. 20.) önkormányzati rendelete

A 8/2006. (IX. 19.) a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló rendelet módosításáról

2014.01.01.

Drávaszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (4) bekezdésében, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19. §. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, 33. cikk (1) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §. (1) bekezdés 8. pontjában, 23. §. (5) bekezdés 11. pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. §. (2) bekezdés bb) pontjában és a 140/R. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

.

Az Ör. 3. § (1) bekezdésében szereplő „körjegyzőségen” elnevezés „Harkányi Közös Önkormányzati Hivatalnál” elnevezésre módosul.

2. §

.

Az Ör. 7. §. (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„7. § .

(1) Pénzbeli ellátások:

- rendszeres szociális segély
- lakásfenntartási támogatás
- ápolási díj
- önkormányzati segély
- szülési segély”

3. §

.

Az Ör. 11. §. (1) bekezdésének a.) pontja hatályát veszti.

4. §

.

Az Ör. 11. §. (2) és (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

„11. § .

(2) A képviselő-testület a polgármesterre ruházza át a hatáskört:

a.) önkormányzati segély megállapítása
b.) lakásfenntartási támogatás megállapítása
c.) szülési segély ügyben.
(3) A rendszeres szociális segély megállapítása a jegyző, az ápolási díj –kivéve az Szt. 43/B. §. alapján adható ápolási díjat- a járási hivatal hatáskörébe tartozik.”

5. §

.

Az Ör. 12. §-sa az alábbiakra módosul:

„12. § .

Aktív korúak ellátása

(1) Az önkormányzat jegyzője az 1993. évi III. törvényben (Sztv.) szabályozott aktív korúak ellátását állapít meg az arra jogosult személynek, amennyiben az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, továbbá a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására irányuló kötelezettségét teljesíti. A tisztán tartási kötelezettség teljesítését a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal közterület felügyelői ellenőrzik.

(2) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították – az Sztv. 37. §-ban foglaltak szerinti rendszeres szociális segélyre jogosult kivételével- foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult.

(3) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni.

(4) Az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy

b) a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy

c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani, rendszeres szociális segélyre jogosult.

(5) A (4) bekezdés b)-c) pontja szerinti személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként az önkormányzattal és az önkormányzat által kijelölt szervvel nyilatkozatban együttműködési kötelezettséget vállal, mely együttműködés keretében

a) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát,

b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel,

c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.”

6. §

.

Az Ör. 13. §-sa az alábbiakra módosul:

„13. § .

Az együttműködési kötelezettség

(1) A Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal által együttműködésre kijelölt szerv a Siklós Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ.

(2) Az önkormányzattal való együttműködés keretében a rendszeres szociális segélyre jogosult személy köteles

a) a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal igazgatási osztályánál adatait és adatainak megváltozását 15 napon belül bejelenteni;

b) a segélyre való jogosultság fennállásának felülvizsgálatát elősegíteni;

(3) Az Önkormányzat a rendszeres szociális segélyezéssel kapcsolatban az együttműködés intézményi feltételeiről a Siklós Kistérségi Szociális Központ nevű, a Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott intézmény - a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv- útján gondoskodik.

(4) A Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal a kérelmező a kérelem benyújtásakor tájékoztatja a kérelmezőt az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről.

(5) A segélyezett köteles a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül személyesen megkeresni az együttműködésre kijelölt szervet azért, hogy ott nyilvántartásba vetesse magát.

(6) Az együttműködésre kijelölt szerv számára a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozatot a határozat kiadásáról számított 10 munkanapon belül megküldi.

(7) Az együttműködésre kijelölt szerv ellenőrzi, hogy a hivatal által megküldött, rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogosultja a (5) bekezdésben meghatározott határidőre nyilvántartásba vetette-e magát. Ha a segélyezett nem tesz eleget a (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, az együttműködésre kijelölt szerv a (5) bekezdésben meghatározott határidő lejártát követő 10 munkanapon belül írásban felszólítja a segélyezetett a nyilvántartásba vételi kötelezettsége teljesítésére, illetve vizsgálja, a határidő mulasztás okát. Ha a segélyezett a nyilvántartásba vételi kötelezettségének a felszólítás kézhezvételéről számított újabb 10 napon belül nem tesz eleget, az együttműködésre kijelölt szerv tájékoztatja a Hivatalt arról, hogy a segélyezett az együttműködési kötelezettségének nem tett eleget.

(8) Az együttműködésre kijelölt szerv

1. – a megjelent kérelmezőt nyilvántartásba veszi,
2. – nyilvántartásba vételt követően tájékoztatja:
- a beilleszkedést segítő programok típusairól,
- az együttműködési szabályokról való megállapodási kötelezettségről,
3. – kidolgozza a segélyben részesülő személy szociális helyzetének és mentális állapotának megismeréséhez szükséges megbeszélés, tájékozódás alapján az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot,
4. – a beilleszkedési programról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,
5. – folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel és legalább 3 havonta szermélyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását,
6. – legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a programot.

(9) Az együttműködésre kijelölt szerv

- jelzi a jegyzőnek, ha nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének
nem tesz eleget,
- megküldi a jegyzőnek a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról szóló
értékelését, ezzel tájékoztatja a program végrehajtásáról,
- felveszi a kapcsolatot, illetve folyamatos kapcsolatot art azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét biztosítják,
- köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetőségekről pl.:
- a szociális intézményhálózat szolgáltatásairól,
- a munkaügyi központok képzéseiről stb.

(10) A beilleszkedést segítő programok típusai lehetnek:

a.) kapcsolattartás az együttműködésre kijelölt szervvel,
b.) egyéni képességeket fejlesztő foglalkozásokon való részvétel,
c.) életmód formáló foglalkozásokon való részvétel,
- az életvezetési képesség megőrzését és javítását célzó:
- egyént (és családját) érintő szermélyes megbeszélések, és
- csoportos foglalkozások,

(11) Az együttműködésre köteles szervek egyidejűleg több beilleszkedési program típusba tartozó beilleszkedést segítő programban is megállapodhat a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt.

(12) A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell:

- program tartalmát,
- a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelmű legyen, hogy kötelezettség teljesítése mikor valósul meg (ennek érdekében célszerű meghatározni a kötelezettség rendjét, időtartamát, mértékét),
- azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelentik.

(13) A segélyezett megszegi az együttműködési kötelezettségét akkor, ha

- nem veteti nyilvántartásba magát az együttműködésre kijelölt szervnél, nem működik közre az együttműködésre kijelölt szerv feladatainak végrehajtásában,
- a segélyezett a beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásban meghatározottakat a megállapodásban rögzítettek szerint nem teljesíti.

(14) A kérelmezőt - kérelme elbírálását megelőzően - tájékoztatni kell az együttműködési kötelezettségről, annak tartalmáról, formáiról, és írásban nyilatkoztatni kell arról, hogy kérelme kedvező elbírálása esetén az együttműködési kötelezettségnek eleget tesz. Amennyiben az együttműködést nem vállalja, részére a rendszeres szociális segély nem állapítható meg.”

7. §

.

Az Ör. 14., 15., 15/A., 15/B., 16., 16/A., 17., 18., 18/A., 19., 20.. 26/A. és 27. §-sai hatályukat vesztik.

8. §

.

Az Ör. 26. §-sa az alábbiakra módosul:

„26. § .

(1) Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó (Ptk. 685. § b) pontja, a jegyes kivételével) részére biztosított anyagi hozzájárulás. Az ápolási díj – e rendeletben nem szabályozott - feltételeit az Sztv. 40-44. §-sai tartalmazzák.

(2) Sztv. 43/B. § (1) bekezdése alapján e rendeletben szabályozott ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, aki a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, ha a családban élők egy havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és az Sztv. 4. § (1) bekezdés b.) pontjában meghatározott olyan vagyonnal nem rendelkezik az ápoló és családja, amely nem indokolja a szociális rászorultság alapján biztosítható ápolási díj meghatározását.

(3) Az Sztv. 43/B. §. (1) bekezdése alapján e rendeletben szabályozott ápolási díjat a Polgármester állapítja meg.

(4) Az ápolási díj iránti kérelmet a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatalnál kell előterjeszteni, az arra rendszeresített formanyomtatványon.

(5) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos igazolását és szakvéleményét, melyet az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell beszerezni

(6) Az ápolás, gondozás tényének vizsgálata céljából a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal Igazgatási Osztálya környezettanulmányt készíthet. Kétség esetén az Igazgatási Osztály felülvizsgálati lehetőséggel él.

(7) Abban az esetben, ha az ápoló az ápolási díj folyósításának időtartama alatt jövedelemszerzéssel járó munkaviszonyt létesít, köteles ezt a tényt 15 napon belül bejelenteni a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal Igazgatási Osztályának.

(8) Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg legalább 80 %-a.

(9) Az ápolási díjra való jogosultságot minden év február 15. napjáig felül kell vizsgálni.”

9. §

.

Az Ör. 28. §-sa az alábbiak szerint módosul:

„Önkormányzati segély

28. § (1) Önkormányzati segélyben részesülhetnek azok a személyek, akik létfenntartásukat veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerültek, és időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdenek, amennyiben a kérelmező vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeinek ismeretében vélelmezhető, hogy problémáját más módon megoldani nem tudja.

(2) Önkormányzati segély állapítható meg annak a vagyontalan

a) személynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-a, továbbá

b) annak az egyedülálló, vagy gyermekét egyedül nevelő személynek, akinek jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 160 %-a.

(3) A segélyezésnél rendkívüli körülményként veszik figyelembe a családfenntartó hirtelen halálát, természeti katasztrófát, tűzesetet, stb.

(4) A segély összegéről a polgármester kérelmenként határoz.

(5) A létfenntartásukat veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerültek és időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdők részére az önkormányzati segély összege alkalmanként 2000-10.000-Ft lehet azzal, hogy egy család részére évente maximum 30.000-Ft összegű segély folyósítható.

(6) Önkormányzati segély alkalmanként vagy havi rendszerességgel adható.

(7) Alkalmanként segélyt ugyanazon kérelmezőnek évente legfeljebb 4 alkalommal lehet megállapítani.

(8) A havi rendszerességgel adott átmeneti segély félévi időtartamra állapítható meg.

(9) A segélyben részesítettet elszámolásra lehet kötelezni.

(10) A segélyt a kérelmező által megjelölt címre kell utalni. Krízis esetében pénztári kifizetésről lehet intézkedni.

(11) Az a segélyezett, aki elszámolási kötelezettségének önhibájából egymást követő két alkalommal nem tesz eleget, illetve nem működik együtt az önkormányzattal, 6 hónapon belül segélyben nem részesülhet.

(12) Önkormányzati segély természetbeni és pénzbeli ellátásként egyaránt nyújtható a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő kérelmező részére. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

a) a kérelem erre irányul vagy

b) az ellátásban részesülő életvitele alapján feltételezhető, hogy a segély felhasználása nem rendeltetésének megfelelően történik.

(13) A természetben nyújtott önkormányzati segély formája élelmiszercsomag, élelmiszervásárlási utalvány, tüzelővásárlási utalvány, tüzelőanyag vagy a segély meghatározott célra történő átutalása - ide értve a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás térítési díját is - lehet.

(14) Nem állapítható meg önkormányzati segély annak a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő kérelmezőnek, aki

a) az Sztv. 4. § (1) bekezdés b.) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik.

b) foglalkoztatást helyettesítő támogatásban, vagy aktív korúak rendszeres szociális segélyében részesült, az ellátás szünetelésének időtartama alatt, amennyiben a szünetelést együttműködés hiányában kellett elrendelni.

(15) Tárgyévben legfeljebb egy alkalommal részesülhet segélyben az a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő kérelmező, aki

a) munkanélküliek jövedelempótló támogatásában foglalkoztatást helyettesítő támogatásban

b) rendszeres szociális segélyben

c) méltányossági ápolási díjban

d) lakásfenntartási támogatásban

e) méltányossági közgyógyellátásban részesül,

feltéve, ha az önkormányzati segély hiánya a kérelmező életét, testi épségét veszélyezteti.”

10. §

.

Az Ör. 29. §-sa az alábbiak szerint módosul:

„29. § .

(1) Az önkormányzati segély iránti kérelmet a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal Igazgatási Osztályánál kell előterjeszteni az arra rendszeresített formanyomtatványon.

(2) Az önkormányzati segély iránti kérelem ügyében első fokon a polgármester dönt. A másodfokú döntés a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(3) Amennyiben a kérelmező létfenntartása, egészségi állapota vagy más egyéb körülmény szükségessé teszi, esetenkénti (egyszeri) önkormányzati segély megállapítására a polgármester is jogosult. Ilyen esetben a segély iránti kérelem elbírálásához szükséges igazolások előzetes beszerzésétől is el lehet tekinteni, amennyiben vélelmezhető, hogy a kérelmező a feltételeknek megfelel, és ezt írásos nyilatkozatával is megerősíti. A kérelem elbírálásához szükséges igazolásokat utólag pótolni kell.”

11. §

.

Az Ör. 30. §-sa az alábbiak szerint módosul:

„30. § .

(1) Drávaszerdahely Község polgármestere temetési segélyt nyújthat annak, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott

- annak ellenére, hogy arra nem volt köteles,
- vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti.
(2) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segélyre jogosult a vagyontalan eltemettető, ha
a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 130 %-a vagy,
b) egyedülálló vagy gyermekét egyedül nevelő személy és egy főre jutó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-a.
(3) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély csak abban az esetben nyújtható, amennyiben mind az eltemettető, mind az elhunyt személy Drávaszerdahely községben lakóhellyel rendelkezik és életvitelszerűen ott is él, elhunyt személy esetén elhalálozása előtt ott élt.
(4) A (3) bekezdésben foglalt feltételtől el lehet tekinteni az elhunyt személy vonatkozásában abban az esetben, amennyiben a drávaszerdahelyi lakóhelye azért szűnt meg, mert idős korúak bentlakásos intézményében történő elhelyezése vált szükségessé.
(4) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély iránti kérelmét a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül nyújthatja be a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal Igazgatási Osztályán az arra rendszeresített formanyomtatványon.
(5) A kérelemhez csatolni kell a jövedelemigazolások mellett a temetés költségeit tartalmazó eredeti számlát és amennyiben a haláleset helye nem Drávaszerdahely Község közigazgatási területe, a halotti anyakönyvi kivonat másolatát is. Az igazgatási osztály ügyintézője a temetési költségeket igazoló számlára rávezeti az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás összegét és a határozat számát, majd az eredeti számlát a kérelmező részére (másolat készítése után) kiadja.
(6) Ha a kérelmező szociális körülményei indokolttá teszik, az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély a temetés költségeinek kifizetésére előre is adható. Ilyen esetben a határozatban meg kell jelölni azt a határidőt, ameddig a kérelmező köteles a temetés költségeit igazoló számláit bemutatni.
(7) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-a, de elérheti annak teljes összegét, ha a kérelmező a saját és a családja jövedelmét csak az önkormányzat által folyósított szociális ellátás képezi és aki nem részesül a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. tv. alapján temetési hozzájárulásban.
(8) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély összegének megállapítása szempontjából a helyben szokásos legolcsóbb temetési költséget kell figyelembe venni.
(9) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély megállapítására első fokon a polgármester jogosult, a másodfokú döntés a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.”

12. §

.

Az Ör. 31. §-sa az alábbiak szerint módosul:

„31. § .

(1) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra igényelt önkormányzati segély (a továbbiakban: támogatás) adható annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét és a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli helyzetbe került (pl.: gyermek tartósan beteg, elemi kár, beiskolázás, szülők munkanélkülivé válása), illetve egyedülálló szülő gyermeke vagy fiatal felnőtt esetén az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét és a család (fiatal felnőtt) időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli helyzetbe került (pl.: gyermek tartósan beteg, elemi kár, beiskolázás, szülő munkanélkülivé válása).

(2) Fiatal felnőtt részére az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak abban az esetben állapítható meg a támogatás, ha közép-vagy felsőfokú oktatási intézmény tagozatán tanul.

(3) Egy naptári éven belül az egy gyermeket nevelő család legfeljebb 20.000-Ft erejéig, a kettő vagy több gyermeket nevelő család legfeljebb 40.000-Ft erejéig részesíthető támogatásban.

(4) Azon gyermek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt állapítottak meg, egy naptári éven belül csak legfeljebb 10.000-Ft erejéig részesíthető támogatásban.

(5) A támogatás megállapítására első fokon a polgármester jogosult, a másodfokú döntés a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(6) A támogatás pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

(7) Természetbeni ellátások különösen – a megállapított támogatás, illetve segély összegének erejéig -:

- gyermekintézményi étkezési térítési díj átvállalása;
- élelmiszerutalvány biztosítása;
- gyógyszerköltség, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő díj átvállalása;
- tandíj, kollégiumi díj átvállalása;
- tankönyv-, tanszerellátás költségeinek biztosítása.
(8) A támogatás pénzbeli vagy természetbeni formájáról az eljárás során, az összes körülményt mérlegelve kell dönteni.
(9) A támogatás elsősorban akkor állapítható meg természetbeni ellátás formájában, ha
- a kérelem a gyermekek étkeztetési térítési díjának (díjhátralékának) tandíjának, kollégiumi díjának, tankönyv-, tanszerellátásának, gyógyszerköltségének, egészségügyi szolgáltatásért fizetett díj támogatására irányul vagy
- az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a szülő (gondozó) a pénzbeli támogatást nem a gyermek nevelésére, gondozására fordítja.”

13. §

.

Az Ör. 33. §. (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
’”33. §.
(3) A méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság megállapítását a képviselő-testület a polgármester hatáskörébe utalja.”

Záró rendelkezések

14. §

.

Jelen rendelet 2014. január 01. napján lép hatályba.