Drávaszerdahely Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2014. (XII.23.) önkormányzati rendelete

a Szervezeti és Működési Szabályzatról

Hatályos: 2017. 11. 21- 2019. 10. 21

I. Fejezet

Bevezető rendelkezések


Drávaszerdahely Községi Önkormányzat az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva –Drávaszerdahely Község Önkormányzatának részletes Szervezeti és Működési Szabályzatára (a továbbiakban: SzMSz) az alábbi rendeletet alkotja:

II. Fejezet

Általános rendelkezések


Az Önkormányzat jelképei

1.§

(1) Az önkormányzat jelképe a címer.

(2) Drávaszerdahely község címere: A címerpajzs alatt, a pajzs alsó, csücskös részén áthaladva lobogó, aranyszínű címerszalag, benne a következő szöveg: 11 DRÁVASZERDAHELY 77. A címerszalag középső részén a település neve, két szélén, egymástól elválasztva az évszám, amikor a falu nevét először említette írott forrás. A tárcsapajzs tetején aranyszínű korona, benne két kör alakú, egy téglalap alakú sarkain lekerekített piros színű, valamint két négyszög alakú, zöld színű drágakő. Korona jelzi, hogy a település királyi falu, már az árpádházi királyok alatt létezett. A tárcsapajzs sárga színű, alsó részén a kék színű folyó, amely a közeli Drávát, a falu nevének előtagját jelképezi. Feljebb baloldalon a heraldikában stilizált, csúcsával felfelé állított ekevas, jobbra a szintén stilizált és csúcsával felfelé állított csoroszlya. Mindkettő szimbolizálja a mezőgazdaságot, a földművelést, amellyel az itt élők foglalkoztak. A stilizált eke és a csoroszlya között középen a barna színű föld, amit a helyiek megműveltek. A föld közepén a fehér színű református templom fekete ablakokkal, amelynek léte évszázadok óta uralja a település képét. A templom csúcsától balra piros színű kontúrokkal díszrózsa, amely látható Drávaszerdahely első, feudáliskori címerpecsétjében is. A templom csúcsától jobbra háromágú, szárain alul összekötött, sárga, megérett gabonakéve, amely jelenti egyben a földművelés helyi fontosságát és a kenyeret, az életet, amiért az itt élt emberek dolgoztak. A tárcsapajzs felső részén a világossárga, ragyogó nap, amely érleli a gabonát, élteti a virágot, szimbolizálja a jövőt, a reménységet.

(3) Drávaszerdahely Község hivatalos, kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere, a köríven pedig a következő felirat van: Drávaszerdahely Község Képviselő-testülete Baranya megye” felirattal.

2. §


(1) A Képviselő-testület, a jegyző, valamint a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos, kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere, a köríven pedig a következő felirat van:

  1. Drávaszerdahely Község Képviselő-testülete Baranya megye
  2. Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője Baranya megye
  3. Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal Baranya megye

 (2) A polgármester kör alakú pecsétjén középen a község címere, a köríven, pedig a következő felirat van: Drávaszerdahely Község Polgármestere Drávaszerdahely Baranya megye.

3. §


(1) Az Önkormányzat jogi személy, hivatalos megnevezése: Drávaszerdahely Községi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat székhelye: 7847 Drávaszerdahely, Kossuth Lajos utca 17.

(3) Az Önkormányzat működési területe Drávaszerdahely község közigazgatási területére terjed ki.

(4) Drávaszerdahely Község Önkormányzata –együttműködési megállapodás alapján- Harkány, Szava és Márfa önkormányzataival közösen az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre és tart fent.

(5) Az Önkormányzat hivatalának megnevezése: Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal.

(6) Az Önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő testület és szervei gyakorolják, a Mötv. és más jogszabályok, valamint e rendeletben és egyéb helyi rendeletekben meghatározott módon.

(7) A képviselő-testület szervei: a polgármester és a képviselő-testület hivatala.

III. Fejezet

A helyi önkormányzás általános szabályai

Az önkormányzati jogok

4.§


(1) A község önkormányzata a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi érdekű közügyekben önállóan jár el. A törvények keretei között önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.

(2) A helyi önkormányzat -saját felelősségére- vállalkozási tevékenységet folytathat.

Ennek megfelelően:

a) közvetlenül részt vehet vállalkozásokban, vállalkozást alapíthat,

b) a helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival, a helyi adópolitikával, telek- és ingatlanértékesítéssel vállalkozásélénkítő, piacgazdaság-barát környezetet teremt. Vállalkozásban való részvételét megelőzően szakértői véleményt kér, illetőleg közgazdasági számításokat (költséghaszon-elemzést) végeztet, melynek hiánya esetén a napirend nem tárgyalható.

5.§


(1) A Képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben -a polgármesteri indítványra- a Képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv, vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, tesz kezdeményezést.

(2) Önkormányzati döntést:

a) a helyi önkormányzat képviselő-testülete, annak felhatalmazásával

- a polgármester;

b) helyi népszavazás hozhat.

(3) Önkormányzati hatósági ügyet a helyi nemzetiségi önkormányzat testületére nem lehet átruházni.

IV . FEJEZET

Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete

6.§


(1) Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében:

-    településfejlesztés, településrendezés;

- településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);

-    a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;

-    egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

-    környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);

-    óvodai ellátás;

-    kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása;

-    filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme;

-    a helyi közművelődési tevékenység támogatása;

-    szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;

-    lakás- és helyiséggazdálkodás;

-    a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

-    helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

-    honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

-    gondoskodás a helyi tűzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól;

-    helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

-    a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;

-    sport, ifjúsági ügyek;

-    nemzetiségi ügyek;

-    közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;

-    helyi közösségi közlekedés biztosítása;

-    köztisztaság, településtisztaság biztosítása;

-    hulladékgazdálkodás;

-    közreműködés az energia-és távhőszolgáltatásban;

-    az egészséges ivóvízellátás;

        -   közös önkormányzati hivatal működtetése;

(3) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetés elfogadásakor – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.

(4) Az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

7.§


(1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg.

A Képviselő-testület nem ruházhatja át a területfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az intézményhálózat létrehozásával és működésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását.

(2) A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) a rendeletalkotás;

b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt            választás, kinevezés, vezetői megbízás;

c) a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;

d) a gazdasági program, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető          kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása;

e) az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezés, bérhitel kivételével hitelfelvétel;

f) sürgősségi indítvány elfogadása;

g) az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatának szabályozása, díszpolgári cím adományozása;

h) a képviselő-testület ciklusprogramjának és munkatervének elfogadása;

i) önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási            megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból    történő kiválás;

j) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati            szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

k) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

l) közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;

m) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

n) a bíróságok ülnökeinek megválasztása;

o) állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről,            ha a szolgáltatás a települést is érinti;

p) véleménynyilvánítás olyan ügyekben, amelyben a törvény az érdekelt önkormányzat         álláspontjának kikérését írja elő;

q) zárt ülés elrendelése;

r) képviselők kizárása;

s) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatása;

t) a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;

u) az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven        át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;

v) a polgármester elleni kereset benyújtása;

w) a településfejlesztési eszközök, településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat           jóváhagyása;

x) területszervezési kezdeményezés;

y) képviselő-testület hatáskörébe tartozó fegyelmi eljárás megindítása;

       z) az 1993. évi III. tv. 122.§-a alapján a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátási       szerződés megkötése, módosítása, továbbá az 1997. évi XXXI. Tv. 97.§.(5) alapján a       gyermekek védelmére szolgáló személyes gondoskodást nyújtó ellátás, vagy egyes        körülhatárolható és elkülöníthető feladatok ellátására vonatkozó szerződés megkötése,      módosítása.

      zs) amit a törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.


V. FEJEZET

A Képviselő-testület működése


A Képviselő-testület összehívása


8.§


(1) A Képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő a polgármesterrel együtt. A Képviselő-testület tagjainak névsorát az SZMSZ mellé csatolt 1. számú Függelék tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évi 6 alkalommal ülést tart.

(3) A Képviselő-testület összehívásáról a polgármester, tartós távolléte esetén az alpolgármester gondoskodik.

(4) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület összehívásáról a korelnök gondoskodik.

(5) A polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni a képviselők legalább 1/4-ének indítványára. Ilyen sürgős, halasztást nem tűrő esetben a meghívó az ülés előtt 24 órával is kiküldhető. Ehhez bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, de a sürgősség okát közölni kell.

(6) Súlyos törvénysértés esetén a Képviselő-testület összehívását a jegyző is kezdeményezheti. A Kormányhivatal vezetője a törvényességi ellenőrzés körében törvénysértés esetén kezdeményezheti a Képviselő-testület összehívását a törvénytelenség megszüntetésére, a Képviselő-testület tisztségviselője felelősségének megállapítására.

(7) Az ülés meghívóját az ülés előtt legalább 3 nappal korábban, elektronikus, vagy postai úton kell elküldeni.

A meghívónak tartalmaznia kell:

- az ülés helyét, időpontját

- a napirendi pontokat és az előterjesztő nevét

- az írásos előterjesztést, teljes szöveggel és mellékletekkel

- a tanácskozási jog külön feltüntetését

(8) A testületi ülés időpontjáról, helyéről és napirendi pontjáról a lakosságot a meghívó önkormányzati hirdetőtáblán történő kifüggesztésével tájékoztatni kell.

(9) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

(a) a tárgy szerinti előterjesztés és mellékletei megküldésével

-           mindazokat, akiknek a jelenléte az adott napirend alapos és körültekintő megtárgyalásához             elengedhetetlenül szükséges

-           külön törvényben megjelölt szerveket és személyeket

-           a nem önkormányzati tájékoztatót, beszámolót tartalmazó napirendi pontok előterjesztőit

-           a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal átszervezését, munkáját érintő előterjesztések    tárgyalásához a hivatalban működő szakszervezetek képviselőjét

-           az önszerveződő közösségek vezetőit, képviselőit, a tevékenységüket, továbbá az érdekvédelmüket elősegítő előterjesztések esetén tanácskozási joggal

b) esetenként -tanácskozási joggal- az önszerveződő közösségek képviselőit, a tevékenységüket, érdekképviseletüket érintő fontosabb kérdésekben.

c) az ülés valamennyi írásos előterjesztésének és mellékleteinek megküldésével:

-           a helyi önkormányzat képviselőit,

-           a jegyzőt és aljegyzőt.

d) A drávaszerdahelyi székhellyel bejegyzett társadalmi szervezetek írásban jelezhetik részvételi szándékukat a testületi munkában. Ebben az esetben részükre a meghívó megküldésre kerül és a szóban forgó társadalmi szervezet képviselője tanácskozási joggal vesz részt a testületi ülésen, melynek során napirendi pontonként 2 percben korlátozódik a hozzászólási joga.

9.§


A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart. Az ülés előtt legalább 5 nappal a közmeghallgatás időpontjáról és helyéről a lakosságot megfelelő hirdetmény kifüggesztésével tájékoztatni kell. A közmeghallgatás időpontját a Képviselő-testület az éves munkatervében határozza meg.

10.§


Az önkormányzat Képviselő-testületét a szerveihez beérkezett közérdekű bejelentésekről, javaslatokról, panaszokról, évi egy alkalommal a jegyző tájékoztatja.


A Képviselő-testület ülése

Az ülésvezetés szabályai

11.§


(1) A Képviselő-testület ülései nyilvánosak. A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a Képviselő-testület tagjainak több mint a fele jelen van.

(2) A Képviselő-testület a Mötv. 46. §. (2) bekezdése alapján az alábbiak szerint zárt ülést tart, illetve zárt ülést rendelhet el:

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené;

(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt.

(5) A Képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében az alpolgármester vezeti.

(6) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületi ülést a korelnök vezeti.

(7) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

-           megállapítja, hogy a Képviselő-testület ülésének összehívása az SZMSZ szerint történt-e, s megállapítja a határozatképességét, illetve a tanácskozási joggal résztvevők körét.

            -           előterjeszti az ülés napirendjét, valamint javaslatot tesz a sürgősségi indítványokra.

            -           előterjeszti a kérelmeket,

-           tájékoztatást ad a fontosabb kérdésekről, valamint a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról,

            -           napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

-           napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot és kihirdeti a határozatokat,

            -           biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát,

            -           bezárja az ülést.

(8) A Képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.


Az előterjesztés

12.§


(1) Előterjesztésnek minősül az ülés napirendi pontjai közé felvett rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló, tájékoztató. Az előterjesztést készítheti a Képviselő-testület, illetőleg a képviselő, polgármester, jegyző, vagy – utóbbi két személy felhatalmazása alapján – a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal kiadmányozási joggal felruházott ügyintézője, továbbá a beszámolásra, tájékoztatásra felkért szervezet, személy.

A rendelet-tervezetet tartalmazó sajátos előterjesztéseknél figyelembe kell venni az SZMSZ V. fejezetének külön szabályait is.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Határozati javaslatot, akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Kötelezően írásos előterjesztést kell készíteni:

-           a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyekben, 

-           a polgármester és az alpolgármester tájékoztatóját a két ülés között végzett tevékenységről,

-           a polgármester tájékoztatóját a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásáról, vagy annak elmaradásáról,

-           az előző ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésről,  

-           a PTK-ból eredő jogügyletekkel kapcsolatos ügyekről,

-           az önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos ügyekről.

(4) Az előterjesztések formai és tartalmi követelményei, a határozati javaslat:

a) az első részben:

-           meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát,

-           ismertetni kell az előzményeket –testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit-, a tárgykört rendező jogszabályokat,

-           az előkészítésben résztvevők megnevezését,

-           az eltérő vélemények megjelölését és annak indokait

-        mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést, és a döntést indokolják

b) a második rész tartalmazza az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, a végrehajtásért felelősök megnevezését és a határidőt.

c) Az előterjesztés megállapításainak alapjául szolgáló adatokat, kimutatásokat táblázatba kell foglalni, melyek az előterjesztés mellékletét képezik.

(5) A polgármester –különleges szakértelmet igénylő ügyekben– szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására. Az előterjesztést –törvényességi szempontból– ilyenkor is a jegyző észrevételezi.

Sürgősségi indítvány

13.§


(1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel. A Képviselő-testület –a polgármester javaslatára– egyszerű szótöbbséggel soron kívül dönthet a beterjesztett sürgősségi indítvány megtárgyalásáról.

(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának feltétele:

a) sürgősségi indítványt – a sürgősség tényének rövid indoklásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 12.00 óráig írásban lehet benyújtani a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a képviselők és a jegyző.

b) ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek, meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy melyik testületi ülésen kerül napirendre.

A vita és szavazás

14.§


(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a) az előadó a napirendhez a vita előtt szóban legfeljebb 5 perc időtartamban kiegészítést tehet.

b) az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdést tehetnek fel, amelyre az előadó köteles választ adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

(3) Indokolt esetben a polgármester szót adhat bármely személynek, aki a testületi ülésen nem döntési és tanácskozási joggal vesz részt.

(4) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(5) A napirend előadója a szavazás előtt javasolhatja a téma napirendről történő levételét, valamint javaslatát meg is változtathatja. Az indítványról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

 (6) A vita lezárása után, határozathozatal előtt, a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

15.§


(1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat, egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület –az elhangzás sorrendjében– majd az eredeti határozati javaslatról.

(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(3) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(4) Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén –törvényben meghatározott- bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, -erre irányuló indítvány esetén-, a Képviselő-testület soron következő rendes ülésén dönt a képviselő havi tiszteletdíjának 100 %-os megvonásáról.

16.§


A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének szavazata szükséges.

Minősített többség szükséges:

a) rendeletalkotáshoz;

b) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, vezetői megbízáshoz;

c) önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, a társulási megállapodás módosításához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz;

d) megállapodáshoz külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz;

e) intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez;

f) képviselő kizárásához;

g) az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához;

h) a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez;

i) a Képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához;

j) a Mötv. 46. §. (2) bekezdésének c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez;

k) bérhitel kivételével a hitelfelvételhez, ha annak értéke a 2 millió forint értékhatár felett van;

l) a polgármester elleni kereset benyújtásához;

m) a településrendezési terv jóváhagyásához;

n) a testületi hatáskörök átruházásához;

o) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához;

p) helyi népszavazás kiírásához;

q) alapítvány létesítéséhez;

r) a Képviselő-testület munkaprogramjának elfogadásához.

17.§


(1) A Képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(2) A titkos szavazást a jegyző, vagy az ülésen őt helyettesítő köztisztviselő bonyolítja le. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon és urna igénybevételével történik.

(3) Az alpolgármester-választás titkos szavazással történik.

(4) A zárt ülésen hozott határozatot a nyilvános ülésen ismertetni kell.

18.§


(1) Névszerinti szavazást kell elrendelni, ha:

- azt a törvény írja elő, /Mötv. 55. §. képviselő-testület feloszlatásának kimondása esetén/

- a képviselők legalább kétharmada indítványozza,

- azt a polgármester kezdeményezi,

- 10 millió forinton felüli hitel felvételénél a bérhitel kivételével,

- a település jogi státuszát érintő ügyeknél,

- tervezett új nagyobb összegű beruházásnál.

Ügyrendi kérdésbe név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(2) A névszerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa az ülésen jelenlévő testületi tagok nevét, akik ekkor „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak, illetőleg tartózkodnak.

A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik.

(3) A névszerinti szavazás eredményét a testületi ülés jegyzőkönyvébe kell foglalni.

19.§


(1) A Képviselő-testület határozatait külön-külön –a naptári év elejétől kezdődően– folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

Drávaszerdahely Község Önkormányzatának …/….. év (… hó…nap) számú határozata.

(2) A testületi határozatokról a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal elektronikus időrendi nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat, a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

Kérdés, interpelláció

20.§


(1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntés-előkészítés jellegű felvetés, vagy tudakozódás.

(2) A kérdésre a megkérdezett a Képviselő-testület ülésén maximum 3-5 perc időtartam alatt köteles választ adni. Amennyiben érdemben nem tud válaszolni, azt a kérdésfelvetőnek 15 napon belül írásban köteles megtenni.

(3) A képviselő a Képviselő-testület ülésén –a napirendek lezárása után– a polgármestertől, alpolgármestertől és a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, interpellálhat, melyre a Képviselő-testület ülésén szóban, vagy legkésőbb a felvetést követő 15 napon belül írásos választ kell adni. Amennyiben az önkormányzati képviselő a testületi ülést megelőző 15 napon belül írásban előterjeszti interpellációját, felvetésére az ülésen kell választ adni. A válasz elfogadásáról vagy elutasításáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) A Képviselő-testület ülésén az interpellációkra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza. A vizsgálatba az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

A tanácskozás rendjének fenntartása

21.§


(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik:

Ennek során

  1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, és rendreutasítja, aki a tanácskozás, illetőleg a képviselő méltóságát sértő kifejezéseket használ,
  2. b) tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester –ha ismételt figyelmeztetései sem jártak eredménnyel megvonhatja a hozzászólótól a szót, vagy felfüggesztheti az ülést.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig, az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azzal vitába szállni nem lehet.

A jegyzőkönyv

22.§


(1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét, és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A testületi ülés jegyzőkönyvét 2 példányban kell készíteni.

Ebből:

a) az első példány irattárba kerül

b) a második példányt – zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével – az év során készített jegyzőkönyvekkel együtt, kötetbe kell kötni.

c) A jegyzőkönyv beszkennelt formában 15 napon belül a Nemzeti Jogszabálytárba feltöltésre kerül.

(3) A Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv minden példányához csatolni kell a meghívót és mellékleteit, valamint az elfogadott rendeletet is.

(4) A jegyzőkönyv tartalmazza:

- a testületi ülés helyét,

- időpontját,

- a megjelent és távolmaradt önkormányzati képviselők nevét,

- a meghívottak nevét, megjelenésük tényét,

- az ülés nyilvános, vagy zárt ülési módját,

- az ülés megnyitásának időpontját,

- a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat,

- az előterjesztéseket,

- napirendenként az előadó és az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét,  a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét, mindazt, amit a döntési vagy tanácskozási joggal résztvevő indítványoz,

- az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat

- a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát,

- a döntéshozatalban résztvevők számát,

- a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát,

- a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését,

- a határozathozatal módját,

- a szavazás számszerű eredményét és a határozat szövegét,

- a hozott döntéseket,

- az ülés bezárásának időpontját.

(5) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző és a jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.

(6) A választópolgárok –a zárt ülés kivételével– betekinthetnek a Képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe.


VI. FEJEZET

Az Önkormányzati rendeletalkotás

23.§


(1) A Képviselő-testület –az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján- feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A Képviselő-testület rendeletet alkot a következő ügyekben:

  1. Szervezeti és Működési Szabályzatról
  2. A képviselőknek – törvény keretei között történő – tiszteletdíj, természetbeni juttatás megállapításáról

c) az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodási szabályairól

e) a helyi népszavazás és népi kezdeményezés eljárási rendjének megállapításáról

f) minden olyan kérdésben, melyben rendelet alkotása kötelező

(3) A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai:

a) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

- képviselők

- a polgármester, az alpolgármester, a jegyző

- a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői.

b) A rendelet-tervezet előkészítése:

- A Képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeleteket, valamint az átfogó rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg.

- A tervezetet a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal tárgy szerint érintett munkatársai (szervezeti egységei) készítik elő. Az előkészítéssel megbízható a tárgy szerint illetékes a testület által létrehozott ideiglenes bizottság, s bevonható külső szakértő is, melyre a jegyző tesz javaslatot. A rendelet-tervezetek előzetes törvényességi felülvizsgálatát a jegyző végzi.

 c) A tervezet véleményezése:

- a polgármester –a jegyző véleményének meghallgatása után– egyes rendelet-tervezeteket az érdemi vita előtt közvélemény-kutatásra bocsát.

- a lakosság széles rétegének jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek tervezeteit legalább 10 napig közszemlére kell bocsátani, melynek megtörténtéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

- a külön törvényekben meghatározott rendelet-tervezeteket az ott megjelölt szerveknek, személyeknek kell véleményezés céljából megküldeni.

d) A tervezet Képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása:

- A jegyző az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indoklással együtt a Képviselő-testület elé terjeszti.

- A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.

- Az önkormányzati rendeleteket külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával kell ellátni a következők szerint:

Drávaszerdahely Község Önkormányzata Képviselő-testületének …/20..(…hó…nap) számú rendelete „/…a rendelet címe…/.”

e) Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele:

- az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon kell kihirdetni. Helyben szokásos módnak minősül a rendelet önkormányzat hirdetőtábláján történő közzététele.

- a jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.


                                                                                                                                                                                                     VII.FEJEZET                                                                                                                                                                                                                                                                                                

                                                  Települési képviselő                                                 

24.§


(1) A képviselőt az önkormányzati törvényben és az SZMSZ-ben rögzített jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

(2) A képviselő az alakuló ülésen, illetve megválasztását követő ülésen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 28. § (2) bekezdése és a törvény I. számú melléklete szerint esküt tesz.

(3) A képviselő – képviselői tevékenysége során – hivatalos személyként jár el.

(4) A képviselő főbb jogai:

a) a képviselő-testület ülésén - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon - kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát;

b) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb harminc napon belül írásban - érdemi választ kell adni;

c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

d) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a polgármesternek, a jegyzőnek - a képviselőtestület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;

e) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;

f) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni;

g) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat;

h) a képviselő-testület ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja.

(5) A képviselő főbb kötelezettségei:

a) köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;

b) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen;

c) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.

d) tevékenyen részt vesz a Képviselő-testület munkájában,

e) felkérés alapján részt vesz a testületi ülés előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,

f) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magántitkot megőrzi, mely megbízatásának lejárta után is fennáll,

g) a személyes érintettség bejelentése,

h) köteles olyan magatartást tanúsítani, mely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

i) megbízólevelének átvételétől számított 30 napon belül, majd képviselői megbízatása alatt minden év január 31-ig vagyonnyilatkozatot tenni.

j) megbízólevelének átvételétől számított 30 napon belül a Nemzeti Adó-és Vámhivatalnál kérelmezni felvételét a köztartozásmentes adatbázisba.


VII./A Fejezet

A Képviselő-testület bizottságai


24/A. §[1]



  1. A bizottságok általános feladata a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának szervezése, ellenőrzése. A képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak, önkormányzati rendeletben hatósági jogkört állapíthat meg részükre.
  2. A képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságokat választ illetve választhat. Az állandó bizottság elnökét és tagjainak több, mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A bizottságokba a képviselő-testület külsős tagokat is választhat, akiknek bizottsági jogosítványa megegyezik a bizottság képviselő tagjaival. A település polgármestere, alpolgármestere illetőleg a polgármesteri hivatal dolgozója nem lehet bizottság elnöke vagy tagja.
  3. A képviselő-testület meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot választhat. Az ideiglenes bizottság feladatát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület esetenként határozza meg.
  4. A bizottságok működési rendjüket maguk állapítják meg, ügyviteli feladataikat a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal látja el. A bizottságok üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyről - a hivatal bizottság patronálására kijelölt dolgozója segítségével - a bizottság elnöke gondoskodik.
  5. A bizottság összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készült jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt és a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyző írja alá.  


24/B. §[2]


  1. A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottság: az Ügyrendi Bizottság, tagjainak száma 3 fő. A Bizottságban csak a képviselő-testületi tagok vesznek részt. A Bizottság tagjainak nevét az 1. számú függelék tartalmazza.
  2. Az Ügyrendi Bizottság hatásköre:

a.) a Mötv. 39.§.(3) bekezdésében meghatározottak szerint nyilvántartja, ellenőrzi, kezeli és vizsgálja a polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokat;

b.) a Mötv. 37.§. bekezdésében meghatározott összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatok ellátása,

      c.) állást foglal ügyrendi kérdésekben.

24/C. §[3]


  1. A bizottság összehívásáról, az ülés levezetéséről a bizottság elnöke gondoskodik. Az elnök akadályoztatása esetén a bizottság az ülés levezetésére saját képviselő tagjai közül eseti levezető elnököt választ.
  2. Össze kell hívni a bizottságot, ha azt a képviselő-testület elrendeli, valamint a képviselő-testületi ülés összehívásának kezdeményezésére jogosultak indítványára. A bizottság munkájában való részvételkor a képviselőkre vonatkozó kizárási okok, eljárások és körülmények értelemszerűen vonatkoznak a bizottság tagjaira is.
  3. A bizottság munkájába esetenként külső szakértőket is bevonhat. A szakértőket a bizottság indítványára a polgármester kéri fel.

A bizottságok működésükről kötelesek a képviselő-testület előtt beszámolni. A bizottság   elnöke gondoskodik az írott és elektronikus sajtó tájékoztatásáról, a bizottság által hozott döntések és egyéb jelentős információk tárgyában.

VIII. FEJEZET

A Polgármester, az Alpolgármester és a Jegyző

A Polgármester

25.§


(1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából, települési képviselőnek tekintendő. A polgármester, megválasztását követően, esküt tesz a Képviselő-testület előtt.

26.§


A polgármesternek a Képviselő-testület működésével kapcsolatos kiemelt feladatai:

a) segíti a képviselők munkáját

b) összehívja és vezeti a testület üléseit

c) képviseli az önkormányzatot

d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat

e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését

f) kezdeményezheti azon képviselő-testületi döntés ismételt megtárgyalását, mely –véleménye szerint- önkormányzati érdeket sért

g) gondoskodik a Képviselő-testület működésének, tevékenységének nyilvánosságáról, a helyi fórumok szervezéséről

h) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit

i) kapcsolatot tart a helyi civil szerveződésekkel

j) ellátja a város nemzetközi kapcsolatrendszerének összehangolását

k) képviseli a várost a hazai és a nemzetközi tömegkommunikációs sajtókapcsolataiban

l) felelős az önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűségéért

m) [4]

n) [5]

26/A. § [6]

A képviselő-testület az alábbi hatásköröket ruházza át a polgármesterre:

a) dönt a szociális és gyermekjóléti ellátásokról és a szociális és gyermekjóléti igazgatásról szóló 4/2015. (II. 26.) számú önkormányzati rendelet által hatáskörébe utalt ügyekben,

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat az önkormányzat által foglalkoztatott közfoglalkoztatottak felett, valamint az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzat közalkalmazottai felett,

c) gyakorolja a pénzügyi kötelezettségekkel nem járó tulajdonosi jogokat, amelyeket az építési törvény vagy a Ptk. határoz meg,

d) a vonatkozó rendeleti szabályozás keretei között dönt a közterület használati engedélyek kiadásáról,

e.) az Alaprendelet 37. § (4) bekezdésében írtak szerint dönt az önkormányzat vagyonát és tulajdonát érintő ügyekben.

27.§


A Harkányi Közös Önkormányzati Hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:

a) a Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörben eljárva irányítja a hivatalt,

b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével, meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére,

d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,

e) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét,

f) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző, az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

A polgármester egyéb feladatai keretében dönt a törvénnyel, vagy törvényi felhatalmazás alapján Kormány-rendelettel a hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, és részt vesz ezen államigazgatási feladatokban, ellátja a honvédelmi, katasztrófa-elhárítási, polgárvédelmi, ár- és belvízvédelmi feladatokat, továbbá rendkívüli készenléti állapotot rendelhet el.

Az Alpolgármester

28.§


A Képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

29.§


(1) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát, hivatali munkarendjét a polgármester határozza meg.

(2) A polgármester távollétében, illetve akadályoztatása esetén az alpolgármestert a polgármester jogosultságai illetik meg.

A Jegyző

30.§


(1) A Harkányi Közös Önkormányzati Hivatalt fenntartó Önkormányzatok polgármesterei –pályázat alapján határozatlan időre- nevezik ki a jegyzőt.

(2) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt és felelős az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáért. Ennek megfelelően:

a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében;

c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület ülésén;

e) ellátja a testület szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;

f) előkészíti a képviselő-testületi ülés elé kerülő előterjesztéseket, melyek tekintetében törvényességi felügyeletet gyakorol;

g) a szavazás előtt –ha szükséges- törvényességi észrevételeket tehet az előterjesztés vitájában;

h) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;

i) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről, melyet a polgármesterrel ír alá;

j) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;

k) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert és a Képviselő-testületet az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a Közös Önkormányzati Hivatal munkájáról és az ügyintézésről;

l) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

m) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;

n) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;

o) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

p) szervezi a Közös Önkormányzati Hivatal jogi felvilágosító munkáját;

q) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat.

Az Aljegyző

31.§


(1) A Harkányi Közös Önkormányzati Hivatalt fenntartó Önkormányzatok polgármesterei a jegyző javaslatára –az általa meghatározott feladatok ellátására- a jegyzőre vonatkozó jogszabályok szerint kapcsolt munkakörrel, határozatlan időre aljegyzőt neveznek ki.

(2) Az aljegyző a jegyző távollétében teljes jog-és hatáskörében helyettesíti a jegyzőt.

(3) Az aljegyző, feladatait, a jegyző irányításával látja el. Tevékenységéről, a jegyző által adott megbízatások teljesítéséről, beszámolási kötelezettséggel tartozik.

(4) A jegyző és az aljegyző egyidejű akadályoztatása esetén az igazgatási osztályvezető helyettesíti aljegyzőt, azzal, hogy a pénzügyi osztály feladatkörébe tartozó ügyekben a pénzügyi osztályvezető jogosult a helyettesítésre.

(5) A jegyző, az aljegyző és az igazgatási osztályvezető egyidejű akadályoztatása esetén a pénzügyi osztályvezető helyettesíti aljegyzőt.

(6) A jegyző, az aljegyző, az igazgatási osztályvezető és a pénzügyi osztályvezető egyidejű akadályoztatása esetén a műszaki osztályvezető helyettesíti aljegyzőt.


IX. FEZEZET


A Közös Önkormányzati Hivatal

32.§


 (1) A Képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat-és hatáskörébe tatozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.

(2) A Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal jogi személy, és önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A Harkányi Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti.

(3) A Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal székhelye: 7815 Harkány, Petőfi Sándor utca 2-4.

X. FEJEZET

A társulások

33.§


(1) Az önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat feladatainak, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat-és hatáskörének  hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében –más önkormányzatokkal- jogi személyiséggel rendelkező társulásban vehet részt.

(2) A társulást írásbeli megállapodással hozzák létre. A megállapodást a polgármester írja alá.

(3) A Képviselő-testület megállapodhat más érdekelt Képviselő-testülettel két, vagy több várost és községet ellátó egy, vagy több intézmény közös irányításában (alapításában, fenntartásában és fejlesztésében).

(4) A társulás jogi személy.

(5) Az önkormányzat az alábbi társulásokban vesz részt:

a)  Harkányi Körzeti Óvodai Társulás

b)  Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás

c)  Mecsek-Dráva Regionális Szilárdhulladék Kezelő Rendszer létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás

      d)  Villányi Mikrotérségi Szociális és Gyermekjóléti Társulás.

XI. FEJEZET [7]

Helyi népszavazás, lakossági fórumok



34.§ [8]

A helyi népszavazás

35.§ [9][10]

Lakossági Fórumok

Közmeghallgatás

36.§


(1) A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a Képviselőtestülethez, a polgármesterhez, vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, a napirendekről az állampolgárokat a helyben szokásos módon kell tájékoztatni.

(4) A közmeghallgatást a testületi ülésvezetés szabályai szerint a polgármester vezeti.

(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a Képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról és a Baranya Megyei Kormányhivatalnak való megküldéséről a jegyző gondoskodik.

XII. FEJEZET

Az önkormányzat gazdasági alapja 

Az önkormányzat vagyona

37.§


(1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó alapvető rendelkezéseket önálló önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

(2) Az önkormányzat törzsvagyonát (forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon), valamint forgalomképes vagyontárgyak tételes kimutatását folyamatosan karbantartva a vagyonrendelet mellékleteként kell kezelni.

(3) Az önkormányzat a Képviselő-testület döntése szerint, vagyonának növelése és a város működése, működtetése érdekében, részt vehet különböző vállalkozásokban és ennek érdekében gazdasági társaságot hozhat létre.

(4) [11] A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát, vagy tulajdonát érintő ügyekben nettó 200.000 Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, vehet fel hitelt, írhat alá megállapodásokat, szándéknyilatkozatokat, nettó 200.000 Ft értékhatárig engedhet el követeléseket. A szerződéskötés tényéről a képviselő-testületet utólagosan tájékoztatja. Ugyancsak saját hatáskörében dönthet bérhitel felvételéről.

A polgármester a fenti esetekben:

- nyilatkozhat az elővásárlási-, és használati jog gyakorlásáról.

- hozzájárulhat a szerződést biztosító mellékkötelezettségek alapításához, törléséhez.

(5) A polgármester a közmeghallgatások során köteles tájékoztatni az állampolgárokat az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról.

Az önkormányzat költségvetése

38.§


(1) A Képviselő-testület a költségvetést önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása előtt meg kell határozni a költségvetési irányelveket, elemezve a Képviselő-testület kötelezően előírt és önként vállalt feladatait. Számításba kell venni a bevételi források bővítésének lehetőségeit, meg kell határozni a kiadási szükségleteket, a gazdaságosság és a célszerűség figyelembe vételével. Ezt követően a költségvetési törvényben előírt módon és részletezésben elkészített rendelettervezetet tárgyalja meg a Képviselő-testület.

(3) Az önkormányzat éves költségvetési rendeletének tervezetét a jegyző készíti elő, melyet a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. A gazdálkodás biztonságáért a Képviselő-testület, a szabályszerűségéért pedig a polgármester a felelős.


Az önkormányzat gazdálkodása

39.§


(1) Az önkormányzat a gazdálkodási feladatait a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal útján látja el.

Ennek megfelelően:

a) a polgármester által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére.

b) gondoskodik az önkormányzat saját bevételeinek teljesítéséről.

c) elkészíti a címzett és céltámogatások pályázatait, s gondoskodik a pénzeszközök rendeltetésszerű felhasználásáról.

d) gondoskodik az önkormányzat és az általa alapított intézmények pénzellátásáról és a belső ellenőrzésről.

e) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül –a pénzügyminiszter által meghatározottak szerint– kialakítja a saját és jóváhagyja az intézmények számlarendjét.

f) biztosítja az önkormányzat vagyonának nyilvántartását.

g) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz.

h) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat intézményei működési kiadásainak kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.

40.§


A Képviselő-testület gondoskodik az intézmények pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről.

Felterjesztési jog

41.§


(1) A Képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat-és hatáskörét érintő bármely kérdésben –közvetlenül, vagy érdekképviselete útján- az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat:

- tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet,

- javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti

(2) A Képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlását megelőzően kéri a témakör szerint érintett önkormányzati bizottság véleményét.

XIII. FEJEZET

Záró rendelkezések


42.§


(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről, módosításáról a jegyző gondoskodik.

(3) Jelen rendelet, SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Drávaszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének többször módosított az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2007. (III. 20.) számú rendelete.


Jelen rendeletet Drávaszerdahely Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2014. december hó 12. napján tartott képviselő-testületi ülésén tárgyalta és fogadta el.


Alpár György Zoltán sk.                                                                 Dr. Lázár-Bognár Bernadett sk.

       polgármester                                                                                       aljegyző                                                                                               

                           

Kihirdetve: 2014.12.23.                                                                                                                 

                                                                                                             Dr. Lázár-Bognár Bernadett sk.

                                                                                                                      aljegyző


Egységes szerkezetbe foglalva: 2017. november 20.                                              


                                                                                              Dr. Markovics Boglárka

                                                                                                          jegyző




I.sz. Melléklet



Drávaszerdahely Községi Önkormányzat Képviselő-testület képviselőinek névsora:


Alpár György                      polgármester

Gálosi Dezső                      alpolgármester

Kis-Gombos Mihály             képviselő

Madar József                      képviselő

Pécsiné Sárközi Karolina     képviselő

II. számú melléklet[12]

A Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti-és Működési Szabályzata.

I. sz. Függelék[13]


Az Ügyrendi Bizottság tagjainak névsora



  • Pécsiné Sárközi Karolina elnök
  • Madar József tag
  • Kis-Gombos Mihály tag


[1]

Beiktatta a 2/2015. (II. 26.) számú rendelet.

[2]

Beiktatta a 2/2015. (II. 26.) számú rendelet.

[3]

Beiktatta a 2/2015. (II. 26.) számú rendelet.

[4]

Hatályon kívül helyezte a 6/2015. (IV. 24.) számú Önkormányzati rendelet.

[5]

Hatályon kívül helyezte a 6/2015. (IV. 24.) számú Önkormányzati rendelet.

[6]

Beiktatta a 6/2015. (IV. 24.) számú Önkormányzati rendelet.

[7]

Módosította a /2015. (IV. 24.) számú Önkormányzati rendelet.

[8]

Hatályon kívül helyezte a 6/2015. (IV. 24.) számú Önkormányzati rendelet.

[9]

Módosította a /2015. (IV. 24.) számú Önkormányzati rendelet.

[10]

Hatályon kívül helyezte a 9/2017. (XI. 20.) számú Önkormányzati rendelet.

[11]

Módosította a 6/2015. (IV. 24.) számú Önkormányzati rendelet.

[12]

Beiktatta a 6/2015. (IV. 24.) számú Önkormányzati rendelet.

[13]

Beiktatta a 2/2015. (II. 26.) számú rendelet.