1. § (1) Az önkormányzat jelképe a címer.

(2) Drávaszerdahely község címere: A címerpajzs alatt, a pajzs alsó, csücskös részén áthaladva lobogó, aranyszínű címerszalag, benne a következő szöveg: 11 DRÁVASZERDAHELY 77. A címerszalag középső részén a település neve, két szélén, egymástól elválasztva az évszám, amikor a falu nevét először említette írott forrás. A tárcsapajzs tetején aranyszínű korona, benne két kör alakú, egy téglalap alakú sarkain lekerekített piros színű, valamint két négyszög alakú, zöld színű drágakő. Korona jelzi, hogy a település királyi falu, már az árpádházi királyok alatt létezett. A tárcsapajzs sárga színű, alsó részén a kék színű folyó, amely a közeli Drávát, a falu nevének előtagját jelképezi. Feljebb baloldalon a heraldikában stilizált, csúcsával felfelé állított ekevas, jobbra a szintén stilizált és csúcsával felfelé állított csoroszlya. Mindkettő szimbolizálja a mezőgazdaságot, a földművelést, amellyel az itt élők foglalkoztak. A stilizált eke és a csoroszlya között középen a barna színű föld, amit a helyiek megműveltek. A föld közepén a fehér színű református templom fekete ablakokkal, amelynek léte évszázadok óta uralja a település képét. A templom csúcsától balra piros színű kontúrokkal díszrózsa, amely látható Drávaszerdahely első, feudáliskori címerpecsétjében is. A templom csúcsától jobbra háromágú, szárain alul összekötött, sárga, megérett gabonakéve, amely jelenti egyben a földművelés helyi fontosságát és a kenyeret, az életet, amiért az itt élt emberek dolgoztak. A tárcsapajzs felső részén a világossárga, ragyogó nap, amely érleli a gabonát, élteti a virágot, szimbolizálja a jövőt, a reménységet.

(3) Drávaszerdahely község hivatalos, kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere, a köríven pedig a következő felirat van: „Drávaszerdahely Község Képviselő-testülete Baranya megye” felirattal.

2. § (1) A Képviselő-testület, a jegyző, valamint a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal hivatalos, kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere, a köríven pedig a következő felirat van:

(2) A polgármester kör alakú pecsétjén középen a község címere, a köríven, pedig a következő felirat van: Drávaszerdahely Község Polgármestere Szava Baranya megye.

4. § (1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott feladatokat, amelyek ellátási módjáról saját hatáskörében dönt.

(2) Az Önkormányzat törvényben meghatározott, kötelező feladatokat, valamint önként vállalt feladat-és hatásköröket lát el. A képviselő-testület a kötelező és önként vállalt feladatok eredményes ellátása érdekében együttműködik más önkormányzatokkal, önkormányzati társulásokkal, a térségben működő civil szervezetekkel.

(3) Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítandó közfeladatok körében ellátja a 1. számú függelékben felsorolt kormányzati funkciók szerinti alaptevékenységeket. Az Önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület és szervei gyakorolják. A képviselő-testület szerveinek felsorolását az Mötv. 41. § (2) bekezdése tartalmazza.

(4) A képviselő-testület egyes hatásköreit az Mötv.41. § (4) bekezdésben foglaltak szerint ruházhatja át. E hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskör visszavonható. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(5) A Képviselő-testület nem ruházhatja át az Mötv. 42. §-ban foglalt hatásköröket.

5. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő a polgármesterrel együtt. A Képviselő-testület tagjainak névsorát az SZMSZ mellé csatolt 2. számú függelék tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület alakuló, rendes, szükség szerint rendkívüli ülést és ünnepi ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(3) A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évi 6 alkalommal az általa elfogadott munkaterv szerint rendes ülést tart.

(4) A Képviselő-testület összehívásáról, az ülések időpontjának meghatározásáról és a napirend összeállításáról – a munkaterv és a testületi határozatok alapján - a polgármester, távolléte vagy akadályoztatása esetén a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester gondoskodik.

(5) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű távollétük vagy akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület összehívásáról a korelnök gondoskodik.

(6) A polgármester ülést köteles összehívni a képviselők legalább 1/4-ének indítványára.

(7) Törvényességi okból a képviselő-testület összehívását a jegyző is kezdeményezheti.

(8) Az ülés írásos meghívóját az ülés előtt legalább 3 nappal korábban, elektronikusan kell elküldeni. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztő nevét, szóbeli előterjesztés esetén az erre történő utalást. Az írásos előterjesztést, teljes szöveggel és mellékletekkel a képviselőknek és a külsős alpolgármesternek a meghívóhoz mellékelni kell. A képviselő-testület ülésére valamennyi írásos előterjesztés megküldésével meghívást kap a jegyző, az aljegyző valamint a Hivatal osztályvezetői, akik az ülésen teljes körű tanácskozási joggal rendelkeznek.

(9) Rendkívüli ülés összehívása esetén a meghívó az ülés előtti napon is kiküldhető. Ehhez bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, de a sürgősség okát közölni kell. Rendkívüli ülés esetén az írásos meghívó és a napirendek írásos anyaga a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt is kiosztható.

(10) A testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét a lakosság tájékoztatása érdekében ki kell függeszteni a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján, és közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.

6. § (1) A tanácskozási joggal résztvevők és egyéb érdekeltek részére a meghívót rendes ülés esetén legkésőbb az ülést megelőző 3 nappal korábban, rendkívüli ülés esetén pedig az 5. § (9) bekezdés szerint – a tanácskozási jogra vonatkozó utalás feltüntetésével – kell elektronikusan megküldeni. A meghívóhoz az adott napirendre vonatkozóan tanácskozási joggal rendelkezők esetében csak az őket érintő előterjesztést kell mellékelni, illetve az 5. § (9) bekezdés szerinti esetekben az ülés előtt átadni.

(2) Képviselő-testület ülésére az adott napirendre vonatkozó tanácskozási joggal az adott napirendre vonatkozó írásos előterjesztés megküldésével meg kell hívni:

7. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás időpontjáról és helyéről – esetlegesen az ismertetésre kerülő tárgykörök megjelölésével - az ülés előtt legalább 5 nappal a lakosságot megfelelő hirdetmény kifüggesztésével tájékoztatni kell.

(2) A közmeghallgatás időpontját a Képviselő-testület az éves munkatervében is feltünteti. A munkatervben meghatározottakon túl közmeghallgatást kell tartani, ha azt a helyi képviselők több mint a fele indítványozza.

(3) A közmeghallgatáson a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek, a felszólalás időtartama személyenként legfeljebb 5 perc, ismételt felszólalás esetén 1 perc.

(4) Amennyiben az elhangzott kérdés, javaslat megválaszolására a közmeghallgatáson nem került sor, az azt követő 15 napon belül írásban kell választ adni, amelynek megtörténtéről a soron következő rendes képviselő-testületi ülésen a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet.

(5) A közmeghallgatásra egyebekben a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

8. § (1) A lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatása, valamint a fontosabb döntések előkészítésbe történő bevonása érdekében lakossági fórumot lehet szervezni.

(2) A lakossági fórum lehet a lakosság egészét érintő fórum, vagy a lakosság szerveződéseivel, jelentősebb civil szervezetekkel, helyben működő vállalkozókkal vagy gazdasági társaságokkal lefolytatandó érdekegyeztető tanácskozás.

(3) A lakossági fórumon elhangzottakról emlékeztető készül, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik, és amely tartalmazza a legfontosabb megállapításokat és észrevételeket. A lakossági fórumon elhangzott állásfoglalások és kisebbségi vélemények lényegéről a képviselő-testületet a soron következő rendes ülésen a beszámoló a két ülés közötti időszakról és a lejárt határidejű határozatokról-napirend keretében kell tájékoztatni.

9. § (1) A Képviselő-testület ülései nyilvánosak. A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a Képviselő-testület tagjainak több mint a fele jelen van.

(2) A Képviselő-testület a Mötv. 46. §. (2) bekezdése alapján zárt ülést tart, illetve zárt ülést rendelhet el.

(3) A Képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester vezeti. A polgármesteri és a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

(4) Az ülést vezető a testületi ülés megnyitása után megállapítja a képviselő-testület határozatképességét, amelyet az ülés teljes tartama alatt folyamatosan ellenőriz.

(5) Az ülés vezetője e jogkörében eljárva:

(6) A képviselő-testület az ülés vezetőjének 9. § (5) bekezdés a) és b) pontjában foglalt javaslatairól vita és alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt.

10. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülés vezetőjének feladata.

(2) Ennek során:

(3) a tanácskozás rendjének megzavarása esetén rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig, az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti. Az ülés levezetőjének a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, azzal vitába szállni nem lehet.

11. § (1) A napirendi pont előterjesztésére a polgármester, alpolgármester, bármely képviselő vagy bizottsági elnök, az önkormányzati intézmények vezetői, a nemzetiségi önkormányzatok elnökei, a jegyző, valamint feladatkörében a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal osztályvezetője és a belső ellenőr, vagy a munkatervben kijelölt más személy jogosult.

(2) A képviselő-testület vagy a bizottság elé kerülő előterjesztés lehet:

(3) Az érdemi döntést igénylő javaslat irányulhat önkormányzati rendelet megalkotására vagy határozat meghozatalára.

(4) A testületi vagy bizottsági ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(5) Kötelezően írásos előterjesztést kell készíteni a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyekben.

(6) Az előterjesztés két részből áll, amelynek formai és tartalmi követelményei:

(7) A határozati javaslatnak tartalmaznia kell a végrehajtási határidőt, és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(8) A polgármester –különleges szakértelmet igénylő ügyekben– szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására. Az előterjesztést –törvényességi szempontból– ilyenkor is a jegyző ellenőrzi.

(9) Az előterjesztésen az aláírás s.k. megjelöléssel is történhet, bélyegzőnyomatot nem kell alkalmazni.

12. § (1) Rendkívüli előterjesztésnek minősül minden olyan előterjesztés, amely az ülés meghívójában nem szerepel. A Képviselő-testület vagy bizottság –az ülést levezető javaslatára– a napirend elfogadásakor dönthet a rendkívüli előterjesztés megtárgyalásáról.

(2) Rendkívüli előterjesztés benyújtására a felmerült szoros határidő, az önkormányzat halasztást nem tűrő érdeke vagy más alapos indok miatt kerülhet sor.

(3) A rendkívüli előterjesztés a képviselő-testületi ülés megkezdéséig elektronikusan kiküldhető vagy az ülésen írásban kiosztható.

(4) Rendkívüli előterjesztés benyújtására kizárólag rendes ülés keretében kerülhet sor.

13. § (1) Az ülés vezetője a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, de javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását is.

(2) Napirendenként elsőként a napirendi pont előterjesztője vagy előadója ismerteti a szóbeli előterjesztést vagy kiegészítheti az írásbeli előterjesztést.

(3) Az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, az általános tanácskozási joggal valamint az adott napirendi pontra vonatkozóan tanácskozási joggal résztvevők kérdést tehetnek fel, amelyre az előadó köteles választ adni.

(4) A napirend tárgyalása során a bizottságok elnökei ismertetik az általuk tárgyalt előterjesztéssel kapcsolatos bizottsági állásfoglalást; javasolják-e vagy sem az előterjesztés határozati javaslatának elfogadását. A bizottság állásfoglalását akkor köteles indokolni, ha azt a Képviselő-testület kéri.

(5) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. Indokolt esetben a polgármester szót adhat bármely személynek, aki a testületi ülésen nem döntési és tanácskozási joggal vesz részt.

(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(7) A napirend előadója a szavazás előtt javasolhatja a téma napirendről történő levételét, valamint javaslatát meg is változtathatja. Az indítványról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(8) A vita lezárása után, határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

14. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő, és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület –az elhangzás sorrendjében–, majd az eredeti határozati javaslatról.

(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(3) A képviselő döntéshozatalból történő kizárására az Mötv. 49. §-ának rendelkezései irányadók. Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén – az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott- bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, -erre irányuló indítvány esetén- a Képviselő-testület az Mötv. 33. §-ában meghatározott keretek között, a soron következő rendes ülésén dönt a képviselő havi tiszteletdíjának 100 %-os megvonásáról.

(4) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Az ülést levezető először az igen, majd a nem, végül a tartózkodásra vonatkozóan kér szavazást. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, az ülést levezető a szavazást bármely képviselő kérésére egy alkalommal megismételheti.

(5) Az ülésvezető megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd az ellene szavazók, és a tartózkodók számát. Az ellenszavazat vagy tartózkodás tényét az érintett képviselő külön kérésére a jegyzőkönyvben rögzíteni lehet.

15. § (1) A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(2) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározott eseteken kívül az alábbi döntések meghozatalához:

16. § (1) A Képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester vagy bármelyik képviselő.

(2) A titkos szavazás lebonyolítására három képviselő tagból álló szavazatszámláló bizottságot kell létrehozni, ennek során meg kell jelölni a szavazatszámláló bizottság elnökét. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, és urna igénybevételével történik. A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(3) A titkos szavazásról szóló jegyzőkönyv tartalmazza:

17. § (1) Névszerinti szavazást kell elrendelni, ha:

(2) A névszerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa az ülésen jelenlévő testületi tagok nevét, akik ekkor „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak, illetőleg tartózkodnak.

(3) A szavazatok összeszámlálásáról az ülés vezetője gondoskodik.A névszerinti szavazás eredményét a testületi ülés jegyzőkönyvébe kell foglalni.

18. § (1) A Képviselő-testület határozatait külön-külön –a naptári év elejétől kezdődően– folyamatosan sorszámmal, és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Drávaszerdahely Községi Önkormányzat …/….. év (… hó…nap) számú határozata.

(2) A testületi határozatokról a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal elektronikus időrendi nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(5) A képviselő-testület az ülésről készült jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, vita és alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt:

(6) A képviselők az ülés során bármikor tehetnek ügyrendi javaslatot, és részükre soron kívül szót kell adni.

19. § (1) A képviselő a képviselő-testületi ülés napirendjének megtárgyalása után – két perc időtartamban – szóban vagy írásban a polgármesterhez, alpolgármesterhez, jegyzőhöz, bizottság elnökéhez önkormányzati ügyben közérdekű kérdést intézhet, amelyre az ülésen szóban vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

(2) Közérdekű kérdésnek minősül minden olyan képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, működésre, előkészítésre, stb. vonatkozó tudakozódás, amely nem kapcsolódik az ülés napirendjének témaköreihez.

(3) A képviselők a közérdekű kérdések elhangzása után közérdekű bejelentést, javaslatot tehetnek 2 perces időtartamban.

20. § (1) A Képviselő-testület üléséről az Mötv. 52. § (1) bekezdés szerinti tartalommal jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A képviselő-testület ülésén készített hangfelvétel kizárólag az írásos jegyzőkönyv elkészítésének segítése céljából készül, a hangfelvételeket az ülés jegyzőkönyvének elkészültét követő 1 hónap után törölni kell.

(3) A testületi ülés jegyzőkönyvét két példányban kell elkészíteni. Ebből:

(4) A jegyzőkönyv hitelesített példánya és mellékletei beszkennelt formában az Mötv. 52. § (2) bekezdés által megjelölt határidőben a Nemzeti Jogszabálytárba feltöltésre kerülnek, valamint közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos honlapján.

(5) A Képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv minden példányához csatolni kell a meghívót, jelenléti ívet, előterjesztéseket és mellékleteit, valamint az elfogadott rendeletet is.

(6) A hozzászóló, indítványtevő kérheti az általa elmondottak szó szerinti jegyzőkönyvbe foglalását.

(7) A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző, és két jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

(8) A jegyzőkönyvet annak aláírását követően, erre irányuló kérés esetén, elektronikus úton meg kell küldeni a települési képviselőnek.

(9) Jelen szakasz rendelkezéseit a (3) és (7) bekezdés kivételével megfelelően alkalmazni kell a bizottsági ülések jegyzőkönyveire is.

21. § (1) Rendelet alkotását (módosítását, hatályon kívül helyezését) kezdeményezheti:

(2) A képviselő és a bizottság az indítványt a polgármesterhez nyújtják be. A polgármesternek vagy a jegyzőnek az indítványt közvetlenül a képviselő-testülethez kell előterjeszteniük.

(3) A rendelet-tervezet szakmai előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A lakosság széles rétegének jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendeletek előkészítésénél a képviselő-testület előzetesen elveket, szempontokat fogalmazhat meg. Előkészítési elvek és szempontok megfogalmazásának mellőzése esetén is az ilyen rendeletek elkészült tervezeteit társadalmi egyeztetés céljából az önkormányzat honlapján, annak hiányában a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatalra vonatkozó adatokat is tartalmazó Harkány Város honlapján legalább 5 napig közszemlére kell bocsátani.

(5) A rendelet megalkotása során figyelembe kell venni az alábbiakat:

(6) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával kell ellátni a következők szerint: Drávaszerdahely Községi Önkormányzat Képviselő-testületének…/20..(…hó…nap) számú rendelete /…a rendelet címe…/.”

(7) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.

(8) Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele:

22. § (1) A képviselő jogállására az Mötv. 28-40. §-ai és jelen rendelet rendelkezései irányadóak.

(2) A képviselő –egyedül vagy több képviselővel közösen - évente egy alkalommal beszámolót, tájékoztatót tarthat a lakosság részére az általa végzett tevékenységről vagy a képviselő-testület közérdeklődésre számot tartó döntéseiről.

(3) A képviselői és polgármesteri vagyon-nyilatkozatok nyilvántartásáról, ellenőrzéséről, kezeléséről és vizsgálatáról– a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - valamint az összeférhetetlenségi és méltatlansági bejelentésekkel kapcsolatos feladatok ellátásáról az Ügyrendi Bizottság gondoskodik.

(4) A települési képviselő vagyonnyilatkozatát a közös önkormányzati hivatal személyügyekkel foglalkozó munkatársa részére adja át.

23. § (1) A Képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságot választ.

(2) A bizottság –feladatkörében– előkészíti a Képviselő-testület döntéseit, szervezi és ellenőrzi a döntések végrehajtását. Saját hatáskörében dönt a részére átruházott ügyekben és feladatkörökben.

(3) Egy települési képviselő egyidejűleg több bizottság tagjává is megválasztható, de csak egy bizottság elnökévé. A bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja meg.

(4) A bizottság elnökének és tagjainak személyére vagy visszahívására bármelyik képviselő és a polgármester tehetnek javaslatot.

(5) A Képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására három tagból álló ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása, feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(6) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre: Ügyrendi Bizottság, amely két fő választott képviselőből és egy fő külsős tagból tevődik össze.

(7) A bizottság elnökének és tagjainak felsorolását e rendelet 3. számú függeléke tartalmazza.

(8) A bizottság feladat-és hatásköre:

24. § (1) A bizottság szükség szerint tart ülést. A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, a képviselő-testület tagjai közül választott, valamint a külsős alpolgármestert, a képviselőket és a jegyzőt. A bizottság ülésére ezen kívül mindazon személyek meghívhatók, akiknek részvételét a bizottság elnöke, együttes ülés esetén a bizottságok elnökei szükségesnek tartják.

(2) A bizottság éves munkaterv alapján dolgozik, ülését az elnök hívja össze és vezeti a tanácskozást. Az elnök akadályoztatása esetén e feladatokat az általa megbízott bizottsági tag képviselő látja el.

(3) A bizottság elnöke köteles összehívni a bizottságot az Mötv. 60. §-ában hivatkozott 44. §-ában meghatározottakon túl:

25. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el és felelős az önkormányzat egészének működéséért.

(2) A polgármester illetményét és költségtérítését a Mötv. 71. § (2)-(6) bekezdése alapján a képviselő-testület határozza meg.

(3) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a megszűnést követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan adja át munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában a képviselő-testületi tag alpolgármesternek.

(4) A polgármester az Mötv. 67-68. §-aiban foglaltakon kívül az alábbi főbb feladatokat látja el:

26. § (1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére tagjai közül egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert, és további egy fő társadalmi megbízatású külsős alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát, hivatali munkarendjét a polgármester határozza meg.

(3) A polgármester távollétében, illetve akadályoztatása esetén a képviselő-testületi tagok közül választott alpolgármestert a polgármester jogosultságai illetik meg.

27. § (1) A Harkányi Közös Önkormányzati Hivatalt fenntartó önkormányzatok polgármesterei a Mötv. 83. § b) pontjának megfelelően–pályázat alapján határozatlan időre- nevezik ki a jegyzőt.

(2) A jegyző ellátja az Mötv. 81. és 83. §-aiban, valamint a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített feladatokat. A Közös Hivatal Szervezeti-és Működési Szabályzatát e rendelet 4. számú függeléke tartalmazza.

(3) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve az érintettek akadályoztatása esetén legfeljebb hat hónap időtartamra a pénzügyi osztály vezetője helyettesíti.

(4) A jegyzőre átruházott hatáskörök:

28. § (1) Az önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében –más önkormányzatokkal - jogi személyiséggel rendelkező társulásban vehet részt.

(2) A társulást írásbeli megállapodással hozzák létre. A megállapodást a polgármester írja alá.

(3) Az önkormányzat az alábbi társulásokban vesz részt:

(4) A társulásokra átruházott hatáskörök a következők:

29. § (1) Drávaszerdahely Községi Önkormányzat –a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról és működtetéséről szóló megállapodás alapján- Harkány város, Márfa és Szava községek önkormányzataival közösen az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre és tart fent. A közös hivatal létrehozására és működtetésre vonatkozó megállapodás e rendelet 5. számú függelékét képezi.

(2) Az önkormányzat hivatalának hivatalos megnevezése: Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal. A Hivatalt a jegyző vezeti. A közös önkormányzati hivatal feladatait az Mötv.-ben, valamint a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint köteles ellátni.

(3) A Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal székhelye: 7815 Harkány, Petőfi Sándor utca 2-4.

30. § (1) Ez a rendelet 2019. október 22. napján 18:30 órakor lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) Jelen SzMSz hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Drávaszerdahely Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2014. (XII. 23.) számú rendelete.