Ipacsfa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 32. § (3) bekezdésében és 140/R. §-ában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtható szociális ellátásokról a következő rendeletet alkotja:

Általános rendelkezések

A rendelet célja és személyi hatálya

1. §

(1) E rendelet célja, hogy Ipacsfa község közigazgatási területén a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az állam által biztosított egyes szociális ellátások formáit, szervezetét, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.

(2) A rendelet hatálya kiterjed Ipacsfa község illetékességi területén élő, bejelentett lakcímmel rendelkező az Szt. 3. §-ában meghatározott személyekre.

Eljárási rendelkezések

2. §

(1) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokra érvényes általános eljárási szabályokat és értelmező rendelkezéseket az Szt. határozza meg. Az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó speciális eljárási szabályokat az adott ellátási formák részletezik.

(2) Az eljárás megindítása történhet kérelemre, illetve hivatalból. E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítására irányuló kérelmet az igénylő a Kovácshidai Közös Önkormányzati Hivatalnál (továbbiakban: Hivatal) terjesztheti elő, a Hivatal által e célra rendszeresített formanyomtatványán.

(3) A kérelemhez csatolni kell a hatályos jogszabályok szerinti igazolásokat, szakvéleményeket.

(4) A kérelmező köteles együttműködni a Hivatallal a szociális helyzetének feltárásában.

(5) A szociális ellátások kifizetése a házipénztárból, illetve kérelemre banki átutalással történik.​

Hatásköri rendelkezések

3. §

(1) A képviselő-testület a 8. § (1) b) és d) pontja szerinti önkormányzati segély megállapításnak hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

(2) A képviselő-testület a 12. § szerinti méltányossági közgyógyellátás megállapításnak hatáskörét a jegyzőre ruházza át.

(3) A polgármester és a jegyző átruházott hatáskörben hozott döntései elleni fellebbezés esetén a másodfokú döntés a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. ​

Az ellátások formái

4. §

(1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szociális ellátás nyújtható, melynek fajtái:

- aktív korúak ellátása

- normatív lakásfenntartási támogatás

- méltányossági ápolási díj

- önkormányzati segély

(2) Az önkormányzat szociális rászorultság esetén a jogosult számára természetbeni ellátásként normatív lakásfenntartási támogatást, önkormányzati segélyt, köztemetést, méltányossági közgyógyellátást állapít meg. 

Aktív korúak ellátása

5. §

(1) A képviselő-testület az aktív korúak ellátására való jogosultság egyéb feltételeként előírja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja köteles lakókörnyezete rendezettségét biztosítani. Ennek keretében köteles gondoskodni a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott ház vagy lakás, annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, árok, padka és járda tisztán tartásáról, az ingatlan állagának megóvásáról, rendeltetésszerű használatáról, valamint higiénikus állapotának biztosításáról.

(2) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő jogosult személy köteles együttműködni a Baranya Megyei Kormányhivatal Siklósi Járási Hivatala Járási Munkaügyi Kirendeltségével.

(3) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy köteles együttműködni a Siklós Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálatával, 2014. március 1-től a Villányi Mikrotérségi Szociális és Gyermekjóléti Társulás Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálatával.

(4) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködés keretében

a) a Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálatnál az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát,

b) írásban megállapodik a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programról és teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat

c) köteles a Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálattal kapcsolatot tartani, az általuk előírt időpontban a szolgálatnál megjelenni.

(5) A Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat kötelezettségei:

a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján - a Szolgálatnál történő megjelenéskor - nyilvántartásba veszi,

b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,

c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt.

d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult bevonásával - módosítja a programot, illetve az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról.

f) a kapcsolattartásról esetnaplót vezet és jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

(6) A beilleszkedést segítő program az együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjed:

a) a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartásra,

b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,

c) a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.

(7) A beilleszkedést segítő program tartalmi elemei:

a) foglalkoztathatóság javítása, álláskeresésre felkészítés érdekében: a motiváció és készség fejlesztés, képzettség erősítése, pszicho-szociális megerősítés, egyéni tanácsadás- esetkezelésen belül személyes megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, pályakorrekciós tanácsadás, képzésbe eljuttatás, kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése/esetkezelés,

b) szinten-tartás – karbantartás – társadalmi integráció erősítése: egészségügyi – szociális – mentális állapotot javító, reszocializáció elősegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, szocializációs, kapcsolatépítő csoportok, pszichológiai megerősítés/tanácsadás, kezelésbe juttatás, intézményi kapcsolódás megőrzése,

c) más ellátásba juttatás segítése: nyugdíj, rehabilitációs járadék, gyermeknevelési ellátások, ápolási díj, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és munkaerő-piaci kapcsolódásokról.

(8) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból:

a) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem jelenik meg a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál,

b) a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat által előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradását nem igazolja,

c) a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson nem vesz részt,

d) a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem hajtja végre.​

Lakásfenntartási támogatás

6. §

A képviselő-testület a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként előírja, hogy a támogatás iránti kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja köteles lakókörnyezete rendezettségét biztosítani. Ennek keretében köteles gondoskodni a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen lakott ház vagy lakás, annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, árok, padka és járda tisztán tartásáról, az ingatlan állagának megóvásáról, rendeltetésszerű használatáról, valamint higiénikus állapotának biztosításáról.​

Méltányossági ápolási díj

7. §

(1) Az önkormányzat képviselő-testülete méltányossági ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és a családban az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135 %-át, egyedülálló esetén annak 160%-át nem haladja meg.

(2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvosnak az Szt. 43. §-ában foglaltak szerint kiállított igazolást és szakvéleményt. A képviselő-testület a szakvélemény felülvizsgálatát az illetékes módszertani intézmény által kijelölt szakértőtől kérheti.

(3) Az ápolási díjat nem lehet megállapítani, illetve meg kell szüntetni, ha az ápolt személy állapota az állandó ápolást nem teszi szükségessé, továbbá ha az Szt. 42. § (1) bekezdésében megjelölt jogosultságot kizáró körülmény áll fenn/következik be.

(4) Az önkormányzat által megállapított ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-ával megegyező összeg.

(5) Az ápolási díjra való jogosultságot kétévente felül kell vizsgálni, az előző felülvizsgálatot követő második év március 31. napjáig.

Önkormányzati segély

8. §

(1) Az önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati segélyt állapíthat meg annak,

a) aki a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került (betegség, elemi kár, haláleset, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása érdekében, iskoláztatás biztosítása érdekében, gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások miatt, vagy aki a gyermek/ek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak)

b) aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti,

c) időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd és minden tőle elvárhatót megtesz, hogy élethelyzetének megfelelő jövedelemhez jusson.

d) a községben állandó bejelentett lakcímmel rendelkező szülőnek, aki életvitelszerűen a településen lakik és gyermeke a születését követően ténylegesen a család gondozásába kerül.

 (2) Az (1) b) pont szerinti kérelemhez, a kérelem benyújtásával egyidejűleg a jövedelemigazolásokon túl csatolni kell a temetés költségeiről a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát, az elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát, amennyiben nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kéri az önkormányzati segélyt.

(3) A (1) d) pont szerinti kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

(4) Az ellátás megállapításánál figyelembe vehető figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár

a) az (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-a, egyedülálló esetén 150 %-a

b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a támogatás jövedelmi helyzetre való tekintet nélkül nyújtandó.

c) az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben nem történik jövedelemvizsgálat, a segély alapja a gyermek születésének ténye.

Az önkormányzati segély összege

9. §

(1) Az önkormányzati segély összege a 8. § (1) a) és c) pontjában meghatározott esetben legalább 2.000,- Ft.

(2) A 8. § (1) b) pontjában meghatározott esetben az önkormányzati segély összege 50.000,- Ft, de elérheti a számlával igazolt költségek 100 %-át, amennyiben a kérelmező és családja jövedelmét csak az önkormányzattól kapott támogatás képezi.

(3) Az önkormányzati segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. A havi rendszerességgel megállapított önkormányzati segély betegség, elemi kár miatti anyagi segítségnyújtás, rendszeres nevelési támogatás, taníttatáshoz való hozzájárulás lehet, mely legfeljebb hat hónapra állapítható meg.

(4) A 8. § (1) a) és c) pontja szerinti önkormányzati segély ugyanazon kérelmezőnek vagy vele közös háztartásban élő személynek egy éven belül legfeljebb 4 alkalommal nyújtható.

(5) A 8. § (1) d) pontja szerinti önkormányzati segély összege 50.000,- Ft/gyermek.

(6) Az önkormányzati segély egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. Természetbeni ellátás különösen: élelmiszer, tűzifa, gyógyszer, ruházat megvásárlása.

Méltányosság különleges esetben

10. §

A képviselő-testület különös méltánylást érdemlő esetben (különösen: rendkívüli szükséghelyzet, elemi kár) a körülmények mérlegelésével a 8. §-ban leírt feltételektől eltekintve önkormányzati segélyt állapíthat meg, melynek összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét, és egy család részére egy évben legfeljebb egyszer adható.

Köztemetés

11. §

(1) A polgármester önkormányzati hatáskörében eljárva az Szt. 48. §-ában leírtak szerint gondoskodik a köztemetésről.

(2) Az önkormányzat a köztemetés költségeit hagyatéki teherként a közjegyzőnél bejelenti, vagy az eltemettetésre köteles személyt megtérítésre kötelezi. 

Méltányossági közgyógyellátás

12. §

Méltányosságból, egyedi elbírálás alapján annak a személynek is megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultsága

a) aki egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 280 %-át nem haladja meg és havi rendszeres gyógyító ellátása költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át eléri,

b) aki családos és az egy főre jutó havi jövedelme közgyógyellátásra jogosult az a személy, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 260 %-át nem haladja meg és havi rendszeres gyógyító ellátása költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át eléri,

c) aki 75. életévét betöltött személy, amennyiben havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége a 2.000,- Ft-ot meghaladja.^[1]

Alapszolgáltatások

13. §

(1) Az alapszolgáltatások megszervezésével az önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból vagy más okból származó problémák megoldásában.

(2) Az önkormányzat a következő alapszolgáltatásokat nyújtja: házi segítségnyújtás, családsegítés.

Házi segítségnyújtás

14. §

(1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítésnyújtás keretében biztosítani kell:

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) A házi segítségnyújtást az önkormányzat a település rászorultjai részére a Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Siklós Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ útján biztosítja 2014. február 28-ig. 2014. március 1-től az önkormányzat a Villányi Mikrotérségi Szociális és Gyermekjóléti Társulás útján biztosítja a házi segítségnyújtás alapszolgáltatást.

Családsegítés

15. §

(1) A családsegítés célja a szociális vagy mentálhigiénés problémák, egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése.

(2) A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő Szt. szerinti jelzőrendszer működik.

(3) A családsegítés keretében elsősorban a Szt.-ben meghatározott programokat és szolgáltatásokat kell biztosítani.

(4) A családsegítési feladatokat az önkormányzat 2014. február 28-ig a Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Siklós Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálata intézményén keresztül látja el. 2014. március 1-től a családsegítés alapszolgáltatást az önkormányzat a Villányi Mikrotérségi Szociális és Gyermekjóléti Társulás útján biztosítja.​

Záró rendelkezések

16. §

(1) E rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 9/2006.(IX.20.) önkormányzati rendelete és az azt módosító 5/2008.(II.15.) és 7/2009.(IX.25.) önkormányzati rendelet.

Ipacsfa, 2013. december 30.

Kihirdetési záradék:

A rendelet a mai napon kihirdetésre került.

Ipacsfa, 2013. december 31.