TEKLAFALU község Önkormányzata Képviselőtestülete

5/2005. (VIII.22.) rendelete

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

Teklafalu község Önkormányzatának Képv iselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény

16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi

LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása

érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelõen,

illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének

felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített érté-

keinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket,

jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet

alkotja meg.

 A rendelet hatálya

1.§ 

1. A rendelet területi hatálya Teklafalu község teljes közigazgatási területére terjed ki.

2. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más épít-

ményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani,

korszerű síteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt

adni az általános érvényû elő írások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá

tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. E rendeletben nem sza-

bályozott kérdésekben az országos településrendezési és építési követelményekről

szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) elő írásai alkalma-

zandók.

3.  Szabályozási elemek:

a.)  I. rendű szabályozási elemek (közlekedési elemek, területfelhasználási módok,

területfelhasználási egység határa (kivéve a c pontban rögzített esetet), ame-

lyeket csak a településszerkezeti terv felülvizsgálatára  és módosítására előírt

eljárással lehet megváltoztatni),

b.) II. rendű szabályozási elemek (az a.) és c.) pontokban nem szereplő elemek,

amelyeket csak a szabályozási terv módosítására előírt eljárással lehet meg-

változtatni),

c.) III. rendű szabályozási elemek (hatósági eljárásban, illetve önkormányzati ren-

deletben módosíthatók, pontosíthatók, kiegészíthetők):

Hatósági eljárásban módosítható, vagy meghatározható:

–  az illetékes szakhatóság hozzájárulásával a védő sávok és területek,       

–  telekalakítási terv alapján a hátsó telekhatáron haladó övezet-, építési öve-

zet és területfelhasználás-szabályozási vonal, valamint a terület-

felhasználási egységen belüli területet kiszolgáló út.    

Önkormányzati rendeletben módosítható, vagy meghatározható:

–  a belterületi határ a beépítésre szánt területek fejlesztési ütemével össz-

hangban, 

–  a sajátos jogintézmények köre, 

–  szakvélemény alapján a helyi védett terület, építmény, vagy objektum listá-

ja. 

4. A rendelet a HÜBNER Tervezõ KFT -/2005. munkaszámú dokumentációjának

TSZT, KSZT, BSZT rajzszámú tervlapjaival együtt érvényes.

I. FEJEZET

Az engedélyezés általános szabályai

2.§ 

1. A képviselő testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevé-

kenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabályban

(46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 9.§) meghatározott építési munkák körét nem bővíti.

2. A földmunkával járó beruházások tervezése és engedélyezése során a kulturális

örökségvédelemről s zóló törvény (2001. évi LXIV. törvény) rendelkezéseit érvényre

kell juttatni.

3.§ 

Az építési engedélykérelmekhez a jogszabály szerint (46/1997. (XII.29.) KTM rendelet

12.§, illetve 17.§) egyéb mellékleteket nem kell csatolni, kivéve a helyi építészeti érté-

kek védelmérõ l szóló (HÉSZ 28.§  3. bekezdés) előírásokat.

 Geológiai általános előírások

4.§

1. Új építés esetén elvi engedélyezési eljárást is kell lefolytatni és a felmerülő  kérdé-

seket előzetesen kell tisztázni:

-  Épület, vagy egyéb építmény esetén, ha annak főfala 2 m-nél nagy obb magasságú

természetes vagy mesterségesen kiképzett kőzetfallal érintkezik,

-  ha az építési területen vagy azzal közvetlenül szomszédos földrészleteken fel-

színmozgásos jelenség (terepfelszínen zökkenés, csúszás, süllyedés, idő szakos

vízjelentkezés) mutatkozik,

-  2 m-es vastagságot meghaladó bevágások, feltöltések, egyedi tereprendezések,

továbbá vájással vagy terepszint megbontásával létesülő pincék kialakításakor.

2. A bevágásokkal, tereplépcsőkkel tagolt területek beépítése előtt mérnökgeológiai,

geotechnikai vizsgálatokra alapozva kell tisztázni a beépítés feltételeit.

3. Terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építmé-

nyeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik. Az érintett területeken az építési en-

gedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia és a tervezés során figyelembe kell

vennie az építési terület pince és üregviszonyait.

4. A területet borító kőzetliszt felszínmozgásos jelenségek kialakulására való hajlama

és erózióérzékenysége miatt a csapadékvíz elvezetést kiemelt gondossággal kell

megtervezni.

5. Új területek beépítésének alapfeltétele, hogy a beépítésre tervezett területeken és

közterületeken a felszíni vizek eróziómentes és akadálytalan elvezetése biztosított

legyen.

6. Mélyfekvésű, magas talajvízállású területeken építmények létrehozása előtt a talaj-

víz várható szintjét is tisztázó talajmechanikai, geotechnikai vizsgálatokkal kell tisztáz-

ni az igénybevett kőzettér állapotát. Felszín alatti építmények létrehozásának feltétele-

it a talajvíz várható szintjének ismeretében kell meghatározni.

7. Jelentősebb mértékű , vagy felszínmozgásra veszélyes területek igénybevétele,

illetve belterületbe vonás előtt az építési tevékenység megalapozására geotechnikai,

mérnökgeológiai szakági munkarész készítése szükséges.

8. Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos

engedélyezési eljárás ok közül az alábbi esetekben kell bevonni a Magyar Geológiai

Szolgálatot:

-   7 m-nél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó előregyártott, vagy

vázas tartószerkezetû  építményeknél,

-   5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél,

-   3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő  tereprendezéssel járó építkezések

esetén (feltöltés, bevágás),

-   a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervező

vagy az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket

észlel.

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

5.§ 

1. Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szemponto-

kat, melyeket számára a vonatkozó jogszabály (46/1997. (XII.29.) KTM rendelet) köte-

lezően meghatároz, továbbá vizsgálja, hogy a tervezett létesítmény megfelel-e az épí-

tett környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása elvárásainak (lásd: 1997. évi

LXXVIII tv. 6.§ 1/b. bek.).

2. Az építési övezeti, övezeti előírásoknak nem megfelelő épületek abban az esetben

bővíthetők, ha:

-  nem állnak építési korlátozás, vagy tilalom alatt;

-  vízszintes irányú bővítésük nem jár a hatályos előírások szerint megengedhető

beépítettségnél esetleg már nagyobb beépítettség további növelésével, valamint

az építési határvonalak átlépésével;

- függőleges irányú bővítésük nem növeli tovább a hatályos elő írások szerint meg-

engedhető építménymagasságnál esetleg már nagyobb építménymagasságot, to-

vábbá a telekhatároktól való távolság (a H/2 szabály alkalmazása miatt) nem korlá-

tozza az építménymagasság növelését, továbbá az építménymagasság növelése

nem korlátozza a szomszédos telkek építési lehetőségét,

- a bővítést a szomszédos épületektől betartandó távolságok nem korlátozzák.

3. A 2. bekezdésben foglaltaktól eltérően építés (illetve telekalakítás) a szabályozási

tervvel nem egyező  területfelhasználás esetében akkor is engedélyezhető, ha:

a.) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészsé-

gi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,

b.) a terv szerinti területfelhasználás nagyobb távlatban (tíz, vagy több év) válik ese-

dékessé és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi

költségesebbé (amennyiben az építtető vállalja a kártalanítás nélküli elbontási kö-

telezettséget, érték létrehozása is engedélyezhetõ, azonban az építmény ideigle-

nes meglétét, illetve az építtető kártalanítás nélküli elbontási kötelezettségét az in-

gatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni).

4. Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terü-

let-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem

adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban

közölni kell.

5. Épület építése csak olyan telken engedélyezhetõ, amelynek közterületről, vagy ma-

gánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.

6. Állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál a vonatkozó önkormányzati

rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.

Telekalakítási rendelkezések

6.§

1. Az új telkek legkisebb méreteit az építési övezeti előírások szerint kell megállapíta-

ni.

2. A korábban kialakított építési telkek akkor  is beépíthetőnek minősülnek, ha a mére-

teik csak a kialakításuk idején hatályos előírásoknak felelnek meg.

Közterületek használata

7.§

1. A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja,

azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

2. A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzá-

járulása szükséges.

3. A község közterületein engedélyezhető  eltérő használat az alábbi lehet:

- hirdető (reklám) berendezés elhelyezése. Hirdető és reklámtábla különállóan lakó-

telken belül nem helyezhető el. Az épület homlokzatán 1 m2-nél nagyobb felületű

hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet, fényreklám és reklám-, cég-,

vagy címtábla nem helyezhetõ  el.

-  árusító pavilon (mozgó árusítóhely) létesítése,

- közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhely, töltőállomás) kialakí-

tása,

-  köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak) elhelyezése,

-  szobor, díszkút elhelyezése,

- távbeszélő fülke elhelyezése,

-  építési munkával kapcsolatos létesítmények, állványok elhelyezése, ideiglenes

építőanyag tárolás,

- rendezvények épületei.

Közterületen építményt az OTÉK 39. és 40.§-a alapján úgy kell elhelyezni, hogy az a

közterület, közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem akadályozhat-

ja.

4. A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának idő tartamát, a közterü-

let-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa ese-

tenként, pályázat útján, esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli hasz-

nálat szankcióit tartalmazó külön rendeletben szabályozza.

A közművesítés mértéke, közművek elhelyezésének, üzemeltetésének rendje

8.§

1. Közművesítettség szempontjából a beépítésre szánt területek részleges közmûve-

sítettségű nek minõsülnek, azaz

-  közüzemi energia szolgáltatást (villamos energia),

-  közüzemi ivóvíz szolgáltatást,

-  a szennyvíz elszállítását,

-  közterületi nyitott, vagy zárt rendszerû csapadékvíz elvezetést

kell biztosítani.

A közüzemi szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig a szakszerű  közmű pótló (zárt gyűj-

tő ) betervezése és kivitelezése kötelezõ .

2. Az új területek beépítésének elő feltétele a közművesítés, különös tekintettel a

szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő

területeken a közművek megvalósításáig szakszerû közműpótló (zárt gyűjtő) beterve-

zése és kivitelezése kötelező.

Az ingatlanok vízcsatlakozása/rákötése a szennyvízcsatorna-hálózatra annak kiépülé-

sét követően egy éven belül kötelező. A felhagyott szennyvíz gyűjtőtárolókat és szik-

kasztókat, a csatornára rákötést követõen 60 napon belül meg kell szüntetni.

Beépítésre szánt területeken, ahol a csapadékvíz elvezetése még nem megoldott, a

beépítés előtt a területek vízelvezetésének vízjogi engedély (18/1996. (VI.13.) KHVM

rendelet) alapján történő  megvalósítását engedélyeztetni kell.

3. A közművek területigénnyel járó létesítményeit, továbbá a működésük által megkö-

vetelt védő területeket a szabályozási terven jelölt területeken kell elhelyezni.

4. A szennyvizek elhelyezésére (kezelésére, tisztítására) vonatkozóan a mindenkori

hatályos elő írások mérvadók.

5. A közművek elhelyezésével érintett területeken belül építmény elhelyezése csak az

illetékes szakhatóság eseti előírásai szerint (esetleg ideiglenes jelleggel) kerülhet sor.

6. A nyomvonalas közművek tervezőinek be kell tartani az elhelyezés területét biztosí-

tó 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 26.§ (1) bekezdésének és a nyomvonal jellegû

építmények keresztezésérő l és megközelítéséről szóló 4/1981. (III.11.) KPM-IpM

együttes rendelet 5.§ (2) bekezdése alapján kiadott 9004/1982. KPM-IPM számú

együttes közleményének előírásait. További műszaki iránymutatást az MSZ 7487 ad,

míg a nyomvonalas távközlési építmények engedélyezésének feltételeit a 29/1999.

(X.6.) KHVM rendelet határozza meg.

 Az építmények elhelyezése, kialakítása

9.§

1. A területen csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes - elsősor-

ban egyedi tervezésû - építmények építhetők, amelyeket a telek adottságainak, a kör-

nyezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátossá-

gainak megfelelõen alakítottak ki. 

2. Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket)

úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szem-

pontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.

4. Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges

átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad.

5. Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan, az

utcai építési vonaltól minimálisan 5,0 méteres távolságban keresztszárnnyal is bő vül-

hetnek.

6. Az elõírásoknak nem megfelelõ kialakult oldalkert esetében az építmények közötti

telepítési távolság fenntartható, az eredeti épület kontúrján belül új épület építhető a

tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával.

7. Terepszint alatti építmény az OTÉK 1. sz. melléklete 77. pontja szerint bárhol léte-

síthető , de:

a.) az építési telken csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből,

b.) a terepszint alatti építmény feletti zöldfelületet is csak tetőkertként szabad szá-

mításba venni az OTÉK 25.§-ában rögzítettek szerint, a terepszint alatti főfunk-

ció (pl. üzlet, műhely, stb.) területét a szintterület mutatóban figyelembe kell

venni, (szintterület mutató: egyes telkekre vonatkoztatandó viszonyszám, az egy

telken elhelyezhető épület(ek) összes szintterületének és a telek területének

hányadosa.

8. Az építési helyen belül az épületet – az építési engedélyezési eljárás során – úgy

kell elhelyezni, hogy a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes lefolyása, ugyan-

akkor a létrehozott építmények állékonysága is biztosított legyen.

9. 10 m-nél magasabb önálló hírközlési építmény, szerkezet a belterületen, illetve me-

zőgazdasági területen gyepterületen belül, illetve táj- és természetvédelmi területen és

a korlátozott használatú mezőgazdasági területeken belül nem helyezhető el.

 Az állattartó épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó szabályok

lakóterületen

10.§

1. Állattartó épület ott létesíthető, ahol az állattartásról szóló önkormányzati rendelet

ezt lehetővé teszi. Az állattartási rendelet korszerûsítését – jelen szabályozási rende-

lettel párhuzamosan, azzal szinkronban – el kell végezni.

2. A meglévő gazdasági épületek állattartási épületté történő átalakítási, bővítési

munkái is építési engedélyhez kötöttek.

3. Betartandó a (49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet 1 sz. mellékletében) foglaltak, mely

az állattartó telepek építése, vagy felújítása során figyelembe veendõ előírásokat tar-

talmazza.

4. Az állattartó épületek elhelyezésekor és telepek létesítésekor betartandó legkisebb

távolságok és védőtávolságok vonatkozásában a vonatkozó rendeletben (41/1997.

(V.28.) FM számú rend.), valamint az Országos Tisztifőorvosi Hiv atal által kiadott OTH

3003/98. számú levelében foglaltakat kell figyelembe venni (lásd: 1. számú melléklet a

HÉSZ 10.§-ához). 

Jármûvek elhelyezése

11.§

1. Az OTÉK 42.§. (10), (11) bekezdésben, a várakozó helyek kialakítására és számá-

ra vonatkozó, szabályoktól való eltérést önálló parkolási rendeletben kell meghatároz-

ni.

Tűzvédelem

12.§ 

1. Az építmények közötti tűztávolságok, telepítési távolságok tekintetében a beépítés-

re szánt területek kialakításánál figyelembe kell venni az Országos Településrendezé-

si és Építési Követelményekrõ l (OTÉK) szóló 253/1997. (XII.29.) korm. rendelet 36.§

(1)-(3) bekezdésében foglaltakat a vonatkozó rendelettel (36/2002. (III.7.) korm. ren-

delet) együtt.

2. Az építési telkek kialakítása és az azokon elhelyezésre kerülő építmények létesíté-

se során a vonatkozó rendelet (253/1997. (XII.20.) korm. rendelet 52.§) a tűzbizton-

ságra előírt a) – e) pontjai betartandók, az építményekkel szemben támasztott tűzvé-

delmi követelmények teljesítésével kapcsolatban a vonatkozó rendelet (2/2002. (I.23.)

BM. rendelet 5. sz. melléklet I/1.-I/9. fejezet) előírásait kell figyelembe venni.

3. A település tűzivíz (oltóvíz) ellátását, valamint a tűzoltás előfeltételeit (tűzoltási út,

terület, stb.) a vonatkozó rendelettel (35/1996.(XII.29.) BM rendelet) közzétett Orszá-

gos Tűzvédelmi Szabályzat 22-23.§-nak, valamint a 46-55.§-nak az oltóvízzel kapcso-

latos előírásai szerint kell kialakítani, illetve biztosítani.    

4. A III-V. tűzállósági fokozatú (fa, vagy más éghető anyagú külső térelhatároló szer-

kezetű, falazatú, héjazatú) anyagból létesítendő építmények esetében be kell szerezni

az illetékes elsőfokú tűzvédelmi hatóság szakhatóságának állásfoglalását.

II. FEJEZET

A belterületi határ megállapítása

13.§

1. A község belterületét növelni, illetve csökkenteni a szabályozási terven jelölt terület-

tel, a tényleges felhasználás szándékának testületi határozattal történő megerősítését

követõen lehet. 

2. A tervezett belterület bővítés az igények ismeretében ütemezetten történhet (lásd:

1.§ 3. bekezdés c. pontja).

Településszerkezet, területfelhasználás

14.§

A szabályozási terv

a.) a község közigazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt

területre, ezeken belül pedig különböző területfelhasználási egységekre osztja fel;

b.) a beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit külön-

böző  építési övezetekbe sorolja;

c.) a beépítésre nem szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit

különbözõ övezetekbe sorolja;

d.) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem

minősülő területekre osztja.

15.§ 

A község beépítésre szánt területén a következõ területfelhasználási egységek van-

nak:

a.) lakóterület (falusias lakóterület):  Lf, 

b.) vegyes terület (településközpont vegyes terület):  Vt, 

c.)  gazdasági terület (kereskedelmi szolgáltató és ipari gazdasági terület):

Gksz, Gip ,

d.) különleges terület:  K. 

 16.§ 

A község beépítésre nem szánt területén a következõ területfelhasználási egységek

vannak:

a.) közlekedési, közműelhelyezési, hírközlési terület:     KÖ, 

b.) zöldterület:  Z, 

c.) erdő terület:  E, 

d.) mezőgazdasági terület:  M, 

e.) vízgazdálkodási terület:  V. 

A szabályozási elemek értelmezése, fogalommeghatározás

17.§

1. Lásd 1.§ 3. bekezdést.

2. A szabályzatban használt homlokzatmagasság meghatározása:

- az építmények egyes homlokzatfelületeinek külön-külön számított (az OTÉK 1. sz.

mellékletének 23. pontja szerint) F/L értéke.

3. Megjegyzés:

-  az építési övezetek építési használatát tartalmazó táblázatokban a telkekre és

építménymagasságokra vonatkozó értékek új telekalakításokra, illetve új épületek

építésére értendők,

- a  K  jel a kialakult állapotra utal.

4. Szintterület mutató: egyes telkekre vonatkoztatandó viszonyszám, az egy telken

elhelyezhetõ épület(ek) összes szintterületének és telekterületének hányadosa.

5. A jelenlegi közterület felöli telekhatár – amennyiben a terv másként nem rendelke-

zik – kötelező szabályozási vonalnak tekintendő. 

 A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEI

Falusias lakóterület (Lf)

18.§ 

1. A területen az OTÉK 14.§ (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények he-

lyezhetõk el.

2. A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre – mező- és

erdő gazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari

építmény – vonatkozó szabályok:

2.1. A gazdálkodási célú épület – ha a telken lakóépület is van – nem lehet nagyobb

az építési telek méretének 15%-ánál. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás épít-

ményeivel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre vonatkozó mértéknél.

2.2. Gazdálkodás céljára elsősorban a meglévő gazdasági épületeket kell felhasznál-

ni.

2.3. A meglévő  gazdasági épület felhasználásakor

a.)  állattartó épület esetében a lakóépülettel esetleg meglévő közvetlen kapcsolatot

meg kell szüntetni,

b.)  a gazdasági épület telekhatáron álló – vagy csorgóközzel a telekhatáron álló –

épületrészén – falán, tűzfalán – a telekhatárra néző nyílást, természetes, vagy

mesterséges szellőzőberendezést meg kell szüntetni.

2.4. A gazdálkodás célját szolgáló épület a községben kialakult oldalhatáron álló be-

építésnek megfelelõen oldalhatáron, illetve csorgóközzel az oldalhatárra helyezhető

el.

2.5. A telkek beépítésének hagyományai szerint a gazdálkodás célját szolgáló épület

a gazdas ági udvar végén keresztbefordítottan is építhető. Keresztcsűrök zártsorúan is

elhelyezhetők, ez esetben is biztosítani kell a hátsókertbe való bejárást.

3. A kialakult építési övezetekben maximum két telek vonható össze. Az újonnan ki-

alakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége 40,0 m.

4. A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépí-

tési elő írásokat a következõ  táblázatok tartalmazzák:

 OTÉK                          Lf-1 jelû építési övezet                                                HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret  -  K-2500   m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete  -  K –24  m

A beépítési mód                                            -  K                       

oldalhatáron álló

  A megengedett legnagyobb építménymagasság  -  4,5                              m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke  30  30  %

A zöldfelület legkisebb mértéke  40  40  %

Lf-2 jelû építési övezet                                   OTÉK        HÉSZ          

A kialakítható legkisebb telekterület méret  -  K – 900   m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete  -  K – 18  m

A beépítési mód                                            -  K                       

oldalhatáron álló,

A megengedett legnagyobb építménymagasság  -  4,5  m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke  30  30  %

A zöldfelület legkisebb mértéke  40  40  %

Ahol a terv külön nem jelöli, a ter ületen az elő-, oldal- és hátsókert méretét az OTÉK

35.§-a szerint kell meghatározni. 

Az  Lf-1, Lf-2  építési övezetben az utcai homlokzatmagasság a kialakulthoz igazodjon.

5. A telek beépítettség az Lf-1 û építési övezetben 80,0 m mélységgel, az Lf-2 építési

övezetben  40,0 m mélységgel mélységgel számítandó, ahol a tervlap jelöl.

6. A területre vonatkozó részletes előírások:

a.) A területen a kialakult egységes karakter megőrzése érdekében csak olyan

építmények építhetők, amelyek illeszkednek a terület történeti hagyományai-

hoz, a beépítés karakteréhez, a telek adottságaihoz, valamint a rendeltetésük

követelményeihez. A tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az

épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve meg-

választani. Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az építési ható-

ság és a tervező kérheti a területi főépítész állásfoglalását. Az épületek töme-

géből adódó változatos tetőformák, a hagyományokban gyökerezõ kontyolások

és fióktetők alkalmazása ajánlott. 

b.) Az egyes épületek egységes megjelenését biztosítani kell. Az adott épületen

csak egységes építőanyagok (tetőfedés, homlokzatképzés, stb.), egységes

színezés alkalmazható. Az épület portáljait a teljes épületre egymással össz-

hangban, egységesen kell kialakítani.

c.) A héjalás cserép, vagy cserép jellegű, a környezethez illeszkedő színezésű  le-

gyen.

d.) Lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) – kialakult állapot kivételével

– legfeljebb 4,0 m építménymagasságú, a helyi hagyományoknak megfelelő  ki-

alakítású, anyaghasználatú lehet.

7. Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 0,5.

Településközpont (vegyes) területe (Vt)

19.§

1. A területen az OTÉK 16.§-ában megnevezett építmények helyezhetők el.

2. E területfelhasználási egységbe (területbe) a községközpont és környezetének te-

rülete tartozik.

3. A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat

tartalmazza:

                                                       OTÉK                         Vt  jelű építési övezet                                                 HÉSZ

A kialakítható legkisebb telekterület méret  -  K – 700  m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete  -  K – 12   m

A beépítési mód                                            -  K                       

oldalhatáron álló, 

A megengedett legnagyobb építménymagasság  -  K –-5,0  m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke  80  50  %

A zöldfelület legkisebb mértéke  10  25  %

4. A területre vonatkozó részletes előírások:

a.) A területen a kialakult egységes karakter megőrzése érdekében csak olyan

építmények építhetők, amelyek illeszkednek a terület történeti hagyományai-

hoz, a beépítés karakteréhez, a telek adottságaihoz, valamint a rendeltetésük

követelményeihez. Az illeszkedés teljesülését az építési hatóság ellenőrzi. Az

illeszkedési feltételek igazolásához az önkormányzat és a tervező kérheti a

megyei fő építész állásfoglalását.

b.) Az egyes épületek egységes megjelenését biztosítani kell. Az adott épületen

csak egységes építőanyagok (tetőfedés, homlokzatképzés, stb.), egységes

színezés alkalmazható. Az épület portáljait a teljes épületre egymással össz-

hangban, egységesen kell kialakítani.

c.) Az épületek tetőzete a hagyományos formákhoz igazodó, magastetős konst-

rukcióban készülhet. Az épületek tömegéből adódó változatos tetőformák, a

hagyományokban gyökerező kontyolások és fióktetők alkalmazása ajánlott.

d.) A héjalás cserép, vagy cserép jellegű, a környezethez illeszkedő színezésű  le-

gyen.

5. Az övezetben raktárak, garázsok az utcára közvetlenül nem nyithatók, azok meg-

közelítésére az utca felől kapuval lezárt átjárót, vagy áttört kerítést kell létesíteni.

6. Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,5.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz) 

20.§

1. A területen az OTÉK 19.§-ában megnevezett építmények helyezhetők el.

2. E területfelhasználási egységbe (területbe) egy új tervezett mentén kialakítandó

kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület tartozik.

3. A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat

tartalmazza:

 Gksz jelű építési övezet                                  OTÉK        HÉSZ   

A kialakítható legkisebb telekterület méret  -  1800  m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete  -  20    m

A beépítési mód                                            -  szabadonálló  

A megengedett legnagyobb építménymagasság  -  6,0  m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke  60  50  %

A zöldfelület legkisebb mértéke  20  20  %

4. A területre a jelenlegi telekstruktúra megváltoztatásához telekalakítási terv készí-

tendő .

6. Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,5.

Ipari gazdasági terület (Gip)

21.§ 

1.  A területfelhasználási egységben elsősorban az ipari, energiaszolgáltatási és tele-

pülésgazdálkodási, valamint mezőgazdasági építmények helyezhetők el.

2. A területen nem helyezhető el:

-  egészségügyi, szociális épület,

-  roncsautó tároló és bontó telepek.

3. E területfelhasználási egységbe az igazgatási területen kialakult mezőgazdasági

üzemi terület (major) tartozik.

4. A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat

tartalmazza: 

 Gip jelű építési övezet                                    OTÉK        HÉSZ          

A kialakítható legkisebb telekterület méret  -  K – 2000   m2

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete  -  K – 30   m

A beépítési mód                                            -  szabadonálló  

*  - 3,0-5,0 m  A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke  30  30  %

A zöldfelület legkisebb mértéke  40  40  %

*    a legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a

technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága. Az

indokoltságot az építési hatóság bírálja el.

5. Az építési telekre megengedett legnagyobb szintterület mutató 1,0.

 Különleges területek (K)

22.§ 

1. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő

építmények különlegessége miatt (jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy

a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítés-

re szánt területfelhasználású területektől eltérnek.

2.  K-T  jelû építési övezet: temető 

 K-T jelű építési övezet                                    OTÉK        HÉSZ          

A kialakítható legkisebb telekterület méret  -  m2                               nincs

kikötés  A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete  -  m

                                               mélységi mérete  -                                                 m

A beépítési mód                                            -  szabadonálló  

* A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság  -  4,0                       m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke  40  40  %

A zöldfelület legkisebb mértéke  40  50  %

*  Kivételt képez a harangláb, harangtorony építmény.

3.  K-Sp  jelű építési övezet: sportterület

 K-Sp jelű építési övezet                                   OTÉK        HÉSZ   

A kialakítható legkisebb telekterület méret  -  m2                               nincs

kikötés  A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete  -  m

                                               mélységi mérete  -                                                 m

A beépítési mód                                            -  szabadonálló  

A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság -  3,5-7,5*  m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke  40  10  %

A zöldfelület legkisebb mértéke  40  60  %

*  Kivételt képez a sportterület üzemeltetése szempontjából szükséges berendezés, 

  építmény.

4.  K-H  jelű építési övezet: hulladéklerakó:

 K-H jelű építési övezet                                    OTÉK        HÉSZ   

A kialakítható legkisebb telekterület méret  -  m2                               6000

A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete  -  m

                                               mélységi mérete  -                                                 m

A beépítési mód                                            -  szabadonálló  

A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság -  3,5-4,5*  m

A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke  40  10  %

A zöldfelület legkisebb mértéke  40  40  %

*  Kivételt képez a hulladéklerakó terület üzemeltetése szempontjából szükséges beren-

dezés, építmény.

 A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEI

Közlekedési, közműelhelyezési, terület

23.§

1. E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26.§ (1) és (3) bekezdésben leírt

célra szolgál.

2. Az e területbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét a szabá-

lyozási terv jelöli. E területsávba eső meglévő épületeken mindennemű építési tevé-

kenység – a területsáv kialakításának várható idejét, az épületeknek a területsávban

elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az

illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével – engedé-

lyezhetõ.

3. A közutak építési területének legkis ebb szélességét – ahol a szabályozási terv

másként nem jelöli – az OTÉK 26.§ (2) bekezdés szerint kell biztosítani.

4. A község közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai – mivel közlekedési és közmû

létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők – a jelenlegi szabályozási

szélességükben megmaradnak.

5. Az építési telkeket kiszolgáló utak építési területének a szélessége a keresztmet-

szeti elemek helyszükségletének méretezése alapján telekalakítási eljárás keretében

csökkenthető, amennyiben ahhoz az út- és közműkezelők, valamint a szakhatóságok

hozzájárulnak.

6. Hírközlési létesítmények közterületen az ágazati szabványok, szakhatósági előírá-

sok betartásával helyezhetők el.

7. Közút területét – szélességben, vagy hosszúságban – ütemezve kialakítani nem

szabad.

8. Azoknál a területeknél, ahol a közlekedés területeinek, létesítményeinek védő távol-

sága (OTÉK) nem biztosítható, a közlekedés elemeire környezeti hatásvizsgálatot kell

végezni és egyedi vizsgálat alapján meghatározni a szükséges műszaki és szervezési

intézkedéseket.

9. A dűlőutak szélessége kialakult, új dűlőút minimális szabályozás i szélessége 8,0 m.

10. Közterületen való építkezés, közmû- és útépítés nem károsíthatja a meglévő és

tervezett növénysávot. A „Fák védelméről” szóló 21/1970 (VI.21.) kormányrendelet

betartása kötelező .

11. 18 m szabályozási szélességet elérő közutak mellett legalább 1 oldalon fasort kell

telepíteni.

12. A közlekedési létesítmények elhelyezéséhez szükséges területek határát a szabá-

lyozási terv tartalmazza.

                           kategóriája             tervezési    szabály.   övezeti

az út jele, neve  meglévő tervezett                            széles-      

osztálya  sége (m)  jele

5808. átk. szak.,                     gyűjtőút  K.V.C  19 – 26  KÖu-1

Fő  u.

Vasút                              gyűjtőút K.VI.C 15 KÖu-1

utca

Csendes                           kiszolgáló        B.VI.d-D 16 KÖu-2

utca                                 út

tervezett                           kiszolgáló  B.VI.d-C min. 12 KÖu-2

új lakóutcák                                 út

Zöldterület

24.§

1. E területfelhasználási egységbe (területbe) a közparkok (Z) tartoznak.

2. A területen legfeljebb 3,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.

3. A közparkokat külön kertépítészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.

4. A közparkokban az OTÉK 27.§ (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény.

5. A meglévő és újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásá-

ról, esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.

6. Telken belüli beültetési kötelezettség helyeit a szabályozási terv jelöli.

7. A „Fák védelméről” szóló 21/1970 (VI.21. )kormányrendelet betartása kötelező.

 Erdõterület

25.§

1. Az erdőterület a település bel-, illetve külterületének legalább 1500 m       -t meghaladó

2

nagyságú, erdei növénytársulásokkal borított része.

2. A szabályozási terven az erdőterületek elsődleges rendeltetésük alapján gazdasági

( Eg ), védelmi ( Ev ) egységbe tartoznak, más területfelhasználási egységbe csak a

településrendezési terv módosításával sorolhatók át.

3. Az erdőterületeken az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

4. A terv erdõ területei - építési szempontból - az alábbi területegységekre tagolódnak:

-   Ev  - védelmi (védett és védõ) rendeltetésû erdőterületek, a területen építményt

elhelyezni nem lehet, 

-   Eg  - gazdasági rendeltetésû erdőterületek, 

5. Ahol az erdő adott létesítmény védelmét szolgálja ( Ev ), ott bekerítése engedélyez-

hető. A véderdő létesítése és fenntartása az adott létesítmény tulajdonosát terheli. A

védelmi rendeltetésű erdőben tarvágás nem, csak szálalóvágás, vagy természetes

felújítás engedélyezhető. 

6. Az  Eg  – jelű területeken 100 000 m -t (10 ha-t) meghaladó területnagyságú föld- 2

részleteken 0,5%-os beépítettséggel, az erdő  rendeltetésének megfelelő építmények

helyezhetõ k el.

a)    A  földrészleteken  létesítendő épületek legnagyobb építménymagassága

7,5 m lehet. A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meg-

haladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.)

magassága. Az indokoltságot a megyei fõépítész és az építési hatóság bírálja el.

b)    Az épületek a térség építési hagyományainak megfelelõen egyszerû tömegű ,

30-45° hajlásszögû, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek. 

7. Az erdőterületeken az országos és helyi építési előírásokon túl az adott terület mű-

velési ágának megfelelően az erdőkre, a föld- és talajvédelemre valamint a termé-

szetvédelemre vonatkozó előírásokat is be kell tartani.

8. Erdőt felszámolni, megszüntetni csak környezeti hatástanulmány alapján lehet,

amelynek tisztáznia kell, hogy

- az erdő rendeltetését igénylő területhasználat, tevékenység megszűnt-e,

- a megszűnő erdő kiváltható-e új telepítéssel,

- a megszűnés milyen környezeti, természeti, ökológiai és társadalmi hatások-

kal jár.

9. Belterületen erdőt kivágni csak engedély  alapján és biológiailag egyenértékű  erdő-

terület visszapótlása esetében lehet. Az egyenértékű erdősítést kiviteli tervben kell

rögzíteni, megadva a telepítés helyét, módját, területnagyságát, biológiai értékét és a

visszapótlás, elő fásítás ütemét.

10. A meglévő - és a fenti szabályok szerint nem beépíthetőnek minősülő  - beépített

ingatlanokon álló épületek kontúrjukon belül felújíthatók és korszerûsíthetők.

11. A véderdő jellegû fejlesztéseket úgy kell megvalósítani, hogy azok egy része köz-

használati, közparki funkció ellátására is alkalmas legyen.

12. A külter ületi szántó- és szőlőterületek közé ékelődött - és a szabályozási tervlapon

jelölt - erdőtagok fennmaradását biztosítani kell, amit tájképi, klimatikus, csapadékvíz

visszatartó és eróziót mérséklő hatásuk is indokol. 

13. Erdőtelepítésnél, fasorok létesítésénél elsősorban a tájra jellemző , őshonos, hosz-

szú életû  fafajokat kell alkalmazni.

14. Az erdősítési programokat lehetőleg a másképpen gazdaságosan nem hasznosít-

ható földterületeken kell megvalósítani.

 Vízgazdálkodási terület

26. §

1.  E területfelhasználási egységbe az OTÉK 30.§ (1) bekezdése szerinti területek,

valamint a vízműterületek tartoznak, ahol az OTÉK 30.§ (2) bekezdése szerint lehet

építményeket elhelyezni.

2.  A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett terüle-

tek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III.18.) Kormányrendeletben fog-

laltakat be kell tartani.

3. V-1 jelû terület: vízgazdálkodási terület, árok, patak,

V-2 jelû terület: vízgazdálkodási terület, mocsár, vízállás,

Mezőgazdasági terület

27. §

1. E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 29.§-a szerinti célt szolgálja.

2. A termőföldön történő építmény létesítéséhez a vonatkozó jogszabály (1994. évi

LV. tv. 70.§ (2) bekezdésének a) pontja) értelmében a földhasználónak talajvédelmi

szakhatósági hozzájárulást kell beszerezni az építési engedélyhez, elsősorban a hu-

muszos termő réteg megóvása és a csapadékvizek megfelelő elvezetése ellenőrzésé-

nek érdekében.

a) Termőföldet más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételesen –

első sorban gyengébb minőségû termőföld igénybevételével – lehet felhasznál-

ni.

b)  Az igénybevételt az indokolt szükségleteknek megfelelő  legkisebb területre kell

korlátozni.

c)  A beépítésre szánt területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósítá-

sától függően vonhatók belterületbe.

d)  Hatósági engedéllyel lehet külterületi földet belterületbe vonni.

e) A termőföld más célú hasznosítását a területileg illetékes földhivatal engedé-

lyezi.

3. Bármilyen termő földön történő tereprendezéshez (akár építmény elhelyezése ese-

tén is) a talajvédelmi hatóság engedélyét be kell szerezni az 1994. évi LV. tv. 62.§ (4)

bekezdésének  b) pontja és a 69.§ (1) bekezdésének a) pontja értelmében.

4. A szabályozási terven jelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület erdőterületté az

illetékes hatóságok jóváhagyásával, a településrendezési terveken nem jelölt közle-

kedési és vízgazdálkodási rendeltetésű területté a szabályozási terv módosításával

sorolható.

5. Gyepterületek megszüntetése és létesítése csak szakhatósági vélemény alapján

engedélyezhető.

6. A község mezőgazdasági területe - építési szempontból - az alábbi területegysé-

gekre tagolódik:

- nem beépíthető terület                                Má-0 

- általános (szántó)                                 Má-1

- korlátozott használatú terület (gyep, legelõ)   Má-2

7. Az előírások szerint maximálisan beépített földrészlet tovább nem osztható.

8. Általános mezőgazdasági övezet ( Má ):

a.)  Ebbe az övezetbe sorolandók a szabályozási tervben jelölt nem beépíthető  te-

rület ( Má-0 ), szántó ( Má-1 ), gyep, legelő  ( Má-2 ).

b.)  Az övezet területén erdő  is létesíthető.

c.) Szántó művelési ágú földrészleten építmény csak 100 000 m     -nél nagyobb

2

(minimum 100 m szélességű) telekterületen helyezhető el. 

d.) Az  Má-0  jelű nem beépíthető mezőgazdasági terület, mely természeti értéket

hordoz, fás legelõ, vízállásos terület. A privatizáció során a kialakult földrész-

letek az övezetben tovább nem oszthatók.

e.) Az  Má-1  jelű övezetben a maximális beépítettség 3%. A területen megvalósí-

tandó létesítmény építési engedély köteles, környezetét minimum 15 m-es

sávban zöldfelületként rendezni kell. Megoldását az engedélyezési terv része-

ként kell kezelni.

Az övezetben csak gazdasági épület építése esetén építhető lakóépület, a

beépítettség max. 1,5%-os nagyságának figyelembevételével.

Az épület földszintes, legfeljebb 4,50 m építménymagasságú lehet. A legna-

gyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a techno-

lógiai szempontból szükséges építmények  (kémény, stb.) magassága. Az in-

dokoltságot az építési hatóság bírálja el.

Magastető esetén a tető formát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az

épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve

megválasztani. Az illeszkedési feltétel teljesítésének igazolásához az önkor-

mányzat és a tervező kérheti a területi fõépítész állásfoglalását.

A keletkezõ szennyvizet zárt tárolóban kell gyûjteni és alkalmanként arra kije-

lölt ürítõhelyre kell szállítani.

Épület a dűlőút tengelyétől minimum 10,00 m-re helyezhető el.

f.) Az  Má-2  jelű  övezetben gyep valamint a szőlő, gyümölcsös művelési ágú föld-

részletek nem beépíthetők, ezeken a területeken épület nem helyezhető  el.

Olyan korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület, ahol az alap-

funkció mellett a környezet-, tájvédelem, ökológiai értékek is jelentősek.

Gyepterületek más művelési ágba való sorolása a táj- és természetvédelmi

szakhatóság engedélyével minősíthetők át.

9. Birtoktest – birtokközpont kialakítására vonatkozó szabályok:

- A mező gazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki az OTÉK

29.§ 5. pontja szerint.

-  A 3%-os beépíthetőség a birtoktestet alkotó földrészletekre külön-külön 

vonatkozik.

- A beépíthetőség alapján kiszámított épületeket a birtokközpont, vagy indokolt

esetben kiegészítõ  központ telkén is el lehet helyezni, ha

•  a telek területe a minimális 10 000 m        -t eléri,

2

•  a létesítmény nincs a szomszédos telekre korlátozó hatással,

•  a beépítettség a 45%-ot nem haladja meg.

- A birtokközpontban/kiegészítõ központban legfeljebb 7,5 m építménymagassá-

gú épületek létesíthetők. A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt eset-

ben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény,

stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el.

-  A birtokközpont és kiegészítő központ kialakításához előzetes elvi építési en-

gedélyt kell kérni.

10. A termőföldön történő  beruházásokat a talajvédelmi beruházások károsítása nél-

kül kell megvalósítani.

11. Gondoskodni kell a meliorációs beruházások során elkészült úthálózat fenntartá-

sáról.

12. Telkesítéseknél, az úthálózat módosításainál úgy kell eljárni, hogy az ne segítse

elő  a deflációs, eróziós kártételek, valamint szélsőséges vízháztartási helyzet kialaku-

lását.

13. Szennyvíztisztítóban keletkezõ szennyvíz, szennyvíziszap és a településen kelet-

kező egyéb nem veszélyes hulladék, valamint hígtrágya csak a talaj szennyezése

nélkül helyezhető ki termőföldre, a talajvédelmi hatóság engedélyével.     

 III. FEJEZET

Értékvédelem

Helyi védett épületek

28.§

1. A szabályozási terv készítése során elvégzett építészeti értékvizsgálat alapján helyi

védelemben ( HV ) részesült épületek listáját a 2. számú melléklet tartalmazza.

2. A helyi védelemben részesült épületek körét bővíteni, illetve szűkíteni a megyei

fő építész szakvéleménye alapján lehet.

3. A helyi védelem kiterjed az épületek, építmények teljes tömegére, szerkezetére,

anyagaira, díszítésére, színezésére és közvetlen környezetére, (telkére, hozzá tartozó

területére), és kiterjedhet kerítésére, kapuzatára, a csatlakozó terület kialakítására,

burkolatára.

 29.§

1. A védett épületek felújítási (bővítési) munkái során az épületek építészeti alaktani

rendje / alapvető tömege, utcai és udvari (tornácos) főhomlokzata, azokon a nyílás-

rend, tagozatok - lényegében a védelem tárgya - nem változhat.

2. Védett épület bővítése az oldalhatár mentén ill. rövid keresztszárnnyal az udvari

részen történhet. A keresztszárny a lakóház eredeti főbejárata (konyhai bejárat) után

helyezhető  el, így a lakóház eredeti tömegéből és tornácából a nagyobb rész érintet-

len maradhat.

3. A védett épület közvetlen szomszédságában lévő építkezés engedélyezési doku-

mentációját ki kell egészíteni utcaképpel, amely az adott építkezés két-két szomszé-

dos épületének utcai homlokzatát, kerítését, kapuzatát, valamint a jellemző növényze-

tet is tartalmazza.

4. Védett épületen v égzendő  minden olyan építési, tatarozási munkát, amely az épület

megjelenésében (akárcsak színében is) v áltozást okoz, csak az építési hatóság előze-

tes hozzájárulásával lehet végezni.

30.§

1. A tulajdonos köteles az épület, építmény jókarban tartásáról gondoskodni, azt a

meghatározott módon és időszakonként felülvizsgálni.

2. Ha a védelem érdeke megköveteli, az első fokú építési hatóság elrendelheti a vé-

dett épület jókarban tartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, elrendelheti a ko-

rábban, vagy engedély nélkül kivitelezett - a védelem tárgyát torzító - átalakítások,

toldások, stb. helyreállítását.

3. A védett épületek helyreállítási, állagmegóvási munkáit az Önkormányzat indokolt

esetben támogathatja.

4. Utcaképvédelem (védett településkép): a képviselő testület által védetté nyilvánított

utcakép az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és ter-

mészetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethom-

lokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, növényeket, közterületi bútorzatokat és burkola-

tokat. A védett településkép része lehet a terület használati módja.

Táj- és természetvédelem

31.§

1. Táj – és természeti oltalom alatt álló értékek és területek a Természet védelméről

szóló 1996.évi LIII trv. hatálya alá tartozó értékek és területek. Ezek Teklafalu közigaz-

gatási területén a következők: a nemzeti ökológiai hálózat övezete, a tájképvédelmi te-

rület, a védett élő lények és élő helyeik.

2. A természeti területek használata és fejlesztése során a természetkímélő  használati

módok figyelembe vételével biztosítani kell a táj jellegének, esztétikai, természeti érté-

keinek, a tájra jellemzõ természeti rendszereknek és az egyedi tájértékeknek a meg-

óvását. A táj és természetvédelmi oltalom alatt álló területeken történő tevékenységek

végzéséhez az illetékes táj-és természetvédelmi szakhatóság engedélye szükséges.

3. A nemzeti ökológiai hálózatra, természeti területre az életbe lépő jogszabályok hatá-

lyosak.

4. Tájképvédelmi öv ezetben Az MSZ 20376-1:9999, MSZ 20379-1:9999 alapján tájba

illesztett építmény, vonalas mű  helyezhető el.

5. A tájképvédelmi övezetben az  MSZ 20372, és MSZ 20373 alapján végzett tájesztéti-

kai minősítés és tájjeleg védelem betartásával lehet a területhasználat-váltást és új léte-

sítményt, a rendezési tervben meghatározottól eltérő  tevékenységet folytatni.

6. A tájképvédelmi övezetben, és a nemzeti ökológiai hálózatban 10 m-nél magasabb

létesítmény elhelyezése építési engedélyköteles.

7. Természetközeli állapotú v izes élőhelyek a település területén lévő időszakos vagy

állandó vízborítású területei, a vízfolyások partjai ill. azok 20-20 méter széles parti sáv-

jai. Ezek rendeltetése elsősorban ökológiai valamint tájvédelmi jellegű . Elsődleges cél-

juk a növényzet és életközösségek fenntartása, és a táj diverzitásának biztosítása.

Régészeti lelőhelyek védelme

32.§

1. A település teljes közigazgatási területén a nyilvántartott régészeti lelőhelyek ese-

tében alkalmazni kell a kulturális örökség védelméről szóló vonatkozó törvényt (2001.

évi LXIV. törvény), mivel ezek a törvény erejénél fogva ex lege védettek.

2. A település közigazgatási területén található vízfolyások, tavak, nádasok magas

partvonulatai a vonatkozó törvény (2001. évi LXIV. törvény) szerint régészeti érdekû

területek.

3. Mûvelési ágváltás (különös en szőlő , gyümölcsös és erdő  telepítése esetén), továb-

bá minden szántási mélységet meghaladó földmunkával járó fejlesztésnél, beépítés-

nél a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét ki kell kérni mindaddig, amíg a

település teljes közigazgatási területének régészeti topográfiája elkészül, s a nyilván-

tartott adatok Teklafalu község Helyi Építési Szabályzatában rögzítésre nem kerülnek.

4.Az illetékes első fokú Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az alábbi felsorolt esetek

közül az elsőben engedélyező, a másodikban szakhatósági közreműködő, míg a har-

madik esetben – lelet spontán előkerülésekor – bejelentés alapján a mentő  feltárást

az illetékes múzeum végzi.

-  védetté nyilvánított lelő hely területe,

-  nyilvántartásba vett lelőhely területe,

- régészeti érdekû terület, ahol régészeti lelet előkerülése várható vagy 

feltételezhető.

5. A védett régészeti lelőhelyek területén a KÖH engedélye szükséges egyébként épí-

tési, vagy más hatósági engedélyhez nem kötött 30 cm mélységet meghaladó föld-

munkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló változtatásokhoz,

munkálatokhoz, tevékenységekhez. Más hatóság engedélyéhez kötött talajbolygatás-

sal járó, illetve a terület használati módjával összefüggő tevékenység esetén a KÖH-t

szakhatóságként meg kell keresni.

6. Beépítésre nem szánt területeken lehetőség van a művelési ág változtatására

(szántott lelő helyek esetében kívánatos), a változtatási szándék megadását a KÖH

engedélyéhez kell kötni.

7. A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden, az eddigi használattól eltérő

hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához a KÖH szakhatósági hozzájárulása

szükséges.

8. Régészeti érdekű területet érintő tervezés esetén ki kell kérni a KÖH véleményét.

9. Amennyiben a település közigazgatási területén bárhol – nyilvántartott régészeti

lelőhelyeken és a régészeti érdekű területeken kívül – építkezés, vagy művelés kap-

csán régészeti leletek, vagy régészeti objektumok előkerülése esetén a munkákat fel

kell függeszteni és értesíteni kell a Megyei Múzeumot és a KÖH-t.

IV. FEJEZET

Környezet- és természetvédelmi szabályok

Hatálya kiterjed a föld és a víz védelmére, a levegő tisztántartására, az élővilág-, táj-

és természet védelmére, a települési körny ezet megóvására, zaj- és rezgések elleni

védelemre, valamint a hulladékkezelésre.

Környezet- és tájvédelem

33.§

Általános követelmények:

1.A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező  területek ter-

vezett használati módját lehetetlenné teszik. [Jelenleg: a követelményeket a környe-

zetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény tartalmazza.]

2. Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező

területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a

meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítá-

sa és üzemeltetése során a termő földről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelő-

en kell eljárni. [Jelenleg: 1994. évi LV. törvény 70.§-a szerint.]

3. A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési

mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgálta-

tó tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvé-

delmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása

szerint. [Jelenleg: a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II.14.) Kormányren-

delet, vagy a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenysége-

ket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]

4. Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesí-

tés, a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítéséig a meglévő

övezetek területein a közművek megvalósítására szakszerû közműpótló (zárt gyûjtõ)

betervezése és kivitelezése kötelező . [Jelenleg: A felszín alatti vizek védelméről szóló

219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabálya-

iról szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szem-

pontjából érzékeny területen levõ települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII.25.)

KvVM rendelet szerint.]

5. A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden

telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az elsõ

fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad

csapadékvizet bevezetni. [Jelenleg: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény,

valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kor-

mányrendelet szerint kell eljárni.]

6. A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett terüle-

tek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani,

valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell. [Jelenleg:

A vízügyi követelményeket a 46/1999. (III.18.) Kormányrendelet tartalmazza.]

7. A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat

érvényesíteni kell. [Jelenleg: A követelményeket a 120/1999. (VIII.6.) Kormányrende-

let tartalmazza.]

8. Tilos a környezeti levegő olyan mértékû terhelése, amely légszennyezést vagy ha-

tárértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegõ bűzzel való

terhelése. [Jelenleg: A levegő  védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001. (II.14.)

Korm. rendelet 5.§-a szerint.]

9. Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedély ezé-

si eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. [Jelenleg: A levegővédelmi öve-

zet meghatározását a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6.§-a és 2. sz. melléklete sze-

rint kell elvégezni.]

A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológi-

ák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket. [Jelenleg: A hulladék-

gazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe vételével.]

Környezetterhelési határértékek:

1. Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél

teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegő tisztaság-

védelmi előírásokat, valamint határértékeket. [Jelenleg: Az új létesítmény

kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével

kapcsolatosan kiadott és többször módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a

végrehajtására kiadásra kerülő  jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A

légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások

kibocsátási határértékeit a 4/2004. (IV.7.) KvVM-ESZCSM-FVM együttes rendelettel

módosított 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes

tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának

korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kW     és az ennél nagyobb, de 50 MW -

th                                                th

nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményû  tüzelőberendezések légs zennyező

anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet

rendelkezik.]

2. Élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék

esetén a szennyező anyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be

kell tartani. [Jelenleg: A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, mó-

dosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátása-

ira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabály airól szóló 28/2004.

(XII.25.) KvVM rendelet szerint.]

3. Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemel-

tethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a

zajtól védendő területeken. [Jelenleg: Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékeny-

ség létesíthetésének, illetve üzemeltetésének zajkibocsátási, zajterhelési határértéke-

it, a zajtól védendõ területeken a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz.

melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.]

4. Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy meg-

változott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározá-

sával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intéz-

kedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. [Jelenleg: Az

érvényesítendő  zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes ren-

delet 3. sz. melléklete tartalmazza.]

5.  Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását ered-

ményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesí-

teni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével

zajcsökkentõ létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.

[Jelenleg: Az érvényesítendõ zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM

együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]

Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosí-

tó különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos

épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt

határértékeket. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002.

(III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.]

Speciális eljárási szabályok:

1. Az egyes tevékenységek környezetet terhelő  kibocsátásainak megelőzése érdeké-

ben a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők

csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián

alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során

állapítja meg a környezetvédelmi hatóság. [Jelenleg: az egységes  környezethasználati

engedélyezési eljárás ok részletes szabályait a 193/2001. (X.19.) Korm. rendelet tar-

talmazza.]

2. A “környezetre jelentő s hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgá-

latot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélye-

zési eljárást kell lefolytatni. [Jelenleg: A “környezetre jelentős hatást gyakorló tevé-

kenységek” körét a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet határozza meg. A környezeti

hatásvizsgálat készítésének és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatá-

sának szabályait az 1995. évi LIII. törvény, illetve a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet

tartalmazza.]

3. Teklafalu a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint érzé-

keny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el.  A felszín alatti vizek minősé-

gének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti

vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés

során megállapított feltételek szerint – engedély alapján - történhet. [Jelenleg: a koc-

kázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és köz-

vetett bevezetésének engedélyez ése a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.

(VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny terü-

leten levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet elő írásai

szerint történhet.]

4. Erdőterületeket érintő  beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban

foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: az 1996. évi LIV. törvény és a 29/1997.

(IV.30.) FM rendelet szerint.]

5. A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek enge-

délyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok

elő írásai szerint. [Jelenleg: a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató

tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]

6. Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdeke-

it, nyugalmát sértő  tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket megha-

ladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít. [Jelenleg: az üzletek

működésérő l és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló több-

ször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet 17.§ (4) bekezdése és 18.§-a.]

7. Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak

megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: az 1994. évi LV. törvény 70.§-ának előírásai sze-

rint.]

8. A vizek mezőgazdasági eredetű  nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése

érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “jó mezőgazdasági gyakorlat” szabá-

lyait. [Jelenleg: a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet és az 1. sz. melléklete szerint.]

9. Teklafalu településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti

volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők

állattartó létesítmények.

10. A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladé-

kokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek

engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhe-

lyezéséről, ártalmatlanításáról. [Jelenleg: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanítá-

sával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló

2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figye-

lembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására ha-

tályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a többször módosított 16/2001.

(VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.]

11. Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási

hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és el-

számolására, azaz építési és bontási hulladékokkal k apcsolatos tevékenységre vo-

natkozó tervlapokat. [Jelenleg: az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes

szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 2. és 3. sz. mellékle-

te tartalmazza.]

Tájképvédelmi követelmények

1.  A tájképvédelmi területen belül az építménymagasság technológiai szempontból

sem lépheti át az övezetre előírt értéket.

 Növénytelepítési elõírások

34.§

I. A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határától akkor, ha az ültetvény

gondozását saját ingatlanon végzik:

1. Az ingatlan déli és nyugati határától:

a.) szőlő , valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor

(élő sövény) esetében 0,6 m;

b.) 3 m-nél magasabbra nem növő  gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,0 m;

c.) 3 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény), valamint a

d.) és e.) pontban nem szereplő gyümölcsfa esetében 2,0 m;

d.) cseresznyefa esetében 2,5 m;

e.) dió- és gesztenyefa, továbbá minden egyéb fa esetében 4,0 m;

2. Az ingatlan északi és keleti határától:

a.) 1 m-nél magasabbra nem növő bokor (élősövény), gyümölcsfaiskolai nevelés

alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribizke és málnabokor esetében

esetében 0,8 m;

b.) 2 m-nél magasabbra nem növő  bokor (élősövény) esetében 1,2 m;

c.)  minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) estében 2,0 m;

d.) birs-, naspolya-, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m;

e.)  törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,5 m;

f.)  vadalanyra oltott alma-, körte- és kajszifa esetében 4,0m;

g.) cseresznyefa esetében 5,0 m;

h.) dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m.

II. Közúton és közterületen az építési területük határai és a növények között – az 1. és

2. bekezdés rendelkezésétől eltérően legalább a következő ültetési (telepítési) távol-

ságokat kell betartani:

a.) minden gyümölcs- és egyéb 3 m-nél magasabbra nem növő fa, valamint bokor

esetében legalább 1,5 m;

b.) a 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében legalább 2,5

m távolságra szabad ültetni (telepíteni).

A fák, bokrok, sövények ágai a szomszédos telkekre nem nyúlhatnak át.

3. A közutak építési területén fasorokat kell telepíteni. Az útkeresztszelvényeken sze-

replő fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.

4. Az új jármű-várakozóhelyeket az OTÉK 42.§ (7) bekezdése szerint fásítani kell.

V. FEJEZET

Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere

35.§

1. A rendezési tervben foglalt feladatok megvalósítása érdekében – azok aktualitása

esetén – az Étv. 17.§-ába foglalt sajátos jogintézmények működtethetők jelen szabá-

lyozási terv keretén belül, külön önkormányzati rendelet szerint.

2. Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekk el

él:

2.1.   Építésjogi követelmények:

a.) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (ki-

vételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések).

b.) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő épít-

ményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni

csak akkor szabad, ha:

-  a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,

-  közérdeket nem sért,

-  az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik

igénybe, és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idege-

níthetõk el.

2.2. Elővásárlási jogi követelmények:

Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot a következő területeken elhelyezkedő

ingatlanok esetében:

a.) A terv szerinti új közterületek területeire,

b.) A terv szerinti közterület-szélesítésekhez szükséges területsávokra, amennyiben

azok a helyi közút céljára történő  lejegyzés hatálya alá nem tartoznak. Az elő vásárlási

jogot az ingatlannyilvántartásba be kell jegyezni.

c.) Ezen ingatlanokon az elő vásárlási jog gyakorlása előtt is csak olyan építési mun-

kák, valamint telekalakítás végezhető , mint amilyen a szabályozási tervnek megfelel,

továbbá amit az Étv. 22.§-a tartalmaz.

2.3. Településrendezési kötelezések:

a.) Helyrehozatali kötelezettség: lásd: Építészeti értékek esetében

b.) Beültetési kötelezettség: közérdekű környezetalakítás céljából a terv a szabályo-

zási terven jelölt helyeken és területeken (fasorok, védőerdő sávok) fásítást ír elő.

VI. FEJEZET

Záró rendelkezés

36.§

1. E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv a kihirdetéstől számított 30. napon,

2005. szeptember hó 22. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést köve-

tően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

Teklafalu, 2005. augusztus 22.

________________________________   __________________________

Nagy Géza                            Magda Zoltánné

polgármester                               jegyzõ

1. számú MELLÉKLET

a HÉSZ 10.§-ához

A 41/1997. (V.28.) FM számú rendelet értelmében az állattartó létesítményekre vonat-

kozó előírások:

1. Állattartás: olyan tevékenység, amely állati eredetű termék előállítására (hús, tej,

gyapjú, tojás, stb.), sportcélok elérésére, kedvtelésre és egyéb hasznosítás megvaló-

sítására történik. Magába foglalja a tenyésztést, a szaporítást, végtermék előállítást.

2. Állattartó épület: közvetlenül az állatok elhelyezésére, védelmére szolgáló létesít-

mény.

3. Állattartó telep: az állattartó épületeken kívül az állattartás egyéb létesítményei is

megtalálhatók.

4. Nagylétszámú állattartó telep: olyan állattartó telep, amelyen az elhelyezhető állatok

száma állatfajonként legalább:

–   harminc ló, vagy

–   ötven szarvasmarha, vagy

–   kétszáz juh, kecske, vagy

–   száz sertés, vagy

–  kettőezer broiler baromfi, vagy

–   ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka, stb.), vagy

–   ötven strucc, vagy

–   ötven anyanyúl és szaporulata

elhelyezését teszi lehetővé.

5. Kislétszámú állattartó telep: amelyben a 4. Pontban meghatározott számú állatnál

kevesebb helyezhető el. E telep állhat egyetlen állattartó épületből is.

6. Nagylétszámú állattartó telep állattartó épülete: a telep tenyész-, vagy haszonállat

istállója, ellető-, nevelő-, betegelkülönítő istállója, illetve karantén épülete.

Nagylétszámú állattartó telep  egyéb építményei, amelyeket állatjárványügyi szem-

pontok miatt meg kell valósítani:

–   az állattartó telep kerítése, kapuja,

–  fekete-fehér rendszerű öltöző,

–  állatrakodó,

–  tejház, tejátadó helyiség,

–  kényszervágó hely,

–  baromfikeltető,

–  takarmánykeverő,

–  jármûfertõtlenítő ,

–  juhfürösztő medence,

–  kezelő folyosó,

–   kút, ivó-, itatóvíz tároló,

–   takarmány-, alomanyag tároló (épület, fészer, szérű),

–  trágyakezelő telep és kerítése,

–   hullakamra (állati hulla gyűjtő, boncolásra alkalmas helyiség),

–  hullatemető, hullaemésztő verem, állathulla égető és kerítése.

Az állomás indokolt esetben az egyéb építmények megvalósítása alól felmentést ad-

hat.

Nagylétszámú állattartó telep  egyéb építményei, amelyeket környezetvédelmi szem-

pontok miatt is meg kell építeni:

–   szennyvízkezelés és elhelyezés létesítményei,

–  trágyakezelés létesítményei,

–   szilárd, vagy folyékony anyagok tárolására szolgáló egyéb föld alatti, vagy

föld feletti létesítmények,

–  hulladékgyűjtő, kezelő és ártalmatlanító létesítmények.

Az állattartó épületek elhelyezésekor és telepek létesítésekor betartandó

legkisebb távolságok és védő távolságok (OTH 3003/98.)

Állattartás Állatszám             Legkisebb távolság  Védőtávolság

megnev/db  saját         ásott   saját   egyéb fürdő-  köz-  oldalkert* hátsókert*

lakás  kút  vízellátás medence      terület

Állattartó   Ki    Ba   1-200   5m   15m   10m         5m       15m   10m       6m

épület  Ki    Ny                                                                

család  Ki    Br                                                               

önellá- H     Se  1-5  10m  15m  10m       10m      15m  12m      6m

tására  H     Ju                                                              

H     Ke                                                                

H     St                                                               

N     L  1-2  0-5m  15m  10m        5m      15m  12m      6m

N     Sz

Kislét-  Ki    Ba   <500   15m   25m   20m        20m       50m   30m      30m

számú  Ki    Ny  <50                                                        

állattartó  Ki    Br  <2000                                                     

telep     H     Se  <100  25m  25m  20m       25m      50m  50m     50m

H     Ju  <200                                                        

H     Ke  <200                                                        

H     St  <50                                                         

N     L  <30  15m  25m  20m       20m      50m  30m     30m

N     Sz  <50

Nagylét-  Ki    Ba   >500      -       -      50m          -                 1000m**

számú  Ki    Ny  >50                                                   

állattartó  Ki    Br  >2000  -      -                  -                    

telep     H     Se  >100                 50m                         1000m**

H     Ju  >200                                                  

H     Ke  >200                                                   

H     St  >50                                                  

N     L  >30     -      -     50m         -                1000m**

N     Sz  >50

Jelmagyarázat:   Ki  =  kis haszonállat

 H = haszonállat

 N = nagy haszonállat

 Ba = baromfi Se = sertés St= strucc

  Ny = nyúl   J = juh  L = ló

 Br = broiler Ke = kecske Sz =

szarvasmarha 

  *Környezeti hatástanulmány alapján kell meghatározni

**Környezeti hatástanulmány alapján, tartástechnológiától függően 500 m-re csökkenthető.

2. számú MELLÉKLET

            a HÉSZ 28.§-ához

Helyi védelemben részesült építmények:

  1.) Lakóépület        Fő u. 126.  Hrsz.: 13

  2.) Lakóépület        Fő u. 125.  Hrsz.: 14

  3.) Lakóépület        Fő u. 101.  Hrsz.: 39 (40)

  4.) Lakóépület        Fő u. 87.       Hrsz.: 53

  5.) Lakóépület        Fő u. 85.       Hrsz.: 55

  6.) Lakóépület        Fő u. 83.       Hrsz.: 57

  7.) Lakóépület        Fő u. 80.       Hrsz.: 60

  8.) Lakóépület        Fő u. 76        Hrsz.: 65/3

  9.) Feszület     Fő u. 75/1.    Hrsz.: 65/4

10.) Lakóépület    Fő u. 68  Hrsz.: 75

11.) Lakóépület     Fő u. 67.       Hrsz.: 77

12.) Lakóépület    Fő u. 66.       Hrsz.: 78

13.) Lakóépület    Fő u. 48.       Hrsz.: 99

14.) Lakóépület    Fő u. 46.       Hrsz.: 100

15.) Lakóépület    Fő u. 47.       Hrsz.: 100

16.) Gazdasági épület      Fő u. 29.       Hrsz.: 119

17.) Lakóépület    Fő u. 24.       Hrsz.: 124/2

18.) Lakóépület    Fő u. 6.        Hrsz.: 142