Endrőc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) a) pontja, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvény 6. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az országos jogszabályban felsorolt, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek és a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati határozatban felsorolt partnerek véleményét kikérve, a község helyi építési szabályzatáról szóló 6/2005. (VIII.22.) Önkormányzati rendeletét az alábbiak szerint módosítja:

ÚJRASZABÁLYOZÓ MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

1.§Az 6/2005. (VIII.22.) Önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R) 1.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)A rendelet hatálya Endrőc község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2)A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.”

2.§A R 4.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)Geotechnikai követelmények

a)A rendelet hatálya alá tartozó területen lévő feltöltött területek, továbbá a 45 foknál meredekebb dőlésű, vagy 2 m-nél magasabb természetes vagy mesterségesen kiképzett fal (nyitott kőzetfal, partfal, bevágás, mélyút, tereplépcső)  10 m-es környezete jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősül. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (mozgás, csúszás- és omlásveszély) a figyelembevételével.

b)A rendelet hatálya alá tartozó területen található mélyfekvésű, magas talajvízállású területek jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősülnek. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (várható magas talajvíz állás) a figyelembevételével.”

3.§A R 7.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„A település közterületein elhelyezhető építmények

a)hirdető (reklám) berendezés,

b)közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,

c)köztisztasággal, közegészségüggyel, közművesítéssel kapcsolatos építmények (tárgyak),

d)szobor, díszkút,      

e)távbeszélő fülke,

f)rendezvények építményei.”

4.§A R 8.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)Közművesítettség mértéke és módja

A rendelet hatálya alá tartozó építési övezetekben az építési telek beépítésének feltételeként biztosítandó közműellátás legalább a következő:

a)villamos energiaellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással

b)ivóvíz ellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással

c)szennyvízelvezetés és –tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással

d)közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi vagy közcélú szolgáltatással

Az a)-d) pontokban előírtak a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel egyedi módon is teljesíthetők.”

5.§A R 9.§ (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6)Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások

a)Terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, ahol nem gátolják műszaki megoldásokkal ki nem küszöbölhető építéshidrológiai, mérnökgeológiai, vagy egyéb geotechnikai adottságok, illetve ahol nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket.

b)Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.

c)Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül helyezhető el.

d)Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.”

6.§A R 12.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12.§ Tűz elleni védelem

„(1)Az épületek közötti tűztávolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.

(2)Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelő jogosultsággal rendelkező természetes személy által készített tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni.”

7.§A R 13.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13.§ A belterületi határvonal

(1)A település területén belterületbe a szabályozási terven tervezett belterületi határvonallal lehatárolt területek vonhatók.

(2)Az új belterületi határvonal a ténylegesen belterületbe vonandó területek felsorolását  tartalmazó képviselő-testületi döntéssel megerősítve, a szükséges földhivatali eljárás lefolytatását követően alakul ki.

(3)A belterületbe vonást a belterületi építési lehetőségek kimerülése után, a tényleges építési igényekkel alátámasztott ütemezéssel, szakaszosan kell végrehajtani.”

8.§A R 15.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„A rendelet hatálya alá tartozó beépítésre szánt területek a következők:

(1)falusias lakóterület – Lf

(2)gazdasági terület

a)kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület - Gksz

b)ipari gazdasági terület – Gip

(3)különleges terület – K”

9.§A R 16.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„A rendelet hatálya alá tartozó beépítésre szánt területek a következők:

(1)közlekedési és közműterület - KÖ

(2)zöldterület – Z

(3)erdőterület - E

(4)mezőgazdasági terület – M

(5)vízgazdálkodási terület – V”

10.§(1)A R 18.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

“(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre – mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény – vonatkozó szabályok:

a) A gazdálkodási célú épület – ha a telken lakóépület is van – nem lehet nagyobb az építési telek méretének 15%-ánál. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás építményeivel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre vonatkozó mértéknél.

b) Gazdálkodás céljára elsosorban a meglévő gazdasági épületeket kell felhasználni.

c) A meglévő gazdasági épület felhasználásakor

ca) állattartó épület esetében a lakóépülettel esetleg meglévő közvetlen kapcsolatot meg kell szüntetni,

cb) a gazdasági épület telekhatáron álló – vagy csorgóközzel a telekhatáron álló –épületrészén  – falán, tűzfalán – a telekhatárra néző nyílást, természetes, vagy mesterséges szellőzőberendezést meg kell szüntetni.

d) A gazdálkodás célját szolgáló épület a községben kialakult oldalhatáron álló beépítésnek megfeleloen oldalhatáron, illetve csorgóközzel az oldalhatárra helyezhető el.”

       (2)A R 18.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4)A falusias lakóterületbe tartozó építési övezeteket a szabályozási terv határolja le. Az egyes építési övezetekben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a)Az  „Lf-1”  jelű építési övezet

aa)legkisebb telekterület 2000 m2

ab)legkisebb utcai telekszélesség 24 m

ac)beépítési mód oldalhatáron álló

ad)legnagyobb beépítettség 30%

ae)legnagyobb építménymagasság 4,50 m,ezt az értéket harangláb, harangtorony építménymagassága legfeljebb 12 m-rel meghaladhatja. Az utcai homlokzat magassága az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon.

af)legkisebb zöldfelület 40%

b)Az  „Lf-2”  jelű építési övezet

aa)legkisebb telekterület 2000 m2

ab)legkisebb utcai telekszélesség 20 m

ac)beépítési mód oldalhatáron álló

ad)legnagyobb beépítettség 30%

ae)legnagyobb építménymagasság 4,50 m, az utcai homlokzat magassága az utcasoron kialakult állapothoz igazodjon

af)legkisebb zöldfelület 40%”

     (3)A R 18.§ (6) a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

“a)A területen a kialakult egységes karakter megőrzése érdekében csak olyan építmények építhetők, amelyek illeszkednek a terület történeti hagyományaihoz, a beépítés karakteréhez, a telek adottságaihoz, valamint a rendeltetésük követelményeihez. A tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani.”

11.§A R 19.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3)A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területen betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a)legkisebb telekterület 1000 m2

b)legkisebb utcai telekszélesség 20 m

c)beépítési mód szabadon álló

d)legnagyobb beépítettség 50%

e)legnagyobb építménymagasság 6,0 m

f)legkisebb zöldfelület 20%”

12.§A R 20.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4)Az ipari gazdasági területen betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a)legkisebb telekterület 1500 m2

b)legkisebb utcai telekszélesség 30 m

c)beépítési mód szabadon álló

d)legnagyobb beépítettség 40%

e)legkisebb / legnagyobb építménymagasság 3,0 m / 5,0 m, a megengedett legnagyobb értéket technológiai építmény magassága legfeljebb 15 m-rel meghaladhatja

f)legkisebb zöldfelület 30%”

13.§A R 21.§ (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)A „K-T” jelű építési övezet temetkezési célra

a)legkisebb telekterület kialakult

b)beépítési mód szabadon álló

c)legnagyobb beépítettség 40%

d)legnagyobb építménymagasság 4,0 m, a megengedett legnagyobb értéket harangláb, harangtorony magassága legfeljebb 6 m-rel meghaladhatja

e)legkisebb zöldfelület 50%

(3)A „K-Sp” jelű építési övezet sportolási célra

a)legkisebb telekterület kialakult

b)beépítési mód szabadon álló

c)legnagyobb beépítettség 10%

d)legkisebb / legnagyobb építménymagasság 3,50 m / 7,50 m, a megengedett legnagyobb értéket a sportterület üzemeltetése szempontjából szükséges berendezés,  építmény magassága legfeljebb 5 m-rel meghaladhatja

e)legkisebb zöldfelület 60%”

14.§A R 22.§ (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12)A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel, a közúti hálózat elemeinek felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.”

15.§A R 24.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24.§(1)A rendelet hatálya alá tartozó terület erdőterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.

(2)A rendelet hatálya alá tartozó területen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg” és védelmi rendeltetésű – „Ev” jelű  erdők.

(3)Építési lehetőségek gazdasági erdőben

A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK 28.§ szerinti területen és beépítettséggel, valamint az OTÉK 33.§ figyelembevételével helyezhető el a következő előírások betartása mellett:

a)A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

b)Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse

c)Gazdasági épület kialakításának feltételei:

ca)az épület földszintes legyen

cb)legnagyobb építménymagasság 7,5 m

d)Az erdő- és vadgazdálkodáshoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:

da)legnagyobb építménymagasság 5,0 m, a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 5,5 m

db)épületszélesség legfeljebb 9,0 m

Tájképvédelmi területen található erdőben csak az erdő- és vadgazdálkodást szolgáló építmények helyezhetők el a természeti értékek sérelme nélkül.

(4)Építési lehetőségek védelmi erdőben

a)Épületnek nem minősülő építmény csak a fő funkcióhoz köthető funkcióval, környezetvédelmi, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal helyezhető el a külön jogszabályban rögzítettek szerint.”

16.§A R 26.§ (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8)Az általános mezőgazdasági terület „Má”

a)Az „Má-0” jelű övezet nem beépíthető terület, amely természeti értéket hordoz, fás legelõ, vízállásos terület. A kialakult földrészletek az övezetben tovább nem oszthatók.

b)Az „Má-1” jelű övezet a szántóföldek területe

ba)Az övezet művelési ágának megfelelően hasznosítandó.

bb)Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához köthető funkcióval, legalább 100.000 m2 területű és legalább 100 m szélességű telken, legfeljebb 3 %-os, de telkenként legfeljebb 500 m2 beépítettséggel, az OTÉK 33.§-ban felsoroltak figyelembevételével helyezhető el.

bc)Az épületeket szabadonállóan, legalább 10 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal-, és legalább 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

bd)Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.

be)Gazdasági épület földszintes, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lehet. Ezt az értéket technológiai jellegű építmény magassága legfeljebb 15 m-rel meghaladhatja.

bf)Lakóépület csak gazdasági épület egyidejű építése esetén építhető, építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet.

c)Az  „Má-2”  jelű övezetbe a gyep, rét, legelő, szőlő és gyümölcsös művelési ágú földrészletek tartoznak.

ca)Az övezetben kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés.

cb)Az övezet olyan korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület, ahol az alap-funkció mellett a környezet-, tájvédelem, ökológiai értékek is jelentősek.

cc)Az övezetben épület nem építhető.”

17.§A R 27.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)A rendelet hatálya alá tartozó terület helyi védelem alatt álló értékeinek felsorolását az 1. függelék tartalmazza, helyüket a szabályozási terv tünteti fel.”

18.§A R 29.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)Amennyiben a védelem érdeke megköveteli, a polgármester önkormányzati hatósági döntésében a védett épület meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettségét írhatja elő, elrendelheti a védelem tárgyát torzító átalakítások, toldások helyreállítását. Az önkormányzat e kötelezettség teljesítéséhez anyagi támogatást nyújthat. A polgármester határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet az ügyféllel.”

19.§A R 30.§ -a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30.§(1)A természeti területek használata és fejlesztése során a természetkímélő használati módok figyelembe vételével biztosítani kell a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek a megóvását.

(2)A tájképvédelmi övezetben a kedvező esztétikai megjelenésű tájrészletek, tájképi elemek eredeti állapotban való megőrzését célzó tevékenység folytatható. A táj jellege, szerkezete, esztétikai és természeti értékei nem károsodhatnak, ill. a beavatkozás nem okozhatja az adott ökológiai rendszer elszegényedését és a biológia sokféleség csökkenését.

(3)Tájképvédelmi övezetben tájba illesztett építmény, vonalas mű helyezhető el. A tájba illesztés alatt a következő értendő: a tájban elhelyezésre kerülő létesítményeknek vagy befolyásolt létesítmény együttesnek a táji adottsághoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza.

(4)Tájképvédelmi övezetben művi létesítmények, berendezési tárgyaik és környezetük építésekor természetes anyagot kell használni (pl.: kő, fa). A táj építészeti hagyományaival és hagyományos környezeti kultúrájával összhangban lévő, tájképet nem zavaró elemek helyezhetők el.

(5)A vadon élő állatok vonulását akadályozó, mozgási irányukat keresztező nyomvonalak esetén meg kell oldani az állatok mozgásának lehetőségét.

(6)A megszüntetendő létesítmény esetén gondoskodni kell a terület természetközeli helyreállításáról, ennek hiányában tájba illesztéséről.

(7)Természetközeli állapotú vizes élőhelyek a település területén lévő időszakos vagy állandó vízborítású területei, a vízfolyások partjai ill. azok 20-20 méter széles parti sávjai. Ezek rendeltetése elsősorban ökológiai valamint tájvédelmi jellegű. Elsődleges céljuk a növényzet és életközösségek fenntartása, és a táj diverzitásának biztosítása.”

20.§A R 31.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)A nyilvántartott régészeti lelőhelyek listáját a 3. melléklet tartalmazza, az érintett területeket a szabályozási terv határolja le.

(2)Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.”

21.§A R 32.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32.§Környezetalakítás, környezetvédelem

(a vonatkozó jogszabályok felsorolását a 2. függelék tartalmazza)

(1)Általános követelmények

a)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

b)Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet.

c)A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

d)A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

e)Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

f)A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.

(2)Környezetterhelési határértékek

a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).

(3)Speciális eljárási szabályok

a)A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.

b)Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

c)Beruházások megvalósítása során a termőföldről és a termőföld védelméről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

d)A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.”

22.§A R 35.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„35.§(1) A településrendezési feladatok megvalósítása érdekében, a HÉSZ keretein belül az építési törvényben felsorolt sajátos jogintézmények működtethetők.

(2) E rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézményekkel él:

a)Elővásárlási jog

Az önkormányzat elővásárlási jogot jegyeztet be az 5. mellékletben felsorolt ingatlanok területére, ezen ingatlanokat érintő településrendezési célok megvalósítása érdekében.”

KIEGÉSZÍTŐ MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

23.§A R a következő 1/A.§-al egészül ki:

„1/A.§ Értelmező rendelkezések

(1)Fogalom meghatározások

a)Építménymagasság az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.

Az építménymagasság megállapítása során:

aa)az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,

ab)az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45 fok alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,

ac)a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzat felületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,

ad)az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.

Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.

b)Szintterület mutató: egyes telkekre vonatkoztatandó viszonyszám, az egy telken elhelyezhetõ épület(ek) összes szintterületének és telekterületének hányadosa.

(2)Értelmező rendelkezések

a)E rendelet előírásai és a szabályozási terv szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.

b)Az (a) pontban meghatározott előírás nem vonatkozik a szabályozási terv következő elemeire:

ba)irányadó telekhatár

bb)helyi védettségű építmények és területek

bc)megszüntető jel

c)A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendő.

Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő telket keresztez, a telket érintő telekalakítás, illetve építés a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követően történhet.

d)Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:

da)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető

db)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető

dc)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, építménymagassága az övezeti előírások betartásával növelhető, de egyéb bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.

dd)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem bővíthető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.

de)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti építménymagassággal történhet.

e)Az OTÉK előírásaira való hivatkozáskor

ea)az OTÉK II. fejezetében szereplő rendelkezések kivételével az OTÉK aktuális előírásait,

eb)az OTÉK II. fejezetében szereplő rendelkezések esetében az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos előírásait

kell alapul venni.”

24.§A R a következő 12/A §-al egészül ki:

„12/A.§ Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban előírtak szerint végezhető.”

25.§A R a következő 4.-6. mellékletekkel egészül ki:

„4. melléklet a 6/2005. (VIII.22.) Önkormányzati rendelethez

A KÖZÚTHÁLÓZAT ELEMEI

5. melléklet a 6/2005. (VIII.22.) Önkormányzati rendelethez

ELŐVÁSÁRLÁSI JOG

A települési önkormányzat településrendezési célok megvalósítása érdekében elővásárlási jogot állapít meg a következő ingatlanokra:

5.1 A szabályozási terv szerinti új közterületek területeire

5.2 A szabályozási terv szerinti közterület-szélesítésekhez szükséges területsávokra, amennyiben azok a helyi közút céljára történő  lejegyzés hatálya alá nem tartoznak.

6. melléklet a 6/2005. (VIII.22.) Önkormányzati rendelethez

SZABÁLYOZÁSI TERVEK

6.1 KSZT – Külterületi szabályozási terv

6.2 BSZT – Belterületi szabályozási terv”

26.§A R a következő 1. és 2. függelékkel egészül ki:

„1. függelék a 6/2005. (VIII.22.) Önkormányzati rendelethez

HELYI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK

1. népi lakóház           Fő u. 56.                     Hrsz.: 1.

2. népi lakóház           Dózsa Gy. u. 28.        Hrsz.: 229.

3. lakóház                   Fő u. 1.                       Hrsz.: 95.

4. istálló                      Fő u. 2.                       Hrsz.: 94.

5. istálló                      Fő u. 3.                       Hrsz.: 92/1.

6. istálló                      Fő u. 6.                       Hrsz.: 88.

7. Dózsa György utca utcaképe

2. függelék a 6/2005. (VIII.22.) Önkormányzati rendelethez

A HÉSZ KÖRNYEZETVÉDELMI FEJEZETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK

(1) Általános követelmények

1. A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet határozza meg.
2. A felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. Egyedi szennyvíztisztító létesítése esetén a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni. A 72/1996.(V.22.) Kormányrendelet 3.§ (12) alapján az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítése és használatbavétele kibocsátási engedély köteles.
3. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.
4. A vízügyi követelményeket a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 83/2014.(III.14.) Kormányrendelet tartalmazza.
5. Az előírásokat jelenleg a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 4. §-a szerint.
6. A víziközmű ellátást a víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. Törvény alapján kell végezni.
7. A szennyvíz kibocsátási engedély vízügyi és vízvédelmi követelményeit a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996.(VI.13.) KHVM rendelet, valamint a felszíni vizek minősége és védelmének szabályairól szóló 220/2004.(VII.21.) Korm.rendelet 25.§-a határozza meg.
8. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010.(IV.29.) Korm.rendelet határozza meg.

(2) Környezetterhelési határértékekre vonatkozó jogszabályok

1. Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A levegőterheltségi szint határértékeit és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 4/2011. (I.14.) VM rendelet tartalmazza. A levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásainak vizsgálatáról, ellenőrzéséről és értékelésének szabályairól a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet rendelkezik. Az egyes tevékenységek illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról 26/2014. (III.25.) VM, a 140 kW_th és az ennél nagyobb, de 50 MW_th-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.
2. Az élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg.
3. A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet követelményei.
4. Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.
5. Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
6. Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
7. Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységnél érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

(3) Speciális eljárási szabályok                                        

1. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg.
2. Erdőterületeket érintő beruházásokra az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVll. törvény és a végrehajtására kiadott 153/2009.(Xl.13.) FVM rendelet előírásai vonatkoznak.
3. Az előírásokat a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény határozza meg. Figyelembe veendő továbbá a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008.(Vll.18.) FVM rendelet.
4. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények esetében az engedélyezéseket a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint kell lefolytatni.
5. Endrőc településen az állattartásra vonatkozóan a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel érvényesíteni kell a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008.(IV.29.) FVM rendelet előírásait.
6. Víziművek létesítésére, üzemeltetésére és fennmaradására vonatkozóan a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996.(VI.13.) KHVM rendelet szerint kell eljárni.
7. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokat az ezekről szóló 30/2008.(XII.31.) KvVM rendelet határozza meg.”

HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK

27.§A R 2.§-a, 3.§-a, 5.§-a, 6.§-a, 9.§ (5) és (7) bekezdése, 10.§-a, 11.§-a, 14.§-a, 17.§-a, 19.§ (4) bekezdése, 22.§ (2), (3), (4), (5), (6), (8) és (10) bekezdése, 25.§ (2) bekezdése, 26.§ (2), (3), (5), (7), (9) bekezdése, 27.§ (2) bekezdése, 28.§ (3) és (4) bekezdése, 1. és 2. melléklete hatályát veszti.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28.§ A rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 13.§ (2) bekezdése értelmében a kihirdetését követő napon hatályát veszti.  Előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

        Éder József Jánosné                                                                 Hajas Endre

               polgármester                                                                            jegyző

 Záradék:

A rendelet 2016. február 19. napján kihirdetésre került.

Hajas Endre

    jegyző