4. §

Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv Zádor község területét

• közigazgatási szempontból belterületre és külterületre,
• építésügyi szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre, ezeken belül, pedig különböző területfelhasználási egységekre osztja.
• a területfelhasználási egységek területeit közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre,
• a beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,
• a beépítésre nem szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja.

5. §

1. A Terv területe építésügyi szempontból beépített illetve beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző területfelhasználási egységekre tagolódik.

2. A település beépítésre szánt területeit alkotó területfelhasználási egységek:
   1. Lakóterületek

• Lf - Falusias lakóterületek
  2. Gazdasági területek

• Gip-m - Mezőgazdasági üzemi területek
  3. Különleges területek

• K - Különleges területek (Kt, Ksp)

3. A település beépítésre nem szánt területeit alkotó területfelhasználási egységek:
   1. Közlekedési és közműterületek

• KÖu - Közúti közlekedési területek
• KÖk – Kötöttpályás (vasúti) közlekedési területek
  2. Zöldterületek

• Z - Zöldterületek
  3. Erdőterületek
• Ev - Védelmi rendeltetésű erdőterületek
• Eg - Gazdasági rendeltetésű erdőterületek
  4. Mezőgazdasági területek
     • Má - Általános mezőgazdasági területek
  5. Vízgazdálkodási területek – V

4. Az egyes területfelhasználási egységek övezeti tagozódását, építési övezeteket és az övezeteket, azok határait az SZT-1 és SZT-2 jelű (kül-, és belterületi) szabályozási tervlapok tűntetik fel.

6. §

1. A terület-felhasználási egységek területei közterületekre és egyéb (közterületnek nem minősülő) területekre tagolódnak.

2. A terv legfontosabb eleme, a közterületek és a nem közterületek elhatárolására vonatkozó kötelező szabályozási vonal.

3. A terven feltüntetett közterületek a közérdekből minimálisan szükséges közterületeket tartalmazza, további közterületek (bővítések illetve új közterületek kialakítása) az érintettek és az Önkormányzat megállapodása alapján a terv módosítása nélkül is létesíthetők.

4. A település közterületein az alábbi építmények helyezhetők el:

• hirdető (reklám) berendezés,

• közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,
• köztisztasággal, közegészségüggyel, közművesítéssel kapcsolatos építmények (tárgyak),
• szobor, díszkút,        
• távbeszélő fülke.

7. §

(1) Az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó - OTÉK 7.§ (3), (4), (5) bek.-ben foglalt követelmények közül - a terv területén egységesen érvényesítendő előírások:

1. A közművesítettség mértéke:

• A település beépítésre szánt területein az építési telkek - a szennyvízhálózat kiépítéséig - részleges közművesítettség esetén építhetők be.
• A részleges közművesítettségnek minősül a közüzemi villamosenergia-szolgáltatás, a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás, az egyedi közművel történő szennyvíztisztítás ill. szennyvíz-elhelyezés, a közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megléte,
• A szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótlóként zárt szennyvíztárolót kell alkalmazni, és a keletkezett szennyvizet az előírt fogadóba kell elszállítani.
• A csatornahálózat kiépítését követő egy éven belül az érintett ingatlanok szennyvizeit a közcsatornára rá kell kötni.

2. Környezetterhelési határértékek

• Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. [Jelenleg: Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott és többször módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 4/2004. (IV.7.) KvVM-ESZCSM-FVM együttes rendelettel módosított 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.]
• Élővízbe bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani. [Jelenleg: A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.]
• Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken. [Jelenleg: Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység létesíthetésének, illetve üzemeltetésének zajkibocsátási, zajterhelési határértékeit, a zajtól védendő területeken a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.]
• Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]
• Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]
• Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.]

3. Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások:

• Terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket.
• A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
• Terepszint alatti építmény föld alatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.

(2) Az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó - OTÉK 7.§ (3), (4), (5) bek.-ben foglalt követelmények közül – az (1) bekezdésen túli helyi követelményeket az övezeti előírások rögzítik.

8. §

1. A falusias lakóterület, lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató- és kézműipari építmények (beleértve a kereskedelmi szálláshelyeket is) elhelyezésére szolgál.

2. Igazgatási, egyházi, kulturális, egészségügyi, szociális épület esetében a megengedett építménymagasság felett toronyjellegű épületrész építése engedélyezhető.

3. Az utcaképi illeszkedés igazolására a szomszédos épületeket is ábrázoló utcakép vagy fotómontázs készítendő az építési engedélyezési tervdokumentáció mellékleteként.

4. Falusias lakóterületen, az építési telek utcavonaltól számított 60 méteres sávján kívüli területrésze, illetve SZT szerinti „házikert” mezőgazdasági művelésű területként hasznosíthatók.

5. Az OTÉK 36.§ (2) szerinti legkisebb távolság csökkenthető, de az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot be kell vonni:
   1. A történetileg kialakult, 14 m-nél keskenyebb, már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett lakótelkeken az eredetit meg nem haladó épületszélességgel és építménymagassággal ill. kialakult oldalkert-mérettel átépülő, bővülő vagy új lakóépületek esetében.
   2. A hagyományos beépítésű telken a meglévő "keresztcsűr-épületek", valamint a szemközti oldalhatáron álló melléképületek ("nyárikonyha") építése, felújítása, átalakítása, bővítése esetében (nyílás nélküli oldalhomlokzat kialakításának feltételével).

6. A terület építési övezeteit, valamit az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:

9. §

1. E területfelhasználási egységbe a közigazgatási területen meglévő mezőgazdasági üzemek területe tartozik.

2. A területen csak olyan létesítményeket szabad elhelyezni, melyek a védőtávolságokon kívül elhelyezkedő lakóterületek felé az üzemek együttes terhelő hatását nem növelik a megengedett mérték fölé.

3. A telkek előkertjében, valamint az egyéb telekhatárok mentén minimum egy sor nagy lombkoronájú, honos, időjárás tűrő fa telepítése számára területet kell biztosítani.

4. A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

10. §

(1) A település különleges területfelhasználású területei:

1. Kt – temető területe
2. Ksp – sportpálya területe

10/A. §  TEMETŐK TERÜLETE

(1) A temető területe a temetkezés és a temetkezéssel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A temető 50 m-es körzetében a temető használatát zavaró, valamint kegyeletet sértő létesítmények nem helyezhetők el.

(3) 50 évnél régebbi síremlék lebontásához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági hozzájárulása szükséges.

(4) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

10/B. § SPORTPÁLYA TERÜLETE

(1) A terület a település sport- és szabadidős létesítményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

11. §

1. A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

2. A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagolódását a SZT1. és SZT2. jelű (szabályozási) tervlapok tűntetik fel:

A KÖZUTAK FELSOROLÁSA

3. A közutak elhelyezése céljára – más előírás, vagy a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése hiányában – legalább az OTÉK 26.§ (2) bekezdés szerinti szabályozási szélességeket kell biztosítani.

4. A közutak közterületnek minősülő építési területein minden esetben elhelyezhetők az OTÉK. 26. .§ (3) bekezdés 1 pontja szerinti építmények, valamint:

1. hirdető berendezések,
2. közúti közlekedés várakozóhelyei,
3. köztisztasággal kapcsolatos építmények,
4. szobor, díszkút,
5. távbeszélő fülke.

5. Országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 m távolságon belül építmény csak külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.

6. A gyalogos közlekedés számára a területen legalább az utak , utcák egyik oldalán járda építendő, ha erre nincs lehetőség a közúti forgalom lassítását forgalomcsillapító létesítményekkel kell megoldani (sebesség-csökkentő borda beépítése, illetve sáv-elhúzás).

7. Közterületen való építkezés, közmű- és útépítés nem károsíthatja a meglévő és tervezett növénysávot. A fásításhoz alkalmazható fajok őshonosak legyenek.

8. Új vonalas légvezeték a település belterületén nem építhető, földalatti kábelben kell megoldani

12. §

1. Az övezet a meglévő vasútvonal és a vasútállomás területét foglalja magában.

2. A közforgalmi vasutak mentén, azok tengelyétől számított 50 m távolságon belül építmény csak külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.

13. §

1. E területfelhasználási egységbe (területbe) a közparkok (Z) tartoznak.

2. A területen legfeljebb 3,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.

3. A közparkokat külön kertépítészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.

4. A közparkokban az OTÉK 27.§ (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény.

5. A meglévő és újonnan létesítendő zöldterületek és -felületek folyamatos fenntartásáról esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.

6. A zöldfelületekben történő tevékenységek során különös tekintettel kell lenni a fákra. Védelmükről, pótlásukról, ápolásukról a tevékenységet végzőnek gondoskodni kell.

7.  A település összes zöldfelületének mérete nem csökkenhet.

14. §

1. Az erdőterület a település bel-, illetve külterületének legalább 1500 m2-t meghaladó nagyságú, erdei növénytársulásokkal borított része.

2. A szabályozási terven az erdőterületek elsődleges rendeltetésük alapján gazdasági (Eg), védelmi (Ev) egységbe tartoznak. Ev elsődleges rendeltetésűre kell változtatni a Nemzeti Ökológia Hálózat Övezetében lévő erdők rendeltetését. Ezt az erdők üzemtervezésekor figyelembe kell venni, és az illetékes Erdészeti Szolgálattal egyeztetni kell.

3. Az erdőterületeken az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

4. A terv erdőterületei - építési szempontból - az alábbi területegységekre tagolódnak:

• Ev - védelmi (védett és védő) rendeltetésű erdőterületek, a területen építményt elhelyezni nem lehet,
• Eg - gazdasági rendeltetésű erdőterületek,

5. Ahol az erdő adott létesítmény védelmét szolgálja (Ev), ott bekerítése engedélyezhető. A véderdő létesítése és fenntartása az adott létesítmény tulajdonosát terheli. A védelmi rendeltetésű erdőben tarvágás nem, csak szálalóvágás, vagy természetes felújítás engedélyezhető.

6. Az erdőterületeken az országos és helyi építési előírásokon túl az adott terület művelési ágának megfelelően az erdőkre, a föld- és talajvédelemre valamint a természetvédelemre vonatkozó előírásokat is be kell tartani, különös tekintettel a vízerózió miatt.

7. Erdőt felszámolni, megszüntetni csak környezeti hatástanulmány alapján lehet, amelynek tisztáznia kell, hogy

az erdő rendeltetését igénylő területhasználat, tevékenység megszűnt-e,

a megszűnő erdő kiváltható-e új telepítéssel,

a megszűnés milyen környezeti, természeti, ökológiai és társadalmi hatásokkal jár.

8. Belterületen erdőt kivágni csak engedély alapján és biológiailag egyenértékű erdőterület visszapótlása esetében lehet. Az egyenértékű erdősítést kiviteli tervben kell rögzíteni, megadva a telepítés helyét, módját, területnagyságát, biológiai értékét és a visszapótlás, előfásítás ütemét.

15. §

1. A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) valamint kivételes esetben a turisztikai célú hasznosítás építményei helyezhetők el.

2. A község mezőgazdasági területe - építési szempontból - az alábbi területegységekre tagolódik:

1. Má-1 - általános mezőgazdasági terület, az alapfunkciót nem korlátozza környezet- tájvédelem, ökológiai érdek.
2. Má-2 –jelű nem beépíthető mezőgazdasági terület, mely természetvédelmi-, természeti értéket hordoz, a Nemzeti Ökológiai Hálózat területe. A privatizáció során a kialakult földrészletek az övezetben tovább nem oszthatók.

3. A mezőgazdasági területeken az országos és helyi építési előírásokon túl az adott terület művelési ágának megfelelően az erdőkre, a föld- és talajvédelemre valamint a természetvédelemre vonatkozó előírásokat is be kell tartani.

4. A mezőgazdasági területen bármely építmény létesítéséhez, létrehozásához és módosításához a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását az 1994. Évi LV. Tv. 70. § (2) bekezdése előírásainak értelmében be kell szerezni.

5. A meglévő - és jelen rendelet szerint nem beépíthetőnek minősülő - beépített ingatlanokon álló épületek felújíthatók, korszerűsíthetők illetve a már meglévő, rendeltetésének megfelelő célra használhatók.  

6. Tájképvédelemmel érintett mezőgazdasági területek esetében:
   1. A villamosenergia-ellátási, a táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. E rendelkezés alkalmazásától eltérni a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.
   2. Rádió, telefon és más átjátszó torony nem létesíthető.
   3. A kialakult geomorfológiai formák (hegygerinc, völgy stb.) megőrzendők.
   4. A művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás - az egyéb jogszabályban biztosított lehetőségeken túl - csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.
   5. Általános mezőgazdasági területen, - technológiai jellegű építmények kivételével - az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat - a falazat kialakítására: kő, tégla, vályog, a tetőzet kialakítására fa, cserép, nád, természetes pala - kell használni. Javasolt a nyerstégla- vagy kőhomlokzat illetve az egységesen meszelt felületképzés.

7. Birtoktest, birtokközpont kialakítására vonatkozó szabályok:

1. A mezőgazdasági területeken birtoktest és birtokközpont az OTÉK 29.§ (5) – (8) bekezdése szerint alakítható ki.

2. A tájképvédelemmel érintett általános mezőgazdasági területeken, birtokközpont létesítése esetében:

• Az építési engedélykérelem tartalmának építészeti szempontból történő minősítése érdekében az építésügyi hatóság, az építésügyi hatósági engedély kiadása előtt köteles beszerezni a Területi főépítész szakvéleményét
• A főépítész előzetes szakvéleményében állást foglal a javasolt épület(ek) elhelyezésével, tömeg- és homlokzatformálásával, valamint a tájba való illeszkedésével kapcsolatban.

15/A § ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

(1) „Má-1” jelű  övezetbe a szántóföldek területe tartozik.

1. Az övezetben az „árutermelő jellegű” növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás létesítményei helyezhetők el.

2. Lakóépület csak birtokközpont részeként helyezhető el.

3. Az övezetben betartandó építési előírások:
   • 10.000 m²-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,
   • 10.000 m²-t meghaladó teleknagyság esetén 3 %-os beépítettséggel helyezhető el építmény az OTÉK 29.§ figyelembevételével

4. Építményekre vonatkozó előírások:
   • Az épületet szabadonállóan, határoló földút esetében a földút tengelyétől számított legalább 10 m-es távolságban kell elhelyezni.
   • A telken létesítendő épületek legnagyobb építménymagassága 6,5 m lehet.
   • Az épületek a térség építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 35-45° hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek.
   • Lakóépület
     • legfeljebb 300 m² bruttó alapterülettel,
     • legfeljebb 4,5 m építménymagassággal,
     • szabadonálló beépítési móddal létesíthető.

(2)  „Má-2” jelű övezetbe a gyepfelületek (rét, legelő) területe, valamint azon szántóterületek melyek a szabályozási terven jelölt természetvédelmi-, természeti értéket hordoz, a Nemzeti Ökológiai Hálózat területe alá esik.

1. Az övezetben nem helyezhető el építmény.

2. Csak extenzív, természet- és környezetkímélő gazdálkodás lehetséges, a tájhasználat csak a természeti állapothoz közelítés érdekében módosítható.

16. §

1. A területfelhasználási egységbe az OTÉK 30.§ (1) bekezdése szerinti vízgazdálkodással összefüggő területek tartoznak. A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével – külön jogszabályban foglaltak szerint – lehet.

2. A település vízgazdálkodási területei az alábbi övezetekre tagolódnak:

• folyóvizek medre és parti sávja, vizmű területek                    V-1
• állóvizek, tavak, halastavak medre és parti sávja                    V-2

3. A vízgazdálkodási területeken történő építés esetén a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság előzetes hozzájárulása szükséges, valamint az elvi építési engedélyezési és az építési engedélyezési eljárásokba szakhatóságként be kell vonni.

17. §

(1)

Régészeti lelőhelyekre vonatkozóan a 2001. évi LXIV. Tv. és a kapcsolódó rendeletek előírásai betartandóak.

1. A tervezési területen nem található jelenleg nyilvántartott régészeti lelőhely. A régészeti érdekű területek lehatárolását az SZT-1, SZT-2 és TSZT tervlapok tartalmazzák.
2. A védetté nyilvánított lelőhelyen végzendő 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló változtatáshoz (kerítésásás, faültetés, szőlőtelepítés, stb.,) munkálatokhoz a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) engedélye kell, tehát hatóságként jár el. Amennyiben a 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó tevékenység, iletve változtatási szándék (pl.: művelési ág változtatás) más hatóság engedélyéhez kötött (közműfektetés, építkezés, stb.) a Hivatal szakhatóságként jár el.
3. A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) szakhatósági hozzájárulása szükséges.
4. Régészeti érdekű területet érintő tervezés esetén javasolt kikérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét.
5. Amennyiben a település közigazgatási területén bárhol – a nyilvántartott lelőhelyeken és régészeti érdekű területeken kívül – építkezés vagy művelés kapcsán régészeti leletek vagy régészeti objektumok előkerülése esetén a munkákat fel kell függeszteni, és értesíteni kell a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságát és a KÖH-t.

(2)

(3)

(4)

1. A terv területén a helyi védelem alá eső művi értékek részletes felsorolását HÉSZ 1. sz. függeléke tartalmazza.
2. Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások:

• A település helyi védelem alá tartozó épületeivel és építményeivel kapcsolatban felmerülő bármilyen építési munka esetén jelen rendeletben foglaltak szerint, valamint az örökségvédelmi munkarész iránymutatásai figyelembevételével kell eljárni.
• A település helyi értékeinek védelemére vonatkozó egyéb, nem építési jellegű előírásairól külön önkormányzati rendeletben gondoskodik.

(5)

(6)

(7)

18. §

1. Táj – és természeti oltalom alatt álló értékek és területek a Természet védelméről szóló 1996.évi LIII trv. hatálya alá tartozó értékek és területek. Ezek Zádor közigazgatási területén a következők: a nemzeti ökológiai hálózat övezete, a tájképvédelmi terület, az ex lege védett értékek, a védett élőlények és élőhelyeik, helyi védett értékek.
2. A természeti területek használata és fejlesztése során a természetkímélő használati módok figyelembe vételével biztosítani kell a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek a megóvását. A táj és természetvédelmi oltalom alatt álló területeken történő tevékenységek végzéséhez az illetékes táj-és természetvédelmi szakhatóság engedélye szükséges.
3. A tájképvédelmi övezetben a kedvező esztétikai megjelenésű tájrészletek, tájképi elemek eredeti állapotban való megőrzését célzó tevékenység folytatható. A táj jellege, szerkezete, esztétikai és természeti értékei nem károsodhatnak, ill. a beavatkozás nem okozhatja az adott ökológiai rendszer elszegényedését és a biológia sokféleség csökkenését.
4. Tájképvédelmi övezetben tájba illesztett építmény, vonalas mű helyezhető el. A tájba illesztés alatt a következő értendő: a tájban elhelyezésre kerülő létesítményeknek vagy befolyásolt létesítmény együttesnek a táji adottsághoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza.
5. Tájképvédelmi övezetben művi létesítmények, berendezési tárgyaik és környezetük építésekor természetes anyagot kell használni (pl.: kő, fa). A táj építészeti hagyományaival és hagyományos környezeti kultúrájával összhangban lévő, tájképet nem zavaró elemek helyezhetők el.
6. A tájképvédelmi övezetben, és a nemzeti ökológiai hálózat övezetében 10 m-nél magasabb létesítmény elhelyezése építési engedélyköteles, az engedélyezési tervnek tartalmazni kell a tájesztétikai vizsgálatot.
7. A vadon élő állatok vonulását akadályozó, mozgási irányukat keresztező nyomvonalak esetén meg kell oldani az állatok mozgásának lehetőségét.
8. A megszüntetendő létesítmény esetén gondoskodni kell a terület természetközeli helyreállításáról, ennek hiányában tájba illesztéséről.
9. Természetközeli állapotú vizes élőhelyek a település területén lévő időszakos vagy állandó vízborítású területei, a vízfolyások partjai ill. azok 20-20 méter széles parti sávjai. Ezek rendeltetése elsősorban ökológiai valamint tájvédelmi jellegű. Elsődleges céljuk a növényzet és életközösségek fenntartása, és a táj diverzitásának biztosítása.
10. Az egyedi tájérték kapcsán az egyedi tájérték kataszterben foglaltak szerint kell eljárni. A TVT vonatkozó előírásai betartandók. Egyedi tájértéknek minősül a  fás legelő, a tó, a ref. templom, a ref. temető.
11. A védelemre tervezett „Zádori fás legelő Természetvédelmi Terület” alá tartozó hrsz-okon a TVT előírásai szerint kell eljárni, művelési ág váltása tilos, az illetékes táj- és természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a területen történő, a jelenlegitől eltérő tevékenységek végzéséhez.

19. §

1. Általános követelmények

1. A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. [Jelenleg: a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény tartalmazza.]
2. Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: 1994. évi LV. törvény 70.§-a szerint.]
3. A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. [Jelenleg: a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet, vagy a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]
4. Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a részleges közművesítés, a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítéséig az övezetek területein a közművek megvalósítására szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. [Jelenleg: A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.]
5. A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. [Jelenleg: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.]
6. A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell. [Jelenleg: A vízügyi követelményeket a 46/1999. (III.18.) Kormányrendelet tartalmazza.]
7. A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell. [Jelenleg: A követelményeket a 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet tartalmazza.]
8. Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése. [Jelenleg: A levegő védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 5.§-a szerint.]
9. Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. [Jelenleg: A levegővédelmi övezet meghatározását a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6.§-a és 2. sz. melléklete szerint kell elvégezni.]
10. A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket. [Jelenleg: A hulladék-gazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe vételével.]

2. Speciális eljárási szabályok

1. Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszűntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság. [Jelenleg: az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások részletes szabályait a 193/2001. (X.19.) Korm. rendelet tartalmazza.]
2. A “környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. [Jelenleg: A “környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek” körét a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet határozza meg. A környezeti hatásvizsgálat készítésének és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatásának szabályait az 1995. évi LIII. törvény, illetve a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet tartalmazza.]
3. Zádor a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján - történhet. [Jelenleg: a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet előírásai szerint történhet.]
4. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni. [Jelenleg: a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint.]
5. Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: az 1996. évi LIV. törvény és a 29/1997. (IV.30.) FM rendelet szerint.]
6. A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint. [Jelenleg: a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]
7. Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít. [Jelenleg: az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet 17.§ (4) bekezdése és 18.§-a.]
8. Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: az 1994. évi LV. törvény 70.§-ának előírásai szerint.]
9. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait. [Jelenleg: a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet és az 1. sz. melléklete szerint.]
10. Zádor településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
11. A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról. [Jelenleg: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a többször módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.]
12. Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat. [Jelenleg: az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 2. és 3. sz. melléklete tartalmazza.]

20. §

1. A közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati előírásokat, szabványokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.

2. A meglevő és a tervezett vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás és gázellátás), valamint a távközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetének helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani.

3. A magas talajvízállásos, feltöltéses területen közműhálózatokat, létesítményeket építeni csak a talajmechanikai szakvélemény alapján szabad.

21. §

1. A törvényi rendelkezés szerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint kell biztosítani.

2. A településen a mértékadó tűzszakasz területe nem lehet nagyobb a területen létesítendő tűzoltó vízforrásokból biztosítható oltóvíz-intenzitással ellátható területnél.

3. A tűzoltóság vonulása és működése céljára - ha arról jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik- az építményekhez olyan utat, illetve területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

22. §

1. A Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges az ásványvagyon - talaj kivételével - esetleges kitermelésével járó építési, tereprendezési és vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

2. A felhasználni kívánt ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.

23. §

E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek 2006 május hó 1. napján lépnek hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

Zádor, 2006. év április hó 1.nap.

SZT-1        KÜLTERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERV   M 1:10000

SZT-2        BELTERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERV     M 1:2000

Országos védettségű építmények - Műemlékek

A településen 1 országos védettségű műemléki épület van.

A műemléki környezet az alábbi ingatlanokat érinti:

Helyi védettségű építmények

A település jellegzetes építészeti és településképi karakterének megőrzése érdekében az alábbi építmények-építményegyüttesek helyi védelemben részesülnek.

„HT” kategóriában: (ami helyi értékekre vonatkozó területi védettséget jelent):

„H” kategóriában (ami teljes épületet-épületegyüttesre vonatkozó egyedi védettséget jelent):

Hrsz.: 029/3, 030, 032/b, 034/a, 034/b, 035,

Törvények

1976. évi 24. tvr. a kisajátításról

1988. évi I. tv. a közúti közlekedésről

1993. évi XCV. tv. a vasútról

1994. évi LV. tv. a termőföldről

1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól

1995. évi LVII tv. a vízgazdálkodásról

1996. évi LIII. tv. a természet védelméről

1996. évi LIV. tv. az erdőről és az erdő védelméről

2000. évi XXXV. tv. a növényvédelemről

2001. évi XL tv. a hírközlésről

2001. évi XCVII. tv. a kulturális örökség védelméről

Országosan érvényes rendeletek

35/1996. (XII.29.) BM rendelet (Országos Tűzvédelmi Szabályzat)

102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokról

33/2000. (III.17.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról

98/2000.(VI.15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékok gyűjtése, tárolása és elszállításáról

14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási

21/2001 (II.14.) Korm. rendelet a levegőtisztaság védelméről

49/2001.(IV.3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről

50/2001.(IV.3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól

203/2001. (X.26.) Korm. sz. rendelet a nyílt vízfolyásokba vezetett felszíni vizek minőségi követelményeiről

204/2001. (X.26.) Korm. sz. rendelet a közcsatornába bevezethető vizek minőségi követelményeiről