Zádor Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) a) pontja, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvény 6. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az országos jogszabályban felsorolt, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek és a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati határozatban felsorolt partnerek véleményét kikérve, a község helyi építési szabályzatáról szóló 7/2006. (IV.1.) Önkormányzati rendeletét az alábbiak szerint módosítja:

ÚJRASZABÁLYOZÓ MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

1.§A 7/2006. (IV.1.) Önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R) 1.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag a külön jogszabályok, e rendelet és mellékletei együttes alkalmazásával szabad.”

2.§A R 2.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

„2.§(1)Fogalommeghatározások

a)Építménymagasság az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.

Az építménymagasság megállapítása során:

aa)az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,

ab)az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45 fok alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,

ac)a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzat felületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,

ad)az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.

Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.

b) Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.

c) Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.

(2)Értelmező rendelkezések

a)E rendelet előírásai és a szabályozási terv szabályozási elemei kötelező érvényűek. Az ezektől való eltérés csak e rendelet módosításával történhet.

b)Az (a) pontban meghatározott előírás nem vonatkozik a szabályozási terv következő elemeire:

ba)irányadó telekhatár

bb)helyi védettségű építmények és területek

bc)megszüntető jel

c)A tervezett szabályozási vonal új telekalakítás, új épület építése esetén érvényesítendő.

Ahol a tervezett szabályozási vonal meglévő telket keresztez, a telket érintő telekalakítás, illetve építés a szabályozási vonallal jelölt telekalakítás végrehajtását követően történhet.

d)Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén

da)Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely az északi telekhatárra tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

db)Kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a történetileg kialakult állapothoz igazodjon, ennek hiányában a nyugati telekhatárra tapadjon.

e)Az építési övezeti vagy övezeti előírást új építés esetén kell érvényesíteni. Abban az esetben, ha az építési övezeti vagy övezeti előírásnak nem megfelelő állapot e rendelet hatálybalépését megelőzően keletkezett, a következők szerint kell eljárni:

ea)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő telekterület esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás betarthatósága esetén beépíthető

eb)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő utcai telekszélesség esetén az építési telek vagy telek az adott építési övezetre vagy övezetre vonatkozó egyéb előírás és a tűzrendészeti előírások betarthatósága esetén beépíthető

ec)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő beépítési módtól eltérő beépítési módú építmény megtartható, építménymagassága az övezeti előírások betartásával növelhető, de egyéb bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti beépítési móddal történhet.

ed)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legnagyobb értéket meghaladó beépítettség átalakítás esetén megtartható, de nem bővíthető. Bontásból eredő új építés esetén az adott építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő értéket kell figyelembe venni.

ee)az építési övezeti vagy övezeti előírásban szereplő legkisebb értéket el nem érő, vagy legnagyobb értéket meghaladó építménymagasságú építmény átalakítás esetén megtartható, de bővítése, bontást követő átépítése, az adott ingatlan területén új épület építése csak az adott építési övezeti vagy övezeti előírások szerinti építménymagassággal történhet.

f)Az OTÉK előírásaira való hivatkozáskor

fa)az OTÉK II. fejezetében szereplő rendelkezések kivételével az OTÉK aktuális előírásait,

fb)az OTÉK II. fejezetében szereplő rendelkezések esetében az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos előírásait

kell alapul venni.”

3.§A R 3.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)Geotechnikai követelmények

a)A rendelet hatálya alá tartozó területen lévő feltöltött területek, továbbá a 45 foknál meredekebb dőlésű, vagy 2 m-nél magasabb természetes vagy mesterségesen kiképzett fal (nyitott kőzetfal, partfal, bevágás, mélyút, tereplépcső)  10 m-es környezete jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősül. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (mozgás, csúszás- és omlásveszély) a figyelembevételével.

b)A rendelet hatálya alá tartozó területen található mélyfekvésű, magas talajvízállású területek jogszabállyal kijelölt veszélyes környezetnek minősülnek. Az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező geotechnikai jelentésnek tartalmaznia kell az építmény kialakításához szükséges geotechnikai állapotot a geotechnikai kategóriának és a kijelölés alapjául szolgáló különleges körülményeknek (várható magas talajvíz állás) a figyelembevételével.”

4.§A R 5.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)A beépítésre szánt területek a következők:

a)lakóterület - falusias lakóterület - Lf

b)gazdasági terület - mezőgazdasági üzemi terület – Gip-m

c)különleges területek

ca)temető – Kt

cb)sportpálya - Ksp

(2)A beépítésre nem szánt területek a következők:

a)közlekedési és közműterület

aa)közúti közlekedési terület – KÖu

ab)kötöttpályás közlekedési terület - KÖk

b)zöldterület – Z

c)erdőterület

ca)védelmi erdő - Ev

cb)gazdasági erdő - Eg

d)mezőgazdasági terület - általános mezőgazdasági terület – Má

e)vízgazdálkodási terület – V”

5.§A R 6.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„A település közterületein elhelyezhető építmények

a)hirdető (reklám) berendezés,

b)közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,

c)köztisztasággal, közegészségüggyel, közművesítéssel kapcsolatos építmények (tárgyak),

d)szobor, díszkút,      

e)távbeszélő fülke.”

6.§A R 7.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)Közművesítettség mértéke és módja

A rendelet hatálya alá tartozó építési övezetekben az építési telek beépítésének feltételeként biztosítandó közműellátás legalább a következő:

a)villamos energiaellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással

b)ivóvíz ellátás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással

c)szennyvízelvezetés és –tisztítás közüzemi vagy közcélú szolgáltatással

d)közterületi csapadékvíz-elvezetés közüzemi vagy közcélú szolgáltatással

Az a)-d) pontokban előírtak a környezettudatos energiagazdálkodás eszközeivel egyedi módon is teljesíthetők.

(2)Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások

a)Terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, ahol nem gátolják műszaki megoldásokkal ki nem küszöbölhető építéshidrológiai, mérnökgeológiai, vagy egyéb geotechnikai adottságok, illetve ahol nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket.

b)Pince csak épített szerkezettel alakítható ki.

c)Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül helyezhető el.

d)Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.”

7.§A R 8.§ (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6)A falusias lakóterület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. A telekalakítási és építési előírásokat a 3. melléklet tartalmazza.”

8.§A R 9.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4)A mezőgazdasági üzemi terület övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel. A telekalakítási és építési előírásokat a 4. melléklet tartalmazza.”

9.§A R 10.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

„A rendelet hatálya alá tartozó különleges területeket a szabályozási terv tünteti fel. A telekalakítási és építési előírásokat az 5. melléklet tartalmazza.”

10.§A R 11.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási terv tünteti fel, a közúti hálózat elemeinek felsorolását a 6. melléklet tartalmazza.”

11.§A R 14.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14.§(1)A rendelet hatálya alá tartozó terület erdőterületeinek lehatárolását a szabályozási terv tünteti fel.

(2)A rendelet hatálya alá tartozó területen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg” és védelmi rendeltetésű – „Ev” jelű  erdők.

(3)Építési lehetőségek gazdasági erdőben

A területen bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, az OTÉK 28.§ szerinti területen és beépítettséggel, valamint az OTÉK 33.§ figyelembevételével helyezhető el a következő előírások betartása mellett:

a)A beépítési mód szabadonálló, az épületeket legalább 5 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

b)Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse

c)Gazdasági épület kialakításának feltételei:

ca)az épület földszintes legyen

cb)legnagyobb építménymagasság 7,0 m

d)Az erdő- és vadgazdálkodáshoz kötődő lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:

da)legnagyobb építménymagasság 5,0 m, a lejtő felőli homlokzat magassága legfeljebb 5,5 m

db)épületszélesség legfeljebb 9,0 m

Tájképvédelmi területen található erdőben csak az erdő- és vadgazdálkodást szolgáló építmények helyezhetők el a természeti értékek sérelme nélkül.

(4)Építési lehetőségek védelmi erdőben

a)Épületnek nem minősülő építmény csak a fő funkcióhoz köthető funkcióval, környezetvédelmi, természetvédelmi, vagy vadgazdálkodási céllal helyezhető el a külön jogszabályban rögzítettek szerint.”

12.§A R 15.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15.§(1)A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29.§ (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el

(2)A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza.

(3)Telekösszevonás, telekhatár-rendezés során a korábbi telekhatárokon kialakult cserjés, fás mezsgyék (mint természetközeli állapotú biotop sávok) megtartandók.

(4)A telekalakítás, területhasználat és művelés során a meglévő vízelvezető rendszerek szakszerű fenntartására ügyelni kell.

(5)Tájképvédelmi területen található mezőgazdasági területen törekedni kell a művelési ágak kialakult arányának megtartására. Külterületi művelési ág megváltoztatása, illetve más célú területhasználat csak az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, a tájkarakter erősítése, valamint közmű építése érdekében történhet.”

13.§A R 15/A.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15/A(1)Az  „Má-1”  jelű általános övezet

a)Az övezet művelési ágának megfelelően hasznosítandó.

b)Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához köthető funkcióval, legalább 10.000 m2 területű telken, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel, az OTÉK 33.§-ban felsoroltak figyelembevételével helyezhető el a következő előírások szerint:

ba)Az épületeket szabadonállóan, legalább 10 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal-, és legalább 10 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

bb)Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.

bc)Gazdasági épület földszintes, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lehet. Ezt az értéket technológiai jellegű építmény magassága legfeljebb 15 m-rel meghaladhatja.

bd)Lakóépület csak birtokközpont részeként építhető. Lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m, szélességi mérete legfeljebb 9,0 m, bruttó alapterülete legfeljebb 300 m2 lehet.

(2)Az  „Má-2”  jelű, korlátozott hasznosítású övezet

a)Az övezetben kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés, a vegetációs időszakban a rendszeres kaszálás.

b)Az övezetben építmény nem építhető.”

14.§A R 16.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)A vízgazdálkodási területek az alábbi övezetekre tagolódnak:

a)folyóvizek medre és parti sávja, vízmű területek                      V-1

b)állóvizek, tavak, halastavak medre és parti sávja                    V-2”

15.§A R 17.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17.§(1)Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások

a)Régészeti érintettség esetén a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.

(2)Műemlékek védelmére vonatkozó előírások

a)A rendelet hatálya alá tartozó terület országos műemléki védelem alatt álló értékeinek és az azok műemléki környezetébe tartozó ingatlanok listáját a 2. melléklet tartalmazza.

b)A 2. melléklet szerinti védett épületeket és azok műemléki környezetét a szabályozási terv tünteti fel.

c)A műemlékek és műemléki környezetük esetében a kulturális örökség védelméről szóló jogszabályok szerint kell eljárni.

(3)Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások

a)A rendelet hatálya alá tartozó terület helyi védelem alatt álló értékeinek felsorolását a 3. függelék tartalmazza, helyüket a szabályozási terv tünteti fel.

b)A helyi védelemmel kapcsolatos feladatok körét és eljárási rendjét a helyi védelemről szóló önkormányzati rendelet és a HÉSZ együttesen szabályozzák.

c)Helyi egyedi védelem alatt álló épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:

ca)Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

cd)Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését, valamint az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítését követően.

d)A község történetileg kialakult hagyományos utcaképe védelmében bontásból eredő új építés esetén az utcai építési vonal a lebontott épület utcai homlokvonalával azonos, ha a szabályozási terv másképp nem rendelkezik.”

16.§A R 19.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„19.§Környezetalakítás, környezetvédelem

(a vonatkozó jogszabályok felsorolását a 2. függelék tartalmazza)

(1)Általános követelmények

a)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

b)Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (pl. zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. Egyedi szennyvíztisztító kisberendezés kialakítása a követelmények teljesíthetősége esetén az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítésének és használatbavételének kivételével vízjogi engedély alapján történhet.

c)A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró környezetvédelmi és vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

d)A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével” kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.

e)Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

f)A telkek területének az övezeti előírásokban meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani.

(2)Környezetterhelési határértékek

a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a kibocsátási és a környezetterhelési követelményeket, határértékeket (levegő, élővíz, közcsatorna, földtani közeg, zajterhelés).

(3)Speciális eljárási szabályok

a)A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.

b)Erdőterületeket érintő beruházások során az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

c)Beruházások megvalósítása során a termőföldről és a termőföld védelméről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

d)A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.”

17.§A R 21.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„21.§ Tűz elleni védelem

„(1)Az épületek közötti tűztávolság megfelelőségének szabályozását, a tűzoltóság beavatkozását biztosító követelményeket, és az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosításával kapcsolatos követelményeket külön jogszabályok rögzítik.

(2)Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben és tartalommal, megfelelő jogosultsággal rendelkező természetes személy által készített tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni.”

18.§A R 22.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„22.§ Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

Ásványi nyersanyag kitermelésével járó tevékenység (bányászat, tereprendezés, egyes építési tevékenységek, vízrendezés) a külön jogszabályban előírtak szerint végezhető.”

19.§A R 2. melléklete helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. melléklet a 7/2006. (IV.1.) Önkormányzati rendelethez

ORSZÁGOS VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS AZOK MŰEMLÉKI KÖRNYEZETE

2.1 Országos védettségű építmény

2.2 Műemléki környezetbe tartozó ingatlanok

20.§A R 2. függeléke helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. függelék a 7/2006. (IV.1.) Önkormányzati rendelethez

A HÉSZ KÖRNYEZETVÉDELMI FEJEZETÉHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK

(1) Általános követelmények

1. A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet határozza meg.
2. A felszín alatti vizek védelméről szóló, a többször módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint. Egyedi szennyvíztisztító létesítése esetén a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni. A 72/1996.(V.22.) Kormányrendelet 3.§ (12) alapján az ÉME engedéllyel és a CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezés létesítése és használatbavétele kibocsátási engedély köteles.
3. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.
4. A vízügyi követelményeket a nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 83/2014.(III.14.) Kormányrendelet tartalmazza.
5. Az előírásokat jelenleg a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 4. §-a szerint.
6. A víziközmű ellátást a víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. Törvény alapján kell végezni.
7. A szennyvíz kibocsátási engedély vízügyi és vízvédelmi követelményeit a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996.(VI.13.) KHVM rendelet, valamint a felszíni vizek minősége és védelmének szabályairól szóló 220/2004.(VII.21.) Korm.rendelet 25.§-a határozza meg.
8. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010.(IV.29.) Korm.rendelet határozza meg.

(2) Környezetterhelési határértékekre vonatkozó jogszabályok

1. Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A levegőterheltségi szint határértékeit és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 4/2011. (I.14.) VM rendelet tartalmazza. A levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásainak vizsgálatáról, ellenőrzéséről és értékelésének szabályairól a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet rendelkezik. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kW_th és az ennél nagyobb, de 50 MW_th-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.
2. Az élővízbe és a közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet határozza meg.
3. A földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet követelményei.
4. Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.
5. Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
6. Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, valamint új út létesítése, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés esetén az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
7. Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységnél érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

(3) Speciális eljárási szabályok                                        

1. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg.
2. Erdőterületeket érintő beruházásokra az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVll. törvény és a végrehajtására kiadott 153/2009.(Xl.13.) FVM rendelet előírásai vonatkoznak.
3. Az előírásokat a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény és a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény határozza meg. Figyelembe veendő továbbá a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008.(Vll.18.) FVM rendelet.
4. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények esetében az engedélyezéseket a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint kell lefolytatni.
5. Zádor településen az állattartásra vonatkozóan a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel érvényesíteni kell a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008.(IV.29.) FVM rendelet előírásait.
6. Víziművek létesítésére, üzemeltetésére és fennmaradására vonatkozóan a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996.(VI.13.) KHVM rendelet szerint kell eljárni.
7. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokat az ezekről szóló 30/2008.(XII.31.) KvVM rendelet határozza meg.”

KIEGÉSZÍTŐ MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

21.§A R 11.§-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

„(9)Új antenna, adótorony a belterületen és annak 100 m-es körzetében, valamint tájképvédelmi területen nem helyezhető el.

(10)Nem vonalas jellegű közmű- (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, gázfogadó állomás, transzformátorállomás stb.), vagy közlekedési létesítmény (pl. autóbusz megálló) a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, és övezeti előírásokban rögzített legkisebb telekterületnél kisebb telek is kialakítható.”

22.§A R 18.§-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12)A rendelet hatálya alá tartozó területen található védett természeti értékek és az egyedi tájértékek felsorolását a 7. melléklet tartalmazza, területüket a szabályozási terv határolja le.”

23.§A R a következő 3.-7. mellékletekkel egészül ki:

„3. melléklet a 7/2006 (IV.1.) Önkormányzati rendelethez

TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK

FALUSIAS LAKÓTERÜLETEN

3.1 Az „Lf-1” jelű építési övezet

3.2 Az „Lf-2” jelű építési övezet

4. melléklet a 7/2006 (IV.1.) Önkormányzati rendelethez

TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK

MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMI TERÜLETEN

4.1 A „Gip-m” jelű építési övezet

5. melléklet a 7/2006 (IV.1.) Önkormányzati rendelethez

TELEKALAKÍTÁSI ÉS ÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK

KÜLÖNLEGES TERÜLETEN

5.1 A „Kt” jelű építési övezet - temető

5.2 Sportpálya területe - Ksp

6. melléklet a 7/2006 (IV.1.) Önkormányzati rendelethez

A KÖZÚTHÁLÓZAT ELEMEI

7. melléklet a 7/2006 (IV.1.) Önkormányzati rendelethez

TÁJ- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM

7.1 ORSZÁGOS ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT

A szabályozási tervlapon jelölt területek

7.2 NATURA 2000 TERÜLETEK

Hrsz.: 029/3, 030, 032/b, 034/a, 034/b, 035,

7.3 TERVEZETT TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLET

„Zádori fás legelő Természetvédelmi Terület”

7.4 TÁJKÉPVÉDELMI TERÜLET

A szabályozási tervlapon jelölt területek

7.5 EGYEDI TÁJÉRTÉKEK

1. fás legelő,

2. tó,

3. ref. templom,

4. ref. temető.

24.§A R a következő 3. függelékkel egészül ki:

„3. függelék a 7/2006 (IV.1.) Önkormányzati rendelethez

HELYI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK

„HT” kategóriában: (területi védelem):

 „H1” kategóriában (egyedi védelem):

HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK

25.§A R 4.§-a, 8.§ (2), (3) és (5) bekezdése, 9.§ (2) bekezdése, 10/A.§-a, 10/B.§-a, 11.§ (3) bekezdése, 16.§ (3) bekezdése, 18.§ (1), (2), (6), (10), (11) bekezdése, 20.§ (1) és (3) bekezdése, 1. függeléke hatályát veszti.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26.§ A rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 13.§ (2) bekezdése értelmében a kihirdetését követő napon hatályát veszti.  Előírásait a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

           Martinecz István                                                                     Hajas Endre

               polgármester                                                                            jegyző

 Záradék:

A rendelet 2016. február 19. napján kihirdetésre került.

Hajas Endre

    jegyző