Zádor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 14.) önkormányzati rendelete
A szociális ellátások helyi szabályozásáról
Hatályos: 2023. 03. 01Zádor Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II. 14.) önkormányzati rendelete
A szociális ellátások helyi szabályozásáról
Zádor község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló – többször módosított - 1993. évi III. törvény. 1. §-ának (2) bekezdésében, 25. § (3) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. §-ában, 48. § (4) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés d) és g) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat által pénzben és természetben nyújtott szociális ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:
1. § [Eljárási rendelkezések]
(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a Kétújfalui Közös Önkormányzati Hivatalnál és azok kirendeltségein (a továbbiakban: Hivatal), az erre rendszeresített formanyomtatványon (1. számú függelék) lehet szóban az ügyintéző segítségével, vagy írásban előterjeszteni.
(2) A nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat kézhezvételét követően az önkormányzat pénztárából, külön kérelem esetén átutalással történik. A házipénztárból történő döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.
(3) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni, továbbá, ha az ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. erre vonatkozó melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.
(4) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.
(5) A települési támogatás egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A természetbeni támogatás formája lehet: közüzemi díjak kifizetése, Erzsébet- utalvány, tankönyv- és tanszervásárlás támogatás, gyermekintézményi térítési díjak kifizetése. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.
(6) A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
2. § [Szociális támogatások]
(1) Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete az Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint
a) települési támogatást
b) rendkívüli települési támogatást
c) szociális kamatmentes kölcsönt
d) köztemetést
e) terménytámogatást
állapít meg.
(2) A rendelet alapján adható, az (1) bekezdésben meghatározott támogatások megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.
3. § [A települési támogatás formái]
Települési támogatás
a) létfenntartási gondok enyhítése
b) lakhatás támogatása
c) az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való részbeni hozzájárulás
d) az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás
e) iskolakezdés támogatása
f) tanulmányi átlagjavítás ösztönzése
g) kismamák felkészítése a gyermek érkezésére
h) ünnepi települési támogatás a rászorulók megsegítése
i) hozzátartozó ápolása
céljából nyújtható.
4. § [Települési támogatás létfenntartási gondok enyhítésére]
(1) Települési támogatás létfenntartási gondok enyhítése céljából annak a személynek állapítható meg, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének négyszeresét. A támogatás évente egy alkalommal adható, s egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult. A támogatás összege 5.000 Ft.
(2) Az 1. számú függelék szerinti kérelméhez a kérelmezőnek csatolni szükséges a saját, valamint a vele egy háztartásban élő személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól szóló bizonyítékokat, igazolásokat.
5. § [Települési támogatás lakhatás támogatása céljából]
(1) Települési támogatás lakhatás támogatása céljából azon háztartás részére állapítható meg, ahol
a) a háztartásban élő és ott lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező személyek egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének négyszeresét, és
b) a háztartás egyik tagjának sincs vagyona, valamint
c) legalább két közüzemi számlát csatol kiadásairól, melyek 90 napnál nem régebbiek.
(2) Az 1. számú függelék szerinti kérelméhez a kérelmezőnek csatolni szükséges a saját, valamint a vele egy háztartásban élő személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól szóló bizonyítékokat, igazolásokat.
(3) A települési támogatás ezen formája ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek számától.
(4) A lakhatást elősegítő település támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától, egy év időtartamra kerül megállapításra. A támogatás összege 8.000 Ft havonta.
(5) Nem állapítható meg lakhatást elősegítő települési támogatás annak, aki vagy akivel egy háztartásban élő személy
a) albérlőt tart, vagy más módon hasznosítja lakását
b) lakásbérleti, vagy tulajdonjogára vonatkozóan tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződése áll fenn.
(6) A települési támogatásra való jogosultság egyéb feltétele a lakókörnyezet rendezettségének folyamatos biztosítása.
(7) A települési támogatásra való jogosultságot megállapító határozatban fel kell hívni az ügyfelet, hogy a helyi önkormányzati rendeletben előírtak szerint a lakókörnyezet rendezettségét folyamatosan köteles biztosítani.
(8) A lakókörnyezet rendezettségét a polgármester alapvetően a jogosultság megállapítására irányuló eljárásban, valamint a jogosultság felülvizsgálatakor köteles ellenőrizni. Amennyiben a lakókörnyezet rendezettsége nem megfelelő, úgy az ügyfelet fel kell szólítani, hogy a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására irányuló kötelezettségének a polgármester felszólításától számított 5 napon belül tegyen eleget.
(9) A felszólítást végzés formájában kell megtenni. A végzésben konkrétan és pontosan meg kell határozni az elvégzendő, teljesítendő feladatokat és a határidőt. Fel kell hívni a végzésben a figyelmet a teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeire, ami a települési támogatásra való jogosultság megállapítására irányuló eljárásban a kérelem elutasítására, a települési támogatásra való jogosultság felülvizsgálatára irányuló eljárásban a jogosultság megszüntetésére lesz.
(10) A felszólítást követően az ellenőrzést helyszíni szemle keretében kell lefolytatni, a teljesítését vagy annak elmaradását képfelvétellel kell rögzíteni, valamint a helyszíni szemle lefolytatásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.
(11) A kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja által életvitelszerűen lakott lakás vagy ház udvarának tisztántartása során elvégzendő feladatai:
a) a trágyát szivárgásmentes, zárt trágyagyűjtőben kell tárolni, ahol a trágyagyűjtőnek vízhatlan aljzatúnak kell lennie. A trágyagyűjtőt zárt fedéllel kell ellátni,
b) a trágyalé gyűjtésére szivárgásmentes, zárt fedéllel ellátott trágyalégyűjtőt kell létesíteni, amely könnyen tisztítható, hézagmentes, szilárd burkolattal ellátott, megfelelő lejtésű és zárt elfolyón keresztül van a zárt tárolóba bekötve,
c) közterületen nem tarthat nagy-illetve kishaszonállatot,
d) közterületen nem tarthat építési törmeléket,
e) köteles lakóudvaron a fű lenyírását elvégezni, tisztántartani, kommunális szilárd hulladékot zárt tárolóban tartani,
f) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, vagy ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület) tisztántartása,
g) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai tisztán tartása, fű lenyírása, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolítása.
6. § [Települési támogatás az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való részbeni hozzájárulásként]
(1) Települési támogatásként az egészségi állapot megőrzését jelentő szolgáltatások költségeihez való teljes vagy részbeni hozzájárulás állapítható meg annak a személynek, akinek alanyi vagy normatív alapon benyújtott közgyógyellátás iránti kérelmét a Járási Hivatal jogerős határozattal elutasította és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének négyszeresét.
(2) Az 1. számú függelék szerinti kérelméhez a kérelmezőnek csatolni szükséges a saját, valamint a vele egy háztartásban élő személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól szóló bizonyítékokat, igazolásokat, valamint a Járási Hivatal közgyógyellátásáról hozott jogerős elutasító határozatát, mely 90 napnál nem régebbi.
(3) A támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától, egy év időtartamra kell megállapítani, összege megegyezik a helyi gyógyszertár által igazolt gyógyszerköltséggel, de legfeljebb 10.000 Ft lehet.
(4) Nem jogosult a települési támogatásra az a személy, aki alanyi vagy normatív közgyógyellátásra jogosult.
7. § [Települési támogatás az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként]
(1) Települési támogatás nyújtható annak a személynek, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, feltéve, hogy az elhunyt személlyel eltartási vagy öröklési szerződése nem állt fenn és családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének húszszorosát.
(2) A támogatás nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül.
(3) A települési támogatás összege elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként 100.000 Ft.
8. § [Települési támogatás iskolakezdéshez]
(1) Amennyiben a költségvetési rendelet lehetővé teszi, a képviselő-testület hivatalból a községben lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és ott életvitelszerűen élő, általános iskolába járó normatív kedvezményre nem jogosult tanulók intézményi térítési díját 100%-ban átvállalja, feltéve, hogy a szülő vagy törvényes képviselő családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének húszszorosát.
(2) A testület tanévenként egyszeri pénzbeli támogatást nyújt a községben lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és ott életvitelszerűen élő gyermekeknek abban az esetben, ha a szülő vagy törvényes képviselő családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének húszszorosát az alábbiak szerint:
a) bölcsődések, és óvodába járó gyermekek 15.000 Ft
b) általános iskolába járók részére 20.000 Ft
c) középfokú, szakmunkás tanulók részére: 25.000 Ft
(3) A (2) bekezdésben meghatározott támogatások kifizetéséről tárgyév augusztus és szeptember hónapjában a polgármester gondoskodik.
9. § [Átlagjavító települési támogatás]
(1) A képviselő-testület azon általános iskolába járók gyermekeket, akik félévi, valamint előző év végi tanulmányi átlagukhoz képest, legalább 0,3-es javulást értek el 20.000 Ft összegű támogatásban részesíti a félévet, és a tanévzárót követő 30 napon belül, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének húszszorosát.
(2) Azon általános iskolába járó tanulókat, akik kitűnő eredménnyel végeznek a tanév végén a képviselő-testület 50.000 Ft összegű támogatásban részesíti a tanévzárót követő 30 napon belül, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének húszszorosát.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt támogatások elbírálásához szükséges csatolni az iskola által hitelesített iskolai bizonyítványok másolatát.
(4) Képviselő-testület az átlagjavító települési támogatással kapcsolatos hatáskört a polgármesterre átruházza.
10. § [Települési támogatás kismamák részére]
(1) A képviselő-testület azon kismamák részére, akik a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkeznek és a gyermek születéséig részt vesznek valamennyi, a védőnő által szervezett tanácsadáson, terhes gondozáson, 20.000 Ft összegű települési támogatást biztosít, amennyiben családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének húszszorosát
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás elbírálásához szükséges csatolni a védőnő igazolását, mely tanúsítja, hogy a kérelmező minden tanácsadáson, terhes gondozáson részt vett.
(3) Képviselő-testület a kismamák részére nyújtott települési támogatással kapcsolatos hatáskört a polgármesterre átruházza.
11. § [Ünnepi települési támogatás]
(1) Zádor község Önkormányzat Képviselő-testülete karácsonykor és húsvétkor ünnepi települési támogatásban részesítheti azon háztartásokat, amelyben a településen legalább egy éve állandó lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen ott élő,
a) a háztartásban élő személyek egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap legkisebb összegének húszszorosát, vagy
b) olyan személy él, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, vagy lakhatás támogatása céljából települési támogatásban részesül és jogosultsága fennáll a támogatás megállapításakor vagy az azt megelőző 60 napon belül.
(2) Az összegeket a rendelkezésre álló forrás függvényében:
a) háztartásonként maximum 2 m2 tűzifa,
b) háztartásonként maximum 200.000 ezer forint összegű tartós élelmiszercsomag természetbeli támogatásként, illetve
c) háztartásonként maximum 200.000 Ft összegű pénzbeli juttatásként adható, a háztartásban élő személyek számát figyelembe véve, mint egyszeri pénzbeli vagy természetbeli támogatást.
(3) Az ünnepi települési támogatás évente két alkalommal, háztartásonként egy fő részére, a háztartásban élő személyek számát figyelembe véve a (2) bekezdésben meghatározott összegben és mennyiségben, természetbeni és pénzbeli ellátásként állapítható meg.
(4) A támogatás megállapításáról szóló döntést egyszerűsített határozatba kell foglalni.
(5) E rendelet alapján adható ünnepi támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.
12. § [Ápolási célú települési támogatás]
(1) A képviselő-testület ápolási célú települési támogatást állapít meg annak a településen lakóhellyel rendelkező nagykorú közeli hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 250%-át.
(2) A 1. számú függelék szerinti kérelméhez a kérelmezőnek csatolni szükséges a saját, valamint a vele egy háztartásban élő személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól szóló bizonyítékokat, igazolásokat, valamint a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 25. §-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.
(3) Nem állapítható meg az ellátás annak a személynek, aki
a) álláskeresési ellátásra jogosult
b) keresőtevékenységet folytat, mely meghaladja a napi 4 órát
c) az Szt. 41. §. vagy 43. §. szerinti ápolási díjra jogosult
d) tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést kötött az ápolt személlyel
(4) Meg kell szüntetni a jogosultságot, ha
a) az ápolt vagy az ápoló személy meghal
b) az ápoló ápolási kötelezettségét nem teljesíti
c) a (3) bekezdés a)-d) pontja közül valamelyik bekövetkezik
(5) Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.
(6) Az ápolási támogatás összege a szociális vetítési alap összegének 80%-a.
(7) A támogatást egy év időtartamra kell megállapítani a kérelem benyújtása hónapjának első napjától.
13. § [Rendkívüli települési támogatás]
(1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a létfenntartási gondokkal küzdő személynek, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud, mert
a) alkalmanként jelentkező többletkiadások terhelik
b) gyógyászati segédeszköz vásárlása miatt kerül létfenntartása veszélybe
c) életmentő orvosi beavatkozás szükséges számára
d) állandó gyógyszer szükséges számára, melynek magas költségeit viselni nem tudja
e) a megállapított nyugellátás késedelmes kifizetése miatt nincs jövedelme
f) újszülött gyermek nevelésének költségeit önerőből fedezni nem tudja
g) sérelmére elkövetett bűncselekményből anyagi kára következett
(2) A (1) bekezdésben meghatározott esetekben a települési támogatás összege a kérelmező körülményeit és az általa számlákkal, orvosi dokumentumokkal vagy szakvéleménnyel igazolt költségeket figyelembe véve, egyedi mérlegelés alapján minimum 10.000 Ft, maximum 50.000 Ft.
(3) Képviselő-testület a rendkívüli települési támogatással kapcsolatos hatáskört a polgármesterre átruházza.
14. § [Szociális kamatmentes kölcsön]
(1) Zádor község Önkormányzat Képviselő-testülete a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező és ott életvitelszerűen élő személyek részére szociális kamatmentes kölcsönt nyújthat.
(2) Kérelemre szociális kamatmentes kölcsön állapítható meg
a) életmentő orvosi beavatkozások és egészségügyi felszerelések költségeinek enyhítésére, fedezésére,
b) az első nyugdíjösszeg, árvaellátás megérkezéséig, ha annak megállapítása vagy kifizetése nem az ellátott hibájából történik,
c) a család lakása elemi kár következtében megrongálódott vagy megsemmisült.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a kérelemhez szükséges csatolni az orvosi szakvéleményt vagy zárójelentést a beavatkozás vagy egészségügyi felszerelés szükségességéről.
(4) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező azon nyilatkozatát, melyből megállapítható, hogy nyugdíj, vagy árvaellátásának igénylése már folyamatban van.
(5) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben helyszíni szemle során készített fényképfelvételt kell rögzíteni az ingatlan állapotáról.
(6) Amennyiben lehetséges, a támogatást természetbeni ellátásként kell folyósítani (építőelemek -és anyagok, egészségügyi kellékek, felszerelések beszerzése)
(7) A szociális kamatmentes kölcsönt hatósági szerződésbe kell foglalni, amelyben meg kell határozni a visszafizetés módját, a futamidő kezdetét, és határidejét, a szerződésszegés következményeit, valamint fel kell hívni a támogatásban részesülő figyelmét arra, hogy ha az esedékes részletek befizetését nem teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás késedelmi pótlékkal együtt egy összegben esedékessé válik.
(8) A szociális kölcsön visszafizetésének futamideje legfeljebb 1 év, a megállapítható összeg legfeljebb 150.000 Ft lehet.
(9) Határidőre történő önkéntes teljesítés elmulasztása esetén újabb kölcsön 5 éven belül nem nyújtható. A végrehajtás elrendelése a támogatott teljesítési kötelezettségét nem szünteti meg.
(10) A rendelet alapján adható szociális kamatmentes kölcsön megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.
15. § [Köztemetés]
(1) A képviselő-testület a köztemetés költségeinek visszafizetésére, az eltemettetésre köteles személy kérelmére – egyedi hatósági szerződés alapján – részletfizetési lehetősége biztosíthat.
(2) Az eltemettetésre köteles személyt kérelmére, amennyiben a háztartásában élő személyek egyike sem rendelkezik jövedelemmel a képviselő-testület a köztemetés költségének megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesítheti.
(3) A Képviselő-testület a köztemetéssel kapcsolatos hatáskört a polgármesterre átruházza.
16. § [Terménytámogatás]
(1) Zádor község Önkormányzat Képviselő-testülete a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező és ott életvitelszerűen élő, szociálisan rászoruló személyek részére terménytámogatást nyújthat természetbeni ellátásként.
(2) Kérelemre vagy hivatalból terménytámogatás állapítható meg
a) azon háztartás részére, melynek a tárgyévben lakhatás támogatása céljából települési támogatást állapítottak meg
b) annak a személynek, akinek, vagy akivel egy háztartásban élő személy részére a tárgyévben bármilyen települési támogatást, vagy
c) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt állapítottak meg, vagy
d) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének húszszorosát.
(3) A terménytámogatás mértéke személyenként és háztartásonként, legfeljebb 10 kg lehet terményfajtánként.
(4) A terménytámogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától
(5) A terménytámogatás megállapításáról szóló döntést egyszerűsített határozatba kell foglalni.
(6) A rendelet alapján adható terménytámogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.
17. § [Szociális szolgáltatások]
Az Szt. értelmében szociális alapszolgáltatások:
a) falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás
b) étkeztetés
c) házi segítségnyújtás
d) családsegítés
18. § [Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás]
(1) Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás keretében az önkormányzat enyhíti a település intézményhiányából eredő hátrányait, biztosítja az alapvető szükségletek kielégítését célzó szolgáltatásokhoz való hozzájutást, valamint az egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást, valamint segíti az egyéni és a közösségi szintű szükségletek teljesítését a szakmai programban meghatározottak szerint.
(2) A falugondnoki szolgálat igénybevételének módját és feltételeit külön rendelet szabályozza.
19. § [Étkeztetés]
(1) Az önkormányzat a szociális törvény 62. §-ában foglaltak alapján a szociálisan rászorulók részére a szociális étkeztetést a Házi Segítségnyújtást és Szociális Étkeztetést Biztosító Alapintézmény keretében biztosítja.
(2) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezésről kell gondoskodni, akik az önmaguknak, illetve az önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.
(3) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki személyi azonosításra alkalmas okmány bemutatásával igazolja, hogy a 65. életévét betöltötte.
(4) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a háziorvos vagy kezelőorvos igazolása szerint önmaga ellátásáról részben vagy teljesen gondoskodni nem tud.
(5) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni a súlyosan fogyatékos személyt, aki a súlyos fogyatékosságát a szociális törvény 65/C. § (6) bekezdése szerint igazolja.
(6) Pszichiátriai betegsége vagy szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, és pszichiátriai- vagy szenvedélybetegségét a kezelőorvos által kiállított szakvéleménnyel igazolja.
(7) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki éjszakáit közterületen, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti.
20. § [Házi segítségnyújtás]
(1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.
(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:
a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,
c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást,
(3) A szociális törvény 63. §-a szerint a házi segítségnyújtást a napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban a Házi Segítségnyújtást és Szociális Étkeztetést Biztosító Alapintézmény biztosítja.
(4) A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet, melyet a kérelem alapján a Házi Segítségnyújtást és Szociális Étkeztetést Biztosító Alapintézmény vezetője kezdeményez.
(5) A házi segítségnyújtásra való jogosultság feltételeit az Sztv. 63 §-a alapján kell megállapítani.
21. § [Családsegítés]
(1) A szociális törvény 64. §-a szerinti családsegítés szolgáltatást a képviselő-testület a Házi Segítségnyújtást és Szociális Étkeztetést Biztosító Alapintézmény útján biztosítja.
(2) A családsegítő szolgáltatás célja a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése.
(3) A családsegítő szolgálat az általános segítő szolgáltatás keretében a megelőző tevékenységek körében
a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,
b) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,
c) a veszélyeztetettséget és a krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működtetését, ennek keretében a szociális és egészségügyi szolgáltatók, intézmények, az oktatási intézmények, a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogó felügyelői és jogi segítségnyújtó szolgálat, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételének biztosítását a megelőzésben,
d) a humán jellegű civil kezdeményezések elősegítését, közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését,
e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociális rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,
f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő, mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.
(4) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek- a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül – a szükséges mértékig ki kell terjednie az igénybe vevő környezetére, különösen családjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha
a) kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és
b) a kiskorú érdekei – a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül – e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.
(5) A családsegítő szolgálat az egyén és család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes.
22. § [Záró rendelkezések]
(1) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 6/2021.(X.1.) rendelet. Jelen rendelet rendelkezéseit az el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
23. § [A rendelet hatálya]
Ez a rendelet 2023. március 1-jén lép hatályba.