Szörény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (V. 25.) önkormányzati rendelete
Az Önkormányzat és intézményei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 05. 28Szörény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2023. (V. 25.) önkormányzati rendelete
Az Önkormányzat és intézményei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Szörény község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (4) bekezdésében, 44. §-45. §-ában, 46. § (3) bekezdésében, 48. § (2)-(4) bekezdésében, 49. § (2) bekezdésében, 50. §-ában, 51. § (2) bekezdésben, 52. § (1) bekezdés n) pontjában, 53. § (1)-(3) bekezdésében, 57. § (1)-(2) bekezdésében, 59. § (2) bekezdésében, 68. § (2)-(3) bekezdésében, 82. § (3) bekezdésében, 84. § (2) bekezdésében, a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 9. § (2) bekezdésében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Az önkormányzat megnevezése, székhelye, jelképei
1. § (1) Az Önkormányzat megnevezése: Szörény község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat)
(2) Az Önkormányzat székhelye: 7976 Szörény, Dózsa György u. 10.
(3) Az Önkormányzat működési területe: Szörény község közigazgatási területe
(4) A Képviselő-testület hivatalának neve: Kétújfalui Közös Önkormányzati Hivatal.
(5) A Kétújfalui Közös Önkormányzati Hivatal székhelye: 7975 Kétújfalu, József Attila u. 34.
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott címer és zászló leírását és használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(3) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.
A képviselő-testület átruházott hatáskörei
3. § Az önkormányzat feladatai:
1. Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotói és általános igazgatási tevékenysége,
2. -Köztemető-fenntartás és- működtetés,
3. -Rövid időtartamú közfoglalkoztatás,
4. -Start-munka program- Téli közfoglalkoztatás,
5. -Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás,
6. -Országos közfoglalkoztatási program,
7. -Közfoglalkoztatási mintaprogram,
8. -Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása,
9. -Közvilágítás,
10. -Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások,
11. -Közművelődés- közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése,
12. -Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása,
13. -Zöldterület- kezelés,
14. -Háziorvosi ügyeleti ellátás,
15. -Könyvtári szolgáltatások,
16. -Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások,
17. -Intézményen kívüli gyermekétkeztetés,
18. -Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok.
4. § (1) Polgármesterre átruházott hatáskörök:
a) önkormányzati segély,
b) beiskolázási segély,
c) Sztv. 43./B. § (1) bekezdésében meghatározott ápolási díj megállapítása, megszüntetése,
d) helyi jelentőségű védett épületrész elővásárlási jogával kapcsolatos nyilatkozattétel,
e) községi jelképek használatának engedélyezése.
(2) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
A képviselő-testület ülésének összehívása
5. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 3 fő
(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(3) Az alakuló ülést a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a korelnök nyitja meg, amelyet a polgármester eskütételéig a korelnök vezet. Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek. A képviselő-testület már az alakuló ülésen dönt az alpolgármester választásáról.
(4) A testület üléseit havonta, illetve szükség szerint tartja. Évente legalább 6 ülést tart és egy közmeghallgatást.
(5) A képviselő-testület összehívását nemzetiségi és etnikai csoportokat érintő ügyekben az érintett közösségek képviselői – nemzetiségi önkormányzat, vagy nemzetiségi, etnikai csoportokat képviselő civil szervezet elnöke is kezdeményezhetik írásban a polgármesternél.
(6) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.
(7) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
(8) Helyben szokásos (hirdetőtáblán és a kozoshivatal.hu internetes honlapján közzétéve) módon közzé kell tenni: a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát –az adatvédelmi szabályok betartásával – meg lehet tekinteni a községházban, a Kétújfalui Közös Önkormányzati Hivatalban illetve a honlapon (kozoshivatal.hu) is. A meghívó kifüggesztendő a községházán is.
(9) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni tizenöt napon belüli időpontra a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
(10) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 10 nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon – nyilvánosságra kell hozni.
1. A képviselő-testület ülésének vezetése
6. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. A hallgatóság az ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.
(2) A képviselő-testület
a) zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a-b. pontjaiban meghatározott esetekben.
aa) Amennyiben az érintett nyilatkoztatására nem kerül sor, illetve nem nyilatkozik, a képviselő-testületnek zárt ülést kell tartania. Ha az érintett a zárt ülést követően a nyilvános üléshez való hozzájáruló nyilatkozatát pótolja, avagy a zárt ülés tartását kérő nyilatkozatát visszavonja, akkor a zárt képviselő-testületi ülés őt érintő része a továbbiakban nyilvános ülésnek tekintendő (abban az esetben, ha az érintett nem kapott meghívást az ülésre, vagy meghívása ellenére azon nem vett részt, az Avtv. 11. §-ára hivatkozva a zárt ülés jegyzőkönyvének a rá vonatkozó részét megismerheti, amennyiben törvény másként nem rendelkezik).
ab) Mind előterjesztéshez, mind a jegyzőkönyvhöz csatolni kell az érintett nyilatkozatát, amely alapján megállapítható, hogy az ülés nyíltnak vagy zártnak tekintendő-e.
ac) Minden érintettet önállóan, a többi jelölttől függetlenül megilleti a nyilatkozattétel joga. Amennyiben az érintettek eltérően nyilatkoznak, akkor is zárt ülést kell elrendelni valamennyi érintett vonatkozásában. Ha a személyi ügyek egymástól különválaszthatóak, a képviselő-testület akkor jár el helyesen, ha az egyes személyekre vonatkozó ügyeket külön napirend keretében tárgyalja.
b) zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c. pontjában meghatározott esetekben.Ha a képviselő-testület a zárt ülés kérdésében a szavazást elmulasztja, az ülés adott része nem tekinthető zárt ülésnek, és azt utólag sem lehet annak minősíteni. A zárt tárgyaláson meghozott döntés a nyilvánosság elől nem lehet elzárni.
(3) Az ülés résztvevői értelemszerűen megismerhetik a zárt ülésen szereplő előterjesztéseket, illetve – amennyiben csak egyes napirendi pontok tárgyalásánál lehetnek jelen – az adott napirend előterjesztéseit, valamint jegyzőkönyvét.
(4) Biztosítani kell a nyilvánosságot az önkormányzati képviselők, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében, a vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során hozott határozatok közül azoknak, amelyek a képviselő mandátumára kihatással vannak. Nyilvánosak azok a határozatok, amelyek a képviselő-testület kinevezési, választási jogkörébe tartozó – külön törvény szerinti – nyilvános adatait tartalmazzák.
(5) A képviselő-testület bizottságainak működésére a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(6) A zárt ülés dokumentumainak megismerésére jogosultak illetékteleneknek nem adhatnak felvilágosítást azok tartalmáról, számukra azokat nem továbbíthatják, annak megtekintését nem tehetik lehetővé. Az előterjesztéssel érintettek is illetéktelennek minősülhetnek, amennyiben jogaikat törvény korlátozza (önkormányzati hatósági ügyben pl. az ügyfelek nem ismerhetik meg a tanácskozásról és szavazásról készült jegyzőkönyvet).
(7) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.
(8) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása az SzMSz-ben foglaltak szerint történt, továbbá
b) megállapítja az ülés határozatképességét,
c) előterjeszti az ülés napirendjét,
d) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések (rendeletek, határozatok) végrehajtásának állásáról,
e) tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,
f) ismertetést ad a részére átruházott hatáskörben hozott döntéseikről.
(9) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.
2. A tanácskozás rendje
7. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
b) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.
(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(4) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(5) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(6) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
3. Kérdés, interpelláció
8. § (1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. Interpelláció: az SzMSz-ben meghatározott személyek magyarázat-adási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben.
(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett. Válaszának elfogadásáról a képviselő-testület akkor határoz vita nélkül, ha a kérdező nem fogadta el a választ.
(3) A képviselő a képviselő-testület ülésén – a napirendek lezárása után – a:
a) polgármestertől,
b) alpolgármestertől,
c) az önkormányzati bizottság elnökétől,
d) a jegyzőtől
önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.
(5) Az interpelláció tárgyának érdemi vizsgálatába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesen vizsgálatot is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, az önkormányzati bizottság elnökét.
(6) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint érintett bizottságra bízza.
Az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokról
9. § (1) A képviselő köteles az ülésen pontosan megjelenni.
(2) A képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni.
(3) Ezen szabályzatban meghatározott a testületi ülésen biztosított hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.
10. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,
b) ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a hozzászólótól a szót,
c) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához, illetve a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít,
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
4. A nyilvánosság biztosítása
11. § A képviselő-testület nyilvános vagy zárt ülést tart az Mötv. 46. §-a szerint.
5. Döntéshozatali eljárás, a szavazás módja
12. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület –az elhangzás sorrendjében– majd az egész határozati javaslatról.
(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(3) A megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (a továbbiakban: minősített többség) az Mötv-ben meghatározottakon túl:
a) gazdasági program, közép- és hosszú távú program, annak végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásához,
b) gazdasági társaságba történő belépésről, gazdasági társaság üzletrészének átruházásáról szóló döntéshez
c) kitüntetések és elismerő címek, díszpolgári cím adományozásához,
d) fegyelmi eljárás megindításához.
(4) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza. Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az alpolgármester választásnál a titkos szavazás kötelező.
(5) A titkos szavazást a jegyző vagy megbízottja bonyolítja le.
(6) A titkos szavazás szavazólappal történik, melyet bélyegzővel kell ellátni.
(7) A jegyző vagy megbízottja összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza
a) a szavazás helyét, napját, tárgyát,
b) a szavazatszámláló nevét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) a szavazás eredményét,
e) a szavazatszámláló aláírását.
(8) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha
a) azt a törvény írja elő,
b) az a képviselő-testület ¾-e indítványozza.
(9) Ügyrendi kérdésekben név szerinti szavazást tartani nem lehet.
(10) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző vagy megbízottja felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel vagy „nem”-mel szavaznak.
(11) A név szerinti szavazást kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(12) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha az valamelyik települési képviselő indokoltan kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni.
(13) Szavazategyenlőség esetén az ülés elnöke az adott napirendi pont tárgyalását a soron következő testületi ülésre utalja.
6. Rendeletalkotás
13. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, további törvény felhatalmazása alapján –annak végrehajtására– önkormányzati rendeletet alkot.
(2) A rendelet-tervezetet és annak indokolását a jegyző készíti elő.
(3) A tárgyban szükséges, érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel történő egyeztetést, véleményeztetést a jegyző folytatja le.
(4) A rendelet-tervezetet a polgármester, az alpolgármester, a jegyző terjeszti elő.
(5) A Képviselő-testület által elfogadott rendelet kihirdetése a községháza hivatalos hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel valósul meg.
7. Határozathozatal
14. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Szörény község Önkormányzat …/20...(..) Kt számú határozata
(2) A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.
(3) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős szerv nevét, a végrehajtás határidejét.
(4) A végrehajtásért felelősek lehetnek:
a) a polgármester, az alpolgármester,
b) a jegyző.
(5) A határozat végrehajtásáról a felelős a határidő lejárta után, félévente beszámol a Képviselő-testületnek.
8. A jegyzőkönyv
15. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A testületi ülésről 1 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melyet a jegyző kezel és gondoskodik évenkénti beköttetéséről.
(3) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv-ben meghatározottakon túl :
a) előterjesztésenként a képviselő kérése alapján külön feltüntetve a képviselő véleményét,
b) a napirenden kívül felszólaló nevét, felszólalása lényegét,
c) az elhangzott bejelentések lényegét.
(4) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.
(5) A választópolgárok –zárt ülés kivételével– betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell 1 példányban készíteni.
(6) A nyílt ülések jegyzőkönyvének elektronikus változatát a kozoshivatal.hu honlapon az elkészültétől számított 5 napon belül a jegyző teszi közzé.
(7) A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik meg az általuk előadottakkal. Ha a polgármester a kiigazítási javaslattal nem ért egyet, akkor a képviselő-testülete a hangfelvétel meghallgatását követően dönt a jegyzőkönyv kiigazításáról.
9. Közmeghallgatás
16. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a község hirdetőtábláin, valamint a kozoshivatal.hu honlapon kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 10 nappal.
(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.
Az önkormányzat szervei, azok jogállása, feladatai
10. A polgármester
17. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el 2016. december 22. napjától kezdően.
(2) A polgármester vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett.
(3) A polgármester hétfő és pénteki napokon 9-12 óra közötti időpontban tart fogadónapot.
11. Az alpolgármester
18. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett
12. A jegyző
19. § (1) A jegyző –a kétújfalui polgármester irányításával– vezeti a Kétújfalui Közös Önkormányzati Hivatalt.
(2) Előkészíti a képviselő-testületi előterjesztéseket.
(3) A jegyző vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett.
(4) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésében felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:
a) tájékoztatást nyújt a polgármestereknek, képviselő-testületnek a hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) gondoskodik a Kétújfalui Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselőinek továbbképzéséről,
c) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet (határozatok, rendeletek),
d) gondoskodik a módosított, kiegészített önkormányzati rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
13. A jegyző jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettsége
20. § (1) Amennyiben a jegyző észleli, hogy a képviselő testület jogszabálysértő határozatot, vagy rendeletet fogadott el, azonnal – még azon az ülésen, melyen elfogadásra került a döntés- ezt jeleznie kell a képviselő testületnek. Ki kell fejtenie, hogy mely jogszabályi rendelkezéssel ellentétes az elfogadott döntés egésze, vagy csak meghatározott része. Ismertetnie kell a jogszabálysértő döntés következményeit.
(2) Amennyiben a jegyzőnek tudomására jut az önkormányzat, vagy bármely szerve jogszabálysértő működése, úgy a tudomásszerzésétől számított legközelebbi képviselő testületi ülésen fel kell szólítania az önkormányzatot, vagy szervét, hogy hagyjon fel a jogszabálysértő működéssel. Egyben ismertetnie kell, hogy mely jogszabályba ütközik a jogszabálysértő működés. Tájékoztatást kell adnia a jogszabályellenes működés következményeiről.
14. A képviselő
21. § (1) A képviselő:
a) részt vehet a Képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,
b) részt vesz a Képviselő-testület ülésein,
c) felszólalhat,
d) indítványt tehet,
e) kérdéseket tehet fel,
f) szavaz a döntést igénylő ügyekben.
(2) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza.
(3) A képviselőt megbízatásával összefüggő feladatainak ellátásában a Kétújfalui Közös Önkormányzati Hivatal folyamatosan segíti.
15. Állandó bizottság
22. § (1) A képviselő-testület egy állandó bizottságot hoz létre. A vagyonnyilatkozat-tételi bizottság tagjainak száma 3 fő.
(2) A bizottság belső működési szabályait maga állapítja meg.
16. Ideiglenes bizottság
23. § (1) A képviselő-testület általa szükségesnek tartott esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hoz létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(2) Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a Képviselő-testület a bizottság felállításakor határozza meg.
Helyi népszavazás
24. § Helyi népszavazást a település választópolgárai 20%-ának megfelelő számú választópolgár kezdeményezhet.
Az átmeneti gazdálkodás szabályai
25. § (1) Az Önkormányzat elemi költségvetést általában olyan időpontban kell megállapítani, hogy az arról szóló önkormányzati rendelet a költségvetési évet megelőző év december 31. napjáig kihirdetésre kerülhessen és az éves költségvetés a költségvetési év első napján hatályba léphessen.
(2) Abban az esetben, ha a képviselő-testület az elemi költségvetést bármilyen ok miatt nem tudta megállapítani úgy, hogy az a költségvetési év első napján hatályba lépjen, az átmeneti időszak gazdálkodására ezen fejezetben foglaltakat kell alkalmazni.
(3) Az átmeneti gazdálkodás szabályait a költségvetési év első napjától az elemi költségvetésről szóló önkormányzati rendelet megalkotásának (kihirdetésnek és hatálybalépésének) napjáig kell alkalmazni (továbbiakban: átmeneti gazdálkodás időszaka).
(4) Felhatalmazást kap a polgármester, hogy az átmeneti gazdálkodás időszakában, az államháztartási törvény és az önkormányzati gazdálkodásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával, a Kétújfalui Közös Önkormányzati Hivatal munkatársának ellenjegyzése mellett intézkedéseket tegyen az Önkormányzatot megillető bevételek folyamatos beszedésére és a további szabályozási keretek között a felmerülő, indokolt kiadások teljesítésére.
(5) Önkormányzati beruházás, nagyobb beszerzés, felújítás az átmeneti gazdálkodás időszakában kizárólag a képviselő-testület külön, eseti döntése alapján indítható, végezhető, ha a beszerzés, beruházás, felújítás indításához szükséges pénzügyi fedezet az Önkormányzat elkülönített számláján rendelkezésre áll.
(6) Folyamatban lévő beruházás, beszerzés, felújítás esetén kötelezettségvállalásra és pénzügyi teljesítésre kizárólag a képviselő-testület külön, eseti döntésének megfelelően kerülhet sor, a testület által engedélyezett összegnek megfelelő határig abban az esetben, ha a teljesítéshez szükséges pénzügyi fedezet az önkormányzat e célra nyitott elkülönített számláján rendelkezésre áll.
Közzétételi szabályok
26. § (1) A testület a bruttó 1 millió forint értékhatárt meghaladó szerződéseket kötelezően közzéteszi a kozoshivatal.hu honlapon.
(2) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény mellékletében meghatározott általános közzétételt a kozadat.hu és a kozoshivatal.hu (közérdekű adatok menüpont alatt) honlapon kell biztosítani, melyért a jegyző a felelős.
Záró rendelkezések
27. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
28. § Hatályát veszti a 8/2014.(XI.14.) önkormányzati rendelet.