Az új szociális rendelet megalkotása az alábbiak okán vált szükségessé:

Mint ismeretes, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a szociális rászorultságtól függő pénzbeli, valamint természetben nyújtható támogatások között 2015. március 1. napjától csupán a kötelezően biztosítandó ellátásokat tartalmazza, ezt követően – az állam által nyújtott támogatásokon túl - az önkormányzatok feladata lett a rászorulók ellátása települési támogatás formájában.

Az Szt. 25. § (3) bekezdés b.) pontja értelmében a képviselő-testület – az e törvényben és a települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint – települési támogatást állapít meg.

A szociális rendeletünk tartalmazza az önkormányzat által nyújtható települési támogatásokat.

Az Szt. 26. §-a értelmében a képviselő-testület a hatáskörébe tartozó pénzbeli ellátásokat kiegészítheti, és a szociálisan rászorultak részére – a rendeletében meghatározott módon és feltételek szerint – más pénzbeli támogatásokat is megállapíthat.

Annak eldöntése, hogy az önkormányzat e támogatás keretében mely feltételek teljesülése esetén, milyen célokra, milyen összegű támogatást nyújt, teljes mértékben az önkormányzat mérlegelési jogkörébe tartozik.

A települési támogatás forrása Magyarország tárgyévi központi költségvetéséről szóló törvény alapján a „települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatása” előirányzatán belül biztosított volt.

Az előirányzat felhasználásának felülvizsgálata során megállapításra került, hogy lehetőség van a települési támogatások jogosultsági körének bővítésére, valamint köszönhetően az évenkénti minimálbér, garantált bérminimum és nyugdíj emelkedésének, megállapítható, hogy csökken a támogatásra jogosultak száma. Továbbá a Kormány az eddigi „öregségi nyugdíj legkisebb összege” helyett az újonnan bevezetett „szociális vetítési alap” fogalmat társítja a szociális ellátások feltételeinek meghatározásához, így indokolttá válik a helyi rendelet ehhez történő igazítása.

Fentiekre tekintettel valamennyi, jövedelmi feltételhez kötött rendszeresen adható települési támogatás egy főre jutó havi nettó jövedelem határértéke a jelenlegi, legkisebb öregségi nyugdíj összegének háromszorosa helyett, a szociális vetítési alap összegének négyszeresére változik. Ez számokban kifejezve 85.500 forint helyett 114.000 forintot jelent egy főre jutó havi nettó jövedelemként.

a) a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen

aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,

ab) környezeti és egészségi következményeit,

ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint

b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogalkotás elmaradásának várható

következményeit, és

c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi

feltételeket.

a., tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatása: a rendelet-tervezet a településen élő emberek és szociálisan rászoruló személyek számára biztosít pénzbeli és természetbeni támogatást, akinek családjában, illetve háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének négyszeresét, 114.000 Ft-ot.

aa., társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai: társadalmi hatás a rászorulók részére jelentős. Gazdasági, költségvetési hatás jelentős.

ab., a szabályozásnak környezeti és egészségi következményei: a szabályozásnak környezeti és egészségi következményei nincsenek.

ac., adminisztratív terheket befolyásoló hatásai: a jogosultak számának növekedése jelentős terhet ró a hivatal munkatársaira.

b., jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: a jogalkotás elmaradása esetén a rászorulók anyagi teherbíró képességének csökkenése várható.

c., a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: a jogszabály alkalmazáshoz szükséges személyi, technikai feltételek rendelkezésre állnak.