Gyöngyösmellék község Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 13. §-a, valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) alapján a község területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelmények, jogok és kötelezettségek megállapítására a következő rendeletet (a továbbiakban: HÉSZ) alkotja.

1. §

1. E rendelet hatálya Gyöngyösmellék község közigazgatási területére (továbbiakban: a terv területe) terjed ki.

2. A terv területén területet felhasználni, telket alakítani, bármely építési munkát végezni, út egyéb közlekedési létesítményt, valamint bármilyen közművezetéket elhelyezni, helyreállítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, terep és vízrendezési tevékenységet végezni, valamint ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet, valamint a rendelet mellékletét képező SZABÁLYOZÁSI TERV (SZT-1 és SZT-2 tervlapok, Pécsi Építész Kör Kft. V-06.062), az ezekben nem szabályozott kérdésekben, pedig az Étv. és az OTÉK, valamint a helyi önkormányzati rendeletek előírásai szerint lehet.

2. §

1. A Helyi Építési Szabályzat előírásai és a Szabályozási Terv (továbbiakban: SZT) szabályozási elemei kötelező érvényűek. A kötelező elemektől való eltérés csak a rendelet, illetve a szabályozási terv módosításával történhet.

2. A szabályozási tervben jelölt és a rendelet mellékletében felsorolt helyi értékek védelméről jelen önkormányzati rendelet gondoskodik. A helyi védettségű épületek törlése, vagy újabbak védetté nyilvánítása kizárólag a rendelet módosításával, a szabályozási tervek módosítása nélkül - építészeti szakvélemény alapján a területi főépítész véleményének kikérése mellett - történhet.

3. §

1. Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a magasabb szintű jogszabályok kötelezően meghatároznak, továbbá vizsgálja, hogy a tervezett létesítmény megfelel-e az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakításának.

2. Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége, jellege (övezete) a jelen terv szerint megváltozik, építés és telekalakítás csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

3. A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a szabályozási tervvel nem egyező területfelhasználás engedélyezhető, ha az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul.

4. Új antenna a belterületen, illetve attól 100 m-en belül, valamint a tájképvédelmi övezet területén nem létesíthető.  Egyéb területeken az építési engedélykérelemhez a vonatkozó előírásokon túlmenően tájrendezési szakági alátámasztó munkarész benyújtása szükséges a tájbailleszthetőség igazolására.

5. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Pécsi Bányakapitánysága szakhatósági közreműködése szükséges az építési engedélyezési eljárásokban:

• meredek, csúszás-, vagy omlásveszélyes területek beépítésekor,
• 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél,
• 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezések esetén (feltöltés, bevágás),
• a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervező vagy az Önkormányzat az altalajjal összefüggésben kedvezőtlen jelenségeket észlel és azok az épített környezet állagát, tartós fennmaradását veszélyeztetik.

6. A mély fekvésű, magas talajvízállású vagy feltöltött területeken talajmechanikai vizsgálatokkal kell tisztázni az igénybevett kőzettér állapotát, a beépítés feltételeit.

7. A tervezett és a kialakult épített környezet állagának megőrzése és tartós védelme érdekébe az új építmények létesítéséhez készített építési engedélyezési tervdokumentációknak tartalmazni kell a felszíni vizek rendezett, vagyis erózió és akadálymentes elvezetésének megoldását.

4. §

Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv Gyöngyösmellék község területét

• közigazgatási szempontból belterületre és külterületre,
• építésügyi szempontból beépítésre szánt területre és beépítésre nem szánt területre, ezeken belül, pedig különböző területfelhasználási egységekre osztja.
• a területfelhasználási egységek területeit közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre,
• a beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,
• a beépítésre nem szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja.

5. §

1. A Terv területe építésügyi szempontból beépített illetve beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző területfelhasználási egységekre tagolódik.

2. A település beépítésre szánt területeit alkotó területfelhasználási egységek:
   1. Lakóterületek

• Lf - Falusias lakóterületek
  2. Gazdasági területek
• Gksz- Kereskedelmi, szolgáltató területek
  3. Különleges területek

• Kt – Temető
• Kf – Strand, fürdő

3. A település beépítésre nem szánt területeit alkotó területfelhasználási egységek:
   1. Közlekedési és közműterületek

• KÖu - Közúti közlekedési területek
  2. Zöldterületek - Z
  3. Erdőterületek

• Ee - Egészségügyi-szociális, turisztikai erdő,
• Eg - Gazdasági rendeltetésű erdő,
• Ev - Védelmi rendeltetésű erdő
  4. Mezőgazdasági területek
     • Má - Általános mezőgazdasági területek
     • Mk - Kertes mezőgazdasági területek
  5. Vízgazdálkodási területek - V

4. Az egyes területfelhasználási egységek övezeti tagozódását, építési övezeteket és az övezeteket, azok határait az SZT-1 és SZT-2 jelű (kül-, és belterületi) szabályozási tervlapok tűntetik fel.

6. §

1. A terület-felhasználási egységek területei közterületekre és egyéb (közterületnek nem minősülő) területekre tagolódnak.

2. A terv legfontosabb eleme, a közterületek és a nem közterületek elhatárolására vonatkozó kötelező szabályozási vonal.

3. A település közterületein az alábbi építmények helyezhetők el:

• hirdető (reklám) berendezés,

• közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,
• köztisztasággal, közegészségüggyel, közművesítéssel kapcsolatos építmények (tárgyak),
• szobor, díszkút, utcabútor,
• távbeszélő fülke.

7. §

(1) Az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó - OTÉK 7.§ (3), (4), (5) bek.-ben foglalt követelmények közül - a terv területén egységesen érvényesítendő előírások:

1. A közművesítettség mértéke:

• A település beépítésre szánt területein az építési telkek - a szennyvízhálózat kiépítéséig - részleges közművesítettség esetén építhetők be.
• A részleges közművesítettségnek minősül a közüzemi villamosenergia-szolgáltatás, a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás, az egyedi közművel történő szennyvíztisztítás ill. szennyvíz-elhelyezés, a közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés együttes megléte,
• A szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótlóként zárt szennyvíztárolót kell alkalmazni, és a keletkezett szennyvizet az előírt fogadóba kell elszállítani.
• A csatornahálózat kiépítését követő egy éven belül az érintett ingatlanok szennyvizeit a közcsatornára rá kell kötni.

2. Környezetterhelési határértékek

•  Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. [Jelenleg: Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott és többször módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a szintén többször módosított 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.]
•      Élővízbe és közcsatornába bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani. [Jelenleg: A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.]
•      Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken. [Jelenleg: Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység létesíthetésének, illetve üzemeltetésének zajkibocsátási, zajterhelési határértékeit, a zajtól védendő területeken a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.]
• Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]
• Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]
• Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

3. Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások:

• Terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket.
• A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
• Terepszint alatti építmény föld alatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.

(2) Az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó - OTÉK 7.§ (3), (4), (5) bek.-ben foglalt követelmények közül – az (1) bekezdésen túli helyi követelményeket az övezeti előírások rögzítik.

8. §

1. A falusias lakóterület, lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató- és kézműipari építmények (beleértve a kereskedelmi szálláshelyeket is) elhelyezésére szolgál.

2. Igazgatási, egyházi épület esetében a megengedett építménymagasság felett toronyjellegű épületrész építése engedélyezhető.

A technológiai jellegű építmények építménymagassága az előírt értékektől a szükséges mértékben eltérhetnek.

3. Az utcaképi illeszkedés igazolására a szomszédos épületeket is ábrázoló utcakép vagy fotómontázs készítendő az építési engedélyezési tervdokumentáció mellékleteként.

4. Falusias lakóterületen, az építési telek utcavonaltól számított 60 méteres mélységén kívüli területrésze, azaz „házikert” mezőgazdasági művelésű területként hasznosítható. A „házikert” területén épület, építmény nem helyezhető el. Az építési határvonal helye a telekhatáron (vagy annak meghosszabbításán) mérve, arra merőlegesen, illetve a szabályozási terv szerint értelmezendő. A beépíthető teleksáv mélységét a nagyobb mélységet adó oldalhatáron kell mérni.

5. Az OTÉK 36.§ (2) szerinti legkisebb távolság csökkenthető, de az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot be kell vonni:
   1. A történetileg kialakult, 14 m-nél keskenyebb, már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett lakótelkeken az eredetit meg nem haladó épületszélességgel és építménymagassággal ill. kialakult oldalkert-mérettel átépülő, bővülő vagy új lakóépületek esetében.
   2. A szemközti oldalhatáron álló melléképületek ("nyári konyha") építése, felújítása, átalakítása, bővítése esetében (nyílás nélküli oldalhomlokzat kialakításának feltételével).

(6) Falusias lakóterületen, - technológiai jellegű építmények kivételével - az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat - a falazat kialakítására: kő, tégla, vályog, a tetőzet kialakítására fa, cserép, nád, természetes pala - kell használni. Javasolt a részleges nyerstégla- vagy kőhomlokzat illetve az egységesen meszelt felületképzés.

(7) A terület építési övezeteit, valamit az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:

9. §

(1) A település gazdasági területe:

1. Gksz – kereskedelmi, szolgáltató terület

(2) A gazdasági terület a helyi lakosságot szolgáló, nem jelentős zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató- és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(3) Kereskedelmi, szolgáltató területen, - technológiai jellegű építmények kivételével - az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat - a falazat kialakítására: kő, tégla, vályog, a tetőzet kialakítására cserép, természetes pala - kell használni. Javasolt a részleges nyerstégla- vagy kőhomlokzat illetve az egységesen meszelt felületképzés.

(4) A terület építési övezetét, valamit az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

10. §

(1) A település különleges területfelhasználású területei:

1. Kt – temetők területe,
2. Kf – strandok területe

10/A. §  TEMETŐK ÉS KEGYELETI PARK TERÜLETE

(1) A temető területe a temetkezés és a temetkezéssel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A temető 50 m-es körzetében a temető használatát zavaró, valamint kegyeletet sértő létesítmények nem helyezhetők el.

(3) 50 évnél régebbi síremlék lebontásához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági hozzájárulása szükséges.

(4) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

10/B. §  STRAND, FÜRDŐ TERÜLETE

(1) A terület fürdő-, sport-, szabadidős-, és pihenőlétesítményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A terület jellegének, természetes és fél-természetes élőhelyeinek megőrzése érdekében az építési engedélykérelmekhez tájrendezési szakági alátámasztó munkarészt kell benyújtani tájbailleszthetőség igazolására.

(3) A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

11. §

1. A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

2. A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagolódását a SZT1. és SZT2. jelű (szabályozási) tervlapok tűntetik fel:

3. A közutak elhelyezése céljára – más előírás, vagy a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése hiányában – legalább az OTÉK 26.§ (2) bekezdés szerinti szabályozási szélességeket kell biztosítani.

4. A közutak közterületnek minősülő építési területein minden esetben elhelyezhetők az OTÉK. 26. .§ (3) bekezdés 1 pontja szerinti építmények, valamint:

1. hirdető berendezések,
2. közúti közlekedés várakozóhelyei,
3. köztisztasággal kapcsolatos építmények,
4. szobor, díszkút, utcabútor
5. távbeszélő fülke.

5. Országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 m távolságon belül építmény csak külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.

6. A gyalogos közlekedés számára a területen legalább az utak , utcák egyik oldalán járda építendő, ha erre nincs lehetőség a közúti forgalom lassítását forgalomcsillapító létesítményekkel kell megoldani (sebesség-csökkentő borda beépítése, illetve sáv-elhúzás).

7. Közterületen való építkezés, közmű- és útépítés nem károsíthatja a meglévő és tervezett növénysávot. A fásításhoz alkalmazható fajok őshonosak legyenek.

8. A közlekedési területen növényzetet a gépjármű-, kerékpáros és gyalogos űrszelvény szabadon tartásával szabad telepíteni. A csomópontok látómezőiben nem lehetnek 0,8 méternél magasabb tárgyak (beleértve az út menti cserjesort is).

12. §

1. A zöldterületek övezetei az alábbiak:

a) „Zfk”: fásított köztér

b) „Zkp”: közpark

2. Az övezet területén a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése is megengedett. A tervezett fásított köztereket és közparkokat közterület-rendezési terv vagy kertépítészeti terv alapján kell kialakítani.

3. Zöldterületen csak fásított parkolók alakíthatók ki, melynek területén csak a zöldterületet igénybe vevők számára előírt parkoló-férőhely helyezhető el.

4. Közparkok létesítése, átalakítása, átépítése csak engedélyezett kertészeti terv alapján történhet.

5. „Zfk” jelű övezet

1. A terület a szilárd vagy szilárdított burkolatú, közlekedési, séta és pihenő  funkciójú, vagy közlekedési pályák által közbezárt terek kialakítására szolgál. Az övezetben elhelyezhető: pihenést, testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér)
2. Az övezetben a megengedett legnagyobb beépítettség: 2%, a legkisebb zöldfelület mértéke: 50%, a megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,5 m.

6. „Zkp” jelű övezet

1. A terület – a döntően zöldfelülettel kialakított – pihenést, kikapcsolódást szolgáló közterületek kialakítására szolgál. Az övezetben elhelyezhető: pihenést, testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér), hírlap- és virágárusító pavilon, valamint a terület fenntartásához szükséges épület.

2. Az övezetben: a megengedett legnagyobb beépítettség: 2%, a legkisebb zöldfelület mértéke: 80%, a megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,5 m. 2000 m²-nél kisebb telek nem alakítható ki.

13. §

(1) A telek zöldfelületként fenntartandó része („házikert”) területet zöldfelületként kell kialakítani és abban építményt – közművezeték, műtárgy kivételével – elhelyezni nem szabad.

(2) Az utak, utcák fásítása zöldsávokba vagy favermekbe történhet.

(3) Az út menti fásítható zöldsáv nem lehet keskenyebb 1 m-nél. A faverem legalább 4 m2 felületű, de nem lehet 1 m-nél keskenyebb.

(4) Az utcai fasorok telepítéséhez, az utca egyéb műszaki kialakítását figyelembe véve (légvezeték, közvilágítás), a területen őshonosan élő fás növényzet alkalmazható.

(5) Közterületeken közparkokban kifejezetten allergén növényfajok nem telepíthetők.

6. Takaratlan tűzfalakat- amennyiben ez lehetséges- növényzettel kell befuttatni.

14. §

(1) A kötelező legkisebb zöldfelület számításánál a növényzettel fedett terület alatt a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal betelepített beépítetlen terület sík vetülete értendő, ahol a nem szilárd burkolattal (pl. kavicsburkolat, homok stb.) ellátott felület nem haladhatja meg a számított zöldfelület 1/5-ét.

(2) A kötelező legkisebb zöldfelület számításába a terepszint alatti építmény, valamint az épületek födémjein kialakított tetőkert zöldfelülete a következők szerint vehető figyelembe:

• 20 cm feletti földfeltöltés esetén 20 %-kal,
• 50 cm feletti földfeltöltés esetén 35 %-kal,
• 1 m feletti földfeltöltés esetén 60 %-kal

(3) A telek legkisebb kötelező zöldfelületi mértékét az egyes övezeti előírások rögzítik.

(4) A zöldfelület mértékébe bele kell számítani a növényzettel ellátott területek vízszintes síkvetületét, valamint a nem szilárd burkolattal ellátott területrészeket, legfeljebb az előírt legkisebb zöldfelületi érték 25 %-át meg nem haladó mértékben.

(5) Többszintes növényállomány alkalmazása esetén az építési övezetek minimális zöldfelületi mutatói a mértékszám 10 %-ával csökkenthetőek, amennyiben a telekre előírt zöldfelületi területének minden 150 m2-ére legalább egy nagy lombtömegű lombos fa és legalább 40 db cserje kerül telepítésre.

(6) Gyeprács, gyephézagos burkolat alkalmazása esetén az előírt minimális zöldfelületi mutatóból kedvezmény nem adható.

(7) A (4)-(6) bekezdés szabályainak teljesülése a használatbavételi engedély kiadásának feltétele. Megvalósításuk a kertépítészeti munkarészt tartalmazó engedélyezési terv javaslatai, vagy az ez alapján készült kertépítészeti kiviteli tervek alapján történhet.

15. §

1. Erdőterület a földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott, és a tervlapon jelölt erdőterületek.

2. Az erdőterület a település bel-, illetve külterületének legalább 1500 m2-t meghaladó nagyságú, erdei növénytársulásokkal borított része.

3. Az erdőterületek elsődleges rendeltetésük alapján gazdasági (Eg), védelmi (Ev) és egészségügyi-szociális, turisztikai (Ee) egységbe tartoznak. Ev elsődleges rendeltetésűre kell változtatni a Nemzeti Ökológia Hálózat Övezetében lévő erdők rendeltetését. Ezt az erdők üzemtervezésekor figyelembe kell venni, és az illetékes Erdészeti Szolgálattal egyeztetni kell.

4. Az erdőterületeken az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

5. A terv erdőterületei - építési szempontból - az alábbi területegységekre tagolódnak:

• Ev - védelmi (védett és védő) rendeltetésű erdőterületek, Eg - gazdasági rendeltetésű erdőterületek,
• Ee - egészségügyi-szociális, turisztikai

6. A szabályozási terven védelmi rendeltetéssel szabályozott véderdő (Ev) területen kizárólag olyan nem épület jellegű építmények, létesítmények (pl.: nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Védő rendeltetésű erdőterületen épületek nem helyezhetők el.

7. Gazdasági rendeltetésű erdő területén (Eg) az erdőgazdálkodáshoz és vadgazdálkodáshoz rendeltetésszerűen kapcsolódó építmények helyezhetők el (a területileg illetékes erdészeti hatóság előzetes engedélyével) az OTÉK 28.§-ának (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően

8. Erdőtelepítés, erdőfelújítás során honos fafajok alkalmazása javasolt.

9. Ahol az erdő adott létesítmény védelmét szolgálja (Ev), ott bekerítése engedélyezhető. A véderdő létesítése és fenntartása az adott létesítmény tulajdonosát terheli. A védelmi rendeltetésű erdőben tarvágás nem, csak szálalóvágás, vagy természetes felújítás engedélyezhető.

10. Az erdőterületeken az országos és helyi építési előírásokon túl az adott terület művelési ágának megfelelően az erdőkre, a föld- és talajvédelemre valamint a természetvédelemre vonatkozó előírásokat is be kell tartani, különös tekintettel a vízerózió miatt.

11. Erdőterületen az erdőgazdálkodás kizárólag az erdőtörvény, az erdőterv, ill. a különböző tulajdonú erdők kezelésére létrehozott szervezetek (pl.: erdőbirtokossági társulás) belső előírásai szerint történhet.

12. Erdőt felszámolni, megszüntetni csak környezeti hatástanulmány alapján lehet, amelynek tisztáznia kell, hogy

• az erdő rendeltetését igénylő területhasználat, tevékenység megszűnt-e,
• a megszűnő erdő kiváltható-e új telepítéssel,
• a megszűnés milyen környezeti, természeti, ökológiai és társadalmi hatásokkal jár.

13. Belterületen erdőt kivágni csak engedély alapján és biológiailag egyenértékű erdőterület visszapótlása esetében lehet. Az egyenértékű erdősítést kiviteli tervben kell rögzíteni, megadva a telepítés helyét, módját, területnagyságát, biológiai értékét és a visszapótlás, előfásítás ütemét.

16. §

1. A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el.

2. A község mezőgazdasági területe - építési szempontból - az alábbi övezetekre tagolódik:

1. Má-1 - általános mezőgazdasági terület, az alapfunkciót nem korlátozza környezet- tájvédelem, ökológiai érdek.
2. Má-2 - jelű korlátozott hasznosítású mezőgazdasági terület, mely természetvédelmi-, természeti értéket hordoz, a Nemzeti Ökológiai Hálózat területe. A privatizáció során a kialakult földrészletek az övezetben tovább nem oszthatók.
3. Mk - kertes mezőgazdasági területek

3. A mezőgazdasági területek tagozódásánál gondoskodni kell a területek úttal történő megközelíthetőségének biztosításáról. Zárványterületek nem alakíthatóak ki, a meglévők feltárásáról gondoskodni kell.

4. A mezőgazdasági területeken az országos és helyi építési előírásokon túl az adott terület művelési ágának megfelelően az erdőkre, a föld- és talajvédelemre valamint a természetvédelemre vonatkozó előírásokat is be kell tartani.

5. A mezőgazdasági területen bármely építmény létesítéséhez, létrehozásához és módosításához a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását a vonatkozó előírások [az 1994. Évi LV. Tv. 70. § (2) bekezdése, 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet, 9. sz. melléklet] előírásainak értelmében be kell szerezni.

6. A meglévő - és jelen rendelet szerint nem beépíthetőnek minősülő - beépített ingatlanokon álló épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, illetve a már meglévő rendeltetésüknek megfelelő célra használhatók.

7. Tájképvédelemmel érintett mezőgazdasági területek esetében:
   1. A villamosenergia-ellátási, a táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. E rendelkezés alkalmazásától eltérni a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.
   2. Rádió, telefon és más átjátszó torony nem létesíthető.
   3. A művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás - az egyéb jogszabályban biztosított lehetőségeken túl - csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető, a 16A (2) e) pontjának figyelembevételével.

8. Birtoktest, birtokközpont kialakítására vonatkozó szabályok:
   1. A mezőgazdasági területeken birtoktest és birtokközpont az OTÉK 29.§ (5) – (8) bekezdése szerint alakítható ki, a 16A § (2) c) pontjában foglaltak figyelembevételével.

2. A tájképvédelemmel érintett általános mezőgazdasági területeken, birtokközpont létesítése esetében:

• Az építési engedélykérelem tartalmának építészeti szempontból történő minősítése érdekében az építésügyi hatóság, az építésügyi hatósági engedély kiadása előtt köteles beszerezni a Megyei főépítész szakvéleményét.
• A főépítész előzetes szakvéleményében állást foglal a javasolt épület(ek) elhelyezésével, tömeg- és homlokzatformálásával, valamint a tájba való illeszkedésével kapcsolatban.

9. Építményekre vonatkozó előírások:
   • Az épületet szabadonállóan, határoló földút esetében a földút tengelyétől számított legalább 10 m-es távolságban kell elhelyezni.
   • A telken létesítendő épületek legnagyobb építménymagassága 6,5 m lehet.
   • Az épületek a térség építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 35-45° hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek.
   • Lakóépület
     • legfeljebb 300 m² bruttó alapterülettel,
     • legfeljebb 4,5 m építménymagassággal,
     • szabadonálló beépítési móddal létesíthető.
   • az épületek külső megjelenítéséhez - technológiai jellegű építmények kivételével - hagyományos építőanyagokat - a falazat kialakítására: kő, tégla, vályog, a tetőzet kialakítására fa, cserép, nád, természetes pala - kell használni. Javasolt a nyerstégla- vagy kőhomlokzat illetve az egységesen meszelt felületképzés.

16A § ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

(1) „Má-1” jelű övezetbe a szántóföldek területe tartozik.

1. Az övezetben az „árutermelő jellegű” növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás létesítményei helyezhetők el.

2. Lakóépület csak birtokközpont részeként helyezhető el.

(2)  „Má-2” jelű övezet a gyepfelületek (rét, legelő) területe, valamint azon szántóterületeké melyek a szabályozási terven jelölt természetvédelmi-, természeti értéket hordozó Nemzeti Ökológiai Hálózat területe alá esnek.

1. Az Má-2 jelű mezőgazdasági területek övezete vízminőség-védelmi, táj- és természetvédelmi szempontból fokozottan érzékeny ezért korlátozottan használható.

2. Lakóépület csak birtokközpont részeként helyezhető el.

3. Az övezetben betartandó építési előírások:
   • 10.000 m²-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,
   • 10.000 m²-t meghaladó teleknagyság esetén 3 %-os beépítettséggel helyezhető el építmény az OTÉK 29.§ figyelembevételével.

4. Csak extenzív, természet- és környezetkímélő gazdálkodás lehetséges, a tájhasználat csak a természeti állapothoz közelítés érdekében módosítható.

5. Az övezetben a művelési ág nem változtatható meg.

16/B § KERTES MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

(1) Az „Mk-1” jelű övezetben a „kistermelői jellegű” szőlő- és gyümölcstermesztéssel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, létesítményei helyezhetők el.

1. A klíma és tájidegen növényzet telepítését kerülni kell.

2. A területen minimum 1500 m2-es közútról vagy magánútról megközelíthető új földrészletek alakíthatók ki.

3. Az övezetben betartandó építési előírások:

A 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad.

A 720 m2 - t meghaladó földrészleteken egy darab, a 3%-os beépítettséget meg nem haladó, legfeljebb bruttó 40 m2 alapterületű, ideiglenes tartózkodásra is alkalmas épület helyezhető el. Különálló építményként csak közműpótló berendezés építhető, árnyékszék csak a főépülettel egy tömegben alakítható ki.

4. Építményekre vonatkozó előírások:

• Az épületek a határoló dűlőút tengelyétől minimum 10,00 m-re, szabadonálló beépítési mód szerint helyezhetők el.
• A gazdasági épület földszintes, legfeljebb 3,50 m-es építménymagasságú lehet.
• Az épület egyszerű tömegformálással, 40-45 fokos, szimmetrikus nyeregtetővel létesíthető. A tetőgerinc vonala csak a hosszoldallal párhuzamos lehet.
• Az épület szélességi mérete a 6,0 m-t nem haladhatja meg.
• Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat - a falazat kialakítására: kő, tégla, vályog, a tetőzet kialakítására fa, cserép, nád, természetes pala -kell használni. Javasolt a nyerstégla- vagy kőhomlokzat illetve az egységesen meszelt felületképzés.
• A kerítés csak kivételes esetben létesíthető, fa, kő, élősövény alkalmazásával.
• Tereprendezésként csak alacsony, maximum 1,2 m-es támfal és rézsű alkalmazható.

17. §

1. A területfelhasználási egységbe az OTÉK 30.§ (1) bekezdése szerinti vízgazdálkodással összefüggő területek tartoznak. A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével – külön jogszabályban foglaltak szerint – lehet.

2. A település vízgazdálkodási területei az alábbi övezetekre tagolódnak:

• Álló és folyóvizek medre és parti sávja, vizmű területek                   V-1

3. A vízgazdálkodási területeken történő építés esetén az illetékes vízügyi szerv [Dél-dunántúli Környezetvédelmi és. Vízügyi Igazgatóság] előzetes hozzájárulása szükséges, valamint az elvi építési engedélyezési és az építési engedélyezési eljárásokba szakhatóságként be kell vonni.

18. §

(1)   Régészeti lelőhelyek védelmére vonatkozó előírások

Régészeti lelőhelyekre vonatkozóan a hatályos [2001. évi LXIV. Tv. és a kapcsolódó] rendeletek előírásai betartandóak.

1. A tervezési területen nem található jelenleg egyértelműen beazonosított, nyilvántartott régészeti lelőhely. A régészeti érdekű területek lehatárolását az SZT-1, SZT-2 és TSZT tervlapok tartalmazzák.
2. A védetté nyilvánított lelőhelyen végzendő 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló változtatáshoz (kerítésásás, faültetés, szőlőtelepítés, stb.,) munkálatokhoz a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) engedélye kell, tehát hatóságként jár el. Amennyiben a 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó tevékenység, illetve változtatási szándék (pl.: művelési ág változtatás) más hatóság engedélyéhez kötött (közműfektetés, építkezés, stb.) a Hivatal szakhatóságként jár el.
3. A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) szakhatósági hozzájárulása szükséges.
4. Régészeti érdekű területet érintő tervezés esetén javasolt kikérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét.
5. Amennyiben a település közigazgatási területén bárhol – a nyilvántartott lelőhelyeken és régészeti érdekű területeken kívül – építkezés vagy művelés kapcsán régészeti leletek vagy régészeti objektumok előkerülése esetén a munkákat fel kell függeszteni, és értesíteni kell a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságát és a KÖH-t.

(2)   A helyi értékek védelmére vonatkozó előírások:

• A település helyi védelem alá tartozó épületeivel és építményeivel kapcsolatban felmerülő bármilyen építési munka esetén jelen rendeletben foglaltak szerint, valamint az örökségvédelmi munkarész iránymutatásai figyelembevételével kell eljárni.
• A település helyi értékeinek védelemére vonatkozó egyéb, nem építési jellegű előírásairól külön önkormányzati rendeletben gondoskodik.

(3)   A helyi védelem alá tartozó területeket, épületeket és építményeket a 2. sz. Melléklet tartalmazza és a Szabályozási Terv is feltünteti.

(4)   Helyi védettségű épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési, felújítási munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők, illetve az eredeti állapotok helyreállítandók.

(5)   A védett épületekre vonatkozó egyéb szabályok:

a)  felújítás során az eredetivel megegyező anyagok használandók;

b)  építési engedélyköteles beavatkozás felelős tervezését csak okleveles építészmérnök, vagy műemléki szakmérnöki végzettségű építészmérnök végezheti;

c)  az épület homlokzatát érintő építési engedélyezési kérelemhez a homlokzatokat bemutató fotómellékletet kell benyújtani.

d) épület bővítése ne érintse a közterület felőli homlokzatot, kivéve, ha más műszaki megoldás telken belül nem lehetséges;

e)  a közterületre néző homlokzat elkerülhetetlen átépítése során a nyílászárók eredeti arányait, a párkányok, ablakkeretek s a homlokzat egyéb díszítőelemeinek jellegét meg kell őrizni, vagy – korunk építészetének eszközeivel – vissza kell idézni;

f)  tetőtérbeépítés során a közterületre néző homlokzaton a meglévő vagy az eredeti állapot szerint helyreállított felépítményeket kell bevilágításra használni, vagy tetősíkban lévő ablakok alkalmazandók;

g)  az épület jellegéhez szorosan hozzátartozó építmények (pl. kerítés, kapu, szegletkő, rács, stb.) lehetőség szerint eredeti szituációban megőrzendők;

h)  felújítás, bővítés, átalakítás, új épület létesítése esetén egyaránt hagyományos anyaghasználat írandó elő, ilyenek: fa-, ill. téglakerítés, fa kapuzat, meszelt-vakolt fal, műkő-, terméskő lábazat, szilikát festékek, fém-kiegészítők, hódfarkú cserép;

i)   felújítás, bővítés, átalakítás, új épület létesítése során nem alkalmazható műanyag nyílászáró, reklám, fém utcai garázskapu, hullámpala-, bitumenes zsindely tetőfedés, látszó mészhomok tégla;

            j)   közterületre néző homlokzatra nem helyezhető ki parabola antenna illetve            klímaberendezés, belülről megvilágított reklám;

k)  közterületre néző homlokzatra csak különálló, legfeljebb 25 cm magas betűkből álló, vagy 0,3 m²-nél nem nagyobb táblára rótt, nem műanyagból készült felirat helyezhető el, üvegtapéta felirat nem alkalmazható;

l)   az épület homlokzatát érintő, a tartószerkezetet nem érintő – az eredeti állapot helyreállítását szolgáló – színezés, homlokzati tagozatok, nyílászárók és díszítő elemek helyreállítása nem építési engedély köteles építési tevékenység, de csak a megyei főépítész szakvéleménye alapján végezhető el. A tervezett helyreállítási munkákat jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(6)   A község történetileg kialakult hagyományos karaktere (utcaképe, telekstruktúrája) védelmében a meglévő épületek - lehetőség szerint - megtartandók. Szükségszerű bontás esetén az új épületeket a meglévő épületek helyére, a szabályozási tervben is meghatározott építési vonalakra kell helyezni. A meglévő épületeken végzett bármilyen építési munka esetén az örökségvédelmi munkarész iránymutatásai szerint kell eljárni.

(7)   A védett területen új épület létesítése esetén

a) az építési engedély megszerzése előtt településképi követelmények tisztázására szolgáló elvi építési engedélyt kell kérni

       b) az elvi építési engedélynek tartalmaznia kell:

- az építéssel érintett, és azzal  szomszédos telkek helyszínrajzát M=1:1000 méretarányban, melyen ábrázolni kell a meglévő és tervezett  épületeket,

- az áruszállítás és a gépjármű-elhelyezés módját,

- az utcai homlokzat változtatás előtti, és tervezett rajzát a szomszédos 2-2 db épület utcai homlokzatainak ábrázolásával, az elbírálhatóságtól függően M=1:100 vagy M=1:200 méretarányban,

- színezett homlokzati terveket M=1:100 méretarányban,

- a műszaki leírást, mely ismerteti a tervezett létesítmény funkcióját, kapacitására vonatkozó adatokat, a helyszínrajzi elrendezést, a beépítettség mértékét, a tervezett homlokzat kialakítását (anyaghasználat, színezés)

           c) az elvi építési engedély készítése során a tervező köteles a megyei főépítész véleményét előzetesen kikérni a településszerkezethez, településképhez, utcaképhez való igazodás elbírálásához.

d) az építési engedélyezési tervet az elvi építési engedélyben meghatározottak szerint kell kidolgozni.

Épületen vagy közterületen lévő szobor, emlékmű, díszkút vagy más képző- és iparművészeti alkotás felújításához -a megyei főépítésszel egyeztetett tervek alapján- az építésügyi hatóság engedélye szükséges. A beadványnak tartalmaznia kell az alkotásról készítetett fotót és a felújítás módjának részletes leírását.

(8) Az 50 m²-nél nagyobb közterületet érintő építési-kertépítési, rekonstrukciós munka csak a megyei főépítésszel egyeztetett tervek alapján végezhető, járda- és útburkolat építés vagy felújítás esetén a tervet a teljes utcaszélességre és tömbhosszra kell elkészíteni.

(9) A felszín feletti építmények (pl. közvilágítási, közlekedési, információs stb. létesítmények) és utcabútorok (pad, szemétgyűjtő edény, stb.) típusai a városkép védelmi szempontokat is figyelembe véve – városi főépítészi szakvélemény alapján - választandók meg.

(10) Az értékvédelmi terület telkén egyébként elhelyezhető gazdasági célt szolgáló építmények a közterülettől legkevésbé látható telekrészen helyezendők el.

(11) Felújítás, bővítés, átalakítás, új épület létesítése során közterületre néző homlokzaton nem alkalmazható hullámpala-, bitumenes zsindely tetőfedés.

(12) Közterületre néző homlokzaton nem helyezhető el parabola antenna, klímaberendezés, belülről megvilágított reklámdoboz, 2,5 m²-nél nagyobb felületű reklámfelirat, vagy tábla, direkt fénnyel rendelkező felirat, s az épületben működő tevékenységhez nem kötődő reklám.

(13) A közterületre néző homlokzatra kerülő felirat vagy tábla engedélyköteles.

(14) Építési telek közterületre néző határvonalán legfeljebb egy gépjármű bejáró és egy szárazkapu nyitható.

(15)A területi védelem alá helyezés hatályba lépésének időpontjában meglévő telekhatárok védettek, a telekalakítások során  ennek az állapotnak a visszaállítása megengedett.

19. §

1. Az Érzékeny Természeti Területbe tartozó gyepek kezelését a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program írja elő. Ezekre a területekre konkrét kezelési tervet kell készíteni, melyet külön önkormányzati rendeletben kell rögzíteni. Hrsz-os nyilvántartás nincs hivatalosan közzétéve, ezért a szabályozási tervlap nem tudja ábrázolni a területeket.

2. Táj – és természeti oltalom alatt álló értékek és területek a Természet védelméről szóló 1996.évi LIII trv. hatálya alá tartozó értékek és területek. Ezek Gyöngyösmellék közigazgatási területén a következők: a nemzeti ökológiai hálózat övezete, a tájképvédelmi terület, az ex lege védett értékek, a védett élőlények és élőhelyeik, helyi védett értékek.

3. Az országos védelem alatt álló természetvédelmi területeket és a természeti értékekben gazdag (láp, egyéb védett természeti érték) területeit a HÉSZ 3. sz. melléklete és a szabályozási terv tartalmazza.

4. A természeti területek használata és fejlesztése során a természetkímélő használati módok figyelembe vételével biztosítani kell a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek a megóvását. A táj és természetvédelmi oltalom alatt álló területeken történő tevékenységek végzéséhez az illetékes táj-és természetvédelmi szakhatóság engedélye szükséges.

5. A tájképvédelmi övezetben a kedvező esztétikai megjelenésű tájrészletek, tájképi elemek eredeti állapotban való megőrzését célzó tevékenység folytatható. A táj jellege, szerkezete, esztétikai és természeti értékei nem károsodhatnak, ill. a beavatkozás nem okozhatja az adott ökológiai rendszer elszegényedését és a biológia sokféleség csökkenését.

6. Tájképvédelmi övezetben tájba illesztett építmény, vonalas mű helyezhető el. A tájba illesztés alatt a következő értendő: a tájban elhelyezésre kerülő létesítményeknek vagy befolyásoló létesítmény együttesnek a táji adottsághoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza.

7. Tájképvédelmi övezetben művi létesítmények, berendezési tárgyaik és környezetük építésekor természetes anyagot kell használni (pl.: kő, fa). A táj építészeti hagyományaival és hagyományos környezeti kultúrájával összhangban lévő, tájképet nem zavaró elemek helyezhetők el.

8. A tájképvédelmi terület övezetben a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez látványtervet kell készíteni. A látványtervnek komplexen igazolni kell, hogy a tervezett létesítmény a tájképvédelem céljait nem sérti.

9. A tájképvédelmi övezetben, és a nemzeti ökológiai hálózat övezetében 10 m-nél magasabb létesítmény elhelyezése építési engedélyköteles, az engedélyezési tervnek tartalmazni kell a tájesztétikai vizsgálatot.

10. A vadon élő állatok vonulását akadályozó, mozgási irányukat keresztező nyomvonalak esetén meg kell oldani az állatok mozgásának lehetőségét.

11. A megszüntetendő létesítmény esetén gondoskodni kell a terület természetközeli helyreállításáról, ennek hiányában tájba illesztéséről.

12. Természetközeli állapotú vizes élőhelyek a település területén lévő időszakos vagy állandó vízborítású területei, a vízfolyások partjai ill. azok 20-20 méter széles parti sávjai. Ezek rendeltetése elsősorban ökológiai valamint tájvédelmi jellegű. Elsődleges céljuk a növényzet és életközösségek fenntartása, és a táj diverzitásának biztosítása.

13. A meglévő helyi vagy országos jelentőségű természeti értéket építési tevékenység nem veszélyeztethet. Mélyépítési munkálatok a természeti érték 1,0 m-es, magasépítési tevékenység 3,0 m–es távolságon belül nem folytatható, amennyiben az nem igazolható régészeti okokkal.

14. Táj –, és természeti oltalom alatt álló területeken új külszíni művelésű bánya nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bánya területe (bányatelek) nem bővíthető.

15. Az egyedi tájértékek kapcsán az egyedi tájérték kataszterben foglaltak szerint kell eljárni. A TVT vonatkozó előírásai betartandók. Az egyedi tájértékek felsorolását a 3. sz. Melléklet tartalmazza és a Szabályozási Terv is feltünteti..

20. §

1. Általános követelmények

1.  A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. [Jelenleg: a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVI. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény tartalmazza.]
2. Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: 1994. évi LV. törvény 70.§-a szerint.]
3. A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. [Jelenleg: a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]
4. Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése. [Jelenleg: A felszín alatti vizek védelméről szóló, a 367/2004. (XII.26.) Korm. rendelettel módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.]
5. A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. [Jelenleg: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.]
6. A „nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásokról” szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell. [Jelenleg: A vízügyi követelményeket a 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet tartalmazza.]
7. A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell. [Jelenleg: A követelményeket a 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet tartalmazza.]
8. Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése. [Jelenleg: A levegő védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 5.§-a szerint.]
9. Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. [Jelenleg: A levegővédelmi övezet meghatározását a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6.§-a és 2. sz. melléklete szerint kell elvégezni.]
10. A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket. [Jelenleg: A hulladék-gazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe vételével.]

2. Speciális eljárási szabályok

1. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket. [Jelenleg: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szabályait a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet határozza meg.]
2. Gyöngyösmellék a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján - történhet. [Jelenleg: a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló, a 367/2004. (XII.26.) Korm. rendelettel módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet előírásai szerint történhet.]
3. Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: az 1996. évi LIV. törvény és a 29/1997. (IV.30.) FM rendelet szerint.]
4. A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint. [Jelenleg: a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]
5. Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít. [Jelenleg: az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet 17.§ (4) bekezdése és 18.§-a.]
6. Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: az 1994. évi LV. törvény 70.§-ának előírásai szerint.]
7. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel érvényesíteni kell az előírásokat és a “helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait. [Jelenleg: a 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet és a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet és az 1. sz. melléklete szerint.]
8. Gyöngyösmellék településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
9. A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról. [Jelenleg: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a többször módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.]
10. Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat. [Jelenleg: az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 2. és 3. sz. melléklete tartalmazza.]

21. §

1. A közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati előírásokat, szabványokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.

2. A meglevő és a tervezett vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás és gázellátás), valamint a távközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetének helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani.

3. A magas talajvízállásos, feltöltéses területen közműhálózatokat, létesítményeket építeni csak a talajmechanikai szakvélemény alapján szabad.

4. Belterületen törekedni kell az új építésű nyomvonalas és nyomvonal jellegű elektronikus hírközlési létesítmények föld alatti, illetve meglévő, közös oszlopsoron történő elhelyezésére.

22. §

1. A törvényi rendelkezés szerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint kell biztosítani.
2. A településen a mértékadó tűzszakasz területe nem lehet nagyobb a területen létesítendő tűzoltó vízforrásokból biztosítható oltóvíz-intenzitással ellátható területnél.

3. A tűzoltóság vonulása és működése céljára - ha arról jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik- az építményekhez olyan utat, illetve területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

23. §

1. A Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges az ásványvagyon - talaj kivételével - esetleges kitermelésével járó építési, tereprendezési és vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

2. A felhasználni kívánt ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.

24. §

E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek 2008 augusztus 15 napján lépnek hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

Gyöngyösmellék, 2008 július 31.

1. SZÁMÚ MELLÉKLET

SZT-1       KÜLTERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERV           M 1:10000

SZT-2       BELTERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERV            M 1:2000

2. SZÁMÚ MELLÉKLET: MŰVI ÉRTÉKEK

Országos védettségű építmények - Műemlékek

      A településen országos védettségű műemléki épület jelenleg nincs.

Helyi védelem

A település jellegzetes építészeti és településképi karakterének megőrzése érdekében az alábbi építmények-építményegyüttesek helyi védelemben részesülnek.

„HT” kategóriában: (ami helyi értékekre vonatkozó területi védettséget jelent):

„H1” kategóriában (ami teljes épületet-épületegyüttesre vonatkozó egyedi védettséget jelent):

3. SZÁMÚ MELLÉKLET: TERMÉSZETI ÉRTÉKEK

Természetvédelmi érdekeltségű területeknek minősül a:

Egyedi tájértéknek minősül a:

ÉPÍTÉSÜGYI  JOGSZABÁLYOK
1.    Alapvető előírások
-    1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
-    1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv.)
-    253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (OTÉK)

2.    Területrendezés
-    1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
-    2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (OTrT)
-    134/2005. (VII.14.) Korm. rendelet a területrendezési hatósági eljárásokról
-    5/2000.(II.11.) FVM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek nyilvántartásáról, továbbá az építésügyi műszaki dokumentációk megőrzésének és hasznosításának részletes szabályairól
-  26/2003. (III. 4.) Korm. rendelet a területfejlesztési célelőirányzat felhasználásának részletes szabályairól

3.    Építészeti-műszaki tervezési tevékenység

3.1.  Szakmai Kamara
- 1996. évi LVIII. törvény a tervező és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról
- 46/2000. (VII. 21.) FVM rendelet a mérnöki és építész kamarák, valamint az építésfelügyeleti szervek által lefolytatott egyes eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról

3.2. Szakmagyakorlási jogosultságok
településtervezési, építészeti-műszaki tervezési, építészeti-műszaki szakértői, építési műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői
- 104/2006.(IV.28.) Korm. rendelet a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezetési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság általános szabályairól
- 53/2000. (VIII.11.) FVM rendelet a területrendezési és településrendezési tervezési jogosultságról

3.3. Tervtanácsok, főépítészek
- 252/2006.(XII.7.) Korm. rendelet a település rendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról
- 40/1999. (IV. 23.) FVM rendelet a területrendezési, a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról
- 9/1998. (IV. 3.) KTM rendelet az önkormányzati főépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályairól és feltételeiről
- 21/1992.(XII.4.) KTM rendelet a területi főépítészekről

4.     Építésügyi hatósági eljárás

4.1. Általános eljárási szabályok
- 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.)
- 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról (Közigazgatási perek: 324.§-340.§)
- 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről
- 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről (X. Fejezet Építésügyi szabálysértések 136.§-140.§)
- 9/2008.(II.22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról

4.2. Építésügyi hatósági eljárások
- 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről
- 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról
- 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet - az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról - 2. sz. melléklete: az építésügyi hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok és közművek
- 3/1998. (II. 11.) KTM rendelet telekalakítási és építési tilalom elrendeléséről
- 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról

- 1976. évi XXIV. tvr. a kisajátításról

- 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól
- 181/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet az építésügyi-műszaki dokumentációk megőrzéséről és hasznosításáról 
- 5/2000.(II.11.) FVM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek nyilvántartásáról, továbbá az építésügyi műszaki dokumentációk megőrzésének és hasznosításának részletes szabályairól
- 40/2002. (III. 21). Korm. rendelet a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól
- 91/2003. (XII. 16.) GKM rendelet az országos közutak építésfelügyeleti ellenőrzési eljárásáról és az eljárással összefüggő szakmai vizsgálatról

4.3. Közlekedés

1988. évi I. tv. a közúti közlekedésről

1993. évi XCV. tv. a vasútról

4.4. Környezet és természetvédelem
- 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról

- 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről

- 2000. évi XXXV. tv. a növényvédelemről

4.5. Levegő, zaj

- 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási

- 21/2001 (II.14.) Korm. rendelet a levegőtisztaság védelméről

- 10/2001. (IV.19.) KöM rendelet az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról

- 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről

- 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet a zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység létesíthetésének, illetve üzemeltetésének zajkibocsátási, zajterhelési határértékei a zajtól védendő területeken

4.6. Zöld területek, erdők

- 1996. évi LIV. tv. az erdőről és az erdő védelméről

- 29/1997. (IV.30.) FM rendelet

- 275/2004 (X. 8.) Korm. rendelet a NATURA 2000 területekről

- 45/2006 (XII. 8.)KvVM rendelet a NATURA 2000 területekről

- 20/2002. (I. 23.) KöM-FVM 2. sz. melléklet az Érzékeny Természeti Területekről

- 1996. évi LIII tv. 23.§ (3) d) a lápokból

- 1996. évi LIII tv. 53.§ (3) a) az ökológiai hálózatokról

- 2003. évi XXVI. tv 21. § a tájképvédelmi övezetekről

4.7. Vizek

- 1995. évi LVII tv. a vízgazdálkodásról

- 33/2000. (III.17.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról

- 367/2004. (XII.26.) Korm. rendelettel módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet a felszín alatti vizek védelméről

- 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól

- 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról

- 49/2001.(IV.3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről

- 50/2001.(IV.3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól

- 203/2001. (X.26.) Korm. sz. rendelet a nyílt vízfolyásokba vezetett felszíni vizek minőségi követelményeiről

- 204/2001. (X.26.) Korm. sz. rendelet a közcsatornába bevezethető vizek minőségi követelményeiről

- 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól

- 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól

- 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról

- 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet a vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartásáról

4.8. Hulladék

- 2000. évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról

- 102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokról

- 98/2000.(VI.15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékok gyűjtése, tárolása és elszállításáról

4.9. Közművek, hírközlés

- 2001. évi XL tv. a hírközlésről

5.    Építészeti értékvédelem, műemlékvédelem
- 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről
- 224/1997. (XII. 8.) Korm. rendelet az ideiglenes műemléki védelem megszűnésével kapcsolatos kártalanításról
- 308/206.(XII.23.) Korm. rendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról
- 10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárásaira vonatkozó szabályokról
- 47/1997. (XII. 29.) KTM rendelet az építésügyi és a műemlékvédelmi hatósági ellenőrzés a részletes szakmai szabályairól
- 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet az örökségvédelmi bírságról
- 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet a kulturális örökség hatósági nyilvántartására vonatkozó szabályokról
- 6/1999. (III. 31.) NKÖM rendelet a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságáról
- 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról
- 7/2005. (III. 1.) NKÖM rendelet a Budapest és Pannonhalma világörökségi helyszíneinek műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról
- 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól

6.    Földügyi szakigazgatás

- 1994. évi LV. tv. a termőföldről

- 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelettel
- 2007. évi CXXIII. törvény a kisajátításról
- 2007. évi CXXIX törvény a termőföld védelméről
- 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól
- 7/1996. (I. 18.) Korm. rendelet a külföldiek ingatlanszerzéséről
- 41/2002. (V. 14.)FVM rendelet egyes, a számítógépes adatbázisból történő lekérdezés útján szolgáltatható ingatlan-nyilvántartási adatok igazgatási szolgáltatási díjáról és az adatátviteli vonalon történő adatszolgáltatásról

7.    Vegyes rendelkezések
- 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról  (X. fejezet, 67.§-71.§)
- 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról
- 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről
- 162/2004. (V. 21.) Korm. rendelet az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól

-    Tájékoztató Tervdokumentációk tartalmi előírásairól