Bürüs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6 / 2006.( IV.1.) önkormányzati rendelete
A TELEPÜLÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Hatályos: 2006. 05. 01- 2016. 02. 18Bürüs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6 / 2006.( IV.1.) önkormányzati rendelete
A TELEPÜLÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
2006-05-01-tól 2016-02-18-ig
IV. FEJEZET
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI
KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLET – „KÖu”
11. §
- A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
- A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagolódását a SZT1. és SZT2. jelű (szabályozási) tervlapok tűntetik fel:
az út jele, neve | kategóriája | tervezési osztálya | szabály. széles-sége (m) | övezeti jele | |
meglévő | tervezett | ||||
58147 átk. szak. Alsó u. észak-déli szak. | gyűjtőút | K.VI.C | 16 – 22 | KÖu-1 | |
szentegáti összekötő út Felső u. | kiszolgáló út | gyűjtőút | K.V.C | 15 – 20 | KÖu-1 |
Alsó u. kelet-nyugati szak. 61/4 hrsz. | kiszolgáló út | K.VIII.C | 11 - 20 | KÖu-2 |
- A közutak elhelyezése céljára – más előírás, vagy a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése hiányában – legalább az OTÉK 26.§ (2) bekezdés szerinti szabályozási szélességeket kell biztosítani.
- A közutak közterületnek minősülő építési területein minden esetben elhelyezhetők az OTÉK. 26. .§ (3) bekezdés 1 pontja szerinti építmények, valamint:
- hirdető berendezések,
- közúti közlekedés várakozóhelyei,
- köztisztasággal kapcsolatos építmények,
- szobor, díszkút,
- távbeszélő fülke.
- Országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 m távolságon belül építmény csak külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.
- A gyalogos közlekedés számára a területen legalább az utak , utcák egyik oldalán járda építendő, ha erre nincs lehetőség a közúti forgalom lassítását forgalomcsillapító létesítményekkel kell megoldani (sebesség-csökkentő borda beépítése, illetve sáv-elhúzás).
- Közterületen való építkezés, közmű- és útépítés nem károsíthatja a meglévő és tervezett növénysávot. A fásításhoz alkalmazható fajok őshonosak legyenek.
- Új vonalas légvezeték a település belterületén nem építhető, földalatti kábelben kell megoldani
KÖTÖTTPÁLYÁS (VASÚTI) KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLET – „KÖk”
12. §
- Az övezet a meglévő erdőgazdaálkodással kapcsolatos vasútvonal területét foglalja magában.
ZÖLDTERÜLETEK – „Z”
13. §
- E területfelhasználási egységbe (területbe) a közparkok (Z) tartoznak.
- A területen legfeljebb 3,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.
- A közparkokat külön kertépítészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.
- A közparkokban az OTÉK 27.§ (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény.
- A meglévő és újonnan létesítendő zöldterületek és -felületek folyamatos fenntartásáról esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.
- A zöldfelületekben történő tevékenységek során különös tekintettel kell lenni a fákra. Védelmükről, pótlásukról, ápolásukról a tevékenységet végzőnek gondoskodni kell.
- A település összes zöldfelületének mérete nem csökkenhet.
ERDŐTERÜLETEK – „E”
14. §
- Az erdőterület a település bel-, illetve külterületének legalább 1500 m2-t meghaladó nagyságú, erdei növénytársulásokkal borított része.
- A szabályozási terven az erdőterületek elsődleges rendeltetésük alapján gazdasági (Eg), védelmi (Ev) egységbe tartoznak. Ev elsődleges rendeltetésűre kell változtatni a Nemzeti Ökológia Hálózat Övezetében lévő erdők rendeltetését. Ezt az erdők üzemtervezésekor figyelembe kell venni, és az illetékes Erdészeti Szolgálattal egyeztetni kell.
- Az erdőterületeken az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
- A terv erdőterületei - építési szempontból - az alábbi területegységekre tagolódnak:
- Ev - védelmi (védett és védő) rendeltetésű erdőterületek, a területen építményt elhelyezni nem lehet,
- Eg - gazdasági rendeltetésű erdőterületek,
- Ahol az erdő adott létesítmény védelmét szolgálja (Ev), ott bekerítése engedélyezhető. A véderdő létesítése és fenntartása az adott létesítmény tulajdonosát terheli. A védelmi rendeltetésű erdőben tarvágás nem, csak szálalóvágás, vagy természetes felújítás engedélyezhető.
- Az erdőterületeken az országos és helyi építési előírásokon túl az adott terület művelési ágának megfelelően az erdőkre, a föld- és talajvédelemre valamint a természetvédelemre vonatkozó előírásokat is be kell tartani, különös tekintettel a vízerózió miatt.
- Erdőt felszámolni, megszüntetni csak környezeti hatástanulmány alapján lehet, amelynek tisztáznia kell, hogy
az erdő rendeltetését igénylő területhasználat, tevékenység megszűnt-e,
a megszűnő erdő kiváltható-e új telepítéssel,
a megszűnés milyen környezeti, természeti, ökológiai és társadalmi hatásokkal jár.
- Belterületen erdőt kivágni csak engedély alapján és biológiailag egyenértékű erdőterület visszapótlása esetében lehet. Az egyenértékű erdősítést kiviteli tervben kell rögzíteni, megadva a telepítés helyét, módját, területnagyságát, biológiai értékét és a visszapótlás, előfásítás ütemét.
MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK – „M”
15. §
- A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) valamint kivételes esetben a turisztikai célú hasznosítás építményei helyezhetők el.
- A község mezőgazdasági területe - építési szempontból - az alábbi területegységekre tagolódik:
- Má-1 - általános mezőgazdasági terület, az alapfunkciót nem korlátozza környezet- tájvédelem, ökológiai érdek.
- Má-2 –jelű nem beépíthető mezőgazdasági terület, mely természetvédelmi-, természeti értéket hordoz, a Nemzeti Ökológiai Hálózat területe. A privatizáció során a kialakult földrészletek az övezetben tovább nem oszthatók.
- A mezőgazdasági területeken az országos és helyi építési előírásokon túl az adott terület művelési ágának megfelelően az erdőkre, a föld- és talajvédelemre valamint a természetvédelemre vonatkozó előírásokat is be kell tartani.
- A mezőgazdasági területen bármely építmény létesítéséhez, létrehozásához és módosításához a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását az 1994. Évi LV. Tv. 70. § (2) bekezdése előírásainak értelmében be kell szerezni.
- A meglévő - és jelen rendelet szerint nem beépíthetőnek minősülő - beépített ingatlanokon álló épületek felújíthatók, korszerűsíthetők illetve a már meglévő, rendeltetésének megfelelő célra használhatók.
- Tájképvédelemmel érintett mezőgazdasági területek esetében:
- A villamosenergia-ellátási, a táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetők, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. E rendelkezés alkalmazásától eltérni a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.
- Rádió, telefon és más átjátszó torony nem létesíthető.
- A művelési ág váltás, illetve a más célú hasznosítás – az egyéb jogszabályban biztosított lehetőségeken túl - csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.
- Általános mezőgazdasági területen, - technológiai jellegű építmények kivételével - az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat - a falazat kialakítására: kő, tégla, vályog, a tetőzet kialakítására fa, cserép, nád, természetes pala - kell használni. Javasolt a nyerstégla- vagy kőhomlokzat illetve az egységesen meszelt felületképzés.
- Birtoktest, birtokközpont kialakítására vonatkozó szabályok:
- A mezőgazdasági területeken birtoktest és birtokközpont az OTÉK 29.§ (5) – (8) bekezdése szerint alakítható ki.
- A tájképvédelemmel érintett általános mezőgazdasági területeken, birtokközpont létesítése esetében:
- Az építési engedélykérelem tartalmának építészeti szempontból történő minősítése érdekében az építésügyi hatóság, az építésügyi hatósági engedély kiadása előtt köteles beszerezni a Területi főépítész szakvéleményét
- A főépítész előzetes szakvéleményében állást foglal a javasolt épület(ek) elhelyezésével, tömeg- és homlokzatformálásával, valamint a tájba való illeszkedésével kapcsolatban.
15/A § ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET
(1) „Má-1” jelű övezetbe a szántóföldek területe tartozik.
- Az övezetben az „árutermelő jellegű” növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás létesítményei helyezhetők el.
- Lakóépület csak birtokközpont részeként helyezhető el.
- Az övezetben betartandó építési előírások:
- 10.000 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,
- 10.000 m2-t meghaladó teleknagyság esetén 3 %-os beépítettséggel helyezhető el építmény az OTÉK 29.§ figyelembevételével.
- Építményekre vonatkozó előírások:
- Az épületet szabadonállóan, határoló földút esetében a földút tengelyétől számított legalább 10 m-es távolságban kell elhelyezni.
- A telken létesítendő épületek legnagyobb építménymagassága 6,5 m lehet.
- Az épületek a térség építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 35-45° hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak lehetnek.
- Lakóépület
- legfeljebb 300 m2 bruttó alapterülettel,
- legfeljebb 4,5 m építménymagassággal,
- szabadonálló beépítési móddal létesíthető.
(2) „Má-2” jelű övezetbe a gyepfelületek (rét, legelő) területe, valamint azon szántóterületek melyek a szabályozási terven jelölt természetvédelmi-, természeti értéket hordoz, a Nemzeti Ökológiai Hálózat területe alá esik.
- Az övezetben nem helyezhető el építmény.
- Csak extenzív, természet- és környezetkímélő gazdálkodás lehetséges, a tájhasználat csak a természeti állapothoz közelítés érdekében módosítható.
VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK – „V”
16. §
- A területfelhasználási egységbe az OTÉK 30.§ (1) bekezdése szerinti vízgazdálkodással összefüggő területek tartoznak. A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével – külön jogszabályban foglaltak szerint – lehet.
- A település vízgazdálkodási területei az alábbi övezetekre tagolódnak:
- folyóvizek medre és parti sávja, vizmű területek V-1
- állóvizek, tavak, halastavak medre és parti sávja V-2
- A vízgazdálkodási területeken történő építés esetén a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság előzetes hozzájárulása szükséges, valamint az elvi építési engedélyezési és az építési engedélyezési eljárásokba szakhatóságként be kell vonni.
V. FEJEZET
EGYÉB RENDELKEZÉSEK
ÖRÖKSÉGVÉDELEM
17. §
(1)
Régészeti lelőhelyekre vonatkozóan a 2001. évi LXIV. Tv. és a kapcsolódó rendeletek előírásai betartandóak.
- A tervezési területen nem található jelenleg nyilvántartott régészeti lelőhely. A régészeti érdekű területek lehatárolását az SZT-1, SZT-2 és TSZT tervlapok tartalmazzák.
- A védetté nyilvánított lelőhelyen végzendő 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető, befolyásoló változtatáshoz (kerítésásás, faültetés, szőlőtelepítés, stb.,) munkálatokhoz a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) engedélye kell, tehát hatóságként jár el. Amennyiben a 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó tevékenység, iletve változtatási szándék (pl.: művelési ág változtatás) más hatóság engedélyéhez kötött (közműfektetés, építkezés, stb.) a Hivatal szakhatóságként jár el.
- A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) szakhatósági hozzájárulása szükséges.
- Régészeti érdekű területet érintő tervezés esetén javasolt kikérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét.
- Amennyiben a település közigazgatási területén bárhol – a nyilvántartott lelőhelyeken és régészeti érdekű területeken kívül – építkezés vagy művelés kapcsán régészeti leletek vagy régészeti objektumok előkerülése esetén a munkákat fel kell függeszteni, és értesíteni kell a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságát és a KÖH-t.
(2)
A településen jelenleg nem található műemléki védelem alatt álló épület.
(3)
- A terv területén a helyi védelem alá eső művi értékek részletes felsorolását HÉSZ 1. sz. függeléke tartalmazza.
- Helyi építészeti értékek védelmére vonatkozó előírások:
- A település helyi védelem alá tartozó épületeivel és építményeivel kapcsolatban felmerülő bármilyen építési munka esetén jelen rendeletben foglaltak szerint, valamint az örökségvédelmi munkarész iránymutatásai figyelembevételével kell eljárni.
- A település helyi értékeinek védelemére vonatkozó egyéb, nem építési jellegű előírásairól külön önkormányzati rendeletben gondoskodik.
(4)
(5)
(6)
TERMÉSZETI, TÁJI ÉRTÉKEK VÉDELME
18. §
- Az Érzékeny Természeti Területbe tartozó gyepek kezelését a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program írja elő. Ezekre a területekre konkrét kezelési tervet kell készíteni, melyet külön önkormányzati rendeletben kell rögzíteni. Hrsz-os nyilvántartás nincs hivatalosan közzétéve, ezért a szerkezeti tervlap nem tudja ábrázolni a területeket.
- Táj – és természeti oltalom alatt álló értékek és területek a Természet védelméről szóló 1996.évi LIII trv. hatálya alá tartozó értékek és területek. Ezek Bürüs közigazgatási területén a következők: a nemzeti ökológiai hálózat övezete, a tájképvédelmi terület, az ex lege védett értékek, a védett élőlények és élőhelyeik, helyi védett értékek.
- A természeti területek használata és fejlesztése során a természetkímélő használati módok figyelembe vételével biztosítani kell a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek a megóvását. A táj és természetvédelmi oltalom alatt álló területeken történő tevékenységek végzéséhez az illetékes táj-és természetvédelmi szakhatóság engedélye szükséges.
- A tájképvédelmi övezetben a kedvező esztétikai megjelenésű tájrészletek, tájképi elemek eredeti állapotban való megőrzését célzó tevékenység folytatható. A táj jellege, szerkezete, esztétikai és természeti értékei nem károsodhatnak, ill. a beavatkozás nem okozhatja az adott ökológiai rendszer elszegényedését és a biológia sokféleség csökkenését.
- Tájképvédelmi övezetben tájba illesztett építmény, vonalas mű helyezhető el. A tájba illesztés alatt a következő értendő: a tájban elhelyezésre kerülő létesítményeknek vagy befolyásolt létesítmény együttesnek a táji adottsághoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza.
- Tájképvédelmi övezetben művi létesítmények, berendezési tárgyaik és környezetük építésekor természetes anyagot kell használni (pl.: kő, fa). A táj építészeti hagyományaival és hagyományos környezeti kultúrájával összhangban lévő, tájképet nem zavaró elemek helyezhetők el.
- A tájképvédelmi övezetben, és a nemzeti ökológiai hálózat övezetében 10 m-nél magasabb létesítmény elhelyezése építési engedélyköteles, az engedélyezési tervnek tartalmazni kell a tájesztétikai vizsgálatot.
- A vadon élő állatok vonulását akadályozó, mozgási irányukat keresztező nyomvonalak esetén meg kell oldani az állatok mozgásának lehetőségét.
- A megszüntetendő létesítmény esetén gondoskodni kell a terület természetközeli helyreállításáról, ennek hiányában tájba illesztéséről.
- Természetközeli állapotú vizes élőhelyek a település területén lévő időszakos vagy állandó vízborítású területei, a vízfolyások partjai ill. azok 20-20 méter széles parti sávjai. Ezek rendeltetése elsősorban ökológiai valamint tájvédelmi jellegű. Elsődleges céljuk a növényzet és életközösségek fenntartása, és a táj diverzitásának biztosítása.
- Az egyedi tájértékek kapcsán az egyedi tájérték kataszterben foglaltak szerint kell eljárni. A TVT vonatkozó előírásai betartandók. Egyedi tájértéknek minősül a templom körüli facsoport.
- A „Szentegáti erdő Természetvédelmi Terület” a 6/1993 (III.9.) KTM rendelettel nyilvánítottak védetté, országos védett természeti terület, melyre a TVT vonatkozó előírásai és a kezelési terv betartása kötelező.
- A felhagyott agyagbánya területét a Pécsi Bányakapitányság 9917/2003 sz. alatt, 2004.02.24-én jóváhagyott tájrendezési terve szerint kell tájrendezni.
- Általános követelmények
- A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. [Jelenleg: a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény tartalmazza.]
- Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: 1994. évi LV. törvény 70.§-a szerint.]
- A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. [Jelenleg: a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet, vagy a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]
- Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a részleges közművesítés, a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítéséig az övezetek területein a közművek megvalósítására szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. [Jelenleg: A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.]
- A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. [Jelenleg: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.]
- A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell. [Jelenleg: A vízügyi követelményeket a 46/1999. (III.18.) Kormányrendelet tartalmazza.]
- A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell. [Jelenleg: A követelményeket a 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet tartalmazza.]
- Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése. [Jelenleg: A levegő védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 5.§-a szerint.]
- Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. [Jelenleg: A levegővédelmi övezet meghatározását a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6.§-a és 2. sz. melléklete szerint kell elvégezni.]
- A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket. [Jelenleg: A hulladék-gazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe vételével.]
- Speciális eljárási szabályok
- Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzése érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszűntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság. [Jelenleg: az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások részletes szabályait a 193/2001. (X.19.) Korm. rendelet tartalmazza.]
- A “környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. [Jelenleg: A “környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek” körét a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet határozza meg. A környezeti hatásvizsgálat készítésének és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatásának szabályait az 1995. évi LIII. törvény, illetve a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet tartalmazza.]
- Bürüs a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján - történhet. [Jelenleg: a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet előírásai szerint történhet.]
- A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni. [Jelenleg: a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint.]
- Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: az 1996. évi LIV. törvény és a 29/1997. (IV.30.) FM rendelet szerint.]
- A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint. [Jelenleg: a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.]
- Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít. [Jelenleg: az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet 17.§ (4) bekezdése és 18.§-a.]
- Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. [Jelenleg: az 1994. évi LV. törvény 70.§-ának előírásai szerint.]
- A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait. [Jelenleg: a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet és az 1. sz. melléklete szerint.]
- Bürüs településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
- A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról. [Jelenleg: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a többször módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.]
- Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat. [Jelenleg: az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 2. és 3. sz. melléklete tartalmazza.]
KÖZMŰVESÍTÉS, KÖZMŰLÉTESÍTMÉNYEK
20. §
- A közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati előírásokat, szabványokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.
- A meglevő és a tervezett vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás és gázellátás), valamint a távközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetének helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani.
- A magas talajvízállásos, feltöltéses területen közműhálózatokat, létesítményeket építeni csak a talajmechanikai szakvélemény alapján szabad.
21. §
- A törvényi rendelkezés szerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint kell biztosítani.
- A településen a mértékadó tűzszakasz területe nem lehet nagyobb a területen létesítendő tűzoltó vízforrásokból biztosítható oltóvíz-intenzitással ellátható területnél.
- A tűzoltóság vonulása és működése céljára - ha arról jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik- az építményekhez olyan utat, illetve területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.
AZ ÁSVÁNYVAGYON GAZDÁLKODÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK
22. §
- A Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges az ásványvagyon - talaj kivételével - esetleges kitermelésével járó építési, tereprendezési és vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
- A felhasználni kívánt ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.
23. §
E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek 2006 május hó 1. napján lépnek hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
Bürüs, 2006. év április hó 1. nap.
Kovács Zoltán s.k. polgármester | Dr. Hajas Endre s.k. körjegyző |
1. SZÁMÚ MELLÉKLET
SZT-1 KÜLTERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERV M 1:10000
SZT-2 BELTERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERV M 1:2000
2. SZÁMÚ MELLÉKLET: MŰVI ÉRTÉKEK
Országos védettségű építmények - Műemlékek
A településen országos védettségű műemléki épület nincs.
Helyi védettségű építmények
A település jellegzetes építészeti és településképi karakterének megőrzése érdekében az alábbi építmények-építményegyüttesek helyi védelemben részesülnek.
„HT” kategóriában: (ami helyi értékekre vonatkozó területi védettséget jelent):
Településszerkezet | Várad, Belterület |
„H1” kategóriában (ami teljes épületet-épületegyüttesre vonatkozó egyedi védettséget jelent):
Ref. templom | Bürüs, Alsó utca 40. | Hrsz: 41/2 |
Volt ref.parókia | Bürüs, Alsó utca 2. | Hrsz: 64 |
Lakóépület | Bürüs, Alsó utca 16. | Hrsz: 57 |
Lakóépület | Bürüs, Alsó utca 18. | Hrsz: 55 |
volt iskolaépület | Bürüs, Alsó utca 25. | Hrsz: 46 |
Lakóépület és porta | Bürüs, Felső utca 36. | Hrsz: 27 |
Lakóépület | Bürüs, Alsó utca 45. | Hrsz: 8 |
Lakóépület | Bürüs, Alsó utca 14. | Hrsz: 60 |
1. SZÁMÚ FÜGGELÉK: Natura 2000 területek, különleges természetmegőrzési területek (PSCI) helyrajzi számos listája
Hrsz.: 020/1, 021/1, 031/a, 031/b, 032/1, 032/2, 032/3, 032/4, 032/5, 032/6, 032/7, 032/8, 032/9, 032/10, 032/11a, 032/11b, 032/12, 032/13, 032/14, 032/15, 032/16, 032/17, 032/18, 032/19, 032/20, 073, 0124, 0125, 0126, 0127, 0141/1, 0141/2a, 0141/2b, 0143/1, 0144,
2. SZÁMÚ FÜGGELÉK: LEGFONTOSABB CSATLAKOZÓ JOGSZABÁLYOK
1976. évi 24. tvr. a kisajátításról
1988. évi I. tv. a közúti közlekedésről
1993. évi XCV. tv. a vasútról
1994. évi LV. tv. a termőföldről
1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól
1995. évi LVII tv. a vízgazdálkodásról
1996. évi LIII. tv. a természet védelméről
1996. évi LIV. tv. az erdőről és az erdő védelméről
2000. évi XXXV. tv. a növényvédelemről
2001. évi XL tv. a hírközlésről
2001. évi XCVII. tv. a kulturális örökség védelméről
Országosan érvényes rendeletek
35/1996. (XII.29.) BM rendelet (Országos Tűzvédelmi Szabályzat)
102/1996. (VII. 12.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokról
33/2000. (III.17.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról
98/2000.(VI.15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékok gyűjtése, tárolása és elszállításáról
14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási
21/2001 (II.14.) Korm. rendelet a levegőtisztaság védelméről
49/2001.(IV.3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről
50/2001.(IV.3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól
203/2001. (X.26.) Korm. sz. rendelet a nyílt vízfolyásokba vezetett felszíni vizek minőségi követelményeiről
204/2001. (X.26.) Korm. sz. rendelet a közcsatornába bevezethető vizek minőségi követelményeiről