1. § (1) Jelen előírások hatálya Pócsa község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá eső területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni csak:

(3) Jelen rendeletet és az annak 2. mellékletét képező belterületi („Belterület szabályozási tervlapja”) és 3. mellékletét képező külterületi („Külterület szabályozási tervlapja”) szabályozási terveket együtt kell alkalmazni.

2. § (1) A szabályozási elemeket a szabályozási tervlapok (továbbiakban tervlap) tartalmazzák. A szabályozási tervek elemei kötelezőek, vagy irányadóak lehetnek.

(2) A tervlapon kötelezőnek kell tekinteni:

(3)¹ A kötelező szabályozási elemek megváltoztatása csak a jelen rendelet és annak 2. és 3. mellékletét képező szabályozási tervlap(ok) módosításával lehet.

(4) A módosításnak legalább egy tömb (közutakkal, közterülettel határolt területegység) területének egészére kell kiterjednie.

(5) Irányadó szabályozási elemek a szabályozási tervlapokon feltüntetett – a kötelező szabályozási elemeken kívüli – elemeket jelentik:

(6)² Az irányadó szabályozási elemek a szabályozási terv módosítása nélkül is megváltoztathatók.

3. § (1) ³

(2) A beépítésre szánt terület építési használata szerint lehet:

(3) Beépítésre nem szánt terület lehet:

4. § A település közigazgatási területén a bel-, és külterületeket a belterületi határvonal választja el. A meglévő belterületi határvonalat jelen terv nem módosítja.

5. § (1) Az építési övezetekben a nem kialakult (még nem, vagy jellemzően nem beépített) területeken a telkek kialakításának, illetve beépítésének szabályait a vonatkozó építési övezeti előírások szerint kell betartani.

(2) Az építési övezetekben a már kialakult területeken az (1) bekezdésben hivatkozott előírásoktól az alábbiak szerint lehet elérni.

(3) Lakóterületi övezetben a telken a fő funkciójú épületet – a beépíthető telekrészen belül – a telek utca határvonala felőli oldalra kell építeni, a fő funkciójú épület és az utcai telekhatár között más funkciójú épület nem állhat.

(4) Utca felől max. 1, 8 m szomszéd felől max. 2 m magas kerítés építhető.

(5) A településen a hagyományos tégla kerítések megtartandók, felújításuk csak a hagyományos formavilág figyelembevételével és építési anyagok használatával történhet.

(6) 3 m²-t meghaladó felületű hirdetőtábla, cégtábla és óriásplakát a beépítésre szánt területek övezeteiben nem helyezhető el.

(7) Telepszint alatti építmény (pince) az épületek alatt, vagy a telken különállóan is elhelyezhető, de az egyébként beépíthető telekrészeken, építési helyen belül.

(8)⁴ Tűzrendészeti szabályok betartása mellett a kialakult keresztcsűrök megtarthatók, újak zártsorúan építhetők.

(9) A településre hagyományosan jellemző, oldalkertben álló épületek, építmények megtarthatók, felújíthatók.

(10) ⁵

(11) Belterületi építési övezetekben üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.

(12) Új telekosztás, telekmegosztás esetén nyeles telek nem alakítható ki.

(13) ⁶

(14) ⁷

(15)⁸ A belterületi építési övezetekben (kivéve a temető (Kt) és pinceházas (Kph) övezeteket) amíg szennyvízcsatorna rendszer nem épül ki, zár szennyvíztárolók létesítése kötelező. A szennyvízcsatorna-rendszer kiépülése után a rendszerre a belterületen kötelezően rá kell kötni.

6. § (1) Az Lf jelű falusias lakóövezet területének telkein elhelyezhető max. kétlakásos lakóépület (legfeljebb két épületben), továbbá a lakófunkciót nem zavaró módon megépített és működtetett:

(2) Az övezetben az épületek egy telken max. 4 különálló épülettömegben helyezhetők el.

(3) Az övezetben létesíthető épület építménymagassága min. 3 m, lakóépületnél max. 4,5 m, egyéb épületnél max. 5,5 m.

(4) Az övezet oldalhatáros beépítésű, az oldalkert szélessége legalább 6 m. Új épületet a telekhatártól legalább 60 cm-re kell elhelyezni. (A hagyományosan oldalkertben álló építmények megtarthatók). Az előkert mérete a szomszédos telekhez igazodó kell legyen.

(5) A legkisebb kialakítható és beépíthető telek nagysága 1000 m².

(6) A telkek maximális beépíthetősége 20 %.

(7) A tető lehetséges hajlásszöge 35-45º közötti.

(8) A legkisebb kialakítható közterületre néző (utcafronti) telekszélesség 18 m.

(9) Gazdasági épület a lakóépület mögötti sávba, az utcafronti telekhatárral párhuzamos gerinccel építhető a történetileg kialakult hagyományoknak megfelelően.

(10) Az övezet telkein kialakítandó, megtartandó zöldfelület nagysága minimálisan 40%.

(11) Az övezetben „nem beépíthető”-ként jelölt telken, telekrészen épület nem helyezhető el, azok kertként fenntartandó területek.

(12) Az övezetben egyedi telkek alakíthatók ki.

7. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület a nem jelentős zavaró hatású, turisztikához, idegenforgalomhoz kapcsolódó gazdasági tevékenységi célokat szolgáló építmények befogadására szolgál.

(2) A területen nem jelentős zavaró hatású turisztikai, idegenforgalmi célú gazdasági épület, a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó, és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási épület, sportlétesítmény helyezhető el.

(3) Az övezetben kivételesen elhelyezhető egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület és egyéb közösségi szórakoztató épület.

(4) Az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság 5,5 m.

(5) Az övezet szabadonálló beépítésű, az elő-, oldal-, hátsókert minimális szélessége 10 m.

(6) A legkisebb kialakítható és beépíthető telek nagysága 3000 m².

(7) A telkek maximális beépítettsége 30%, de telkenként legfeljebb 600 m².

(8) A legkisebb zöldfelület nagyság 40 %.

(9) A tető lehetséges hajlásszöge 20-45º közötti.

8. § (1) ¹⁰

(2) A telek beépítettsége legfeljebb 5% lehet.

(3) Az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság 5,5 m.

(4) A legkisebb zöldfelület nagyság 60%.

9. § (1)¹¹ Épület csak az övezetben meglévő úszótelkeken helyezhető el. Új úszótelek nem alakítható ki. Úszótelken kívül épület nem létesíthető.

(2) A maximális építménymagasság minden épületre 4,5 m.

(3) Az épületek kialakítása (tömeg, forma, nyílászárók, felületek) csak a helyi hagyományoknak megfelelő módon történhet.

(4) A tető lehetséges hajlásszöge 35-45º közötti.

10. § (1) Az övezet kegyeleti park számára kijelölt terület, melybe a volt szerb temető és a Kálvária területe tartozik.

(2) Az övezetben épület nem építhető.

(3) A Kálvária építményeinek felújítása a védendő értékek megőrzésével történhet.

11. § (1) Az övezetbe az állandóan növényzettel fedett közterületek (közpark) tartoznak.

(2) Az övezetben a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, gyermekjátszótér, stb.) buszmegálló valamint a szomszédos lakótelkek megközelítését szolgáló út helyezhető el.

(3) Az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság 3, 0 m.

(4) Az övezet szabadonálló beépítésű.

(5) A telekviszonyok kialakultak, illetve a szabályozási terv szerint rendezendők.

(6) A telkek maximális beépítése 2%.

(7) A tető lehetséges hajlásszöge 35-45º közötti.

(8) A legkisebb zöldfelület nagyság 80%.

(9) ¹²

(10) Zöldterület környezetrendezése, épületen kívüli funkcionális létesítményeinek kialakítása csak kertépítészeti terv alapján történhet.

12. § (1) A terület elsődlegesen védelmi (környezetvédelmi, természetvédelmi) rendeltetésű célokat szolgál.

(2) Az övezetben épület nem létesíthető, azt OTÉK 32. §-a szerinti építmények is csak az esetben helyezhetők el, ha azok az erdőterületet a védelmi funkció betöltésében nem zavarják.

13. § (1) A gazdasági rendeltetésű erdőövezetként szabályozott erdőterületen az erdőgazdálkodáshoz, fa- vagy szaporítóanyag termeléshez, vadgazdálkodáshoz valamint az erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó funkciójú épületek helyezhetők el.

(2) Beépíthető legkisebb telek területe: 10 ha (100 000 m²)

(3) Beépítési mód: szabadonálló

(4) Beépítettség: max. 0, 5%

(5) Építménymagasság: max 4,5 m.

14. § (1) Az övezetben az OTÉK 29. § (1)- nek megfelelően a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, és – tárolás (mezőgazdasági hasznosítás) építményei, továbbá az alábbiakban meghatározott esetekben lakóépület helyezhető el.

(2) Az övezetben (jelenleg jellemzően szántó művelésű ágú terület) az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:

(3) Az övezet szabadonálló beépítésű, az elő-, oldal-, hátsókert legkisebb mérete 10 m.

(4) Építménymagasság épület esetében legfeljebb 6 m lehet.

(5) Beépítettség legfeljebb 3%, de gazdasági épület(ek) összalapterülete telkenként legfeljebb 1000 m² lehet.

(6) A tető lehetséges hajlásszöge 35-45º közötti.

(7) Legkisebb telekszélesség az építés helyénél 30 m.

15. § (1) A kertes mezőgazdasági övezetben az OTÉK 29. § (1)- nek megfelelően a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, - tárolás (mezőgazdasági hasznosítás) építményei és lakóépület helyezhetők el.

(2) Kialakítható telek területe min. 3000 m², beépíthető telek területe min. 1500 m2.

(3) A legkisebb kialakítható telekszélesség 20 m.

(4) Beépítettség legfeljebb 3%.

(5) A létesíthető maximális építménymagasság 4,5 m.

(6) A tető lehetséges hajlásszöge 35-45º közötti.

(7) A legkisebb zöldfelület nagysága 40 %.

(8) Új lakóépület szőlő, gyümölcsös, kert művelési ág esetén 3000 m², szántó művelési ág esetén 6000 m² nagyságú telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az alapterülete a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg. Lakóépület max. építménymagassága is csak 4,5 m lehet.

(9) A meglévő lakóépületek kialakult alapterülettel, építménymagassággal (vagy a jelen övezeti előírásoknak megfelelően) felújíthatók, de újak nem létesíthetők.

16. § (1)¹⁴ Az övezetbe a mezőgazdasági terület ökológiai – természetvédelmi, illetve vízvédelmi (környezetvédelmi) okokból sajátos helyzetű és használatú részei tartoznak.

(2) Az övezetben kizárólag a gyepgazdálkodással, legeltetéssel összefüggő, épületnek nem minősülő, tájba illő, környezetbarát anyagokból épülő építmények helyezhetőek el (pl. karám, szárnyék, szénatároló).

(3) Az övezetben a fenti építmény legalább 5 ha (50 000 m²) nagyságú telken helyezhető el.

(4) Az építmény(ek) maximális alapterülete telkenként 300 m², maximális építménymagassága 6,0 méter.

(5) Telkenként max. 3 db építmény létesíthető.

(6) Vízfolyástól, állóvíztől számított 50 méteres távolságon építmény nem létesíthető.

(7) Az övezetben meglévő épületek megtarthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők és új épületek nem építhetők.

(8) Az övezetben az OTÉK 29. § (5) – (8) bekezdések szerinti birtokközpont, illetve kiegészítő központ nem létesíthető.

(9) Az övezetben hígtrágyás állattartás nem folytatható.

17. § (1) A község közigazgatási területén az OTÉK 29. § (5) – (8) bekezdései, ill. az OTÉK 1. sz. Melléklet 55/A pontja figyelembe vételével mezőgazdasági birtoktest és birtokközpont alakítható.

(2) A birtoktest szükséges minimális területi terjedése 15 ha, de a birtokközpont kialakítása a művelési ágakat és az azok által elfoglalt telekterületet figyelembe véve csak abban az esetben lehetséges, ha a birtoktesthez tartozó telkek összterületéből

(3) Az OTÉK 29. § (7) bek. szerinti kiegészítő központból birtoktestenként 1 db létesíthető.

(4) A birtokközpont telke legalább 1 ha (10 000 m²) legyen, beépítettsége max. 30% lehet és a telek min. 45%-át zöldfelületként, túlnyomórészt fákkal, cserjékkel fedetten kell kialakítani.

(5) A birtokközpont telkén lakóépület is elhelyezhető, alapterülete max. 300 m², építménymagassága min. 3,0 max. 4,5 m lehet.

(6) A birtokközpont telkén a gazdasági épületek építménymagassága min. 3 m, max. 6 m, kivételesen – technológia, funkció által indokoltan – max. 10 m lehet.

(7) Csak magastetős, 35-45º tetőhajlásszögű épületek létesíthetők.

(8) Kiegészítő központ kialakítására is a birtokközpontra érvényes előírások vonatkoznak azzal az eltéréssel, hogy kiegészítő központ már legalább 3000 m² kiterjedésű telken is létesíthető, de kiegészítő központ területén lakóépület nem építhető.

18. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos, szabályozási terven V jelű terület az OTÉK 30. §-nak (1) bekezdésében jelölt területeket foglalja magába.

(2) Az övezetben csak a vízgazdálkodással és ivóvízellátással kapcsolatos építmények helyezhetők el, figyelembe véve a vízügyi jogszabályok rendelkezéseit is.

19. § (1) ¹⁷

(2) A közutak (és közterületek) számára a tervlap szerint meghatározott építési területet, szabályozási szélességet biztosítani kell.

(3)¹⁸ Az utak szabályozási szélességén belül csak közút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. Egyéb létesítmény csak a helyi önkormányzat közterület-használatra vonatkozó rendelete alapján helyezhető el.

(4) ¹⁹

(5) A közúti csomópontok helyigényét a tervlap tartalmazza.

(6) ²⁰

(7) ²¹

(8) ²²

(9) ²³

20. § (1) ²⁴

(2) ²⁵

(3) ²⁶

(4) A tervlapon megjelölt telken belüli – környezetvédelmi és optikai elhatároló funkciót betöltő – fásítást elsősorban lomblevelű fa és cserjefajok felhasználásával kell megvalósítani, kertészeti ültetési terv alapján.

(5)²⁷ Utcai fasorokat és zöldfelületeket, közintézmények és különleges területek (pl. temető, kegyeleti park) kertjeit érintő beavatkozások (létesítés, felújítás, rekonstrukció, átépítés stb.) csak kertépítészeti terv alapján végezhetők.

(6) Az újonnan nyitott utcákban legalább egyoldali létesítendő faiskolai sorfa minőségű és méretű növényanyag felhasználásával.

21. § (1) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértéket meghaladó mértékű káros hatást a környezetükre.

(2) ²⁸

(3) ²⁹

(4) ³⁰

(5) ³¹

(6) ³²

(7) ³³

(8) ³⁴

(9) ³⁵

(10) ³⁶

(11) ³⁷

(12) ³⁸

(13) ³⁹

(14) ⁴⁰

(15) ⁴¹

(16) ⁴²

(17) ⁴³

(18) ⁴⁴

(19) ⁴⁵

(20) ⁴⁶

(21) ⁴⁷

(22) A felszín alatti víz állapota szempontjából Pócsa közigazgatási területe „érzékeny” besorolású.

22. § (1) ⁴⁸

(2) Helyi védelemben részesülnek az (1) bekezdése szerinti előírások megtartásával a szabályozási terven jelölt, illetve az 1. melléklet 2. pontjában felsorolt helytörténeti, településképi szempontból értéket képviselő építmények, táj- és természetvédelmi szempontból jelentős területek.

(3) A régészeti értékek védelméről a vonatkozó törvénynek⁴⁹ és az ahhoz kapcsolódó egyéb jogszabályoknak megfelelően kell gondoskodni.

(4) A régészeti értékvédelem kiterjed:

(5) ⁵⁰

(6) ⁵¹

(7) ⁵²

(8) ⁵³

(9) ⁵⁴

(10) ⁵⁵

(11) ⁵⁶

(12) ⁵⁷

(13)⁵⁸ Védett épület bontása esetén az épületet előzetesen fel kell mérni és a terveket valamint a hozzá tartozó fotódokumentációt archiválni kell.

(14) A helyi védett értékekről katasztert kell vezetni. Ennek alátámasztó anyagát fényképes, rajzos (térképi) és leíró munkarész képezi. A katasztert időszakosan felül kell vizsgálni, és szükség esetén módosítani kell.

(15)⁵⁹ Helyi táji értékvédelmi területen bárminemű, a terület táji megjelenését befolyásoló beavatkozás (pl. művelési ág váltás, gyep feltörés, fakivágás) létesítmény-elhelyezés csak a táji-természeti értékek sérelme nélkül történhet.

(16)⁶⁰ Natura 2000 területen, továbbá ökológiai hálózatba sorolt területen bárminemű beavatkozás, létesítmény-elhelyezés csak a táji-természeti értékek sérelme nélkül történhet.

(17) A közterületi zöldfelületek fás növényállománya védett. Ültetés, növénycsere, áttelepítés, visszavágás, facsonkolás illetve fakivágás csak kertészeti szakvélemény, kertépítészeti terv alapján végzett munkálatok illetve kertészeti fenntartás, felújítás esetén történhet. Fakivágás – és csonkolás a fentieken kívül közvetlen baleset – (vagy élet-) veszély elhárítás illetve a fa biológiai pusztulása esetén történhet.

23. § (1) A beépítésre szánt területek beépítésének a feltétele az érintett ingatlanok közműellátásának a megvalósítása.

(2) A fejlesztési területeken összehangolt tervezéssel kell megvalósítani a terep rendezését, a felszíni vízelvezetést, az útburkolatokat, a járdákat és a zöldfelületek kialakítását, valamint a többi, a terület közművesítettségi besorolása szerint építendő közművezetéket.

24. § (1) ⁶³

(2) ⁶⁴

(3) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet el kell bontani, indokolt esetben, ha a földben marad, eltömedékelését szakszerűen meg kell oldani.

(4) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni.

(5) ⁶⁵

(6) ⁶⁶

25. § (1) ⁶⁷

(2) ⁶⁸

(3) ⁶⁹

(4) ⁷⁰

(5) ⁷¹

(6) ⁷²

(7) ⁷³

(8) ⁷⁴

(9) ⁷⁵

(10) ⁷⁶

(11) ⁷⁷

(12) ⁷⁸

(13) ⁷⁹

(14) ⁸⁰

(15) ⁸¹

(16) A beépítésre szánt területeken a villamos kisfeszültségű és közvilágítási, továbbá a távközlési és kábel TV szabadvezetékeket közös, egyoldali oszlopsoron kell vezetni.

(17) A beépített és beépítésre szánt területeken a meglévő és a tervezett kis feszültségű villamoshálózathoz az oszlopokról a földfeletti átfeszítések helyett a földkábelben történő csatlakozást kell szorgalmazni.

(18) ⁸²

(19) A lámpákkal és reklámfényekkel káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.

(20) ⁸³

(21) ⁸⁴

(22) ⁸⁵

(23) Hírközlési átjátszótorony belterületen, kertes mezőgazdasági területen, helyi táji értékvédelmi területen és ökológiai hálózati területen nem helyezhető el.

(24) A tervezett és a felújításra kerülő építményekhez a meglevő és a tervezett kisfeszültségű távközlési és kábel TV hálózat oszlopairól, a földfeletti átfeszítések helyett, a földkábelben történő csatlakozást kell szorgalmazni.

26. § Jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.