Gilvánfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2015. (IV. 30.) önkormányzati rendelete

a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról szóló 4/2015. (II.28.) rendelete módosításáról

Hatályos: 2015. 05. 01- 2015. 05. 01

Gilvánfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2015. (IV. 30.) önkormányzati rendelete

a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról szóló 4/2015. (II.28.) rendelete módosításáról

2015.05.01.

Gilvánfa Község Önkormányzat képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

1. § Gilvánfa Község Önkormányzata Képviselő-testülete települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról szóló 4/2015. (II.28.) rendelete a következő rendelkezésekkel egészül ki:

„13/A. § Települési lakásfenntartási támogatás

(1) A települési lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Az önkormányzat képviselő-testülete a villanyáram-, a vízfogyasztás és a tüzelőanyag költségeihez, lakbérekhez lakásfenntartási támogatást nyújt a jogosultnak.

(2) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakásfenntartással összefüggő rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező a vízszolgáltató által kibocsátott számlával vagy igazolással köteles igazolni a víziközmű szolgáltatási díj kifizetését. Hátralék kiegyenlítéséig a lakásfenntartási támogatás teljes összege a vízdíj-hátralék kifizetésére fordítható.

(3) Települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(4) A települési lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(5) Ha a háztartás

a) 4) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) 4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot és a nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(7) A települési lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata.

(8) Az egy négyzetméterre jutó elismert költség 450 Ft.

(9) A települési lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(10) A települési lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(11) A (10) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:


TM = 0,3-

J-0,5 NYM
─────


x 0,15,

NYM

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.
(12) A települési lakásfenntartási támogatást a kérelem benyújtásának hónapjától 2015. december 31-ig terjedő időre kell megállapítani.
(13) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(14) Az (13) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.
13/B §.
(1) A képviselő-testület a települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan az alábbi feltételeket határozza meg:
a) tiszta legyen
aa) a lakás vagy a ház,
ab) az aa) pontban meghatározott épület udvara, kertje,
ac) az aa) pontban meghatározott épület kerítéssel kívül határos területe, a járda,
b) az ingatlan állag megőrzése biztosítva legyen,
c) az ingatlan olyan állagú legyen, amely biztosítja a rendeltetésszerű használhatóságot,
d) az ingatlan vonatkozásában biztosítva legyen a higiénikus állapot.
(2) Az (1) bekezdés aa) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha
a) a lakás vagy a ház valamennyi helyiségének padozata tiszta,
b) a lakás vagy a ház berendezéseinek, felszereléseinek felülete portalan,
c) a nyílászárók tiszták,
(3) A (1) bekezdés ab) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha
a) az udvarban, kertben szilárd kommunális hulladék csak az arra rendszeresített tárolóban található,
b) az udvar, kert zöldfelülete karbantartott, mely alatt évente legalább 2 alkalommal történő kaszálást kell érteni az alábbi időpontokban
ba) az első kaszálás ideje június 1-je és június 30-a között, míg
bb) a második kaszálás ideje szeptember 1-je és szeptember 30-a között,
c) csak fedett melléképületben találhatóak olyan eszközök, berendezések vagy egyéb használati tárgyak, melyek eredeti rendeltetésüknek megfelelően fedett helyen történő tárolást igényelnek,
d) az udvarban, kertben nincs veszélyesnek minősülő hulladék, építési törmelék,
e) a kerti hulladék csak komposztáló helyen kerül tárolásra,
f) az udvarban és kertben nincsenek lábon álló, elszáradt fás szárú növények,
(4) Az (1) bekezdés ac) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha
a) szilárd kommunális hulladéktól mentes az ingatlan kerítéssel kívül határos területe és a járda,
b) a kerítés és a járda közötti terület, járda hiányában a közútig tartó terület karbantartott, mely alatt évente legalább 2 alkalommal történő kaszálást kell érteni az alábbi időpontokban
ba) az első kaszálás ideje június 1-je és június 30-a között, míg
bb) a második kaszálás ideje szeptember 1-je és szeptember 30-a között,
c) a téli hónapokban megtörténik a járda síkosság-mentesítése és a hó eltakarítása,
d) az érintett területen az őszi lomb eltakarítása legkésőbb november 30-ig megtörténik,
(5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha
a) az ingatlanon a csapadékvíz elvezetés megoldott,
b) a házon vagy a lakáson, a melléképületeken, az udvaron tárolt eszközökön, kerítéseken nem lehet észlelni – anyagi jellegű kiadást nem igénylő – karbantartási, javítási munkák elvégzésének hiányát, valamint balesetveszélyes állapotot.
(5) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha
a) az ingatlan tulajdonosa elvégzi a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 36. § (4) bekezdése szerinti egészségügyi kártevők elleni védekezést,
b) az ingatlan lakhatásra használt helyiségei, valamint élelmiszer tárolására használt helyiségei higiénikusak,
c) az ingatlanon biztosított a folyékony települési hulladék, azaz a szennyvíz zárt tárolása, valamint a megtelt tároló rendszeres ürítése.
(6) A települési lakásfenntartási támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.”

2. §

Záró rendelkezések

(1) E rendelet 2015. év május 1. napján lép hatályba.
(2) A települési lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtásának hónapjától teljes havi összegben kerül kifizetésre.