1. § A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Gilvánfa község közigazgatási területén lévő minden olyan lakásra, amely Gilvánfa Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában van.

2. § (1) Gilvánfa Község Önkormányzata a lakásokat szociális helyzet alapján határozott időtartamra, de legfeljebb 10 évre adja bérbe.

(2) A szociális bérlakás több bérlő részére (bérlőtársak) nem adható ki, kizárólag házastársak vagy élettársak közös írásbeli kérelmére köthető bérlettársi szerződés.

(3) Szociális bérlakásra albérleti szerződés nem köthető.

(4) A szociális bérlakások méretüknél és elrendezésüknél fogva társbérletbe nem adhatók.

(5) A szociális bérlakások nem idegeníthetők el.

(6) Az önkormányzat évenkénti bérbeadási névjegyzéket nem készít.

3. § (1) A rendelet alkalmazásában a képviselő-testület a jövedelem, a vagyon, a család, az egyedülálló, egyedül élő, háztartás, a közeli hozzátartozó fogalmak meghatározásánál a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) szerinti fogalom-meghatározásokat alkalmazza.

(2) A hozzátartozók fogalmának meghatározásánál a 2013. évi V. törvény (a továbbiakba: Ptk.) szerinti fogalom-meghatározást alkalmazza.

(3) Szociálisan rászoruló: az a személy és család, akinek vagy a jogszerűen vele együtt költözők tulajdonában, haszonélvezetében a pályázat benyújtásának időpontjában nincs beköltözhető lakás vagy családi ház.

4. § (1) A tulajdonosi és bérbeadói feladatokat Gilvánfa Község Önkormányzata látja el. E feladatokat e rendelet, valamint a bérleti szerződés részletezi.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó lakások bérbeadásával kapcsolatos bérbeadói döntéseket a képviselő-testület hozza.

(3) A bérlakások igénylésével kapcsolatos pályázati eljárások, kérelmek és a bérleti szerződések megkötésével kapcsolatos előkészítő, adminisztratív feladatokat a Csányoszrói Közös Önkormányzati Hivatal – a továbbiakban hivatal - látja el.

(4) A szociális helyzet alapján bérbe adható lakások bérbeadása pályázati eljárás keretében történik.

(5) Az e rendeletben meghatározott bérlakások bérleti jogának megszerzésére irányuló pályázatot a képviselő-testület hirdeti meg úgy, hogy a megüresedő lakások bérbeadása lehetőleg folyamatos legyen.

(6) Önkormányzati lakás nem lakás céljára nem adható bérbe.

5. § (1) A bérleti jog elnyerésére irányuló pályázati felhívást helyben szokásos módon kell közzétenni.

(2) A pályázati hirdetménynek tartalmazni kell:

(3) A pályázati adatlap tartalmazza:

6. § (1) Az önkormányzati bérlakások bérleti jogának elnyerésére pályázhat:

(2) Egy pályázó egyidejűleg egy lakásra nyújthat be pályázatot.

(3) Aki valótlan adatok közlésével, valós adatok elhallgatásával, vagy más módon a pályázat előkészítőjét vagy a pályázat elbírálóját szándékosan megtéveszti vagy tévedésben tartja, azt a pályázók közül törölni kell, és 3 évig bérleti jog megszerzésére irányuló pályázati eljárásban nem vehet részt.

(4) A pályázatokat a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(5) A rendelet hatálya alá tartozó bérlakás csak annak a pályázónak adható bérbe, aki az e rendeletben meghatározott összes pályázati feltételeknek megfelel.

7. § (1) A pályázatok elbírálásáról a képviselő-testület a rendelet 1. mellékletében szereplő szempontrendszer alapján dönt. A döntés során figyelembe veszi a 3. mellékletben feltüntetett döntés-előkészítői véleményeket.

(2) A pályázat eredményéről a pályázókat a Hivatal a döntéstől számított 8 napon belül értesíti.

(3) A pályázat nyertese a döntés közlésétől számított 20 napon belül köteles a Hivatalban megjelenni és a bérleti szerződést megkötni. Amennyiben ezen határidőn belül a pályázó részéről nem kerül sor a bérleti szerződés aláírására, elveszíti a bérleti jogot.

(4) A képviselő-testület által kijelölt bérlők vonatkozásában a bérleti szerződést az önkormányzat nevében a polgármester köti meg és írja alá.

(5) A pályázó a pályázati eredmény közlésétől számított 90 napon belül köteles beköltözni a bérlakásba, ennek elmulasztása esetén elveszíti a bérleti jogot és a közléstől számított 2 évig önkormányzati bérlakásra újabb pályázatot nem nyújthat be.

(6) A bérlő nem veszíti el a bérleti és az újabb pályázat benyújtásának a jogát, ha a 2. § (3) és 2. § (5) bekezdésben meghatározott cselekmény elmulasztásától számított 30 napon belül a mulasztás okát hitelt érdemlően igazolja és az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül a bérlakásba beköltözik illetve a bérleti szerződést megköti.

(7) A 2. § (3) és 2. § (5) bekezdésben foglalt bérleti jog elvesztése esetén a képviselő-testület ismételten dönt a benyújtott pályázatok alapján a bérlő kiválasztásáról.

(8) Ugyanazon pályázati eljárásban az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló pályázók közül csak a magasabb értékelési pontszámot elérő pályázó részesülhet bérlakásban.

(9) Az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló, azonos értékelési pontszámot elérő pályázók közül a képviselő-testület sorsolással állapítja meg a bérlakáshoz jutás sorrendjét.

8. § (1) A bérlő a bérleti szerződésben szereplő időpontban jogosult a bérlakást, a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átvenni és azt használni.

(2) A lakásnak a lakásbérlő részére történő átadásakor lakásátadási jegyzőkönyvet és leltárt kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a lakásban előforduló esetleges hibákat, hiányosságokat és az átadott berendezési tárgyakat, a közüzemi szolgáltatások mérőállását (víz, villany). A bérlő a lakás átvételét észrevételeinek írásbeli rögzítésével a lakásátadási jegyzőkönyv aláírásával ismeri el.

(3) A bérlő köteles a bérleményben életvitelszerűen tartózkodni, a 2 hónapot meghaladó távollétet és annak időtartamát írásban köteles bejelenteni a bérbeadónak. Ezen rendelkezés a bérleti szerződés kötelező tartalmi eleme. A bérlő bejelentett - elsősorban egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő - távolléte alatt erre hivatkozással a szerződést a bérbeadó részéről felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót annak felhívására írásban tájékoztatja.

(4) A bérlő köteles a lakbért és a külön szolgáltatások díját (vízdíj) a szerződésben meghatározott összegben és időpontban az önkormányzatnak, a közüzemi szolgáltatások (villamosenergia, víz) díját a szolgáltatónak megfizetni. A bérlő köteles a lakás lakbérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak vissza nem adja.

(5) A bérlő köteles a lakást és berendezéseit azok rendeltetésének megfelelően, a jó gazda gondosságával és kellő kímélettel használni.

(6) Bérlő gondoskodik az ingatlanhoz kapcsolódó, rendes gazdálkodás körébe tartozó munkák elvégzéséről és viseli az ezekkel járó költségeket. Az ingatlanban található berendezések, lakásberendezési tárgyak, az ingatlan alkotórészeinek és tartozékainak az állagmegóvó karbantartása a rendes gazdálkodás körébe tartozik. Rendes gazdálkodás körében a bérlő köteles mindazt a munkát, javíttatást elvégezni vagy elvégeztetni, amely az adott berendezés, lakásberendezési tárgy, alkatrész vagy alkotórész állagának, fizikai épségének, használhatóságának megőrzéséhez szükséges.

(7) Bérlőt terhelik az ingatlanon belüli alábbi költségek:

(8) A bérlő a tulajdonosi ellenőrzés végrehajtásban együttműködésre és tűrésre köteles.

9. § (1) A bérlő vagy vele együtt lakó közvetlen hozzátartozója a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül jogosult a bérleti szerződés meghosszabbítását kérni. A kérelemhez csatolni kell a jövedelmi vagyoni helyzet igazolására szolgáló dokumentumokat, és igazolni kell, hogy nincs 30 napnál régebbi lakbér és közüzemi díjtartozásuk.

(2) A bérleti szerződés nem hosszabbítható meg, ha a bérlő körülményeinél fogva e rendelet szerint lakásbérleti pályázat benyújtására sem lenne jogosult, vagy a kérelem benyújtásának időpontjában lejárt bérleti díj tartozása van, vagy a szociális vetítési alap mindenkori összegét meghaladó mértékű közüzemi díjtartozása áll fenn.

(3) A szerződés meghosszabbításának további feltétele, hogy a kérelmező és a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást a bérleti jogviszony időtartama alatt nem tanúsítottak.

(4) A bérleti szerződés meghosszabbítására meghatározott határidő elmulasztása esetén, vagy ha a kérelmező nem felel meg a szerződés meghosszabbítására vonatkozó feltételeknek, a bérleti szerződés megszűnik, és a bérlő a szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül cserelakás biztosítása nélkül a köteles elhagyni a lakást.

10. § (1) A bérlő halála esetén az, akit a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, a lakásbérleti jog folytatására jogosult ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

(2) Ha a bérlő halála esetén több jogosult tart igényt a bérleti jog folytatására, a jogosultságot - eltérő írásbeli megállapodásuk hiányában - a következő sorrend szerint folytathatják: a bérlő házastársa, gyermeke, élettársa.

11. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni a bérleti díj ellenében:

(2) Bérbeadó nem járul hozzá a lakás átalakításához.

12. § (1) A lakásbérleti jogviszony a szerződésben foglalt időtartam lejártával, a bérlő átali rendes felmondással, vagy bármely fél szerződésszegő magatartása esetén rendkívüli felmondással szűnhet meg.

(2) Megszűnik a bérleti jogviszony ha a bérlő vagy a vele együtt lakó közvetlen hozzátartozója lakást vásárol, vagy új lakást épít. Az épített lakásnak a használatba vételi engedély hatályba lépésének napját, vásárolt lakás esetén a tulajdonjog átszállásának napját a bérlő köteles írásban 3 napon belül a bérbeadó felé írásban közölni. A bérleti jogviszony megszűnése a tulajdonjog megszerzését követő, vagy a használatbavételi engedély kiadásától számított 30. napon áll be, és a bérlő legkésőbb a bérleti jogviszony megszűnésének napján köteles kiköltözni a bérleményből.

(3) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és berendezéseit az önkormányzat teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

(4) Az 2. § (3) bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözését követő 30 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egy összegben megtéríti.

(5) Ha a bérlő a rendelet alapján szociálisan rászoruló személynek minősül, akkor a költséget több, de legfeljebb 12 havi részletben is megtérítheti. A részletfizetést a képviselő-testület kérelem alapján engedélyezheti. Ennek konkrét feltételeit megállapodásban kell meghatározni.

13. § (1) A bérbeadó a lakás visszaadásakor lakásátvételi jegyzőkönyvet készít, amelyben rögzíti az esetleges hibákat, hiányosságokat. A bérlőnek a jegyzőkönyvben nyilatkoznia kell az őt terhelő hibák, hiányosságok megszüntetésének módjáról és határidejéről.

(2) Amennyiben a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetéséről, vagy az ellenérték megtérítéséről nem nyilatkozik, illetőleg a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadja el, a bérbeadó a kötelezettség behajtása érdekében eljár.

(3) Amennyiben a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket, felszereléseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérlő köteles az eredeti állapot visszaállítására, vagy a visszaállítás költségeinek megtérítésére.

14. § A bérbeadó cserelakást nem biztosít, pénzbeli térítést nem fizet.

15. § (1) Bérbeadó képviselője a lakások rendeltetésszerű használatát, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának zavarása nélkül, előzetes írásbeli értesítés alapján, a lakásban munkanapokon 8-16 óra közötti időben évente legalább egy és legfeljebb öt alkalommal ellenőrzi. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles.

(2) Az ellenőrzés során feltárt hiányosságokról ellenőrzési jegyzőkönyvet kell készíteni, és a bérlőt a jegyzőkönyv készítésekor, de legkésőbb 15 napon belül írásban, határidő tűzésével fel kell hívni a hiányosságok megszűntetésére. A bérlő a hiányosságok megszűntetésről írásban köteles tájékoztatni a bérbeadót. A végrehajtást ellenőrizni kell.

(3) Amennyiben a javítást a bérlő nem végzi el, vagy a javítás elvégzésének befejezéséről nem tájékoztatja a bérbeadót, a bérbeadó egyszeri írásbeli felszólítás, és legfeljebb 30 napos póthatáridő eredménytelen elteltét követően jogosult a bérleti szerződés egyoldalú felmondására, a bérlő köteles a bérleményt 30 napon belül elhagyni, az el nem végzett munkálatok költségeit megtéríteni.

(4) A képviselő-testület és a Hivatal tudomására jutott olyan körülmények esetén, amelyek fennállása a lakás állagmegóvását veszélyezteti, vagy a bérlők magatartása indokolja, előzetes bejelentés nélkül soron kívüli ellenőrzést tart.

(5) Amennyiben a bérbeadó képviselője az ellenőrzés során vagy más módon tudomást szerez arról, hogy a bérlő a lakást előzetes bérbeadói hozzájárulás nélkül más célra használja, bérleti jogát másnak átengedte, a lakást elcserélte vagy albérletbe adta, illetve a lakást nem lakja, köteles erről a körülményről a képviselő-testületet tájékoztatni. A bérlővel szemben alkalmazandó eljárásról a képviselő-testület dönt.

(6) A hivatal a pályázatok elbírálása előtt, és a lakásbérleti szerződések meghosszabbítására irányuló kérelmek elbírálását megelőzően szükség szerint átfogó környezettanulmányt készít a kérelmezők jövedelmi, vagyoni viszonyaira, családi és lakáskörülményeire, valamint a rendeltetésszerű lakáshasználatra vonatkozóan.

16. § (1) A bérlő a lakásba más személyt a Lakástv. rendelkezéseiben foglaltakon kívül a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A befogadáshoz való hozzájárulást a beköltözés előtt a bérlő és a befogadandó együttes írásbeli kérelemmel kezdeményezheti a képviselő-testülettől.

(3) A kérelemben meg kell jelölni a befogadás okát, a befogadandó és a befogadó esetleges rokoni kapcsolatát, a befogadandó eddigi lakásának címét, az ott lakás jogcímét, a lakás komfortfokozatát, méretét, szobaszámát és az ott lakók számát.

(4) A képviselő-testület a hozzájárulást megtagadhatja, ha a befogadó a befogadást indokolni nem tudja, a befogadás indoka nem valós, vagy a lakás nagysága miatt a zavartalan együttélés nem biztosított.

(5) Nem adható hozzájárulás, ha a befogadni kívánt személy beköltözhető lakástulajdonnal vagy önkormányzati bérlakás bérleti jogával rendelkezik.

17. § (1) A bérlő bérleti szerződésének megszűnését követően a képviselő-testület hozzájárulásával befogadott, lakásban visszamaradó személy a lakást a szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül köteles elhagyni, másik önkormányzati lakásra nem tarthat igényt.

(2) Az 2. § (1) bekezdéstől eltérően a szociális bérlakásban visszamaradt személy kérelmére a lakásbérleti jogviszonyt folytathatja, amennyiben a rendelet szerint jogosult a szociális bérlakásra és a lakást közüzemi vagy lakbérhátralék nem terheli.

(3) A bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszony folytatására a Lakástv. rendelkezéseiben és a 2. § (2) bekezdésben meghatározott befogadott személyeken túl más személy nem jogosult. A bérlő halála esetén a befogadottnak a halál bekövetkezésének időpontját követő 90 napon belül a lakást el kell hagynia és elhelyezési igényt nem támaszthat.

18. § (1) A lakásbérleti jogviszony fennállása esetén a bérlő lakbért köteles fizetni, melynek mértéke havi 238,- Ft/m2.

(2) A bérbeadó a bérleti díjat minden év március 31. napjáig felülvizsgálja, és annak legfeljebb 5 % mértékű emeléséről dönthet.

(3) A lakbér az alábbi szolgáltatások ellenértékét tartalmazza:

(4) A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó területet (kertet) térítés nélkül jogosult használni A bérlő a lakáshoz tartozó területen – az építésügyi előírások betartásával - melléképületet létesíthet.

(5) A bérlő az önkormányzat, mint bérbeadó részére havonta járó bérleti- és közüzemi díjat csekken vagy átutalással egyösszegben köteles megfizetni, az esedékesség hónapjának 15. napjáig, a közszolgáltatóknak (villamosenergia, víz) a kiállított számlán szereplő határidőben.

(6) A vízszolgáltatás közüzemi díját az önkormányzat részére köteles megfizetni az alább felsorolt ingatlan mindenkori bérlője:

(7) A vízszámla kiállításához a 2. § (6) bekezdésben szereplő ingatlanok bérlői kötelesek a megelőző havi záró vízóraállást közölni a Hivatallal minden hónap 3. napjáig. Az adatszolgáltatási kötelezettségét elmulasztó bérlő részére becsült számla kerül kiállításra.

(8) A lakhatással kapcsolatos költségek viseléséhez Gilvánfa Község települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról szóló 5/2021. (VIII.19.) önkormányzati rendelete alapján igényelhető támogatás.

(9) A lakást jogcím nélkül használó az önkormányzat részére lakáshasználati díjat köteles fizetni. A használati díj az első-második hónapban a lakásra megállapított lakbérrel azonos összeg, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével a használati díj az 2. § (1) bekezdésben foglalt összeg kétszerese.

19. § (1) A lakásbérleti jogviszony megszűnik:

(2) A lakásbérleti jogviszony rendkívüli okból szűnik meg:

(3) A bérleti jogviszony felmondása az 2. § (1) bekezdés esetében az elmulasztott határnapot követő hónap, utolsó napjára szólhat. A felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.

(4) A bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja, ha:

(5) Amennyiben a bérlő a képviselő-testület tájékoztatásának kézhezvételétől számított 30 napon belül a fennálló lakbértartozása részletekben történő megfizetését nem kérelmezi vagy a megállapodásban szereplő kötelezettségét a megállapodás aláírása után 3 egymást követő hónapban nem teljesíti, a képviselő-testület a lakásbérleti szerződést a Lakástv. szerint meghatározott módon felmondja. Amennyiben a bérlő a szerződés megszűnését követően a bérleményt nem adja át, a bérbeadó a szerződés megszűnésétől számított 3 hónapon belül köteles a lakás kiürítése iránt a peres eljárást megindítani.

20. § Ez a rendelet 2023. november 1-jén lép hatályba.