Gyöngyfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/1999. (IV. 29.) önkormányzati rendelete

A helyi építési szabályzatról

Hatályos: 1999. 06. 29

Gyöngyfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/1999. (IV. 29.) önkormányzati rendelete

A helyi építési szabályzatról

1999.06.29.

Gyöngyfa község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997 .évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében - a település önkormányzatának az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Gyöngyfa község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, valamint mindezekre hatásági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag e rendelet alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz, amelyek alól az elsőfokú építési hatáság - jegyző - csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol, és amely tárgyat érintően erre az önkormányzati rendelet kifejezetten feljogosítja.

I. Fejezet

Építési engedély általános szabályai

2. §1 (1) Az építési engedélykérelmekhez a 46/1997.(XII.29.)KTM rendelet 12. §-án, illetve 17. §-án túlmenően további műszaki munkarészeket nem kell csatolni.

(2) Az e rendelet 2. §-ában építési engedélyhez kötött építési munkák esetében az építési engedélykérelmek a 45/1997.(XII.29.)KTM rendelet szerinti tartalmi követelmények szerint készüljenek.

Ezen túlmenően építési hatásági engedélyezés során az építésügyi hatáság elrendelheti
a) az épület(ek) építéstörténeti kutatását,
b) a Területi és a Megyei Főépítészet eseti véleményének megkérését,
c) az épülete(k)en még meglévő, illetve rontott homlokzat esetén az eredeti, homlokzati tagozatok, részletek, valamint az eredeti arányú nyílászárók visszaállítását,
d) meghatározhatja az épület homlokzati burkolatát, színezését.

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

3. §2 (1) Az építésügyi hatáság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a 46/1997.(XII.29.)KTM rendelet kötelezően meghatároz.

(2) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (terület előkészítés, közművesítés) hiánya miatt nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.

(3) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.

(4) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997.(XII.20.)Kormányrendelet 42. §- ában meghatározott mértékű járműtárolót, parkolóhelyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.

(5) A település területén állatot tartani, illetve állattartó épületet létesíteni csak a rendelet előírásainak figyelembevételével lehet.

II. Fejezet

Településszerkezet, terület-felhasználás

4. §3 (1) Jelen rendelet

a) a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,

b) a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,

c) a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja,

d) az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.

(2) Gyöngyfa község igazgatási területének beépítésre szánt területei a következő terület-felhasználási kategóriákba tartoznak:

a) lakóterület,

falusias lakóterület,
b) különleges terület,
temető területe,
sportolási célú terület,
(3) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:
a) közlekedési és közműterület,
b) erdőterület,
c) mezőgazdasági terület,
d) egyéb terület.

A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Falusias lakóterület

5. §4 (1 ) A község összes lakóterülete falusias lakóterület, melynek elsődleges rendeltetése a hagyományos, falusi háztáji gazdálkodást is folytató lakófunkció.

(2) A településen falusias lakóterületbe a következő ingatlanok tartoznak:

1-9 hrsz., 11-14 hrsz., 16-17 hrsz., 19/1-22 hrsz., 65-66 hrsz., 68-83 hrsz.,
85- 87 hrsz., 90-96 hrsz., 98-136 hrsz.
(3) A területen az OTÉK 14. §-a szerinti építmények helyezhetők el.
(4) A területen betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

A közművesítés feltételei

legalább részleges közművesítés

Telekalakítás

A 85-87, és a 90-96 hrsz. ingatlanok területére telekalakítási terv készítendő. A kialakuló lakótelkek utcai telekhatára az 5805 sz. út tengelyétől legalább 15 m-re legyen.

A kialakítható, illetve beépíthető telek

legkisebb területe

900 m2

legkisebb utcai szélessége

14 m

A kialakult és kialakítható telek

beépítési módja

legnagyobb
beépítettsége

legkisebb zöldfelület

oldalhatáron álló *

30 %, de legfeljebb
480 m2

40 %

* értelemszerűen az északi oldalhatár

Az övezet telkein megengedett

előkert

legkisebb
oldalkert

legkisebb hátsókert

Petőfi S. utca: kialakult állapothoz
igazodva
Kossuth L. utca: 0 m


OTÉK szerint *


6 m *

* A 12 m-nél keskenyebb beépített telkeken az eredetivel azonos helyen és azonos építmény magassággal épülő új épületek a kialakult oldaltávolság szerint is megvalósíthatók (OTÉK-nál megengedőbb érték!)
* Ahol a kialakult telekmélység lehetővé teszi, az építési hely hátsó határa az utcai telekhatártól számított 70 m.

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

legnagyobb
építménymagasság

tetőidom és hajlásszög 5

4,5 m *

* Az övezetben található helyi védettségű épületek esetében a kialakult építménymagasság tartandó.

Az övezetben található védettségi kategóriák [7] Hatályon kívül helyezte 6/2018.(IX.27.) rendelet 1. § (1) bekezdés e Hatályos 2018.szeptember.28. napjától

(5) Az elsődleges funkciót kiegészítő épületek elhelyezése
a) 6
b) A főfunkciót kiegészítő épületek építménymagassága a lakóépületét nem haladhatja meg, tömegarányaival annak tömegarányait kell követni.

Különleges területek

6. §7 (1) A település különleges területei a következők:

a) A sportpálya területe (049a hrsz.), amelyen a következő előírásokat kell
betartani:

Elhelyezhető funkciók

Csak a sportolással kapcsolatos építmények (lelátó, öltöző, stb.) helyezhetők el.

A közművesítés feltételei

legalább részleges közművesítés

Telekalakítás

A sportpálya számára építési telket kell kialakítani (telekmegosztás).

A kialakítandó telek

beépítési módja

legnagyobb
beépítettsége

legkisebb zöldterület

szabadon álló

3 %

80 %

Az övezetben megengedett legkisebb

előkert

oldalkert

hátsókert

5 m

OTEK szerint

6 m

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

legnagyobb építménymagasság

tetőidom és hajlásszög 8

4,5 m

A sportpálya árnyékoló fásítását meg kell oldani.
b) A temető területei, ahol a következő építési előírásokat kell alkalmazni:
- Az új temető területén meglévő ravatalozóépület szabadon állóan, az OTÉK által meghatározott elő-, oldal-, és hátsókertek megtartásával, legfeljebb 100 m2 telekterület beépítésével, legfeljebb 4,0 m-es építménymagassággal.9
-10

A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közműterület

7. §11 (1) A közlekedési területek a következő övezetekre tagolódnak:

a) a főutak övezete: az 5805 sz. út telkei,

b) a kiszolgáló utak övezete: a Petőfi S. utca és az új temetőhöz vezető út

telkei,
c) a mezőgazdasági utak övezete: a közterületnek minősített földutak telkei,
d) vasút övezete: a Sellye-Szentlőrinc vasútvonal telkei.
(2) A közutak és a vasút elhelyezése céljára a, következő építési területet kell biztosítani:
a) a főutak övezetében beépített területen a kialakult állapot szerint 16-30 m, be nem épített területen (külterület) 40 m,
b) a kiszolgáló utak övezetében legalább 12 m,
c) a mezőgazdasági utak övezetében legalább 4 m,
d) a vasút területén a kialakult állapotnak megfelelően.
(3) A közlekedési területen az OTÉK 26. § (3) bekezdés 1. pontja szerinti építmények
helyezhetők el.
(4) Országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.

(5)12

Erdőterület

8. §13 (1) A településen található erdőterületek az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű erdők.

(2) A táj biológiai diverzitásának megtartása érdekében a meglévő erdőtömbök a jövőben is megtartandók.

(3) A gazdasági célú erdőterületeken az erdő szakszerű művelését meg kell oldani.

(4) Fentieken túlmenően a területen az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény vonatkozó rendelkezéseit, valamint az OTÉK 28. §-ban előírtakat kell megtartani.

Mezőgazdasági terület

9. §14 (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része.

(2) A területen a termőföld és a természeti értékek megóvása érdekében a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény vonatkozó rendelkezéseit figyelembe kell venni.

(3) Beépítésre nem szánt területen ipari üzem, vagy a mezőgazdaságitól eltérő jellegű tevékenység nem helyezhető el.

(4) A terület a következő övezetekre tagolódik:

a) A szántóföldek területe

a1) Az övezet művelési ágának megfelelően hasznosítandó.
a2) Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához kötődő funkcióval, az 1500 m2-t meghaladó területű telken helyezhető el az OTÉK 29. §-a szerinti beépítettséggel.
a3) Gazdasági épület elhelyezésének és kialakításának feltételei:
- Az épületet szabadon állóan, határoló földút esetében a földút tengelyétől számított legalább 8 m-es távolságban kell elhelyezni.
- Az épület földszintes, legfeljebb 4,0 m építménymagasságú lehet.
-15
-16
- Az épületek szélességi mérete a 6 m-t nem haladhatja meg.
a4) Lakóépület elhelyezésének és kialakításának feltételei:
- A vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, a villamos energia ellátás, az ingatlan gépjárművel történő megközelítése szilárd burkolatú köz-, vagy magánútról az engedélyezés idejére biztosított legyen.
- Az épületet szabadon állóan, legalább 20 m-es előkerttel kell elhelyezni.
- Az épület legfeljebb 4,5 m építménymagasságú lehet.
-17
-18
- Az épület szélességi mérete a 9 m-t nem haladhatja meg.
b) A rétek, legelők területe
b1) Az övezetben a jelenlegi művelési ág megváltoztatása tilos (kivétel a meglévő sportpálya területe, amely telekalakítás után különleges területté minősül át). Kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés.
b2) Az övezetben lakóépület nem építhető, gazdasági épület az „a3” pont szerinti előírásokon túlmenően, a telek legfeljebb 3 %-os, de maximum
100 m2-es beépítésével helyezhető el.

Egyéb terület

10. §19 (1) Az egyéb terület a vízgazdálkodással kapcsolatos, összefüggő területek, elhelyezésére szolgál (vízfolyások, nagyobb árkok területe).

(2) A területen csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkár elhárítási létesítmények helyezhetők el.

Közterületek kialakítása és használata

11. §20 (1) A település közterületei a következők:

a)Belterületen - 10 és 16 hrsz. (Petőfi utca - közút),
- 84/1-3 hrsz. (Kossuth L. utca - közút),
- 18, 67 , 89, 97 hrsz. (földutak).
b)Külterületen - 048/1-2 és 055 hrsz. (az 5805 sz. közút telkei),
- 013 hrsz. (a temető útja - közút),
- minden közterületnek minősített mg. út (földút) telke.
(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(4) Amennyiben az eltérő használat, építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatáság engedélyét is be kell szerezni.
(5) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
a) Belterületen lévő közterületeken
- hirdető (reklám) berendezés,
- árusítópavilon,
- közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,
- köztisztasággal kapcsolatos tárgyak,
- szobor, díszkút, pihenőpad,
- távbeszélő fülke elhelyezése.
b) Külterületen lévő közterületeken
- közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,
- szobor,
- köztisztasággal kapcsolatos tárgyak elhelyezése.
(6) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:
a) Árusító pavilon legfeljebb 15 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építmény magassággal létesíthető.21
b) A település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal létesíthetők.22
(7) A közterületek eredeti rendeltetéstől eltérő használatának időtartamát, használatának egyéb feltételeit, a használat díját a közterület tulajdonosa külön rendeletben szabályozza.
III. Fejezet

Művi értékvédelem

12. §23 (1) Országos védelem alatt állá építmények

Református templom 5 hrsz. törzsszám: 361
építési hatásági ügyeiben a Műemlékvédelmi Hivatal illetékes eljárni.
(2) A műemlékvédelemről szóló 1997 .évi LIV. törvény értelmében a védett épületek
környezete műemléki környezetként lehatárolandó. A műemléki környezetben lévő építmények építési hatásági ügyeibe a Műemlékvédelmi Hivatalt véleményező szakhatóságként be kell vonni.
(3) A műemlékek és műemléki környezetük esetében az 1997 .évi LIV. törvény előírásait be kell tartani.

(4)24

(5)25

(6)26

(7) A település területén végzett földmunkák során előforduló régészeti leletekről - azok szakszerű mentése érdekében- a Baranya megyei Múzeumok Igazgatóságát értesíteni kell.

IV .Fejezet

Az élővilág, a táj és a természet védelme

13. §27 (1) A természeti területek és értékek megóvása érdekében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény , az erdők védelmében az 1996. évi LIV. törvény rendelkezéseit, továbbá a természetvédelemmel összefüggő, előző törvényekben nem szabályozott kérdésekben a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A természetvédelmi törvény alapján egyedi tájértéknek, illetve természeti területnek minősülő természeti értékek jegyzékét el kell készíteni, amelyet az előírt értékkataszter alapján jelen rendelet mellékleteként kell szerepeltetni.

A környezet védelme

14. §28 (1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek jelenlegi és tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

(2) A beruházások létesítése, meglévő tevékenységek folytatása, valamint rendeltetés megváltoztatás(ok) a környezetvédelmi kölcsönhatások, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása ellenőrzése alapján történhet, a szakhatóságok előírásai szerint.

(3) A jelentős környezeti hatást okozó tevékenységekre környezetvédelmi, hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó rendelet szerint. [Jelenleg a 152/1995. (XII.12.) Korm. rendelet]

(4) Építési engedély csak akkor adható ki, ha a szennyvízelvezetés közcsatornára csatlakozással biztosítható, illetve ennek hiányában, ha szakszerű közműpótló kerül betervezésre.

(5) Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységekkel összefüggő engedélyezések során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő gyűjtéséről, elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(6) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket. [Jelenleg 4/1984. (I.23.) EüM rendelet 1. és 3. sz. mellékletében foglaltak. ]

(7) Meglévő utak melletti területen a tervezett védett épületeket úgy kell elhelyezni, illetve a védett homlokzatokat tájolni, hogy a követelmények teljesülése biztosított legyen. A különböző funkciójú területek egymás melletti elhelyezésének akusztikai tervezéssel kell gondoskodni a követelmények teljesüléséről.

(8) A település szerkezetét lényegesen befolyásoló fejlesztések esetén a környezeti .terhelés közvetett és közvetlen hatásait is ellenőrizni kell (pl. meghatározó intézmények tevékenysége), melyek eredményét, szükségszerű módosításokat igény szerint a rendezési tervbe vissza kell csatolni.

(9) A képviselőtestület külön rendeletben vagy határozatban rögzíti az önálló települési környezetvédelmi program elkészítésének és végrehajtásának igényét, mely által biztosítja ennek feltételeit.

Tűzvédelmi rendelkezések

15. §29 (1) Az 1996. évi XXXI. tv. 18. § (2) bek. a) pontja szerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országod Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban OTSZ) szerint kell biztosítani.

(2) A településen a mértékadó tűzszakasz területe az OTSZ 46. §-a szerint nem lehet nagyobb, mint a területen létesítendő tűzoltó vízforrásokból biztosítható oltóvíz intenzitás.

(3) A tűzoltóság vonulása és működése céljára - ha arról jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik - az építményekhez olyan utat, illetve területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

16. §30 Ez a rendelet 1999. április 29. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

31
32

1. melléklet az 5/1999. (IV. 29.) önkormányzati rendelethez

Gyöngyfa Helyi Építési Szabályzata Térképmelléklet

2. melléklet az 5/1999. (IV. 29.) önkormányzati rendelethez

Gyöngyfa Helyi Építési Szabályzata Térképmelléklet
1

Számozását módosította: 9/2009. (VIII. 26.) rendelet 1. § (1) bekezdése Hatályos: 2009. augusztus 26. napjától

2

Számozását módosította: 9/2009. (VIII. 26.) rendelet 1. § (1) bekezdése Hatályos: 2009. augusztus 26. napjától

3

Számozását módosította: 9/2009. (VIII. 26.) rendelet 1. § (1) bekezdése Hatályos: 2009. augusztus 26. napjától

4

Számozását módosította: 9/2009. (VIII. 26.) rendelet 1. § (1) bekezdése Hatályos: 2009. augusztus 26. napjától

5

Hatályon kívül helyezte 6/2018.(IX.27.) rendelet 1.§ (1) bekezdése Hatályos 2018.szeptember.28. napjától

6

Hatályon kívül helyezte 6/2018.(IX.27.) rendelet 1.§ (1) bekezdése Hatályos 2018.szeptember.28. napjától

7

Számozását módosította: 9/2009. (VIII. 26.) rendelet 1. § (1) bekezdése Hatályos: 2009. augusztus 26. napjától

8

Hatályon kívül helyezte 6/2018.(IX.27.) rendelet 1.§ (1) bekezdése Hatályos 2018.szeptember.28. napjától

9

Módosította: 6/2018.(IX.27.) rendelet 1.§ (1) bekezdése Hatályos 2018.szeptember.28. napjától

10

Hatályon kívül helyezte 6/2018.(IX.27.) rendelet 1.§ (1) bekezdése Hatályos 2018.szeptember.28. napjától

11

Számozását módosította: 9/2009. (VIII. 26.) rendelet 1. § (1) bekezdése Hatályos: 2009. augusztus 26. napjától

12

Hatályon kívül helyezte 6/2018.(IX.27.) rendelet 1.§ (1) bekezdése Hatályos 2018.szeptember.28. napjától

13

Számozását módosította: 9/2009. (VIII. 26.) rendelet 1. § (1) bekezdése Hatályos: 2009. augusztus 26. napjától

14

Számozását módosította: 9/2009. (VIII. 26.) rendelet 1. § (1) bekezdése Hatályos: 2009. augusztus 26. napjától

15

Hatályon kívül helyezte 6/2018.(IX.27.) rendelet 1.§ (1) bekezdése Hatályos 2018.szeptember.28. napjától

16

Hatályon kívül helyezte 6/2018.(IX.27.) rendelet 1.§ (1) bekezdése Hatályos 2018.szeptember.28. napjától

17

Hatályon kívül helyezte 6/2018.(IX.27.) rendelet 1.§ (1) bekezdése Hatályos 2018.szeptember.28. napjától

18

Hatályon kívül helyezte 6/2018.(IX.27.) rendelet 1.§ (1) bekezdése Hatályos 2018.szeptember.28. napjától

19

Számozását módosította: 9/2009. (VIII. 26.) rendelet 1. § (1) bekezdése Hatályos: 2009. augusztus 26. napjától

20

Számozását módosította: 9/2009. (VIII. 26.) rendelet 1. § (1) bekezdése Hatályos: 2009. augusztus 26. napjától

21

Módosította: 6/2018.(IX.27.) rendelet 1.§ (1) bekezdése Hatályos 2018.szeptember.28. napjától

22

Módosította: 6/2018.(IX.27.) rendelet 1.§ (1) bekezdése Hatályos 2018.szeptember.28. napjától

23

Számozását módosította: 9/2009. (VIII. 26.) rendelet 1. § (1) bekezdése Hatályos: 2009. augusztus 26. napjától

24

Hatályon kívül helyezte 6/2018.(IX.27.) rendelet 1.§ (1) bekezdése Hatályos 2018.szeptember.28. napjától

25

Hatályon kívül helyezte 6/2018.(IX.27.) rendelet 1.§ (1) bekezdése Hatályos 2018.szeptember.28. napjától

26

Hatályon kívül helyezte 6/2018.(IX.27.) rendelet 1.§ (1) bekezdése Hatályos 2018.szeptember.28. napjától

27

Számozását módosította: 9/2009. (VIII. 26.) rendelet 1. § (1) bekezdése Hatályos: 2009. augusztus 26. napjától

28

Számozását módosította: 9/2009. (VIII. 26.) rendelet 1. § (1) bekezdése Hatályos: 2009. augusztus 26. napjától

29

Számozását módosította: 9/2009. (VIII. 26.) rendelet 1. § (1) bekezdése Hatályos: 2009. augusztus 26. napjától

30

Számozását módosította: 9/2009. (VIII. 26.) rendelet 1. § (1) bekezdése Hatályos: 2009. augusztus 26. napjától

31

Hatályon kívül helyezte: 9/2009. (VIII.26.) rendelet 1.§-a Hatályos: 2009. augusztus 26. napjától

32

2.§ [1]