Gyöngyfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (XI. 29.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 12. 02Gyöngyfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2025. (XI. 29.) önkormányzati rendelete
a Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] Az önkormányzat hatékony szervezeti működésének meghatározása, a működés átlátható kereteinek biztosítása céljából a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatának újra alkotása mellett döntött.
[2] Gyöngyfa Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
Az önkormányzat neve, székhelye
1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Gyöngyfa Községi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 7954 Gyöngyfa, Petőfi u. 32.
(3) Az Önkormányzat működési területe: Gyöngyfa Község közigazgatási területe.
(4) Az önkormányzat hivatalának megnevezése és székhelye: Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal, 7940 Szentlőrinc Templom tér 8.
2. § (1) A képviselő testület szervei:
a) polgármester,
b) képviselő-testület bizottsága,
c) önkormányzati társulás,
d) a közös önkormányzati hivatal,
e) a jegyző.
(2) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladatokat és hatásköröket a képviselő-testület gyakorolja. A képviselő-testületet a polgármester vezeti és képviseli.
Az önkormányzat jelképei
3. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a község címere és zászlaja.
(2) Az önkormányzat címere: Álló, háromszögű pajzs vörös mezejében kékkel és zölddel vágott, ívesen behajló sátor. A kék mezőben lebegő helyzetű, hatküllős ezüst kerék. A zöld mezőben lebegő helyzetű, jobbra fordított arany taligás eke. A jobb felső vörös mezőben arany nyolcágú csillag lebeg, a bal felső vörös mezőben arany latin kereszt lebeg. A címerpajzsot két oldalról alul szárukon keresztbetett arany makkterméssel ékített zöld tölgyfaág és ezüst bogyótermésű zöld fagyöngyág övezik. A címer alatt lebegő, hármas tagolású íves arany szalagon feketével nagybetűs GYÖNGYFA felirat.
(3) Az önkormányzat zászlaja: fehér alapszínű, aljában zöld, felette kék vízszintes pólyával, a feliratos szalaggal ellátott színes címer szimmetriatengelye a zászló hosszának 1/3-os osztásvonalával esik egybe.
(4) Az önkormányzat jelképeinek leírását, használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
Feladatok és hatáskörök
4. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatásköröket Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10 – 17. § szabályozza, míg a teljes hatásköri jegyzéket a Belügyminisztérium által kiadott központi hatásköri jegyzék tartalmazza. A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:
a) Az önkormányzat - figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra, anyagi lehetőségeitől függően éves költségvetésében határozza meg, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben, és módon lát el.
b) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző és a társulások látják el.
c) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátását a Mötv. 41. § 6 bekezdésében meghatározottak szerint szervezi.
d) A képviselő-testület hatásköre átruházásának lehetőségét, az átruházás alapvető szabályait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.
e) Az átruházott hatáskör gyakorlásához a testület utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. A polgármester vagy a bizottság törvényben megállapított hatáskörét a képviselőtestület nem vonhatja el, nem korlátozhatja
(2) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörei a Mötv. 42. § (1) bekezdésében felsoroltakon kívül az alábbiak:
a) döntés az önkormányzati üzleti vagyon körébe tartozó vagyonelem szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről és gazdasági társaságba történő beviteléről, illetve bármely más tulajdonjog változásával járó hasznosításáról,
b) döntés a vagyongazdálkodási koncepció elfogadásáról, aktualizálásáról,
c) koncessziós pályázat kiírása, elbírálása,
d) testvér-települési kapcsolat létesítése.
(3) A képviselő-testület önként vállalt feladatai a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(4) Az önkormányzat által ellátott alaptevékenységek felsorolását a kormányzati funkciók szerint a rendelet 2. melléklete tartalmazza
A képviselő-testület működése
5. § (1) A képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.
(2) Az ülések típusai:
a) alakuló ülés;
b) rendes ülés;
c) rendkívüli ülés;
d) ünnepi ülés;
e) közmeghallgatás.
(3) A képviselő-testület üléseit rendszerint a Polgármesteri Hivatal (7954 Gyöngyfa, Petőfi u. 32.) hivatalos helyiségében tartja. Amennyiben a tárgyalandó napirend, a hivatal apparátusának szakértelme, a szükséges infrastruktúra hiánya, rendkívüli időjárási, üzemeltetési vagy körülmény indokolja, a Képviselő-testület ülését a Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal székhelyére is össze lehet hívni. A Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal székhelyére összehívott ülésről a lakosságot tájékoztatni kell, és ebben az esetben is biztosítani kell az ülés nyilvánosságát. Az ülés nyilvánosságának biztosítása érdekében az önkormányzat a falugondnoki busszal történő szállítással gondoskodik a helyi lakosság részvételének biztosításáról
(4) A képviselő-testület havonta –, de legalább évi hat alkalommal képviselő – testületi ülést tart.
(5) Az alakuló ülésen a választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a választás eredményéről, ezután az Mötv. alapján sor kerül a képviselők, a polgármester és az alpolgármester eskütételére és az esküokmányok aláírására. Az alakuló ülésen ezt követően más napirendek is tárgyalhatóak. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze.
(6) A képviselő-testület indokolt esetben, szükség szerinti időpontban tart rendkívüli testületi ülést.
(7) A képviselő-testület évfordulók, megemlékezések alkalmából ünnepi ülést tarthat.
(8) A képviselő testület 5 főből áll: 4 képviselő és a polgármester.
Határozatképesség
6. § (1) Határozatképesség: a képviselő-testület ülésén legalább 3 képviselő jelenléte szükséges.
(2) Egyszerű szótöbbség: a határozatképes képviselő-testület jelenlévő tagjainak egynemű szavazata.
(3) Minősített többség: legalább 3 képviselő igen szavazata.
(4) A polgármester az ülés megnyitása előtt - a jegyző közreműködésével - megvizsgálja a testület határozatképességét, majd kihirdeti az arra vonatkozó megállapítását. A képviselő-testület határozatképességét az Mötv. 47. § (1) bekezdése határozza meg. Ha a képviselő-testületi ülés határozatképes, a polgármester az ülést megnyitja.
(5) A határozatképességét a polgármester az ülés vezetése során folyamatosan figyelemmel kíséri. Az ülésről végleg távozó képviselő a határozatképesség folyamatos ellenőrzése érdekében köteles távozását bejelenteni a polgármesternek.
(6) Ha a testület határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.
(7) Amennyiben a képviselő-testület a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a képviselő-testület a következő ülésén elsőként az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.
A képviselő jogállása, kérdezési jog és interpelláció
7. § (1) A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz. Gyöngyfa község egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit. A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.
(2) A képviselő jogai:
a) részt vehet a testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében,
b) a képviselő-testület ülésén - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon - kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát;
c) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást, tájékoztatást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 30 napon belül írásban - érdemi választ kell adni;
d) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
e) tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a jegyzőnek - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;
f) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;
g) a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja.
(3) Az önkormányzati képviselő kötelességei:
a) köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni; a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. A részvétel igazolására a testületi ülés jegyzőkönyvei és jelenléti ívei szolgálnak.
b) eskütételét követően köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen;
c) köteles a vele szemben felmerülő összeférhetetlenséget megszüntetni,
d) köteles megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január hó 1. napjától számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni és a hivatal kijelölt munkatársának átadni, melyhez csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát,
e) köteles igazolni a köztartozásmentes adatbázisba való felvételének megtörténtét.
f) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal, a közmeghallgatáson, tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.
(4) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.
(5) A képviselő a (2) bekezdésben foglalt jogai megsértése miatt a polgármesterhez fordulhat. A polgármester köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszüntetése érdekében.
(6) A képviselőnek járó tárgyhavi tiszteletdíj 50 %-kal csökken, ha a képviselő kettő egymást követő testületi vagy bizottsági ülésen nem vett részt.
(7) E rendelet alkalmazásában:
a) Interpelláció: a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó ügyben valamely probléma felvetése és kifejtése a képviselő-testület ülésén és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a Képviselő-testület bizottságához, polgármesteréhez, alpolgármesteréhez, jegyzőjéhez.
b) Kérdés: a képviselő-testület ülésén intézett képviselői kérdésfeltevés, a polgármesterhez alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez , jegyzőhöz, a Képviselő-testület vagy szervei feladat – és hatáskörébe tartozó ügyekben.
c) Személyes megjegyzés: a Képviselő-testület tagjának azon megjegyzése, aki a vita során az őt méltatlanul ért kritikát kívánja kivédeni, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket szeretné eloszlatni.
A képviselő-testület üléseinek száma, nyilvános és zárt ülések köre
8. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A nyilvánosság biztosítása érdekében – a zárt ülések kivételével – az állampolgárok a testületi ülésekre, annak megkezdése előtt és a testület munkájának megzavarása nélkül az ülés megkezdése után is beléphetnek.
(3) A képviselő-testület
a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(4) Zárt ülés megtartását a (3) bekezdés b) pontban meghatározott esetben az érintett külön ülésvezetői nyilatkozattételre felhívás nélkül indítványozhatja szóban vagy írásban. A zárt ülés megtartásáról a Képviselőt-testület vita nélkül határoz.
(5) Zárt ülés megtartását a (3) bekezdés c) pontban meghatározott esetben a polgármester, bármely képviselő és a jegyző indítványozhatja. A zárt ülés megtartásáról a Képviselőt-testület vita nélkül határoz.
(6) A zárt ülés elrendelését indítványozó javaslatot indokolni kell.
(7) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében meghatározott személyek vehetnek részt.
(8) A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. Mötv. 52. § (3) bekezdése szerint.
Az ülések tervezése, előkészítése, gazdasági program, munkaterv
9. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot készít. A gazdasági program helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.
(2) A gazdasági program tartalmazza különösen:
a) a fejlesztési elképzeléseket,
b) a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését;
c) a településfejlesztési politika célkitűzéseit;
d) az adópolitika célkitűzéseit;
e) az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat;
f) befektetés-támogatási politika célkitűzéseit;
g) településüzemeltetési politika célkitűzéseit.
(3) A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül fogadja el, amennyiben az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülését követő 6 hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.
10. § (1) A munkaterv tervezetét a jegyző a polgármester útmutatása alapján állítja össze és a polgármester terjeszti elő a képviselő-testület ülésére, legkésőbb tárgyév január 31-ig.
(2) A munkaterv terv tartalma:
a) tervezett főbb napirendi javaslatokat havi bontásban,
b) a napirendi pontok előadói,
c) az éves pénzügyi, gazdasági ellenőrzésről szóló beszámoló időpontja,
d) az adott évben beszámoltatásra kötelezetteket, illetve a tájékoztatásra felkérteket a téma megjelölésével.
(3) A munkaterv összeállításához - melyet a jegyző állít össze - a polgármester javaslatot kérhet:
a) a képviselő-testület bizottságától az elnökön keresztül;
b) a jegyzőtől, az aljegyzőtől;
c) intézményvezetőktől
(4) A munkaterv iránymutatás, így annak végrehajtása nem kötelező, módosítása nem szükséges, ha a munkatervhez képest időpont vagy napirend tekintetében bármilyen változás történik, így különösen:
a) ha eltérő időpontban kerül valamely napirendi pont megtárgyalásra
b) ha a tervezett napirendi pont megtárgyalása elmarad, vagy
c) ha új napirend kerül felvételre.
A Képviselő-testület összehívása
11. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester. A polgármester és az alpolgármesterek egyidejű akadályoztatása, egyidejű tartós akadályoztatása, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a képviselő-testületi ülést a korelnök hívja össze és vezeti. A polgármester és az alpolgármesterek egyidejű akadályoztatása, egyidejű tartós akadályoztatása akkor áll fenn, ha valamely objektív vagy szubjektív ok miatt az érintett személyek jogaikat, vagy kötelességeiket - az önkormányzat érdekei és kötelezettségei szempontjából szükséges időpontban - gyakorolni nem tudják.
(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.
(3) A meghívó mellékletei a napirendi pontokhoz készített anyagok.
(4) A meghívót és az írásbeli előterjesztéseket a képviselő-testületi tagok részére a Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal erre kijelölt személye a polgármester által megbízott személy részére átadja, aki az írásbeli előterjesztéseket papír alapú dokumentumként kézbesíti lakcímükre vagy tartózkodási helyükre, vagy elektronikus úton (e-mailben) küldi meg. A tanácskozási joggal meghívottak részére a meghívót és valamennyi írásbeli előterjesztést elektronikus úton kell kézbesíteni. Az ülésre részvételi joggal meghívottak részére a meghívót – előterjesztések nélkül – elektronikus úton kell kézbesíteni.
(5) Az alakuló és a rendes ülésre szóló meghívót és mellékleteit a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót – az összehívás okának megjelölésével - legalább 24 órával előbb kell megküldeni.
(6) A képviselő-testület időpontjának meghirdetéséről a polgármester gondoskodik.
12. § (1) A képviselő-testület ülésére állandó meghívottként – a képviselő-testület tagjain kívül, tanácskozási joggal – meg kell hívni:
a) jegyzőt, aljegyzőt;
b) az érintett napirendi pont vonatkozásában a közös önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit (az ülés anyagának megküldésével, tanácskozási joggal) ;
(2) A képviselő-testületi ülések további meghívottjai:
a) a napirendi pont előterjesztője, előadója;
b) a Szentlőrinci Járási Hivatal vezetőjét;
c) azon bizottságok nem képviselő tagjait, amelyeket a napirend érint;
d) intézményvezetőket
e) civil szervezetek képviselői
f) akiket a polgármester indokoltnak tart.
(3) Az egyes napirendi pontoknál az előterjesztő, előadó tanácskozási joggal vesz részt az ülésen.
(4) Az Mötv. 44. §-a alapján kötelező az ülést összehívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára (rendkívüli ülés). E rendelkezésekből fakadóan tehát a polgármesternek az ülést legkésőbb a kezdeményezéstől számított tizenöt napon belül össze kell hívnia a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.
Az előterjesztés
13. § (1) A napirendi pont előterjesztésére a polgármester, alpolgármester, bármely képviselő vagy bizottsági elnök, az önkormányzati intézmények vezetői, a jegyző, valamint feladatkörében a Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal belső egységének vezetője és a belső ellenőr, vagy a munkatervben kijelölt más személy jogosult.
(2) A képviselő-testület vagy a bizottság elé kerülő előterjesztés lehet:
a) az éves munkatervben előirányzott napirendi pontból vagy aktuális feladatból következő, érdemi döntést igénylő javaslat, vagy
b) tájékoztató, beszámoló jellegű anyag.
(3) Az érdemi döntést igénylő javaslat irányulhat önkormányzati rendelet megalkotására vagy határozat meghozatalára.
(4) A testületi vagy bizottsági ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(5) Kötelezően írásos előterjesztést kell készíteni a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyekben.
(6) Az előterjesztés két részből áll, amelynek formai és tartalmi követelményei:
a) az első rész: tárgy-és helyzetelemzésből, az előzmények ismertetéséből, a döntési javaslat indoklásából, illetve szükség szerint a csatolt mellékletekből áll;
b) a második rész: a döntési javaslatot tartalmazza, amely lehet határozati javaslat vagy rendelet-tervezet.
(7) A határozati javaslatnak tartalmaznia kell a végrehajtási határidőt, és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
(8) A polgármester –különleges szakértelmet igénylő ügyekben– szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására. Az előterjesztést –törvényességi szempontból– ilyenkor is a jegyző ellenőrzi.
(9) Az előterjesztésen az aláírás s.k. megjelöléssel is történhet, bélyegzőnyomatot nem kell alkalmazni.
(10) A szabályszerűen kiküldött előterjesztéshez vagy határozati javaslathoz kapcsolódóan módosító vagy kiegészítő indítványt benyújtani az ülés napját megelőző nap 16:00 óráig vagy a bizottsági ülésen írásban lehetséges.
A képviselő-testületi ülés napirendje
14. § (1) A napirend tervezetét a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó napirendi pontok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét. A polgármester a napirend - meghívó szerinti - írásos tervezetét szóban módosíthatja az ülésen kiosztandó anyagok napirendre-vételére szóló javaslatával.
(2) A képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, újabb napirendi pont felvételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. A kezdeményezők javaslatukat legfeljebb 2 percben megindokolhatják.
(3) A testületi ülésen kiosztandó anyag tárgyalására csak halasztást nem tűrő esetben, az előterjesztő rövid szóbeli indokolásával, valamint a jegyző törvényességi véleményével kerülhet sor.
(4) Az ülés megkezdése előtt anyagot kiosztani csak a polgármester engedélyével lehet.
(5) Nem kerülhet a testületi ülésen kiosztásra:
a) intézmény, gazdasági társaság alapítása, átszervezése, megszüntetése, alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály módosítása;
b) önkormányzati társulás létrehozásáról, az ahhoz való csatlakozásról szóló előterjesztés;
c) önkormányzati pénzeszköz, vagyon átadásáról, ill. vagyon elidegenítéséről szóló javaslat;
d) rendeletalkotás;
e) a törvény által a testület hatáskörébe utalt kinevezésre, választásra, megbízásra, visszahívásra vonatkozó előterjesztés.
A testületi ülés tanácskozási rendje
15. § Az ülést a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén helyettesítésével kapcsolatban az e rendeletben meghatározott szabályok figyelembevételével kell eljárni. A helyettesítő alpolgármester jogai és kötelezettségei az ülés vezetés körében azonosak a polgármesterével.
16. § Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében az alábbi intézkedésekre jogosult:
a) figyelmezteti a hozzászólót, hogy csak a napirendi ponttal kapcsolatban tegye meg észrevételét, javaslatát és attól ne térjen el,
b) felszólíthatja a hozzászólót, hogy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon,
c) megvonhatja a szót attól a nem képviselő hozzászólótól, aki a fentiekben írt rendzavaró magatartást megismétli,
d) ismételt rendzavarás esetén a nem képviselő résztvevőt a teremből kiutasíthatja.
17. § (1) A polgármester minden napirendi pontról - kivéve a tájékoztatót, kérdést, indítványt és az interpellációt - külön vitát nyit.
(2) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként mindenkor annak előterjesztőjét illeti a szó, aki legfeljebb 5 perc időtartamban szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez olyan kérdésekben, melyek a döntéshozatalt befolyásolhatják.
(3) Az előterjesztő szóbeli kiegészítését követően a tárgyban érintett bizottság elnöke ismerteti a bizottság véleményét, amennyiben a napirendi pont ezt megkívánja. Ezt követően az előterjesztőhöz, az előadóhoz és a tárgyban érintett bizottsági elnökökhöz személyenként, legfeljebb 2 percben kérdéseket lehet intézni, amelyekre válaszolni kell. A kérdés címzettje a válaszok megadásánál igénybe veheti más, tanácskozási joggal rendelkező személy segítségét is.
18. § (1) A napirendi pont vitájánál – jelentkezésük sorrendjében – a képviselők, valamint a tanácskozási joggal részt vevők legfeljebb 5 perces hozzászólásra kérhetnek szót.
(2) Vita közben, a korábban felszólalt képviselő viszontválasz céljából 2 perces hozzászólásra szót kérhet.
(3) Az ülésen megjelent állampolgároknak és e rendelet 12. § (2) bekezdésében felsorolt személyeknek a tárgyhoz tartozó kérdésben a polgármester 3 perces hozzászólási lehetőséget biztosíthat a képviselő-testület hozzájárulásával.
(4) Az időhatárt túllépő képviselőtől, illetve hozzászólótól a polgármester – a (8) bekezdés szerinti esetet kivéve - megvonja a szót.
(5) Bármikor szót kérhet:
a) az előterjesztő, előadó,
b) bármelyik képviselő ügyrendi kérdésben,
c) a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
(6) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a testület munkájával - üléseinek lefolytatásával - kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt. A javaslat a konkrét kérés megfogalmazásával kezdődik, mely legfeljebb 2 percben indokolható.
(7) A vita során a képviselők az (1) bekezdés szerinti hozzászólásuk részeként, a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító, illetve kiegészítő javaslatokat tehetnek. A módosító és kiegészítő javaslatokat a polgármester kérésére írásban kell megfogalmazni, ebben az esetben a javaslattevő szünetet kérhet. Új változatot, vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet benyújtani. Ha szükséges az indítvány írásbeli elkészítése érdekében a polgármester a napirendi pont tárgyalását felfüggesztheti, vagy szünetet rendelhet el.
(8) A polgármester az ülés vezetése során a tárgyalt napirend tárgyára tekintettel indokolt esetben, így különösen a költségvetés elfogadása során a hozzászólásoknál e rendelet időkorlátra vonatkozó rendelkezéseitől eltekinthet.
19. § (1) A polgármester legfeljebb 3 percre visszaadja a szót az előterjesztőnek, és lezárja a vitát, ha megállapította, hogy felszólalásra több hozzászóló nem jelentkezik. A vita lezárását követően hozzászólásnak vagy észrevételnek nincs helye. Ezt követően kerülhet sor a végszavazásra. Ügyrendi javaslatra azonban minősített többséggel hozott döntéssel a már lezárt vita ismét folytatható.
(2) A vita lezárását bármely képviselő ügyrendi javaslatában indítványozhatja, erről a testület külön vita és felszólalás nélkül, minősített többséggel határoz. A vita lezárására csak akkor kerülhet sor, ha a tárgyalt napirendi pont tekintetében minden képviselő csoportnak lehetősége volt véleményének előterjesztésére.
(3) Összetett jogi kérdés felmerülésekor a jegyző kérésére a polgármester szünetet rendelhet el.
A személyes érintettség
20. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható, aki az Mötv 49. §-ának megfelel.
(2) Személyes érintettségnek minősül különösen, ha a képviselő vagy a közeli hozzátartozója akár közvetlenül személy szerint, akár gazdasági társaságban tisztségviselőként, felügyelő bizottsági tagként, tulajdonosként való részvétel útján testületi döntés kedvezményezettje, továbbá ha érdekelt
a) önkormányzati vagyon tulajdonjogának, tartós használatának, hasznosításának megszerzésében;
b) önkormányzat által kiírt pályázat útján, vagy anélkül történő vállalkozás jellegű megbízás megszerzésében;
c) a testület kizárólagos hatáskörébe tartozó személyi döntések meghozatalában.
(3) A személyes érintettség szempontjából közeli hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben meghatározott közeli hozzátartozót kell érteni.
(4) A képviselő-testület tagja a Mötv. 49. § (1) bekezdés szerinti személyes érintettségét a polgármesternek a napirend pont tárgyalása előtt köteles bejelenti.
A döntéshozatal
21. § (1) A testület döntéseit általában nyílt szavazással hozza. A határozati javaslatról a testület tagjai „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak vagy tartózkodnak a szavazástól.
(2) A szavazás nyílt vagy titkos. A titkos szavazás elrendelésére e rendeletben meghatározott esetekben van lehetőség.
(3) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt
a) törvény írja elő, vagy
b) a képviselők egynegyede indítványozza.
22. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Ha a szavazás kézfelemeléssel történt, a polgármester a szavazatokat a jegyző vagy az aljegyző közreműködésével megszámlálja.
(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző vagy az aljegyző abc sorrendben olvassa fel a képviselők nevét, akik „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. A szavazás eredményét a jegyző vagy az aljegyző összesíti, s ennek dokumentumait a polgármesternek átadja. A név szerinti szavazás eredményét a testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(3) A titkos szavazás szavazólapon történik. A jegyző hivatalos pecsétjével hitelesített szavazólapon, a testület által kijelölt helyiségben, urnás rendszer segítségével. A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot/javaslatokat. A képviselők a szavazáskor „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavazhatnak két egymást metsző vonallal. A szavazás technikai lebonyolításáról a jegyző gondoskodik. A szavazatokat a jegyző számolja össze. A képviselő-testület a saját tagjai közül – bármely képviselő javaslatára – nyílt szavazással minősített többséggel hozott határozatával kijelöl egy képviselőt a szavazatszámlálás ellenőrzésére. A szavazatszámlálást ellenőrző személy nem lehet a polgármester és az érintett. A jegyző a szavazatszámlálást ellenőrző személy jelenlétében összeszámolja a szavazatokat és megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát, és ismerteti a képviselő-testülettel a szavazás eredményét.
(4) A titkos szavazást a zárt ülésről készült jegyzőkönyv tartalmazza, amennyiben nem zárt ülés keretében kerül sor a szavazásra úgy külön jegyzőkönyv készül. A titkos szavazásról az alábbi adatokat szükséges jegyzőkönyvben rögzíteni:.
a) szavazás helyét és idejét (amennyiben nem zárt ülés keretében kerül sor a szavazásra);
b) a jegyző és a szavazatszámlálást ellenőrző képviselő nevét,
c) a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket,
d) a szavazás eredményét.
e) a szavazatszámlálást ellenőrző képviselő és a jegyző aláírását.
23. § (1) Az eldöntendő javaslatokat a polgármester bocsátja szavazásra. A javaslat szövegét szavazásra egyértelműen és úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.
(2) A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni - elegendő csupán arra utalni - ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.
(3) A polgármester először - az elhangzás sorrendjében külön-külön - a módosító és kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra.
(4) A módosító és kiegészítő javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a testület az eredeti előterjesztés szerinti, illetve a testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó javaslat egészéről.
(5) Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.
24. § (1) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű többség).
(2) A megválasztott képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges az Mötv. 42. §. 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt, továbbá az 50. §-ában, valamint az alábbi ügyekről történő döntéshez (minősített többség):
a) a gazdasági program, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása;
b) a településrendezési tervek jóváhagyása;
c) éven túli hitel felvétele;
d) gazdasági társaság alapítása, gazdasági társaságba történő belépés, gazdasági társaság üzletrészének átruházása, a gazdasági társaság megszüntetésének kezdeményezése, illetve megszüntetése;
e) alapítványi forrás átadása, átvétele;
f) önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, adományozása;
g) helyi népszavazás kiírása - ha az nem kötelező;
h) közterület elnevezése;
i) a törvény által önkormányzati hatáskörbe utalt választás esetén a felmentés, kinevezés és vezetői megbízás visszavonása;
j) fegyelmi eljárás megindítása;
k) a testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatása;
l) képviselő rendbírsággal való sújtása;
m) vita lezárására vonatkozó javaslat elfogadása;
n) titkos szavazás elrendelése;
o) önkormányzati vagyontárgy elidegenítése, használati jogának átengedése, bérbeadása, bérleti jogának átengedése, gazdasági társaságba vitele, ingyenes (közcélra történő) használatba adása, elővásárlási jogról való lemondás;
p) korlátozottan forgalomképes ingatlan forgalomképessé nyilvánítása;
q) hatályos jogszabályokban, valamint e rendeletben meghatározott más esetekben.
25. § (1) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd ellene szavazók, a tartózkodók és a szavazásban részt nem vett, de jelenlévő képviselők számát, és kihirdeti a döntést.
(2) A polgármester, ha a testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt tárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, melyről a testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.
(3) A testületi döntés újratárgyalását legalább a képviselők több, mint a felének az indítványára napirendre kell tűzni.
A képviselő-testület döntései
26. § (1) A testület rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
(2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a döntés tartalmára utaló tömör címmel kell ellátni.
(3) A napirend elfogadása, napirendről való levétel, ügyrendi kérdés, felszólalási jog megadása tanácskozási joggal megbízott személy részére, az előterjesztéshez benyújtott módosító javaslat, képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válasz, név szerinti szavazás elrendelése esetén a testület számozott határozat nélkül jegyzőkönyvi rögzítéssel dönt.
Rendeletalkotás
27. § (1) A rendelet alkotását vagy módosítását, vagy hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:
a) a polgármester
b) a képviselő-testület bizottsága
c) a jegyző.
(2) A rendelet-tervezet előkészítése, véleményezése:
a) a testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendelet előkészítésénél - alapelveket, szempontokat állapíthat meg;
b) a tervezetet a Hivatal tárgy szerint érintett szervezeti egységei, illetve köztisztviselői készítik elő;
c) a tárgyban szükséges érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel az egyeztetést a Hivatal végzi;
d) a tervezetet – a jegyző véleményével együtt – véleményezés céljából a tárgykör szerint érintett bizottságok elé kell terjeszteni.
(3) A rendelet-tervezet testület elé terjesztése a következők szerint történik: A rendelet-tervezetet a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, valamint a jegyző terjesztheti a testület elé. A rendelet-tervezetet általános és részletes indokolással együtt kell a testület elé terjeszteni. A rendelet-tervezet elfogadásához, valamint a rendeletalkotással kapcsolatos részszavazások esetében a döntéshozatalhoz minősített többség szükséges. A rendelet hiteles, végleges szövegét az előterjesztés és az elfogadott módosító indítványok alapján a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.
(4) A testület által elfogadott rendeletek kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A jegyző a rendelet kihirdetéséről annak elfogadását követő 5 munkanapon belül gondoskodik. A rendelet kihirdetése a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik, illetve azt az önkormányzat honlapján is közzé kell tenni.
(5) A rendelet eredeti példányait a jegyzőnek kihirdetési záradékkal kell ellátni.
(6) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző számítógépen nyilvántartást vezet.
Határozathozatal
28. § (1) Ha jogszabály rendeletalkotási kötelezettséget nem ír elő, a testület feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb ügyben normatív vagy egyedi határozatot hoz.
(2) Határozat hozatalát kezdeményezheti
a) a polgármester
b) a képviselő
c) a képviselő-testület bizottsága
d) a jegyző
(3) A határozatok jelölése: Gyöngyfa Községi Önkormányzat ...../20... (hó, nap) határozata. A zárójelben feltüntetett dátum a határozat közzétételének időpontja.
(4) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtás határidejét. A testületi döntés végrehajtásért felelősek lehetnek:
a) a polgármester;
b) a bizottság elnöke;
c) a jegyző;
d) az önkormányzat intézményének, gazdálkodó szervezetének vezetője.
(5) A testület határozatait meg kell küldeni a határozat végrehajtásáért felelős személyeknek. A határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.
(6) A határozatok végrehajtásáról a határidő lejárta után a polgármester beszámol a testületnek.
(7) A normatív határozatokat a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell közzétenni. A hirdetményt 30 napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A közzététel időpontja a kifüggesztés napja.
A Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
29. § (1) A testületi ülésről írásbeli jegyzőkönyv készül 1 eredeti példányban. A jegyzőkönyvet az ülésen rögzített hangfelvétel alapján kell elkészíteni. A hangfelvételt korlátlan ideig kell megőrizni. A hangfelvétel készítéséről, a hangfelvétel tárolásáról a jegyző köteles gondoskodni.
(2) A napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(3) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv 52. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmi elemeken túl a következőket tartalmazza:
a) a bejelentéssel és a bejelentés nélkül távollevők nevét
b) napirendi pontonként:
ba) az előterjesztő (előadó) nevét, részvétele jogcímét és szóbeli kiegészítésének lényegét,
bb) a feltett kérdéseket, a kérdésekre adott válaszok lényegét,
bc) a felszólalók nevét, részvételük jogcímét, felszólalásuk lényegét, kiemelve a módosító, és/vagy kiegészítő javaslatokat,
bd) kérésére a képviselő véleményét,
be) döntésenként a szavazás számszerű eredményét, ismételt szavazás esetén az ismétlés okát,
bf) a határozatok szószerinti szövegét.
c) az elhangzott kérdést, interpellációt és az arra adott válasz lényegét, valamint az interpelláló véleményét és a testület döntését;
d) az elhangzott bejelentések lényegét
e) a polgármester és a jegyző aláírását
(4) Az írásbeli jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(5) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) az ülésre szóló meghívó,
b) az előterjesztések és azok mellékletei,
c) az ülésen elfogadott rendelet,
d) a névszerinti szavazás névsora,
e) titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv,
f) az aláírt esküokmány,
g) a képviselői kérdésre, interpellációra adott írásbeli válasz,
h) a jelenléti ív.
(6) A jegyzőkönyv példányát a mellékletekkel együtt - az ülést követő 15 napon belül - a jegyző megküldi a Kormányhivatal vezetőjének a KIM rendelet 2. §-ában foglaltak alapján a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül.
(7) A zárt ülés kivételével a dokumentumokba (jegyzőkönyv, hangfelvétel) való betekintést a Hivatalban is biztosítani kell. Az állampolgárok - az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett – a nyilvános ülés jegyzőkönyvének egy példányát, a hozzátartozó dokumentumokkal együtt, a Hivatal aljegyzői irodáján megtekinthetik.
(8) A zárt ülés hanganyagát csak a zárt ülésen részt venni jogosultak hallgathatják meg. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak. A zárt ülésen hozott döntések nyilvánosak, melyek a honlapon megtekinthetőek.
(9) Az ülésen hozott rendeleteket és határozatokat az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni az abban érintetteknek.
Helyi népszavazás
30. § A helyi népszavazást a gyöngyfai választópolgárok 20 %-ának megfelelő számú választópolgár kezdeményezhet. A választópolgárok számát a kezdeményezés benyújtásának napján a nyilvántartásban szereplő összes választópolgár számához kell viszonyítani.
A közmeghallgatás
31. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 54. §-ában meghatározottak szerint közmeghallgatást tart, amelyen az állampolgárok és helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. A közmeghallgatáson a polgármester, az alpolgármester és a képviselők tájékoztatást nyújtanak a tevékenységükről.
(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről és témájáról a képviselő-testület határozatot hoz.
(3) A közmeghallgatáson részt vesznek:
a) a képviselő-testület tagjai
b) a jegyző
c) a polgármester által meghívott személyek
d) lakosság
(4) A közmeghallgatás helyéről és időpontjáról a lakosságot 8 nappal korábban a honlapon valamint a Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztett hirdetményben értesíteni kell.
(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti és gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.
(6) A közmeghallgatáson elhangzó közérdekű kérdésekre, javaslatokra lehetőség szerint azonnal választ kell adni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a kérdezőt, javaslattevőt 15 napon belül írásban kell értesíteni.
(7) A meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a képviselő-testület illetékes szerveinek át kell adni kivizsgálás céljából. Az érintettek kötelesek a kérdést 15 napon belül írásban megválaszolni a kérdezőnek és a testület erről a következő ülésen tájékoztatni.
(8) A közmeghallgatásra egyebekben a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A lakossági fórum
32. § (1) A polgármester dönt lakossági fórumok, településrészi és érdekegyeztető tanácskozások tartásáról, amelyek a lakosság és az egyesületek tájékoztatását, a döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.
(2) Lakossági fórum tartását kezdeményezheti annak tárgya megjelölésével a képviselő-testület tagja és a bizottság.
(3) A (2) bekezdés szerinti kezdeményezés esetén a lakossági fórum megrendezéséről a képviselő-testület dönt.
(4) A lakossági fórum helyéről, időpontjáról és témájáról a települési képviselőket, valamint a lakosságot - a helyi sajtó útján - tájékoztatni kell.
(5) A lakossági fórum megtartására nem vonatkoznak a közmeghallgatás szabályai, a fórumról feljegyzés készül. A fórum állásfoglalásairól és az ott felmerült kisebbségi véleményekről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
A Képviselő-testület szervezete
A polgármester
33. § (1) Gyöngyfa polgármestere megbízatását főállásban látja el és felelős az önkormányzat egészének működéséért.
a) biztosítja az Önkormányzat demokratikus működését, tevékenységének széleskörű nyilvánosságát, képviseli az Önkormányzatot,
b) feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,
c) segíti a települési képviselők, bizottság munkáját, rendszeresen kapcsolatot tart képviselőtársaival, ellátja őket a napi munkához szükséges információkkal,
d) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel, szervezi az együttműködést a térségi önkormányzatokkal, ellátja a társulások szervezetében rábízott feladatokat,
e) összehívja és vezeti a Képviselő-testület üléseit, gondoskodik a Képviselő-testületi döntések végrehajtásáról,
f) ellátja az önkormányzati, valamint államigazgatási feladatait, az utóbbi tekintetében a közszolgálati szabályok szerint felelős
g) az önkormányzati rendeleteket, valamint a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet, a képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatát, és a képviselő-testület által elfogadott dokumentumokat aláírja,
h) beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a polgármesteri és bizottsági átruházott hatáskörben tett döntésekről, tájékoztat a két ülés közötti fontosabb eseményekről,
i) megbízza általános helyettesét az alpolgármesterek közül, meghatározza az alpolgármesterek feladatait és számonkéri azok végrehajtását,
j) megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzat képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.
(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a megszűnést követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan adja át munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában a képviselő-testületi tag alpolgármesternek.
(3) A polgármester további feladatait és hatásköreit, valamint hatósági hatásköreit törvény, vagy annak felhatalmazása alapján kormányrendelet állapítja meg.
(4) A polgármester gyakorolja a Képviselő-testület által a 3. mellékletben meghatározott átruházott hatásköröket.
(5) A polgármester részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.
(6) A polgármester az önkormányzati és államigazgatási feladatait és hatásköreit az Önkormányzati Hivatal közreműködésével látja el.
(7) A polgármester az önkormányzat érdekének védelmében jogosult közigazgatási, peres és nemperes eljárás megindítására, melyről a következő képviselő-testületi ülésen beszámol.
(8) A polgármester a bizottság működésével összefüggésben
a) összehangolja és segíti a bizottságok munkáját, ennek körében a bizottságok elnökeit egyeztető megbeszélésre hívhatja össze,
b) indítványozhatja a bizottság összehívását,
(9) A polgármester fogadóórája minden hónap első péntekén 8.00-12.00-ig tart a polgármesteri hivatalban. Amennyiben halaszthatatlan elfoglaltság miatt a polgármester nem tudja megtartani a fogadóórát, erről a lakosságot megfelelő időben a helyben szokásos módon értesíteni kell.
(10) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerint – a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyek kivételével a két ülés közötti időszakban felmerülő, alábbi halaszthatatlan önkormányzati ügyekben dönthet:
a) közbeszerzési eljárás megindítása, amennyiben az eljárás haladéktalan megindításához kiemelkedő önkormányzati érdek fűződik,
b) európai uniós vagy hazai pénzügyi támogatás iránti pályázat, igény benyújtása azzal, hogy a támogatási szerződés megkötéséről a képviselő-testület dönthet,
c) az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás következményeinek az elhárítása érdekében a polgármester az önkormányzat költségvetését érintően átmeneti intézkedést hozhat, egyes kiadási előirányzatok teljesítését felfüggesztheti és a költségvetési rendeletben nem szereplő kiadásokat teljesíthet.
A polgármester szabadsága
34. § (1) A polgármester szabadsága tekintetében a döntési jogosultság a képviselő-testületet, mint a munkáltatói jogok gyakorlóját illeti meg.
(2) A polgármester szabadságának ütemezésére és kiadására a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezései vonatkoznak.
(3) A polgármester a szabadság igénybevételét a jegyzőnek jelenti be.
(4) A polgármester előterjesztésére a képviselő-testület minden év február 28-ig jóváhagyja a polgármester szabadságának ütemezését.
Alpolgármester
35. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát, hivatali munkarendjét a polgármester határozza meg.
(3) A polgármester távollétében, illetve akadályoztatása esetén a képviselő-testületi tagok közül választott alpolgármestert a polgármester jogosultságai illetik meg.
A jegyző
36. § (1) A jegyző vezeti a Hivatalt.
(2) Mötv. 82. § (1) bekezdése szerint - pályázat alapján határozatlan időre - nevezik ki
(3) A jegyző feladatai az Mötv. 81. § (3) bekezdése és a vonatkozó jogszabályok határozzák meg.
a) A jegyző köteles jelezni a testületnek, a bizottságnak, a polgármesternek és a települési nemzetiségi önkormányzat elnökének, ha a döntés előkészítése során, illetve a döntés meghozatalakor jogszabálysértést észlel.
b) törvényességi szempontból véleményezi a Képviselő-testület és a bizottság elé kerülő előterjesztéseket,
c) a Képviselő-testület ülésén törvényességi véleményt nyilvánít,
d) rendszeresen tájékoztatja a Képviselő-testületet, a bizottságot, az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról,
e) gondoskodik az önkormányzati rendelet-tervezetek szakmai előkészítéséről.
(4) A jegyző egyéb feladatai:
a) megszervezi a Közös Önkormányzati Hivatal munkáját,
b) részt vesz az ügyfélfogadás megszervezésében.
(5) A jegyző gyakorolja a Képviselő-testület által a 4. mellékletben meghatározott átruházott hatásköröket.
(6) A jegyzőt távollétében az aljegyző helyettesíti. Az aljegyző feladatait a jegyző határozza meg.
(7) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónapra – a jegyzői feladatokat az Önkormányzati Hivatal azon Kirendeltségének vezetője látja el, aki megfelel a jegyzőre vonatkozó alkalmazási és képesítési feltételeknek; több ilyen vezető esetén a jegyzői feladatokat ellátó személyt a polgármester jelöli ki.
Közös Önkormányzati Hivatal
37. § (1) A képviselő-testület az Mötv. alapján az Önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre.
(2) A Hivatal neve: Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal (7940 Szentlőrinc, Templom tér 8.)
(3) Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal jogi személyiséggel rendelkező, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.
(4) A jegyző évente beszámol a hivatal működéséről a Képviselő-testületnek.
(5) A KÖH legfontosabb feladatairól, felépítéséről, irányításáról, vezetéséről, működési rendjéről, kapcsolatairól és koordinációjáról szóló legfontosabb szabályokat, valamint a KÖH szabályzatait a Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
Az állandó bizottságok
38. § (1) A bizottságokat képviselő tagok alkotják. A bizottságok elnökének és tagjainak személyére a polgármester vagy bármely képviselő javaslatot tehet.
(2) A bizottság elnökét és rendes tagjait a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület választja meg legkésőbb az alakuló ülést követő első ülésén.
(3) A képviselő-testület egy állandó bizottságot hoz létre. A bizottság megnevezése és tagjainak száma: Vagyonnyilatkozat-kezelő és összeférhetetlenségi bizottság, tagjainak száma 3 fő. A bizottságra átruházott hatásköröket az 5. melléklet tartalmazza.
39. § (1) A képviselő-testület esetenként meghatározott feladatokra ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet.
(2) Az ideiglenes bizottság feladatát és megbízatásának terjedelmét a Képviselő-testület esetenként határozza meg.
Az állandó bizottságok ülései
40. § (1) A bizottság szükség szerint tart ülést. A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, a jegyzőt és tanácskozási joggal a képviselőket. A bizottság ülésére meg kell hívni mindazokat, akiknek a részvételét a bizottság elnöke, illetve együttes ülés esetén az érintett bizottságok elnökei szükségesnek tartanak.
(2) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Akadályoztatás vagy tartós távollét esetén az elnök teendőit az általa megbízott bizottsági tag (képviselő) veszi át.
(3) Amennyiben valamely előterjesztést a bizottság határozatképtelensége miatt nem tárgyal, úgy az előterjesztés a bizottsági javaslat nélkül kerül a képviselő-testület által megtárgyalásra.
(4) A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és az ülés napjának megfelelő dátumozással kell ellátni.
(5) A bizottság üléseiről a tanácskozás lényegét és a bizottság döntéseit szó szerint tartalmazó jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv csak a jegyző törvényességi ellenőrzését igazoló ellenjegyzését követően továbbítható. A jegyzőkönyv egy példányát az ülést követő 15 napon belül a Kormányhivatalhoz meg kell küldeni a KIM rendelet 2. §-ában foglaltak alapján a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül.
(6) Össze kell hívni a bizottságot, ha azt a Képviselő-testület elrendeli, valamint a Képviselő-testületi ülés összehívásának kezdeményezésére jogosultak indítványára.
(7) A bizottság munkájában való részvételkor a képviselőkre vonatkozó kizárási okok, eljárások és körülmények értelemszerűen vonatkoznak a bizottság tagjaira is.
(8) A bizottság a működéséről köteles a Képviselő-testület előtt beszámolni. A bizottság elnöke gondoskodik az írott és elektronikus sajtó tájékoztatásáról, a bizottság által hozott döntések és egyéb jelentős információk tárgyában.
A bizottság elnökének és tagjainak jogosítványai és kötelezettségei, a bizottsági tagság megszűnése
41. § A bizottság elnöke:
a) összehívja és vezeti a bizottság üléseit,
b) ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását,
c) képviseli a bizottságot,
d) a bizottsági ülések között munkakapcsolatot tart fenn a Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőivel és az intézményvezetőkkel.
42. § A bizottság tagjai:
a) részt vesznek a bizottság ülésein,
b) részt vehetnek a bizottsági döntések előkészítésében, javasolhatják témakörök napirendre tűzését,
c) a bizottság elé kerülő témakörökkel kapcsolatban külső szakértők segítségét kérhetik, javasolhatják az elnöknek a bizottság ülésére való meghívásukat,
d) az elnök megbízása alapján képviselhetik a bizottságot.
43. § (1) A bizottság elnökének megbízatása megszűnik:
a) lemondással,
b) a képviselői mandátum megszűnésével,
c) az összeférhetetlenség kimondásával,
d) méltatlanság megállapításával,
e) felmentéssel.
(2) A bizottság tagjának megbízatása megszűnik:
a) lemondással,
b) a testület megbízatásának megszűnésével,
c) a képviselői mandátum megszűnésével,
d) összeférhetetlenség kimondásával,
e) méltatlanság megállapításával,
f) visszahívással.
Társulások
44. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb és célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A társulások formáiról, működésének szabályairól az Mötv. 87-95. §-ban meghatározott rendelkezések, valamint a megkötött társulási megállapodások az irányadók.
(2) Gyöngyfa Községi Önkormányzat az alábbi társulásoknak tagja:
a) Szentlőrinci Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás
b) Eszterházy Egészségügyi Önkormányzati Társulás
c) Mecsek-Dráva Regionális Szilárdhulladék Kezelő Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás,
d) Királyegyháza és Környéke Intézményfenntartó Társulás,
e) Királyegyháza és Térsége Szennyvíz Önkormányzati Területfejlesztési Társulás.
(3) A társulások társulási tanácsaira átruházott hatásköröket a 6. melléklet tartalmazza.
AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSE, GAZDÁLKODÁSA ÉS VAGYONA
A költségvetés
45. § (1) Az Önkormányzat a Mötv. alapján kötelező és önként vállalt feladatok ellátásáról gondoskodik, közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.
(2) Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a Képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
46. § (1) A Képviselő-testület költségvetését évente rendeletben állapítja meg.
(2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény és kormányrendelet, az állami hozzájárulás mértékét és a finanszírozás rendjét az állami költségvetés határozza meg.
(3) A költségvetési évet követően a polgármester zárszámadási rendeletet terjeszt a Képviselő-testület elé.
(4) A költségvetés elfogadása kétfordulós tárgyalással történik, a rendelet tervezetet a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.
(5) Az első forduló során az Országgyűlés által megállapított normatívák, helyi adók és egyéb számítási adatok alapján a bevételek számbavétele, a kötelező és önként vállalt feladatok, beruházások és fejlesztések kiadási keretösszegének meghatározása, közös finanszírozású intézmények és szolgáltatások előirányzatainak részletes kimunkálása valósul meg.
(6) A második fordulóban az (5) bekezdés ismeretében és széleskörű előzetes vélemény, felmérés, egyeztetés után a testület ülésén elfogadja részletes költségvetését, költségfelosztási tervét, megalkotja a költségvetésről szóló rendeletet.
(7) A költségvetés tervezetében először a törvényben előírt kötelező önkormányzati feladatok megvalósításának módozatait kell kimunkálni, majd ezt követi az önként vállalt feladatok számbevétele. A feladatok forrásait és kiadásait az egységes költségvetési rendelet elkülönítetten tartalmazza
Az Önkormányzat gazdálkodása
47. § (1) A Képviselő-testület saját gazdálkodása pénzügyi ellenőrzéséről az alábbiak szerint gondoskodik:
a) belső ellenőrzéssel, megfelelő képesítésű ellenőr útján (a belső ellenőr által készített éves ellenőrzési terv alapján végzett vizsgálatokkal),
b) esetenként külső szakértő bevonásával.
(2) A Képviselő-testület folyamatosan figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, a vagyonváltozás, (növekedés vagy csökkenés) alakulását, értékeli az előidéző okokat és szükség esetén haladéktalanul megteszi a kellő intézkedéseket a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás biztosítására.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
48. § (1) A jegyző köteles - a jogszabályok alapján meghatározott - belső kontrollrendszert működtetni, amely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
(2) A jegyző köteles gondoskodni - a belső kontrollrendszeren belül - a belső ellenőrzés működtetéséről az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével. A helyi önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is.
(3) A helyi önkormányzatra vonatkozó éves ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év december 31-éig hagyja jóvá.
Az Önkormányzat vagyona
49. § (1) Az Önkormányzat vagyona a tulajdonából és az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják. A Képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról külön rendeletet alkot.
(2) Az Önkormányzat vagyonának csoportosítása - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvénynek megfelelően az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. A törzsvagyon részei: a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló, a korlátozottan forgalomképes, és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemek.
(3) A korlátozottan forgalomképes vagyon felett rendelkezni az alábbiak szerint lehet:
a) ha az Önkormányzat feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgáló korlátozottan forgalomképes vagyontárgy más módon gazdaságosan helyettesíthető vagy szükségtelenné vált,
b) a vagyontárgyat előzetesen fel kell értékeltetni szakértővel,
c) a döntés név szerinti szavazással történik.
50. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
51. § A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Gyöngyfa Községi Önkormányzat a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2013. (VI. 24.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet a 14/2025. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
1. civil szervezetekkel, önszerveződő közösségekkel és egyházakkal való együttműködés kialakítása és fejlesztése, működési feltételeik biztosításának segítése, támogatása,
2. sportrendezvények támogatása,
3. ifjúsági és sportfeladatok támogatása, ebben segítő, szervező tevékenység ellátása,
4. hagyományőrző - és tömegrendezvények tartása,
5. intézményi vendégétkeztetés,
6. helyi elismerő címek, kitüntetések adományozása,
7. a turisztikai fejlesztések támogatása,
8. gyermekek nyári táboroztatásának támogatása,
9. Bursa Hungarica Ösztöndíj támogatás,
10. önkormányzati ösztöndíj pályázat támogatása,
11. közfoglalkoztatási programokban való részvétel,
12. a szociális és egészségügyi gondok mérséklését célzó tevékenységek támogatása,
13. a művészi alkotómunka feltételeinek támogatása, a művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése,
14. a nemzeti és etnikai kisebbségek életkörülményeinek figyelemmel kísérése, segítése,
15. térfigyelő kamera működtetése,
16. regionális és nemzetközi kapcsolatok kialakítása, fenntartása,
17. pályázatok megvalósítása,
18. reklám, média, kommunikáció,
19. mozgókönyvtári szolgáltatás nyújtása
20. falugondnoki szolgálat fenntartása
2. melléklet a 14/2025. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
|
Sor- szám |
Kormányzati funkció |
Megnevezés |
|---|---|---|
|
1. |
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
|
2. |
013320 |
Köztemető fenntartása és működtetése |
|
3. |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
|
4. |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
|
5. |
041237 |
Közfoglalkoztatási mintaprogram |
|
6. |
045160 |
Közutak, hidak alagutak üzemeltetése, fenntartása |
|
7. |
062020 |
Településfejlesztési projektek és támogatásuk |
|
8. |
064010 |
Közvilágítás |
|
9. |
066010 |
Zöldterület kezelés |
|
10. |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
|
11. |
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
|
12. |
074040 |
Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás |
|
13. |
082042 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
|
14. |
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
|
15. |
082091 |
Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
|
16. |
082092 |
Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
|
17. |
082093 |
Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek |
|
18. |
104037 |
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
|
19. |
107051 |
Szociális étkeztetés |
|
20. |
107055 |
Falugondnok, tanyagondnoki szolgáltatás |
|
21. |
107080 |
Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok |
3. melléklet a 14/2025. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
1. települési támogatások megállapításával kapcsolatos hatáskör Gyöngyfa Községi Önkormányzat a szociális ellátásokról szóló 4/2025. (IV.9.) rendeletének 4. § alapján;
2. a köztemetéssel kapcsolatos eljárással, így különösen a részletfizetés engedélyezésének méltányossági jogkörben történő gyakorlásával, valamint a köztemetés költségeinek hagyatéki teherként az illetékes közjegyzőnél történő bejelentésével kapcsolatos hatáskör Gyöngyfa Községi Önkormányzat a szociális ellátásokról szóló 4/2025. (IV.9.) rendeletének 16. §-a alapján;
3. szociális étkeztetés megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskör Gyöngyfa Községi Önkormányzat a szociális ellátásokról szóló 4/2025. (IV.9.) rendeletének 20. § (6) bekezdés alapján;
4. az önkormányzati vagyon hasznosításával kapcsolatos hatáskör önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló Gyöngyfa községi Önkormányzat 8/2012. (III.8.) rendeletének 5. § (3) bekezdése alapján;
5. településkép védelmével kapcsolatos feladatok a településkép védelméről szóló 5/2018. (VI.28.) önkormányzati rendelete alapján.
4. melléklet a 14/2025. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
1. a filmforgatás célú közterület használattal összefüggő, az Mgtv.-ben meghatározott hatáskör „A közterület filmforgatás célú használatáról” szóló 7/2013. (IX.17.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése alapján;
2. a közösségi együttélés alapvető szabályainak megszegése miatti eljárás a közösségi együttélés alapvető szabályairól és megszegésük jogkövetkezményeiről szóló 5/2014. (VII.8.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése alapján.
5. melléklet a 14/2025. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
1. Tárgykörét érintő ügyben döntés előkészítése.
2. Valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgősségi tárgyalásának kezdeményezése.
3. Bizottsági állásfoglalások meghozatala.
4. A képviselő-testületi döntések végrehajtásának szervezése, ellenőrzése
6. melléklet a 14/... . (... . ... .) önkormányzati rendelethez a 14/2025. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
1. A Szentlőrinci Többcélú Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsára átruházott hatáskörök
1.1. az intézményvezető a jogszabályok szerinti lebonyolított pályázat útján történő megbízása, a megbízás visszavonása, a fegyelmi jogkörök gyakorlása, az összeférhetetlenség megállapítása. Az intézményvezető felett az egyéb munkáltatói jogokat a Társulási Tanács elnöke gyakorolja. A tagintézményvezetőket az intézményvezető nevezi ki.
1.2. az intézmény nyitvatartás megállapítása, óvodai-bölcsődei csoportok, maximált létszám továbbá az óvodák-bölcsődék működési (felvételi) körzetének meghatározása; a csoport átlagszámtól való eltérés engedélyezése,
1.3. az intézmények Szervezeti és Működési Szabályzatának, egyéb szabályzatoknak jóváhagyása, pedagógiai, nevelési program, minőségirányítási program jóváhagyása, módosítása;
1.4. szakmai munka eredményességének, a mérési eredmények értékelése, az intézkedési terv jóváhagyása;
1.5. az intézmény költségvetésének megállapítása, módosítása, zárszámadásának, beszámolójának, költségvetési koncepciójának elfogadása, a társulás belső ellenőrzése, az ezzel kapcsolatos intézkedési tervek jóváhagyása,
1.6. pályázatok benyújtása, pályázati pénzek felhasználása,
1.7. a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén folyó nevelés, oktatás engedélyezése.
2. Az Eszterházy Egészségügyi Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsára átruházott hatáskörök
2.1. az intézményvezető a jogszabályok szerinti lebonyolított pályázat útján történő megbízása, a megbízás visszavonása, a fegyelmi jogkörök gyakorlása, az összeférhetetlenség megállapítása. Az intézményvezető felett az egyéb munkáltatói jogokat a Társulási Tanács elnöke gyakorolja. A tagintézményvezetőket az intézményvezető nevezi ki.
2.2. az intézmény nyitvatartás megállapítása, működési feltételeinek meghatározása;
2.3. az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának, egyéb szabályzatoknak jóváhagyása, minőségirányítási program jóváhagyása, módosítása;
2.4. szakmai munka eredményességének, a mérési eredmények értékelése, az intézkedési terv jóváhagyása;
2.5. az intézmény költségvetésének megállapítása, módosítása, zárszámadásának, beszámolójának, költségvetési koncepciójának elfogadása, a társulás belső ellenőrzése, az ezzel kapcsolatos intézkedési tervek jóváhagyása,
2.6. pályázatok benyújtása, pályázati pénzek felhasználása.
3. a Mecsek-Dráva Regionális Szilárdhulladék Kezelő Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsára átruházott hatáskörök:
3.1. A társulás éves ügyrendjének, munkatervének jóváhagyása,
3.2. A társulás éves költségvetésének és zárszámadásának elfogadása.
3.3. A társulás éves feladatai meghatározása.
3.4. A társulás éves hozzájárulása, a költségviselés arányának meghatározása.
3.5. A társulás térítésmentes és térítésköteles tevékenységének meghatározása.
3.6. A társulás SZMSZ-ének, egyéb szabályzatainak elfogadása és tisztségviselők megválasztása.
4. A Királyegyháza és Környéke Intézményfenntartó Társulás Társulási Tanácsára átruházott hatáskörök
4.1. az intézményvezető a jogszabályok szerinti lebonyolított pályázat útján történő megbízása, a megbízás visszavonása, a fegyelmi jogkörök gyakorlása, az összeférhetetlenség megállapítása. Az intézményvezető felett az egyéb munkáltatói jogokat a Társulási Tanács elnöke gyakorolja.
4.2. az intézmény nyitvatartás megállapítása, óvodai-bölcsődei csoportok, maximált létszám továbbá az óvodák-bölcsődék működési (felvételi) körzetének meghatározása; a csoport átlagszámtól való eltérés engedélyezése,
4.3. az intézmények Szervezeti és Működési Szabályzatának, egyéb szabályzatoknak jóváhagyása, pedagógiai, nevelési program, minőségirányítási program jóváhagyása, módosítása;
4.4. szakmai munka eredményességének, a mérési eredmények értékelése, az intézkedési terv jóváhagyása;
4.5. az intézmény költségvetésének megállapítása, módosítása, zárszámadásának, beszámolójának, költségvetési koncepciójának elfogadása, a társulás belső ellenőrzése, az ezzel kapcsolatos intézkedési tervek jóváhagyása,
4.6. pályázatok benyújtása, pályázati pénzek felhasználása,
4.7. a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén folyó nevelés, oktatás engedélyezése.
5. Királyegyháza és Térsége Szennyvíz Önkormányzati Területfejlesztési Társulás Társulási Tanácsára átruházott hatáskörök