Felsőszentiván Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2024. (XII. 18.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 01. 01- 2025. 02. 28Felsőszentiván Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2024. (XII. 18.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Felsőszentiván Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról a következőket rendeli el:
1. Az önkormányzat elnevezése és jelképei
1. § Ez a rendelet Felsőszentiván Községi Önkormányzat Képviselő-testületének (a továbbiakban: képviselő-testület) és a képviselő-testület szerveinek szervezetére, működésére vonatkozó szabályokat állapítja meg.
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Felsőszentiván Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 6447 Felsőszentiván, Rákóczi u. 60., a telephely megnevezését és címét a 4. melléklet tartalmazza.
(3) Az önkormányzat hivatalos internetes honlapja a https://felsoszentivan.asp.lgov.hu/ honlap.
(4) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.
3. § (1) Az önkormányzat jelképeit (különösen a zászlót és a címert) és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
(2) A Képviselő-testület a helyi kitüntető címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
(3) Az önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot tart fenn Naszvad településsel (Szlovákia).
2. Az önkormányzat feladat- és hatáskörei
4. § Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) valamint az ágazati törvények szerinti kötelezően előírt, továbbá az önként vállalt feladat- és hatásköröket. Az önkormányzat tevékenységének kormányzati funkcióinak felsorolását a 3. melléklet.
5. § (1) A Képviselő-testülettől a bizottságokra átruházott feladat- és hatáskörök felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.
6. § Az Mötv. 42. §-ában felsoroltakon kívül a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás, és
b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
3. A kihirdetés, a közzététel, a nyilvánosságra hozatal helyben szokásos módja
7. § (1) A helyben szokásos módon történő kihirdetésnek, közzétételnek vagy nyilvánosságra hozatalnak (a továbbiakban e §-ban a kihirdetés, közzététel vagy nyilvánosságra hozatal együttesen: közzététel) az önkormányzat székhelyén található hirdetőtáblán történő kifüggesztés számít.
(2) A helyben szokásos módon történő közzétételnek számít az is, ha a közzététel
a) az (1) bekezdésben megjelölt hirdetőtáblán történő kifüggesztés mellett, a kifüggesztéssel azonos naptári napon, vagy
b) különösen terjedelmi okok miatt, továbbá, ha ez a rendelet így rendelkezik, a hirdetőtáblán történő kifüggesztés helyett
az önkormányzat hivatalos honlapján történik meg.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a közzététel irányadó időpontja a hirdetőtáblán történő kifüggesztés időpontja, továbbá, ha a hirdetőtáblán kifüggesztett és az önkormányzat hivatalos honlapján közzétett dokumentum szövege eltér, a hirdetőtáblán kifüggesztett dokumentum szövege az irányadó.
(4) A (2)–(3) bekezdésben foglaltakon túl a képviselő-testület döntésének egyéb úton való közzétételét is elrendelheti, az azonban a helyben szokásos módon történő közzétételnek nem tekinthető.
4. A képviselő-testület munkaterve
8. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit adott naptári évre vonatkozó éves munkaterve (a továbbiakban: munkaterv) alapján tartja meg.
(2) A munkaterv tervezetét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze a naptári év utolsó rendes ülésére, a tervezetet a polgármester terjeszti jóváhagyásra a képviselő-testület elé. A polgármester a munkaterv tervezetének elkészítésekor javaslatot kérhet
a) a képviselő-testület tagjaitól,
b) az állandó bizottságoktól,
c) a jegyzőtől,
d) az önkormányzati fenntartású költségvetési szervek vezetőitől,
e) az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselőitől,
f) a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületétől.
(3) A munkaterv tartalmazza
a) az ülések tervezett időpontját,
b) az ülések várható, előre tervezhető napirendjét,
c) a napirendi pontok készítésében, véleményezésében résztvevő szerveket, személyeket, megnevezve a napirendi pontok előterjesztőit,
d) azon napirendi pontokat, amelyek előkészítésénél közmeghallgatást kell tartani.
(4) A munkaterv mellékletét alkotja Felsőszentiván Községi Önkormányzat rendezvényeinek éves naptára, amelyet a képviselő-testület külön, legkésőbb a tárgyév február 1. napjáig fogad el és csatol a munkatervhez.
(5) A képviselő-testület munkatervének végrehajtásáról a polgármester gondoskodik.
5. A képviselő-testület ülései
9. § (1) A képviselő-testület döntéseit képviselő-testületi ülésein hozza meg.
(2) A képviselő-testületi ülések típusai:
a) alakuló ülés,
b) rendes ülés,
c) rendkívüli ülés,
d) közmeghallgatás.
6. A Képviselő-testület alakuló ülése
10. § (1) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontja
a) a Helyi Választási Bizottság elnökének beszámolója a választás eredményéről,
b) a képviselők eskütétele,
c) a polgármester eskütétele,
d) a polgármester programjának ismertetése,
e) a polgármester illetményének megállapítása,
f) az alpolgármester megválasztása, eskütétele, illetményének megállapítása.
(2) Az alakuló ülés összehívására a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályokat kell a jogszabályban foglaltakra figyelemmel alkalmazni.
7. A Képviselő-testület rendes ülése
11. § A képviselő-testület a munkatervben meghatározottak alapján – július és augusztus hónap kivételével – havonta egy alkalommal, lehetőség szerint minden hónap utolsó keddjén rendes ülést tart a székhelyén lévő tanácskozóteremben.
8. A Képviselő-testület rendkívüli ülése
12. § Rendkívüli ülést – az Mötv. 44. §-ában meghatározott eseteken felül – lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint a Képviselő-testület összehívására van szükség.
9. A közmeghallgatás
13. § (1) A képviselő-testület eseti döntése alapján évente szükség szerint, de legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás összehívására és az ülés lefolytatására az általános szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) Közmeghallgatáson a jelenlévők kizárólag helyi közügyekben, maximum 5 perc időtartamban szólhatnak hozzá.
(4) Közmeghallgatás alapján a polgármester a hozzászólásokat értékeli, és kijelöli a képviselő-testület valamely szervét vagy tisztviselőt, aki a felszólalások tartalmát megvizsgálja, és a szükséges intézkedést megteszi.
10. A Képviselő-testület ülésének összehívása és meghívója
14. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületi ülést a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A Pénzügyi Bizottság elnöki tisztségének betöltetlensége vagy az elnök tartós akadályoztatása esetén az ülést korelnökként a legidősebb önkormányzati képviselő hívja össze és vezeti.
(2) A képviselő-testület üléséről a meghívó kiküldésével egyidejűleg a település lakosságát a meghívó polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, az önkormányzat honlapján történő közzétételével tájékoztatni kell.
(3) A képviselő-testület ülésére szóló meghívó tartalmazza
a) az ülés helyét és időpontját,
b) a javasolt napirendi pontokat,
c) az előterjesztők nevét.
(4) A meghívót és a nyilvános ülés előterjesztései képviselők részére történő kézbesítése elektronikus formában (e-mailen keresztül, a megadott internetes elérhetőségről történő letöltés útján) történik.
(5) Nem küldhető ki a zárt ülés előterjesztése.
(6) A rendes ülésre szóló meghívót és a kidolgozott előterjesztéseket, legkésőbb a képviselő-testület ülésének napját megelőző 5. napon kell kézbesíteni.
(7) Az előterjesztések bizottsági tárgyalása során keletkezett véleményeket a képviselők részére legkésőbb az ülés napján kell kézbesíteni.
(8) A rendkívüli ülésre szóló meghívót és a kidolgozott napirendeket legkésőbb az ülést megelőző napon kell kézbesíteni. A kézbesítésre bármilyen (telefon, fax, e-mail stb.), rövid úton történő értesítési mód igénybe vehető.
(9) A (8) bekezdés rendelkezése mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény a képviselő-testület ülésének azonnali megtartását indokolja.
(10) Rendkívüli ülés csak és kizárólag rendkívüli sürgősség fennállásának indoklása esetén hívható össze. Egyéb napirend a rendkívüli ülésen nem tárgyalható.
11. A meghívottak, tanácskozási jog
15. § (1) A képviselő-testület tagjai mellett állandó meghívottként – tanácskozási joggal az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan – meg kell hívni
a) a jegyzőt,
b) a napirendi pont előkészítőjét.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül az ülésre meg kell hívni – a meghívást indokló napirendi ponthoz kapcsolódóan tanácskozási joggal – akit egy-egy napirendi pont tárgyalása érint és akit a polgármester indokoltnak tart.
(3) Az állandó tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést – a zárt ülés anyagának kivételével – meg kell küldeni, az esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére csak az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.
12. Az ülések nyilvánossága
16. § (1) Azon esetekben, amikor a zárt ülés tartását az Mötv. a képviselő-testület döntésétől teszi függővé, a zárt ülés tartását
a) a polgármester,
b) bármely képviselő,
c) a Képviselő-testület bizottsága, vagy
d) a jegyző kezdeményezheti.
(2) A nyilvános ülésen és a nyilvános ülés előkészítése során a hallgatóság – ideértve a a sajtó képviselőit is – csak a kijelölt helyeken foglalhatnak helyet, eszközeiket a kijelölt helyen helyezhetik el és az ülés rendjét, tanácskozást nem zavarhatják. A hallgatóság az engedély nélküli véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles. Amennyiben a hallgatóság tagja az ülés rendjére vonatkozó előírásokat nem tartja be vagy az ülést zavarja, a polgármester a konkrét személyt az ülésről kiutasíthatja.
(3) A zárt ülésen tárgyalásra kerülő előterjesztések a zárt ülés elrendelését követően kerülnek kiosztásra. A zárt ülés kezdetét követően az ülés vezetője legfeljebb harminc perc időtartamú olvasási szünetet rendelhet el.
(4) A zárt ülés vége előtt az ülés vezetője gondoskodik arról, hogy a zárt ülés előterjesztéseinek kiosztott példányai a képviselőktől igazolt módon visszavételre, összegyűjtésre kerüljenek.
(5) A zárt ülésen hozott határozatokat – a zárt ülést követően haladéktalanul, a személyiségi jogok védelméről és az adatvédelemről szóló jogszabályokat betartva – a polgármester kihirdeti.
13. A képviselő-testület ülésének vezetése
17. § A polgármester az ülés vezetésével kapcsolatos feladatai és jogosítványai körében
a) összehívja, megnyitja, és bezárja az ülést,
b) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét,
c) a szót megadja, megtagadja vagy megvonja,
d) tárgyalási szünetet rendelhet el,
e) felszólalási joga van az ülésen bármikor,
f) javaslatot tesz a napirendre, a napirendet elfogadtatja, javaslatot tehet napirendi pontok összevont tárgyalására,
g) napirendi pontonként megnyitja és bezárja a vitát, majd szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, megállapítja a szavazás eredményét és kimondja a döntést,
h) a hozzászólás meghatározott időtartamának túllépését engedélyezheti, ha az az érdemi tárgyalást elősegíti,
i) figyelmezteti a hozzászólót és felszólítja a tárgyra térésre, ha a mondanivalója eltér a tárgyalt témától, j) az ülés rendjét biztosítja, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre megszakíthatja, vagy bezárhatja,
j) a képviselő-testülethez méltatlan, a testület munkáját zavaró magatartást tanúsító résztvevőt rendre utasítja, figyelmezteti, ha a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik meg és ismétlődő rendzavarás esetén figyelmeztetés után – kivéve a képviselőt – a terem elhagyására kötelezheti,
k) határozatképtelenség esetén az ülést bezárja.
14. A Képviselő-testület ülése
18. § (1) A polgármester az ülés megnyitásakor megállapítja a képviselő-testület határozatképességét.
(2) A képviselő-testület ülése akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott települési képviselők közül legalább 4 fő jelen van.
(3) Ha a képviselő-testület ülése határozatképtelenné válik, a polgármester megkísérli a határozatképesség helyreállítását.
15. Az ülés napirendje
19. § (1) A napirendet a képviselő-testület a polgármester javaslatára egyszerű többséggel megállapítja. A napirenden előterjesztés, beszámoló, tájékoztató (a továbbiakban együtt: testületi anyag) és egyebek napirendi pont szerepelhet.
(2) A napirend tervezete tartalmazza a tárgyalandó anyagok tárgyának megjelölését, azok előterjesztőjét. A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint saját előterjesztéseik tekintetében az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont napirendi javaslatról történő levételét, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását, új napirend felvételét, melyekről a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
(3) A képviselő-testület elé előterjesztési joggal rendelkezik
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a települési képviselő,
d) a képviselő-testület bizottsága,
e) a jegyző,
f) az önkormányzati fenntartású költségvetési szerv vezetője, a költségvetési szerv tevékenységét, működését érintő ügyben,
g) a kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagy az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának elnöke, a gazdasági társaság tevékenységét, működését érintő ügyben,
h) a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyben,
i) gazdasági előterjesztés tárgyában az önkormányzat területén működő gazdasági érdekképviseleti szervek, és az előterjesztés tárgyában érintett kamara,
j) az a személy vagy szervezet, akit vagy amelyet a képviselő-testület a munkatervében vagy külön határozattal, továbbá akit vagy amelyet a polgármester előterjesztés beterjesztésére kér fel vagy kötelez,
k) akit jogszabály előterjesztés beterjesztésére kötelez.
(4) Zárt ülésen tárgyalandó testületi anyagon e minőséget jelezni kell.
(5) Az előterjesztés csak a szakmai és törvényességi vizsgálat lefolytatását követően vehető napirendre.
(6) Az előterjesztés írásban nyújtandó be. Az előterjesztésben követelmény
a) a tárgy pontos bemutatása,
b) az előkészítésben, a szakmai-törvényességi ellenőrzésben résztvevők megnevezése, az érintettek véleményének ismertetése,
c) annak megjelölése, hogy a képviselő-testület vagy szerve, illetve a képviselő-testület vagy szervének jogelődje foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen milyen döntést hozott, milyen eredménnyel történt meg a döntés végrehajtása,
d) a hatályos szabályozás ismertetése, a tárgykört rendező jogszabályok ismertetése,
e) az esetleges eltérő vélemények, alternatívák megjelölése és annak indokai, az előterjesztés célja,
f) mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetése, melyek indokolják a javasolt döntést, pontosan bemutatva a bevezetés költségvetési és egyéb releváns hatásait,
g) hogy az előterjesztésnek alkalmasnak kell lennie a tárgykör valósághű bemutatására, megfelelő következtetések levonására, és a legcélszerűbb döntések meghozatalára,
h) az előterjesztésben javasolt döntéstervezet esetleges kockázatainak ismertetése, a kockázatok kiküszöbölésének, mérséklésének módja, ha ez lehetséges,
i) azon személyek, szervek, szervezetek körének megjelölése, akiknek vagy amelyeknek jogszabály alapján véleményezési, egyetértési joga áll fenn a meghozandó döntés körében, illetve akiket vagy amelyeket arról tájékoztatni szükséges.
(7) A határozati javaslat
a) szervesen kapcsolódik az előterjesztés megállapításaihoz,
b) törvényes, célszerű, szakszerű és végrehajtható, konkrétan meghatározza a végrehajtás objektív és szubjektív feltételeit,
c) ha a döntésnek, végrehajtásnak több módja is lehetséges, szükség szerint tartalmazza az alternatívákat,
d) rendelkezik az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsáról,
e) megjelöli a végrehajtásért felelős személyt és a végrehajtás határidejét.
16. A beszámoló
20. § (1) A beszámoló önkormányzati hatáskör gyakorlásáról, a testület valamely határozatának végrehajtásáról, az önkormányzat és szervei tevékenységéről készíthető írásban.
(2) A beszámoló elfogadásáról a testület határozatot hoz.
17. A tájékoztató
21. § (1) A tájékoztató olyan információk testület elé terjesztését jelenti, amelyek önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá.
(2) A tájékoztató elfogadásáról a testület határozatot hoz.
18. Indítvány, módosító vagy kiegészítő javaslat
22. § (1) Bármely képviselő – a 14. § (6) bekezdés figyelembevételével – indítványban kezdeményezheti rendelet megalkotásának vagy határozat meghozatalának előkészítését. Az indítvány tartalmazza a javasolt döntés főbb elemeit.
(2) A napirendi ponthoz kapcsolódóan benyújtható indítvány a módosító vagy kiegészítő javaslat és a bizottsági vélemény.
23. § (1) Az előterjesztéssel kapcsolatban az előterjesztő, a polgármester, a képviselő, a képviselő-testület bizottsága, a nemzetiségi önkormányzat elnöke, a jegyző szóban vagy írásban módosító vagy kiegészítő javaslattal élhet. A javaslatot indokolással kell ellátni. A javaslatról, amennyiben az előterjesztő azt felvállalja, külön szavazni nem kell, az a döntés tervezetének részévé válik.
(2) A törvényességi vizsgálatra tekintettel az írásbeli javaslatot legkésőbb az ülést megelőző napig, szóbeli javaslatot a vita bezárásáig lehet előterjeszteni.
(3) Ha a javaslat az önkormányzat költségvetési kiadásának növelését vagy bevételének csökkentését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is (fedezet megjelölése).
(4) A javaslatnak a tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lenni. A nem szabályszerű javaslatot a polgármester visszautasíthatja.
(5) Rendelet-tervezet vonatkozásában képviselő-testületi ülésen javaslatot csak az előterjesztő tehet.
19. A sürgősségi indítvány
24. § (1) A képviselő-testület ülésének összehívása után keletkezett ügyekben sürgősségi indítványt terjeszthet elő a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, a képviselők több, mint fele, nemzetiségi önkormányzati elnök.
(2) Sürgősségi indítvány minden olyan előterjesztés, mely az ülés meghívójában nem szerepel, vagy az nem a a 14. § (6) bekezdése szerinti határidőben került kiküldésre. A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a képviselő‑testület vita nélkül, a napirend elfogadásával határoz. A sürgősségi indítványt a képviselő-testület a meghívóban közölt napirendi pontok előtt tárgyalja, kivéve, ha a napirend elfogadásakor képviselő-testület másként dönt.
(3) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha az
a) előterjesztés benyújtásának elmaradása mulasztásos jogszabálysértést eredményezne,
b) a Képviselő-testület által megállapított határidő elmulasztását eredményezné,
c) önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be, vagy
d) pályázat benyújtása, elbírálása, véleményezése vagy a projekt eredményes megvalósítása miatt indokolt.
(4) Sürgősségi indítvánnyal új rendelet tervezete csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget magasabb szintű jogszabály írja elő olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másképp nem teljesíthető.
(5) A sürgősségi indítványnak tartalmaznia kell az előterjesztés sürgősséggel történő tárgyalásának indokát.
(6) A sürgősségi indítvány napirendre vételéhez szükséges a szakmai és törvényességi vizsgálat lefolytatása.
20. A képviselő-testület tanácskozásának rendje
25. § (1) Az ülésvezető a képviselő-testületi ülés vezetése során
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívása az e rendeletben foglaltak szerint történt-e,
b) megállapítja az ülés határozatképességét.
(2) A polgármester a képviselő-testületi ülésen
a) tájékoztatást, jelentést ad a lejárt határidejű döntések végrehajtásáról,
b) tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,
c) beszámol az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
(3) Az ülésvezető az (1) bekezdésben foglaltakat követően előterjeszti a napirendi javaslatot – ennek keretében, ha szükséges, bejelenti a zárt ülés tartását, a sürgősségi indítványt – amelyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz. A meghívóban szereplő, de a polgármester által napirendre venni nem javasolt előterjesztések napirendre vételéről a képviselő-testület a napirendről szóló döntésében határoz.
(4) A napirend elfogadásakor – vagy azt követően, amennyiben a zárt ülés elrendelésére vonatkozó javaslat később merül fel – a képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontban foglalt ügyben külön határozatot hoz.
(5) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján dönt az előző képviselő-testületi ülés óta eltelt időszakban végzett munkáról, valamint fontosabb eseményekről szóló tájékoztatóról.
(6) Az átruházott hatáskörök további gyakorlóinak – bizottságok esetében a bizottságok elnökeinek – előterjesztése alapján dönt a képviselő-testület az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló beszámolók elfogadásáról.
21. A felszólalás
26. § (1) A képviselő-testület ülésén a polgármester felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal jelenlévőnek is.
(2) A felszólalás lehet
a) hozzászólás vagy
b) kérdés.
27. § (1) A hozzászólás lehet felvetés, észrevétel vagy javaslat, mely az adott napirendhez kapcsolódik.
(2) A napirendi pont tárgyalását szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő, a tárgyban meghívott szakértő jogosult.
(3) A napirendi ponthoz való hozzászólásra a polgármesternél kell jelentkezni. A hozzászólók sorrendjét – a jelentkezők sorrendjében – a polgármester határozza meg. A polgármester elsőbbséggel adja meg a szót az előterjesztőnek.
(4) Az egyebek napirendi pontban a tanácskozási joggal rendelkezőnek egy téma felvetésekor 5 perc időtartamban van lehetősége kifejteni azt, melyhez a többi tanácskozási joggal rendelkező is hozzászólhat két alkalommal 2 percben.
28. § (1) A kérdés lehet tudakozódás, információszerzés, melyben a képviselő rákérdez a napirendi pontban szereplő ügyre, az önkormányzat működésére, eljárási rendjére.
(2) Kérdést - amennyiben az érinti a tárgyalt napirendi pontot, vagy ügyrendhez kapcsolódik - bármely képviselő, bármikor feltehet maximum fél perc időtartamban.
(3) A kérdést - amennyiben az nem érinti tárgyalt napirendi pontot - az egyebek napirendi pont keretében lehet a kérdezetthez előterjeszteni.
(4) A kérdezett a testületi ülésen szóban, a (3) bekezdés szerinti esetben az ülésen szóban, de legkésőbb 30 napon belül írásban köteles válaszolni.
29. § Az ülésvezető– a napirendi pont tárgyalása közben, határozathozatal során vagy két napirend között – egy-egy alkalommal tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet időtartama maximum 30 perc lehet.
30. § (1) Az ülésvezető az egyes előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, javasolhatja egyes napirendi pontok összevont tárgyalását.
(2) A vita megkezdése előtt az ülés vezetője a saját, a bizottsági elnök a bizottság állásfoglalását legfeljebb kettő perc időtartamban ismertetni jogosult, szólásra az ülés vezetőjénél kell jelentkezni.
(3) A hozzászólások sorrendjét az ülésvezető határozza meg.
(4) Az ülésvezető a hozzászólásokra az ülés vezetésének átadása nélkül is jogosult reagálni, válaszolni.
(5) A vitában a képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb kétszer szólhat hozzá. A hozzászólás ideje legfeljebb öt perc.
(6) A döntéshozatal előtt az előterjesztő bármikor időkeret nélkül hozzászólhat.
(7) Az ülésen a tanácskozási joggal meghívottak a tevékenységi körüket érintő előterjesztések kapcsán felszólalhatnak, legfeljebb kettő perc időtartamban.
(8) Bármikor szót kérhet
a) az előterjesztő,
b) a képviselő,
c) a jegyző, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
22. Az előterjesztés
31. § (1) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő szóban vagy írásban kiegészítheti, ha azt az előterjesztés kiküldése és a képviselő-testületi ülés közötti időszakban bekövetkezett változások indokolják. A döntéstervezet kiegészítésének van helye, ha az nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről indokolt lett volna.
(2) Az írásbeli előterjesztést az előterjesztő szóban vagy írásban kijavíthatja, ha névcsere, hibás névírás, szám vagy számítási hiba vagy más hasonló elírás történt az előterjesztésben, a döntéstervezetben.
(3) Az előterjesztést az előterjesztő legkésőbb a határozathozatalt megelőzően visszavonhatja, ez esetben a képviselő-testület külön, egyszerű szótöbbséggel határoz az előterjesztés napirendről történő levételéről. Amennyiben az előterjesztő az előterjesztést nem vonja vissza, de a visszavonást az ülésvezető indokoltnak tartja, határozathozatal előtt ő is javasolhatja a képviselő-testületnek a napirendről levételt, mely erről külön, egyszerű szótöbbséggel dönt.
32. § A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének, ha a döntése, működése jogszabálysértő, különösen, ha az előterjesztés nem az e rendeletben foglaltak szerint került előkészítésre vagy előterjesztésre, valamint, ha az előterjesztéssel kapcsolatban törvényességi észrevétele van.
23. Rendfenntartás
33. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az ülés vezetője felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, kétszeri eredménytelen felszólítás után a felszólalótól megvonhatja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanazon az ülésen ugyanabban az ügyben már nem szólalhat fel újra.
(2) A hozzászólásokat követően az ülés vezetője a vitát – e döntése tényleges kimondásával – lezárja, szükség szerint összefoglalja a vita lényegét, kitér az előterjesztéstől eltérő véleményekre, a döntési javaslatot érintő valamennyi módosításra.
(3) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülésvezető feladata, az ülésvezető rend fenntartása iránt tett intézkedése mindenkire nézve kötelező.
(4) A képviselő-testület ülésén résztvevő és valamennyi jelenlévő személy – az (5) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények mellett – köteles az ülés méltóságát tiszteletben tartani, így különösen tartózkodni
a) az étel- vagy italfogyasztástól, ide nem értve a víz és tea fogyasztását, valamint az orvosilag indokolt étel- és italfogyasztást,
b) az üléshez, a tárgyalt napirendhez nem illő, az ülés rendjét zavaró magánbeszélgetések folytatásától,
c) mobiltelefon vagy egyéb kommunikációs eszköznek az ülés rendjét vagy az ülésen résztvevőket zavaró használatától,
d) az üléshez, a tárgyalt napirendhez nem tartozó on- vagy offline sajtót-, social media -termékek, egyéb nyomtatványok olvasásától.
(5) Az ülésvezető
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, továbbá, ha a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
b) rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
c) rendreutasítja – képviselő esetében a széksértés jogkövetkezményeire figyelmeztetéssel rendreutasítja – azt a felszólalót, aki a felszólalás során a képviselő-testület tekintélyét vagy valamely képviselőt sértő kifejezést használ,
d) figyelmezteti az ülésen résztvevőt vagy jelenlévőt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, vagy magatartása a (4) bekezdésben foglaltakba ütközik,
e) megvonhatja a szót attól, aki a fentiekben írt rendzavaró magatartást megismétli,
f) a képviselő kivételével, ismételt rendzavarás esetén az ülésterem elhagyására hívhatja fel, ennek eredménytelensége esetén kivezettetheti az illető személyt.
(6) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülés vezetője az ülést félbeszakíthatja vagy elhagyja az ülésvezetői széket, az ülés ezzel félbeszakad, és csak akkor folytatódik, ha az ülés vezetője ismét összehívja.
(7) Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
24. A szavazás rendje
34. § (1) Az ülésvezető a napirend során előterjesztett és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.
(2) A képviselő-testület a szavazás során először a módosító és kiegészítő javaslatokról, majd a rendelet-tervezet vagy határozat egészéről dönt.
(3) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A szavazatok összeszámlálásáról az ülésvezető gondoskodik.
(4) A szavazás során az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott döntési javaslatokat egyenként megszavaztatja, előbb a módosító és kiegészítő, majd az eredeti – vagy az előterjesztő által tett vagy befogadott módosítási javaslatokkal módosított – javaslatok felett kell dönteni. Szavazni az „igen”, „nem” és a „tartózkodom” formában lehetséges.
(5) A szavazás eredményének megállapítása után az ülés vezetője kihirdeti a döntést.
(6) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és valamelyik képviselő kéri, a polgármester köteles a szavazást egy alkalommal megismételtetni.
(7) A képviselő kérheti szavazatának név szerinti rögzítését a jegyzőkönyvben.
35. § Minősített többség szükséges a Mötv.-ben meghatározottakon túl
a) a gazdasági program elfogadásához,
b) a hitelfelvételhez, kezességvállaláshoz,
c) a gazdasági társaság alapításához, gazdasági társaságba történő belépéshez, gazdasági társaság üzletrészének átruházásához, a gazdasági társaság megszüntetésének kezdeményezéséhez, továbbá a gazdasági társaság megszüntetéséhez, valamint amennyiben törvény vagy a társasági szerződés, alapító okirat a döntéshez minősített többséget ír elő,
d) vagyontárgy elidegenítéséhez, megszerzéséhez, megterheléséhez, pályázati felhívás jóváhagyásához, ha az értékesített, továbbá az értékesíteni, megszerezni, megterhelni kívánt vagyontárgy forgalmi értéke a bruttó tizenötmillió forintot meghaladja,
e) idegen vagyonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek vállalása esetén értékhatár nélkül,
f) önkormányzati kitüntető cím és elismerés adományozásához vagy megvonásához,
g) a széksértés tényének megállapításához, a széksértés elkövetése miatt bírság kiszabásához,
h) amilyen ügyben ez a rendelet így rendelkezik.
36. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 48. § (4) bekezdése alapján a polgármester vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(2) A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket a Pénzügyi Bizottság jelen lévő képviselő tagjai látják el. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a képviselő-testület a feladat ellátásra az ülés vezetőjének javaslatára – nyílt szavazással – háromfős szavazatszámláló bizottságot választ.
(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke vagy helyiség és urna igénybevételével történik. A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja és külön jegyzőkönyvbe foglalja a szavazás eredményét, amelyről képviselő-testületnek beszámol.
37. § (1) Név szerinti szavazást lehet tartani, ha a polgármester ezt indítványozza, és a képviselő-testület a név szerinti szavazást egyszerű többséggel elrendeli.
(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők felállva „igen”, „nem” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – a névsorral együtt – átadja a polgármesternek, aki azt kihirdeti. A szavazás eredményét is tartalmazó névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(3) Ügyrendi kérdésről név szerinti szavazást tartani nem lehet. Szavazás közben a szavazatot nem kell és nem lehet indokolni.
25. A Képviselő-testületi döntés
38. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal, zárójelben az ülés dátumával, valamint a döntés tartalmára utaló tömör címmel kell ellátni.
(2) A képviselő-testület határozatának megjelölése: [sorszám]/[év]. ([hónap]. [nap].) KT határozat a [cím]-ról/ről. A zárójelben szereplő „([hónap].[nap].)” megjelölés a határozathozatal dátumát tartalmazza, a sorszámot és a napot arab sorszámmal, a hónapot római sorszámmal kell megjelölni.
(3) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtás határidejét.
(4) A képviselő-testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.
(5) A határozatokat a képviselő-testületi ülést követő három munkanapon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek.
(6) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott végzésének megjelölése: [sorszám]/[év]. ([hónap]. [nap].) KT végzés a [cím]-ról/ről. A végzésre egyebekben a határozatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(7) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt
a) a napirend elfogadásáról,
b) az ügyrendi kérdésekről,
c) titkos szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság létrehozásáról,
d) a kizárásról és
e) a szavazás módjának meghatározásáról
39. § (1) Az önkormányzati rendelet-tervezet szakmai-jogi előkészítése a jegyző feladata, ennek során többek között
a) elosztja a munkát a közreműködők között,
b) biztosítja a rendelet-tervezet bizottsági véleményeztetését és gondoskodik az észrevételek feldolgozásáról,
c) részt vesz a rendelet-tervezet képviselő-testület előtti megvitatásában.
(2) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület és annak állandó bizottságai – szükség esetén – külső szakértőt is felkérhetnek.
(3) A rendelet-tervezethez kapcsolódó képviselői, bizottsági, módosító indítványt írásban lehet benyújtani a polgármesternél vagy a jegyzőnél. Módosító indítvány legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 16:00 óráig, írásban nyújtható be.
(4) A képviselő-testület által elfogadott önkormányzati rendelet kihirdetése az njt.hu oldalon, illetve az önkormányzat hivatalos honlapján történik.
(5) Az önkormányzati rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, a nyilvántartásért és annak tartalmáért a jegyző felelős.
26. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
40. § (1) A nyílt és zárt ülés jegyzőkönyvét 1 irattári példányban kell készíteni.
(2) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza
a) szükség esetén a polgármester intézkedéseit és
b) az ülésen történt fontosabb eseményeket.
(3) A képviselő-testület bármely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvben rögzíteni. Az érintett képviselő a vita lezárását megelőzően dönthet arról, hogy véleményét, hozzászólását szó szerint vegyék jegyzőkönyvbe.
(4) A jegyzőkönyv mellékletét képezi
a) a meghívó,
b) jelenléti ív,
c) írásos előterjesztés,
d) képviselői indítvány,
e) a képviselő írásban benyújtott hozzászólása,
f) a jegyző döntése alapján annak törvényességi észrevétele,
g) a névszerinti szavazásról készült névsor,
h) titkos szavazási jegyzőkönyv egy példánya és
i) a megalkotott rendelet.
41. § (1) Az Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia.
(2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a Képviselő-testület titkos iratként kezeli.
(3) A zárt ülés testületi anyagát csak az előterjesztés készítője és a képviselő-testület zárt ülésén részvételi joggal rendelkező személy jogosult megismerni. Az annak megismerésére jogosult személy köteles úgy kezelni, hogy annak tartalmáról illetéktelen személynek nem adhat felvilágosítást. A polgármester figyelmezteti a zárt ülés résztvevőit az ügyben elhangzott információk bizalmas kezelésére, az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.
27. Az önkormányzati képviselő
42. § A képviselő
a) olyan magatartást tanúsít, amely méltóvá teszi képviselői tevékenységre, a választók bizalmára,
b) döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza meg, szavazatát megindokolni nem köteles, őt szavazata, véleménye miatt hátrány nem érheti,
c) jogainak védelem érdekében a polgármesterhez, a képviselő-testülethez fordulhat,
d) az e rendeletben foglaltak szerint kérheti hozzászólásának vagy a hozzászólásához kapcsolódó napirendi pontnál elhangzott hozzászólások szó szerinti jegyzőkönyvezését,
e) felkérés alapján részt vesz a képviselő-testületi ülések, előterjesztések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
f) külön önkormányzati rendeletben meghatározottak alapján tiszteletdíjra jogosult,
g) legkésőbb a képviselő-testületi vagy bizottsági ülés kezdete előtt egy órával bejelenteni, ha az ülésen történő részvétele akadályozott.
28. A széksértés
43. § (1) Az a képviselő vagy nem képviselő bizottsági tag, aki a képviselő-testület, a bizottság ülésének, a közmeghallgatásnak a méltóságát magatartásával sérti, továbbá a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén a képviselő-testület, a bizottság tagjait sértő kifejezésekkel illeti, széksértést követ el. Széksértést követ el továbbá az a képviselő vagy nem képviselő bizottsági tag is, aki fenti magatartást a képviselő-testületi vagy bizottsági ülésen kívül valósítja meg.
(2) A széksértés tényét, bármely képviselő indítványára a képviselő-testület vita nélkül, minősített szótöbbséggel állapítja meg.
(3) A nem képviselő bizottsági tag széksértése esetén a képviselő-testület a széksértést elkövető bizottsági tag megbízását visszavonhatja.
(4) A széksértést elkövető személy ötezertől harmincezer forintig terjedő bírsággal sújtható. Amennyiben a képviselő-testületi ülésen széksértést elkövető bántó kijelentését rögtön visszavonja, továbbá a sértettet, a képviselő-testületet, a bizottságot megköveti, a képviselő-testület eltekinthet a bírság kiszabásától.
(5) A bírság összegéről a polgármester indítványára a képviselő-testület vita nélkül, minősített szótöbbséggel dönt. A széksértés tényének, valamint a bírság összegének megállapításáról szóló határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.
(6) A bírság összegét nyolc naptári napon belül kell befizetni vagy átutalni az önkormányzat költségvetési elszámolási számlája javára. A bírság befizetésének elmaradása esetén a képviselő, nem képviselő bizottsági tag tiszteletdíját a következő folyósításkor a bírság összegével csökkenteni kell.
44. § (1) Az a képviselő, aki tizenkét hónap átlagában a rendes képviselő-testületi vagy a rendes bizottsági ülések legalább egyharmadán nem jelenik meg – amennyiben a képviselő mandátuma a törvény erejénél fogva nem szűnik meg –, vagy ugyan az ülésen megjelenik, azonban az ülésről, annak lezárását megelőzően eltávozik, annak a tiszteletdíja a képviselő-testület döntését követő hónaptól számított legfeljebb tizenkét hónapra legalább ötven százalékkal csökkenthető. A mulasztások tekintetében a képviselő-testületi és a bizottsági üléseken való részvétel elmulasztása külön-külön vizsgálandó és értékelendő.
(2) Az a képviselő, aki az Mötv. 32. § (2) bekezdés j)-k) pontjaiban meghatározott kötelezettségeit megszegi, annak a tiszteletdíja a képviselő-testület döntését követő hónaptól számított legfeljebb tizenkét hónapra megvonható.
(3) Az a képviselő, aki az Mötv.-ben meghatározott, az (1)–(2) bekezdés hatálya alá nem tartozó más kötelezettségeit megszegi, annak a tiszteletdíja a képviselő-testület döntését követő hónaptól számított legfeljebb tizenkét hónapra, a jogsértés képviselő-testület által mérlegelt súlyától függően legalább huszonöt, legfeljebb hetvenöt százalékkal csökkenthető.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott döntés meghozatalát bármely képviselő, a bizottság vagy a polgármester – bizonyítékai megjelölésével – indítványozhatja, a képviselő-testület döntésének meghozatalához minősített többség szükséges.
(5) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt ügyekben érintett képviselőt – írásban vagy szóban, az ülésen – megilleti a nyilatkozattétel joga. A képviselő-testület megfelelő gondossággal mérlegelni köteles, hogy a mulasztás milyen okra vezethető vissza, felróhatóság hiányában az (1)–(3) bekezdésben rögzített jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak, ebben az esetben a képviselő-testület az indítványt köteles elutasítani.
29. Személyes érintettség
45. § (1) Nem kell a kizárásról dönteni, ha az érintett képviselő bejelenti, hogy nem vesz részt a szavazásban.
(2) A képviselő személyes érintettsége bejelentésének elmulasztása esetén
a) a képviselő-testület az érintett döntését megváltoztathatja, hatályon kívül helyezheti,
b) felróhatóság esetén az érintett képviselő tiszteletdíját, az eset összeg körülményének mérlegelésével a képviselő-testület döntését követő hónapra az általa meghatározott arányban csökkentheti, vagy teljes egészében megvonhatja,
c) törvényben meghatározott jogkövetkezmény iránti intézkedést kezdeményez.
30. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség, a vagyonnyilatkozatok kezelése
46. § (1) A vagyonnyilatkozatot a képviselő és a polgármester, a bizottság nem képviselő tagja (továbbiakban: képviselő) és hozzátartozóik két példányban kötelesek elkészíteni. A vagyonnyilatkozat valamennyi oldalát köteles annak kitöltője aláírni, illetve valamennyi oldalára rávezetni a vagyonnyilatkozat készítésének dátumát. A hozzátartozói vagyonnyilatkozatokat a képviselő, illetve a polgármester is aláírja.
(2) Az Mötv. 39. § (3) bekezdése szerinti bizottságnak a Pénzügyi Bizottságot kell tekinteni.
(3) A vagyonnyilatkozat tételre köteles képviselő nyilatkozat kitöltésével jelzi a (2) bekezdésben kijelölt bizottság felé, hogy hány vele közös háztartásban élő személyt érint a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség.
(4) A vagyonnyilatkozatot a képviselő határidőben visszajuttatja a jegyzőnek, aki a (2) bekezdésben kijelölt bizottság elnökének felhatalmazása alapján átveszi a képviselői nyilatkozatokat, és ezzel egyidejűleg átadja a képviselő számára a megfelelő számú vagyonnyilatkozat kitöltésére alkalmas nyomtatványt.
(5) A kitöltött vagyonnyilatkozatot a képviselő átadja a jegyzőnek, aki a (2) bekezdésben kijelölt bizottság elnökének felhatalmazása alapján a vagyonnyilatkozatok átvételét külön nyomtatványon, írásban igazolja a képviselő számára, továbbá a képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozatát tartalmazó borítékot a polgármesteri hivatal pecsétjével látja el, oly módon, hogy annak megsérülése nélkül az ne legyen felnyitható.
(6) A képviselői vagyonnyilatkozatok leadásáról a jegyző nyilvántartást vezet. A vagyonnyilatkozatok leadásáról készült nyilvántartás a nyilatkozatot adó képviselő nevét és a vagyonnyilatkozat átadásának időpontját tartalmazza.
(7) Az átadott vagyonnyilatkozatok biztonságos őrzéséről a (2) bekezdésben kijelölt bizottság gondoskodik, a polgármesteri hivatalban elhelyezett tűzbiztos lemezszekrényben, amelynek kulcsát a jegyző őrzi.
(8) A képviselő-testület alakuló ülését követően a megszűnt mandátumú képviselők és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát a jegyző a (2) bekezdésben kijelölt bizottság elnökének felhatalmazása alapján visszaadja a vagyonnyilatkozat tételre köteles képviselő részére az átvételt rögzítő igazolás ellenében. Azon megszűnt mandátumú képviselők vagyonnyilatkozatait, amelyeket az arra jogosultak nem vesznek át haladéktalanul meg kell semmisíteni.
31. A képviselő-testület bizottságai
47. § (1) A bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a képviselő-testület tevékenységét, munkájának eredményességét.
(2) Az állandó bizottságok létszáma bizottságonként három fő, ebből három fő bizottsági tag képviselő.
(3) A bizottság feladata
a) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése,
b) a képviselő-testület munkatervéhez javaslattétel,
c) valamely előterjesztés sürgős tárgyalásának kezdeményezése,
d) bizottsági vélemény meghozása,
e) a képviselő-testületi döntések végrehajtásának ellenőrzése,
f) a feladatkörébe utalt előterjesztések elkészítése és benyújtása,
g) mindazon hatásköröknek az ellátása, melyeket törvény vagy a képviselő-testület a bizottság hatáskörébe utal.
(4) A képviselő-testület az állandó bizottságnak eseti feladatot is megállapíthat.
(5) Egy képviselő több bizottság tagjának is megválasztható, elnöki tisztséget azonban csak egy állandó bizottságban tölthet be.
(6) A bizottságok működésük részletes szabályait ügyrendjükben maguk állapítják meg.
(7) A bizottság döntéseit a bizottság elnöke, akadályoztatása, távolléte esetén a bizottság ügyrendjében megnevezett bizottsági képviselő tag kiadmányozza.
(8) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottság a Pénzügyi Bizottság.
(9) A Pénzügyi Bizottság
a) látja el a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát,
b) folytatja le a személyes érintettség bejelentését elmulasztott képviselő ügyének előzetes vizsgálati eljárását,
c) veszi át és kezeli az Mötv. 37. § (1) bekezdésében meghatározott nyilatkozatokat.
(10) A képviselő-testület a bizottsági tagoknak és elnöknek külön rendeletben meghatározott tiszteletdíjat állapíthat meg.
48. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke – akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, annak távollétében a legidősebb bizottsági tag – hívja össze és vezeti.
(2) A bizottsági üléseken az előzetesen kiküldött javaslatokhoz képest elfogadott módosító indítványokat a képviselők a rendes testületi ülésen kapják meg.
32. Az ideiglenes bizottság
49. § (1) A Képviselő-testület esetenkénti feladatokra, azok ellátásának időtartamára ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat e bizottságra megfelelően alkalmazni kell.
(2) Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a Képviselő-testület a bizottság felállításakor határozza meg. Ideiglenes bizottság tagja csak képviselő lehet.
33. A polgármester
50. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(2) A polgármester az Mötv-ben meghatározott feladatokon túl
a) segíti a képviselő-testület tagjának testületi és bizottsági munkáját,
b) kapcsolatot tart a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel
c) fogadóórát tart,
d) nyilatkozik a sajtónak,
e) együttműködik más önkormányzati és államigazgatási szervekkel, kapcsolatot tart más település önkormányzataival,
f) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait,
g) fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit,
h) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben.
(3) A megválasztott polgármester illetményére az alakuló ülésen a korelnök, az alpolgármester illetményére megválasztásakor a polgármester tesz javaslatot.
(4) A polgármester képviselő-testület által jóváhagyott szabadságütemezésétől való eltérés törvény által előírt bejelentését képviselő-testületi előterjesztés formájában teszi meg, azt a képviselő-testület a személyi ügyek között tárgyalja, és az előterjesztés határozati javaslatáról vita nélkül határoz.
(5) A 47. §-ban előírtakat a polgármester vagyonnyilatkozata tekintetében is alkalmazni kell.
34. Az alpolgármester
51. § (1) A képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester havonta egyszer, hét nappal előre meghirdetett napon fogadóórát tarthat.
35. A jegyző
52. § (1) A jegyző a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket.
(2) A jegyző tartós akadályoztatása esetére, de legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester által, a jegyző javaslatára írásban ezzel megbízott, a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő –, a polgármesteri hivatal állományába tartozó köztisztviselő bízható meg a jegyzői feladatok ellátásával.
36. A polgármesteri hivatal
53. § (1) A képviselő-testület és Csávoly Községi Önkormányzat Képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése szerinti szervének elnevezése: Felsőszentiváni Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: polgármesteri hivatal). A polgármesteri hivatal székhelye és hivatalos honlapja megegyezik Felsőszentiván Községi Önkormányzat székhelyével és hivatalos honlapjával, míg a polgármesteri hivatal kirendeltsége és hivatalos honlapja megegyezik Csávoly Községi Önkormányzat székhelyével és hivatalos honlapjával.
(2) A polgármesteri hivatal belső szervezeti felépítését annak – a képviselő-testületek által elfogadott – szervezeti és működési szabályzata határozza meg. A hivatal közszolgálati tisztviselői és egyéb dolgozói beosztásukat tekintve valamely a hivatal állományába tartoznak vagy – kivételesen – referensi státuszban állnak és valamely tisztségviselő közvetlen alárendeltségébe tartoznak.
(3) A jegyző az önkormányzat és az önkormányzati költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló jogszabályokban előírt feladatait az önkormányzattal polgári jogi jogviszonyban álló külső szervezet útján látja el.
54. § A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjét, valamint ügyfélfogadási rendjét – az Mötv. 67. § d) pontja figyelembevételével – a képviselő-testület határozattal fogadja el.
37. Együttműködés a nemzetiségi önkormányzatokkal
55. § (1) A nemzetiségi önkormányzatok a képviselő-testület vagy szervei a hatáskörébe tartozó, a nemzetiséget érintő ügyekben a polgármesternél kezdeményezhetik a képviselő-testület vagy szerve döntését, ezen ügyekről tájékoztatást, felvilágosítást kérhetnek, továbbá a képviselő-testület vagy szerve részére a polgármester útján döntés meghozatalára vonatkozó javaslatot tehetnek.
(2) A nemzetiségi önkormányzatokkal történő együttműködés során az önkormányzati döntéshez előírt, a nemzetiségi önkormányzatot megillető véleményezési és egyetértési jog gyakorlásához, teljesítéséhez kapcsolódó önkormányzati feladatokat a polgármester, valamint a polgármesteri hivatal útján a jegyző látja el.
56. § (1) Az önkormányzat a jegyző és a polgármesteri hivatal útján a települési nemzetiségi önkormányzatokkal megkötött együttműködési megállapodásokban rögzített feltételek alapján
a) a nemzetiségi önkormányzatok munkájának megkönnyítése és hatékonyabbá tétele érdekében a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, tisztségviselői, képviselői feladatai ellátásához szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételeket, ennek részeként a megállapodásban meghatározottak szerint ingó- és ingatlanvagyona térítésmentes használatának lehetőségét biztosítja;
b) gondoskodik a nemzetiségi önkormányzat költségvetésének tervezésével, végrehajtásával kapcsolatos feladatok, a gazdálkodással kapcsolatos beszámolási, adatszolgáltatási, valamint az egyéb pénzügyi-gazdálkodási jellegű kötelezettségek végrehajtásáról.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében az önkormányzat, a polgármester, a jegyző, a polgármesteri hivatal a szabályzatok, utasítások és egyéb belső szabályozók hatályát – a nemzetiségi önkormányzattal egyeztetve, annak eltérő sajátosságaira alkalmazottan – szükség szerint kiterjeszti a nemzetiségi önkormányzat működéséhez kapcsolódóan is.
57. § Hatályát veszti a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló Felsőszentiván Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2019 (XII.19..) önkormányzati rendelete.
58. § Ez a rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 10/2024. (XII. 18.) önkormányzati rendelethez
1. Valamennyi bizottság:
2. A bizottság előzetesen állást foglal és véleményez:
2.1. a költségvetésről és zárszámadásról szóló rendelettervezetről
2.2. a bizottság feladatkörét érintő előterjesztésekről, és képviselő-testületi döntésre előkészíti a feladatkörébe tartozó rendelet alkotására és módosítására vonatkozó előterjesztést, egyéb előterjesztést
2.3. a képviselő-testület gazdasági programjáról
3. A bizottság dönt a képviselő-testület által átruházott hatáskörökben
4. A bizottság ellenőrzi: határozatainak és a feladatkörét érintő képviselő-testületi határozatoknak a végrehajtását
5. A bizottság kapcsolatot tart: a feladatkörét érintő szakterületen működő intézményekkel és a lakossági önszerveződő közösségekkel, továbbá a polgármesterrel, jegyzővel, a polgármesteri hivatal szakterületén működő dolgozóival
6. A PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG átruházott hatáskörben döntést hoz:
6.1. az önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint a civil és egyéb szervezetek részére pályázati kiírásról, ezek támogatásáról
6.2. tárgyév november 30. napjáig a nem lakás célú helyiségeknek a következő naptári év január 1. napjától hatályos bérleti díjának mértékéről
6.3. ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, gazdasági társaságok részére nyújtott önkormányzati költségvetési támogatás felhasználásáról készített szakmai beszámoló elfogadásáról, ha a támogatás, célja alapján a Pénzügyi Bizottság feladat-és hatáskörét érinti
6.4. ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a gazdasági társaságok részére nyújtott önkormányzati költségvetési támogatás felhasználásáról készített pénzügyi beszámoló elfogadásáról
6.5. Az ingyenes használó kérelme alapján, az ingyenes használatába adott ingatlanon általa tervezett 1 millió forintot meg nem haladó bekerülési értékű építési beruházáshoz való hozzájárulásról
6.6. a behajthatatlannak nem minősülő követelés egy részéről 500 E forintot meghaladó, de 1 000 E forint értékhatárig jogosult lemondani, amennyiben a teljes követelés behajtására irányuló eljárás nyilvánvalóan nem vezet eredményre, de a követelésről részleges lemondás várhatóan a fennmaradó követelés behajtásának eredményességéhez vezethet
6.7. üres álláshelyek zárolásának feloldásáról
6.8. a nevelési, művelődési, ifjúsági tevékenységgel foglalkozó intézmények szabályzatainak, továbbképzési, beiskolázási terveinek jóváhagyásáról
6.9. az óvoda és a bölcsőde heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról, óvodába, bölcsődébe történő beiratkozás időpontjának meghatározásáról
6.10. szakmai ellenőrzést - szakértő bevonásával - folytat az önkormányzati fenntartású intézményekben
6.11. a képviselő-testület által meghatározott ösztöndíjkeret terhére a Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíjpályázatra pályázók pályázatainak elbírálásáról
7. a Pénzügyi Bizottság véleményezi
7.1. az önkormányzati beruházásokat előkészítő terveket, döntéseket, pályázati kiírásokat, a területfejlesztési és központi alapokra benyújtandó pályázatokat
7.2. a vagyonrendeletben szabályozott vagyonnal való rendelkezési, tulajdonosi jogok gyakorlását
7.3. a község infrastrukturális ellátását biztosító szolgáltató szervezetek fejlesztési programjait, terveit
7.4. valamennyi, a képviselő-testület által tárgyalandó, a Pénzügyi Bizottság feladat-és hatáskörét érintő község- és gazdaságfejlesztési, pénzügyi tárgyú előterjesztést és koncepciót, így különösen az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves, éves beszámolót, a településfejlesztési koncepciót
7.5. műalkotás, egyéb alkotás nyilvános helyen történő elhelyezésével, áthelyezésével, eltávolításával kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztést
7.6. helyi adó megállapítását, módosítását
7.7. gazdasági társaság alapítását, meglévő társaság üzletrészének megvásárlását vagy eladását, törzstőke emelését, önkormányzati vagyon apportálását, önkormányzati vagyon átminősítését
7.8. a tárgyévet megelőző év maradványait
7.9. árak és díjak megállapítását
7.10. a helyi közúti forgalomszervezési feladatokat
7.11. foglalkozik a munkaerőhelyzet kérdéseivel és a munkahelyteremtéssel
7.12. szervezi, segíti, értékeli és figyelemmel kíséri a vállalkozók helyzetét, továbbá részt vesz az ez irányú tervek elkészítésében, feladatok koordinálásában
7.13. részt vesz a környezetvédelmi feladatok meghatározásában, ellátásában és koordinálásában
7.14. részt vesz a turizmussal kapcsolatos fejlesztési koncepció készítésében
7.15. részt vesz a település külkapcsolatainak szervezésében
7.16. kezdeményezi és segíti turisztikai kiadványok készíttetését és kiadását
7.17. a forgalmi rend meghatározását
7.18. tűzbiztonsággal kapcsolatos feladatokat
7.19. egyéb közlekedési feladatokat, melyeket jogszabály önkormányzatok feladat-, illetve hatáskörébe utal
7.20. a közutak kezelésével kapcsolatos feladatokat
7.21. a helyi utak forgalmával, fenntartásával, közúti jelzésekkel való ellátásához kapcsolódó feladatokat
7.22. településrendezési, településfejlesztési tervet,
7.23. a település kommunális, infrastrukturális fejlesztésének meghatározását, a szolgáltatások ellenőrzését,
7.24. az épített és a természeti értékek helyi védelmével kapcsolatosan, a védetté nyilvánítást
7.25. a nevelési, közművelődési, közgyűjteményi intézmények alapítását, átszervezését vagy megszüntetését
7.26. a települési közművelődési, közgyűjteményi intézmények helyzetéről szóló szakmai beszámolókat, programokat, koncepciókat
7.27. nevelést, közművelődést, közgyűjteményeket, érintő pénzügyi, gazdasági, vagyonjogi kérdéseket
7.28. nevelési, közművelődési, közgyűjteményi intézmények vezetőinek kinevezésére irányuló javaslatokat
7.29. a nevelési, közművelődési, közgyűjteményi intézmények fejlesztési terveit
7.30. a nevelési, közművelődési, közgyűjteményi intézmények névválasztásával, elnevezésével kapcsolatos kérdéseket
7.31. az ifjúság helyzetét érintő, befolyásoló intézkedések kezdeményezésével és működésük támogatásával kapcsolatos feladatok
7.32. a nevelési, közművelődési, közgyűjteményi ingatlanok hasznosításával kapcsolatos olyan jellegű kérdések, melyekről az intézmények alapító okiratai nem rendelkeznek
7.33. a sportot és a civil szerveződéseket érintő pénzügyi, gazdasági, vagyonjogi kérdéseket
7.34. a település sportéletét, helyzetét érintő, befolyásoló intézkedéseket
7.35. a sportcélú ingatlanok hasznosításával kapcsolatos olyan jellegű kérdéseket, melyekről az intézmények alapító okiratai nem rendelkeznek
7.36. a nemzetiségek helyzetét érintő, befolyásoló intézkedéseket
7.37. véleményezi a kitüntetésekre benyújtott javaslatokat
7.38. véleményezi az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát, annak módosítását
7.39. vizsgálja a képviselők összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyeit
7.40. elvégzi az önkormányzati képviselők, illetve a polgármester, alpolgármester tekintetében az általuk megtett vagyonnyilatkozatok nyilvántartását, kezelését
8. Figyelemmel kíséri:
8.1. a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulására, szükség szerint értékeli az előidéző okokat
8.2. vizsgálja az esetleges hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát
9. Ellenőrzi:
9.1. az önkormányzati intézmények, valamint a polgármesteri hivatal gazdálkodását és pénzügyeit
9.2. az önkormányzat gazdasági, pénzügyi tevékenységét érintő ellenőrzések által készült megállapítások realizálását
9.3. az önkormányzati tulajdon védelmét, hasznosításának körülményeit
9.4. a nevelési, közművelődési, közgyűjteményi intézményeket az önkormányzat megbízása szerint
9.5. a szervezeti és működési szabályzat hatályosulását
9.6. a képviselő-testületi tagok jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését
10. a Pénzügyi Bizottság kezdeményezi
10.1. a község fejlődését elősegítő gazdasági társaságok és egyéb szervezetek támogatási és együttműködési formáinak kialakítását
10.2. ösztönzi és segíti vállalkozás- és szolgáltatás-fejlesztési programok kidolgozását
10.3. a költségvetési szervnél lévő vagyon elvonására javaslatot tehet a képviselő-testületnek, amennyiben az a költségvetési szerv alapító okiratban foglalt feladat ellátásához szükségtelen
10.4. javaslatot tesz, vizsgálatot indít, tájékozódik minden olyan ügyben, amelynek ellátásával a képviselő-testület megbízza
2. melléklet a 10/2024. (XII. 18.) önkormányzati rendelethez
1. Pénzügyi ágazattal kapcsolatos feladat- és hatáskörök
1.1. a beruházás befejezésekor elszámol a beruházásról.
1.2. visszafizeti az elszámolás alapján a központi költségvetést megillető összeget az éves költségvetési beszámolójának a Magyar Államkincstárhoz történő benyújtását követő 15 napon belül,
1.3. megigényli a feladatmutatók szerint járó normatív hozzájárulásokat és támogatásokat
1.4. év közben a MÁK útján a feladatmutató alapján megállapított normatív hozzájárulások és támogatások előirányzatáról vagy annak egy részéről lemondhat, valamint pótlólagos igénylést nyújthat be ezen előirányzatokra,
1.5. a tényleges mutatók alapján a költségvetési évet követően –külön jogszabályban meghatározott időpontig –az igénybevett normatív hozzájárulásokkal és támogatásokkal elszámol,
1.6. intézkedik a számlavezető hitelintézettel kötött szerződésben az azonnali beszedési megbízás teljesülése érdekében, valamint az államháztartásról szóló törvényben szabályozott havi előirányzat-felhasználási terv alapján a fedezet biztosításáról,
1.7. az év végi elszámolást követően a jegyzőkönyv átvételét követő 15 napon belül nyilatkozik, a Magyar Államkincstár megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvről,
1.8. jóváhagyja a költségvetési dokumentáció aláírásával és visszaküldésével a felügyelete alá tartozó költségvetési szerv elemi költségvetését,
1.9. amennyiben az államháztartásról szóló törvény szerinti vizsgálatról, helyszíni vizsgálatról készülő kincstári jegyzőkönyv megállapításaival egyetért, a jegyzőkönyv záradékában a Magyar Államkincstár javaslatát elfogadja, és egyidejűleg a Magyar Államkincstár által jogosulatlannak tartott támogatásról vagy támogatásrészről lemond. Kivételt képez ez alól a cél-és címzett támogatás, amelyeknél a lemondás tekintetében külön jogszabály előírásai az irányadóak,
1.10. az államháztartásról szóló törvényben szabályozott jegyzőkönyv megállapításaira tett észrevételeiben részletesen alá kell támasztania az általa az elszámolás során jelzett mutatószám, illetve a támogatás igénybevételének jogszerűségét,
1.11. amennyiben az államháztartásról szóló törvény alapján a számára biztosított normatív hozzájárulások vagy támogatások előirányzatáról lemond, és ezáltal a központi költségvetés javára visszafizetési kötelezettsége keletkezik, a lemondással egyidejűleg nyilatkozik a Magyar Államkincstár számára arról, hogy a visszafizetési kötelezettségét befizetéssel, vagy a nettó finanszírozás keretében történő elszámolással teljesíti-e,
1.12. ha az önkormányzat visszafizetési kötelezettségét –választása alapján –befizetéssel teljesíti, akkor a Magyar Államkincstár értesítését követő nyolc napon belül megküldi a Magyar Államkincstárnak a visszafizetés teljesítéséről szóló pénzintézeti igazolást,
1.13. az elfogadott költségvetéséről a benyújtást határidőtől számított 30 napon belül az államháztartási információs és mérlegrendszernek megfelelően tájékoztatja a Kormányt,
1.14. módosítja az önkormányzat bevételi és kiadási előirányzatait a működési és a felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, valamint a működési és felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain tervezett előirányzaton felül a tárgyévben meghatározott céllal rendelkezésre bocsájtott bevétel erejéig,
1.15. a kiadási előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre,
1.16. átcsoportosítást hajthat végre az önkormányzat költségvetési kiadásainak kiemelt előirányzatai között,
1.17. abban az esetben, ha év közben feladatot, illetve intézményt helyi önkormányzaton kívüli szervezetnek ad át, vagy kötelező feladatellátása körében átvesz, a feladatmutatókhoz kapcsolódó állami hozzájárulásának előirányzatát módosítja. A módosításra irányuló kérelmét a feladat-, illetve intézményátadás-átvétel megelőző hónap 5. napjáig a szükséges okmányokkal, a Kincstár útján juttatja el a miniszterhez.
2. Igazságügyi ágazattal kapcsolatos feladat- és hatáskörök
2.1. megteszi az önkormányzat vagyonáról szóló önkormányzati rendeletben az önkormányzati vagyon tekintetében a polgármester hatáskörébe utalt tulajdonosi jognyilatkozatokat.
2.2. a polgármester a szerződés meghiúsulását kivéve előzetesen engedélyezi a behajthatatlan követelésről lemondást, amennyiben annak értéke a 100 E forintot meghaladja, valamint a behajthatatlannak nem minősülő követelés egy részéről 500 E forint értékhatárig jogosult lemondani, amennyiben a teljes követelés behajtására irányuló eljárás nyilvánvalóan nem vezet eredményre, de a követelésről részleges lemondás várhatóan a fennmaradó követelés behajtásának eredményességéhez vezethet,
2.3. amennyiben a beruházás befejezése véglegesen meghiúsult, a terven felüli értékcsökkenés elszámolását engedélyezi 3 millió forintig,
2.4. külön közbeszerzési szabályzat alapján ellátja a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos feladat- és hatásköröket.
2.5. dönt az önkormányzat javára bejegyzett jog vagy feljegyzett tény, különösen jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, továbbá telekalakítási és építési tilalom, egyéb építésügyi korlátozás törléséről, amennyiben a teher vagy korlátozás alapjául szolgáló körülmény már nem áll fenn.
3. Munkaügyi ágazattal kapcsolatos feladat- és hatáskörök
3.1. A munkaviszony létesítése, megszüntetése, valamint a fegyelmi és anyagi felelősség megállapítása kivételével minden más munkáltatói jogkört gyakorol az önkormányzat gazdasági társaságának vezető tisztségviselője, önkormányzati intézmények vezetői vonatkozásában,
3.2. engedélyezi az önkormányzati képviselők és nem képviselő bizottsági tagok hivatalos belföldi és külföldi kiküldetését, aláírja az önkormányzati képviselők és nem képviselő bizottsági tagok kiküldetési rendelvényét.
4. Művelődési és köznevelési ágazattal kapcsolatos feladat-és hatáskörök:
5. Közlekedési, hírközlési, környezetvédelmi, vízügyi és területfejlesztési ágazattal kapcsolatos feladat-és hatáskörök:
5.1. gondoskodik a közút tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, továbbá az út síkossága elleni védekezésről,
5.2. együttműködik a közút építésére a közút használatában érdekelt magán-és közjogi személyekkel,
5.3. a helyi közúthálózat tervezett fejlesztését a közlekedési hatósággal egyezteti,
5.4. ha az indokolt, felhívja a helyi tömegközlekedést, közösségi közlekedést ellátó gazdálkodó szervezetet, tömegközlekedés, közösségi közlekedés fejlesztésére, ezen belül a szolgáltatások javítására,
5.5. elvégezheti vagy elvégeztetheti –a közút kezelője, a kötelezett költségére és veszélyére –a közlekedési hatóság rendelkezése alapján a közút területén, a közút felett és mellett elhelyezett olyan jel, jelzés, egyéb tárgy és berendezés eltávolítását, amely alkalmas arra, hogy a közlekedők figyelmét elterelje vagy a közlekedést veszélyeztesse,
5.6. gondoskodik arról, hogy a közút biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezet esztétikus és kulturált legyen,
5.7. köteles megtéríteni a kezelői kötelezettségének megszegésével okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint. A kártérítési követelést a kár keletkezését követően haladéktalanul a polgármesterhez kell bejelenteni,
5.8. a kihelyező szervek értesítése mellett gondoskodik a kihelyezés okának megszűnésekor el nem távolított közúti jelzések eltávolításáról,
5.9. véleményt nyilvánít a közlekedési hatóságnak kijelölt gyalogos-átkelőhely, valamint vasúti gyalogos-átkelőhely kijelölésének, létesítésének, áthelyezésének és megszüntetésének hatósági engedélyezése előtt,
5.10. gondoskodik közvilágítási berendezés létesítéséről és üzemeltetéséről,
5.11. ellátja a vízgazdálkodási feladatokkal kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatokat,
5.12. gondoskodik a közműves vízellátás körében a települési közműves vízszolgáltatás korlátozására vonatkozó terv jóváhagyásáról és a vízfogyasztás rendjének megállapításáról,
5.13. gondoskodik az önkormányzati tulajdonban álló vizek és közcélú vízi létesítmények fenntartásáról olyan színvonalon és mértékben, amely lehetővé teszi jogszabályban meghatározott vízgazdálkodási közfeladataik ellátását. Megtérítteti az önkormányzat által elvégzett (elvégeztetett), de a közérdekű fenntartás körébe nem tartozó fenntartás költségeit. Megállapodik –jogszabályban meghatározott esetben –az igénylővel a felmerülő munkákról és többletköltségekről, az ezzel kapcsolatos fizetési kötelezettség mértékéről, módjáról,
5.14. gondoskodik a települési vízrendezési feladatok körében a természetes vízfolyások és belvízcsatornák, a nyílt csapadékvíz-elvezető csatornák, árkok, a zárt rendszerű csapadékvíz-csatornák, a tározók, záportározók, szivattyútelepek és egyéb műtárgyak fenntartásáról, hogy azok az önkormányzat jogszabályban meghatározott, helyi vízkár-elhárítási és vízrendezési feladatainak ellátása során a tervezett funkció ellátására alkalmasak legyenek,
5.15. gondoskodik a fenntartási feladatok során különösen -a vízfolyás és csatornamedrek vízszállító képességének megtartásáról, az elfajult medrek helyreállításáról, a töltések, burkolatok helyreállításáról, gyepfelület pótlásáról, kapubejárók alatti csőátereszek tisztántartásáról, a tározótér feliszapolódásának eltávolításáról,
5.16. biztosítja a közterületek tisztaságát és a település rágcsálómentességét,
5.17. gondoskodik a település belterületén kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével, vagy kiirtásával, továbbá az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető betegség tüneteit mutató, vagy betegségre gyanús ebek és macskák kártalanítás nélküli kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról,
5.18. a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, valamint az árvíz-és belvízvédekezés és a helyi vízkárelhárítás államigazgatási feladatainak ellátása,
5.19. beszerzi a védett természeti terület elidegenítéséhez kezelői vagy használati jogának átadásához a miniszter engedélyét,
5.20. helyiséget biztosít a környezetvédelmi közmeghallgatás számára,
5.21. gondoskodik a helyi jelentőségű természeti érték megóvásáról, őrzéséről, fenntartásáról, bemutatásáról, valamint helyreállításáról,
5.22. engedélyezi gazdálkodó szervezetek részére lakással közös hulladéktároló edényzet használatát,
5.23. hozzájárul az önkormányzat tulajdonában álló zöldfelület (a területi oltalomban részesített zöldfelületeket ide nem értve) sajátos megjelenési formájának megváltoztatásához.
6. Az egészségügyi, a szociális, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatokhoz kapcsolódó feladat-és hatáskörök:
6.1. az új ellátási szerződések megkötése, a meglévő ellátási szerződések megszüntetése, továbbá az egészségügyi szolgáltató személyében bekövetkező változás miatt szükséges szerződésmódosítás kivételével megköti az egészségügyi alapellátásról szóló törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatókkal az alapellátással és az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti feladatellátással összefüggő szerződésmódosításokat,
6.2. önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint dönt a szociális támogatásokról,
7. Egyéb feladat-és hatáskörök:
7.1. ágazati feladati körében adatokat köteles szolgáltatni az állami szervek számára,
7.2. átruházott hatáskörben eljár a településkép védelméről szóló törvényben és a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendeletben az önkormányzat hatáskörébe utalt településkép-érvényesítési eszközök közül
7.2.1. a településképi véleményezési,
7.2.2. a településképi bejelentési,
7.2.3. a településképi kötelezési,
7.2.4. a településkép-védelmi bírság kiszabására és ismételt kiszabására irányuló,
7.3. a településképi kötelezést tartalmazó döntés végrehajtásának foganatosítására és a felmerülő költség megfizetésének kötelezésére irányuló ügyekben,7.3. átruházott hatáskörben dönt a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendeletben meghatározott hatósági bizonyítvány kiállításáról.
3. melléklet a 10/2024. (XII. 18.) önkormányzati rendelethez
1. Szakágazati rend szerint: 841105 Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége
2. Alaptevékenységhez tartozó kormányzati funkciók:
2.1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2.2. 013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés
2.3. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
2.4. 016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
2.5. 031030 Közterület rendjének fenntartása
2.6. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
2.7. 041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
2.8. 045120 Út, autópálya építése
2.9. 045150 Egyéb szárazföldi személyszállítás
2.10. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
2.11. 045161 Kerékpárutak üzemeltetése, fenntartása
2.12. 047120 Piac üzemeltetése
2.13. 047320 Turizmusfejlesztése támogatások és tevékenységek
2.14. 049030 Kéményseprő-ipari tevékenység
2.15. 062010 Településfejlesztés igazgatása
2.16. 062020 Településfejlesztési projektek és támogatások
2.17. 063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése
2.18. 064010 Közvilágítás
2.19. 066010 Zöldterület-kezelés
2.20. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
2.21. 072111 Háziorvosi alapellátás
2.22. 072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás
2.23. 072311 Fogorvosi alapellátás
2.24. 072312 Fogorvosi ügyeleti ellátás
2.25. 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
2.26. 074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás
2.27. 074040 Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás
2.28. 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
2.29. 081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása
2.30. 081061 Szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatás
2.31. 082044 Könyvtári szolgáltatások
2.32. 082091 Közművelődés-közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
2.33. 082092 Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
2.34. 083030 Egyéb kiadói tevékenység
2.35. 086020 Helyi, térségi közösségi tér biztosítása, működtetése
2.36. 086090 Egyéb szabadidős szolgáltatás
2.37. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
2.38. 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
2.39. 104031 Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása
2.40. 104035 Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében
2.41. 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
2.42. 104042 Család és gyermekjóléti szolgáltatások
2.43. 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
2.44. 107030 Szociális foglalkoztatás
2.45. 107052 Házi segítségnyújtás
3. Technikai és támogatási kormányzati funkciók
3.1. 018010 Önkormányzatok elszámolásai a központi költségvetéssel
3.2. 018030 Támogatási célú finanszírozási műveletek
3.3. 042120 Mezőgazdasági támogatások
3.4. 084031 Civil szervezetek működési támogatása
3.5. 084032 Civil szervezetek programtámogatása
3.6. 086010 Határon túli magyarok egyéb támogatásai
3.7. 094260 Hallgatói és oktatói ösztöndíjak, egyéb juttatások
3.8. 104051 Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások
3.9. 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások
3.10. 900020 Önkormányzatok funkcióra nem sorolt bevételei államháztartáson kívülről
3.11. 900060 Forgatási és befektetési célú finanszírozási műveletek
4. melléklet a 10/2024. (XII. 18.) önkormányzati rendelethez
1. Telephely megnevezése: Felsőszentiváni Termelői Piac
2. Telephely megnevezése: Felsőszentiváni Egészségház
3. Telephely megnevezése: Sporttelep és sportöltöző