Tisztelt Képviselő-testület!

Az Országgyűlés elfogadta a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) módosításáról szóló 2013. évi LXXXV. törvényt, melynek értelmében 2013. június 22. napjával a jogszabály 41. §-a az alábbi bekezdéssel egészült ki:

Ezzel egyidejűleg módosult az Mötv. 42. § 4. pontja, így az alapítványi forrás átadása és átvétele kivételével már nincs az államháztartáson kívüli forrás átadására, átvételére vonatkozóan hatáskör átruházási tilalom.

Az új rendelet alkotása egyrészt a támogatási rendszer pontosítása okán javasolt, hisz egyes támogatások nyílt pályázat útján, más részük a polgármesteri kisösszegű keret terhére kerülnek kiadásra, s mindezek forráskimerülése okán a Képviselő-testület az előirányzat megjelölésével dönthet további támogatásokról.

Másrészt a hatásköri szabályok pontosításra kerültek: a nyílt pályázattal kapcsolatos átruházott hatáskört a Pénzügyi Bizottság kapja – ahogyan eddig is így volt -, másrészt a polgármesteri hatáskörben meghozott döntések szabályozása is egyértelművé vált. Mindezen szabályozások összhangban vannak a korábban már elfogadott szabályozásokkal is, így például a vagyonrendeletben és a költségvetési rendeletben meghatározottakkal.

Államháztartási és közösségi jogi értelemben véve is támogatásnak minősül nem csupán a pénzeszköz átadás, de például a követelés elengedése, mérséklése, a kezességvállalás, a kedvezményes vagy ingyenes használatba adás is.

A tárgykörben a hatásköri szabályok akként alakulnak, hogy az államháztartáson kívüli forrás átvétele tárgyában főszabályként a Képviselő-testület dönt az alapítványi vagyon átvételét is beleértve, ingóság esetében pedig 200.000 Ft piaci értékhatár felett. Ennek jogcíme lehet az önkormányzat javára megnyílt örökség, valamint felajánlott ajándék, ideértve bármilyen, élők között tett ingyenes felajánlás. Ugyanakkor felajánlott ingó vagy ingatlan vagyon átvétele esetében a döntés meghozatalához be kell mutatni annak forgalmi értékét, a vagyon működtetésével, fenntartásával kapcsolatos költségeket és egyéb kötelezettségeket legalább három évre vonatkozóan, és a forgalmi érték meghatározásához ingatlan esetében ingatlanforgalmi szakértői véleményt, ingó esetében lehetőleg tárgyszakértői véleményt kell beszerezni.

A hatályos vagyonrendelet ún. ellenérték nélkül kapott, illetve felajánlott vagyonként sem szabályozza ezen kört.

A jelen rendelet-tervezetben ennek megfelelően került szabályozásra e kérdéskör.

Az államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokkal kapcsolatos hatáskör vegyes, a civil szervezetek esetében pályáztatás útján a Képviselő-testület a Pénzügyi Bizottságra ruházza át ezen hatáskörét, míg az egyedi kérelem alapján történő polgármesteri kisösszegű támogatás értéke esetenként, kérelmenként a 100.000 forintot nem haladhatja meg. Ez az önkormányzat 2023. évi költségvetéséről szóló most elfogadott önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdésében foglaltakkal áll összhangban, mely szerint:

A polgármesteri kisösszegű kerettel való rendelkezés belső szabályozás alapján történik, támogatói okirat kerül kiadásra, a felhasznált összegről támogatottanként és a támogatási cél megjelölésével a polgármester a döntést követő képviselő-testületi ülésen beszámol.

Ettől függetlenül a Képviselő-testület egyéb egyedi kérelem alapján dönthet más támogatásról, mely az előző szabályozásokba már nem fér bele, pl. forráskimerülés okán.

Egyes támogatási programokat külön önkormányzati döntések szabályoznak. Ilyen pályázati programok a Bursa Hungarica felsőoktatási önkormányzati ösztöndíj, továbbá vannak a szociális alapú támogatási formák, szociális ellátások.

Államháztartáson kívüli forrás átvétele – ezalatt nyilvánvalóan nem értve az európai uniós forrásokat, melyekhez jellemzően közvetetten jutunk hozzá az állam közreműködésével – több jogcímen lehetséges, így közérdekű felajánlás, ajándék vagy öröklés útján, célhoz kötötten, avagy felhasználási, hasznosítási cél megjelölése nélkül. A felhasználási célhoz kötött pénzbeli forrás esetében költségvetés-módosítás szükséges, a bevételi és kiadási előirányzat megjelenítésére. Amennyiben a forrás nem pénzbeli, ahhoz fenntartási, működtetési kötelezettségek és költségek kapcsolódhatnak, mely kötelezettségvállalások mérlegelésével hozható döntés az átvételről.

A rendelet személyi hatálya kiterjed a természetes személyekre, az államháztartás körébe nem tartozó jogi személyekre, míg tárgyi hatálya a fentebb ismertetettek szerint valamennyi az államháztartáson kívüli forrás átvételére kiterjed, kivéve a szociális ellátásokat, a szociálisan rászorultak részére megállapított pénzbeli támogatásokat, az ösztöndíjakat, a lakáscélú támogatásokat, valamint közfeladat ellátására kötött megállapodás keretében átadott pénzeszközöket.

A támogatások forrása az adott évi költségvetés egyes kiadási előirányzatai, amelyek terhére működési vagy felhalmozási célú vissza nem térítendő támogatás nyújtható Felsőszentiván székhellyel rendelkező

c) nem jogi személyiségű csoportok, közösségek – amelyek önálló bankszámlával nem rendelkeznek, s ezáltal pénzügyi befogadót, bonyolítót kell igénybe venniük -.

A 2. § részletesen tartalmazza a támogatható célokat, nem teljeskörűen, hanem példálózó jelleggel.

E § rögzíti a támogatás nyújtásának általános feltételeit: az pályázat vagy kérelem alapján nyújtható. A kérelemre történő támogatás nyújtása esetén elsősorban az önkormányzat érdekében végzett tevékenység, közösségi célú feladat ellátására, támogatására történhet és amely Felsőszentiván község lakosságának érdekeit szolgálja. E § tartalmazza a hatásköri szabályokat is.

A pályázat kiírása, benyújtása, elbírálása és ellenőrzése szabályait részletezi. A pályázatot kiíró szerv a pályázatot legkésőbb tárgyév május 1-jéig írja ki, nyílt eljárás keretében, pályázati adatlap és egyéb mellékletek szerint. A korábbi mellékletek sajnos idejétmúltak, nem voltak teljeskörűek és néhol nehezen érthető volt. Ki kell emelni, hogy a mellékletek csatolása a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról törvény és az ennek végrehajtási szabályai okán szükségesek, s így az átláthatóság érdekében a támogatásokkal kapcsolatos döntések közzététele is e jogszabályokra tekintettel történik.

A pénzügyi támogatás kifizetése, felhasználása, a támogatással történő elszámolás szabályait tartalmazza. Kiemelendő, hogy a támogatottal támogatási szerződést kell kötni, a támogatói döntés közlését követő 45 napon belül. A támogatott a támogatás rendeltetésszerű és jogszerű felhasználásáról a támogatási szerződésben foglalt határidőig köteles elszámolni az elszámoló lap és annak mellékleteként megjelölt, a felhasználást igazoló és a támogatott vagy képviselője által hitelesített számlamásolatok és szöveges beszámoló benyújtásával. A támogatás felhasználását a szakmai és pénzügyi beszámoló alapján a Pénzügyi Bizottság ellenőrzi.

A továbbiakban a támogatást szabályozó szerződések módosítására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza e §. A szerződésekben minden esetben a jelenlegi gyakorlat szerint is meghatározásra kerül a támogatás célja, a vissza nem térítendő támogatásokkal kapcsolatban az elszámolás módja és határideje, valamint a felhasználás ellenőrzésének lehetősége. A támogatás céltól eltérő felhasználása visszafizetési kötelezettséget eredményez, akárcsak az elszámolás elmulasztása, egyben a támogatott a következő időszakban nem részesülhet önkormányzati támogatásban.

Lehetőség van – amennyiben ezt pályázati támogatás esetén, annak kiírása lehetővé teszi – mind a cél, mind az elszámolási határidő módosítására egy alkalommal, a támogatott elszámolási határidő lejárta előtt benyújtott írásbeli kérelmére.

A közbenső intézkedések meghozatalára a köztisztviselő jogosult.

A pályázat lefolytatása nélkül történő egyedi támogatás szabályait tartalmazza, mely szerint egyedi támogatási kérelem polgármesteri kisösszegű támogatás céljára vagy más célra írásban nyújtható be a polgármesternek címezve. A polgármester közösségi cél, önkormányzati vagy humanitárius érdek megvalósulása érdekében támogató döntést hozhat, a kérelem beérkezését követő 30 napon belül.

Az államháztartáson kívüli forrás átvételéről ingatlan esetében értékhatár nélkül, ingóság esetében 200.000 Ft piaci értékhatár felett – az alapítványi forrást is beleértve – a képviselő-testület dönt, míg az ingóság esetében a 200.000 Ft vagy az azt meg nem haladó alatti piaci értékhatár esetében a polgármester dönt, mely döntésről a képviselő-testületet a soron következő rendes ülésen tájékoztatja.

Amennyiben nem pénz a felajánlott dolog, az ilyen döntés előkészítésénél a dolog vagyonnyilvántartásba való felvételéhez is szükséges forgalmi értékén túl, számba kell venni az ingóság vagy ingatlan működtetésével, fenntartásával, hasznosításával kapcsolatos kötelezettségeket, költségeket, felmérve a lehetőségeket javaslatot kell tenni a hasznosítás mikéntjére, a vagyontárgy besorolására (törzsvagyon, vagy üzleti vagyon).