Felsőszentiván Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2024. (III. 1.) önkormányzati rendeletének indokolása
az önkormányzat 2024. évi költségvetéséről
Hatályos: 2024. 03. 04Felsőszentiván Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2024. (III. 1.) önkormányzati rendeletének indokolása
2024.03.04.
az önkormányzat 2024. évi költségvetéséről
Általános indokolás
Tisztelt Képviselő-testület!
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 23. §, 24-29. §, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Ávr.) 24. §, 27. § és 28. §-ainak előírásai szerint Felsőszentiván Községi Önkormányzat 2024. évi költségvetési rendelettervezetét az alábbiak szerint terjesztem elő:
Az Áht. 23. §-ának (2) bekezdése alapján „A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza
a) a helyi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait
aa) működési bevételek és működési kiadások, felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások, kiemelt előirányzatok, és
ab) kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok
szerinti bontásban,
b) a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait
ba) kiemelt előirányzatok,
bb) kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok
szerinti bontásban,
c) a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege és a felhalmozási bevételek és a felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban,
d) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló, a 6. § (7) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontja szerinti finanszírozási bevételi előirányzatokat,
e) a d) ponton túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételi előirányzatokat és finanszírozási kiadási előirányzatokat,
f) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához a Gst. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt,
g) a Gst. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és az önkormányzati garanciákból és önkormányzati kezességekből fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a garancia, kezesség érvényesíthetőségéig, és a Gst. 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit, és
h) a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen a Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt, a finanszírozási bevételekkel és a finanszírozási kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket, valamint a 34. § (2) bekezdése szerinti esetleges felhatalmazást.
(3) A költségvetési rendeletben elkülönítetten szerepel az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalék és céltartalék.”
A jegyző a fentieknek megfelelően készíti el a költségvetési rendelet-tervezetet, majd a jegyző által előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester február 15-éig nyújtja be a képviselő-testületnek.
Az Ávr. 27. §-ának értelmében a jegyző a költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti, annak eredményét írásban rögzíti, majd a rendelettervezetet és az egyeztetés eredményét a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint a képviselő-testület bizottságai elé terjeszti. A polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt rendelettervezetet, amelyhez csatolja legalább a pénzügyi bizottság írásos véleményét.
Az Áht. 24. § (4) bekezdése szerint „A költségvetés előterjesztésekor a képviselő-testület részére tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell - szöveges indokolással együtt - bemutatni:
a) a helyi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét,
b) a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve,
c) a közvetett támogatásokat - így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket - tartalmazó kimutatást, és
d) a 29/A. § szerinti tervszámoknak megfelelően a költségvetési évet követő három év tervezett bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban, és a 29/A. § szerinti tervszámoktól történő esetleges eltérés indokait.”
A fentieknek megfelelően került elkészítésre és előterjesztésre az önkormányzat 2024. évi költségvetési rendelet-tervezete.
1. Általános indoklás
Az Országgyűlés kihirdette a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvényt. Ezen törvény is és az alábbiakban felsorolt jogszabályok meghatározták a költségvetési rendelet szerkezetét, valamint a költségvetési rendelet kötelezően előírt tartalmi elemeit:
1. 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.)
2. 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ávr.)
3. Az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályiról szóló 353/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet.
4. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Gst.)
Az önkormányzat 2024. évi finanszírozási rendje a feladatellátáshoz igazodik, ez a 2013-tól kialakított feladatalapú támogatási rendszerben történik, azaz a kötelezően ellátandó, törvényben előírt egyes feladatok - felhasználási kötöttséggel - ellátását feladatalapú támogatással biztosítja, vagy azok ellátásához a feladat, a helyi szükségletek alapján jellemző mutatószámok, illetve a lakosságszám alapján támogatást biztosít vagy felhasználási kötöttség nélküli támogatást nyújthat.
A költségvetési törvény 41. § (1) bekezdése értelmében „A települési önkormányzatot illeti meg
a) a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság 100%-a,
b) a fővárosi és megyei kormányhivatal által a települési önkormányzat területén - a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével - kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a,
c) a közúti közlekedésről szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott jogsértésre (a továbbiakban: közlekedési szabályszegés) tekintettel kiszabott - a bírságot kiszabó szervre tekintet nélkül - közigazgatási bírság behajtásából, illetve végrehajtásából származó bevétel 40%-a, ha a behajtást, illetve a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította,
d) a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után a közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság behajtott összegének 100%-a, és
e) a termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni - a földterület fekvése szerinti települési önkormányzat által beszedett - személyi jövedelemadó 100%-a.”
A korábbi évek bérfejlesztéseinek hatása, illetve a meghozott jogszabályok alapján azok fejlesztése alapvető szempont volt a költségvetési rendelet-tervezet összeállításánál.
Az Áht. 23. § (2) bekezdése i) pontja alapján „i) a helyi önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdoni részesedésével működő, utolsó lezárt üzleti év szerint 30 milliárd forintot meghaladó mérleg főösszegű gazdasági társasággal – kötelező önkormányzati feladatellátásra – kötött közszolgáltatási szerződésből eredő, az érintett gazdasági társaság önkormányzat által nem vitatott, a költségvetés tervezésekor fennálló követelésének összegét,”
továbbá az Áht. 23. §-a (2a)–(2c) bekezdése értelmében
„(2a) A helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza a (2) bekezdésben foglaltakon túl
a) a helyi önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdoni részesedésével működő, utolsó lezárt üzleti év szerint 30 milliárd forintot meghaladó mérleg-főösszegű gazdasági társaság,
b) a helyi önkormányzat kizárólagos vagy többségi tulajdoni részesedésével működő, utolsó lezárt üzleti év szerint 30 milliárd forintot meghaladó mérleg-főösszegű gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság
előző évi elfogadott beszámolóját, és amennyiben jogszabályi kötelezettség előírta, az ezekre vonatkozó könyvvizsgálói jelentést is.”
Tekintettel arra, hogy az önkormányzatnak nincs ilyen gazdasági társasága, ezért a költségvetés-tervezet fentiekre vonatkozó adatot, táblát nem tartalmaz.
Az önkormányzati szférában a kötelező bérminimum-, és a minimálbéremelést végrehajtottuk.
Az óvoda és bölcsőde esetében a normatívabevétel nem fedezi az intézmény kiadásait, így az önkormányzat 9 605 198 Ft összeggel járul hozzá az intézmények működéséhez.
A Felsőszentiváni Közös Önkormányzati Hivatal költségvetése a korábbi évekhez hasonlóan tartalmazza a normatívabevételt és az önkormányzati finanszírozás összegét, kiadási oldalán pedig a személyi jellegű kiadásokon, járulékokon túl a hivatal működtetésével kapcsolatos dologi kiadásokat. A kiadási oldalon a korábbi év könyvelése szerinti teljesítést tekintettük irányadónak. A nem 100%-os állami bevétel okán a fenntartó önkormányzatok finanszírozására is szükség lesz az év során, melynek elszámolása ezévben a tényleges teljesítések szerint terveink szerint legalább negyedévente megtörténik.
A személyi juttatásokon belül a korábbi évekhez hasonlóan a Cafetéria-juttatással is számoltunk, mely éves szinten 1 650 000 Ft.
Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülről |
Ft |
Fogorvosi ügyeleti hozzájárulás |
89 952 |
Mindösszesen: |
89 952 Ft |
2024. évben is tehát elsődleges cél az intézményhálózat és az önkormányzat működésének fenntartása, a 2024. évi működési kiadási előirányzatok tervezése során a korábbi évek előirányzataihoz képest mind az intézmények, mind az önkormányzat tekintetében a kiadások szintjét igyekeztünk megtartani.
2. Részletes indoklás
2.1. Önkormányzat bevételei
Az Ávr. 24. §-ának (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdésében foglaltak alapján „A helyi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatai és költségvetési kiadási előirányzatai között kell megtervezni
a) a helyi önkormányzat bevételeit - így különösen a helyi adó bevételeket, a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásokat, a központi költségvetésből származó egyéb költségvetési támogatásokat -, elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit,
(2) A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek közül az önkormányzati hivatal költségvetési bevételi előirányzatai és költségvetési kiadási előirányzatai között az önkormányzati hivatal nevében végzett tevékenységekkel kapcsolatos költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat kell megtervezni.”
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 2022. január 1. napjától hatályos rendelkezései alapján az 51/L. § - 51/O. §-aiban foglaltak szerint, a Kormány a 2023. évben végződő adóév vonatkozásában is fenntartja a helyi iparűzési adó mértékének egy százalékban történő megállapítását. Erre tekintettel a 2024. évre is fennmarad a KKV adóalanyok részére a helyi iparűzési adóelőlegek 50 százalékkal történő csökkentése és a helyi iparűzési adó egy százalékkal történő megállapítása.
Az önkormányzatok sajátos működési bevételeinek, mint közhatalmi bevételek előirányzata tartalmazza a helyi adóbevételeket, az átengedett központi adókat.
Helyi adóbevételek címén tervezett előirányzat 50 000 000 Ft, mely összeg az iparűzési adóból származó befizetés.
Felsőszentiván Községi Önkormányzatnak 2024.évi költségvetési bevételeinek és a finanszírozási bevételeinek részletezését a 3. melléklet tartalmazza.
Az intézményi működési bevételek 8 650 040 Ft, döntő hányada az önkormányzatnál képződik, melyek a bérleti díjak, a továbbszámlázott bevételekés az ellátási díjakból származó bevételek.
Az önkormányzat normatív, normatív kötött, központosított, cél- és címzett támogatása címen betervezett bevételi előirányzat 256 867 464 Ft.
A normatív állami hozzájárulás a költségvetési kapcsolatokból származó bevételeinknek jelentős tétele. Ezen belül a helyi önkormányzatok működésének általános támogatására 97 119 862 Ft támogatást kapunk, a településünk egyes köznevelési feladatainak (óvodapedagógusok bértámogatására, óvodai nevelő munkát segítők bértámogatására, az óvodai működtetésére) támogatására 68 808 152 Ft állami támogatás áll rendelkezésre. A Települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatására 62 043 148 Ft, mely magába foglalja a bölcsődei pedagógusok, nevelők bértámogatását, valamint a működtetési támogatást, a települési önkormányzatok szociális gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása 24 749 140 Ft. A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása 4 147 162 Ft.
Működési célú támogatásértékű bevételek tervezett összege 70 121 012 Ft támogatást tervezünk, mely a közfoglalkoztatási program állami támogatása illetve a mezőőri támogatás.
Az előző évi pénzmaradvány tervezett összege 2 444 742 926 Ft, ez az összeg megegyezik az Áhsz. 56/A. § (3) bekezdése szerint, melyet a 20. melléklet tartalmaz.
A költségvetési egyenleg
A tárgyévi költségvetés bevételének és kiadásának egyenlege nem mutat, sem hiányt, sem többletet.
Az önkormányzat mérleg szerinti kimutatását a költségvetési rendelet-tervezet 1. melléklete tartalmazza.
2.2.Adósságot keletkeztető ügyletek
Az Önkormányzat adósságszolgálatára vonatkozó információk
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 29/A. §-a szerint:
„A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és a társulás évente, legkésőbb a költségvetési rendelet, határozat elfogadásáig határozatban állapítja meg
a) * a Gst. 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeinek és
b) * a Gst. 8. § (2) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek
a költségvetési évet követő három évre várható összegét.”
A jogszabályi előírásoknak megfelelően a képviselő-testület külön határozatban dönt a saját bevételeinek, valamint az adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek a költségvetési évet követő három évre várható összegéről.
Az Áht. 23. § (2) bekezdés g) pontjában szereplő adósságot keletkeztető ügyletek futamidő végéig történő bemutatását a rendelet-tervezet 7. melléklete tartalmazza azzal, hogy a stabilitási törvény 10. § (1) bekezdése szerint az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletet meghatározott kivétellel érvényesen csak a Kormány előzetes hozzájárulásával köthet. A kivételek közé tartozik az uniós pályázat önrészének finanszírozása, az éven belüli likvidhitel is.
Önkormányzatunk nem tervez hitelfelvételt.
3. Kiadások
3.1. Az önkormányzat kiadásai
Az Ávr. 24. § (1) bekezdése b) pontjában foglaltak szerint a helyi önkormányzat költségvetési kiadási előirányzatai között kell megtervezni a helyi önkormányzat költségvetési kiadásait, így különösen
- a helyi önkormányzat nevében végzett beruházások, felújítások kiadásait beruházásonként, felújításonként,
- a helyi önkormányzat által a lakosságnak juttatott támogatásokat, szociális, rászorultsági jellegű ellátásokat,
- az általános és céltartalékot, és
- elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek kiadásait, valamint a helyi önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulásait.
Felsőszentiván Községi Önkormányzatának 2024. évi költségvetési kiadásainak és a finanszírozási kiadások részletezését a 2. melléklet tartalmazza.
2024. évi bevételi korlátokra tekintettel a működési kiadások tervezésénél elsődleges, meghatározó szempont volt, hogy a kötelező feladatellátás, valamint a képviselő-testület által önként vállalt feladatok finanszírozása biztosítható legyen.
Az intézményi költségvetési előirányzatok kellő egyensúllyal tartalmazzák a kötelező és a szabadon tervezhető feladatokat, így ezen előirányzatok adnak megfelelő szabadságot a leleményes vezetőnek a belső átcsoportosításra: a lehetőségek észlelésével és az azonnali reakciójával alkalmat adnak a többletbevételre a színesebb és több alternatívát adó programokra, fejlesztési lehetőségekre.
A dologi és egyéb folyó kiadások sorai mind konkrét feladatokhoz kötődnek, illetve pályázaton elnyert összegek felhasználását tartalmazzák. Ezen belül jelentősebb tételként jelenik meg a kötelező feladatokhoz kapcsolódó üzemeltetési kiadások, valamint a közmunkaprogram dologi kiadásai.
Szociális és gyermekjóléti kiadások 2024. évi előirányzata 13 515 074 Ft. Ezen címen kapják nem intézményi ellátásként a rászorulók a természetbeni lakásfenntartási támogatást, települési támogatást, temetési segélyt, és egyedi esetben a köztemetést, továbbá 50 000 Ft/10 újszülött/év.
A támogatásértékű működési kiadások között az ügyelethez befizetendő (fogorvosi) díj összegét terveztük mindösszesen 89 952 Ft értékben.
TARTALÉKOK
Az általános tartalékot az önkormányzat nem tervezett, azonban a Krízishelyzetre 1 000 000 Ft céltartalékot képzett.
FELÚJÍTÁS
A felújítási feladatok részletezését az önkormányzat költségvetési rendeletének 4. melléklete tartalmazza.
BERUHÁZÁSI KIADÁSOK
A beruházási feladatok részletezését az önkormányzati költségvetési rendeletének 5. melléklete tartalmazza.
A kimutatás projektenként és összegenként is kimutatja a 2024. évre jutó feladatok költségeit.
Közvetett támogatások
A költségvetési rendelet 6. melléklete intézményenként tartalmazza az előirányzatot megalapozó engedélyezett létszámkeretet.
A költségvetési rendelet 7. melléklete tartalmazza a kezességvállalásokat.
A költségvetési rendelet 8. melléklete tartalmazza az EU-s támogatásokat.
A 2024. évi költségvetés bevételi és kiadási előirányzat-felhasználási ütemtervét a költségvetési rendelet 9. melléklete tartalmazza.
A többéves kiadási kötelezettséggel járó döntések pályázatok későbbi évekre vonatkozó hatását az önkormányzati költségvetési rendelet 10. melléklete tartalmazza.
A költségvetési rendelet 11. melléklete tartalmazza a helyi adókkal összefüggésben tervezett 1 170 000Ft kedvezményt.
A költségvetési rendelet 12. melléklete tartalmazza az adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségek számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve.
A költségvetési rendelet 13. melléklete tartalmazza a 2024. évi, 2025. évi, 2026. évi és a 2027. évekre szóló költségvetési mérleget bontásban és összesítve.
Felsőszentiváni Közös Önkormányzati Hivatal (Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv)
Az intézmény a 2024. évi előirányzatait a 2023. évi teljesítéshez viszonyítva tervezte. Idén Felsőszentiván Községi Önkormányzat 13 135 551 Ft-tal járul hozzá a Felsőszentiváni Közös Önkormányzati Hivatal úgynevezett önkormányzat igazgatási feladataihoz és energiaigényének hozzájárulásához.
A Közös Hivatal bevételeit, kiadásait, és azok mérlegét a közös hivatali költségvetés tartalmazza.
Felsőszentiváni Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde (önállóan működő költségvetési szerv)
Az intézmény a 2024. évre szóló költségvetést a 2023. évi teljesítéshez viszonyítva tervezte, figyelembe vette az anyagi lehetőségeket, és a fejlesztési lehetőségeket tartotta szem előtt és az ún. nyitott óvoda elvét követve, mellyel a kapacitáskihasználtság növelhető.
A Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde költségvetési mérlegét a 17. melléklet mutatja, költségvetési kiadásait a 18. melléklet, a bevételeit a 19. melléklet tartalmazza rovatonként.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A 2024. évi költségvetés hatályát rendezi.
A 2. §-hoz
A 2024. évi önkormányzati költségvetés kiadásainak és bevételeinek főösszegét tartalmazza, azzal, hogy hiány nem mutatkozik, a kiadások és bevételek egyenlege 0.
A 3. §-hoz
A költségvetés egyes előirányzatainak megállapítását szabályozza, felsorolva a rendelet mellékleteit.
A 4–6. §-hoz
Előírásokat tartalmaz a költségvetés végrehajtására, a pénzügyi műveletek szabályozására.
A 7. §-hoz
A tartalékképzés szabályait rendezi, továbbá a cafetéria és személyi juttatásokra vonatkozó szabályozást tartalmaz.
A 8. §-hoz és a 9. §-hoz
Az intézményi többletbevételek felhasználására, az intézmények finanszírozására, előirányzatok felhasználhatóságára vonatkozó előírásokat tartalmazza.
A 10. §-hoz
A maradvány-elszámolás eseteit határozza meg.
A 11. §-hoz
A pályázatok benyújtására és a behajthatatlan követelések törlésére tartalmaz rendelkezést.
A 12. §-hoz és a 13. §-hoz
Gazdálkodásra vonatkozó előírásokat határoz meg.
A 15. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.