1. § A rendelet célja, hogy megállapítsa azokat az alapvető helyi szabályokat, amelyek segítséget nyújtanak a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelezettségek teljesítéséhez.

2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Tataháza Községi Önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárságú, valamint - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik – az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre és fiatal felnőttre, valamint szüleire.

(2) E rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001.évi XXXIX. Törvény rendelkezései szerint jogszerűen az önkormányzat közigazgatási területén tartózkodó gyermekeire is.

(3) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül az önkormányzat területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermekek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

(4) A rendelet hatálya kiterjed a Tataháza községi Önkormányzat tulajdonában álló és az által fenntartott intézményre és az általa nyújtott ellátásokra.

3. § E rendelet alkalmazásában: 1. pénzbeli ellátáson a) rendszeres gyermekvédelmi támogatást, b) rendkívüli gyermekvédelmi támogatást kell érteni.

4. § (1) A polgármester átruházott hatáskörben a gyermeket rendszeres támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (a továbbiakban: az öregségi nyugdíj legkisebb összege) és a családban történő nevelkedés nem áll a gyermek érdekével ellentétben, feltéve, hogy az elrendelt vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a Gyvt. 19. §.(7) bekezdésében meghatározott értéket. ( Gyvt. 19. §. (2) bek.)

(2) A jövedelemszámításnál irányadó időszak: a havonta rendszeresen mérhető jövedelemnél három hónap havi átlaga, egyéb jövedelemnél egy év havi átlaga

(3) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a polgármesteri hivatal gyámügyi ügyintézőjénél terjesztheti elő.

(4) A kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható. (Gyvt. 19. § (5) bekezdés első mondata.)

(5) A rendszeres támogatás havi összege – gyermekenként – megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százalékával.

(6) A rendszeres támogatásra való jogosultság feltételeit évente felül kell vizsgálni.

5. § (1) A polgármester a rendszeres gyermekvédelmi támogatás iránt benyújtott kérelem elbírálása során elrendeli a kérelmező vagyoni helyzetének vizsgálatát, ha az önkormányzat hivatalos tudomása alapján vagy a felvett környezettanulmány megállapítási alapján a gyermeket gondozó család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatoknak.

(2) A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a Gyvt. 19. §. (4) bekezdésében meghatározott közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára. (Gyvt. 19. § (6). bek.)

(3) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazása során vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, gépi meghajtású termelő és munkaeszközt, vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban a.) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének huszonötszörösét, vagy b.) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenötszörösét meghaladja, s amelynek hasznosítása nem veszélyezteti a vagyonnal rendelkező megélhetésének feltételeit. Nem tekinthető vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő, vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű. (Gyvt. 19. § (7). bek.)

(4) A polgármester a rendszeres gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet elutasítja, ha a Gyvt. 19. § (6) bekezdésében megjelölt személyek együttesen vagy külön-külön a (3) bekezdésben meghatározott értékű vagyonnal rendelkeznek.

6. § (1) A polgármester rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti a gyermeket, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Elsősorban azokat a gyermekeket illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások- különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás – miatt anyagi segítségre szorulnak. (Gyvt. 21. §.(2).bek.)

(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a Polgármesteri Hivatal gyámügyi ügyintézőjénél terjesztheti elő.

(4) A jövedelemszámításnál irányadó időszak: a havonta rendszeresen mérhető jövedelemnél három hónap havi átlaga, egyéb jövedelmeknél egy év havi átlaga

(5) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-a. A támogatás egy naptári évben legfeljebb hat alkalommal állapítható meg.

7. § (1) A polgármester a gyermek családban történő gondozásához, neveléséhez, elsősorban testi – és értelmi, érzelmi fejlődéséhez, a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítése érdekében a megállapított rendszeres gyermekvédelmi támogatást a védelembe vett gyermek, az óvodáskorú, valamint az általános iskolás korú gyermekek esetén az oktatási év szorgalmi időszakában gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának átvállalásával, természetbeni ellátás formájában is megállapíthatja.

(2) A térítési díj átvállalása esetén a szünetek idejére járó rendszeres gyermekvédelmi támogatás összege a jogosultat készpénz formájában illeti meg.

(3) Amennyiben a természetben nyújtott ellátás havi összege kevesebb mint a megállapított havi támogatási összeg, úgy a különbözet az arra jogosult részére készpénzben kerül kifizetésre a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig a polgármesteri hivatal házipénztárában.

8. § A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében a támogatás alapvető élelmiszerek és közszükségleti cikkek és tanszerek vásárlására jogosító utalványként felhasználható határozattal is nyújtható.

9. § Az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja: Gyermekjóléti szolgáltatás, Gyermekek napközbeni ellátása keretében: óvoda, általános iskolai napközi.

10. § (1) [1]A Tataháza Község közigazgatási területén bejelentett lakcímmel rendelkező lakosai részére a Szivárvány Szociális Szolgáltató Központ (6435 Kunbaja Rákóczi út 22) látja el a gyermekjóléti szolgálat feladatait.

(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

11. § Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását óvoda és általános iskolai napközi keretében szervezi meg.

12. § (1) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményekben az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni.

(2) Az intézményi térítési díjat a rendelet melléklete tartalmazza.

(3) A személyi térítési díjat az adott intézmény vezetője állapítja meg

13. § (1) A rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 4/1998. (IV.25.) Ökr. számú valamint az azt módosító 5/2000.(VII.28.) Ökr. számú rendelet és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról, igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 3/1994.(IV.2.) Ökr. számú rendelet.

(2) A rendelet kihirdetésétől a jegyző gondoskodik.

14. § A jelen rendelet által nem szabályozott kérdésekben a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról szóló 133/1997. (VII.29.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók.