Tataháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (II. 28.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2018. 06. 25

Tataháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (II. 28.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól

2018.06.25.

Tataháza Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 107. §-ában és 109. § (4) bekezdésében, továbbá a nemzeti vagyonról szóló 2011.évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés és 13. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 7. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva Tataháza Községi Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól a következőket rendeli el.

1. § E rendelet hatálya kiterjed: a) a Tataháza Községi Önkormányzatra (a továbbiakban: Önkormányzat), annak szerveire, továbbá az Önkormányzat által alapított és irányítása alatt működő költségvetési szervekre, b) az Önkormányzat tulajdonára és az Önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokra.

2. § (1) Az Önkormányzati vagyon rendeltetése szerint törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(2) Az Önkormányzati törzsvagyonból korlátozottan forgalomképes vagyon – (3) bekezdésben meghatározott vagyon kivételével – A Nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) alapján a törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen vagyon körébe nem tartozó Önkormányzati vagyon.

(3) Az Önkormányzat üzleti vagyonába a következő – törzsvagyonba nem tartozó – vagyonelemek tartoznak: termőföldek, bérlakások, ingóságok, nem lakás céljára szolgáló helyiségek, telkek.

3. § Az Önkormányzat Képviselő-testülete az Önkormányzat vagyonból nem minősít vagyonelemet nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak.

4. § A helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mhötv.) 11. §-ában meghatározottak szerint nyilvántartást kell vezetni.

5. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyonhoz és az üzleti vagyonhoz kapcsolódó döntések a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint az Önkormányzat Képviselő-testületének és szerveinek hatáskörébe tartoznak.

(2) Az Önkormányzat Képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

a) 500.000 Ft értékhatár feletti vagyontárgy vásárlásának jóváhagyása,

b) 500.000 Ft értékhatár feletti vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje,

c) elidegenítésre kijelölt ingatlan vételárának meghatározása,

d) behajthatatlan követelések – a kisösszegű követelések kivételével – törlése,

e) a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon bérbeadás útján történő hasznosítása,

f) 100.000 Ft – a számviteli szabályok szerint számított – egyedi értéket meghaladó elavult ingóságok értékesítése.

(3) A polgármester jogosult:

a) 500.000 Ft értékhatárt meg nem haladó vagyontárgy vásárlásának jóváhagyására,

b) 100.000 Ft – a számviteli szabályok szerint számított – egyedi értéket meg nem haladó elavult ingóságok értékesítésére.

c) megkötni a nem intézményi használatban lévő vagyontárgyakra vonatkozó bérleti szerződéseket,

d) megkötni a biztosítási szerződéseket,

e) tulajdonosi hozzájárulás megadása a közszolgáltatók által kezdeményezett munkálatok elvégzéséhez,

f) a kisösszegű követelések törlésére.

6. § (1) Az Önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon tekintetében 20 millió forint értékhatár feletti nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, és összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) Az Önkormányzati vagyon nyilvántartás értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a versenytárgyalás lebonyolítóját az Önkormányzat Képviselő-testülete jelölt ki, illetve bízza meg.

(3) A szerződés megkötésére az Önkormányzat képviseletében a polgármester vagy az általa arra felhatalmazott személy jogosult.

7. § (1) Ha a vagyonról az Önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő az Önkormányzat Képviselő-testületének jóváhagyásával fogadhatja el, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.

(2) Az Önkormányzat részére ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség vagy az Önkormányzat Képviselő-testületének jóváhagyására.

8. § (1) Az Önkormányzati vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.

(2) Ha a visszterhes vagyonátruházási szerződés tárgya ingatlan, az Önkormányzat Képviselő-testülete az ingatlan eladási – vagy vételi árát független ingatlanforgalmi szakértővel készített értékbecslés alapján határozza meg.

(3) Ha a szerződés tárgy több vagyontárgy (vagyontömeg), e rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értékét kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

9. § (1) Az Önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja.

(2) Az Önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

10. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete – kis összegű követelések kivételével – csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

a) csődegyezségi megállapodásban,

b) bírói egyezség keretében,

c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,

d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,

e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségátfordítással) érvényesíthető,

f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.

(2) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű követelések tekintetében lemondani (a követelést törölni) csak azokról az értékhatár alatti vevői követelésekről lehet, melyek szolgáltatásnyújtásból, térítési díjból, közterület-használati díjból és munkavállalókkal szembeni követelésekből származnak.

(3) A kisösszegű követelés behajtását előírni nem kell, de a követelés törlése előtt legalább 3 alkalommal dokumentáltan meg kell kísérelni a követelés beszedését.

11. § A rendeletben nem szabályozott kérdésekre a Nvtv. valamint az Mhötv. VI. Fejezetének szabályait kell alkalmazni.

12. § (1) Ezen önkormányzati rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az önkormányzati vagyonról és vagyon hasznosítás szabályairól szóló 1/2005. (II.01.) Ökr. számú rendelet hatályát veszti.