Tataháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2026. 01. 01- 2026. 02. 27Tataháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2025. (XI. 28.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
[1] Tataháza Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi közügyek intézésének, a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásának biztosítása érdekében a helyi hatalom gyakorlásának szervezeti és működési kereteit a demokratikus működés feltételeinek megteremtése, az Önkormányzat szervezetrendszere, valamint annak és szervei feladat- és hatásköreinek meghatározása és megosztása céljából,
[2] az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében eljárva,
[3] ] az Alaptörvény 32. cikk (1) d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 43. § (3) és 53. § (1) bekezdésében, valamint a 143. § (4) f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. Alapvető rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tataháza Községi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 6451 Tataháza, Kossuth Lajos utca 60., a telephelyek megnevezését és címeit a 4. melléklet tartalmazza
(3) Az Önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Tataháza Községi Önkormányzat Képviselő-testülete.
(4) Az Önkormányzat illetékességi területe: Tataháza község közigazgatási területe.
(5) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.tatahaza.hu.
2. § A Képviselő-testület és a társult önkormányzatok képviselő-testületei által létrehozott hivatal hivatalos elnevezése: Kunbajai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Önkormányzati Hivatal). Kunbajai Közös Önkormányzati Hivatal kirendeltsége: Kunbajai Közös Önkormányzati Hivatal Tataházi Kirendeltsége (továbbiakban: Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltsége), címe: 6451 Tataháza, Kossuth Lajos utca 60.
3. § Az Önkormányzat pecsétjei:
a) „Tataháza Községi Önkormányzat” hosszúbélyegzője,
b) „Tataháza Községi Önkormányzat” körbélyegzője, valamint
c) „Tataháza Községi Önkormányzat Polgármestere” körbélyegzője.
4. § Az Önkormányzat hivatalos lapja a Tataházi Hírmondó c. időszakosan megjelenő lap.
5. § (1) Az Önkormányzat ünnepei:
a) Tataházi Falunap,
b) Tataházi Szépkorúak Napja,
c) A település helyi ünnepe: Márton-napi Búcsú.
(2) Az Önkormányzat a „Tataházi Falunapot” minden év augusztusának első hétvégéjén, a „Tataházi Szépkorúak Napját” minden Tataházi Falunap előtti csütörtökön tartja.
(3) Az Önkormányzat gondoskodik arról, hogy a község polgárai a nemzeti és helyi ünnepeket, emléknapokat méltó módon megünnepelhessék, azokról méltó módon emlékezhessenek meg.
2. Az Önkormányzat feladatai és azok ellátása
6. § (1) Az önkormányzat által ellátott kötelező és önként vállalt feladatokat az 1. melléklet tartalmazza.
(2) A Képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatásköröket és a hozzájuk telepített feladatköröket a rendelet 48-53 §-a és az 58. §-a, a polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. melléklet és a jegyzőre átruházott hatásköröket a 3. melléklet tartalmazza.
(3) A Képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik más helyi önkormányzattal, önkormányzati szövetséggel és civil szervezettel.
A Képviselő-testület működése
3. A működés általános szabályai
7. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.
(2) A Képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést, vagy rendkívüli ülést tart.
4. Az alakuló ülés
8. § Az alakuló ülésen
a) a Helyi Választási Bizottság elnökének a választások eredményéről szóló beszámolója,
b) a képviselők eskütétele,
c) a polgármester eskütétele,
d) a polgármester programjának ismertetése,
e) a polgármester illetményének megállapítása,
f) a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatának felülvizsgálata, elfogadása,
g) az alpolgármester megválasztása, eskütétele, díjazásának megállapítása,
h) a bizottságok felállítása,
i) a bizottságok tagjainak megválasztása tárgyalható napirendi pontként.
5. A rendes ülés
9. § A Képviselő-testület Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 46. §-ában meghatározottak szerint évente a munkatervben meghatározott időpontokban, június és augusztus kivételével legalább hat, lehetőség szerint a hónap utolsó csütörtöki napján 13:00 órától rendes ülést tart.
6. A rendkívüli ülés
10. § A polgármester halaszthatatlan ügyben, az Mötv. 44. §-ában foglaltak szerint vagy indokolt esetben rendkívüli ülést hív össze, amelynek napirendjére csak olyan tárgysorozat vehető fel, amely annak összehívását indokolttá tette, vagy indokolttá tenné.
7. A munkaterv
11. § (1) A rendes ülések tervszerű megtartása érdekében a Képviselő-testület a polgármester javaslatára éves munkatervet határoz meg. A következő évi munkatervet jóváhagyásra legkésőbb a decemberi ülésre kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.
(2) A munkatervnek
a) a tervezett főbb napirendi javaslatokat,
b) a Képviselő-testületi ülések tervezett időját, ideértve a közmeghallgatást is,
c) a napirendek előadóit, a napirendhez meghívni javasoltakat,
d) azon napirendeket, amelyek előkészítéséhez javasolt a lakossági fórumok közreműködése, valamint
e) az előkészítésben résztvevő személyek, bizottságok vagy szervek, szervezetek helyi önszerveződő közösségek megjelölését tartalmaznia kell.
(3) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, amelynek során javaslatot kér a
a) Képviselő-testület tagjaitól,
b) tisztségviselőktől,
c) Képviselő-testület bizottságaitól.
8. A Képviselő-testületi ülés összehívása, meghívója
12. § (1) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.
(2) A Képviselő-testületi ülés összehívása a meghívónak a honlapon történő közzétételével történik.
(3) A Képviselő-testületi ülés meghívóját és a napirendi ponthoz tartozó anyagot elektronikusan kell megküldeni úgy, hogy azt a meghívott az ülésnap előtt – a rendkívüli ülés kivételével – három munkanappal megkapja.
(4) A Képviselő-testületi ülés meghívójának
a) az ülés helyét és időpontját,
b) a napirendi javaslatot és annak előterjesztőjét, továbbá
c) a napirend zárt ülés keretében történő tárgyalását vagy arra szóló javaslatot tartalmaznia kell.
(5) A rendkívüli ülésének időpontját a polgármester tűzi ki. A rendkívüli ülés összehívásakor a meghívót és a napirendi ponthoz tartozó anyagot a polgármester az ülés előtt legalább huszonnégy órával korábban az összehívás okának megjelölésével küldi meg.
9. A meghívottak
13. § (1) A Képviselő-testület tagjai mellett meghívottként - tanácskozási joggal - az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan meg kell hívni
a) a jegyzőt,
b) az aljegyzőt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül az ülésre meg kell hívni – a meghívást indokoló napirendi ponthoz kapcsolódóan tanácskozási joggal – akit egy-egy napirendi pont tárgyalása érint és akit a polgármester vagy egy képviselő indokoltnak tart.
(3) Meg kell hívni a Képviselő-testület üléseire a tevékenységi körükben érintett, településen működő, valamennyi bíróság által bejegyzett szervezetet vagy önszerveződő közösséget.
(4) Az állandó tanácskozási joggal kötelezően meghívottak részére a meghívóval együtt valamennyi előterjesztést – a zárt ülés anyagának kivételével – meg kell küldeni, az esetenkénti tanácskozási joggal meghívottak részére csak az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.
10. Az ülések nyilvánossága
14. § A nyilvános ülésen a sajtó és a vendégek számára helyet kell biztosítani.
11. Határozatképesség
15. § (1) A polgármester az ülés megnyitásakor – a jegyző közreműködésével – megvizsgálja az ülés határozatképességét, és kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.
(2) Ha az ülés határozatképtelenné válik, a polgármester kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.
(3) Ha az ülés a polgármester kísérlete ellenére határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a következő ülésén a Képviselő-testület először az elmaradt napirendi pontokat tárgyalja meg.
12. A napirend
16. § (1) A napirend tervezetét a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. A képviselő kezdeményezheti valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását vagy a javasolt sorrend megváltoztatását.
(2) A polgármester a napirend – meghívó szerinti – tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal. Az ülésre – a rendeletben foglaltaknak megfelelően – írásban beterjesztett képviselői indítványt a napirendre felvettnek kell tekinteni.
(3) A (2) bekezdés szerinti ülésen kiosztott anyag tárgyalására csak halasztást nem tűrő esetben kerülhet sor. Ebben az esetben – amennyiben a Képviselő-testület a napirendre vételt megszavazza – kizárólag a polgármester indokolt javaslata és a jegyző törvényességi véleménye szükséges.
(4) Az ülésen
a) az Mötv. 41. § (6) bekezdése szerinti intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése, létesítő okiratának módosítása,
b) önkormányzati társulás létrehozásáról, az ahhoz való csatlakozásról szóló előterjesztés, vagy
c) új vagy módosító rendelet megalkotása nem kerülhet kiosztásra.
17. § (1) A napirendet – figyelemmel a 20. § (1) ére - a Képviselő-testület vita nélkül határozza meg.
(2) Az ülésen - a Képviselő-testület eltérő döntése hiányában - elsőként az előterjesztést, azon belül a tárgyalási sorrend betartásával a rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztést, majd a minősített többséget igénylő előterjesztést, ezt követően az egyéb előterjesztést kell tárgyalni.
(3) Az előterjesztések tárgyalását megelőzi a következő sorrendben a beszámoló, a tájékoztató, az indítvány, végül az interpelláció és kérdés tárgyalása.
13. A tanácskozás rendje
18. § (1) Az ülés vezetésével kapcsolatban a polgármester a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében
a) figyelmeztetheti a hozzászólót, hogy csak a napirenddel kapcsolatban tegye meg észrevételét, javaslatát és attól ne térjen el,
b) felszólíthatja a hozzászólót, hogy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kijelentésektől tartózkodjon,
c) rendre utasíthatja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
d) megvonhatja a szót attól, aki a fentiekben írt rendzavaró magatartást megismétli,
e) a nem képviselő résztvevőt – ismételt rendzavarás esetén – a teremből kiutasíthatja.
(2) A Képviselő-testület – bármely tagjának javaslatára – vita nélkül, minősített többséggel hozott határozattal rendbírsággal sújthatja azt a képviselőt, aki
a) az adott ülésen több mint kettő alkalommal – engedély nélkül – túllépte a részére biztosított időkeretet,
b) az ülésen másokat sértő vagy a Képviselő-testülethez méltatlan, nem illő kifejezést vagy hangnemet használt,
c) ) a napirendtől ismételt figyelmeztetés ellenére eltért.
(3) A rendbírság összege alkalmanként 5.000,- Ft.
(4) A rendbírság megfizetése a kiszabást követő tiszteletdíj, vagy illetmény kifizetésekor esedékes
19. § (1) A polgármester minden napirendi pontról – kivéve a tájékoztatót, és az interpellációra, kérdésre adott választ – külön vitát nyit.
(2) Az elmaradt napirendi pontok a következő ülés első napirendi pontjait képezik, halaszthatatlan esetben tárgyalásukra rendkívüli ülést kell összehívni.
(3) A napirendi pont tárgyalásakor elsőként annak előterjesztője legfeljebb öt perc időtartamban a döntéshozatalt befolyásoló, szóbeli kiegészítést fűzhet az írásbeli előterjesztéshez.
(4) Az előterjesztő esetleges szóbeli kiegészítését követően az előterjesztőhöz kérdést lehet intézni, amelyre válaszolnia kell.
20. § (1) A kérdésre adott válasz ismertetését követően a polgármester a napirendi pont felett az interpellációra, kérdésre adott válasz kivételével vitát nyit.
(2) A költségvetési rendelet-tervezet tárgyalásakor, valamint, ha a Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára úgy dönt, a napirendi pont vitájánál elsőként – jelentkezésük sorrendjében – a tárgyban érintett bizottság elnöke legfeljebb öt percben ismerteti a bizottság véleményét. Ezt követően – jelentkezési sorrendben – a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevők kapnak szót.
(3) A képviselő ugyanahhoz a napirendi ponthoz legfeljebb kétszer szólhat hozzá. A képviselő hozzászólása alkalmanként legfeljebb öt percig tarthat.
(4) Az ülésen megjelent meghívottaknak a polgármester, más személyeknek a Képviselő-testület a napirendi ponthoz tartozó kérdésben hozzászólási jogot biztosíthat. A hozzászólás ebben az esetben sem lehet öt percnél hosszabb.
(5) Az időhatárt túllépő képviselőtől vagy hozzászólótól a polgármester megvonja a szót.
(6) A rendeletben írt időkorlátok alól a polgármester – a tárgyalt téma fontosságára figyelemmel – felmentést adhat.
(7) Bármikor hozzászólási jogot kell az ülésen biztosítani
a) az előterjesztőnek,
b) bármely képviselőnek ügyrendi kérdésben,
c) a településen működő, tevékenységi körükben érintett valamennyi bíróság által bejegyzett szervezet vagy önszerveződő közösség számára,
d) a jegyzőnek, ha törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
(8) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a Képviselő-testület munkájával – ülésének lefolytatásával – kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt.
(9) A vita során a képviselő a (3) bekezdés szerinti hozzászólása részeként, a tárgyalt előterjesztésre vonatkozóan módosító vagy kiegészítő javaslatot tehet. A módosító és kiegészítő javaslatot szövegszerűen kell megfogalmazni. Ezeket a javaslatokat csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni.
(10) Nagyobb terjedelmű módosító vagy kiegészítő javaslatot a polgármester kérésére írásban kell benyújtani. Ha ezen javaslat a vita során hangzik el, a javaslat írásbeli elkészítése érdekében a polgármester a napirend tárgyalását felfüggesztheti, szünetet rendelhet el.
(11) A rendelet-alkotásról, rendelet-módosításról szóló előterjesztéshez érdemi képviselői módosító javaslat csak szövegszerűen, írásban legkésőbb a napirendet tárgyaló ülést megelőző napon 16.00 óráig terjeszthető be, amelyet a jegyző törvényességi véleményével lát el.
21. § (1) A polgármester lezárja a vitát, ha megállapította, hogy hozzászólásra több hozzászóló nem jelentkezik. A vita lezárásáról szóló döntését a polgármester kimondja.
(2) A vita lezárását bármely képviselő javasolhatja, amelyről a Képviselő-testület külön vita és felszólalás nélkül, minősített többséggel határoz. Ebben az esetben a Képviselő-testület a vitát azzal a feltétellel zárja le, hogy a vitában még szót nem kapott képviselő szót kaphat, ha a vita lezárására vonatkozó szavazásig szólásra jelentkezett. Az így tett hozzászólásokat a vita részének kell tekinteni.
(3) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, és legkésőbb ekkor nyilatkozik az elhangzott kiegészítések és módosító javaslatok felvállalásáról.
(4) Az előterjesztő által felvállalt módosításokat, kiegészítéseket a napirendre vonatkozó eredeti döntési javaslat részének kell tekinteni.
(5) Az előterjesztő a (3) bekezdés szerinti válasz, valamint a nyilatkozat megtétele előtt, vagy bármelyik képviselőcsoport vezető a szavazás előtt kérheti szünet elrendelését, amelyet a polgármester köteles elrendelni.
(6) A válasz után a polgármester az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen, az eredeti javaslathoz illeszkedő módon ismerteti az arra vonatkozó (3) bekezdés szerinti előterjesztői nyilatkozattal együtt.
(7) Bármely képviselő javaslatára, valamint a polgármester, az előterjesztő kérésére a több eldöntendő kérdésre osztható határozat-tervezetről a Képviselő-testület külön-külön szavaz.
22. § (1) Bármely képviselő a zárószavazás megkezdése előtt bármikor javasolhatja a napirendi pont napirendről történő levételét, amelyről a Képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt.
(2) A napirendi pont tárgyalásától annak előterjesztője az ülés bármely – az arról történő szavazást megelőző – szakaszában a Képviselő-testület döntése nélkül elállhat.
(3) Bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület a napirendi pontot a következő rendes Képviselő-testületi ülésre elnapolhatja, erről a Képviselő-testület vita és felszólalás nélkül határoz.
(4) Amennyiben a vita lezárására és az elnapolásra is érkezik javaslat, az elnapolásra vonatkozó javaslat eldöntése megelőzi a vita lezárására vonatkozó javaslat eldöntését.
(5) Ugyanazt a napirendi pontot a Képviselő-testület legfeljebb egy alkalommal napolhatja el.
23. § (1) Rendes ülésen a napirend után - ülésenként egy alkalommal – a képviselő legfeljebb három perc időtartamban felszólalhat. Napirend után felszólalni a település életét, vagy a Képviselő-testület munkáját érintő kérdésekben lehet, kivéve az olyan ügyeket, amelyek az általános szabályok alapján napirendre tűzhetőek, valamint kérdésként, interpellációként, vagy indítványként terjeszthetők elő.
(2) A napirend utáni felszólalás iránti igényt legkésőbb az ülés napját megelőző 16:00 óráig kell a polgármesternek írásban – a napirend utáni felszólalás tárgyának a megküldésével – előre jelezni.
(3) A napirend utáni felszólalásra a személyében érintett legfeljebb három perc időtartamban reagálhat.
(4) A napirend utáni felszólalás határozati javaslatot nem tartalmaz, arról a Képviselő-testület határozatot nem hoz.
14. Személyes érintettség
24. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.
(2) A személyesen érintett képviselő – érintettségének jelzése mellett - bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.
(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a Képviselő-testület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.
(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.
(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a Képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. A Képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat hatályban tartásáról.
15. Összeférhetetlenségi eljárás
25. § A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést az Ügyrendi bizottságának adja át kivizsgálásra, amely a vizsgálat eredményét döntés céljából a Képviselő-testület elé terjeszti.
16. A döntések meghozatala
26. § (1) A Képviselő-testület döntéseit szavazással hozza. A határozati javaslatról a Képviselő-testület tagjai „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
(2) A szavazás nyílt vagy titkos.
(3) A Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára név szerinti nyílt szavazást rendelhet el. A javaslatról a Képviselő-testület dönt.
27. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A polgármester a szavazatokat a jegyző közreműködésével megszámláltatja.
(2) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc rendben felolvassa a képviselők nevét, akik „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét a jegyző összesíti, és ennek dokumentumait a polgármesternek átadja. A név szerinti szavazás tényét és eredményét az üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(3) A titkos szavazás szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket az Ügyrendi Bizottság látja el. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, a Képviselő-testület a feladat ellátásra a polgármester javaslatára - nyílt szavazással - három fős szavazatszámláló bizottságot választ.
28. § (1) Az eldöntendő javaslatokat a polgármester bocsátja szavazásra. A javaslat szövegét szavazásra egyértelműen és úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni.
(2) A szavazásra bocsátás során a polgármester szövegszerűen ismerteti a szavazás tárgyát képező javaslatot. A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni – elegendő csupán arra utalni – ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem, ha az előterjesztő a vitában elhangzott módosító javaslatokat elfogadta, és ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.
(3) A polgármester először – az elhangzás sorrendjében külön-külön – az előterjesztő által el nem fogadott módosító javaslatokat bocsátja szavazásra.
(4) A módosító javaslatok feletti szavazás lezárása után dönt a Képviselő-testület az eredeti előterjesztés szerinti javaslat előterjesztő által felvállalt, és a Képviselő-testület által elfogadott módosításokat is tartalmazó egészéről.
(5) Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.
(6) A képviselőnek lehetősége van feltételtől függő módosító javaslat megfogalmazására. Ezeket csak akkor kell szavazásra bocsátani, ha a képviselő által megfogalmazott feltétel az előterjesztő felvállalása vagy a módosítások megszavazása során bekövetkezik.
29. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit az Mötv. 47. § (2) ének megfelelően egyszerű vagy minősített többséggel fogadja el.
(2) Minősített többség az Mötv.-ben meghatározottakon túl
a) a Képviselő-testület munkatervének elfogadásához,
b) gazdasági program, közép- és hosszú távú program elfogadásához,
c) kötvény kibocsátásáról szóló döntéshez,
d) az elismerések és kitüntetések adományozásához,
e) fegyelmi eljárás megindításához,
f) a képviselő rendbírsággal való sújtásához,
g) a vita lezárására vonatkozó javaslatról szóló döntéshez,
h) amennyiben a vagyontárgy értéke a költségvetési törvényben meghatározott, az ellenérték fejében történő hasznosítással és elidegenítéssel kapcsolatos kötelező versenyeztetést megalapozó értékhatárt meghaladja, az önkormányzati vagyontárgy visszterhes szerződés keretében történő elidegenítéséhez, hasznosításának átengedéséhez, valamint gazdasági társaságba viteléről, vagyonkezelésbe adásáról és haszonélvezeti jogának átengedéséről szóló döntéshez,
i) önkormányzati vagyon ingyenes hasznosításáról vagy tulajdonjogának ingyenes átruházásáról, valamint az ingyenes használatba adott vagyon fenntartására, állagának megóvására vonatkozó kötelezettségnek az önkormányzat általi átvállalásáról szóló döntéshez,
j) az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásáról szóló rendeletben meghatározott mértéknél alacsonyabb éves bérleti díj ellenében történő bérbeadásról szóló döntéshez,
k) az önkormányzati törzsvagyon körébe tartozó ingatlan forgalomképessé nyilvánításához szükséges.
(3) Több ugyanazon rendelkezésre vonatkozó eltérő javaslat, módosító javaslat közül – ha egynél több megkapta az elfogadásához szükséges szavazatot – a Képviselő-testület által elfogadott változat az, amelyikre több „igen” szavazatot adtak le. Ha több változatra azonos számú igen szavazatot adtak le, ezekre vonatkozóan a szavazást egy esetben meg kell ismételni.
30. § (1) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd ellene szavazók, a tartózkodók és a szavazásban részt nem vett, de jelenlévő képviselők számát, és kihirdeti a döntést.
(2) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a szavazást bármely képviselő megindokolt kérésére meg kell ismételni. A szavazás megismétlésére csak közvetlenül a döntés kihirdetése után, újabb napirendi pont tárgyalása előtt kerülhet sor.
17. Az ülések jegyzőkönyve
31. § (1) A Képviselő-testület üléséről írásbeli jegyzőkönyv készül kettő példányban, amely tartalmazza az Mötv. 52. § (1) ében meghatározottakon túl a napirend utáni felszólalásokat és minden egyéb, a napirendhez nem tartozó bejelentéseket is. A testületi ülés teljes hanganyaga rögzítésre kerül.
(2) A jegyzőkönyv mellékleteként
a) az ülésre szóló meghívót,
b) a napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos anyagokat,
c) a névszerinti szavazás névsorát,
d) titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyvet,
e) az interpellációra, kérdésre adott írásbeli választ,
f) a jelenléti ívet csatolni kell.
(3) A zárt ülés hangfelvétele külön kerül rögzítésre. A napirendi pont zárt ülésen való tárgyalásáról egy példányban külön jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyvre vonatkozó előírások megtartásával.
(4) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv is tartalmazza a zárt ülésen hozott határozat szövegét és kihirdetésének tényét.
(5) A zárt ülés hanganyagát csak a zárt ülésen részt venni jogosultak hallgathatják meg. A zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni.
(6) A jegyzőkönyv egy eredeti példányának megőrzéséről és évenkénti beköttetéséről gondoskodni kell.
(7) A lakosság számára a Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltségén ügyfélfogadási időben biztosítani kell a hozzátartozó dokumentumokkal együtt a jegyzőkönyv egy példányának – a zárt ülés kivételével – a megtekintését, az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett.
18. A közmeghallgatás és a lakossági fórum
32. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdést és javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatás helyéről és időpontjáról az érdekelteket legalább tíz nappal előtte a honlapon közzé tétel útján értesíteni kell
(3) A kérdést és javaslatot a közmeghallgatás időpontja előtt legalább három nappal írásban kell a jegyzőhöz benyújtani. A beadványnak tartalmaznia kell a benyújtó nevét és lakcímét, helyben érdekelt szervezet esetén a székhelyét és a képviselő nevét, valamint a kérdés vagy javaslat rövid összefoglalását.
(4) A jegyző a benyújtott kérdést és javaslatot a jogszabályi megfelelőség szerint megvizsgálja. A közmeghallgatáson csak azt a kérdést és javaslatot lehet ismertetni, amely a vizsgálat alapján megfelel a közmeghallgatásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek. Ha a beadványt a vizsgálat alapján nem lehet ismertetni, azt a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvény szerint kell kezelni, és erről a bejelentőt haladéktalanul értesíteni kell.
(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti és gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról.
(6) Ha a beadványozó a közmeghallgatáson nem jelenik meg, a beadványát nem kell ismertetni, és a (7) bekezdés szerint kell eljárni.
(7) A közmeghallgatáson meg nem válaszolt kérdést és javaslatot az annak tárgyában feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságnak, tisztségviselőnek ki kell adni kivizsgálás céljából. Az érintett tizenöt napon belül köteles írásban válaszolni a kérdezőnek, melyről a Képviselő-testület a következő ülésen tájékoztatni kell.
33. § (1) A polgármester, az alpolgármester és a képviselő a lakosságot közvetlenül érintő ügy megtárgyalására településrész-tanácskozást szervezhet.
(2) A településrész-tanácskozás feladata az önkormányzat és a településen élő lakosság érdekösszhangjának elősegítése, a lakosság, és az egyesületeinek közvetlen tájékoztatása az időszerű önkormányzati feladatokról, a fejlesztési programokról, közérdekű kérdésekről, valamint a lakosság, egyesületei észrevételeinek, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása a Képviselő-testület felé.
A Képviselő-Testület döntései
19. A rendelet
34. § (1) A Képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendelet előkészítésénél – alapelveket, szempontokat állapíthat meg.
(2) A tervezetet – a jegyző törvényességi véleményével együtt – véleményezés céljából a tárgykör szerint érintett bizottság elé kell terjeszteni.
(3) A véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében lakossági fórum szervezhető.
(4) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani
a) az állami támogatásokról, a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról szóló rendelet-tervezetet,
b) a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályait meghatározó, a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásaival kapcsolatos rendelet-tervezetet.
35. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármester, az alpolgármester, a Képviselő-testület bizottsága, az ideiglenes bizottság vagy a jegyző terjeszti a Képviselő-testület elé.
(2) A rendelet-tervezetet indokolással, előzetes hatásvizsgálattal együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni. Egyidejűleg tájékoztatni kell a Képviselő-testület az előkészítés és a véleményezés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő, mellőzött javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.
36. § (1) A rendeletet a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet (továbbiakban: IM rendelet) 11. § (2) ében foglaltak szerint kell megjelölni.
(2) A Képviselő-testület által elfogadott rendelet kihirdetése a Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltségének hivatalos hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel valósul meg.
(3) A rendelet irattári példányát kihirdetési záradékkal kell ellátni.
(4) A rendeletet törvényben meghatározottakon túl meg kell küldeni azon szerveknek, szervezeteknek és intézményeknek is, amelyek számára az feladatot, vagy hatáskört állapít meg.
20. A határozat
37. § (1) A határozatot az IM rendelet 15. § (1) ében, valamint a 19. §-ában foglaltak szerint kell megjelölni.
(2) A határozat tartalmazza a végrehajtásért felelős szerv nevét, a végrehajtás határidejét.
(3) A végrehajtásért felelős
a) a polgármester, az alpolgármester,
b) a bizottság elnöke, vagy
c) a jegyző lehet.
(4) A határozat végrehajtásáról a felelős a határidő lejárta után, a következő testületi ülésen beszámol a Képviselő-testületnek.
(5) A normatív határozatot az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.
A Képviselő-testületi anyagok tartalmi és a benyújtására vonatkozó szabályok
21. A Képviselő-testületi anyagok általános szabályai
38. § (1) A Képviselő-testület elé előterjesztés, beszámoló, tájékoztató, képviselői indítvány, interpelláció és kérdés kerülhet.
(2) A jegyző az előkészített anyagok előzetes törvényességi véleményezését követően gondoskodik az ülés napirendi tervezetének elkészítéséről, az ülés meghívójának kézbesítésére irányadó 12. § (3) bekezdés szerinti időpontra tekintettel.
22. Az előterjesztés
39. § (1) Az előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármester, feladatkörében eljárva a Képviselő-testület bizottsága és a jegyző jogosult.
(2) Az előterjesztés irányulhat rendelet alkotására vagy határozat meghozatalára.
(3) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés főbb tartalmi elemei:
a) a tárgy pontos meghatározása, valamint a téma esetleges korábbi Képviselő-testületi ülés napirendjén való megjelenésének és az azzal kapcsolatban meghozott döntésnek az áttekintése,
b) a meghozandó döntés általános és részletes indokának, várható eredményének bemutatása,
c) a tárgykört rendező jogszabályok megjelölése,
d) az előkészítés során végzett összehangoló munka főbb tapasztalatainak, az egyeztetésben résztvevő személyek és szervezetek, a felmerült lényeges érdek- és véleménykülönbségek, valamint a döntésre vonatkozó javaslatból mellőzött kisebbségi vélemények bemutatása,
e) azon személyek, szervek és szervezetek körének bemutatása, amelyeknek törvény alapján véleményezési, egyetértési joga áll fenn a meghozandó döntés körében, valamint amelyeket arról tájékoztatni szükséges,
f) a döntéssel érintett feladat, valamint annak ellátásához szükséges feltételek bemutatása,
g) a téma átfogó értékelését segítő mellékletek, statisztikai táblák, korábbi határozatok és az e) szerinti személyek, szervek és szervezetek véleményét, álláspontját tartalmazó írásos dokumentumok,
h) az előterjesztés megállapításaira – logikailag és tartalmilag – épülő döntési javaslat, amely
ha) egyértelmű, szakszerű és végrehajtható, valamint határozati javaslat esetén tartalmazza a végrehajtásért felelősök nevét, a végrehajtási határidő megjelölését,
hb) a tárgykörben korábban hozott döntés esetén rendelkezik annak további hatályáról, szükség szerint hatályon kívül helyezéséről, módosításáról, határozat esetén a hatályban tartásáról.
(4) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés közzétett példányának az előterjesztő vagy a kijelölt helyettese aláírását tartalmaznia kell
(5) Amennyiben előterjesztés vagy módosító javaslat a költségvetés kiadásának növelését vagy bevételének csökkenését eredményezheti, meg kell benne jelölni a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében javasolt megoldást is.
(6) Az önkormányzat területén működő gazdasági érdekképviseleti szervezet vagy területi gazdasági kamara kezdeményzése alapján készített Képviselő-testületi anyagot a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.
(7) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó kinevezés, választás, és egyéb pályázat esetén a pályázatra beérkezett pályamunkát személyi jellegű döntés esetén csak a képviselőcsoport vezetőjének és az érintett bizottság tagjai részére kell megküldeni. A képviselő a Polgármesteri Hivatalban betekinthet a pályamunkába.
(8) A zárt ülés napirendjén szereplő előterjesztés jobb felső sarkában a „ZÁRT ÜLÉS NAPIRENDJE” megjelölést kell alkalmazni.
23. A beszámoló
40. § (1) A beszámoló
a) önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,
b) a Képviselő-testület valamely határozatának végrehajtásáról,
c) az interpellációk kivizsgálásáról,
d) a Képviselő-testület és szervei tevékenységéről,
e) jogszabály alapján beszámolásra kötelezettek tevékenységéről készíthető.
(2) A beszámoló benyújtására a 39. § (1) bekezdésben meghatározottak jogosultak.
(3) A beszámoló elfogadásáról - a 43. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel - a Képviselő-testület határozatot hoz.
24. A tájékoztató
41. § (1) A tájékoztató olyan információk Képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, valamint valamely a település életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.
(2) Tájékoztató formájában kell beterjeszteni
a) a jogszabályok ismertetését,
b) az önkormányzat költségvetési mérlegére vonatkozó adatokat,
c) a Képviselő-testület és szervei működésére jellemző adatokat,
d) a településre vonatkozó különböző adatok, jelenségek ismertetését,
ha nem valamely döntés meghozatalát konkrétan támasztják alá.
(3) Tájékoztató benyújtására a 39. § (1) bekezdésében meghatározottak jogosultak.
(4) A tájékoztató tartalmazza, hogy a tájékoztatóban foglaltakról nem nyitható vita, azonban ahhoz kérdés feltehető.
25. Indítvány
42. § (1) Az indítvány javaslatot tartalmaz rendelet megalkotására vagy határozat meghozatalára. Az indítványnak tartalmaznia kell a javasolt döntés főbb elemeit.
(2) Indítványt bármely képviselő írásban nyújthat be a polgármesterhez, legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző nap 16:00 óráig.
(3) A képviselői indítvány vonatkozhat
a) halasztást nem tűrő döntés meghozatalára vagy
b) az indítvánnyal javasolt döntés előkészítésére.
(4) Az indítvány elfogadásáról a polgármester vitát nyit. A (3) b) pontja szerinti indítvány elfogadása esetén a Képviselő-testület a döntés előkészítésére a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt, a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságot kéri fel.
(5) Az indítvány tárgyalásától számított fél éven belül ugyanabban a tárgyban újabb indítvány nem nyújtható be.
26. Interpelláció
43. § (1) Interpellációnak minősül az a felvetés, amelyben a képviselő valamilyen hibás, helytelen gyakorlatot jelez. A Képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz vagy a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottság elnökéhez, a tanácsnokhoz interpellációt intézhetnek önkormányzati feladatkörbe tartozó bármely ügyben. A napirendre felvett interpellációt a képviselő szóban is elmondhatja, időtartama maximum három perc.
(2) Az interpellált a Képviselő-testület ülésén szóban, vagy tizenöt napon belül írásban köteles választ adni. Amennyiben az interpelláló képviselő - a (3) bekezdésben meghatározottak szerint - az adott ülésen kíván választ kapni, az interpellációt az ülést megelőzően legalább nyolc nappal írásban el kell juttatnia az interpelláció címzettjének és a polgármesternek.
(3) A Képviselő-testület csak az önkormányzatnál folyamatban lévő üggyel kapcsolatos interpellációra adott írásbeli választ tűzheti napirendre.
(4) A megtárgyalt interpellációra adott válasz után – az írásban adott válasz esetében is – az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, majd nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
(5) Ha a Képviselő-testület a választ nem fogadja el, akkor
a) az eredetileg a polgármesternek címezett interpellációt a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságnak, ideiglenes bizottságnak vagy a jegyzőnek
b) az a) pont alá nem tartozó interpellációt a polgármesternek, a feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottságnak, ideiglenes bizottságnak vagy a jegyzőnek adja kivizsgálásra.
(6) Az interpelláció alapján a Képviselő-testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet. Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni, külső szakértő is bevonható.
27. A kérdés
44. § Kérdés feltevésére és megválaszolására a 43. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy
a) a képviselő viszontválaszra nem jogosult,
b) a kérdésre adott írásbeli választ a Képviselő-testület csak akkor tűzheti napirendjére, ha azt a képviselő beadványában kifejezetten kéri,
c) a Képviselő-testület napirendjére vett írásbeli válasszal együtt a képviselő kérdését is meg kell küldeni a Képviselő-testület tagjainak.
A Képviselő-testület szerveire, tagjaira és az önkormányzati tisztségviselőkre vonatkozó szabályok
28. A polgármester
45. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat, biztosítja az önkormányzat demokratikus működését. Tevékenységével hozzájárul a település fejlődéséhez, az önkormányzat szervei munkájának hatékonyságához. Biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését. Gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról, a helyi fórumok szervezéséről, támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, kapcsolatot tart a vármegyei önkormányzat, az egyházak, a helyi pártok és civil szervezetek vezetőivel.
(3) A polgármester szervezi az önkormányzat és az állami szervek kapcsolatait és együttműködését.
(4) A polgármester összehangolja a bizottságok működését, a bizottságok elnökeit egyeztető megbeszélésre összehívhatja
29. Az alpolgármester
46. § (1) A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester feladatköreit a polgármester határozza meg.
(3) A polgármester távolléte, valamint akadályoztatása esetén általános helyettese az alpolgármester.
30. A jegyző, aljegyző
47. § (1) A jegyző – a polgármester irányításával – vezeti a Közös Önkormányzati Hivatalt, biztosítja a képviselők, a Képviselő-testület és a bizottságok munkájának tárgyi és személyi feltételeit.
(2) Az aljegyző a Közös Önkormányzati Hivatal működésével kapcsolatban:
a) vezeti a Tataházai Kirendeltséget,
b) a jegyzőt távolléte, valamint akadályoztatása esetén helyettesíti,
c) a jegyző távolléte esetén megbízás alapján képviseli a Közös Önkormányzati Hivatalt külső szervek előtt,
d) a jegyző távollétében vagy megbízásából ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben előírt államigazgatási feladatot, hatósági jogkört,
e) ellátja a jegyző által rábízott egyéb feladatokat, segíti a hivatalvezetői munkát.
f) a jegyző egyedi utasításai alapján a tataházai Képviselő-testületi ülésekre előterjesztéseket készít.
(3) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamban – a jegyzőre vonatkozó képesítési szabályoknak megfelelő a Közös Önkormányzati Hivatalnál foglalkoztatott közszolgálati tisztviselő látja el a jegyző feladatait.
(4) A jegyző helyettesítéséről Kunbaja polgármestere a társult önkormányzatok polgármesterei véleményének kikérése alapján gondoskodik.
31. Az állandó bizottságok
48. § (1) A Képviselő-testület két állandó bizottságot hoz létre.
(2) A Képviselő-testület állandó bizottságként
a) 3 fővel Tataháza Községi Önkormányzat Ügyrendi Bizottságát,
b) 3 fővel Tataháza Községi Önkormányzat Szociális Bizottságát alakítja meg.
49. § (1) Az Ügyrendi Bizottság jogi, összeférhetetlenségi, ügyrendi, rendeletalkotási ügyekkel kapcsolatos hatásköröket és feladatokat gyakorolja, végzi a képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálatát, nyilvántartását, ellenőrzését, valamint ellátja az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat.
(2) A képviselő-testület elé az ügyrendi bizottság által benyújtandó előterjesztések: a vagyonnyilatkozat ellenőrzési eljárás eredményéről szóló tájékoztató,
(3) A képviselő-testület elé az ügyrendi bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések:
a) a képviselő-testület éves munkaterv javaslata,
b) szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelet,
c) az éves költségvetési rendelet és annak módosításai,
d) az éves zárszámadási rendelet,
e) a polgármester, az alpolgármester és a képviselők díjazására, jutalmazására vonatkozó előterjesztés.
(4) Az ügyrendi bizottság feladat- és hatásköre az Mötv. 120. §-ában foglaltakon kívül:
a) ellátja az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos feladatokat,
b) a szervezeti és működési szabályzat célszerűségének, helyi igényeknek, adottságoknak való megfelelőségének nyomon követése,
c) ellátja a vagyonnyilatkozat-tételi eljárással kapcsolatos feladatokat (nyilvántartás, ellenőrzés) az Mötv. 39. §-ában foglaltak szerint,
d) az a) pontban leírt eljárás lefolytatását követően az eredményről a képviselő-testület tájékoztatása.
50. § (1) A szociális bizottság az önkormányzat meghatározott társadalompolitikával, közneveléssel, egészségüggyel, szociális, gyermek- és családvédelmi ügyekkel, idősüggyel kapcsolatos meghatározott feladat- és hatásköröket gyakorolja.
(2) A szociális bizottság feladat és hatáskörei:
a) a költségvetési rendelet tervezetben meghatározott szociális és gyermekvédelmi tárgyú kiadások előzetes véleményezése,
b) javaslattétel a helyi szociális háló fejlesztésére,
c) javaslattétel a gyermekvédelmi ellátások, szolgáltatások fejlesztésére,
d) a szociális tárgyú helyi rendelettervezet előzetes véleményezése,
e) a gyermekvédelmi tárgyú helyi rendelet tervezet előzetes véleményezése.
f) önkormányzati települési támogatások elbírálása,
g) az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a képviselő-testület tájékoztatása.
(3) A szociális bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal résztvevőket, valamint a költségvetéstervezés, és beszámolás témakörök esetében az önkormányzat intézmény képviselőjét, valamint szociális témakörökben az önkormányzat gyermekjóléti és családsegítő szolgálatának családsegítő munkatársát.
51. § (1) A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.
(2) A bizottságok tagjaira vonatkozó szabályokat és a bizottságok működésének szabályait az Mötv. 40., 57-61. §-ai határozzák meg.
(3) A bizottságok a létrehozásukat követően 30 napon belül ülést tartanak.
(4) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltsége útján látja el.
52. § (1) A Képviselő-testület állandó bizottsága ellát minden olyan feladat-és hatáskört, amelyet törvény vagy önkormányzati döntés számára megfogalmaz.
(2) A bizottságok közötti feladat- vagy hatásköri összeütközés esetén a Képviselő-testület dönt az összeütközés tárgyában.
53. § (1) A bizottság a működési szabályait tartalmazó ügyrendjét és rövidített elnevezését – a rendelet keretei között – maga állapítja meg. Az érintett bizottság az ügyrendjéhez kapcsolódó változásokat folyamatosan figyelemmel kíséri és szükség esetén azt felülvizsgálja.
(2) A bizottság döntési, Képviselő-testületi döntésre előkészítési, beszámolási hatáskörébe és feladatkörébe tartozó kérdésekben bizottság elé kerülő anyag benyújtására – a 39. § (1) bekezdésében felsoroltak mellett – a bizottsági elnök is jogosult.
(3) A bizottság ülését az elnök – az ülést megelőzően legalább három munkanappal – hívja össze. A bizottság az ügyrendben határozza meg – a Képviselő-testület ülésének hetére figyelemmel – ülésének napját.
(4) A bizottság a feladat- és hatáskörében hozhat létre munkacsoportot vagy szakértői testületet.
54. § (1) A Képviselő-testület bizottságai együttes ülést is tarthatnak. Az együttes ülésre a bizottság működésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni az e §-ban meghatározott eltérésekkel.
(2) Az együttes bizottsági ülés elnöke
a) az együttes ülést kezdeményező bizottsági elnök,
b) amennyiben az együttes ülés összehívását a Képviselő-testület rendeli el, úgy a Képviselő-testület ezen határozatában megjelölt bizottsági elnök, vagy
c) a polgármester által kijelölt bizottsági elnök.
(3) Az együttes ülésről egy jegyzőkönyv készül, amelyben egymást követően szerepelnek az egyes bizottságok által hozott határozatok, a saját sorszámozásuk szerint. A jegyzőkönyvet a bizottságok elnökei és az együttes ülésen résztvevő bizottság egy-egy tagja írja alá.
55. § A bizottság elnökének helyettesítésére a Képviselő-testület társelnököt választ. Helyettesítés esetén a társelnököt a bizottság elnökével azonos jogok illetik meg.
56. § A bizottság tagja
a) részt vesz a bizottság ülésein,
b) részt vehet a bizottsági döntések előkészítésében, javasolhatja témakörök napirendre tűzését,
c) a bizottság elé kerülő témakörökkel kapcsolatban külső szakértő segítségét kérheti, javasolhatja az elnöknek a bizottság ülésére való meghívását,
d) az elnök megbízása alapján képviselheti a bizottságot.
57. § (1) A bizottság elnökének és tagjának megbízatása az Mötv. 57. §-ában foglalt eseteken túl
a) a képviselői mandátum megszűnésével,
b) az összeférhetetlenség kimondásával,
c) a halállal
is megszűnik.
(2) A bizottsági elnöki tisztség vagy bizottsági tagság megszűnése esetén, a polgármester tesz javaslatot az új tag megválasztására a képviselőcsoport vezetők véleményének kikérése után.
32. Az ideiglenes bizottság
58. § (1) Meghatározott feladat ellátására, javaslat kidolgozására vagy valamely ügy kivizsgálására a Képviselő-testület bármely tagja kezdeményezésére a polgármester előterjesztése alapján – a rendelet módosításával - a Képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2) Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a Képviselő-testület a bizottság felállításakor határozza meg, és megválasztja elnökét, társelnökét és tagjait.
(3) Az ideiglenes bizottság tevékenységéről beszámolót készít, amelynek
a) a bizottság feladatát,
b) a bizottság által alkalmazott eljárást,
c) a bizottság megállapításait,
d) a bizottság megállapításait alátámasztó bizonyítékok bemutatását és
e) szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatot, vagy javaslat kidolgozásának kezdeményezését tartalmaznia kell.
33. A Közös Önkormányzati Hivatal
59. § (1) A Képviselő-testület és a társult Képviselő-testületek az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Kunbajai Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
(2) Kunbajai Közös Önkormányzati Hivatal Tataházán kirendeltséget tart fenn.
34. Társulás
60. § A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:
a) Bácsalmási Kistérségi Többcélú Társulás
b) Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás,
c) Felső-Bácskai Regionális Szilárd Hulladéklerakó Önkormányzati Társulás.
A képviselő-testület gazdasági programja
61. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
Záró rendelkezések
62. § Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Tataháza Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 2/2025. (I. 29.) önkormányzati rendelete.
63. § Ez a rendelet 2026. január 1-jén lép hatályba.