Miske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2019.(XI.28.) önkormányzati rendelete
A képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályozásáról
Hatályos: 2024. 04. 20- 2024. 05. 31Miske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2019.(XI.28.) önkormányzati rendelete
A képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályozásáról
Miske Község Önkormányzatának Képviselő-testülete - a továbbiakban képviselő-testület – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban Mötv.) 43. §. (3) bekezdésében, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 9. §.-ban, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 26. §. (7) bekezdésében, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §. (1) bekezdésében, a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 32. §. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva - szervezeti és működési rendjére - a továbbiakban SZMSZ - a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS
Az önkormányzat, a képviselő-testület és szervei elnevezése, székhelye, bélyegzői és jelképei
1. § A képviselő-testület és szervei számára az önkormányzati törvényben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat az SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.
(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.
4. § (1) Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.
(2)
(3) Miske Község Önkormányzatának nemzetközi kapcsolatai:
4/A. § (1) A nemzetiségi önkormányzatok a képviselő-testület vagy szervei a hatáskörébe tartozó, a nemzetiséget érintő ügyekben a polgármesternél kezdeményezhetik a képviselő-testület vagy szerve döntését, ezen ügyekről tájékoztatást, felvilágosítást kérhetnek, továbbá a képviselő-testület vagy szerve részére a polgármester útján döntés meghozatalára vonatkozó javaslatot tehetnek.
(2) A nemzetiségi önkormányzatokkal történő együttműködés során az önkormányzati döntéshez előírt, a nemzetiségi önkormányzatot megillető véleményezési és egyetértési jog gyakorlásához, teljesítéséhez kapcsolódó önkormányzati feladatokat a polgármester, valamint a polgármesteri hivatal útján a jegyző látja el.
(3) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. tv. (a továbbiakban: Njtv.) 80. § (1) bekezdése alapján az Önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. Az önkormányzati működés feltételeit és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatokat a Njtv. 80. § (1) bekezdés a)-g) pontja határozza meg.
(4) Az Njtv. 80. § (2) bekezdése értelmében a 80. § (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására vonatkozóan az Önkormányzat megállapodást köt a helyi nemzetiségi önkormányzattal, melynek további tartalmi elemeit a Njtv. 80. § (3)-(4) bekezdése rögzíti.
(5) A (4) bekezdésben foglaltak alapján a nemzetiségi önkormányzatok és a települési Önkormányzat megállapodást kötnek. A megállapodás értelmében a Nemzetiségi Önkormányzat vonatkozásában a Hivatal feladatait részletesen a VII. fejezet (34. §) (9) bekezdése határozza meg.
(6) Miske Község Önkormányzata elismeri a községben élő nemzetiségek jogait és egyben lehetővé teszi, hogy a közszolgáltatást nyújtó intézmények feliratait nemzetiségi nyelven is el lehet helyezni.
(7) A nemzetiségi önkormányzat a települési önkormányzattal közösen rendezvények szervezésével népszerűsítheti, és mutathatja be a települést és annak értékeit.
(8) Miske Község Önkormányzata a nemzetiségi önkormányzat működéséhez a nemzetiségi önkormányzat kérésének megfelelően helyiséghasználatot – a lehetőségek szerint egyéb eszközöket – biztosít a Miske, Fő u. 18. szám alatti önkormányzati tulajdonú épület helyiségében, térítésmentesen. A helyiség használatához kapcsolódó tárgyi infrastruktúra és rezsiköltséget az önkormányzat viseli.
(9) A nemzetiségi önkormányzat tartozásaiért a települési önkormányzat kizárólag abban az esetben és addig a mértékig felel, ahogyan azt külön megállapodásban vállalta.
(10) A nemzetiségi önkormányzat vagyonkimutatása tartalmára az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) kormányrendelet rendelkezései az irányadóak.
(11) Az önkormányzat, a polgármester, a jegyző, a polgármesteri hivatal a szabályzatok, utasítások és egyéb belső szabályozók hatályát – a nemzetiségi önkormányzattal egyeztetve, annak eltérő sajátosságaira alkalmazottan– szükség szerint kiterjeszti a nemzetiségi önkormányzat működéséhez kapcsolódóan is.
5. § A helyi önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.
6. § (1) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésé- vel áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben - a polgármester indítványára - a képviselő- testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv, vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.
(2) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat:
a) képviselő-testülete,
b) a polgármester,
c) a helyi népszavazás hozhat.
7. § A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - együttműködik a megyei önkormányzattal.
A képviselő-testület feladat- és hatásköre
8. § Az önkormányzati feladat- és hatáskörök fő szabályként a képviselő-testületet illetik meg, melyeket a jelen rendeletben, vagy más önkormányzati rendeletben megállapított jogszabályok szerint a polgármesterre átruházhat. A polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza.
9. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:
1. településfejlesztés, településrendezés;
2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
6. óvodai ellátás;
7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
9. lakás- és helyiséggazdálkodás;
10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
15. sport, ifjúsági ügyek;
16. nemzetiségi ügyek;
17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;
19. hulladékgazdálkodás;
20. távhőszolgáltatás;
21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.
Az önkormányzat kormányzati funkcióinak felsorolását a 4. számú melléklet tartalmazza.
(2) A szociális személyes gondoskodást nyújtó ellátás Miske községben a házi segítségnyújtást és a szociális étkeztetést jelenti. A házi segítségnyújtás és a szociális étkeztetés feladatait szakképesítéssel rendelkező munkavállaló látja el. A szakképesítéssel nem rendelkező munkavállaló részére a munkáltatói jogkör gyakorlója felmentést adhat 5 évre, amelynek időtartama alatt a munkavállaló köteles a szükséges szakképesítést megszerezni. A szociális étkeztetés és a házi segítségnyújtás szervezeti ábráját a 3. számú melléklet tartalmazza.
(3) Az szociális étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk illetve eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt.
(4) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését, az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörzete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.
10. § (1) A helyi önkormányzat - a választott képviselő-testület által, vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.
(2) A helyi közügy önálló megoldásának felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit.
11. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskör a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. Ennek megfelelően a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:
1. a rendeletalkotás;
2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;
4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása;
5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;
9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;
11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;
12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;
13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;
14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;
15. területszervezési kezdeményezés;
16. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
12. § A képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt az Mötv. 55. §. (1) bekezdésében meghatározott feltételek alapján mondhatja ki feloszlását.
13. § (1) A képviselő-testület a hatáskör gyakorlás átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
(2) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetőleg a gyakorló szervet beszámoltathatja.
(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
A képviselő-testület működése
14. § (1) Miske község képviselő-testülete tagjainak száma: 7 fő.
(2) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
(3) A képviselő-testület összehívását a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal vezetője is indítványozhatja.
(4) A testületi ülést az elfogadott munkaterv alapján kell összehívni. Ezen felül szükség szerint a testületi ülés rendkívüli esetben is összehívható, amennyiben a hatáskörébe tartozó ügy sürgős döntést igényel. A testületi ülés időtartama maximum 4 óra. Amennyiben a képviselő-testület valamennyi napirendi pontot nem tárgyalta, úgy a folytatásra újabb időpontot határoz meg.
(5) A képviselő-testület üléseit általában az önkormányzat székhelyén (Miske, Fő u. 18. alatt) tartja.
(6) A képviselő-testület a nyári szabadságolások alatti ülés-szünetet minden év július 1. napjától július 31. napjáig állapítja meg.
(7) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
15. § (1) A polgármester programot terjeszt a képviselő-testület felé, amely a testület megbízatásának időtartamára tartalmazza a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait.
(2) A képviselő-testület a működésének alapját képező - a program végrehajtását is célzó - éves munkaterv alapján dolgozik.
16. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület
a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, aljegyzők, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
(4) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.
(5) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,
b) megállapítja az ülés határozatképességét,
c) a képviselő-testület egyetértésével kijelöli a két jegyzőkönyv hitelesítőt (a képviselő- testület a jegyzőkönyv hitelesítők személyéről határozathozatal nélkül dönt),
d) tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, a testület által meghatározott feladatok végrehajtása érdekében tett intézkedéseiről,
e) tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,
f) előterjeszti az ülés napirendjét, (A képviselő-testület a napirendről vita nélkül jegyző- könyvben való rögzítéssel, határozathozatal nélkül dönt.)
g) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát, majd szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat.
(6) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van.
17. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett és új napirenden kívüli anyagok, a képviselő-testület által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban, vagy szóban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását, melynek tanulmányozására az ülés előtt illetve a kiosztást követően megfelelő időt kell biztosítani.
18. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:
a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
b) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 3 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(4) Az előterjesztő a javaslatot, a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt vissza is vonhatja.
(5) Személyes megjegyzést tehet: - maximum 2 perces időtartamban - a vita lezárása után, de még a szavazás előtt az a képviselő, aki a vita során őt ért - megítélése szerint méltatlan - kritikát kívánja kivédeni, illetve az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértést szeretné tisztázni.
(6) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(7) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület az elhangzás sorrendjében, majd az eredeti határozati javaslatról.
(8) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(9) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozat- képesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. A személyes érintettség bejelentésének
19. § (1) Titkos szavazást tarthat a képviselő-testület:
a) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
b) az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
c) a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(2) Titkos szavazás eljárása: borítékban elhelyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) a titkos szavazás eredményét.
20. § (1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni a megkérdezett.
(3) Interpelláció: a képviselő a képviselő-testület ülésén, lehetőleg a napirendek lezárása után:
a) a polgármestertől,
b) alpolgármestertől,
c) a jegyzőtől,
d) a bizottságok elnökeitől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni.
(4) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásában az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert.
(5) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról.
21. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő sértő kifejezéseket használ,
b) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselői megbízatással össze nem férő magatartást tanúsít,
c) ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a testületnek arra, hogy a rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkentse a testület.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasítja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
22. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a testületi ülés helyét; időpontját; a megjelent önkormányzati képviselők nevét; a meghívottak nevét, megjelenésük tényét; a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat; az előterjesztéseket; az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét; a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát; a döntéshozatalban résztvevők számát; a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát; a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését; a szavazás számszerű eredményét; a hozott döntéseket tartalmazza.
(2) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá, valamint két testületi tag hitelesíti A jegyzőkönyv közokirat, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a kormányhivatalnak.
(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
(4) A képviselő-testület bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel dönthet arról, hogy:
Az önkormányzati rendeletalkotás,
határozathozatal
23. § (1) A képviselő-testület – az Alaptörvényben kapott felhatalmazás alapján - feladatkörében eljárva a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Rendeletet kell alkotni a következő ügyekben:
a) a szervezeti és működési szabályzatról,
b) a települési képviselőknek - törvény keretei között történő - tiszteletdíj, természetbeni juttatás megállapításáról,
c) a helyi népszavazás feltételeinek, eljárási rendjének a megállapításáról.
(3) Rendeletet alkot továbbá más törvényekben és jogszabályokban meghatározott feladatok végzésére.
24. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a települési képviselők,
b) a polgármester, jegyző,
c) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetei vezetőik útján,
(2) A képviselő-testület a rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg, lehetőség szerint közvélemény-kutatást tart, mely után a jegyző elkészíti a rendelet-tervezetet.
(3) A jegyző az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet a képviselő- testület elé terjeszti.
(4) A képviselő-testület által elfogadott rendelet hiteles, végleges szövegét a polgármester és a jegyző írja alá.
(5) A megalkotott önkormányzati rendeleteket külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
25. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
Települési képviselő
26. § A képviselőt az Mötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
27. § A képviselő - tevékenysége során - hivatalos személyként jár el.
28. § (1) A képviselő főbb jogai és kötelezettségei:
a) a képviselő-testület ülésén - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon - kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát;
b) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb harminc napon belül írásban - érdemi választ kell adni;
c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
d) tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a jegyzőnek - a képviselőtestület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;
e) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;
f) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni;
g) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat;
h) a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja;
i) köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;
j) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen;
k) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.
(2) Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az önkormányzati képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát. A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - az önkormányzati képviselő e tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjat, természetbeni juttatást, költségtérítést nem kaphat.
29. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó, vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre:
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
30. § (1) A polgármester a választópolgárok által megválasztott tisztségviselő, aki megbízatását főállásban látja el.
(2) A képviselő-testület elnöke a polgármester. A polgármester összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését, valamint képviseli a képviselő-testületet.
(3) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt. A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.
(4) A polgármester, amennyiben a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekei- re nézve sértőnek tartja, ugyanazon ügyben - a képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti ügyben hozott döntése kivételével - egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.
(5) A polgármester feladatai:
a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a közös önkormányzati hivatalt;
b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a közös önkormányzati hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;
d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;
e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;
g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.
(6) A polgármester a jogszabályban és SZMSZ-ben már meghatározott hatáskörén túlmenően:
a) dönt a képviselő-testület által átruházott szociális ügyekben (az átruházott hatáskörök jegyzéke az SZMSZ 1. számú mellékletét képezi),
b) dönt a költségvetési tartaléknak a mindenkori éves költségvetési rendeletben meghatározott összeg erejéig terjedő felhasználásáról,
c) fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit és ápolja a nemzetközi kapcsolatokat,
d) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben, nyilatkozik a sajtónak, a hír- közlő szerveknek.
e) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az át nem ruházható hatáskörök kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.
A fent meghatározott feladatának végrehajtásához szükséges költségek és kiadások fedezetét a helyi költségvetésben kell biztosítani.
31. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ, több alpolgármestert választhat. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg. Az alpolgármester jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. Több alpolgármester esetén a polgármester bízza meg általános helyettesét.
32. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós
33. § (1) A polgármester - pályázat alapján határozatlan időre - nevezi ki a jegyzőt. A tízezer főnél kevesebb lakosú települések önkormányzatánál és a tízezer főnél kevesebb együttes lakosságszámú települések közös önkormányzati hivatalánál a polgármester - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző javaslatára - kinevezheti, más önkormányzatnál, közös önkormányzati hivatalnál kinevezi az aljegyzőt. A jegyzői és az aljegyzői kinevezés vezetői munkakörnek minősül, a jegyzőre, aljegyzőre alkalmazni kell a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit.
(2) A jegyzőre vonatkozó rendelkezéseket a közös önkormányzati hivatal jegyzőjére is alkalmazni kell az alábbi eltérésekkel:
a) valamennyi érintett településen ellátja a jegyző feladatait;
b) kinevezéséhez, felmentéséhez az érintett települések polgármestereinek lakosságszám arányos, többségi döntése szükséges. Eltérő megállapodás hiányában az egyéb munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja. Többségi a döntés akkor, ha - a közös önkormányzati hivatalt létrehozó települések összlakosságát 100%-nak tekintve - a polgármesterek által leadott azonos nemű szavazatok alapján az adott településekre vonatkoztatott százalékarány összesítve meghaladja az 50%-ot;
(3) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt. A jegyző
a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;
b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében;
c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén;
e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;
f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;
g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;
j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
k) rögzíti a talált dolgok nyilvántartásába a talált idegen dologgal kapcsolatos a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény szerinti adatokat, valamint a talált idegen dolog tulajdonosnak történő átadást követően törli azokat.
l) szakmai segítséget nyújt a nemzetiségi önkormányzatok törvényes működéséhez.
(4) A polgármester egyetértése szükséges - az általa meghatározott körben - a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához.
(5)1 A polgármester a jegyzői tisztség akadályoztatása esetére, az önkormányzati hivatal köztisztviselői közül, 1 fő köztisztviselőt kijelöl a jegyző helyettesítésére.
A közös önkormányzati hivatal
34. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.
(2) A polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezését a
A társulások
35. § (1) A helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre.
A lakossággal való kapcsolati formák,
lakossági fórumok
36. § (1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:
a) a települési képviselők legalább egynegyede,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál.
(2) a képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a településen lakóhellyel rendelkező választópolgárok legalább 10 %-a kezdeményezte.
(3) A helyi népszavazás elrendeléséről szóló határozatot az önkormányzat hivatalos lapjában, illetve a helyben szokásos módon közzé kell tenni. A polgármester a helyi népszavazás elrendeléséről tájékoztatja a helyi választási bizottság elnökét.
37. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, minden év február hónapjában előre meghirdetett közmeghallgatást tart az önkormányzati hivatal dísztermében, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.
(2) Közmeghallgatás helyéről, idejéről az esetleges ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülő tárgy- körökről a lakosságot a önkormányzati hivatal hirdetőtábláján, Miske TV-n, a községben lévő közintézményeknél, fontosabb forgalmi helyeken tájékoztatni kell a rendezvény előtt legalább 15 nappal.
(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásra a testületi ülés szabályai az irányadók.
(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
(5) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések előkészítése érdekében falugyűlést hívhat össze.
(6) A falugyűlés helyéről, idejéről a lakosságot a közmeghallgatás szabályai szerint tájékoztatni kell. A falugyűlésről jegyzőkönyv készül.
Az önkormányzat vagyona, költségvetése és gazdálkodása
38. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására, a vagyonnal való gazdálkodásra külön rendeletet alkot.
(2) A polgármester saját hatáskörben az önkormányzat vagyonát, vagy tulajdonát érintő ügyekben a mindenkor hatályos vagyonrendeletben meghatározott értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződések a képviselő-testület utólagos jóváhagyásával válnak érvényessé.
39. § (1) A képviselő-testület az éves költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A képviselő-testület a költségvetés végrehajtását zárszámadási rendelettel fogadja el.
(3) A költségvetési rendelet és a zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
40. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(2) A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel.
(3) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el.
(4) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények önállóan működnek, illetve önállóan működnek és gazdálkodnak.
(5) A közös önkormányzati hivatal és az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői készpénz kifizetéseiket a házi pénztárukból - a pénzkezelési szabályzatuk szerint - teljesítik.
41. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a helyi önkormányzat látja el. A helyi önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzését helyi önkormányzat külsős szakemberrel látja el.
Záró rendelkezések
42. § (1) Az SZMSZ 2019. november 29. napján lép hatályba.
Indoklás
A 33. § (5) bekezdése a Miske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (IV. 19.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 4. melléklet a Miske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (IV. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 4. melléklet a Miske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (X. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 4. melléklet a Miske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (V. 19.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 4. melléklet a Miske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 4. melléklet a Miske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (IV. 19.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.