Szakmár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2004. (IX. 29.) önkormányzati rendelete

a talajterhelési díjról

Hatályos: 2004. 11. 01

Szakmár Község Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2004. (IX. 29.) önkormányzati rendelete

a talajterhelési díjról

2004.11.01.

Szakmár Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV.Tv. 16. §.(1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a környezetterhelési díjról szóló 2003.évi LXXXIX.Tv. (továbbiakban: Ktdt) 13. §.(1), 19. §(1), 21. §.(2) , valamint a 26. §(4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

Rendelet célja

1. § (1) A rendelet célja a környezet és a természet védelme, terhelésének mérséklése, a környezethasználóknak a környezet és természet megóvását szolgáló tevékenységre való ösztönzése, valamint a környezet és természetvédelem költségvetési forrásainak biztosítása

Rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed arra a környezethasználóra (továbbiakban: kibocsátóra) aki Szakmár belterületén a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz.

(2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed a szennyvízelhelyezés során talajterhelést előidéző kibocsátásra.

Díjfizetési kötelezettség besorolás, megszűnés, adatszolgáltatási és eljárási szabályok

3. § (1) A kibocsátó a talajterhelés díjfizetési kötelezettségéről évente a tárgyévet követő év március 31-ig tesz bevallást az önkormányzat adóhatóságának az arra rendszeresített nyomtatványon.

(2) A jegyző megkeresése alapján a vízszolgáltató minden év január 31-ig közli azon ingatlanok és kibocsátók adatait (név, lakcím, előző évi fogyasztott vízmennyiség), amelyek talajterhelési díj megfizetésére kötelezettek. Továbbá köteles adatot szolgáltatni:

- a kibocsátók részére az előző évben szolgáltatott, az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott, valamint a locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiségről.

- A közcsatornára való rákötésről a rákötést követő hó 5. napjáig.

(3) A folyékony hulladék elszállítására feljogosított szolgáltató köteles adatot szolgáltatni az önkormányzat részére a kibocsátók szennyvíztárolójából az előző évben elszállított folyékony hulladék mennyiségéről minden év február 28-ig köteles igazolni, hogy az elszállított folyékony hulladékot (szippantott szennyvizet) a jogszabályi előírások szerinti helyen és módon helyezte el.

(4) Az önkormányzat adóhatósága a talajterhelési díj megállapításával összefüggő személyes adatokat a kibocsátó azonosítására a bevallások ellenőrzésére használhatja fel.

(5) A kibocsátó a negyedévi díjelőleget a negyedév utolsó napjáig fizeti meg a tárgyévet megelőző év tényleges kibocsátásai alapján fizetett teljes díj negyedének megfelelő összegben.

(6) A kibocsátó a tárgyévet követő év március 31-ig a tárgyévi tényleges kibocsátás alapján számított díj és az (5) bekezdés alapján befizetett díjelőleg különbözetét megfizeti, illetve a túlfizetés összegét beszámítja vagy visszaigényli.

(7) A kibocsátót terhelő talajterhelési díj mértékét az önkormányzat adóhatósága fizetési meghagyásban állapítja meg. A talajterhelési díjat a Szakmár Önkormányzat talajterhelési díj beszedési számla javára kell befizetni. Az így rendelkezésre álló összeget a negyedévet követő hó 10. napjáig az önkormányzat Környezetvédelmi Alapjára kell átutalni.

(8) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj a Környezetvédelmi Alap bevételét képezi és ezt az önkormányzat a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használhatja fel.

(9) A (8) bekezdés szerinti felhasználásnak minősül különösen a csatornázás, a szennyvíztisztítás, vízbázis védelem, a tartós környezetkárosodások kármentesítése, a potenciális és a tényleges szennyező források szennyezésének megelőző illetve utólagos műszaki védelme.

(10) A kibocsátó díjfizetési kötelezettsége azzal a nappal szűnik meg, amely napon

a) a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára ráköt

b) a vízszolgáltatás igénybevétele a KALOCSAVÍZ Kft igazolása szerint megszűnt.

(11) A talajterhelési díj megfizetésére bevallására, az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapításához és beszedéséhez való jog elévülésére, pénzügyi ellenőrzésére, valamint végrehajtására Ktdt-ben nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló 2003.évi XCII.Tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Talajterhelési díj mértéke

4. § (1) A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj alapja, az egységdíj, valamint a területérzékenységi szorzó határozza meg.

(2) A talajterhelési díj alapja a szolgáltatott víz mennyisége csökkentve az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott illetve külön jogszabály szerint besorolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiséggel.

(3) A talajterhelési díj egységdíja: 120Ft/m3.

(4) A területérzékenységi szorzó 3, mivel a 33/2000.(III.17.) kormány rendelet 2/1 számú melléklete szerint Szakmár „A” besorolású, mely fokozottan érzékeny területnek minősül.

(5) A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó szennyvíztárolójából olyan, arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.

Mentesség és díjkedvezmény

5. § (1) Mentes minden – e rendelet hatálya alá tartozó – kibocsátó a 2004.évre megállapított talajterhelési díj befizetése alól, mely a ktdt. alapján számított díj 20%-a.

(2) Mentes továbbá az az ingatlan tulajdonos, aki a közműves vízellátásra nem kötött rá. ( a házingatlanon belül sem fürdőszoba, sem konyhai csap nincs kialakítva)

Értelmező rendelkezések

6. § (1) A rendelet alkalmazásában jövedelemnek minősül:

- A személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték, bevétel, munkavállalási járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magánnyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül, ideértve a bármely ország jogszabálya alapján folyósított nyugdíjat.

Nem minősül jövedelemnek:

- A temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a 13. havi nyugdíj, valamint a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a rokkantsági járadék, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás.

(2) Család: egy háztartásban életvitelszerűen lakó közeli hozzátartozók.

(3) Egyedülálló: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik.

(4) Háztartás: az egy lakásban életvitelszerűen együttlakó személyek.

Átmeneti és záró rendelkezések

7. § (1) E rendelet 2004.november 1. napján lép hatályba.

(2) A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a Ktdt. alapján megállapított talajterhelési díj 2005. évben 40%-át, 2006.évben 50%-át, 2007.évben 75%-át, 2008 évben 90%-át, 2009.évben 100%-át köteles megfizetni.

(3) Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a környezetterhelési díjról szóló 2003.évi LXXXIX.Tv. valamint az adózás rendjéről szóló 2003.évi XCII.Tv. rendelkezései az irányadók.