Szakmár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2006. (XII. 29.) önkormányzati rendelete
a gyermekek védelméről
Hatályos: 2006. 12. 29- 2021. 09. 30Szakmár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2006. (XII. 29.) önkormányzati rendelete
a gyermekek védelméről[1]
Szakmár Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (a továbbiakban Gyvt.) 157. §.(5) bek. kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
I. FEJEZET A rendelet célja, hatálya
1. § (1) E rendelet célja, hogy Szakmár Községben élő gyermekek szociális biztonsága érdekében – a Gyvt. rendelkezéseivel összhangban megállapítsa az önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi támogatások és személyes gondoskodást nyújtó alapellátások formáit, szervezetét, a kérelem benyújtásának módját, a gyermekvédelmi ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.
(2) A rendelet hatálya a Gyvt. 4. §-ában meghatározott azon gyermekekre, fiatal felnőttekre ill szüleikre terjed ki, akik Szakmár Község területén laknak vagy tartózkodnak.
II. FEJEZET A gyermekek védelmének rendszere
2. § (1) A gyermekek védelmét a képviselőtestület a következő pénzbeli és természetbeni illetve személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások keretében biztosítja:
(2) Pénzbeni és természetbeni ellátás:
- rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
(3) Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások:
- gyermekjóléti szolgáltatás,
- gyermekek napközbeni ellátása.
Eljárási rendelkezések
3. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások megállapítására irányuló kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a körjegyzőségi hivatalnál terjesztheti elő.
(2) Az ellátások megállapítását nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény (természetes személy), illetve a gyermek érdekinek védelmét ellátó társadalmi szervezet is kezdeményezheti.
4. § (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás igényléséhez a szülő vagy törvényes képviselő az e rendelet 1. számú melléklete szerinti kérelemlapon nyújthatja be.
(2) A kérelemhez csatolni szükséges az alábbi igazolásokat:
- a) a támogatást kérő nyilatkozatát saját és családtagjainak – a kérelem benyújtását megelőző – 3 havi jövedelméről, valamint az azokat tanúsító igazolásokat
- b) vállalkozásból származó jövedelem esetén az előző évről szóló APEH igazolást,
- c) igazolást a családi pótlékról,
- d) 18. életévét betöltött gyermek esetén tanuló jogviszony igazolást,
- e) válás és egyéb esetekben bírósági, gyámhatósági határozatokat (a gyermek elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozottak),
- f) igazolás a tartásdíj összegéről,
- g) egyetemi, főiskolai hallgató esetén az ösztöndíj összegéről az oktatási intézmény igazolását,
- h) munkanélküli esetében:
1) munkanélküli járadékban részesülők esetében a megállapító határozat másolatát,
2) járadékban nem részesülők esetében a Munkaügyi Központ igazolását,
3) alkalmi munkáról szóló nyilatkozatot.
(1) Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók, tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével.
(2) Az egy főre jutó jövedelem vizsgálatánál a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a 3 hónapot, egyéb jövedelmeknél, pedig az 1 évet kell figyelembe venni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető.
(3) A jövedelemszámításánál közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni:
- a szülőt, a szülő házastársát, vagy élettársát,
- a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,
- a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket,
- a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató gyermeket,
- korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermeket,
- az előzőekbe nem tartozó, a Családjogi törvény alapján a szülő, vagy házastársa által eltartott rokont.
(4) A (4) bekezdés alkalmazásánál figyelembe kell venni a támogatást kérő szülővel (törvényes képviselővel) közös háztartásban élő valamennyi
a) vérszerinti és örökbefogadott gyermeket,
b) nevelt és családba fogadott gyermeket.
(5) A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki kollégiumban, kórházban, hetes otthonban, valamint aki 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül.
(6) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatási ügyekben környezettanulmányt csak akkor kell készíteni, ha kétség merül fel a kérelmezők által becsatolt nyilatkozat, illetve igazolások valóságtartalma tekintetében.
III. FEJEZET Pénzbeli és természetbeni ellátások
A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
5. § (1) A Képviselő-testület a gyermeket, rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásával létfenntartási gondnak, illetve létfenntartási vészhelyzetnek tekinthető különösen:
- családot ért elemi kár,
- gyermek tartós vagy átmeneti nevelésbe vételének megszűnése, illetve családba történő visszahelyezése,
- szülő, gyermek betegsége,
- gyermek iskoláztatásával járó rendkívüli kiadás,
- szülő halála
(3) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra kérelmező akkor jogosult, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át.
(4) Különös méltánylást érdemlő esetben a (3) bekezdésben meghatározott jogosultsági jövedelemhatárra tekintet nélkül a rendkívüli körülmények figyelembevételével is adható rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
(5) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege – alkalmanként – 5.000 Ft-tól 10.000 Ft-ig terjedhet.
(6) A támogatás évente legfeljebb kétszer nyújtható.
6. §
Természetbeni ellátások
(1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás elsősorban pénzben nyújtott támogatás, azonban a gyermek veszélyeztetettsége esetén – különös tekintettel a védelembe vett gyermekekre – egyedi elbírálás alapján természetben is nyújtható.
(2) Akkor lehet a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást természetbeni ellátás formájában megállapítani, ha
a) a kérelem a gyermek tanszerellátásának támogatására
b) a kérelem benyújtását megelőzően nevelési-oktatási intézménynél térítési díj, illetve egyéb, a taníttatással-neveléssel kapcsolatban felmerült költségek tekintetében hátraléka keletkezett,
c) az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a gondozó a pénzbeli támogatást nem a gyermekre fordítja.
IV. FEJEZET Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
A gyermekjóléti alapellátások
7. § (1) A gyermekjóléti alapellátások célja a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának, illetve a gyermek családjából való kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához.
(2) Az önkormányzat a következő gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:
- a) gyermekjóléti szolgálat,
- b) gyermekek napközbeni ellátása keretében: óvoda, iskolai napközi foglalkozás.
8. § (1) A gyermekjóléti szolgáltatást az önkormányzat a Kalocsa Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat keretében biztosítja.
(2) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. A szolgáltatást a szülő, vagy törvényes képviselő kérelmére, illetve a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében felsoroltak, valamint a jegyző, a gyámhivatal vagy bármely állampolgár – a gyermek veszélyeztetettségére utaló – jelzése alapján végzi. A kérelmet előterjeszteni, illetve a jelzést megtenni közvetlenül a családgondozónál lehet.
Gyermekek napközbeni ellátása
9. § (1) A gyermekek napközbeni ellátására a Gyvt. 41. §-a az irányadó a következő részletezéssel:
(2) A gyermek napközbeni ellátásának intézményi formái: óvoda, általános iskolai napközi.
(3) A gyermekek napközbeni ellátásként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük, vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő munkarendjéhez igazodik.
(4) A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermekek számára kell biztosítani:
- akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,
- akit egyedülálló, vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban 3 vagy több gyermeket nevelnek, kivéve, azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül,
- akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni.
Térítési díj
10. § (1) A gyermekek napközbeni ellátása (a továbbiakban: gyermekétkeztetés) intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege.
(2) A személyes térítési díjat az intézményvezető a (1) bekezdés szerinti napi összeg ÁFA-val növelt összegének és az igénybevett étkezések számának, valamint a (3) bekezdésben megjelölt normatív kedvezménynek a figyelembevételével állapítja meg.
(3) Gyermekétkeztetés esetén
- az óvodás, az 1-4. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után az intézményi térítési díj 100%-át,
- az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át,
- három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési díj 50%-át,
- tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át,
kedvezményként kell biztosítani.
Az 1-4. évfolyamon a gyermekétkeztetést igénybevevők részére rászorultsági alapon adható kiegészítő támogatást az intézményvezetője az alábbi feltételek fennállása esetén állapíthatja meg:
- a gyermek 3 vagy több gyermekes családban él,
- tartósan beteg vagy fogyatékos,
- családjában az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200%-át nem haladja meg
- a gyermeket nevelő törvényes képviselő egyedülálló.
(8) Az önkormányzat a gyermek egyéni rászorultsága alapján további gyermekenkénti kedvezményt is megállapíthat, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.
(9) Ha a térítési díj fizetési kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik a jogosultat ingyenes ellátásba kell részesíteni.
(10) A gyermekétkeztetés intézményi nyersanyagnormáját a Képviselő-testület általában a tárgyévet megelőzően a költségvetési koncepcióval együtt állapítja meg, amelyet év közben is módosíthat.
(11) A gyermekétkeztetés intézményi nyersanyagnormája és egyben térítési díja 2020. május 1. napjától a következő:
Nyersanyagnorma/térítési díj Ft-ban ÁFA nélkül
Általános iskolai napközinél 457
Tízórai 87
Ebéd 303
Uzsonna 67
Menzánál 303
Napközi otthonos óvodánál 366
Tízórai 71
Ebéd 244
Uzsonna 51
Záró rendelkezés
11. § (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A gyermekjóléti ellátások költségének fedezetét az éves költségvetésben kell biztosítani.
(3) E rendeletben nem szabályozott esetekben a Gyvt. és a gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10.) (Gyer) rendelkezései az irányadók
(4) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(5) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a többször módosított 19/2004. (VI.24.)számú rendelet , továbbá az azt módosító a 29/2004. (XII.24.) sz., 7/2005. (X.28.)sz. 13/2005. (XII.20.) számú rendelet.