Magyarország Alaptörvénye a 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában rögzíti a helyi önkormányzat azon jogát, hogy a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között rendeletet alkosson. Az Mötv. 8. § (1) bekezdése b) pontja alapján a helyi közösség tagjai a helyi önkormányzat alanyaként kötelesek betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait. Az Mötv. 8. § (2) bekezdése valamint a 143. § (4) bekezdése d) pontja felhatalmazza a helyi önkormányzat képviselő-testületét, hogy rendeletben határozza meg a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit. Így amennyiben helyi közügyről van szó, az önkormányzati képviselő-testület közvetlenül az Alaptörvényben biztosított jogkörében vagy az adott tárgyban rendeletalkotásra vonatkozó általános törvényi felhatalmazás alapján is jogosult az országos szintű szabályozással nem ellentétes, ahhoz képest kiegészítő jellegű helyi jogalkotásra.

Tekintettel arra, hogy a településen az utóbbi időben jelentősen megnőtt azon ingatlanok száma, melyek rendkívüli módon elhanyagoltak, a rágcsálók elszaporodtak, településképi szempontból az állapotuk kifogásolható továbbá, hogy az ingatlantulajdonostól a normakövető magatartás jelenlegi szabályozás mellett nem kényszeríthető ki, egy új szabályozás szükségességét érlelték meg.

Emiatt a község lakóinak nyugalma, a közösségi, közhasználatú területek rendje, tisztasága, az életviszonyok rendezettsége stb. céljából szükségesnek tartom a rendelet-tervezetben foglalt magatartások, mint közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások szankcionálási lehetőségének megteremtését. A rendelet-tervezet a lakosság által elvárt, korábban is érvényesülő, az együttélést elősegítő szabályokat, valamint ezek kiegészítését és azok megsértése esetén alkalmazandó szankciókat tartalmazza.

Az Mötv. 41. § (4) bekezdése alapján a képviselő-testület hatásköreit – többek között – a jegyzőre ruházhatja át. E jogszabályi lehetőségre figyelemmel a javaslat szerint a közösségi együttélés alapvető szabályait megsértő magatartások esetén az I. fokú önkormányzati hatáskör címzettje a jegyző. Ez esetben másodfokú hatóság a Képviselő-testület.

A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 9. § (2) bekezdése, valamint a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 9. § (1)-(2) bekezdése hatalmazza fel az önkormányzatot a közigazgatási bírság kiszabására: „Közigazgatási bírság minden, a közigazgatási hatóság által közigazgatási szabályszegésért kiszabott bírság. Közigazgatási bírságot szab ki a közigazgatási hatósági eljárás során a hatóság, ha törvény vagy törvény felhatalmazása alapján önkormányzati rendelet bírság kiszabását írja elő.”

A rendelet-tervezet a fentiek alapján, a közigazgatási szabályszegések esetén alkalmazandó közigazgatási bírság kivetésének lehetőségét teremti meg és meghatározza a jellemző megatartásokat, melyek szankcionálása indokolt.