Csólyospálos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2014. (X. 21.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2022. 10. 26- 2023. 09. 06Csólyospálos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2014. (X. 21.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról
1Csólyospálos Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk. (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Csólyospálos Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 6135. Csólyospálos, Kossuth u. 62.
(3) Az önkormányzat működési területe: Csólyospálos község közigazgatási területe.
(4) Az önkormányzat képviselő-testülete: Csólyospálos Község Önkormányzat Képviselő-testülete.
(4a)2 (4a) Az önkormányzat szervei:
a) a polgármester,
b) a bizottság,
c) a közös önkormányzati hivatal,
d) a jegyző,
e) a társulás.
(5) A képviselő-testület Kömpöc Község Önkormányzat Képviselő-testületével közös önkormányzati hivatalt tart fenn, Csólyospálosi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: KÖH ) elnevezéssel.
(6) Az önkormányzat által fenntartott további intézmény: Csólyospálosi Nyitnikék Óvoda.
2. § Csólyospálos község testvér-települési kapcsolatot tart fenn Bardoc (Románia) településsel.
3. § Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. A községi jelképek leírásáról, valamint azok használatának rendjéről külön helyi önkormányzati rendelet rendelkezik.
Az önkormányzat feladata, hatásköre
4. § (1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat.
(2) Az önkormányzat által ellátott alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti felsorolását a rendelet a 1. melléklet tartalmazza.
(3)3 Az önkormányzat hatáskörét a Képviselő-testület gyakorolja. A Képviselő-testület egyes hatásköreit átruházza
a) a polgármesterre,
b) a jegyzőre,
c) a bizottságra,
d) a társulásra - törvényben meghatározottak szerint.
(4) A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket a 2 . melléklet tartalmazza.
(5) A Képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatásköröket a 3 . melléklet tartalmazza.
(6) Az átruházott hatáskör gyakorlója - az e kereten belül tett - intézkedéseiről, azok eredményeiről a képviselő-testületnek félévente beszámol.
4/A. §4 (1) Az önkormányzat a közterületi térfigyelő rendszer üzemeltetését és kezelését a Csólyospálosi Közös Önkormányzati Hivatalnál közterület-felügyelői feladatkört ellátó köztisztviselő foglalkoztatásával látja el.
(2) A közterület- felügyelői minőségben eljáró köztisztviselő a közterületi térfigyelő rendszer üzemeltetésére és kezelésére, jogszabály alapján hatáskörébe tartozó ügyekben önálló adatkezelői minőségben az azzal készített felvételek rögzítésére, törlésére, felhasználására, továbbítására, valamint a fentiekben nem említett bármely más adatkezelésre kizárólag a közterület-felügyeletről szóló törvényben és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben, valamint a közterületi térfigyelő rendszer működtetésére vonatkozó adatvédelmi szabályzatban meghatározottak szerint jogosult.
A képviselő-testület működése
5. § (1) A képviselő-testület tagjainak létszáma 7 fő.
(2) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül 4 fő jelen van.
(3) Amennyiben a képviselő-testület ülése határozatképtelen, a polgármester 7 napon belül az ülést ismételten összehívja.
(4) A képviselő-testület nyilvános ülésén bárki részt vehet. Az ülés nyilvánossága a meghívónak az ülést megelőzően KÖH hirdetőtábláján történő kifüggesztésével biztosított.
(5) A képviselő-testület döntéseit ülésein hozza meg.
(6) Az ülések típusai:
a) alakuló ülés,
b) rendes ülés,
c) rendkívüli ülés.
A képviselő-testület alakuló ülése
6. § (1) A képviselők és a polgármester esküjét a Helyi Választási Bizottság elnöke veszi ki.
(2) Az alpolgármestertől az esküt a polgármester veszi ki.
A képviselő-testület rendes ülése
7. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
(2) Az ülések helye: Házasságkötő terem Csólyospálos, Kossuth u. 70. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül is összehívható.
(3) A képviselő-testület félévenkénti jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.
(4) Az munkatervet minden év január 31-ig, illetve július 3-ig a javaslatok alapján a jegyző állítja össze.
(5) Az munkatervre javaslatot tehetnek:
a) a polgármester
a) b)a települési képviselők,
c) a jegyző,
d) a település önszerveződő közösségei.
(6) A munkaterv tartalmazza:
a) az ülések várható időpontját,
b) napirendjét,
c) a napirendek előterjesztőit.
A képviselő-testület rendkívüli ülése
8. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni azokban az esetekben, mikor az ülés összehívására a munkatervben meghatározott rendes üléseken kívül egyéb okokból szükség van, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 44. §-ában foglalt esetekben.
(2) A képviselő-testület rendkívüli ülése a települési képviselőkre és az ügyben érintettekre kiterjedően formális meghívó nélkül telefonon vagy szóban is összehívható, a sürgősség okát azonban mindenképp közölni kell.
6. A képviselő-testület összehívása, meghívója
9. § (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az ügyrendi bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(2) Tartós akadályoztatásnak minősül:
a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,
b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,
c) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.
(3) A rendes képviselő-testületi ülés meghívóját és a meghívó mellékletét képező írásos anyagot legkésőbb az ülés napját megelőző 4. napon kell a települési képviselőkhöz és a meghívottakhoz eljuttatni.
(4) A rendes képviselő-testületi ülés meghívója tartalmazza:
a) az ülés helyét és kezdési időpontját,
b) a javasolt napirendi pontokat és az előterjesztők nevét,
c) az előterjesztéseket tárgy szerinti felsorolásban,
d) a képviselő-testület ülésének összehívására jogosult aláírását.
(5) A képviselő-testületi ülés időpontját és helyét közzé kell tenni a Csólyospálosi Közös Hivatal hirdetőtábláján (a továbbiakban: helyben szokásos módon), valamint a www.csolyospalos.hu weblapon.
10. § A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) a jegyzőt,
c) az országgyűlési képviselőt,
f) járási hivatal vezetőjét,
g) nem állandó meghívottakat: előterjesztőket vagy akiket az ülés összehívója megjelöl,
h) tevékenységi körüket érintő napirend tárgyalásakor az alábbi önszerveződő közösségek képviselőjét: Falusi Sportegyesület; Csólyospálos Polgárőrség, Falu és Tanyavédő Egyesület, Csólyospálos Községért Alapítvány, Önkéntes Tűzoltó Egyesület Csólyospálos, Csólyospálosi Diák és Szabadidősport Egyesület .
11. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.
(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) a jegyzőt,
b) az országgyűlési képviselőt,
c) akit valamely napirendi ponthoz meghívtak, a napirend tárgyalásakor,
d) a 10. §. h) pontban felsorolt önszerveződő közösségek képviselőit a tevékenységi körüket érintő napirendi pont tárgyalásakor
(3) A 10. §. c)-h) pontjaiban megjelölt meghívottak a meghívón kívül csak a tevékenységi körük szerinti napirendekhez kötődő előterjesztést kapják meg mellékelve.
A képviselő-testület napirendje
12. § (1) Az ülés napirendjére - a képviselő-testület munkatervében, valamint a képviselő-testületi ülés meghívójában foglaltak alapján – a polgármester tesz javaslatot. A képviselő-testület a napirendről egyszerű többséggel – vita nélkül - dönt.
Az előterjesztés
13. § (1) Előterjesztést benyújthat:
a) polgármester
b) képviselő
c) bizottság
d) jegyző.
(2) Az előterjesztés főbb elemei:
a) Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (testületi megállapodásokat, a hozott határozatok eredményeit), a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést s a döntést indokolják.
b) A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza.
(3) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(4) A közérthető, egyszerű határozati javaslat és beszámoló az ülésen szóban is előterjeszthető.
(5) A zárt ülések előterjesztéseit az érintettek kötelesek úgy kezelni, hogy azok tartalmáról illetéktelenek ne szerezhessenek tudomást, más ne tekinthesse meg.
(6) A zárt ülések előterjesztéseit az ülés végén a jegyzőnek át kell adni.
A képviselő-testületi ülés vezetése, a rend fenntartása
14. § (1) Az ülésvezető a képviselő-testület ülésének vezetése során:
a) megnyitja, vezeti, továbbá berekeszti a képviselő-testület ülését,
b) megállapítja, valamint figyelemmel kíséri a képviselő-testület határozatképességét
c) előterjeszti a napirendi javaslatot,
d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, továbbá lezárja és összefoglalja a vitát, szavazásra bocsátja a döntést igénylő javaslatokat,
e) szót ad jelentkezésük sorrendjében a települési képviselőknek, valamint az általa megállapított sorrendben a tanácskozási joggal megjelenteknek,
f) megállapítja - a titkos szavazás kivételével - a szavazás eredményét,
g) gondoskodik a képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról.
(2) Az ülésvezető az (1) bekezdés h) pont szerinti feladatkörében eljárva:
a) figyelmezteti a hozzászólót, ha az a tárgytól eltér, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ,
b) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít, a tanácskozás rendjét megzavarja, vagy egyéb módon akadályozza a képviselő-testület munkáját,
c) megvonja a szót attól a felszólalótól, akit hozzászólása során harmadszor szólít fel arra, hogy térjen a tárgyra, vagy másodszor utasít rendre; nem lehet megvonni a szót, ha az ülésvezető a felszólítások alkalmával nem figyelmeztette a képviselőt a felszólítások következményeire,
d) a települési képviselő kivételével a rendzavarót ismétlődő rendzavarás esetén, figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti.
15. § (1) Az ülésvezető minden napirendi pontról külön vitát nyit.
(2) Az írásbeli előterjesztést vitára bocsátás előtt szóbeli kiegészítés előzheti meg. Ennek megtételére az előterjesztő jogosult.
(3) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselők és a
meghívottak kérdést intézhetnek, melyre az előterjesztő köteles rövid választ adni.
(4) A kérdésekre adott válaszok elhangzását követően a települési képviselők fejthetik ki álláspontjukat, valamint tehetik módosító javaslataikat. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.
(5) A vita lezárása, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.
(6) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál
az elhangzott észrevételekre.
16. § A képviselő-testület egyszerű többséggel dönt a tanácskozási joggal nem rendelkező jelenlévő számára történő hozzászólási jog biztosításáról, melynek időtartama legfeljebb 5 perc lehet. A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja.
A felvilágosítás-kérés szabályai
17. § (1) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés-, illetve problémafelvetés
tekinthető, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott
feladatokkal, illetőleg valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi
körével.
(2) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél lehetőleg az ülés előtt
kell bejelenteni.
(3) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a testület ülésén nyújtják be, úgy az
érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a
válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület a soron következő ülésén dönt.
(4) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő
képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.
Személyes érintettség
18. § Az Mötv. 49 §-ában rögzített bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.
Döntéshozatal
19. § (1) Az ülésvezető a vita lezárását követően először a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot bocsátja szavazásra.
(2) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.
(3) Amennyiben a módosító indítvány száma vagy jellege indokolja, vagy, ha a szóbeli javaslatról hozott döntés megfogalmazása szükségessé teszi, szavazás előtt a jegyző indítványára az ülésvezető az ülést felfüggesztheti.
20. § (1) A képviselő-testület döntéseit nyílt vagy titkos szavazással hozza meg.
(2) A települési képviselő “igen”, “nem” vagy “tartózkodom” szavazattal szavazhat.
(3) Szavazni csak személyesen lehet.
21. § A képviselő-testület minősített többséggel dönt az Mötv. 50. §-ában foglaltakon túl :
a) titkos szavazás elrendeléséről,
b) hatáskör átruházásáról és visszavételéről,
c) az önkormányzati tulajdonban álló vagyon értékesítéséről, megterheléséről,
d) a gazdasági társaság alapításáról, megszüntetéséről, abban való részvételről,
e) fegyelmi ügyekben hozott döntésekről,
f) hitel felvételéről,
g) kötvénykibocsátásról.
Nyílt szavazás
22. § A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással – kézfelemeléssel hozza.
Név szerinti szavazás
23. § (1) A Mötv. 48. §. (3) bekezdésében foglaltakon túl név szerinti szavazást a polgármester is kezdeményezhet. Ebben az esetben a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt a név szerinti szavazásról.
(2) A név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők nevük hallatán „igen” vagy „nem” szavazattal szavaznak, illetve tartózkodnak a szavazástól. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti
(3) A név szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
Titkos szavazás
24. § (1) Az Mötv. 46. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben a titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(2) A titkos szavazás elrendelésére bármely képviselő, a polgármester tehet javaslatot.
(2) Titkos szavazás tartásáról a képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(3) A titkos szavazás lebonyolítása az Ügyrendi Bizottság feladata, amely a szavazás során szavazatszámláló bizottságként működik.
(4) A titkos szavazás eljárása: borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
a) szavazás helyét és idejét,
b) a szavazatszedő bizottság jelenlévő tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás körülményeit,
d) a szavazás eredményét.
A képviselő-testület döntései
25. § (1) A képviselő-testület döntései:
a) határozat,
b) rendelet.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:
a) a napirend meghatározásáról,
b) az ügyrendi kérdésekről,
c) a döntéshozatal a szavazás módját érintő kérdésekről,
d) a tájékoztató anyagok elfogadásáról,
e) határozati javaslatokat, rendelet-tervezeteket érintő módosításokat, kiegészítéseket tartalmazó kérdésekről,
f) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a kérdésre adott válasz elfogadásáról,
g) névszerinti szavazás elrendeléséről.
26. § (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban.
(2)5 A képviselő-testület hatósági határozataira – az Mötv-ben foglalt
eltérésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
27. § (1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni.
(2)6 A határozatokat aMagyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019 (III.13.) IM rendelet 15. §-ban foglaltak szerint kell megjelölni.
(3) A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.
28. § (1) Rendelet alkotását a polgármester, a képviselő és a jegyző kezdeményezheti.
(2) A rendelet alkotására vonatkozó kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani.
(3) A rendelet szakmai előkészítésének feladatait a jegyző végzi.
(4) Rendeletalkotás esetén a képviselő-testület a beterjesztett javaslat
felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(5)7 A rendeleteket a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019 (III.13.) IM rendelet 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell megjelölni.
(6) Az önkormányzati rendelet kihirdetése a Csólyospálosi Közös Hivatal hivatalos hirdetőtábláján való kifüggesztéssel (helyben szokásos mód) valósul meg. A rendelet a hirdetőtáblán 30 napig marad kifüggesztve.
(7) A rendeletet törvényben meghatározottakon túl meg kell küldeni azon szerveknek, szervezeteknek és intézményeknek is, amelyek számára az feladatot, vagy hatáskört állapít meg.
29. § (1) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.
(2) A képviselő-testület kétévenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát.
(3) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
Jegyzőkönyv
30. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyzőkönyvvezető köteles a
képviselő által elmondottakat szó szerint jegyzőkönyvbe venni.
(3) A jegyzőkönyv 2 példányban történő elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(4) A jegyzőkönyv valamennyi példányához mellékelni kell.
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) az önkormányzati rendelettervezet szövegét
e) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő elfogadott rendeletet,fe) az írásban benyújtott hozzászólásokat,
f) a titkos szavazási jegyzőkönyv egy példányát,
g) név szerint szavazásról készült névsort, jegyzőkönyvet,
h) a jegyző törvényességi észrevételét, ,
i) az írásban benyújtott hozzászólást (a képviselő kérésére).
31. § (1) A jegyző gondoskodik
a) a jegyzőkönyv eredeti példányának és mellékleteinek, megőrzéséről
c) a zárt ülési jegyzőkönyv kivételével a jegyzőkönyv másik példányának a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára hozzáférhetővé tételéről.
(2) A jegyzőkönyvek betekinthetőségének biztosítása során a jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
(3) A jegyzőkönyv másolatáért az önkormányzat térítési díjat kérhet.
(4) Zárt ülés jegyzőkönyvét elkülönítetten kell kezelni, betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.
(5) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti
beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit
beköttetni nem szabad.
A települési képviselő
32. § (1) A képviselő jogait és kötelezettségeit az Mötv. határozza meg. Ezen felül a képviselő kötelessége
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában;
b) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről;
c) lehetőség szerint előre, az ülés előtt bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni; Ez a bejelentés a távollét igazolását szolgálja.
d) a képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni;
e) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.
(2) A települési képviselő igényelheti az önkormányzat tisztségviselőitől, az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetőitől soron kívüli fogadását, valamint jogosult a község címerével ellátott névjegykártya használatára.
(3) A települési képviselő döntéseit kizárólag meggyőződése alapján hozza meg, szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semminemű hátrány nem érheti.
A bizottságok
33. § (1)8 A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre: Ügyrendi Bizottság 3 fővel, Bíráló Bizottság 3 fővel.
(2) Az Ügyrendi Bizottság által ellátandó feladatok
a) A polgármester és képviselők vagyonnyilatkozataival kapcsolatos feladatok ellátása,
b) Összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatok ellátása,
c) Titkos szavazás lebonyolításában szavazatszámláló bizottsági feladatok ellátása,
d) Ellátja mindazon feladatot, melyre a képviselő-testület esetenkénti megbízást ad.
(2a)9 A Bíráló Bizottság ellátja az államháztartáson kívüli források átvételéről és az önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról szóló 4/2014. (III.03.) rendelet rendeletben meghatározott feladatokat.
(3) A bizottság a belső működési szabályait maga állapítja meg. A bizottság működésére
Polgármester, alpolgármester
34. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(2) A polgármester fogadóórát tart a lakosság számára a képviselő-testület hivatalában hétfői napon 8-16 óra között.
35. § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester feladatköreit a polgármester határozza meg.
(3) Az alpolgármester fogadóórát tart a hónap első hétfőjén 10-11 óra között.
Jegyző
36. § (1) A jegyző képviselő-testületek működésével összefüggő feladatai az Mötv. határozza meg, államigazgatási feladatai törvényben, kormányrendeletben meghatározottak.
(2) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. Ilyen észrevételét a képviselő-testület jegyzőkönyvének felterjesztésekor a jegyzőkönyvhöz csatolja.
(3) A jegyző fogadóórát tart a lakosság számára az önkormányzat hivatalában hétfőn és csütörtökön 8-12 óra között.
A közös önkormányzati hivatal
37. § (1) Az 1. § (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően Kömpöc Község Önkormányzatával fenntartott közös önkormányzati hivatal
a) székhelye: Csólyospálosi Közös Önkormányzati Hivatal 6135. Csólyospálos, Kossuth u. 62.
b) telephelye: Csólyospálosi Közös Önkormányzati Hivatal Kömpöci Kirendeltség 6134. Kömpöc, Petőfi u. 10.
(2) A KÖH hivatali munkarendje:
a) hétfő – csütörtök 7.30 – 16.00
b) péntek 7.30 - 13.30
(3) A KÖH belső szervezeti felépítését, részletes feladatait a Képviselő-testületek által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) tartalmazza.
37/A. §11 (1) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségére az Mötv. 36. §-át kell alkalmazni.
(2) Az önkormányzati képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.
(3) Az összeférhetetlenség megszüntetésének kell tekinteni az összeférhetetlenséget megalapozó jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatnak az Ügyrendi Bizottság részére történő átadását.
(4) A képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.
(5) A kezdeményezést írásban kell benyújtani, amely tartalmazza:
a) az érintett képviselő nevét,
b) az összeférhetetlenség okának megjelölését,
c) az összeférhetetlenség fennállását bizonyító, rendelkezésre álló adatokat,
d) a bejelentő nevét, lakcímét, elérhetőségét és aláírását.
(6) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést az Ügyrendi Bizottságnak adja át kivizsgálásra.
(7) Az Ügyrendi Bizottság a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés esetén megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e az. § (5) bekezdésében megkívánt alaki feltételeknek.
(8) Amennyiben a bejelentés hiányos, a Bizottság egy esetben – megfelelő határidő kitűzésével – hiánypótlásra hívja fel a bejelentőt. Ha a bejelentő a felhívásnak nem tett eleget, az Ügyrendi Bizottság
a) a rendelkezésre álló adatok alapján alakítja ki az összeférhetetlenség fennállásával kapcsolatos javaslatát a képviselő-testület számára, vagy
b) ha a bejelentés oly mértékben hiányos, ami nem teszi lehetővé a tényállás tisztázását, arról haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert.
(9) Az összeférhetetlenségi eljárás során az Ügyrendi Bizottság felhívja a képviselőt, hogy öt napon belül
a) írásban nyilatkozzon az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, és
b) amennyiben szükséges intézkedjen az összeférhetetlenségi ok megszüntetéséről az Mötv. 37. § (1) bekezdése szerint.
(10) Ha a képviselő vitatja az összeférhetetlenség fennállását, vagy a felszólítástól számított 5 napon belül nem nyilatkozik az összeférhetetlenség megszüntetéséről, az Ügyrendi Bizottság haladéktalanul intézkedik az összeférhetetlenségi eljárás folytatásáról.
(11) A Bizottság adatokat kérhet be és bárkit meghallgathat.
(12) A az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről, és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, és lehetőséget kell adni neki bizonyítékainak előterjesztésére.
(13) Ha a Bizottság a rendelkezésre álló adatok és bizonyítékok alapján nem tud dönteni az összeférhetetlenségi ügy előterjeszthetőségében, akkor további adatokat és bizonyítékokat szerezhet be.
(14) A Bizottság összeférhetetlenségi vizsgálata eredményéről tájékoztatja a polgármestert, és javaslatot tesz a polgármesternek a képviselő-testület összehívására.
(15) A képviselő-testület összeférhetetlenségi ügyben hozott határozatát az ülést követő munkanapon kézbesíteni kell.
(16) Az összeférhetetlenségi ügyben a határozati javaslathoz módosító indítványt nem lehet tenni, arról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A határozathozatal előtt a képviselő felszólalhat.
(17) Ha a képviselő-testület nem mondja ki az összeférhetetlenséget, akkor a képviselővel szemben változatlan tényállás és változatlan jogi szabályozás mellett újabb összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezni nem lehet.
37/B. §12 (1) A 37/A. § rendelkezéseit a polgármesterre és az alpolgármesterre is alkalmazni kell.
(2) Ha a 37/A. § (4) bekezdés szerinti kezdeményezés az Ügyrendi Bizottság elnöke vagy tagja összeférhetetlenségének megállapítására irányul, a polgármester haladéktalanul összehívja a képviselő-testület rendkívüli ülését, amelyen javaslatot tesz a Bizottság személyi összetételének megváltoztatására.
A polgármesterre és a települési képviselők vagyonnyilatkozat-tételére vonatkozó szabályok
38. § (1) A vagyonnyilatkozatok kezelésével és őrzésével kapcsolatos feladatokat az ügyrendi bizottság látja el.
(2) A vagyonnyilatkozat tételére köteles polgármester és települési képviselő (továbbiakban képviselő) az ügyrendi bizottság részéről eljuttatott nyilatkozat kitöltésével jelzi az ügyrendi bizottságnak, hogy hány vele közös háztartásban élő személyt érint a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség.
(3) A fent nevezett nyilatkozatot az érintett képviselő visszajuttatja az ügyrendi bizottság munkáját segítő hivatali köztisztviselőnek, aki az ügyrendi bizottság elnökének felhatalmazása alapján átveszi a képviselői Nyilatkozatokat és ezzel egyidejűleg átadja a képviselő számára a megfelelő számú vagyonnyilatkozat kitöltésére alkalmas nyomtatványt.
(4) A két példányban kitöltött vagyonnyilatkozatok egyik példányát a képviselő átadja az ügyrendi bizottság munkáját segítő köztisztviselőnek, aki az ügyrendi bizottság elnökének felhatalmazása alapján a vagyonnyilatkozatok átvételét külön nyomtatványon, írásban igazolja a képviselő számára, továbbá a képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozatát tartalmazó borítékot a KÖH pecsétjével látja el, oly módon, hogy annak megsérülése nélkül az ne legyen felnyitható. A kitöltött vagyonnyilatkozatok második példányát a képviselő, illetve hozzátartozója magánál tartja.
(5) A vagyonnyilatkozat utolsó oldalát a vagyonnyilatkozatot adó képviselő, a képviselő hozzátartozója, illetve a hozzátartozó törvényes képviselője írja alá és ellátja a nyilatkozat megtételének dátumával.
(6) A képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvánosak, melyekbe bárki betekinthet a betekintési lap kitöltését követően, ha a betekintést írásban kéri a jegyzőnél. A kérelem alapján a jegyző köteles 8 napon belül lehetőséget biztosítani a betekintésre a KÖH hivatalos helyiségében.
A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás szabályai
39. § (1) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, az ügyrendi bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező tizenöt napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, az ügyrendi bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.
(2) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést az ügyrendi bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
(3) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásban nem vehet részt az ügyrendi bizottság azon tagja, akivel szemben, illetve a hozzátartozójával szemben az eljárást kezdeményezték.
(1) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja is vagyonnyilatkozat-tételre köteles.
(2) A vagyonnyilatkozatra vonatkozó szabályokat a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett nem képviselő bizottsági tagra is alkalmazni kell.
Társulás
40. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb ellátása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűlés és más települések önkormányzataival hoz létre társulásokat, a kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok ellátása érdekében.
(2) Az Önkormányzat részvételével működő társulások:
a) Kiskunmajsa Többcélú Kistérségi Társulás
b) „Tiszta Víz” Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás
c) Homokhátsági Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás
Lakossági fórum, közmeghallgatás
41. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze.
(2) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a KÖH hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 15 nappal.
(3) A gyűlést a polgármester vezeti, erre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt.
(4) A gyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni.
42. § (1) A képviselő-testület a novemberi ülésekor közmeghallgatással egybekötött testületi ülést tart.
Helyi népszavazásra vonatkozó szabályok
43. § A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény törvényben foglalt helyi népszavazást a képviselő-testület köteles elrendelni, ha azt a választópolgárok legalább 15 %-a kezdeményezi.
Záró rendelkezések
44. § (1) Ez a rendelet 2014. október 21. napján 16 óra 45 perckor lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
1. melléklet a 15/2014. (X. 21.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 15/2014. (X. 21.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 15/2014. (X. 21.) önkormányzati rendelethez
Módosította a 6/2020.(II.25.) rendelet 1.§ -a, hatályba lépés 2020. február 26. napja, de rendelkezéseit 2020. február 25-től kell alkalmazni.
Beiktatta a 6/2020.(II.25.) rendelet 2.§ -a, hatályba lépés 2020. február 26. napja, de rendelkezéseit 2020. február 25-től kell alkalmazni.
Módosította a 6/2020.(II.25.) rendelet 3.§ -a, hatályba lépés 2020. február 26. napja, de rendelkezéseit 2020. február 25-től kell alkalmazni.
Beiktatta a 1/2015.(I.20.) rendelet 1.§ -a, hatályba lépés 2015. január 21.
Módosította a 6/2020.(II.25.) rendelet 4.§ -a, hatályba lépés 2020. február 26. napja, de rendelkezéseit 2020. február 25-től kell alkalmazni.
Módosította a 6/2020.(II.25.) rendelet 5.§ -a, hatályba lépés 2020. február 26. napja, de rendelkezéseit 2020. február 25-től kell alkalmazni.
Módosította a 6/2020.(II.25.) rendelet 6.§ -a, hatályba lépés 2020. február 26. napja, de rendelkezéseit 2020. február 25-től kell alkalmazni.
Módosította a 3/2018.(III.29.) rendelet 1.§ -a, hatályba lépés 2018. március 30. napja, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Beiktatta a 3/2018.(III.29.) rendelet 1.§ -a, hatályba lépés 2018. március 30. napja, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
Beiktatta a 6/2020.(II.25.) rendelet 7.§ -a, hatályba lépés 2020. február 26. napja, de rendelkezéseit 2020. február 25-től kell alkalmazni.
Beiktatta a 6/2020.(II.25.) rendelet 7.§ -a, hatályba lépés 2020. február 26. napja, de rendelkezéseit 2020. február 25-től kell alkalmazni.
Beiktatta a 6/2020.(II.25.) rendelet 7.§ -a, hatályba lépés 2020. február 26. napja, de rendelkezéseit 2020. február 25-től kell alkalmazni.
(4 ) [10] Az foglalt esetben a KÖH pénzügyi feladatokat ellátó, vezető-főtanácsos besorolású köztisztviselője látja el a jegyzői feladatokat.
39/A. §.