1. § E rendelet alkalmazásában:

2. § (1) A helyi védelem e rendelettel ellátandó feladata a védelmet igénylő érték:

(2) A helyi védelem feladata továbbá a védelem alatt álló érték károsodásának megelőzése, a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

3. § (1) A helyi védelem egyedi védelem lehet.

(2) A helyi védelem a település jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó elemeire terjed ki.

(3)¹ A település helyi egyedi védelemben részesülők jegyzékét és a település helyi védelemre javasolt örökségeink jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

4. § (1) A helyi védelem alá helyezést, továbbá annak megszüntetését a vélt vagy valós érték tulajdonosa (természetes és jogi személy egyaránt) írásban kezdeményezheti Pirtó Község Önkormányzatának polgármesterénél.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(3) A kezdeményezésben érintett építményekről, vélt örökségről - amennyiben nem áll rendelkezésre -, a kedvezményezőnek értékvizsgálati dokumentációt kell készítenie, készíttetnie.

(4) A Képviselő-testület az értékvizsgálati dokumentáció alapján településképi szempontok figyelembevételével dönt a védetté való nyilvánításról, vagy védettség törléséről, amely döntés megalapozására szakértőt / szakértőket vonhat be.

(5) A testületi döntésre a (4) bekezdésben foglaltakra vonatkozó legalább 30 napos előkészítő munkafolyamatot követő 60 napon belül kerül sor.

(6) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a jogszabályban meghatározott eljárás lefolytatását követően 30 napon belül értesíteni kell az ingatlan tulajdonosát, használóját, kezelőjét, továbbá

(7) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

(8) A képviselő-testület helyi védelem alá helyezés, vagy annak megszűntetése vonatkozásában dönt e rendelet módosítására irányuló eljárás lefolytatásáról, vagy annak elutasításáról.

5. § (1) A helyi védett értékekről Pirtó Község Önkormányzatának nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendeletben meghatározottakon túl tartalmazza:

(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a polgármester gondoskodik.

6. § A védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének tényét az önkormányzat jegyzője ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését.

7. § A rendelet mellékletében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló örökséget a tulajdonos, vagyonkezelője köteles jó karban tartani, állapotát településképhez illő méltó módon megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott örökség fennmaradását.

8. § A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

9. § (1) A meglévő épületek megőrizendők és csak gazdasági számításokon túl is indokolt műszaki avultság esetében, kizárólag a védelem megszűnése után bonthatók el.

(2) Védett építmény bontását megelőzően az építményről részletes fotódokumentációt kell készíteni, valamint lehetőség szerint meg kell őrizni az értékes építészeti elemeket, tárgyakat.

10. § (1) A helyi jelentőségű védett természeti érték csak balesetveszély elhárítás okából, a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendeletben foglalt engedélyezési eljárás lefolytatását követően vágható ki, amennyiben azt a természeti érték egészségi állapota szükségessé teszi.

(2) A kivágást követő egy éven belül a helyi jelentőségű védett természeti érték helyén a természeti emlék azonos fafajjal és fajtával pótlandó.

11. § Pirtó település teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó, amely a következő területekre tagolódik:

12. § A 11. §-ban definiált településképi szempontból jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó települési egységek, településrészek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

13. § A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz.

14. § Új épületek tömegarányait a környezetében lévő épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok jellemző homlokzatszélességét, magasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell kialakítani.

15. § (1) Lakóépület, udvari mellékrendeltetésű építmény, egyéb udvari közjóléti berendezés esetében tetőhéjazatként tábláslemez, palafedés, nád vagy zsúpszalma alkalmazása nem megengedett.

(2) Többszörösen összetett tetőforma, kúpos, toronyszerű, kupolás tető nem alakítható ki.

(3) Közterület felé néző, valamint közterületi rálátással rendelkező tetősíkon nem helyezhető el olyan tetőablak, amely a tetősík jelentősen megváltoztatásával jár.

16. § Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) magas tetőre építése esetén a tetősíktól maximum 10 fokos kiemeléssel telepíthető.

17. § Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően, az üzlet homlokzatonkénti felületének 10%-át meg nem haladó méretben helyezhető el, kivéve

18. § (1) Tilos a közterületről látható homlokzatok, térfalak kialakítása során olyan színt, színeket használni, amelyek nem biztosítják a környező épületekhez, térfalakhoz való harmonikus illeszkedést.

(2) Homlokzat és utcafronti kerítés színezésénél tilos a RAL 3000 – RAL 5026 (mélyvörös, lila, kék), a RAL 6026-6038 (opál zöld, gyöngyház zöld, világító zöld), a RAL 7001 (ezüstszürke) RAL 7008 (kekiszürke) színtartományba tartozó színárnyalatok.

(3) Oromzat fedetlen OSB lappal történő kialakítása, szigetelése nem megengedett.

19. § Telken belül csak talapzat nélküli áttört kerítés létesítése megengedett.

20. § Az utcai és a közútról látható homlokzaton közmű csatlakozó- ill. mérő berendezés, klímaberendezés, turbókazán, központi porszívó szellőzőnyílása és kültéri berendezései nem helyezhetők el.

21. § (1) Közterületen található közjóléti berendezés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, kő, bontott tégla) eltérő anyaghasználattal. Kivételt képeznek ez alól a játszótéri játék-elemek, melyek természetesen a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően műanyag felépítménnyel is rendelkezhetnek.

(2) Közjóléti berendezés esetében esővédő, tető héjazataként tábláslemez, palafedés, nád vagy zsúpszalma alkalmazása nem megengedett.

22. § (1) Belterületi új, vagy átépítésre kerülő utakon fasorokat kell telepíteni, a meglévőket meg kell őrizni, szükség esetén ki kell egészíteni.

(2) Meglévő fasorok kiegészítésénél, pótlásánál azonos fafajt kell alkalmazni, kivéve, ha településesztétikai okok, baleset elhárítás, vagy a fák egészségi állapota a fasor teljes cseréjét teszik szükségessé, illetve ha a fafaj allergén, vagy életfeltételei az adott területen nem kellően biztosítottak.

23. § Közterületen agresszív pollentermelő növényt a 4. mellékletben foglaltak alapján tilos ültetni.

24. § Légvezetékek alatt alacsony növekedésű, gömb alakú koronát nevelő faegyedek ültethetők.

25. § A települési zöldterületek (közparkok, utcafásítások) kialakítása, felújítása esetén közterület alakítási terv készítése kötelező.

26. § Új épület, vagy meglévő épület bővítése esetén az épület tömegében meghatározó gerincet kizárólag meglévő állapottól nem eltérő módon, továbbá az utcával párhuzamos lehet kialakítani.

27. § (1) Épület tető hajlásszöge 30°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet.

(2) Tetőfedés anyagaként a hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el.

28. § Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (kő, bontott tégla) és betontól eltérő anyaghasználattal.

29. § Utcai homlokzaton erkély nem, csak loggia alakítható ki.

30. § Lakóterületen az épületek csak magas-tetővel létesíthetők, a melléképítmények kivételével, amelyek alacsony hajlásszögű tetővel építhetőek. A tető hajlásszöge 30°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet.

31. § Lakóépületnél tetőhéjazatként a hagyományos égetett kerámiacseréptől eltérő bitumenzsindely, műanyaglemezes anyag alkalmazása nem megengedett.

32. § Tetőfedés anyagaként a hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el.

33. § Utcai homlokzaton erkély nem, csak loggia alakítható ki.

34. § Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós és drótfonatos vadvédelmi, kő, bontott tégla) és betontól eltérő anyaghasználattal.

35. § Lakóépületnél tetőhéjazatként a hagyományos égetett kerámiacseréptől eltérő bitumenzsindely, műanyaglemezes anyag alkalmazása nem megengedett.

36. § Utcai homlokzaton erkély nem, csak loggia alakítható ki.

37. § Új épület, vagy meglévő épület bővítése esetén az épület tömegében meghatározó gerincet kizárólag meglévő állapottól nem eltérő módon, lehet kialakítani.

38. § (1) Épület tető hajlásszöge 30°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet.

(2) Tetőfedés anyagaként a hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el.

39. § Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós és drótfonatos vadvédelmi, kő, bontott tégla) eltérő anyaghasználattal.

40. § Összefüggő rendeltetésű terület, adott esetben a Lovas Panzió beépítését egységes építészeti arculattal kell kialakítani.

41. § Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós és drótfonatos vadvédelmi, kő, bontott tégla) és betontól eltérő anyaghasználattal.

42. § Az épületek 8 méternél kisebb fesztávú csarnokszerkezetek esetében csak magastetővel létesíthetők, a tető hajlásszöge 45°-nál meredekebb nem lehet.

43. § Lakóépületnél tetőhéjazatként a hagyományos égetett kerámiacseréptől eltérő bitumenzsindely, műanyaglemezes anyag alkalmazása nem megengedett.

44. § Tetőfedés anyagaként a hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő színárnyalatoktól eltérő színű héjazat nem helyezhető el.

45. § Főhomlokzaton erkély nem, csak loggia alakítható ki.

46. § Kerítés nem építhető természetes anyagoktól (fa, deszkázat, fémhálós és drótfonatos vadvédelmi, kő, bontott tégla) eltérő anyaghasználattal.

47. § Erdőterületen kerítést létesíteni csak ideiglenesen, áttört formában, természetvédelmi, vad- és erdőgazdálkodási célból lehet.

48. § (1) Az 1. mellékletben megjelölt épületek esetében a meglévő utcai homlokzat hagyományos jellegét, a szomszédos épületek tetőformájához illeszkedő tetőalakítást, a nyíláskiosztás ritmusát és arányát, a vakolat minták elhelyezését meg kell tartani.

(2) Védett épületen látványt zavaró egyéb műszaki berendezés utcai homlokzaton nem helyezhető el:

(3) Utcai homlokzaton erkély, loggia kialakult állapot kivételével nem létesíthető.

(4) Tetőfedés anyagaként a hagyományos natúrbarnától a középvörösig terjedő színárnyalatoktól eltérő színű cserépfedéses héjanyag nem helyezhető el.

(5) A homlokzaton csak a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat létesíthető, a meglévő megtartandó, helyreállítandó.

(6) Helyi védett épület telkén új kerítés vagy kapu építése esetén csak kovácsoltvas vagy fa szerkezet építhető.

(7) Közterületeket, azok burkolatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.

(8) Csüngő, függő eresz nem alakítható ki.

(9) Helyi egyedi védelem alatt álló épületen külső redőnytokos árnyékoló szerkezet beépítése nem megengedett.

49. § A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmasak az alábbi településképi szempontból meghatározó eltérő karakterű területek:

50. § Föld feletti villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat rekonstrukciója, új villamoshálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat építése helyi művi védelem alatt álló épületen csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

51. § Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop létesítése nem megengedett. A település teljes területén villamos elosztóhálózat, valamint elektronikus hírközlési hálózat föld feletti építményei rekonstrukciója céljából nem megengedett a természetes fa anyagú oszloptól eltérő anyaghasználattal.

52. § Természeti területek, egyéb külterület településképi szempontból meghatározó területeken hírközlési építmény a tájképi, természetvédelmi szempontok figyelembe vételével, egyedi funkcióval (úgy mint kilátó, les) kombináltan alakíthatók ki, természetes anyaghasználattal, tájba illeszkedő módon.

53. § (1) A közművezetéket és járulékos közműépítményt tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldás alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

(2) A műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magas építményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak belterületen és csak akkor helyezhető el, ha meglévő magas építményeken erre nincs lehetőség. Az önálló antennatartó szerkezet táj- és településképbe illeszkedően létesíthető.

(3) Új villamosenergia ellátási, táv- és hírközlő vezetékek külterületen csak terepszint alatti elhelyezéssel létesíthető, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana.

(4) Földgázvezetéket közterületen csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

(5) A közműfejlesztésnél, építmény, út fejlesztésénél olyan megoldás engedélyezhető, amely nem veszélyezteti a kialakított fasor, faegyed életképességét, valamint nem jár a faegyed teljes gyökérzetének 25%-ot meghaladó sérülésével.

54. § Pirtó közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településkép védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) tiltott reklám közzététele.

55. § (1) Épületen maximum 2 m² felületű reklám helyezhető el, az épületben folyó tevékenységgel összefüggően. Településközponti területek, egyéb zöldfelületek; Átalakuló falusias lakóterületek; Kertvárosias lakóterületek határához 100 m-nél közelebb reklámtorony nem helyezhető el.

(2) Az építési engedély és bejelentési eljárás alapján létesíthető ponyva és egyéb védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága illeszkedjen a környezethez.

(3) Épületen csak az adott épület, épületrész, építmény funkciójával összefüggő cégér, cégtábla, cégfelirat létesíthető.

(4) Nem helyezhető el reklámhordozó közterületről látható magánterületen, azon esetekben, amennyiben:

(5) Nem helyezhető el reklámhordozó műemléknek minősülő épületeken, valamint annak kerítésén.

(6) A helyi védett épületen hirdetés, reklám nem helyezhető el, csak az épületben működő cég felirata, legfeljebb 0,5 m² méretben.

56. § A rendelet 1. melléklete szerinti országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó és magterületén és a rendelet 3. melléklete szerinti tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen reklámhordozó és reklám – a Tvtv.-ben meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.

57. § (1) Közterületen reklám kizárólag a rendeletben meghatározott utcabútoron, azaz utasvárón, kioszkon, közművelődési és egyéb célú hirdetőoszlopon, közérdekű molinón, reklámzászlón és közterület fölé nyúló árnyékoló berendezésen helyezhető el, kivéve kijelölt gyalogos átkelőhely és útkereszteződéstől számított 15 méteren belül.

(2) Üzlethelyiségenként és csakis a hivatalos nyitvatartási idő alatt legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas mobil megállító tábla helyezhető el közterületen, mely az üzlet bejáratától maximum 1,5 méterre állhat a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

58. § (1) Információs vagy más célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

(2) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada az (1) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.

59. § Kizárólag kulturális szolgáltatásra (úgy mint kiállítás, rendezvény, egyéb kulturális és művelődési program) figyelmet felhívó a fal síkjára merőleges ideiglenes jellegű reklámmolinó méretkorlátozás nélkül, de környezetbe illeszkedő, gyalogos- és közúti forgalmat nem zavaró módon legkorábban a szolgáltatás időpontját megelőző két héttel helyezhető el, eltávolítani azt pedig legkésőbb a program, rendezvény, szolgáltatás zárását követő harmadik munkanapon kell.

60. § Kulturális szolgáltatás közelében lévő közterület – a közúti közlekedésről szóló törvényben leírtak figyelembe vétele mellett - felett átfeszített reklámmolinó legkorábban a szolgáltatás időpontját megelőző egy héttel helyezhető el, eltávolítani azt pedig legkésőbb a program, rendezvény, szolgáltatás zárását követő harmadik munkanapon kell.

61. § Tilos 3000K feletti hideg színű fénykibocsájtó forrásokat használni, továbbá szórásirányuk fentről-lefelé történjen, ha szükséges terelőernyőket is használjunk.

62. § Építési reklámhálót építési engedély, vagy egyszerű bejelentéshez kötött építkezés esetében csak az építés ideje alatt, csakis az építési állványzatra, az építési naplóban igazoltan lehet kihelyezni.

63. § (1) Kérelem esetén a polgármester településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről. A konzultációra a benyújtott kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül sor kerül.

(2) Kötelező szakmai konzultációt lefolytatni az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek esetében.

64. § (1) A szakmai konzultációt írásban kell kérelmezni, a kérelmező lehet az ingatlantulajdonos, az építtető, a tervező. Lehetőség szerint az építtető minden esetben vegyen részt a szakmai konzultáción.

(2) Szakmai konzultáció során a polgármester emlékeztetőben rögzíti javaslatait és nyilatkozatait, melyet a konzultáció időpontjától számított 8 napon belül megküld kérelmező részére. Azon folyamatban lévő tájékoztatás, vagy konzultáció esetében, melyek mellékelt tervek alapján történnek, az emlékeztetőnek tartalmaznia kell a terveket is.

65. § A kérelemhez az esetben kell mellékelni a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet (továbbiakban: tervdokumentáció), amennyiben a kérelem már elkészült terv alapján lett benyújtva. Ellenkező esetben tervdokumentáció hiányában is elindulhat tájékoztatási, konzultációs folyamat.

66. § (1) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét, címét, értesítési címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát.

(2) A településképi követelményeknek való megfelelés igazolására az építészeti-műszaki tervdokumentációnak az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

67. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez 1 példányban írásban benyújtott bejelentésre indul.

(2) A bejelentéshez a bejelentés tárgyától függően az alábbi munkarészeket kell mellékelni:

68. § (1) A polgármester a tervezett tevékenységet – kikötéssel vagy anélkül – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről Korm. rendeletben foglaltak alapján hallgatással tudomásul veszi, vagy megtiltja az építési tevékenységet, vagy megszünteti az eljárást, majd a bejelentőt erről a tényről értesíti.

(2) A településképi bejelentés tudomásul vételét követően tevékenység 3 évig végezhető.

69. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló Korm. rendelet 1. melléklete 1., 2., 4., 5., 7., 11., 12., 20., 21., 23., 24., pontjaiban meghatározott építési engedély nélkül

70. § A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének módosítása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat

71. § (1) A polgármester a településképi szempontok érvényesítése érdekben településképi kötelezési eljárást folytat le amennyiben:

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a reklámok, reklámhordozók elhelyezésre vonatkozó jogszabályokban meghatározott tilalmak megszegése és kötelezettségek elmulasztása, továbbá a jogszerűtlenül elhelyezett reklámok, reklámhordozók eseteire sem.

(3) Az (1) bekezdés a)-c) pontok elkövetőjét első alkalommal történő elkövetés esetén az önkormányzat polgármestere figyelmeztetésben részesíti a jogsértő állapot megszüntetésére az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására való kötelezés mellett, határidő megjelölésével.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a kötelezettel szemben legkevesebb 10 000 forint, természetes személyek esetén 200 000 forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 1 000 000 forint felső határral rendelkező közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírságot szabhat ki a jogsértő állapot megszüntetésére az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására való ismételt kötelezés mellett, új határidő megjelölésével. A településkép-védelmi bírság egy adott eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése, vagy más kötelezettségszegés esetén, újabb határidő kitűzésével ismételten is kiszabható.

(5) Amennyiben a (4) bekezdésben meghatározott ismételt kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, és az ügyfél a polgármester végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható.

(6) A településkép-védelmi bírság az önkormányzat bevételét képezi.

72. § (1) A bírság mértékének meghatározásakor a polgármester által a mérlegelés a közigazgatási szabályszegések szankcióinak átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló törvényben foglaltak alapján a jogsértés jellegére való tekintettel történik.

(2) A bírság kiszabására és behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A bírság befizetési határideje a határozat közlésétől számított 15 nap.

(4) Amennyiben a kötelezett a bírságot határidőre nem fizeti meg, úgy a tartozást adók módjára kell végrehajtani.

73. § Ez a rendelet 2019. augusztus 1. napján 00 órakor lép hatályba.