Csabaszabadi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2008. (I. 30.) önkormányzati rendelete
Csabaszabadi község helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről
Hatályos: 2018. 09. 26Csabaszabadi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2008. (I.30.) önkormányzati rendelete
Csabaszabadi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2008. (I.30) Ök. számú rendelete Csabaszabadi község helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről módosítva a 4/2018(IV.25) valamint a 10/2018 (IX.29) önkormányzati rendelettel
2018-09-26-tól
Csabaszabadi Község Önkormányzat Képviselő-testületének
1/2008. (I.30) Ök. számú rendelete
Csabaszabadi Község Helyi Jelentőségű Természeti Területeinek és Emlékeinek Védelméről
módosítva a 4/2018(IV.25) valamaint a 10/2018(IX.26) önkormnyzati rendelettel
Csabaszabadi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 57.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999.(VIII.13.) FVM rendelet figyelembevételével, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvénnyel összhangban a következő rendeletet alkotja.
1.§
Általános rendelkezések
(1) A rendelet hatálya a helyi jelentőségű természeti területnek és emlékeinek a természeti és épített környezete mindazon elemére kiterjed, amely külön jogszabály alapján nem áll védelem alatt és amelyet önkormányzat rendeletben helyi települési, táji, természeti, kultúrtörténeti, néprajzi, képző-, vagy iparművészeti, ipartörténeti emlékként védetté nyilvánít (továbbiakban: védett terület).
(2) A rendelet hatálya kiterjed a település területén lévő – az országos védelem alatt nem álló, de ritkaságuk, különlegességük, esztétikai, kultúr- vagy helytörténeti jelentőségük miatt megőrzésre érdemes
- természetes, természet-közeli tájrészletek, vagy tájképi szempontból jellegzetes tájrészletek
- kultúrtörténethez kötődő természeti emlékek (parkok, intézménykeretek, fasorok,)védetté nyilvánításának szabályaira.
2.§
Helyi jelentőségű természeti területek és emlékek védelmének csoportjai
- Helyi egyedi védelem tárgya lehet egy-egy értékes élőlényegyed, vagy élőlények csoportja. Helyi természeti emlék, valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték képződmény és annak védelmét szolgáló terület.
- Helyi területi védelem tárgya a környezeti értékek természeti, vagy művi elemeinek összefüggő területe.
3.§
A védetté nyilvánítási eljárás
- A védetté nyilvánításra bárki javaslatot tehet. A védetté nyilvánítás előkészítése hivatalból indul meg, az eljárást a jegyző folytatja le.
- A jegyző a helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításra irányuló eljárásban a terület védetté nyilvánításának indokoltságát alátámasztó iratok megküldése mellett megkeresi a természetvédelmi hatóságot, hogy kívánja-e országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítását.
(3) A természeti terület és emlék védetté nyilvánításának előkészítése során az előkészítést végző egyeztető megbeszélést és a szükség szerint helyszíni szemlét tűz ki, amelyre meghívja a javaslattevőt, valamennyi érdekelt hatóságot, továbbá mindazokat, akikre a védetté nyilvánításból jogok vagy kötelezettségek hárulnak.
(4) A helyi jelentőségű védett természeti területté és emlékké nyilvánítás esetén érdekeltnek kell tekinteni és minden esetben értesíteni kell
- tulajdonos v. tulajdonosi jogok gyakorlóját,
- kezdeményezőt,
- területileg illetékes építésügyi hatóságot
- kulturális örökségvédelmi hatóságot,
- területileg illetékes nemzeti park igazgatóságot
(5) A terület és emlék védetté nyilvánításra, illetve a védelem feloldásra vonatkozó eljárás során a szakhatóságok állásfoglalását is be kell szerezni.
(6) A védetté nyilvánítást vagy annak feloldását megelőzően értékvizsgálatot kell készíteni, melyhez be kell szerezni
- a környezetvédelmi hatóság,
- a védett érték jellegétől függően a kulturális örökségvédelmi hatóság, a területileg illetékes nemzeti park igazgatóság, valamint a területi főépítész véleményét.
(7) A védetté nyilvánítás előkészítése során be kell szerezni az ingatlan tulajdonosának véleményét, és tájékoztatni kell a védetté nyilvánítás következményeiről.
(8) A védetté nyilvánítás feloldására akkor kerülhet sor, ha annak fenntartását természetvédelmi szempontok a továbbiakban nem indokolják és a védelemben részesülő természeti érték károsodása olyan mértékű, hogy az már vissza nem fordítható. Ez esetben a területileg illetékes nemzeti parkok véleményét be kell szerezni
(9) A helyi védelem tényét valamint feloldását, az ingatlan jogi jellegeként az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni a védetté nyilvánítás időpontjától számított 30 napon belül.
4.§
A helyi jelentőségű természeti területek és emlékek
védelmének nyilvántartása
- A helyi jelentőségű természeti területekről és emlékekről helyi nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartást a Jegyző vezeti.
(2) A nyilvántartásnak tartalmazni kell:
- a védelem szakszerű rövid indoklását, és az értékvizsgálatot
- a helyrajzi számot (művelési ág megjelölésével)
- a védetté nyilvánításról szóló döntés számát és megnevezését
- hiteles térképmásolatot és hiteles tulajdoni lapot,
- lehetőség szerint fotódokumentációt
- A védelem alatt álló természeti területet vagy természeti emléket a védettség tényével egyidejűleg táblával az 1996. évi LIII. törvénynek megfelelően, azzal megegyezően „védett természeti terület” táblával meg kell jelölni. A védettség elrendelését követő 30 napon belül a tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról a Jegyző gondoskodik. A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.
(4) Csabaszabadi község helyi jelentőségű védelem alá tartozó fasorait és természeti területeit, egyedi védelem tárgyait az 1. sz. melléklet tartalmazza.
5.§
A védett területek fenntartására vonatkozó
szakmai követelmények
- A helyi jelentőségű természeti területek és emlékek fennmaradásának feltétele a természetvédelmi szempontoknak megfelelő használat.
- A tulajdonosnak, a tulajdonosi jog gyakorlójának kötelessége, hogy a természeti terület és emlék használata illetve fenntartása során a kezelési terv előírásának betartsa.
- Helyi védelem alatt álló területeken reklámtábla, telefonfülke és egyéb műtárgy elhelyezése esetén a Jegyző előzetes állásfoglalását be kell szerezni.
- A helyi védelem alá helyezett természeti emlékek (pl. térképző fasor) térbeli helyzetét, a park eredeti funkcióját, berendezését és hangulatát a felújítás során is meg kell őrizni.
(6) A védett területen levő fák ágait levágni, közelükben a felszín alatt 30 cm-nél mélyebben földmunkát végezni csak engedéllyel szabad. Az engedélyt a Jegyző adja ki.
Közelinek minősül a földmunka, a lombkorona sugarán és a törzs (1 méter magasan mért) sugarának 30-szorosán belül.
- Védett természeti területen tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt, berendezést létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, károsítja vagy ott a tájképi egységet megbontja.
6.§
Értelmező rendelkezések
(1) E rendelet alkalmazása szempontjából
- természeti terület: valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetes vagy természet-közeli állapotok jellemeznek;
- védett természeti terület: más jogszabály illetve e rendelet által védetté, vagy fokozottan védetté nyilvánított földterület;
- parképítés, park helyreállítás: a jelenlegi állapotot megváltoztató építési tevékenységek: növénytelepítés, növényeltávolítás, burkolatépítés, műtárgy (lépcső, támfal, berendezési tárgyak, stb.) építése és bontása (forma, nyomvonal és anyag megváltoztatása);
- természetes állapot: az az élőhely, táj, életközösség, melynek keletkezésében az ember egyáltalán nem, vagy – helyreállításuk kivételével- alig meghatározó módon játszott szerepet, ezért a benne végbemenő folyamatokat többségében az önszabályozás jellemzi;
- természetközeli állapot: az az élőhely, táj, életközösség, amelynek kialakulására az ember csekély mértékben hatott (természeteshez hasonlító körülményeket teremtve), de a benne lejátszódó folyamatokat többségükben az önszabályozás jellemzi, és közvetlen emberi beavatkozás nélkül is fennmaradnak;
- élőhely: az a meghatározható térbeli egység, ahol adott élő szervezet és állománya (populáció), vagy élőlények életközössége a természeti rendszerben előfordul és a kialakulásához, fennmaradásához, szaporodásához, tenyésztéshez szükséges környezeti feltételek adottak.
7.§
Vegyes rendelkezések
E rendelet 2008. január 30-án lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 7/2006. (IV.30.) Kt. számú rendelete.
Csabaszabadi, 2008. január 19.
Szeverényi Attiláné Czene Boglárka
polgármester körjegyző
A rendelet kihirdetése megtörtént :
2008. január 30-án.
Czene Boglárka
Körjegyző
1. számú melléklet
NYILVÁNTARTÁS
a helyi jelentőségű természeti területek és emlékekről
Megnevezés | Helyrajzi szám | Védelem alá vétel rövid indoklása |
Beliczay kastély és parkja | 018 | A Beliczay család kastélya 1870 körül épült eklektikus, szecessziós stílusban, amit 1910 körül kibővítettek. A kastélyhoz tartozó gazdasági épületek jelenleg már nem állnak. A kastély jelenleg magántulajdonban van, előzetes bejelentkezés alapján látogatható, az épület tetőszerkezetének felújításával megkezdődött az állagmegóvás. Az épületet körülvevő több mint 10 hektáros területen értékes növények találhatóak pl.: narancseperfa ( Maclura pomifera,), idős tölgyek ( Qercus robur), erdei fenyő (Pinus sylvestris), vadgesztenye ( Aesculus hippocastanum), hársfák ( Tilia sp.), juhar fák ( Acer sp. ) |
Millecentenáruimi park és emlékoszlop | 0111/5 | Az önkormányzat hivatali épülete mellett fekvő parkban jelenleg 3 db történelmi kopjafa került elhelyezésre, melyek Szelekovszky László munkáját dicsérik. A park gazdag tujákban, nyírfákban, valamint ágyas növényekben pl.: rózsák, hagymás növények, stb. |
Volt „kórháztanya „ fái | 0106, 0107 | A korábban a békéscsabai kórháza által állattartás céljából fenntartott 1 hektáros gazdasági épület, valamint a főúttól bevezető bekötőút fái ( nyár, juhar, vadgesztenye, stb.) élveznek védelmet. |
„[7] | ||
Harangláb Apácai út mellett | Szelekovszky lászló fafaragó munkája. A harangot, melyet 1936-ban készítettek Sopronban az evangélikus egyház adta.A harang Békéscsaba város tanyavilágában a Szarvasi úton az ún, fatornyos iskolában volt megtalálható korábban. Az 1944. október 22-én felállított harangot Dr. Harmati Béla püspök szentelte fel és áldotta meg. |
Hatályon kívül helyzete a 4/2018 (IV.25) önkormányzati rendelet 21.§ (2) bek. b) pontja. Hatálytalan 2018. április 26
Hatályon kívül helyzete a 4/2018 (IV.25) önkormányzati rendelet 21.§ (2) bek. b) pontja. Hatálytalan 2018. április 26
Hatályon kívül helyezte a 10/2018. (IX.26) önkormányzati rendelet 1.§-a, Hatálytalan 2018. szeptember 27.
Hatályon kívül helyzete a 4/2018 (IV.25) önkormányzati rendelet 21.§ (2) bek. b) pontja. Hatálytalan 2018. április 26
Hatályon kívül helyzete a 4/2018 (IV.25) önkormányzati rendelet 21.§ (2) bek. b) pontja. Hatálytalan 2018. április 26
Hatályon kívül helyzete a 4/2018 (IV.25) önkormányzati rendelet 21.§ (2) bek. b) pontja. Hatálytalan 2018. április 26
Hatályon kívül helyzete a 4/2018 (IV.25) önkormányzati rendelet 21.§ (2) bek. b) pontja. Hatálytalan 2018. április 26
Hatályon kívül helyzete a 4/2018 (IV.25) önkormányzati rendelet 21.§ (2) bek. b) pontja. Hatálytalan 2018. április 26
Hatályon kívül helyzete a 4/2018 (IV.25) önkormányzati rendelet 21.§ (2) bek. b) pontja. Hatálytalan 2018. április 26