Csabaszabadi  Község Önkormányzat Képviselő-testületének

5/2011. (V. 06.) önkormányzati rendelete

Az Önkormányzat  és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

( Egységes szerkezetben az  5/2014. (III.20 ), 11/2014. (XI.27), a 7/2016. (X26.) , 10/2016  (XI.16), 5/2018.(IV.25)  7/2018.(V.30) valamint az 1/2019. (I.21) önkormányzati rendeletekkel )

Csabaszabadi Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXIX. törvény (továbbiakban: Ötv.) 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában megjelölt feladatkörében eljárva az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2011. (V.06.) önkormányzati rendeletét (továbbiakban: rendelet) az alábbiak szerint módosítja:

I. Általános rendelkezések

Az önkormányzat

1. §

Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában az Ötv.-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Csabaszabadi  Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

^[1](2)  Az önkormányzat székhelye: Csabaszabadi.

Címe: 5609 Csabaszabadi, Apácai út  6.

(3) ^[2]Az önkormányzat hivatalának megnevezése:

 Újkígyósi Közös Önkormányzati Hivatal

(4) ^[3]A törzskönyvi azonosító száma: 343831

(5) Az alapító okiratot jóváhagyó döntés száma: 33/2009. (III. 09.) Ök. számú határozat

     Alapítás időpontja: 2009. április 1.

3. §

(1) ^[4]Az ellátandó alaptevékenységek körét a rendelet 4. melléklete, szervezeti ábráját az 5. melléklete tartalmazza.

 (2) A költségvetési szerv nem végez alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő és kisegítő tevékenységet.

(3) A költségvetési szerv nem végez vállalkozási tevékenységet.

(4) ^[5]

Az önkormányzat jelképei, elismerő díjak

4. §

(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a címerének és zászlajának leírására, valamint az azok használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapítja meg.

5. §

(1)^[6] A képviselő-testület és szervei által használt hivatalos kör alakú pecsét a köríven pedig a következő felirat olvasható:

Csabaszabadi Község Polgármestere

Csabaszabadi  Község Képviselő-testülete

Csabaszabadi Községi Önkormányzat

 (2) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:

– a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre,

– a képviselő-testület által adományozott oklevelekben,

– az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon.

6. §

A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.

Helyi közügyek, az önkormányzat döntése és önkormányzati kapcsolatok

7. §

(1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.

(2) A helyi önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

8. §

(1) Az önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően:

a) közvetlenül részt vesz vállalkozásban,

b) a helyi önkormányzati politikával illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival vállalkozás-élénkítő, piacgazdaság barát környezetet teremt.

c) vagyoni értékű jogokkal rendelkezik.

(2) Az önkormányzat gazdasági vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező alapellátási feladatit, valamint az azokhoz szükséges anyagi eszközöket és tartalékokat.

 (3) Az önkormányzat vagyonhasznosítási, vagyongazdálkodási tevékenységére vonatkozó szabályokat külön rendelet szabályozza.

9. §

 (2) Önkormányzati döntést:

a) képviselő-testület, illetve annak felhatalmazására

–   bizottsága,

– a polgármester,

–  a helyi kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete, valamint

b) a helyi népszavazás hozhat.

10. §

 (1)^[7] A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben, és gazdaságszervező munkában együttműködik a helyi nemzetiségi önkormányzattal, illetve a helyi civil szervezetekkel. Az önkormányzat e rendelet 6. számú mellékleteként csatolt együttműködés keretében biztosítja a kisebbségi önkormányzat működésének feltételeit.

 (2) ^[8]A helyi önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja a települési kisebbségi önkormányzat testületi működésének feltételeit. , különösen:

 a) a testületi működéshez igazodó helyiséghasználat biztosítása,

       b) a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátása és az ezzel járó költségek viselése.

 (3)^[9] A végrehajtásról Újkígyósi Közös Önkormányzati Hivatal gondoskodik.

II. Az önkormányzat feladat- és hatáskörei és azok gyakorlása

Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök

11. §

(1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(2) Az önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik:

a) az egészséges ivóvízellátásról,

b) az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről,

c) az egészségügyi és szociális alapellátásról,

d) a közvilágításról,

e) a helyi közutak és köztemető fenntartásáról,

f) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről.

12. §

(1) Új közszolgáltatási feladat felvállalása előtt előkészítő eljárását kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságait véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester, illetve az erre felkért bizottság folytatja le.

 (2) Az előkészítő eljárás eredményét összegező előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célokat és az (1) bekezdésben említett feltételeket.

Az önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása

13. §

(1) A képviselő-testület hatásköreit – ha az Ötv. lehetővé teszi – a (2) bekezdésben foglaltak szerint, vagy más önkormányzati rendelettel átruházhatja:

a) a polgármesterre;

b) a bizottságokra;

c) a helyi kisebbségi önkormányzat testületére.

A polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az önkormányzati rendeletalkotás;

b) az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása;

c) a törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás és felmentés;

d) a helyi népszavazás kiírása;

e) az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása,

f) a díszpolgári cím adományozása;

g) a gazdasági program (a továbbiakban: ciklusprogram), a költségvetés megállapítása és végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása;

h) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervhez való csatlakozás;

i) a településrendezési terv jóváhagyása;

j) az 500 000 Ft összeget meghaladó hitel felvétele;

k) kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása;

l) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás;

m) intézmény alapítása;

n) közterület elnevezése;

o) emlékmű állítása;

p) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

r) felterjesztési jog gyakorlása;

s) a bíróságok népi ülnökeinek megválasztása;

t) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha az általa nyújtott szolgáltatás a települést is érinti;

v) a helyi adó megállapítása, véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő;

z) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés; az Ötv 33/A. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott hozzájárulással kapcsolatos döntés; a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés.

14. §

(1) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, illetve a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskörben eljáró minden képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

(2) A képviselő-testület a hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók .

15. §^[10]

A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról és az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a képviselő-testületet írásban rendszeresen tájékoztatja.

III. A képviselő-testület működése

Általános szabályok és a képviselő-testületi ülés összehívása

16. §

(1) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő.

(2) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

(3) A képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.

17. §

(1) A polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának a kezdeményezésére. A rendkívüli képviselő-testületi ülés kezdeményezésére vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét is.

(2) A képviselő-testület összehívását a megyei közigazgatási hivatal vezetője, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja.

(3) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) a képviselőket;

b) a bizottság(ok) nem képviselő tagjait;

c) ^[11]a jegyző;

d) az illetékes országgyűlési képviselőt;

e) a településen működő és az önkormányzatnál is bejelentett civil szervezet képviselőjét

f)  szlovák önkormányzat nem képviselő-testületi tag helyi szószólója.

(4) A képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(5) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:

a) a bizottság(ok) nem képviselő tagjait;

b^[12]) a jegyző;

c) az illetékes országgyűlési képviselőt,

d)^[13] a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét

e) ^{[14] [15]}

18. §

(1) Az képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

(2) Halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 3 órával is kiküldhető a meghívó. Ebben az esetben telefonon, vagy személyes megkeresés útján is értesíthetőek a meghívottak. A sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.

(3) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 3 nappal a hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel tájékoztatja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát hol lehet megtekinteni a körjegyzőség hivatalában.

19. §

A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 5  nappal a közmeghallgatás előtt a hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel nyilvánosságra kell hozni.

Munkaterv

20. §

(1) A képviselő-testület  féléves  munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) A munkaterv tartalmazza:

a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét;

b) a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét;

c) a tervezett napirendi pontokhoz meghívandók felsorolását;

(3) A munkaterv tervezetét január 30-ig, illetve július 30-ig a polgármester állítja össze. Új képviselő-testület megválasztását követő első alkalommal kerül előterjesztésre a munkaterv.

(4) A munkaterv tervezetével kapcsolatosan a (3) bekezdésben foglalt időpontig  javaslatot  tehetnek:

a) a települési képviselők;

b) a bizottság,

c) az alpolgármester;

d)^[16] a jegyző.

 (5) Az munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.

(6) Az képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:

a) az önkormányzati képviselőknek;

b) a bizottság nem képviselő tagjainak;

c) a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének.

A képviselő-testület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos általános szabályok

21. §

(1) A képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet és az ülésvezető előzetes engedélyével felszólalhat.

(2) A képviselő-testület:

a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor;

b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeit sértené.

(3) ^[17]A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.

(4) Közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell a választópolgárok számára, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19. § (1) és (3) bekezdésekben foglalt estekben.

(5) A zárt testületi ülés jegyzőkönyveibe a (4) bekezdésben foglalt esetekben csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet betekinteni.

22. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester vezeti.

(2) A polgármester a testületi-ülés vezetése során:

a) megnyitja, illetve berekeszti az ülést;

b) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívására az SZMSZ szabályainak megfelelően került sor;

c) megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt;

d) előterjeszti az ülés napirendjét;

e) tájékoztatás adása a két ülés közötti eseményekről,

f) beszámolás a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

(3) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselő-testületi tagok több mint a fele jelen van.

Napirend előtti témák és a napirend

23. §

(1) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között – vita nélkül – tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.

(2) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet.

Az előterjesztés

24. §

(1) Előterjesztésnek minősül:

a) minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – anyag;

b) a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:

a) a polgármester;

b) az alpolgármester,

c) a témakör szerint illetékes bizottság(ok) elnöke(i);

d) a képviselő-testület tagja;

e)^[18] a jegyző.

(3)^[19] A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés a (4) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 5. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(4) Szóbeli előterjesztést, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.

A sürgősségi indítvány

25. §

(1) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről egyszerű szótöbbséggel soron kívül dönt.

(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:

a) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az képviselő-testületi ülést megelőzően nyújtható be a polgármesternél.

b)^[20] Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:

– a polgármester,

– az alpolgármester(ek),

– a témakör szerint illetékes bizottság(ok) elnöke(i),

– a képviselő-testület tagja,

– a jegyző.

c) Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására;

d) Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják azt.

(3) Sürgősségi indítvány esetében is megfelelően alkalmazni kell a 27. § (3)–(4) bekezdésében foglaltakat.

A napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása

26. §

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia;

b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.

(3) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.

27. §

(1) Az önkormányzat bizottsága, valamint a képviselő-testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be a képviselő-testülethez.

(2) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. A módosító javaslat megváltoztatása esetén a polgármester azt újabb javaslatként véleményezésre az illetékes bizottságnak átadja.

28. §

(1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.

(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(3) A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.

(4)^[21] A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

29. §

(1) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntéséről végleges határozatot hoz.

(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(3) Szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást. Szavazást megismételni egy esetben lehet, amennyiben a megismételt szavazás esetében szavazategyenlőség történik a határozatot elutasítottnak kell tekinteni.

(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően minősített többség – a megválasztott képviselő-testületi tag több mint felének egybehangzó“igen” szavazata – szükséges:

a) önkormányzati rendeletalkotáshoz

b) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz ,

c) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz

d) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz

e) intézmény alapításához

f) zárt ülés elrendeléséhez

g) képviselő-testületi tag kizárásához

h) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti önfeloszlatásához

i) a polgármester elleni bírósági kereset benyújtásához

j) a település területével határos megyéhez való átcsatolására irányuló kezdeményezéshez .

30. §

(1) A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással hozza meg.

(2) Nyílt szavazás esetén bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. Név szerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy „nem”-mel adja meg.

(3) Név szerinti szavazást kell tartani:

a) a képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről

b)  az önkormányzati tulajdon elidegenítéséről vagy megterheléséről, a hitelfelvételről

(4) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(5) A nyílt szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén – elrendeli a szavazás megismétlését.

31. §

(1) A képviselő-testület titkos szavazást tart az e rendelet 20. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.

(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

– a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,

– a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

– a szavazás során felmerült körülményeket.

(4) A szavazás újabb szavazategyenlőség esetén azonnal, egyszer megismételhető. Abban az esetben, ha a megismételt szavazás során szavazategyenlőség történik a határozatot  elutasítottnak kell tekinteni.

32. §

(1) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a meghozatal dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:

Csabaszabadi Község Önkormányzatának ...../..... (... ...) Kt. sz. határozata, a határozat tárgyának a megjelölésével.

(2)^[22] A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti, valamint betűrendes és határidős nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésére, ellenőrzésre.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) ^[23]A jegyző köteles elkészíteni a határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket és azokat a képviselő-testület elé kell terjesztenie.

Kérdés és interpelláció

33. §

(1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.

(2) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén, vagy a képviselő-testület hozzájárulásával a testületi ülést követő 15 napon belül írásban kell választ adnia.

34. §

(1) ^[24]A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.

 (2) Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülést megelőző napon vagy az ülésen, a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.

(3) Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző napon nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben a szükséges információk beszerzését követően de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adnia.

(4) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

(5) ^[25]A kérdésekről és az interpellációkról a jegyző külön nyilvántartást vezet.

A tanácskozás rendje

35. §

(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.

(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;

b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;

c) ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a képviselő-testületnek arra, hogy a rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkentse.

(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

A jegyzőkönyv

36. §

(1) A képviselő-testület üléséről 3 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a) a megjelent képviselők és meghívottak nevét;

b) az ülés helyét, időpontját, a távol maradt képviselők nevét, a tanácskozási joggal megjelent résztvevők nevét

c) a tárgyalt napirendi pontokat;

d) a tanácskozás lényegét;

e) a szavazás számszerű eredményét;

f) a hozott döntéseket.

(2) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és  mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.

(3)^[26] A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző köteles elkészíteni. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(4) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv

a) ^[27]eredeti példányát a jegyző kezeli, évente bekötteti és elhelyezi a hivatal irattárában;

b)^[28] az egyik példányt meg kell küldeni 15 napon belül a területileg illetékes Békés Megyei Kormányhivatalnak,

c) egy példányát a polgármester kapja, aki biztosítja a hozzáférhetőséget a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára .

d) ^[29] A jegyző a jegyzőkönyvet és mellékleteit elektronikus úton megküldi a Békés    Megyei     

     Kormányhivatalnak

(5) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testületi előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyvébe.

(6) A jegyzőkönyvből az állampolgárok az érdemi döntést, valamint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19. § (1) és (3) bekezdésekben foglalt közérdekű és közérdekből nyilvános adatot megismerhetik. A zárt testületi ülés jegyzőkönyveibe csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet betekinteni.

IV. Az önkormányzati rendeletalkotás

A rendeletalkotással kapcsolatos általános szabályok

37. §

(1) ^[30]A képviselő-testület az Ötv-ben kapott felhatalmazás alapján a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot az állampolgárokat érintő egyes ügyek helyi szabályozása érdekében.

(2) Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni a következő esetekben, illetve ügyekben:

a) törvény felhatalmazása alapján;

b) az önkormányzat szervezetéről és működési szabályzatról;

c) a képviselő-testület tagjainak, a bizottságok elnökeinek és a bizottságok tagjainak a tiszteletdíjáról, illetve természetbeni juttatásairól;

d) bizottság részére történő önkormányzati hatáskör, hatósági jogkör megállapításáról;

e) helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének a megállapításáról;

f) a helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya vagy vagyonrésze elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról.

A rendeletalkotás folyamata és a rendelet kihirdetése

38. §

(1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

a) a képviselő-testület tagja;

b) az önkormányzat bizottságai;

c) a polgármester, az alpolgármester;

d^[31]) a jegyző.

(2) A képviselő-testület döntést hozhat a rendelet-tervezet kétfordulós  tárgyalását is.

(3)^[32] Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet.

(4) A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása a  alábbiak szerint történik:

a) a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg;

b) a rendelet tervezetet a körjegyzőség tárgy szerint érintett munkatársa, szervezeti egysége készíti el. A tervezet előkészítésével külső szakértő is megbízható;

c^[33]) a jegyző – a polgármester és a bizottságok egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti;

d) a testületet tájékoztatni kell az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.

(5)^[34] A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze. A rendeletet a polgármester és a körjegyző írja alá.

(6) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint:

Csabaszabadi Község Önkormányzat Képviselő-testületének  ...../..... (... ...) önkormányzati rendelete, a rendelet tárgyának a megjelölésével.

39. §

(1)^[35] Az önkormányzati rendeleteket a Újkígyósi Közös Önkormányzati Hivatal Csabaszabadi Kirendeltsége hivatalában lévő hirdetőtábláján, valamint a településen elhelyezett zárt hirdetőtáblán kell elhelyezni.

 (2)^[36] A jegyző gondoskodik rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését. A körjegyző köteles gondoskodik arról is, hogy a hatályos rendeletek két évenként gyűjteményes formában is megjelenjenek.

V. Fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

Általános rendelkezések

40. §

(1) A képviselő-testület tagjait az Ötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

 (2) ^[37]A képviselő-testület tagja a testület alakuló ülésén, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.”

 (3) A képviselő-testület tagja az (1) bekezdésben említett eskü letételéig jogait nem gyakorolhatja.

(4) A képviselő – önkormányzati tevékenysége során – hivatalos személyként jár el.

A képviselő jogai

41. §

(1) Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk megszervezésében és ellenőrzésében .

(2) Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének– a képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését .

(3) A képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a körjegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy azt követő 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(4)^[38] A képviselő a munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelhet a jegyzőtől. Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a körjegyzőség intézkedését, a hivatal érintett dolgozója erre 15 napon belül köteles érdemi választ adni.

(5) Bármely bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehet. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, elutasítás esetén a bizottsághoz vagy a tisztségviselőkhöz fordulhat.

(6) Igényt tarthat írásban benyújtott hozzászólásának jegyzőkönyvhöz csatolására, illetőleg kérheti véleményének jegyzőkönyvbe való rögzítését.

(7) A képviselő-testület vagy a polgármester megbízása alapján képviselheti a képviselő-testületet.

42. §

A képviselő-testület tagjait, a bizottság tagjait és elnökét megillető tiszteletdíjat és természetbeni juttatást külön rendelet állapítja meg.

A képviselő kötelezettségei

43. §

A képviselő köteles:

a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;

b) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;

c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni.

d) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal;

e) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenti.

VI. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

A bizottságok típusai, feladatai és szervezete

44. §

(1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a) Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő.

(3) Az Ügyrendi Bizottság feladatkörét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

45. §

(1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.

(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.

46. §

(1) ^[39]Az állandó és ideiglenes bizottság (a továbbiakban: bizottság) elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell megválasztani. A polgármester, az alpolgármester, valamint a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke és a körjegyzőség köztisztviselője nem lehet bizottság elnöke, illetve tagja .

(2) A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg.

(3) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.

(4) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.

A bizottságműködése

47. §

(1) Az állandó és ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – az Ötv. és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg, amelyet tájékoztatás céljából a képviselő-testület elé kell terjeszteni.

(2) A bizottság éves munkaterv alapján működik. A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez. E meghatározott előterjesztéseket az adott bizottságnak kötelessége megtárgyalni és álláspontját ismertetni a képviselő-testületi ülésen.

(3) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

48. §

(1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek.

(2) A bizottságot 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára

(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a körjegyző.

(4) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen van

(5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság elnöke esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

(6) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést az e rendelet 20.§ (2)–(3) bekezdésében meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.

(7) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályok  alkalmazandók.

49. §

(1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá.

(2) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat  kell – megfelelően – alkalmazni.

(3)^[40] A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.

(4) A bizottság a tevékenységről évenként beszámol a képviselő-testületnek.

(5)^[41] A bizottság működésének ügyviteli feladatait az Újkígyósi Közös Önkormányzati Hivatal Csabaszabadi Kirendeltsége látja el .

VII. Fejezet

A TISZTSÉGVISELŐK

A polgármester

50. §

(1) A polgármester a megbízatását főáállásban látja el.

(2) ^[42]A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően a képviselő-testület alakuló ülésen  esküt tesz a testület tagjai előtt .

(3) A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket:

– összeférhetetlenség kimondása,

– a fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása,

– az anyagi felelősség megállapítása.

 (4) A polgármester tiszteletdíjára az alakuló ülésen, majd annak fejlesztésére az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.

51. §

(1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:

a) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit;

b) képviseli az önkormányzatot;

c) segíti a képviselő-testület tagjainak a munkáját;

d) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat;

e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését;

f) ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal az ülést követő három napon belül kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezésről a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.

(2) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:

a) dönt az 500.000 Ft-ot meg nem haladó hitelfelvételekről;

b) ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat;

c) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek;

d) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról;

e) irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét;

f) ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat.

(3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:

a) indítványozhatja a bizottság összehívását;

b) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

(4)^[43] a) a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt;

b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásnak, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására;

d) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét;

e) megállapodás alapján a jegyző felett a munkáltatói jogokat Újkígyós Város Önkormányzat Képviselő-testülete illetve polgármestere gyakorolja. Csabaszabadi község és Telekgerendás község polgármestereinek előzetes véleményezési joga van a jegyző illetményének emelése, jutalmazása esetében, viszont véleményük nem kötelező erejű.

 (5)^[44] A Közös Hivatalt alkotó községek polgármesterei együttesen végzik a Közös Hivatal működésének ellenőrzését és a feladatok egyeztetését.

(6)^[45] A polgármester részletes feladatait és hatásköreit tartalmazó jegyzék vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(7)^[46] A polgármester a  jegyzőség hivatalában előzetes egyeztetés szerint fogadóórát tart.

52. §

A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a Békés megyei bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is.

Az alpolgármester

53. §

(1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére és munkájának segítségére alpolgármestert választ .

(2) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(3) Az alpolgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket:

– megválasztás,

– az illetmény megállapítása,

– összeférhetetlenség kimondása,

– a fegyelmi eljárás megindítása és a fegyelmi büntetés kiszabása,

– az anyagi felelősség megállapítása.

54. §

Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester utasításainak megfelelően – előkészítő, összehangoló jellegűek. Így részt vesz:

a) a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában;

b) a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban;

c) a bizottságok és a képviselők munkájának segítésében;

d) a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében.

A jegyző

55. §

(1) Újkígyós Város Önkormányzatának Képviselő-testülete – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.

(2)^[47] A jegyző vezeti az érintett önkormányzatok egységes hivatalát. A jegyző

1. gondoskodik Újkígyós város és Csabaszabadi község és Telekgerendás község önkormányzatainak működésével kapcsolatos feladatok ellátásról,
2. tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testületek és bizottságok ülésein,
3. törvényességi észrevételeket tehet a döntés előkészítés során vagy az előterjesztés vitájában,
4. gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről, azokat az érintett polgármesterrel együtt aláírja,
5. gondoskodik a Képviselő-testületek, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységének ellátásáról,
6. igény szerint tájékoztatja a Képviselő-testületeket és a bizottságokat a hivatal munkájáról és az ügyintézésről.

(3)  A jegyző egyéb főbb feladatai:

1. döntésre előkészíti – a hivatal útján – a polgármesterek hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
2. ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket,
3. dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,
4. „A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a Képviselő-testület hivatalának köztisztviselők tekintetében.  A kinevezéshez, vezetői megbízatáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazásához – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges.
5. ^[48]szervezi a Újkígyósi Közös Önkormányzati Hivatal jogi felvilágosító munkáját.
6. jelzi a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.

g) Véleményt nyilvánít (állást foglal) a polgármester, alpolgármester és bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésében.

h.) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára,

i.)^[49] gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek naprakész állapotban tartásáról,

j) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át.

56. §

(1) Újkígyós Város Önkormányzatának Képviselő-testület – pályázat alapján a jegyző javaslatára – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő aljegyzőt nevez ki határozatlan időre.

 (2) A jegyző távolléte esetén az aljegyző  gyakorolja mindazokat a hatásköröket, amelyeknek címzettje a jegyző, és ellátja a képviselő-testületek, valamint a polgármesterek döntéseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, aláírja a képviselő‑testületek üléséről készült jegyzőkönyvet, gyakorolja a jegyző munkáltatói jogát.

^[50]

(3) A jegyző és az aljegyző tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a telekgerendási kirendeltségvezető látja el.

VIII. Fejezet

A hivatal

57. § ^[51]

(1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati ügyek végrehajtására, a működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Újkígyós Város Önkormányzata, Csabaszabadi Község Önkormányzata és Telekgerendás Község Önkormányzata közös hivatalt hoz létre.

(2)  A hivatal neve:                Újkígyósi Közös Önkormányzati Hivatal

       Székhelyének címe:         5661 Újkígyós, Kossuth u. 41.

(3) Csabaszabadi kirendeltségének neve:

Újkígyósi Közös Önkormányzati Hivatal Csabaszabadi Kirendeltsége

       Címe: 5609 Csabaszabadi, Apácai út 6.

(4) Telekgerendási kirendeltségének neve:

Újkígyósi Közös Önkormányzati Hivatal Telekgerendási Kirendeltsége

       Címe: 5675 Telekgerendás, Dózsa u. 13.

58. §

(1)^[52] A Polgármesteri Hivatal jogi személy. A Újkígyósi Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti.

Újkígyós Város Önkormányzatának költségvetése határozza meg az egységes Polgármesteri Hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

(2) Újkígyós Város Önkormányzatának képviselő-testülete meghatározza az egységes hivatal belső szervezeti tagozódását, munka- és ügyfélfogadásának rendjét. A hivatal belső szervezeti tagozódását, munka- és ügyfélfogadásának rendjét a 3. melléklet tartalmazza.

(3)^[53] A kirendeltség hivatalának tekintetében a felhasználható bértömeget, illetve a kirendeltség működtetésével kapcsolatban felmerült dologi jellegű kiadásokat - az aláírt együttműködési megállapodás alapján  - Újkígyósi Közös Önkormányzati Hivatal biztosítja .

(4) A polgármester előterjesztését a jegyző javaslatának figyelembe vételével teszi meg.

(5)^[54] Az Újkígyósi Közös Önkormányzati Hivatal a jegyző által elkészített és a polgármester által jóváhagyott ügyrend szerint működik, amely a hivatal feladatait, valamint belső szervezeti egységek és dolgozók közötti munkamegosztását tartalmazza.

(6)^[55] A települési képviselő az Újkígyósi Közös Önkormányzati Hivatal a jegyző útján igényelheti a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködését.

Közérdekű ügyben kezdeményezheti a Képviselő-testület hivatalának az intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni.

(7) ^[56]Az Újkígyósi Közös Önkormányzati Hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a Képviselő-testületnek és az önkormányzati bizottságnak, illetve a kisebbségi önkormányzatnak.

(8) A hivatali szervezet dolgozóját a tudomására jutott állami szolgálati és üzleti (magán) titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség – az adatvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek alapulvételével – kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a közhivatal betöltése után is fennáll. A hivatali dolgozó minden olyan adatot, információt és tényt köteles a jegyző tudomására hozni, amely a döntést befolyásolja.

59. §^[57]

A Újkígyósi Közös Önkormányzati Hivatal Csabaszabadi Kirendeltsége hivatalában a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséget a Újkígyósi Közös Önkormányzati Hivatal ügyrendje tartalmazza.

IX. Fejezet

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS, LAKOSSÁGI FÓRUMOK

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

60. §

A képviselő-testület a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés szabályait külön önkormányzati rendeletben határozza meg.

Lakossági fórumok

61. §

A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart  az alábbi szabályok figyelembevételével:

a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;

b) a közmeghallgatás(ok) idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor;

c) a közmeghallgatás(ok) pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervvel egyidejűleg terjeszti elő;

d) a közmeghallgatás(ok)ra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben az önkormányzat által létrehozott intézmény székhelyén is sor kerülhet;

e) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 5 nappal.

62. §

(1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(2) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

X. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA

63. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat (vagyontárgyak köre, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására vonatkozó előírások) külön önkormányzati rendeletben határozza meg. E rendeletben kell megállapítani:

a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét;

b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során;

c) azoknak a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról csak az e rendelet 72. § (1) bekezdés b) pontja szerinti helyi népszavazással lehet dönteni.

(2) A polgármester az önkormányzati vagyongazdálkodással kapcsolatos kérdésekről –  

      erre irányuló igény esetén – köteles tájékoztatni az állampolgárokat.

Az önkormányzat költségvetése

64. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről külön önkormányzati rendelet alkot.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik:

a) Az első fordulóban történik a költségvetési koncepció elkészítése. Ennek során történik meg a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek tartalmának az önkormányzat gazdálkodására gyakorolt hatásainak, valamint az önkormányzat alapellátási kötelezettségeivel és az önként vállalt feladatokkal kapcsolatos pénzügyi információk szakmai elemzése. A költségvetési koncepció kidolgozásával kapcsolatos kiemelt feladatok:

– fel kell tárni a bevételi forrásokat és azok bővítési lehetőségeit,

– a kiadási szükségletek (helyi közösségi igények) meghatározása, azok gazdaságos, célszerű megoldásainak feltérképezése,

– az igények és célkitűzések egyeztetése,

– meg kell határozni a feladatvállalás sorrendjét.

b) A második fordulóban történik a költségvetési-rendelet tervezetének kidolgozása, amely alternatív javaslatokat is tartalmazhat. A rendelet tervezet javaslat formájában kerül a képviselő-testület elé és tartalmazza:

– a bevételi forrásokat,

– önálló költségvetési szervenként a működési, fenntartási előirányzatokat,

– a felújítási előirányzatokat célonkénti bontásban,

– a fejlesztési kiadásokat feladatonként, külön tételben,

– az általános és céltartalék pénzeszközeit.

(3) A költségvetési rendelet tervezetét szakmailag a körjegyző készíti elő, a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(4) ^[58]A jegyző féléves költségvetési információt szolgáltat a képviselő-testületnek, melyről a testület határozatot hoz.

(5) A zárszámadásról szóló rendelet előkészítése és előterjesztése a (2) bekezdésben foglaltak szerint történik.

Az önkormányzati gazdálkodás szabályai

65. §

(1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős .

(2) A fizetőképesség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni a

      hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével a feladatok finanszírozását.

(3) ^[59]Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján az Újkígyósi Közös Önkormányzati Hivatal Csabaszabadi Kirendeltsége látja el. E körbe tartozó feladatai, különösen:

a) a költségvetési beszámoló, a költségvetési tájékoztató és a havi pénzforgalmi információ elkészítése a pénzügyminiszter által előírt módon és határidőre;

b) a címzett és céltámogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátása;

c) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését.

66. §^[60]

67. §

(1) Az önkormányzat kiadása teljesítésének, bevétele beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére a polgármester vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

(2) ^[61]Az utalvány ellenjegyzésére a jegyző vagy az általa felhatalmazott személy jogosult.

(3)^[62]

Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

68. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el. A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik.

XI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Vegyes rendelkezések

69. §^[63]

Hatályba léptető rendelkezések

70. §^[64]

Csabaszabadi, 2014. március 18.

1.számú melléklet ^[65]

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET POLGÁRMESTERRE ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖREI

A Képviselő-testület a saját feladat- és hatáskörei közül az alábbi feladatokat és hatásköröket ruházza át a polgármesterre:

A polgármester átruházott hatáskörben

1. gondoskodik Csabaszabadi belterületén – a külön jogszabályban meghatározott – növényvédelmi feladatok ellátásáról és ellenőrzéséről,

2. dönt az önkormányzat szociális rendeletében önkormányzati segély megállapításáról,

3. kiadmányozza az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben foglalt hatósági határozatokat,

4. a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat kapcsán a csatlakozási szerződést aláírja, a pályázat kiírásáról gondoskodik és a benyújtott pályázatok elbírálja  (a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj-pályázat elbírálásának szabályairól szóló szabályozás alapján.”

2 .számú melléklet ^[66]

Az Ügyrendi Bizottság tagjai:

1.  Tokár András elnök

2.  Szeverényi Tímea képviselő tag

3.  Kesjárné Erős Erzsébet képviselő tag

Az Ügyrendi Bizottság feladatköre:

• összegyűjti, nyilvántartja a polgármester, alpolgármester és az önkormányzati képviselők által tett vagyonnyilatkozatokat,
• vizsgálja a képviselő-testület határozatainak, rendeleteinek végrehajtását,
• közreműködik a képviselő-testület rendeleteinek előkészítésében,
• elvégzi a képviselő-testület titkos szavazással történő döntései esetén a szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket,
• véleményezi és felülvizsgálja a képviselő-testület által átruházott hatáskörök gyakorlását,
• vizsgálja a képviselők jogainak, kötelezettségeinek érvényesülését.
• ellátja a képviselő-testület hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyek előkészítését.
• javaslatot tesz a képviselőtestület éves munkatervére.

3. számú melléklet^[67]

I.

AZ ÚJKÍGYÓSI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

SZERVEZETI TAGOZÓDÁSA

Az Újkígyósi Közös Önkormányzati Hivatalra háruló feladatokat az egységes szervezeten belül két osztály és egy csoport, valamint a Csabaszabadi és a Telekgerendási Kirendeltségek látják el.

1. Pénzügyi Osztály

- Műszaki Csoport

2. Igazgatási Osztály
3. Csabaszabadi Kirendeltség
4. Telekgerendási Kirendeltség

Az osztályok egymás között és a kirendeltségekkel való munkamegosztását és a dolgozók munkaköri leírásai tartalmazzák.

II.

AZ ÚJKÍGYÓSI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI  HIVATAL MUNKARENDJE

A hivatali munkaidő hétfőtől-csütörtökig 7,30 órakor kezdődik és 16,00 óráig tart.

Pénteken a hivatali munkaidő 7,30 órától 13,30 óráig tart, munkaközi szünet nélkül.

III.

A POLGÁRMESTERI HIVATAL ÜGYFÉLFOGADÁSI IDEJE

                            Hétfő                                               8,00 órától 16,00 óráig

                            Szerda                                              8,00 órától 16,00 óráig

                            Csütörtökön                                     8,00 órától 12,00 óráig

                            Pénteken                                          8,00 órától 12,00 óráig.

A jegyző – távolléte esetén az aljegyző – minden héten szerda délelőtt 8,00 órától 10,00 óráig a Csabaszabadi Kirendeltségen, 10,30 órától 12,00 óráig a Telekgerendási Kirendeltségen ügyfélfogadást tart.”

^[68][69] 

^[70]

4. számú melléklet^{[71] [72] [73] [74] [75]}

A CSABASZABADI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása

1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2. 011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás
3. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
4. 016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek
5. 016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
6. 016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
7. 022010 Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése
8. 031030 Közterület rendjének fenntartása
9. 041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás
10. 041232 Start – munka program - Téli közfoglalkoztatás
11. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás 
12. 041236 Országos közfoglalkoztatási program
13. 045120 Út, autópálya építése
14. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
15. 054020 Védett természeti területek és természeti értékek bemutatása,megőrzése és fenntartása
16. 047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
17. 051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
18. 062010 Településfejlesztés igazgatása
19. 063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
20. 063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése
21. 064010 Közvilágítás
22. 066010 Zöldterület-kezelés
23. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
24. 072111 Háziorvosi alapellátás
25. 072112 Háziorvosi ügyelet ellátása
26. 072311 Fogorvosi alapellátás
27. 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
28. 074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás
29. 081045 Szabadidősport –(rekreációs sport) –tevékenység és támogatása
30. 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
31. 082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme
32. 082044 Könyvtári szolgáltatások
33. 082091 Közművelődés –közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
34. 082092 Közművelődés- hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
35. 082093 Közművelődés –egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek
36. 082094 Közművelődés- kulturális alapú gazdaságfejlesztés
37. 084070 A fiatalok társadalmi integrációját segítő struktúra, szakmai szolgáltatások fejlesztése, működése
38. 102050 Az időskorúak társadalmi integrációját célzó programok
39. 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
40. 104042 Család és gyermekjóléti szolgáltatások
41. 106020 Lakásfenntartással, lakhatással, összefüggő ellátások
42. 107051 Szociális étkeztetés
43. 107052 Házi segítségnyújtás
44. 107053 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
45. 107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás
46. 107080 Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok

5. számú melléklet ^[76]

Csabaszabadi Község Önkormányzatának Szervezeti ábrája