Csabaszabadi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2019. (X.24.) önkormányzati rendelete
A képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2021. 03. 25- 2021. 04. 14Csabaszabadi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2019. (X.24.) önkormányzati rendelete
A képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Csabaszabadi Község Önkormányzat Alaptörvénye 32. cikk 1) bekezdésének d.) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Általános rendelkezések
Az önkormányzat
1. §1 (1) Az önkormányzat képviselő-testülete és szervei vonatkozásában az Mötv-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési szabályokat a jelen szervezeti és működési szabályzatban (a továbbiakban: SZMSZ) foglaltak figyelembe vételével kell alkalmazni.
(2) Az önkormányzat az iratkezelés szervezeti rendjét, az iratkezeléssel összefüggő tevékenységre vonatkozó feladat- és hatásköröket iratkezelési szabályzatban rögzíti.
(3) Az önkormányzat képviselő-testülete és a Csabaszabadi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat Közigazgatási szerződésben rögzíti a nemzetiségi önkormányzat működésének feltételeit.”
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Csabaszabadi Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)
(2) Az önkormányzat székhelye: Csabaszabadi Címe: 5609 Csabaszabadi, Apácai út 6.
(3) A törzskönyvi azonosító száma: 342702
(4) Az önkormányzat hivatalának megnevezése: Újkígyósi Közös Önkormányzati Hivatal
(5) A törzskönyvi azonosító száma: 343831
3. § (1) Az ellátandó alaptevékenységek körét a rendelet 4. melléklete, szervezeti ábráját az 5. melléklete tartalmazza.
(2) A költségvetési szerv nem végez alaptevékenységhez kapcsolódó kiegészítő és kisegítő tevékenységet.
(3) A költségvetési szerv nem végez vállalkozási tevékenységet.
Az önkormányzat jelképei, elismerő díjak
4. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) Az önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a címerének és zászlajának leírására, valamint az azok használatának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapítja meg.
5. § (1) A képviselő-testület és szervei által használt hivatalos kör alakú pecsét a köríven pedig a következő felirat olvasható: Csabaszabadi Község Polgármestere Csabaszabadi Község Képviselő-testülete Csabaszabadi Község Önkormányzata
(2) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:
6. § A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.
Helyi közügyek, az önkormányzat döntése és önkormányzati kapcsolatok
7. § (1) A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak.
(2) A helyi önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.
8. § (1) Az önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően:
a) közvetlenül részt vesz vállalkozásban,
b) a helyi önkormányzati politikával illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival vállalkozás-élénkítő, piacgazdaság barát környezetet teremt.
c) vagyoni értékű jogokkal rendelkezik.
(2) Az önkormányzat gazdasági vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelező alapellátási feladatit, valamint az azokhoz szükséges anyagi eszközöket és tartalékokat.
(3) Az önkormányzat vagyonhasznosítási, vagyongazdálkodási tevékenységére vonatkozó szabályokat külön rendelet szabályozza.
9. § Önkormányzati döntést:
a) képviselő-testület, illetve annak felhatalmazására
10. § (1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben, és gazdaságszervező munkában együttműködik a helyi nemzetiségi önkormányzattal, illetve a helyi civil szervezetekkel. Az önkormányzat együttműködés keretében biztosítja a nemzetiségi önkormányzat működésének feltételeit.
(2) A helyi önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzat testületi működésének feltételeit:
a) testületi működéshez igazodó helyiséghasználat (épület: Csabaszabadi, Mező utca 22.) biztosítása,
b) adminisztratív feladatok ellátása és az ezzel járó költségek viselése.
(3) A végrehajtásról Újkígyósi Közös Önkormányzati Hivatal gondoskodik.
II. Az önkormányzat feladat- és hatáskörei és azok gyakorlása
Az önkormányzat által ellátott feladat- és hatáskörök
11. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.
(2) Az önkormányzat kötelező feladatait a Mötv. 13. § (1) bekezdés alapján látja el.
12. § (1) Új közszolgáltatási feladat felvállalása előtt előkészítő eljárását kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságait véleményezési jogkör illeti meg. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester, illetve az erre felkért bizottság folytatja le.
(2) Az előkészítő eljárás eredményét összegező előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat felvállalásával elérendő célokat és az (1) bekezdésben említett feltételeket.
Az önkormányzati feladat- és hatáskörök átruházása
13. § (1) A képviselő-testület hatásköreit – ha az Mötv. lehetővé teszi – a (2) bekezdésben foglaltak szerint, vagy más önkormányzati rendelettel átruházhatja:
a) a polgármesterre;
b) a bizottságokra;
c) a helyi nemzetiségi önkormányzat testületére.
A polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(2) A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az önkormányzati rendeletalkotás;
b) az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározása;
c) a törvény által a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás és felmentés;
d) a helyi népszavazás kiírása;
e) az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása,
f) a díszpolgári cím adományozása;
g) a gazdasági program (a továbbiakban: ciklusprogram), a költségvetés megállapítása és végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása;
h) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervhez való csatlakozás;
i) a településrendezési terv jóváhagyása;
j) az 500 000 Ft összeget meghaladó hitel felvétele;
k) kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele és átadása;
l) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás;
m) intézmény alapítása;
n) közterület elnevezése;
o) emlékmű állítása;
p) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
r) felterjesztési jog gyakorlása;
s) a bíróságok népi ülnökeinek megválasztása;
t) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha az általa nyújtott szolgáltatás a települést is érinti;
v) a helyi adó megállapítása, véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő;
z) a települési képviselő, a polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntés; a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés.
14. § (1) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, illetve a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskörben eljáró minden képviselő-testületi ülésen köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
(2) A képviselő-testület a hatáskörének átruházásáról, illetőleg az átruházott hatáskör gyakorlásának visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
15. § A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról és az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a képviselő-testületet írásban rendszeresen tájékoztatja.
III. A képviselő-testület működése
Általános szabályok és a képviselő-testületi ülés összehívása
16. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő.
(2) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
(3) A képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.
17. § (1) A polgármester rendkívüli képviselő-testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának a kezdeményezésére. A rendkívüli képviselő-testületi ülés kezdeményezésére vonatkozó indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét is.
(2) A képviselő-testület összehívását a Békés Megyei Kormányhivatal vezetője, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja.
(3) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a képviselőket;
b) a bizottság(ok) nem képviselő tagjait;
c) a jegyzőt;
d) nem képviselő-testületi tagként megválasztott alpolgármesterét
e) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét
(4) A képviselő-testület ülésein a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.
(5) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) a bizottság(ok) nem képviselő tagjait;
b) a jegyzőt;
c) nem képviselő-testületi tagként megválasztott alpolgármestert
d) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét
18. § (1) A munkaterv szerinti képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.
(2) Halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 3 órával is kiküldhető a meghívó. Ebben az esetben telefonon, vagy személyes megkeresés útján is értesíthetőek a meghívottak. A sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.
(3) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 3 nappal a hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel tájékoztatja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát hol lehet megtekinteni a körjegyzőség hivatalában.
19. § A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 5 nappal a közmeghallgatás előtt a hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel nyilvánosságra kell hozni.
Munkaterv
20. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi munkáját.
(2) A munkaterv tartalmazza a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét;
(3) A munkaterv tervezetét legkésőbb tárgyév január 30-ig polgármester állítja össze, melyet a soron következő ülés alkalmával fogad el a képviselő- testület.
(4) A munkaterv tervezetével kapcsolatosan a (3) bekezdésben foglalt időpontig javaslatot tehetnek:
a) a települési képviselők;
b) a bizottság,
c) az alpolgármester;
d)a jegyző.
(5) Az munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.
(6) Az képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:
a) az önkormányzati képviselőknek;
b) a bizottság nem képviselő tagjainak;
c) a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének.
A képviselő-testület ülésével és annak vezetésével kapcsolatos általános szabályok
21. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. Az ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet és az ülésvezető előzetes engedélyével felszólalhat.
(2) A képviselő-testület:
a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor;
b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeit sértené.
(3) A zárt ülésen való részvétel az Mötv. 46. § (3) bekezdése alapján.
22. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. Akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester vezeti.
(2) A polgármester a testületi-ülés vezetése során:
a) megnyitja, illetve berekeszti az ülést;
b) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének összehívására az SZMSZ szabályainak megfelelően került sor;
c) megállapítja az ülés határozatképességét és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri azt;
d) előterjeszti az ülés napirendjét;
e) beszámolás a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.
(3) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselő-testületi tagok több mint a fele jelen van.
Napirend előtti témák és a napirend
23. § (1) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(2) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet.
Az előterjesztés
24. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – anyag;
b) a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:
a) a polgármester;
b) az alpolgármester,
c) a témakör szerint illetékes bizottság(ok) elnöke(i);
d) a képviselő-testület tagja;
e) a jegyző.
(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés a (4) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 15. napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz és javaslatot a napirend tárgyalására. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(4) Szóbeli előterjesztést, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.
A sürgősségi indítvány
25. § (1) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről egyszerű szótöbbséggel soron kívül dönt.
(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:
a) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az képviselő-testületi ülést megelőzően nyújtható be a polgármesternél.
b) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:
A napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása
26. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:
a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia;
b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet.
(3) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.
27. § (1) Az önkormányzat bizottsága, valamint a képviselő-testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be a képviselő-testülethez.
(2) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja. A módosító javaslat megváltoztatása esetén a polgármester azt újabb javaslatként véleményezésre az illetékes bizottságnak átadja.
28. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát mérlegelést követően lezárhatja.
(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozása a polgármester jogköre.
(3) A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító indítványait.
(4) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.
29. § (1) Az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként kell szavazásra bocsátani. Először – az elhangzás sorrendjében – a módosító indítványokról dönt a képviselő-testület, majd a döntéséről végleges határozatot hoz.
(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselő-testületi tagok több mint felének „igen” szavazata szükséges. A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(3) Szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást. Szavazást megismételni egy esetben lehet, amennyiben a megismételt szavazás esetében szavazategyenlőség történik a határozatot elutasítottnak kell tekinteni.
(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően minősített többség – a megválasztott képviselő-testületi tag több mint felének egybehangzó "igen” szavazata – szükséges:
a) önkormányzati rendeletalkotáshoz
b) az önkormányzat szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz ,
c) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz
d) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz
e) intézmény alapításához
f) zárt ülés elrendeléséhez
g) képviselő-testületi tag kizárásához
h) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti önfeloszlatásához
i) a polgármester elleni bírósági kereset benyújtásához
j) a település területével határos megyéhez való átcsatolására irányuló kezdeményezéshez .
30. § (1) A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással hozza meg.
(2) Nyílt szavazás esetén bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel név szerinti szavazás rendelhető el. Név szerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy „nem”-mel adja meg.
(3) Név szerinti szavazást kell tartani:
a) a képviselő-testület megbízatásának lejártát megelőző feloszlásáról szóló testületi döntésről
b) az önkormányzati tulajdon elidegenítéséről vagy megterheléséről, a hitelfelvételről
(4) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
(5) A nyílt szavazás eredményét a polgármester állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén – elrendeli a szavazás megismétlését.
31. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tart az e rendelet 21. § (2) bekezdésében meghatározott ügyekben.
(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.
(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:
32. § (1) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a meghozatal dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint: Csabaszabadi Község Önkormányzatának ...../..... (... ...) Kt. sz. határozata, a határozat tárgyának a megjelölésével.
(2) A testületi határozatokról a jegyző sorszám szerinti, valamint betűrendes és határidős nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésére, ellenőrzésre.
(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
Kérdés és interpelláció
33. § (1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.
(2) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén, vagy a képviselő-testület hozzájárulásával a testületi ülést követő 15 napon belül írásban kell választ adnia.
34. § (1) A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában, vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.
(2) Az interpellációt a polgármesternél lehetőleg az ülést megelőző napon vagy az ülésen, a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.
(3) Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző napon nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben a szükséges információk beszerzését követően de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adnia.
(4) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.
(5) A kérdésekről és az interpellációkról a jegyző külön nyilvántartást vezet.
A tanácskozás rendje
35. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.
(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;
c) ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a képviselő-testületnek arra, hogy a rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkentse.
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
A jegyzőkönyv
36. § (1) A képviselő-testület üléséről 1 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
a) a megjelent képviselők és meghívottak nevét;
b) az ülés helyét, időpontját, a távol maradt képviselők nevét, a tanácskozási joggal megjelent résztvevők nevét
c) a tárgyalt napirendi pontokat;
d) a tanácskozás lényegét;
e) a szavazás számszerű eredményét;
f) a hozott döntéseket.
(2) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, és a jelenléti ívet. Ha a képviselő hozzászólását írásban nyújtotta be, azt kell mellékelni a jegyzőkönyvhöz.
(3) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző köteles elkészíteni. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.
(4) A képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv
a) eredeti példányát a jegyző kezeli, évente bekötteti és elhelyezi a hivatal irattárában;
b) A jegyző a jegyzőkönyvet és mellékleteit elektronikus úton 15 napon belül megküldi a Békés Megyei Kormányhivatalnak
(5) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testületi előterjesztésekbe és az ülések jegyzőkönyvébe.
(6) A jegyzőkönyvből az állampolgárok az érdemi döntést - a személyes adatok kivételével - megismerhetik. A zárt testületi ülés jegyzőkönyveibe csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet betekinteni.
IV. Az önkormányzati rendeletalkotás
A rendeletalkotással kapcsolatos általános szabályok
37. § (1) A képviselő-testület az Mötv-ben kapott felhatalmazás alapján a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot az állampolgárokat érintő egyes ügyek helyi szabályozása érdekében.
(2) Az Mötv. értelmében rendeletet kell alkotni a következő esetekben, illetve ügyekben:
a) törvény felhatalmazása alapján;
b) az önkormányzat szervezetéről és működési szabályzatról;
c) a képviselő-testület tagjainak, a bizottságok elnökeinek és a bizottságok tagjainak a tiszteletdíjáról, illetve természetbeni juttatásairól;
d) bizottság részére történő önkormányzati hatáskör, hatósági jogkör megállapításáról;
e) helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének a megállapításáról;
f) a helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgya vagy vagyonrésze elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, illetőleg más célú hasznosításáról.
A rendeletalkotás folyamata és a rendelet kihirdetése
38. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:
a) a képviselő-testület tagja;
b) az önkormányzat bizottságai;
c) a polgármester, az alpolgármester;
d) a jegyző.
(2) Az önkormányzati rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki belátása szerint külső segítséget is igénybe vehet.
(3) A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása a alábbiak szerint történik:
a) a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg;
b) a rendelet tervezetet a közös hivatal tárgy szerint érintett munkatársa, szervezeti egysége készíti el. A tervezet előkészítésével külső szakértő is megbízható;
c) a jegyző – a polgármester és a bizottságok egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti;
d) a testületet tájékoztatni kell az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.
(5) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
(6) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következő minta szerint: Csabaszabadi Község Önkormányzat Képviselő-testületének ...../..... (... ...) önkormányzati rendelete, a rendelet tárgyának a megjelölésével.
39. § (1) A jegyző gondoskodik a rendeletek nyilvánosságra hozataláról.
(2) A jegyző gondoskodik rendeletek kihirdetéséről, nyilvántartásáról, folyamatos karbantartásáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését. A jegyző köteles gondoskodik arról is, hogy a hatályos rendeletek két évenként gyűjteményes formában is megjelenjenek.
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ
Általános rendelkezések
40. § (1) A képviselő-testület tagjait az Mötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
(2) A képviselő-testület tagja a testület alakuló ülésén, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.
(3) A képviselő-testület tagja az (1) bekezdésben említett eskü letételéig jogait nem gyakorolhatja.
(4) A képviselő – önkormányzati tevékenysége során – hivatalos személyként jár el.
A képviselő jogai
41. § (1) A képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy azt követő 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(2) A képviselő a munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelhet a jegyzőtől. Sürgős, azonnali intézkedést igénylő közérdekű ügyekben kezdeményezheti a jegyző intézkedését, a hivatal érintett dolgozója erre 15 napon belül köteles érdemi választ adni.
42. § A képviselő-testület tagjait, a bizottság tagjait és elnökét megillető tiszteletdíjat és természetbeni juttatást külön rendelet állapítja meg.
A képviselő kötelezettségei
43. § A képviselő köteles:
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;
b) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;
c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni.
d) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal;
e) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenti.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
A bizottságok típusai, feladatai és szervezete
44. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a) Ügyrendi- és Vagyonnyilatkozat Vizsgáló Bizottság, létszáma: 3 fő a képviselő-testület tagjai közül.
(3) Az Ügyrendi- és Vagyonnyilatkozat Vizsgáló Bizottság feladatkörét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
45. § (1) Az állandó és ideiglenes bizottság (a továbbiakban: bizottság) elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell megválasztani. A polgármester, az alpolgármester, valamint a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke és a jegyzőség köztisztviselője nem lehet bizottság elnöke, illetve tagja.
(2) A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő (külső szakértő) tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg.
(3) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
(4) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.
A bizottság működése
46. § (1) Az állandó és ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – az Mötv. és az SZMSZ keretei között – maga állapítja meg, amelyet tájékoztatás céljából a képviselő-testület elé kell terjeszteni.
(2) Az Ügyrendi- és Vagyonnyilatkozat Vizsgáló Bizottság éves munkaterv alapján működik.
(3) A képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet a bizottságnak valamely témakör megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
47. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek.
(2) A bizottságot 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára
(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester és a jegyző.
(4) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak többsége jelen van
(5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság elnöke esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.
(6) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést az e rendelet 21.§ (2)–(3) bekezdésében meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott szolgálati titkot és személyes adatot megőrizni.
(7) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályok alkalmazandók.
48. § (1) A bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint a kisebbségi véleményeket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá.
(2) A jegyzőkönyv elkészítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell – megfelelően – alkalmazni.
(3) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet és gondoskodik az iratanyag szabályszerű kezeléséről.
(4) A bizottság működésének ügyviteli feladatait az Újkígyósi Közös Önkormányzati Hivatal Csabaszabadi Kirendeltsége látja el.
A TISZTSÉGVISELŐK
A polgármester
49. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztását követően a képviselő-testület alakuló ülésen esküt tesz a testület tagjai előtt .
(3) A polgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket:
50. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:
a) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit;
b) képviseli az önkormányzatot;
c) segíti a képviselő-testület tagjainak a munkáját;
d) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat;
e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást és a közakarat érvényesítését;
f) ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal az ülést követő három napon belül kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezésről a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.
(2) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:
a) dönt az 500.000 Ft-ot meg nem haladó hitelfelvételekről;
b) ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat;
c) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek;
d) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról;
e) irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét;
f) ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat.
(3) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:
a) indítványozhatja a bizottság összehívását;
b) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit, a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.
(4)
a) a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt;
b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
c) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásnak, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására;
d) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét;
e) megállapodás alapján a jegyző felett a munkáltatói jogokat Újkígyós Város Önkormányzat Képviselő-testülete illetve polgármestere gyakorolja. Csabaszabadi község és Telekgerendás község polgármestereinek előzetes véleményezési joga van a jegyző illetményének emelése, jutalmazása esetében, viszont véleményük nem kötelező erejű.
(5) A Közös Hivatalt alkotó községek polgármesterei együttesen végzik a Közös Hivatal működésének ellenőrzését és a feladatok egyeztetését.
(6) A polgármester az önkormányzati hivatalban előzetes egyeztetés szerint fogadóórát tart.
51. § A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester ellen a Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is.
Az alpolgármester
52. § (1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére és munkájának segítségére társadalmi megbízású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
(3) Az alpolgármesterrel kapcsolatos munkáltatói jogok közül a képviselő-testület gyakorolja a következőket:
53. § Az alpolgármester feladatai – jellegüket, tartalmukat tekintve, a polgármester utasításainak megfelelően – előkészítő, összehangoló jellegűek. Így részt vesz:
a) a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozásában;
b) a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban;
c) a bizottságok és a képviselők munkájának segítésében;
d) a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében.
A jegyző
54. § (1) A jegyző törvényben és más jogszabályban meghatározott feladatok ellátásán és hatáskörök gyakorlásán túl:
a) az önkormányzat működésével kapcsolatban:
aa) előkészíti a Képviselő-testület, a bizottságok és a nemzetiségi önkormányzat üléseit, és a tárgyalandó előterjesztéseket,
ab) ellátja a Képviselő-testület, a bizottságok és a nemzetiségi önkormányzat szervezési, ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
ac) igény szerint tájékoztatja a polgármestert, az alpolgármestert, a képviselőket, a bizottságokat, a nemzetiségi önkormányzatot az önkormányzatokat érintő jogszabályokról, az Újkígyósi Közös Önkormányzati Hivatal munkájáról és az ügyintézésről,
ad) gondoskodik az igazgatási társulásban lévő önkormányzatok működésével kapcsolatos feladatainak ellátásról,
ae) gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítéséről, azokat az érintett polgármesterrel együtt aláírja.
af) gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek naprakész állapotban tartásáról.
b) egyéb területen:
ba) ellátja a közigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat;
bb) folyamatosan ellenőrzi a hivatal tevékenységét, különös tekintettel az ügyfélfogadásra.
A hivatal
55. § (1) A képviselő-testület a hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati ügyek végrehajtására, a működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására Újkígyós Város Önkormányzata, Csabaszabadi Község Önkormányzata és Telekgerendás Község Önkormányzata közös hivatalt hoz létre.
(2) A hivatal neve: Újkígyósi Közös Önkormányzati Hivatal Székhelyének címe: 5661 Újkígyós, Kossuth u. 41.
(3) Csabaszabadi kirendeltségének neve: Újkígyósi Közös Önkormányzati Hivatal Csabaszabadi Kirendeltsége Címe: 5609 Csabaszabadi, Apácai út 6.
(4) Telekgerendási kirendeltségének neve: Újkígyósi Közös Önkormányzati Hivatal Telekgerendási Kirendeltsége Címe: 5675 Telekgerendás, Dózsa u. 13.
56. § (1) Az Újkígyósi Közös Önkormányzati Hivatalt a jegyző vezeti.
57. § A Újkígyósi Közös Önkormányzati Hivatal Csabaszabadi Kirendeltsége hivatalában a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséget a Újkígyósi Közös Önkormányzati Hivatal ügyrendje tartalmazza.
HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS, LAKOSSÁGI FÓRUMOK
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
58. § A képviselő-testület a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés szabályait külön önkormányzati rendeletben határozza meg.
Lakossági fórumok
59. § A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:
a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;
b) a közmeghallgatás(ok) idejét, helyét és témáját, valamint más lakossági fórumok megtartásának tervét a képviselő-testület határozza meg, lehetőleg a munkatervének elfogadásakor;
c) a közmeghallgatás(ok) pontos időpontjára vonatkozó javaslatot a polgármester a közmeghallgatás üléstervvel egyidejűleg terjeszti elő;
d) a közmeghallgatás(ok)ra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben az önkormányzat által létrehozott intézmény székhelyén is sor kerülhet;
e) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről hirdetőtáblán elhelyezett hirdetménnyel tájékoztatni kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább 5 nappal.
60. § (1) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(2) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 15 napon belül írásban kell választ adni.
(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA
61. § A képviselő-testület az önkormányzat vagyongazdálkodásával kapcsolatos részletes szabályokat (vagyontárgyak köre, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására vonatkozó előírások) külön önkormányzati rendeletben határozza meg.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
62. § (1) Ez a rendelet a kihirdetés napján 9:45 órakor lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2011. (V. 06.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet
a) dönt az önkormányzat szociális rendeletében önkormányzati segély megállapításáról,
b) kiadmányozza az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben foglalt hatósági határozatokat,
c) a működési feltételek biztosításához az egyéb rendelkezésben meghatározott határérték alatti beszerzések / pénzügyi teljesítések végrehajtása
2. melléklet
3. melléklet
I. AZ ÚJKÍGYÓSI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL
II. AZ ÚJKÍGYÓSI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL MUNKARENDJE
III. A POLGÁRMESTERI HIVATAL ÜGYFÉLFOGADÁSI IDEJE
4. melléklet
1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2.2
3. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
4. 016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek
5. 016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
6. 016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények
7. 022010 Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítése
8. 031030 Közterület rendjének fenntartása
9. 041231 Rövidtartamú közfoglalkoztatás
10. 041232 Start – munka program - Téli közfoglalkoztatás
11. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
12. 041236 Országos közfoglalkoztatási program
13. 045120 Út, autópálya építése
14. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
15. 047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
16. 051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása
17. 054020 Védett természeti területek és természeti értékek bemutatása,megőrzése és fenntartása
18. 062010 Településfejlesztés igazgatása
19. 062020Településfejlesztési projektek és támogatásuk
20. 063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás
21. 063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése
22. 064010 Közvilágítás
23. 066010 Zöldterület-kezelés
24. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
25. 072111 Háziorvosi alapellátás
26. 072112 Háziorvosi ügyelet ellátása
27. 072311 Fogorvosi alapellátás
28. 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
29. 074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás
30. 081045 Szabadidősport –(rekreációs sport) –tevékenység és támogatása
31. 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
32. 082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme
33. 082044 Könyvtári szolgáltatások
34. 082091 Közművelődés –közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
35. 082092 Közművelődés- hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
36. 082093 Közművelődés –egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek
37. 082094 Közművelődés- kulturális alapú gazdaságfejlesztés
38. 084070 A fiatalok társadalmi integrációját segítő struktúra, szakmai szolgáltatások fejlesztése, működése
39. 102050 Az időskorúak társadalmi integrációját célzó programok
40. 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés
41. 104042 Család és gyermekjóléti szolgáltatások
42. 106020 Lakásfenntartással, lakhatással, összefüggő ellátások
43. 107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán
44. 107052 Házi segítségnyújtás
45. 107053 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
46. 107055 Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás
47. 107080 Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok
48.3 074040 Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás
5. melléklet
1. függelék
1. A Bizottság feladat- és hatásköre
1. § A Bizottság feladatkörében az egyes önkormányzati döntések jogi előkészítésében vesz részt, ezáltal is elősegítve a Képviselő-testület és szervei jogszabályok szerinti működését, hatáskörei gyakorlását.
2. § A Képviselő-testület hatáskörei gyakorlásának elősegítése érdekében a Bizottság az alábbi feladatokat látja el:
1) megtárgyalja és véleményezi az önkormányzati rendeletek tervezeteit,
2) a Képviselő-testület tevékenységével kapcsolatban felmerülő ügyrendi kérdésekben véleményt nyilvánít:
3) összegyűjti, nyilvántartja a polgármester, alpolgármester és az önkormányzati képviselők által tett vagyonnyilatkozatokat;
4) elvégzi a képviselő-testület titkos szavazással történő döntései esetén a szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket;
5) ellátja a képviselő-testület hatáskörébe tartozó fegyelmi ügyek előkészítését.
3. § A Bizottság véleményét, állásfoglalását az elnök, akadályoztatása esetén az általa ezzel megbízott képviselő bizottsági tag ismerteti a Képviselő-testület ülésén, illetve - ha erre lehetőség van - a napirend előadója belefoglalja előterjesztésébe.
4. § Amennyiben a Bizottságnak nem volt lehetősége vélemény kialakítására, úgy a
Bizottság elnökének ezt is jeleznie kell a Képviselő-testület ülésén.
5. § Az Ügyrendi-és Vagyonnyilatkozat Vizsgáló Bizottság feladatai továbbá:
1) kivizsgálja a - tudomására jutott - személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásának okait, és meghozza döntését;
2) vizsgálja és döntésre előkészíti a polgármester által elé terjesztett összeférhetetlenségi indítványokat,
3) az önkormányzati választást követően előkészíti az önkormányzat SZMSZ-ének felülvizsgálatát, a későbbiekben - indítványra - vizsgálja annak hatályosulását,
6. § A Képviselő-testület bizottsága működésének általános szabályait a Magyarország
helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXIX. törvény és az Önkormányzat SzMSz- e tartalmazza.
7. § Az Ügyrendi-és Vagyonnyilatkozat Vizsgáló Bizottság üléseit évente egyszer
kötelezően - vagyonnyilatkozatok átvétele kapcsán-, illetve szükség szerint a képviselő testületi üléssel azonos napon 8:00 órától tartja
8. § Az ülést a Bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az általa megbízott képviselő
bizottsági tag hívja össze. A Bizottság ülését a Polgármester indítványára is össze kell hívni.
9. § A meghívó, illetve a napirendekhez kapcsolódó előterjesztések kézbesítésére az SzMSz 18. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
10. § Rendkívüli ülés összehívásáról a Bizottság elnöke az Újkígyósi Közös Önkormányzati Hivatalt az ülés időpontja előtt értesíti. Rendkívüli ülésre a Bizottság tagjai személyes értesítéssel vagy telefonon is hívhatók.
11. § A Bizottság ülései nyilvánosak, az Mötv-ben és az Önkormányzat SzMSz-ében szabályozott ügyekben zárt ülést tart, illetve tarthat.
12. § Az ülés napirendi javaslatát a Bizottság elnöke határozza meg és a meghívó útján közli azt a Bizottság tagjaival. A Bizottság a napirend elfogadásáról közvetlenül az ülés
megkezdését követően dönt. A Bizottság az ülés kezdetén tagjai közül jegyzőkönyv hitelesítőt választ.
13. § A Bizottság határozatképességére, határozathozatalára, valamint zárt ülés tartására a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
14. § A napirendek előadóinak - és indokolt esetben más személyeknek- az ülésre történő meghívásáról a Bizottság elnöke az Újkígyósi Közös Önkormányzati Hivatal útján gondoskodik.
15. § A bizottsági tagok rendelkezésére kell bocsátani - a meghívóval együtt - a véleménykialakításhoz szükséges iratokat, adatokat. Amennyiben az nem lehetséges, akkor a kiegészítő tájékoztatást a napirend előadója - a Bizottság elnökének hozzájárulásával - szóban teszi meg a bizottsági ülésen.
16. § A Bizottság a döntéseit az elnök által elrendelt szavazás során, minden esetben egyszerű szótöbbséggel hozza.
17. § Az ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt:
1) bármelyik önkormányzati képviselő,
2) a jegyző, aljegyző,
3) polgármester
4) alpolgármester, külsős alpolgármester
5) az Újkígyósi Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője,
6) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke
7) az, akinek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi,
8) az akinek a meghívását az elnök vagy az előterjesztő az egyes napirendi pont megtárgyalásához indokoltnak tartja.
18. § A Bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét és a hozott döntéseket. A döntés meghozatalánál a jegyzőkönyv rögzíti a szavazatok arányát, valamint a kisebbségi véleményeket is.
19. § A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
1) az ülés helyét és idejét,
2) az ülésen részt vett bizottsági tagok nevét,
3) az ülésen részt nem vett tagok nevét,
4) a tanácskozási joggal résztvevők nevét,
5) a tárgyalt napirendi pontokat, az előadók nevét,
6) napirendi pontonként a bizottság határozatának szó szerinti szövegét, számát,
7) külön kérésre a bizottsági tag hozzászólásának, valamint kisebbségi véleményének
lényegét vagy szószerinti szövegét
20. § A jegyzőkönyv 15 napon belüli elkészítéséről az Újkígyósi Közös Önkormányzati Hivatal gondoskodik. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az
ülést levezető elnök, valamint a jegyzőkönyv hitelesítésével megbízott bizottsági tag írja alá. Zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.
Csabaszabadi, 2020. február 19.
Burai Csaba
Ügyrendi-és Vagyonnyilatkozat Vizsgáló Bizottság elnöke
Módosította a 3/2021. (III.24.) önkormányzati rendelet 1. §-a Hatályos: 2021. 03.25.
Hatályon kívül helyezte a 3/2021. (III.24.) önkormányzati rendelet 2. §. (1) bekezdése.
Kiegészítette a 3/2021. (III.24.) önkormányzati rendelet 2. §. (2) bekezdése.