Kötegyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (X. 22.) önkormányzati rendelete
Kötegyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 11. 01Kötegyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2024. (X. 22.) önkormányzati rendelete
Kötegyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Kötegyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Az önkormányzat, az önkormányzat feladat és hatásköre
1. Az önkormányzat
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kötegyán Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)
(2) Az Önkormányzat székhelye: 5725 Kötegyán Kossuth u. 33.
(3) Az Önkormányzat hivatalának hivatalos megnevezése: Kötegyáni Közös Önkormányzati Hivatal
(4) A Kötegyáni Közös Önkormányzati Hivatal címe: 5725 Kötegyán Kossuth u. 33
(5) Az Önkormányzat működési területe: Kötegyán község közigazgatási területe.
2. § (1) Az Önkormányzat telephelyei:
a) Ungvári Mihály Közösségi Tér és Könyvtár 5725 Kötegyán, Kossuth utca 48-50.
b) Védőnői Szolgálat 5725 Kötegyán, Vasút utca 1.
c) Biztos Kezdet Gyerekház 5725 Kötegyán, Kossuth utca 26.
(2) Az Önkormányzat által fenntartott intézmények:
a) Kötegyán Község Önkormányzatának Óvoda és Konyha Intézménye
b) Kötegyán Község Önkormányzatának Szociális Intézménye.
(3) Az Önkormányzat részvételével működő társulások:
a) Sarkad és környéke Többcélú Kistérségi Társulás
b) Délkelet- Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás.
2. Az önkormányzat feladat és hatáskörei
3. § (1) Az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező feladatokat. Az Önkormányzat ellátja az általa önként vállalt, az 1. mellékletben meghatározott feladatokat, amennyiben rendelkezésre állnak a feladat ellátásához szükséges anyagi, személyi és tárgyi feltételek, valamint az alaptevékenységhez kapcsolódó eszközök gazdaságos működtetése indokolttá teszi.
(2) Az önkormányzat kötelezően és önként vállalt feladatait költségvetési szervein, gazdálkodó- és nonprofit szervezetekkel kötött megállapodás alapján látja el.
(3) Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak kormányzati funkció rendjét a 2. melléklet tartalmazza.
4. § (1) A képviselő-testület szerveire átruházott hatáskörök jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.
(2) Az átruházott hatáskör jogosultja az átruházott hatáskör gyakorlásáról a képviselő-testület ülésein rendszeresen beszámolni köteles. A képviselő-testület a beszámoló elfogadásáról határozatot hoz.
A Képviselő-testület működése
3. Általános szabályok
5. § (1) A Képviselő-testület tagjai a települési képviselők, valamint a polgármester.
(2) A Képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.
6. § (1) A Képviselő-testület feladat- és hatáskörét ülésén gyakorolja.
(2) A Képviselő-testület szervére átruházott hatáskör esetén, amennyiben
a) a szerv két egymást követő alkalommal nem hoz döntést az ügyben,
b) halaszthatatlan döntéshozatal szükséges és a szerv nem hoz döntést vagy
c) a szerv az ügy jelentősége vagy egyéb ok miatt az ügyben a képviselő-testületi tárgyalást és döntéshozatalt lényegesnek tartja, és így dönt, a Képviselő-testület az adott ügyben döntést hozhat.
(3) A Képviselő-testület képviseletében a képviselő csak a polgármester vagy a Képviselő-testület konkrét ügyre szóló írásban adott megbízása alapján jogosult eljárni, nyilatkozni.
4. A képviselő-testület megalakulása
7. § (1) A képviselő-testület megválasztását követően a törvényben meghatározott határidőn belül alakuló ülést tart. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze, nyitja meg és vezeti. Az alakuló ülés lebonyolításáról a jegyző részletes forgatókönyvet készít.
(2) A képviselő-testület alakuló ülésére meg kell hívni:
a) a Helyi Választási Bizottság elnökét és tagjait,
b) a Békés Vármegyei Kormányhivatalt vezető főispánt,
c) a Békés Vármegyei Kormányhivatal Sarkadi Járási Hivatalának hivatalvezetőjét;
d) a térség országgyűlési képviselőjét,
e) a jelölő szervezetek képviselőit,
f) a helyi önkormányzati képviselőket,
g) a bizottságok nem képviselő tag jelöltjeit,
h) a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
i) a jegyzőt,
j) önkormányzati intézmények, szervezetek, egyházak vezetőit,
k) a település volt polgármestereit.
(3) Az alakuló ülés napirendi pontjai - törvényben meghatározottaknak és a helyi sajátosságoknak megfelelően - különösen:
1. Ünnepélyes megnyitó:
a) polgármester köszöntője,
b) Himnusz
2. A Helyi Választási Bizottság elnökének közreműködésével:
a) tájékoztató a választás eredményéről,
b) a képviselők és a polgármester eskütétele.
3. A polgármesteri program ismertetése
4. A polgármester illetményének és költségtérítésének megállapítása.
5. Kötegyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet módosítása.
6. Alpolgármester választása, eskütétele.
7. Az alpolgármester tiszteletdíjának, költségtérítésének megállapítása.
8. A bizottsági elnök és tagok megválasztása.
9. Megbízás adása Kötegyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálatára, valamint az önkormányzat gazdasági programjának elkészítésére.
10. A képviselő-testület megalakulásának bejelentése.
5. A munkaterv
8. § (1) A képviselő-testület éves munkaterv alapján, valamint szükség szerint, de legalább évente 6 ülést tart.
(2) A munkaterv-tervezetet a polgármester – a jegyző javaslatainak figyelembevételével - terjeszti elő a képviselő-testületi ülésre jóváhagyásra. A munkatervet úgy kell elkészíteni, hogy az tartalmazza az ülés időpontját, a tárgyalandó témákat, az előadó nevét, illetve a véleményező bizottság nevét.
(3) A munkaterv tervezetének összeállításakor javaslatot kell kérni:
a) az önkormányzati képviselőtől,
b) az önkormányzat bizottságának elnökétől,
c) a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületétől,
d) a jegyzőtől,
e) a térség országgyűlési képviselőjétől,
f) a Békés Vármegyei Kormányhivatalt vezető főispántól,
g) a Békés Vármegyei Kormányhivatal Sarkadi Járási Hivatala hivatalvezetőjétől,
h) a településen működő intézményektől, civil szervezetektől, egyháztól.
(4) A munkatervben nem szereplő egyéb napirendi pontok képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester dönt.
6. A Képviselő-testületi ülés összehívása
9. § (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze.
(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat a korelnök látja el.
(3) A Képviselő-testület ülését általában Kötegyán Község Önkormányzata Tanácstermében, az adott hónap utolsó szerdai napján, 14 órai kezdettel tartja. Indokolt esetben az ülés kivételesen máshol is megtartható, vagy más időpontra is összehívható.
7. A meghívó
10. § (1) A meghívót és az előterjesztéseket írásos vagy elektronikus formában úgy kell kiküldeni, hogy azokat a képviselők, bizottsági tagok, meghívottak és az érintettek az ülés előtt legalább 3 nappal kézhez kapják.
(2) A meghívót a polgármester írja alá. A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét és időpontját,
b) a javasolt napirendet,
c) a napirendi pontok előadóit.
(3) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a község lakosságát a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésével, valamint az önkormányzat honlapján való megjelentetésével kell értesíteni.
8. A Képviselő-testületi ülésre meghívottak köre
11. § A Képviselő-testület ülésére az alábbi személyeket, szervezeteket kell meghívni:
a) a képviselőket,
b) a tisztségviselőket (polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző),
c) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
d) az Önkormányzat által fenntartott intézmények vezetőit,
e) az érdekképviseleti szervek képviselőit az őket érintő kérdésekben,
f) a településen működő önszerveződő közösségek képviselőit az őket érintő kérdésekben,
g) a településen működő egyházi, felekezeti közösségek képviselőit az őket érintő kérdésekben
h) az egyes napirendek által érintetteket,
i) a polgármesteri hivatal szakembereit a szakterületüket érintő kérdésekben.
9. Rendkívüli képviselő-testületi ülés
12. § (1) A Képviselő-testület éves munkatervében nem meghatározott képviselő-testületi ülést (továbbiakban: rendkívüli ülés) tarthat.
(2) Rendkívüli ülést a polgármester saját döntése szerint is összehívhat.
(3) A rendkívüli ülés összehívására és levezetésére az e paragrafusban foglalt eltérésekkel a rendes ülés szabályait kell alkalmazni.
(4) A rendkívüli ülés napját és az ülés kezdetének időpontját a polgármester határozza meg.
(5) A rendkívüli ülésen csak a meghívóban szereplő napirendek tárgyalhatók.
(6) A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 8 órával az ülés előtt kézbesíteni kell a képviselők részére.
10. A napirend
13. § (1) A polgármester az adott ülés napirendi pontjainak tervezésénél figyelembe veszi a Munkatervben arra az ülésre meghatározott napirendeket, a korábbi üléseken tett napirendi javaslatokat, továbbá a Közös Önkormányzati Hivatal javaslatait.
(2) A polgármester a napirendek összeállítása során az alábbi tárgyalási sorrendet veszi figyelembe:
a) Polgármesteri tájékoztató a két ülés között eltelt időszak munkájáról, jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
b) A rendeletalkotásra irányuló előterjesztések,
c) A határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések,
d) A zárt testületi ülést igénylő előterjesztések,
e) A fellebbezések.
(3) A Képviselő-testület a „Bejelentések” című állandó napirendi pontot
a) valamennyi rendes képviselő-testületi ülésen megtárgyalja,
b) minden esetben utolsó napirendként.
(4) Az olyan napirendeket, melyekhez meghívott előadó vagy vendég várható, 14-16 óra közötti időtartamban kell napirendre tűzni.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott sorrendtől a Képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntéssel eltérhet.
(6) A polgármester a javasolt napirend ismertetésével nyitja meg a tanácskozást. A napirendekről a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.
(7) Minősített többséggel vehető napirendre a meghívóban nem szereplő, illetőleg bizottság által meg nem tárgyalt előterjesztés.
(8) A Képviselő-testület a napirendek sorrendjének meghatározásáról történt döntést követően azon egyszerű többséggel változtathat.
(9) A szavazás során a napirendről levett előterjesztéseket a Képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján a meghatározott időpontban tartandó ülés elé kell terjeszteni. Ha időpontról a Képviselő-testület külön nem döntött, azt a polgármester határozza meg.
(10) Azon napirendi pont javaslatokat, melyeket legalább a képviselők egynegyede aláírásával támogat, az általuk meghatározott ülésre be kell terjeszteni.
11. Az előterjesztés
14. § (1) A napirendi pontokhoz írásos előterjesztést kell készíteni:
(2) Az előkészítő felelős azért, hogy az előterjesztés ne ütközzön hatályos jogszabályba és az előterjesztésben a pénzügyi fedezet szerepeljen. Felelős továbbá a napirendi ponthoz meghívottak körének megjelöléséért, valamint az elfogadott határozat érintettek részére történő továbbításáért.
(3) Az előterjesztések előkészítésének részletes eljárási rendjét a Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
15. § (1) Előterjesztés megtételére jogosult:
1. a polgármester
2. a polgármesterrel történt előzetes egyeztetést követően:
a) az alpolgármester,
b) a jegyző, az aljegyző,
c) a Képviselő-testület bizottsága,
d) a nemzetiségi önkormányzatok elnökei,
e) intézményvezetők,
f) akit a Képviselő-testület felkér,
g) önkormányzati feladatot megállapodás alapján ellátó szervezetek képviselője.
(2) Az előterjesztés tartalmazza
1. a napirendi pont sorszámát, az előterjesztést készítő nevét
2. az előterjesztés tárgyát
3. az előterjesztés célját,
4. a témával kapcsolatos korábbi testületi döntést és annak végrehajtását,
5. a döntéshez szükséges információkat kockázat elemzést, következtetéseket, eszközöket, a javasolt döntés indokait, várható gazdasági, társadalmi hatásait,
6. a szakértői véleményeket,
7. a határozati javaslato(ka)t, ezen belül:
a) a döntési javaslat szövegét a pénzügyi forrás megjelölésével,
b) a végrehajtásért felelős személy(ek) és a határidők megjelölését.
(3) Az állandó bizottság elnöke jelöli ki azokat az előterjesztéseket, melyeket az állandó bizottság megtárgyal.
12. Sürgősségi indítvány
16. § (1) Sürgősségi indítványt a polgármester, az alpolgármester, a bizottsági elnök, a jegyző, valamint az aljegyző terjeszthetnek elő, ha a döntés meghozatala az adott ülésen jogszabályi rendelkezés alapján vagy az ügy fontosságára, sürgősségére tekintettel, vagy önkormányzati érdeksérelem megelőzése érdekében indokolt.
(2) A sürgősség tárgyában a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.
(3) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a Képviselő-testület első napirendként tárgyalja.
(4) Amennyiben írásbeli benyújtásra nincs mód, sürgősségi indítvánnyal előterjesztés szóban is tehető, azonban a határozati javaslatot a döntéshozatal előtt írásban ki kell osztani.
13. Az interpelláció és a kérdés
17. § (1) Bármely képviselő az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, az állandó bizottság elnökéhez, valamint a jegyzőhöz interpellációt intézhet.
(2) Interpellációval a Képviselő-testület csak rendes ülésen foglalkozik a "Bejelentések" napirend keretében.
(3) Az interpelláció teljes szövegét legkésőbb az ülést megelőző 5 munkanappal előbb írásban kell benyújtani a címzetthez és a polgármesterhez. Emellett lehetőséget kell adni az ülésen szóban történő előadásra. Az 5 munkanapos határidő elmulasztása esetén az interpelláció nem tárgyalható. Amennyiben a benyújtó képviselő továbbra is fenntartja szándékát, úgy az interpellációt ismételten be kell nyújtani.
(4) Az interpelláció ideje legfeljebb 3 perc, az interpellációra adott válasz elfogadásáról szóló nyilatkozat időtartama legfeljebb 1 perc.
(5) Az interpellációra az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni, és azt el kell juttatni minden képviselőhöz.
(6) Amennyiben az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadta el, az interpelláció elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.
(7) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület sem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a polgármester a kérdést az állandó bizottság elé utalja. A bizottsági vizsgálatba a képviselőt is be kell vonni. Nem utalható további kivizsgálásra azon interpelláció, mely költségvetési forrás hiánya miatt nem valósítható meg.
18. § (1) Bármely képviselő a testületi ülésen a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, az állandó bizottság elnökéhez, valamint a jegyzőhöz és a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjéhez a hatáskörükbe tartozó ügyekben kérdést intézhet.
(2) Erről a kérdezett az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ köteles adni.
(3) A képviselői kérdésekre, az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kérdéseket két munkanappal a testületi ülés előtt a polgármesternél kell írásban benyújtani, továbbá a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem szavaz.
14. Az ülés vezetése
19. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a korelnök vezeti.
(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester megállapítja a megjelentek számát, az ülés határozatképességét, majd
a) javaslatot tesz a napirendi pontokra, azok sorrendjére,
b) beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
c) beszámol az elmúlt Képviselő-testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről,
d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
e) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, rendelet-tervezetet,
f) biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogának gyakorlását,
g) bezárja az ülést.
(3) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására újra össze kell hívni.
(4) A polgármester a testületi ülés vezetése során biztosítja a tanácskozás zavartalan rendjét. Ennek során:
a) hozzászóláskor megadja vagy megvonja a szót, a hozzászólást félbeszakíthatja, melyet a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel felülbírálhat,
b) figyelmezteti, majd ismétlődő esetben megvonja a szót a hozzászólótól, aki eltér a tárgyalt témától, vagy ismétli az általa korábban elmondottakat, vagy másokról sértő módon nyilatkozik,
c) rendre utasítja, továbbá – a képviselő kivételével – a terem elhagyására kötelezheti azt a személyt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
d) tartós rendzavarás, vagy a vitát folyamatosan ellehetetlenítő esemény miatt az ülést felfüggesztheti.
15. A vita
20. § (1) A polgármester a vita megkezdése előtt biztosítja, hogy az előterjesztő szóbeli pontosítást, kiegészítést tehessen, amit az előterjesztés eredeti részének kell tekinteni. A vita a bizottság véleményének ismertetésével kezdődik, az előterjesztéssel kapcsolatos álláspontját hozzászólásában bármelyik képviselő és a tanácskozási joggal meghívott részletesen kifejtheti.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor.
(3) Egy képviselő, egy adott napirendhez két alkalommal szólhat hozzá, hozzászólásonként maximum 3 perc időtartamban. A polgármester további egyszeri maximum 3 perc hozzászólási lehetőséget biztosíthat. További hozzászólásra csak a Képviselő-testület döntése alapján van lehetőség.
(4) A Közös Önkormányzati Hivatal szakemberei a szakterületüket érintő napirendi pontoknál tanácskozási joggal rendelkeznek.
(5) A polgármester vita közben a tanácskozási joggal nem rendelkezőknek is szót adhat, maximum 3 perces hozzászólásra.
(6) Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(7) Érdemi módosító javaslat az ülésen, a szavazás megkezdése előtt, írásban – költségvetést érintő módosításnál kizárólag a fedezet megjelölése mellett – nyújtható be, kivéve a jegyző indítványát jogsértés elkerülése érdekében. A vita alatt a napirendi pont előadója vagy előkészítője válaszolhat a hozzászólásokra. A vita során a döntéshozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényessége vonatkozásában észrevételt kíván tenni
(8) A szavazást követően a napirendi ponthoz újabb hozzászólásnak helye nincs.
16. Ügyrendi javaslat
21. § (1) Az ügyrendi javaslat a képviselő-testületi ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, eljárási kérdésekre vonatkozó javaslat.
(2) A képviselők az ülés során bármikor tehetnek ügyrendi javaslatot, és részükre soron kívül szót kell adni.
(3) Az ügyrendi javaslat két részből áll. Az első rész, melynek időtartama 1 perc, a javaslat ismertetése, a második rész annak indokolása 1 perc időtartamban. Ha az első részből nem válik nyilvánvalóvá a felszólaló javaslata, a polgármester megvonja a szót.
(4) Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
17. A szavazás
22. § (1) A szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) A szavazatok megszámlálásáról a jegyző gondoskodik.
(3) A szavazatok összeszámlálása után a jegyző megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.
23. § (1) Bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített szótöbbséggel hozott határozata alapján névszerinti szavazást rendelhet el.
(2) Név szerinti szavazásnál a jegyző ABC-sorrendben felolvassa a képviselők nevét, akik a nevük felolvasásakor, „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.
(3) A jegyző a szavazatokat összeszámolja és kihirdeti az eredményt.
24. § (1) Bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített szótöbbséggel hozott határozata alapján titkos szavazást rendelhet el azokban az ügyekben is, amelyekben zárt ülést tarthat, vagy köteles tartani.
(2) A titkos szavazás lebonyolításában az Ügyrendi Bizottság három tagja vesz részt, akiknek személyéről a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz, kijelölve a bizottság elnökét (továbbiakban: szavazatszámláló bizottság).
(3) A titkos szavazás szavazólapon történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.
(4) A szavazatszámláló bizottság a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá.
(5) A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a Képviselő-testület ülésén.
18. Határozathozatal
25. § (1) Ha a Képviselő-testület kinevezési, megbízási, választási, valamint kitüntetési jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint, ha a határozati javaslat több változatot tartalmaz, azokról a (2) bekezdésben meghatározott sorrendben kell szavazni. Azt a jelöltet, illetve változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy eléri a szükséges többséget. A Képviselő-testület a szükséges többséget eredményező első szavazással hozza meg a határozatát. Ezt követően a szavazás tovább nem folytatható.
(2) A szavazás a határozati javaslatban betűrend szerint rögzített sorrend alapján történik
(3) Amennyiben egyik jelölt vagy változat sem kapja meg a szükséges többséget, újabb szavazási fordulót kell tartani. Ebben a fordulóban a támogatást nem szerzett vagy a legkevesebb igen szavazatot kapott jelölt vagy javaslat nem vehet részt.
(4) Megfelelő többség hiányában az újabb, harmadik fordulóban az lesz az egyedüli jelölt, illetve egyetlen határozati javaslat, aki (amely) az előző szavazás során a legtöbb szavazatot kapta.
26. § Érvényes szavazás után egy ülésen belül abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt napirendre vételt és ismételt szavazást a Képviselő-testület egy alkalommal - bármely tagja javaslatára - ügyrendi döntéssel rendelhet el.
27. § Az Mötv.-ben szabályozott eseteken túlmenően minősített többségű szavazással eldöntendő ügyek:
a) azon ügyekben való döntéshez, amit törvény a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal,
b) az éves költségvetés 5%-át meghaladó hitelfelvételhez, a kötvénykibocsátáshoz, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvételéhez, és átadásához,
c) véleménynyilvánításhoz olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő,
d) az éves költségvetés 1%-át meghaladó forgalmi értékű tulajdon elidegenítéséhez vagy beruházásához,
e) tisztségviselő fegyelmi és anyagi felelősségének megállapításához,
f) sürgősségi indítvány elfogadásához,
g) bizottsági tárgyalás nélküli, valamint a meghívóban nem szereplő előterjesztés napirendre tűzéséhez,
h) a napirendben történt határozathozatalt követően, a napirendek megváltoztatásához,
i) az előterjesztés visszavonása után, annak napirenden tartásához,
j) az Önkormányzati vagyon tulajdonjogának, használati jogának ingyenes, vagy kedvezményes átengedéséhez, illetve vagyon tulajdonjogának ingyenes, vagy kedvezményes megszerzéséhez, vagyontárgy felajánlásának elfogadásához,
k) a Képviselő-testületi ülés időpontjának munkatervtől történő eltéréséhez,
l) a 24. § (1) bekezdése szerinti titkos szavazás elrendeléséhez, azokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést tarthat vagy köteles tartani,
m) a 28. § (1) bekezdése szerinti képviselő kizárásához.
19. Személyes érintettség, kizárás
28. § (1) Ha a polgármester, a képviselő vagy a bizottsági tag bejelenti személyes érintettségét, a kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(2) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a képviselő tiszteletdíjának 10 %-a megvonásra kerül 12 hónapon keresztül.
20. Rendeletalkotás
29. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a Képviselő-testület tagjai,
b) a Képviselő-testület bizottsága,
c) a nemzetiségi önkormányzatok,
d) a jegyző, aljegyző.
(2) A javaslatot a jegyzőhöz kell írásban benyújtani.
(3) A rendeleteket külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.
(4) A rendelet kihirdetése a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.
(5) A rendeletek megtekinthetők az önkormányzat honlapján, a Közös Önkormányzati Hivatal titkárságán, az Ungvári Mihály Közösségi Tér és Könyvtárban.
21. A jegyzőkönyv
30. § (1) A Képviselő-testület üléséről a tárgykörhöz elhangzottak lényegét rögzítő jegyzőkönyv az Mötv-ben meghatározottakon túl tartalmazza:
a) a távolmaradt képviselők nevét,
b) az ülés megnyitásának időpontját,
c) külön indítványra a kisebbségi véleményt,
d) az ülésen történt fontosabb eseményeket, az arra tett polgármesteri intézkedéseket,
e) az interpellációkat, kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,
f) az ülés berekesztésének időpontját.
(2) A jegyzőkönyv irattári példányához csatolni kell a meghívót, a jelenléti ívet, a napirendi pontok anyagát, az elfogadott határozatok mellékleteit, a megalkotott rendeleteket, a titkos szavazás lebonyolításáról készült külön jegyzőkönyvet.
(3) A jegyzőkönyv 2 példányban készül. A nyilvános ülés jegyzőkönyvének egy példányát meg kell küldeni az Ungvári Mihály Közösségi Tér és Könyvtár részére.
(4) A zárt ülés jegyzőkönyvébe a képviselő-testület tagjain és a jegyzőn kívül – a jegyző engedélyével – csak az tekinthet be, akit a tárgyalt ügy személyesen érint, valamint aki a jegyzőkönyvből közérdekű adatot vagy közérdekből nyilvános adatot kíván megismerni.
(5) A Képviselő-testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvek megtekinthetők a Közös Önkormányzati Hivatal titkárságán ügyfélfogadási időben, valamint az Ungvári Mihály Közösségi Tér és Könyvtárban.
22. Közmeghallgatás, falugyűlés
31. § (1) A Képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás időpontjáról és helyéről legalább 15 nappal korábban tájékoztatót kell megjelentetni az önkormányzat honlapján, valamint a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján.
(3) A kérdező, javaslattevő személy maximum két alkalommal, 5-5 percben szólalhat fel, melyre irányuló szándékát kézfelnyújtással jelzi.
(4) A kérdező által feltett kérdésre a választ a polgármester, az érintett képviselő vagy a polgármester által kijelölt személy helyben, vagy ha arra nincs lehetőség, 15 napon belül írásban adja meg.
(5) A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására egyebekben a Képviselő-testületi ülésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(6) A közmeghallgatáson túl falugyűlés tartható, amely a lakosság, civil szervezetek hatékonyabb tájékoztatását, valamint a döntéshozatal előkészítését szolgálják.
A települési képviselő
32. § (1) A képviselők a választópolgárokkal való kapcsolattartás módját, gyakoriságát egyénileg határozzák meg.
(2) A képviselő képviselő-testületi ülésen kívül is írásbeli tájékoztatást kérhet a jegyzőtől, amely hozzásegíti a helyes döntés kialakításához.
(3) A képviselő munkájának ellátásához szükséges ügyviteli segítséget, adminisztrációs feladatok ellátását a Közös Önkormányzati Hivatal biztosítja.
(4) A képviselő írásban köteles előre bejelenteni, hogy a Képviselő-testület ülésén való részvételben akadályoztatva lesz.
(5) A képviselők díjazását külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(6) Amennyiben a képviselő – egy adott éven belül – négy alkalommal nem jelenik meg a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén, egy havi tiszteletdíja megvonásra kerül. Minden további két ülésről történő hiányzás további egy havi tiszteletdíj megvonását eredményezi.
A Képviselő-testület bizottsága
23. A bizottság létrehozása
33. § (1) A Képviselő-testület 1 állandó bizottságot hoz létre.
(2) Az Ügyrendi Bizottság 5 fős, 5 fő képviselő tagból áll.
(3) A Képviselő-testület határozott időtartamra ideiglenes bizottságot hozhat létre meghatározott feladat ellátására, illetve vizsgálat lefolytatására. Az ideiglenes bizottság működésére a bizottság működésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. Az ideiglenes bizottság megbízatása a feladatának elvégzéséről szóló jelentés Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
24. A bizottság működésével kapcsolatos szabályok
34. § (1) A bizottságot annak elnöke, akadályoztatása esetén az általa kijelölt tag hívja össze elsődlegesen a Képviselő-testület üléseihez igazodó, azt közvetlenül megelőző időpontokban, továbbá szükség esetén soron kívül.
(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket – a „későbbi kiküldéssel” kifejezéssel jelölt, a soron kívüli ülésre előterjesztett, valamint a sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztés kivételével – írásos vagy elektronikus formában úgy kell kiküldeni, hogy azt a tagok az ülés előtt legalább 3 nappal kézhez kapják.
(3) A bizottság ülését soron kívül össze kell hívni, amennyiben haladéktalanul döntenie kell a hatáskörébe tartozó ügyben. Soron kívüli ülés összehívása – dokumentáltan – telefonon vagy elektronikus úton is történhet. A soron kívüli ülésre az előterjesztést elkészültét követően haladéktalanul elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni, amennyiben erre nincs mód, a soron kívüli ülésen írásban ki kell osztani.
(4) A bizottság határozatait folyamatos sorszámmal, a bizottság nevének rövidítése feltüntetésével kell ellátni.
(5) A bizottságok működésével kapcsolatos ügyintézői és ügyviteli teendőket a polgármesteri hivatal látja el.
35. § (1) A bizottság működésére egyebekben a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) Amennyiben a bizottság képviselő-testületi előterjesztést véleményez, a határozathozatalhoz egyszerű többség szükséges.
25. A bizottság feladatköre
36. § Az Ügyrendi Bizottság feladatai:
a) Ellátja a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatával kapcsolatos ellenőrzési, nyilvántartási feladatokat, lefolytatja a vagyonnyilatkozattal összefüggő eljárást.
b) Ellátja a képviselők és a polgármester vonatkozásában az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat. A lefolytatott eljárás eredményéről a Képviselő-testület felé, annak soron következő ülésén beszámol.
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző
26. A polgármester
37. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester minden héten keddi napon a Községházán 09.00-12.00 óra között fogadóórát tart.
27. Az alpolgármester
38. § (1) A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, illetőleg munkájának segítésére tagjai közül egy alpolgármestert választ.
(2) A megválasztott alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.
(3) A polgármester határozza meg az alpolgármester feladatait. Ezekről a Képviselő-testületet tájékoztatja.
(4) Az alpolgármester minden hét csütörtöki napján fogadóórát tart a Községházán 13.00-16.00 óra között.
28. A jegyző, az aljegyző
39. § (1) A jegyző a törvényben és más jogszabályokba meghatározott feladatok ellátásán és hatáskörök gyakorlásán túl
a) előkészíti a képviselő-testület, a bizottság üléseit és a tárgyalandó előterjesztéseket,
b) ellátja a képviselő-testület, a bizottság szervezési, ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, az alpolgármestert, a képviselőket, az önkormányzatokat érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről.
(2) A jegyző a Községházán minden héten szerdai napon 09.00-12.00 óra között fogdóórát tart.
(3) Az aljegyző
a) helyettesíti a jegyzőt akadályoztatása esetén a képviselő-testületi üléseken, elősegíti a jegyző hivatalvezetői munkáját,
b) részt vesz a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések, határozati javaslatok előzetes törvényességi vizsgálatában.
c) a Községházán minden héten pénteki napon 09.00-12-00 óra között fogadóórát tart.
(4) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a jegyző által kijelölt köztisztviselő látja el.
A Közös Önkormányzati Hivatal
40. § (1) A Közös Önkormányzati Hivatal működésének szabályait, eljárási rendjét a Kötegyáni Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
(2) A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői számára a Közszolgálati Tisztviselők Napja, július 1-je, munkaszüneti nap.
A nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosítása
41. § A képviselő-testület a települési nemzetiségi önkormányzatok számára a velük kötött közigazgatási szerződésben foglalt részletes szabályok szerint biztosítja a feladatuk ellátáshoz szükséges helyiséget, továbbá ellátja a Közös Önkormányzati Hivatal útján a működésükkel, gazdálkodásukkal összefüggő – bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, dokumentumkészítési, ellenjegyzési, érvényesítési – feladatokat. Ezen működési és gazdálkodási feladataik ellátásához biztosítja a személyi és tárgyi feltételeket.
Záró rendelkezések
42. § Hatályát veszti a Kötegyán Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 21/2022. (XII. 14.) önkormányzati rendelet.
43. § Ez a rendelet 2024. november 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 11/2024. (X. 22.) önkormányzati rendelethez
1. Idősek bentlakásos ellátása
2. Idősek nappali ellátása
3. Biztos kezdet gyerekház működtetése
4. Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok
2. melléklet a 11/2024. (X. 22.) önkormányzati rendelethez
1. 011130 Önkormányzatok és Önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
2. 013320 Köztemető-fenntartás és – működtetés
3. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
4. 016010 Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek
5. 016020 Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek
6. 041110 Általános gazdasági és kereskedelmi ügyek igazgatása
7. 041232 Start- munka program - Téli közfoglalkoztatás
8. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
9. 041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram
10. 045120 Út, autópálya építése
11. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
12. 045161 Kerékpárutak üzemeltetése, fenntartása
13. 047120 Piac üzemeltetése
14. 047410 Ár – és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek
15. 047320 Turizmusfejlesztési támogatások és tevékenységek
16. 062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk
17. 064010 Közvilágítás
18. 066010 Zöldterület-kezelés
19. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
20. 072111 Háziorvosi alapellátás
21. 072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás
22. 072311 Fogorvosi alapellátás
23. 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
24. 074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás
25. 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
26. 082044 Könyvtári szolgáltatások
27. 082091 Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
28. 082092 Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
29. 104044 Biztos Kezdet Gyerekház
30. 107080 Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok
3. melléklet a 11/2024. (X. 22.) önkormányzati rendelethez
1. Polgármesterre átruházott hatáskörök:
|
1 |
Dönt a mindenkori költségvetési rendeletben rá átruházott hatáskör szerinti előirányzat felhasználásáról. |
|
2 |
A Képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata elleni bírósági felülvizsgálatot kérő keresetlevélnek az illetékes bírósághoz való továbbítása. |
|
3 |
A képviselő-testület a pénzben és természetben nyújtható szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeletében átruházott hatáskörben dönt: |
|
4 |
a) települési támogatásokról, |
|
5 |
b) a hatáskörébe tartozó ellátások esetében a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett szociális ellátás visszafizetéséről, indokolt esetben legfeljebb |
|
6 |
c) köztemetés költségeire vonatkozó megtérítési kötelezettség részben vagy egészben történő mentesítéséről |
|
7 |
Dönt a megállapított személyi térítési díj csökkentéséről. |
|
8 |
Dönt az Önkormányzat követeléseinek lemondásáról, mérsékléséről, elengedéséről, átütemezéséről, részletfizetés engedélyezéséről, részletfizetés felfüggesztéséről, |
|
9 |
Testvértelepülésnek, illetőleg kapcsolatfelvétel céljából más belföldi, illetve külföldi településnek ajándék emléktárgyat adományozhat. |
|
10 |
Dönt az önkormányzat tulajdonán kiadandó építési és bontási engedélyhez való tulajdonosi hozzájárulás tekintetében. |
|
11 |
Dönt a szakhatósági engedélyekhez, illetve a székhely/telephely bejegyzésére irányuló (cég)bírósági eljáráshoz szükséges tulajdonosi hozzájárulás tekintetében. |
|
12 |
Dönt közmű díjfizető változásának átírásához szükséges tulajdonosi hozzájárulás tekintetében. |
|
13 |
Az Önkormányzat közbeszerzései, és beszerzései tekintetében gyakorolja az ajánlatkérő jogait. |
|
14 |
Dönt a nem lakáscélú és lakáscélú helyiségek bérbeadásáról. |
|
15 |
Dönt kétszeri eredménytelen pályázat után a helyiség bérbeadásáról. |
|
16 |
Dönt a kezelő kezdeményezésére a bérleti szerződés, írásban történő felmondásáról. |
|
17 |
Dönt a közterület-használati engedélyek tárgyában |
|
18 |
Dönt az Önkormányzat működésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott belső szabályzatok jóváhagyásáról. |
|
19 |
A Polgármester intézkedik az Önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjog és ahhoz kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt, illetve az ügyfél kérelmére – |
|
20 |
Dönt a szociális intézmény működési engedélyeztetési eljárása során a Békés Vármegyei Kormányhivatal által hozott hatósági határozat esetén biztosított fellebbezési |
|
21 |
Gyakorolja az ügyfél (kérelmező) jogait az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokkal kapcsolatos olyan ingatlan-nyilvántartási és építésügyi hatósági eljárásban, amelyek |
|
22 |
Az államháztartáson kívülre átadott pénzeszközökkel kapcsolatos támogatási szerződéseknél dönt az elszámolási határidő módosításáról, valamint a támogatás |
|
23 |
A Képviselő-testület Munkatervében foglaltak figyelembevételével dönt a soron következő Képviselő-testületi ülés napirendi pontjainak meghatározásáról. |
|
24 |
Az önkormányzat tulajdonában levő közterületeken a felszíni és felszín alatti építmények, továbbá a közművek, valamint az azokkal összefüggő |
|
25 |
A Polgármester intézkedik az Önkormányzat vagyon- és felelősségbiztosítási szerződésében rögzített tevékenysége során keletkezett káreseményekkel kapcsolatos |
|
26 |
A képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester |
|
27 |
Hozzájárulást ad az elvi építési engedélyhez, vagy építési engedélyhez kötött építmények, reklámhordozók, árnyékolók, ernyőszerkezetek, közterületen történő |
|
28 |
Dönt az alkalmi (ünnepi) vásárok helyének és rendezőjének kijelöléséről, és kiadja a közterület-használati hozzájárulást |
|
29 |
Határozatot hoz a közterületek használatáról és használatának rendjéről szóló, önkormányzati rendeletben foglalt jogellenes közterület használat esetén a |
|
32 |
Dönt a településképi véleményezési-, településképi bejelentési- és településképi kötelezési eljárások tekintetében. |
2. Jegyzőre átruházott hatáskörök
|
A |
|
|---|---|
|
1 |
Gondoskodik a házszámok megállapításáról és megváltoztatásáról. |