Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) biztosított jogok alapján, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban Áht.) értelmében a helyi önkormányzat költségvetését önállóan rendeletben állapítja meg.

Az Áht. 24. § (3) bekezdése értelmében, „a jegyző által a (2) bekezdés szerint előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester február 15-éig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek.”

A költségvetés két szerkezetben kerül benyújtásra, az egyik – a korábban az ún. I. fordulós tárgyalásra 2025.02.13-ra készített forma részletesen tartalmazza az önkormányzat és az intézményei – költségvetési szervei – részletes költségvetési előirányzatait, a másik pedig, az Áht. által megkövetelt ún. rendeleti forma.

Az Áht. és a kapcsolódó jogszabályok, részletesen szabályozzák az önkormányzat költségvetések felépítésének szerkezetét, a kötelező mellékleteket. A tervezési munka legfontosabb meghatározója a Költségvetési törvény, amely tartalmazza a központi költségvetésből az önkormányzatok részesedésének jogcímeit és összegeit.

Jelen költségvetési tervezet elkészítéséhez a Képviselő-testület – a 2013. évi jogszabályi változás következtében – nem fogadott el költségvetési koncepciót, ezért a tervezés az előző évekhez hasonlóan, a 2025. január 1. napján meglévő intézmény – és feladatrendszernek megfelelően készült el.

A költségvetési tervezet elkészítését megelőzően egyeztetésre került sor az intézményvezetőkkel, ahol meghatározásra kerültek azon elvárások, melyeket a költségvetés elkészítése során szükséges érvényesíteni.

A költségvetési rendeletben elkülönítetten kell szerepeltetni az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalékot és céltartalékot.

Általános és cél tartalékot nem terveztünk.