Ecsegfalva Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontja, a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésében, valamint a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdése b)-c) pontjában, 11. § (16) bekezdésében, 18. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi. CLXXXIX. törvény 107. §-ban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

A rendelet hatálya

1. §

1. A rendelet tárgyi hatálya Ecsegfalva Község Önkormányzat tulajdonában kerülő ingatlanokra, ingókra, vagyoni értékű jogokra, értékpapírokra, üzletrészekre, követelésekre és pénzvagyonra terjed ki (továbbiakban: önkormányzati vagyon).

2. Nem terjed ki a rendelet hatálya:

1. az önkormányzat tulajdonában levő lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, bérleti díjára, elidegenítésére,
2. az éves költségvetés által jóváhagyott pénzeszközökkel való gazdálkodásra,
3. a közterület használatára vonatkozó önkormányzati rendeletben szabályozott, továbbá közlekedési területek más célú igénybevételével kapcsolatos eljárásra.

II. fejezet

Az önkormányzati vagyon

2. §

1. Az önkormányzati vagyon a törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó forgalomképes üzleti vagyonból áll.

2. A törzsvagyon tárgyait a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvt.) és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.), valamint e rendelet állapítja meg.

3. A Képviselő-testület dönt az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatban:

a)    kötvény kibocsátásáról,

b)    kezesség vállalásáról,

c)    közalapítvány létrehozásáról, alapítványhoz, társadalmi szervezethez való csatlakozásról.

4. Behajthatatlan követelések törléséről az éves költségvetési rendeletben foglaltak szerint az Oktatási, szociális és gazdasági Bizottság javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.

5. A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.

Törzsvagyon

3. §

1. Forgalomképtelen vagyontárgyak az Nvt. ide vonatkozó rendelkezésein túlmenően:

1. köztemetők,
2. tervtárak terv- és iratanyaga,
3. az önkormányzati tulajdonban lévő köztéri műalkotások (szobrok, emlékművek)

(2)   Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyontárgyak mindazon vagyon amelyet az Nvt. 2. melléklete, valamint törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete annak nyilvánít.

(3) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak az Mötv. ide vonatkozó rendelkezésein túlmenően:

1. erdők,

2. játszó-, pihenő és sportkertek,
3. mindaz a vagyon, amelyet a Képviselő-testület egyedi döntéssel korlátozottan forgalomképessé nyilvánít.

(4)   Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítási formái:

1. tulajdonba adás,
2. bérbeadás,
3. használatba adás.

5. Az önkormányzat törzsvagyonát e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

Üzleti vagyon

4. §

(1)  Üzleti vagyon mindaz a vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe, így különösen az önkormányzati vagyon részét képező:

a)    építési telkek, kül-, és belterületi mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok, zártkertek,

b)    önkormányzati lakások,

c)    nem lakás céljára szolgáló helyiségek és egyéb ingatlanok,

d)    állami szerv ingyenes használatában lévő vagyontárgyak,

e)    az önkormányzat vállalkozói tevékenysége révén képződő társasági részesedések,

f)    vagyoni értékű jogok,

g)    értékpapír, részesedés, részvény

2. Az önkormányzat e rendelet szerint üzleti vagyonát e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

3. A forgalomképes vagyon elidegenítéséről, megterheléséről, használatba adásáról, gazdasági társaságba való beviteléről a Képviselő-testület dönt.

A vagyon minősítése

5. §

(1)  Ingatlanvagyon szerzése esetén a Képviselő-testület egyidejűleg dönt a vagyon besorolásáról, a tulajdonnal való rendelkezés módjáról és feltételeiről. Az egyes vagyontárgyak csoportosítását, illetve törzsvagyonná nyilvánítását azok besoroláskori tényleges funkciója, jellege szerint kell elvégezni.

(2)  Ha az önkormányzat vagyona olyan új vagyontárggyal gyarapszik, amely rendeltetésénél fogva, vagy a hatályos jogszabályok és e rendelet szerint a forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozna, a szerzéssel egyidejűleg, vagy a szerzést követő képviselő-testületi ülésen kell dönteni a vagyontárgy minősítésére vonatkozóan.

(3)  A különböző vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak minősítése, átminősítése – az egyes vagyoncsoportok közötti átsorolása - az Oktatási, szociális és gazdasági Bizottság javaslatára – a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(4)  A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyontárgynak, vagy annak egy részének átminősítése akkor lehetséges, ha:

      a)   a vagyontárgy eredeti funkcióját részben, vagy egészben elveszítette,

      b)   az átminősítéssel a visszamaradó vagyontárgy az eredeti funkciójának betöltésére alkalmas.

(5) Értékesítésre kijelölni és az értékesítési eljárást lefolytatni csak a forgalomképes önkormányzati üzleti vagyonra szabad. Amennyiben a vagyon törzsvagyonba tartásának feltételei megszűntek, úgy az értékesítést megelőzően annak minősítését meg kell változtatni.

(6)  Az önkormányzati forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon (a továbbiakban: törzsvagyon) forgalomképessé nyilvánításáról kizárólag a képviselő-testület dönthet rendeleti formában. A rendelet előkészítése során meg kell indokolni a törzsvagyonból való kivonás okait, körülményeit és feltételeit. A rendelet tervezetét – a képviselő-testület elé terjesztését megelőzően – megtárgyalja az Oktatási, szociális és gazdasági Bizottság is.

Az önkormányzati vagyon nyilvántartása

6. §

(1)  Az Önkormányzat vagyonát az Önkormányzati Hivatal tartja nyilván a számviteli törvény előírásainak megfelelően.

(2)  Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyont és annak változásait az ingatlanvagyon kataszterben kell nyilvántartani.

(3)  A jegyző gondoskodik:

a)    a vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartó állományok felfektetéséről, a vagyonkimutatás összeállításáról, az adatok egyezőségéről,

b)    az önkormányzati vagyonban bekövetkezett változás e rendelet 1. és 2. mellékletén való átvezetésről,

c)    a nyilvántartásban szereplő közérdekű adatok szabad hozzáférhetőségéről,

d)    az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, valamint azoknak az ingatlanvagyon-kataszterben való átvezetéséről.

Vagyonleltár

7. §

(1) A vagyonleltár Ecsegfalva Község Önkormányzatának tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglévő vagyon állapota szerinti kimutatása. Célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele.

(2) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont törzsvagyon – ezen belül forgalomképtelen, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű és korlátozottan forgalomképes vagyon – valamint üzleti vagyon bontásban, az egyes vagyontárgyak közül az ingatlanokat és az önkormányzati részesedéseket, értékpapírokat tételesen, az ingó vagyontárgyakat összegzett számviteli nyilvántartási értéken veszi számba.

(3) A vagyonleltárban a pénzkészlet mellett szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is. A vagyonleltárnak összhangban kell állnia az ingatlanvagyon-kataszterben és az éves költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében kimutatott, megfeleltethető adatokkal.

(4) A költségvetési évről december 31-ei fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat – ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is – minden évben leltározni kell. A leltár a könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök, és források valódiságát támasztja alá.

(5) A leltározás végrehajtását leltárral kell alátámasztani, melynek tartalmaznia kell tételesen és ellenőrizhető módon az önkormányzat eszközeit mennyiségben és értékben, forrásait értékben.

8. §

(1) Az eszközök – kivéve az immateriális javakat, a követeléseket – leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök és források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.

(2)  A könyvviteli mérlegben értékkel nem szerepelő, használt és használatban lévő készleteket, kis értékű immateriális javakat, tárgyi eszközöket az önkormányzati intézmény a leltározási és leltárkezelési szabályzatában meghatározott módon leltározza. Amennyiben az eszközök állományában bekövetkezett változásokról folyamatos részletező nyilvántartás van vezetve mennyiségben és értékben a leltározást elegendő kétévenként - a költségvetési beszámoló alátámasztásához – végrehajtani.

A törzsvagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

9. §

1. A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik a forgalomképtelenné minősítésre kerülő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba vétele és önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgynak forgalomképtelenné minősítése.

2. A forgalomképtelen vagyontárgyak pótlására és gyarapítására irányuló szerződést a költségvetési előirányzat erejéig a polgármester köti meg.

3. A műemlékileg védett, a természeti területek, természeti emlékek, parkerdők és erdők elidegenítéséhez, megterheléséhez, gazdasági társaságba való beviteléhez az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges.

4. A forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak üzemeltetéséről, állagának megóvásáról a képviselő-testület az önkormányzati hivatal és az önkormányzat intézményei útján gondoskodik.

5. A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyaknak az (1) bekezdésen túlmenő, az alapító okiratban rögzített tevékenységi körrel összefüggő módon történő, a tulajdonjog átruházásával nem járó hasznosításának joga az üzemeltetéssel megbízott intézményt illeti meg.

Az üzleti vagyonba tartozó önkormányzati vagyontárgyak

feletti rendelkezési jog gyakorlása

10. §

1. Az önkormányzat tulajdonában álló üzleti vagyon körébe tartozó ingatlanvagyon elidegenítése, ingatlanvagyon tulajdoni jogának megszerzése tárgyában kizárólag a Képviselő-testület jogosult dönteni.

2. A polgármester dönt

1. az 500.000,- Ft értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről, és
2. az 500.000,- Ft értékhatárt el nem érő használat és hasznosítási jog átengedéséről, ha a használat az 1 évet nem haladja meg.

A döntésről a polgármester a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

3. A képviselő-testület dönt értékhatár nélkül az 1 évet meghaladó használat, illetve hasznosítási jog átengedéséről.

4. Az önkormányzat ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeiből értékpapírt vásárolhat. Felhatalmazást kap a polgármester, az önkormányzat ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeiből értékpapír forgalom (eladás-vétel) lebonyolítására, azzal a megkötéssel, hogy arról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

5. Az üzleti vagyon körébe tartozó tulajdon kezeléséről, hasznosításáról a Képviselő-testület gondoskodik. Az üzleti vagyon hasznosításának előkészítése az Önkormányzati Hivatal feladata.

Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága

11. §

1. A vagyontárgy értékesítésére való kijelölés során a Képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgy jellegétől és a hasznosítás módjától függően dönt a versenyeztetési formáról. A versenyeztetés formái:

1. pályáztatás,
2. árverés.

2. Az önkormányzati üzleti vagyon hasznosítása során e rendelet 4. mellékletében meghatározott formákat és szabályokat kell alkalmazni.

3. A versenytárgyalás lebonyolítása az Oktatási, szociális és gazdasági Bizottság feladata.

4. Ingatlan és ingó vagyon értékesítése esetében a Képviselő-testület döntése alapján mellőzni lehet a versenyeztetést, ha annak értéke nem haladja meg az 500.000,- Ft-ot.

5. Az értékesítés, a használat vagy hasznosítási jog átengedésének a meghirdetésére a helyben szokásos módon, illetve tíz-millió forint forgalmi értéket elérő ingatlan esetén a megyei lapban való közzététellel kerül sor. Ötven-millió forint forgalmi értéket elérő ingatlan esetében ingatlan eladásra, bérbe adásra irányuló országos hirdetési felületen is meg kell jelentetni a hirdetményt.

6. A mezőgazdasági rendeltetésű külterületi ingatlanok bérbeadásának feltételei:
   1. A bérlet időtartama maximum 5 év.
   2. Külterületi termőföldet értékesíteni, bérbeadni - értékhatár nélkül - minden esetben nyilvános árverés útján lehet. Mezőgazdasági rendeltetésű külterületi termőföld bérbeadása esetén az árverést az Oktatási, szociális és gazdasági Bizottság elnökéből és két tagjából álló Bizottság folytatja le. Az árverést a bizottság elnöke vezeti.
   3. Az értékesítés meghirdetésére megyei, vagy térségi lapban és a helyben szokásos módon, továbbá haszonbérbeadás meghirdetésére a helyben szokásos módon közzététellel kerül sor.
   4. Az árverést követően a legmagasabb összegű ajánlatot tevővel kell szerződést kötni.

A szerződések nyilvántartása és közzététele

12. §

1. Az e rendelet hatálya alá tartozó vagyon körébe tartozó vagyontárgyak értékesítésére és hasznosítására kötött szerződésekről a Polgármester az Önkormányzati Hivatal közreműködésével nyilvántartást készíttet.

2. A szerződésekről készített nyilvántartás nyilvános, a benne foglaltak tartalmáról az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. (a továbbiakban: Infotv.) rendelkezései szerint szolgáltatható ki adat. Az Infotv. 1 melléklet III. pontja szerinti jogügyleteket tartalmazó, nettó ötmillió Ft-ot elérő, vagy azt meghaladó szerződések törvényben meghatározott adatait a szerződés megkötésétől számított 60 napon belül a helyben szokásos módon az önkormányzat hatósági hirdetőtábláján, valamint az önkormányzat internetes honlapján közzé kell tenni.

Az Önkormányzati vagyon értékének meghatározása

13. §

(1)  Az önkormányzat vagyonát az érvényes számviteli előírások szerint tartja nyilván.

(2)  A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ingatlanvagyonnal kapcsolatos döntés előkészítése minden esetben az Oktatási, szociális és gazdasági Bizottság bevonásával történik.

3. Az önkormányzati üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére vagy ellenérték fejében történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét

1. ingatlan és ingó vagyon esetén egy évnél nem régebbi – ingatlanforgalmi szakértő, illetve értékbecslő által készített – forgalmi értékbecslés alapján,
2. értékpapír esetén, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az egyes értékpapír-típusok piacán az értékesítés, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján,
3. társasági részesedést megtestesítő és egyéb vagyoni értékű jog esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.

Önkormányzati vagyon ingyenes átengedése

14. §

1. Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát ingyenesen átengedni csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.

2. A vagyon tulajdonjogának ingyenes átengedéséről, valamint a vagyon használati jogának átengedéséről a Képviselő-testület az Oktatási, szociális és gazdasági Bizottság előzetes véleménye alapján dönt.

Az előterjesztésnek tartalmaznia kell különösen

1. a vagyontárgy pontos megnevezését,
2. azonosító adatait,
3. az ingyenes használatba adás részletes indoklását,
4. a kedvezményezett működésének és tevékenységének részletes bemutatását,
5. alapító okiratát,
6. bírósági (hatósági) nyilvántartásba vételéről szóló okiratát.

3. Az ingyenes használat biztosítása során az önkormányzatnak fizetési kötelezettsége nem keletkezhet.

4. Az önkormányzati vagyon ingyenes használati jogát csak szerződéssel lehet kizárólag természetes személynek, vagy az Nvt. alapján átlátható szervezetek részére átengedni, mely szerződésben éves beszámolás kötelezettséget kell előírni az átadott önkormányzati vagyon használatáról.

A vagyonkezelői jog

15. §

1. Az önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében az önkormányzat a közfeladatot az Nvt. alapján átlátható jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek átadhatja, s a feladatátadáshoz szükséges, tulajdonában lévő törzsvagyonára és üzleti vagyonára az átvevőt megillető vagyonkezelői jogot létesíthet.

2. A vagyonkezelői jog alapításáról a Képviselő-testület esetenként dönt. A vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak felsorolását jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza.

3. Az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jogának pályázat útján való átadása esetén a pályázat kiírásáról, valamint annak tartalmáról a Képviselő-testület dönt.

4. A pályázati kiírásnak Áht. rendelkezésein túlmenően – tartalmaznia kell:

1. az ellátandó önkormányzati feladat pontos meghatározását,
2. a feladat ellátását szolgáló vagyonkezelésbe adandó vagyontárgyak adatait,
3. a feladatellátás elvárt színvonalának meghatározását,
4. a vagyonkezelési jog megszerzése fejében elvárt minimális ellenértéket,
5. a vagyonkezelői jog időtartamát,
6. egyéb lényeges kötelezettségeket, melynek előírása a vagyonkezelési szerződésben várható,
7. a pályázat elbírálásnak szempontjait.

5. A vagyonkezelő vagyonkezelői jogának gyakorlásáról évente beszámolni köteles a Képviselő-testületnek. A képviselő-testület ennek során értékeli az átvett feladat ellátásának színvonalát, hatékonyságát, a vagyonkezelésbe vett vagyon állapotát és a szerződésben rögzített egyéb kikötéseket.

6. Vagyonkezelésbe adás esetén ennek tényét fel kell tüntetni az önkormányzati vagyon nyilvántartásában, és a vagyonkezelő adatszolgáltatása alapján át kell vezetni az értékben bekövetkezett változásokat.

16. §

1. A vagyonkezelő az Áht.-ban foglaltakon felül köteles a rábízott vagyon

1. biztosítására,
2. közterheinek viselésére,
3. jó gazda módjára történő megőrzésére,
4. az általában elvárható gondosságú gazdálkodás szabályai szerinti használatra és gyarapításra,
5. fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával kapcsolatosan feladatok ellátására,
6. az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésére.

2. A vagyonkezelési szerződés megkötése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

3. A vagyonkezelési szerződés kötelező tartalmi elemeit az Nvt. és a Mötv. vagyonkezelésre vonatkozó szabályai, az önkormányzati közfeladatot szabályozó külön törvény és jelen rendelet határozza meg. A vagyonkezelési szerződésnek a törvényben felsoroltakon kívül tartalmaznia kell a vagyonkezelő tevékenységének ellenőrzésére vonatkozó részletes rendelkezéseket.

4. A vagyonkezelőt a vagyonkataszter hiteles vezetése érdekében adatszolgáltatási kötelezettség terheli az Önkormányzat felé.

5. A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az önkormányzatot:
   1. ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás, helyi önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indult,
   2. ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre került sor,
   3. ha 3 hónapnál régebbi köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,
   4. mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály, vagy a vagyonkezelési szerződés előírja.

6. A vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyontárgyak körének megváltoztatása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül köteles kezdeményezni a szerződés módosítását.

Vagyonkezelésbe adott vagyontárgy ellenőrzése

17. §

1. A vagyonkezelés ellenőrzését az Áht.-ban foglaltak figyelembe vételével a képviselő-testület az Oktatási, szociális és gazdasági Bizottság útján az Önkormányzati Hivatal közreműködésével látja el.

2. A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

3. Az ellenőrzést végző személyek a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosultak:

1. az önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelő vagyonkezelésben álló ingatlan területére belépni,
2. az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő – az önkormányzati vagyonra, a vagyonkezelésre vonatkozó adat szolgáltatásának és okirat bemutatásának kérésére,
3. az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

4. Az ellenőrzést végző személyek a tulajdonosi ellenőrzés során kötelesek:

1. jogaikat úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,
2. tevékenységüknek megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 15 nappal tájékoztatni,
3. megállapításaikat tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének 30 napon belül megküldeni.

5. Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:

1. az ellenőrzési cselekménynél jelen lenni,
2. az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

6. Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:
1. az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

2. az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációba a betekintést biztosítani,
3. az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,
4. az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
5. az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni.

III. fejezet

Záró rendelkezések

18. §

1. Ez a rendelet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.

2. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Ecsegfalva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2005.(X.28.) KT. sz. rendelete az önkormányzati vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól.

19. §

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Ecsegfalva, 2013. augusztus 27.

                 Kovács Mária                                                              Balogh Csilla

                  polgármester                                                                     jegyző

Záradék:

A rendeletet 2013. augusztus  hó 28. napján kihirdettem.

Ecsegfalva, 2013. augusztus  hó  28.  nap

                                                                                                                                          Balogh Csilla

                                                                                                                                               jegyző