1. § Általános előírások

2. § A közterületek elnevezésének általános szabályai

(1) Minden belterületi és külterületi közterületet el kell nevezni

(2) Az újonnan kialakított közterületet a létrejöttét követő egy éven belül el kell nevezni.

(3) A közterület elnevezésénél figyelemmel kell lenni Ecsegfalva jellegére, történelmére, hagyományaira, földrajzi sajátosságaira.

(4) A közterületet úgy kell elnevezni, hogy az utaljon a településen belüli elhelyezkedésére, annak helytörténeti kapcsolataira vagy hazánk nagyjai, történeti és kulturális értékei megbecsülésére vagy nemzetközi kapcsolatainak kifejezésére.

3. § A közterület elnevezés eljárási szabályai

(1) A közterületnév megállapítását vagy megváltoztatását kezdeményezheti:

(2) A névadási javaslatot írásban kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell:

(3) A névadási kezdeményezést a tervezett névadást megelőzően legalább 60 nappal korábban kell benyújtani.

(4) A javaslatokat a Képviselő-testület Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) véleményezi.

(5) A bizottság a véleményezés megalapozása érdekében szakértői tanácsadó testületet hívhat össze az egyetemes magyar és helytörténetben, a nyelvtudományban, a néprajzban, a hittudományban, a jog- és közigazgatás tudományban jártas helyi szakemberek bevonásával.

(6) Vitás esetben a névadás megalapozása érdekében a bizottság javasolhatja a Képviselő-testületnek a Földrajzinév-bizottság véleményének kikérését is.

(7) A bizottság által véleményezett névadási javaslatot és annak részletes indokolását 30 napra a helyben szokásos módon közszemlére kell tenni.

(8) A bizottság az (7) bekezdésben foglaltakon túl kezdeményezheti az érintett lakosság véleményének közvetlen megismerését is:

(9) A (8) bekezdés a)-b) pontjaiban foglalt véleménykérés esetén, a fórumon jelenlévők, illetve a kérdőívre válaszolók egyszerű többségének véleményre figyelemmel dönt a Képviselő-testület.

4. § A jelölés rendje

(1) Az utak, utcák, terek, közök megnevezését a saroképületen, ennek hiányában a telektömb sarkán elhelyezett táblákon kell megjelölni. A telektömbök sarkain utcanév-táblákat kell elhelyezni.

(2) Azon a belterületi építési telken, melyen épület nem áll, a jelölés kihelyezésével (kerítésen, vagy kerítés vonalában lévő oszlopon) történik.

(3) A telek helyrajzi számát, illetőleg az épület házszámát a közterületről illetőleg a magánútról jól látható módon fel kell tüntetni.

(4) A házszámtáblát az épület utcai homlokzatán kell elhelyezni.

(5) Amennyiben egy telken több épület van, melyeknek utcai homlokzatai egymást takarják, vagy a (4) bekezdés szerint elhelyezett házszámok az esetlegesen nagy távolság miatt a közterületről nem láthatók, akkor a telek homlokvonalán (Pl: kerítésen) is valamennyi az ingatlanra vonatkozó házszámot fel kell tüntetni.

5. § A házszám megállapításának szabályai

(1) A településközpont irányából a település határvonala irányába elhelyezkedő, ill. a településközpont irányából haladó utcák, utak mellett elhelyezkedő épületeken, telkeken a jobboldalon vagy páros oldalon 2-vel, a baloldalon vagy páratlan oldalon 1-el kezdődően folyamatos a házszámozás.

(2) Terek esetén az óramutató járásával megegyező irányban 1-el kezdődően folyamatos számozást kell alkalmazni az É-i vagy azt legjobban megközelítő utca torkolattól kiindulva.

6. § A házszámok megállapításának speciális elvei

(1) Sarok telek esetén kijelölésre az a szám kerül, amelyik utcáról a telek gépjárműves megközelítése történik. Ha mindkét utcáról van kapubejáró, akkor a telek azt a házszámot kapja, amelyik utcára a hosszabbik homlokvonala esik.

(2) Telekegyesítés során a keletkező ingatlan valamennyi eredeti egész számjegyű házszámot megtartja. Betűvel alátört házszámú ingatlanok egyesítése esetén a keletező ingatlan házszámként a kisebbik számnak az ABC-ben előbbre lévő betűvel történő alátörését kapja. Egészházszámú és betűvel alátört házszámú földrészletek egyesítése esetén, a keletkező ingatlan házszáma az egészházszám lesz.

(3) Telekfelosztás esetén a keletkező ingatlanok közül a településközponttól kifelé haladva az első ingatlan megtartja az eredeti házszámot. A következő ingatlanok a szám betűvel történő alátörését kapják.

(4) Foghíj telek beépítése estén a településközponttól kifelé haladva a kérdéses telek(ek) a kisebb egészházszám betűvel történő alátörését kapja az új épület(ek).

(5) Ha egy földrészleten több épület van, akkor a telekre vonatkozó házszám betűvel történő alátörését a településközponttól kifelé haladva kapják házszámként az egyes épületek.

(6) Szabálytalan alakú ingatlan esetén, ha az ingatlan több közterülettel is határos a házszámozást arra az elnevezett közterületre kell vonatkoztatni, amellyel az adott ingatlan a leghosszabb szakaszon határos. Amennyiben az ingatlan több közterülettel azonos hosszúságban határos, a házszámozás a telken elhelyezett főépület fő homlokzata iránya szerint történik.

7. § Házszámozás

(1) A névvel ellátott közterületeken az épületeket, építményeket és a beépítetlen telkeket a közterületről jól látható táblán feltüntetett számmal kell ellátni.

(2) Ugyanazon megnevezésű közterületen több ingatlan azonos számmal nem jelölhető. Ha egy ingatlan több közterülettel is érintkezik, csak az egyik közterületre kell megállapítani a házszámot.

(3) Az út, utca, körút, köz, sétány, stb. (a továbbiakban együttesen: utca) házszámozása a településközponttól kivezető utcák esetében a településközponttól kezdődően, míg a településközponttól távolabb eső utcákban lévő ingatlanokat a magasabb rangú utca torkolatától kezdve kell számozni. Az utca bal oldala páratlan, a jobb oldala páros számozást kap. A házszámok megállapítását címmegállapítás keretében a jegyző végzi el.

(4) Terek esetén a házszámozás 1-től kezdődően folyamatos, az óramutató járásával megegyező irányú.

(5) A csak egyik oldalán beépíthető utcák házszámozása 1-től kezdődően folyamatos.

(6) A (3) - (5) bekezdés rendelkezései a rendelet hatálybalépésekor már meglévő közterületek házszámozását nem érintik.

(7) Ugyanazon helyrajzi számú ingatlanon álló, több lépcsőházból álló épület, ikerház, sorház, szerkezetileg megosztható és nem megosztható földszintes ingatlan esetén, továbbá telekosztás során keletkező új helyrajzi számú ingatlan esetén A, B, C, stb. alábontás alkalmazható.

(8) A házszámot jelző táblát (a továbbiakban: házszámtábla) az ingatlan utcafronti kerítésére, ha az nincs, házfalára, az utcáról jól látható módon kell az ingatlan tulajdonosának elhelyezni.

(9) A házszámtábla beszerzéséről, kihelyezéséről, szükség szerint cseréjéről és pótlásáról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni.

8. § Név- és számtáblák kihelyezése

(1) A névtáblák (út, utca, tér, köz, stb.) elkészítéséről, pótlásáról és elhelyezéséről a települési önkormányzat – az önkormányzati hivatal útján – köteles saját költségvetése terhére gondoskodni.

(2) E rendelet 4. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az érintett ingatlan tulajdonosa (kezelője) köteles a kihelyezett tábla tűrésére.

(3) A számtáblák beszerzéséről és annak közterületről jól látható módon történő kihelyezéséről, az ingatlan tulajdonosa (kezelője) saját költségén köteles gondoskodni.

(4) A tulajdonos (kezelő) a hiányzó számtáblát bel- és külterületen 2015. június 30.-ig köteles pótolni.

(5) A hiányzó és olvashatatlanná vált utcai név- és számtáblák évenkénti számbavételéről, ellenőrzéséről a polgármester az önkormányzati hivatal útján gondoskodik, aki a nem valós állapotnak megfelelő és nem megfelelő módon kifüggesztett számtáblák lecserélését a tulajdonos (kezelő) terhére elrendelheti.

9. § Záró rendelkezés