Ecsegfalva Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2), (4); 6. § (5); 13.§(1); 18.§ (1),(12) bekezdésben, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya kiterjed Ecsegfalva Község Önkormányzatára (továbbiakban: Önkormányzat) és annak szerveire, továbbá

(1) mindazokra a dolgokra, melyek az önkormányzat tulajdonában vannak: az ingatlan és ingó dolgokra, a vagyoni értékű jogokra, az értékpapírokra, a követelésekre, a gazdasági és egyéb társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, üzletrészekre, az immateriális javakra valamint az értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon);

(2) az önkormányzati vagyon használóira, és a versenyeztetési eljárás résztvevőire.

2. § Nem terjed ki a rendelet hatálya

(1) az Önkormányzatnak a Dévaványai Közös Önkormányzati Hivatal részére történő működési célú pénzeszköz átadással, átvétellel kapcsolatos döntésekre;

(2) az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítésére;

2. Az Önkormányzat vagyona

3. § Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes lehet.

4. § (1) Forgalomképtelen törzsvagyon a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény törvényben – továbbiakban: Nvt. - és e rendelet 1. mellékletében meghatározott önkormányzati vagyon.        

(2) Az Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a tulajdonában álló forgalomképtelen önkormányzati vagyon köréből nem határoz meg olyan vagyonelemet, amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként minősülne.

5. § (1) Az önkormányzati törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyonelemei:

1. a közmű jellegű létesítmények;
2. a játszó-, pihenő és sportkertek
3. sportcélú létesítmények;
4. az erdők;
5.   mindazon vagyon, melyet törvény vagy a képviselő-testület rendeletével annak nyilvánít.

(2) A korlátozottan forgalomképes önkormányzati törzsvagyon elemeit e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása nem eredményezheti a rendeltetésük sérelmét és elidegenítésükre e rendelet keretei között csak abban az esetben van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához szükségtelenné válik, vagy megszűnik annak a közfeladatnak az ellátási kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.

(4) A (3) bekezdésben foglalt körülmények megállapítása és az ezzel kapcsolatos döntések meghozatala a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

6. § (1) Az Önkormányzat üzleti vagyona mindaz a vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyonba. Az üzleti vagyon az önkormányzat eredményes, növekvő színvonalú működését, anyagi gyarapodását szolgáló vagyon.

(2) Az Önkormányzat üzleti vagyonát képező ingatlanok vagyonelemei:

1. a bérlakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek,
2. építési telkek,
3. mezőgazdasági földterületek
4. egyéb vagyon.

(3) Az önkormányzat üzleti vagyonát képező ingóságok és vagyoni értékű jogok vagyonelemei:

1. készpénz;
2. egyéb pénzeszközök és követelések;
3. értékpapírok;
4. kötvények, részvények;
5. vállalkozásban lévő üzletrész;
6. használati és haszonélvezeti jog;
7. szolgalmi jog;
8. egyéb vagyoni értékű jogok;
9. az önkormányzat tulajdonát képező ingóságok.

(4) Az Önkormányzat üzleti vagyonának elemeit e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(5) Az üzleti vagyon elidegenítéséről, megterheléséről, használatba adásáról, gazdasági társaságba való beviteléről a Képviselő-testület dönt.

3. A vagyon minősítése

7. § (1) Az Nvt.-ben meghatározott önkormányzati vagyon minősítése, átminősítése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.  Az erről szóló előterjesztést az Oktatási, Szociális és Gazdasági Bizottság előzetesen véleményezi.         

(2) Az (1) bekezdés szerinti minősítést, átminősítést kezdeményezheti:

1. a polgármester,
2. az Oktatási, Szociális és Gazdasági Bizottság,
3. a jegyző.             

(3) Az üzleti vagyonból a törzsvagyonba történő átminősítés akkor lehetséges, ha a vagyonelem kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgáló funkciót tölt be, vagy az átminősítést követően ilyenné válik.          

(4) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem üzleti vagyonná történő átminősítése abban az esetben lehetséges, ha az a továbbiakban kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását nem szolgálja, és a feladatkör ellátása, vagy a hatáskör gyakorlása az átminősítést követően az átminősítéssel érintett vagyonelem nélkül is megoldható.

(5) Az Önkormányzat a jogszerű működést megalapozó nyilvántartások és a leltár megfelelő elkészítéséről, valamint vezetéséről a Dévaványai Közös Önkormányzati Hivatal – továbbiakban: Hivatal .  útján gondoskodik.

IV.

 A tulajdonosi és vagyonkezelői jog gyakorlása

8. § (1)  Az önkormányzati vagyon kizárólagos tulajdonosi joggyakorlója - az e rendeletben meghatározott eltérésekkel - a képviselő-testület.

(2) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó ügyekben a képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(3) A tulajdonost megillető jognyilatkozatok megtétele - így különösen tulajdonosi hozzájárulás kiadása, építési eljárás kezdeményezése, megállapodáson alapuló szolgalmi jog létesítése, elidegenítési és terhelési tilalmak bejegyzésének kezdeményezése, elidegenítési és terhelési tilalmak törlésének engedélyezése, a további megterheléshez történő hozzájárulás megadása, megtagadása - a polgármester hatáskörébe tartozik.

9. § (1) A polgármester dönt, és a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja az üzleti vagyonba tartozó

1. 500.000 forint értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről,
2. 500 000 forint értékhatárt el nem érő használati és hasznosítási jog átengedéséről, ha a használat tartama az 1 évet nem haladja meg.

(2) Értékhatárra tekintet nélkül a képviselő-testület dönt az 1 évet meghaladó tartamú használati, illetve hasznosítási jog átengedéséről.

(3) Az önkormányzat ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeiből értékpapírt vásárolhat. Az e körbe tartozó értékpapír forgalom (adás-vétel) lebonyolítása a polgármester hatáskörébe tartozik, azzal a megkötéssel, hogy arról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

(4) Az üzleti vagyon körébe tartozó vagyon kezeléséről, hasznosításáról a képviselő-testület gondoskodik.

10. § A képviselő-testület olyan vagyonelemet, amelyre vagyonkezelői jog létesíthető nem határoz meg.

V.

Az önkormányzati vagyon kezelése, hasznosítása

11. § (1) A forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak üzemeltetéséről, és állagának megóvásáról a képviselő-testület gondoskodik.

(2) Az önkormányzati ingatlanvagyont hasznosítani - ha jogszabály kivételt nem tesz - a képviselő-testület döntésének megfelelően versenyeztetés útján, vagy annak mellőzésével lehet.

(3) Mezőgazdasági rendeltetésű külterületi földterületek kivételével mellőzni lehet a versenyeztetést, ha a vagyonelem értéke nem haladja meg az 500 ezer forintot, és jogszabály másként nem rendelkezik. A hasznosítási lehetőséget azonban a helyben szokásos módon ebben az esetben is nyilvánosan közzé kell tenni.

12. § (1) A hasznosításra szánt vagyonelemeket a képviselő-testület határozattal jelöli ki az alábbi tartalommal:

1. a vagyonelem megnevezése és ingatlan esetén annak helyrajzi száma;
2. a vagyonelem forgalmi értéke;
3. a hasznosítás módja, tartama;
4. a versenyeztetés formája és feltételei.

 (2) A versenyeztetési eljárást az irányadó jogszabályok, valamint a kiírásról döntő képviselő-testületi határozat, és a jelen rendelet 3. melléklet szerinti Versenyeztetési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) előírásai alapján kell lebonyolítani.

(3) Versenyeztetési eljárásnak minősül a Szabályzat szerinti

1. nyilvános pályázati eljárás;
2. zártkörű pályázati eljárás;
3. nyilvános árverés;
4. zártkörű árverés;

(4) A versenyeztetési eljárást a képviselő-testület maga, vagy a döntésében kijelölt vagyonügyleti megbízott bonyolítja le. Ha a képviselő-testület másként nem dönt, a vagyonügyleti megbízotti feladatokat az Oktatási, Szociális és Gazdasági Bizottság elnökéből és két tagjából álló Bizottság látja el.

13. § (1) A versenyeztetési felhívást a benyújtásra nyitva álló határidő lejárata előtt legalább 10 nappal a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(2) A versenyeztetési felhívásban és a felhíváshoz kapcsolódó dokumentumban nem szabályozott kérdésekben a Szabályzatban foglalt rendelkezések az irányadóak.

14. § (1) Az önkormányzati vagyont az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságának figyelembe vétele mellett lehet hasznosítani.

(2) Az ajánlatok értékelése alapján azonos pontszámot elért pályázók közül a nyertes és a második helyezett személyének megállapítása érdekében közjegyző közreműködése mellett sorsolást kell tartani. A sorsolásról a közjegyző, közjegyzői okiratba foglalt jegyzőkönyvet készít, amelyet a pályázatok bontásáról és értékeléséről készített jegyzőkönyvvel együtt kell megőrizni.

15. § (1) A képviselő-testület dönthet úgy, hogy az árverésen történő részvételt - az ajánlati biztosíték megfizetése mellett - előzetes regisztrációs eljáráshoz és regisztrációs díj megfizetéshez köti.

(2) A regisztrációs díj megfizetése az adott árverés tárgyát képező valamennyi ingatlan vonatkozásában licitálásra jogosít.

(3) A regisztrációs díj csak az árverési felhívás végleges visszavonása esetén fizethető vissza. Egyéb esetben sem visszafizetésnek, sem pedig beszámításnak nincs helye.

VI.

Mezőgazdasági földterületek hasznosítása

16. § (1) Mezőgazdasági rendeltetésű külterületi földterületeket bármely módon hasznosítani, vagy értékesíteni - értékhatárra tekintet nélkül - kizárólag a Versenyeztetési Szabályzat szerinti nyilvános árverés keretében lehet.

(2) Az árverést a képviselő-testület döntésében kijelölt vagyonügyleti megbízott bonyolítja le. Amennyiben az árverést a 13. § (4) bekezdése szerinti Bizottság folytatja le, az árverést a bizottság elnöke vezeti.

(3) Az árverést követően a legmagasabb összegű ajánlatot tevővel kell szerződést kötni.

VII.

Az önkormányzati vagyon elidegenítése

17. § (1) Önkormányzati vagyont értékesíteni nettó 500 ezer forint értékhatár felett csak versenyeztetés útján lehet az Nvt-ben meghatározottak szerint. A nettó 500 ezer forint értékhatár alatti vagyon értékesítése a képviselő-testület döntése szerint versenyeztetési eljárás lefolytatásával vagy annak mellőzésével történhet.

(2) A versenyeztetési eljárást az irányadó jogszabályok, valamint a kiírásról döntő képviselő-testületi határozat, és a Versenyeztetési Szabályzat előírásai alapján kell lebonyolítani.

18. § (1) Az értékesítésre, vagy cserére szánt vagyonelemeket a képviselő-testület határozattal jelöli ki az alábbi tartalommal:

1. a vagyonelem megnevezése és ingatlan esetén annak helyrajzi száma;
2. a vagyonelem forgalmi értéke;
3. az átruházás módja;
4. a versenyeztetés esetén annak formája és feltételei;
5. csere esetén annak célja, továbbá a csereügylet keretében átruházandó és megszerzendő vagyontárgyak megjelölése, forgalmi értéke.

VIII.

 Az önkormányzati vagyon ingyenes hasznosítása és tulajdonjogának ingyenes átruházása

19. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő vagyont a döntése, vagy törvényi kötelezettség alapján az Nvt-ben és  Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben – továbbiakban: Mötv. - foglaltak figyelembe vételével adhatja ingyenes használatba.        

(2) A képviselő-testület az ingyenes használatról szóló döntésében határozza meg a vagyon rendeltetésszerű használatával kapcsolatban a használót esetlegesen terhelő kötelezettségeket.

IX.

 A vagyon értékének meghatározása

20. § (1) Az önkormányzati vagyon értékesítésére, hasznosítására, vagy megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét

1. ingatlan és ingó vagyon esetén egy évnél nem régebbi - ingatlanforgalmi szakértő, illetve értékbecslő által készített - forgalmi értékbecslés alapján,
2. értékpapír esetén, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az egyes értékpapír-típusok piacán az értékesítés, vagy hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján,
3. társasági részesedést megtestesítő és egyéb vagyoni értékű jog esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján

kell meghatározni.

(2) Ingatlanvagyon tulajdonjogának Önkormányzat általi visszterhes megszerzését megelőzően az adott ingatlan forgalmi értékét meg kell állapítani. Ettől a képviselő-testület egyedi döntésével abban az esetben lehet eltérni, ha az ingatlanért kért érték az ingatlan lényegi jellemzőivel - így különösen annak területével, elhelyezkedésével, természeti és környezeti adottságaival - azonos jellemzőkkel rendelkező ingatlan helyben szokásos forgalmi értékét nem haladja meg. Amennyiben a képviselő-testület a forgalmi értékbecslés beszerzésére vonatkozó főszabálytól való eltérésről határoz, úgy e határozat részeként az ingatlan tulajdonjogának megszerzéséről is dönthet.

(3) Örökölt vagyon megszerzése esetén - amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi - a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni.

X.

A vagyonszerzés szabályai

21. § (1) Az Önkormányzat visszterhes ingatlanvagyon szerzése és az Önkormányzatot jogszabály vagy szerződés által megillető elővásárlási jog gyakorlása kizárólag a képviselő-testület döntése alapján történhet.        

(2) Az önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyonelem forgalmi értékét e rendelet szerint meg kell meghatározni.

(3) Az ingatlanvagyon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, valamint fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeket, és a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.

22. § (1) Ingyenes felajánlás révén akkor kerülhetnek az Önkormányzat tulajdonába ingó és ingatlan vagyontárgyak, ha az Önkormányzat képes a felajánlott vagyonnal való gazdálkodással járó kötelezettségek teljesítésére.

(2) A felajánlás elfogadásáról a polgármester dönt. A vagyonátadás során felmerült költségeket az Önkormányzat viseli.

(3) A polgármester a két ülés közötti időben történt fontosabb események tárgyalásakor beszámol a képviselő-testületnek a felhatalmazáson alapuló tevékenységéről.

XI.

A szerződések nyilvántartása és közzététele

23. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgyak értékesítésére és hasznosítására kötött szerződésekről minden naptári évben újrakezdődő sorszámozással ellátott nyilvántartást kell készíteni. A nyilvántartás naprakész vezetéséről a Hivatal gondoskodik.

(2) A szerződésekről készített nyilvántartás nyilvános, a benne foglalt adatok tartalmáról az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) rendelkezései szerint szolgáltatható ki adat.

(3) Az önkormányzat az Infotv. szerinti jogügyleteket tartalmazó szerződések törvényben meghatározott adatait a helyben szokásos módon az önkormányzat hatósági hirdetőtábláján, és az internetes honlapján a törvényben meghatározott ideig közzé teszi .

XII.

Az önkormányzat követeléseiről való lemondás

24. § Az önkormányzat követeléseiről

1. 50 ezer forint egyedi értékhatárig a polgármester,
2. 50 ezer forint egyedi értékhatár feletti összegről a képviselő-testület

jogosult lemondani. A követelésről való lemondás nem veszélyeztetheti a költségvetési gazdálkodás likviditását.

XIII.

 Záró rendelkezések

25. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.  

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Ecsegfalva Község Önkormányzatának az önkormányzat vagyonáról, és a vagyontárgyak feletti tulajdonosi rendelkezési jog gyakorlásáról szóló 11/2013. (VIII. 28.) számú, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati tulajdonban lévő nemzeti vagyon elemekről   szóló 5/2012.(II.28.) önkormányzati rendelete.

Ecsegfalva 2016. március 9.

Kovács Mária                                                                        Czene Boglárka

 polgármester                                                                         jegyző

A rendelet kihirdetésre került:  2016. év március hó 9. napján 13 óra 50 perckor

                               Czene Boglárka

                                                                        jegyző