Ecsegfalva Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat és hatásköri, valamint szervezeti és működési előírásokat a jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. §

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Ecsegfalva Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

2. Székhelye: 5515 Ecsegfalva, Fő u. 67.

3. Az önkormányzat működési területe Ecsegfalva község közigazgatási területére terjed ki.

4. Az önkormányzat képviselő-testülete: Ecsegfalva Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)

5. A Képviselő-testületet 6 fő települési képviselő, továbbá a lakosság által közvetlenül megválasztott polgármester alkotja. A Képviselő-testület létszáma: 7 fő.

6. Az önkormányzat települési képviselői névsorát a Képviselő-testület és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) 1. függeléke tartalmazza.

Az önkormányzat jelképei

3. §

1. Az önkormányzat hivatalos jelképei: a város címere és zászlaja.

2. Ecsegfalva község címere: A címerpajzs kék színű, csücskös talpú reneszánsz pajzsidom, alsó részét az ecsegi tájat jelképező élénk zöld mező tölti ki, amelyből kettős” fűhalom” emelkedik ki. A pajzs magasság és szélesség aránya: 12:11

A címer középpontjában a térség jellegzetes madara, a túzokmadár jobbra tekintő, figyelő, büszke képe helyezkedik el. Az ezüst (fehér) színű madáralakot és a címerkép minden részletét arany szegély határolja.

A címer alatt a település nevét tartalmazó szalagdísz található.

3. Ecsegfalva város zászlója: A zászlólap fehér színű, arányában a zászlórúd felől nézve 1:2 arányú téglalap.

Az önkormányzat zászlója esetében az arányt meghatározó téglalap rövidebb oldala 1 méter.

A zászlólap középső harmadában helyezkedik el az önkormányzat címere.

A zászlórúd fából készült, a zászlócsúcs aranyozott színű.

Az önkormányzat zászlója a Községháza dísztermében kerül elhelyezésre.

(5)  A Képviselő-testület a címer és a zászló használatát külön rendeletben szabályozza.

4. §

Az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatai:

a)  Hazai kapcsolatok:

Az önkormányzat tagja a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének és a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségének.

b) Külföldi kapcsolatok:

Az önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot tart fenn romániai Kommandó településsel.

II. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA, HATÁSKÖRE

5. §

1. A Képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) foglalt feladatokat intézménye, társulással valamint nem önkormányzati szervvel kötött feladat ellátási megállapodás útján látja el.

2. A Képviselő-testület Mötv. 13. §. (1) bekezdésében meghatározott feladatokon túl a gazdasági programjában meghatározott módon és az éves költségvetésében meghatározott mértékben önként vállalja:

1. Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás támogatását,
2. a lakáshoz jutók támogatását,
3. Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíj pályázatot,
4. a lakosság önszerveződő közösségeivel való együttműködést, a civilszervezetek támogatását,

(3)     Az önkormányzat kormányzati funkcióit az 1. melléklet tartalmazza.

4. A Képviselő-testület az előtte álló feladatok hatékonyabb és célszerűbb megoldására együttműködik a település nem önkormányzati szerveivel, valamint a mikro térség önkormányzataival, szükség szerint feladatai ellátására társul, érdekei védelmére szövetségbe lép.

5. Az együttműködés, társulás és szövetségbe lépés konkrét formáinak meghatározásában a Képviselő-testület támaszkodik a település meghatározó politikai, érdekközvetítő szervezeteinek irányadó véleményére is.

6. §

1. A polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 2. melléklete tartalmazza.

2. Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a polgármester szükség szerint, de legalább évente egyszer köteles a testületnek beszámolni.

3. A Képviselő-testület együttműködik a Gyomaendrődi Járás önkormányzataival és állami szerveivel annak feladat – és hatáskörébe tartozó, a település érdekében is álló fejlesztést és közellátást közvetlenül érintő ügyekben, így különösen:

1. a foglalkoztatásban,
2. a foglalkoztatást elősegítő beruházásokban és programokban,
3. közművelődési, oktatási, népjóléti feladatokban.

4. A polgármester kapcsolatot tart a járás önkormányzatai, állami szervei vezetőivel, a megyei önkormányzat tisztségviselőivel és rendszeresen tájékozódik annak fejlesztéspolitikai elképzeléseiről, valamint együttműködési kezdeményezéseiről.

III. fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

7.§

1. A képviselő-testület július hónap kivételével havonta egy alkalommal rendes ülést tart.

2. A képviselő-testületet a polgármester előterjesztése alapján éves munkatervet állapít meg a tárgyévet megelőző év utolsó testületi ülésén.

3. A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

ca) a települési képviselőktől,

cb) a bizottságok tagjaitól,

55. a jegyzőtől,
    56. a helyi politikai és civil szervezetektől,

ce) az önkormányzati intézmény vezetőétől.

4.  A munkaterv a Képviselő-testületi ülések naptári napokban tervezett időpontját, a tárgyalásra tervezett napirendek címét, az előterjesztés elkészítésére felkért és az előkészítésben résztvevő hivatali felelősöket, továbbá az előterjesztést véleményező bizottság megnevezését tartalmazza.

5. A Képviselő-testület az előre tervezett kötelező egyszeri közmeghallgatásának időpontját a munkatervébe foglalja.

A Képviselő-testületi ülés előkészítése

8. §

(1) A Képviselő-testületi írásos előterjesztéseket papíralapon kell továbbítani a 9. § (1) bekezdésében meghatározottak részére.

2. A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről egyszerű szótöbbséggel soron kívül dönt.

3. A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:
   1. Sürgősségi indítvány – a sürgősségi tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 10 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.
   2. Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:

ba) a polgármester,

28. az alpolgármester(ek),

bc) a témakör szerint illetékes bizottság(ok) elnöke(i),

bd) a képviselő-testület tagja,

be) a jegyző.

3. Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősségi kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására;
4. Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek, meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják azt.

(4) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket a feladatkör szerinti bizottság előzetesen véleményezi. A bizottság elnöke a bizottság rendes ülését a Képviselő-testületi ülést megelőző időpontra hívja össze. A bizottság tervezett időpontját a Képviselő-testület bizottságának éves munkatervében kell rögzíteni.

(5) A Képviselő-testületi ülések előkészítésének rendelkezéseit a bizottsági ülések előkészítésénél is alkalmazni kell.

A Képviselő-testület ülése

9. §

(1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a)   a képviselőket,

b)   a képviselő-testületi bizottságok nem képviselő tagjait,

c)   a jegyzőt,

d)   a választókerület országgyűlési képviselőjét,

e)   az önkormányzati intézmény vezetőjét,

g) a lakossági szervezetek képviselőit

i)    napirendi pontok előadóit,

k)   szükség szerint egyéb szakértőket,

l)    a helyi rendőrőrs körzeti megbízottját,

m)  a polgármester által meghívottakat

(2) A lakosság értesítéséről hirdetmények kifüggesztése, továbbá az önkormányzat internetes hírportálján a tárgysorozat és a nyilvános ülés előterjesztéseinek elektronikus publikálása útján az önkormányzati hivatal gondoskodik.

10. §

1. A Képviselő-testület ülését a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – az ülés előtt legalább 5 nappal hívja össze.

2. Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – halasztást nem tűrő esetben – az ülés előtt 4 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód (pl. telefon, hivatalsegéd, stb.) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.

3. A Képviselő-testület az önkormányzat székhelyén tartja üléseit. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül más helyszínen is megtartható a nyilvánosság biztosítása mellett.

4. A meghívóhoz mellékelni kell a napirend döntési javaslatot is magában foglaló írásos előterjesztését.

5. Az ülés előtti 5. napot követően továbbított, vagy az ülés napján kikézbesített előterjesztések, illetve határozati javaslatok napirendre tűzéséről a Képviselő-testület dönt.

6. A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket a 3. mellékletben foglalt hatásköri megosztás szerinti véleményező bizottság előzetesen véleményezi. A bizottság a Képviselő-testület döntés előkészítési feladatkörében támogatja az előterjesztő döntésjavaslatát, vagy módosító indítvány formájában új döntésjavaslatot nyújt be. Ha a bizottság az előterjesztői döntésjavaslattól eltérő döntést támogat, akkor a Képviselő-testület elé elsőként a bizottság módosító indítványát kell terjeszteni, majd ezt követi az eredeti előterjesztői döntésjavaslat.

A előterjesztés

11. §

1. A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:
   1. beszámoló, valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről,
   2. döntést igénylő javaslat, amely rendeletalkotásra, vagy határozathozatalra irányulhat,
   3. tájékoztató anyagok, amelyek tudomásulvételt igényelnek.

2. Döntést igénylő javaslat előterjesztésére jogosult:
   1. a polgármester, és az alpolgármester,
   2. a témakör szerinti illetékes bizottság,
   3. bármelyik képviselő,
   4. a jegyző és az aljegyző.

12. §

1. Előterjesztés a képviselő-testület elé általában írásban nyújtható be. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 8 napon kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Az írásbeli előterjesztés terjedelme – a határozati javaslattal és a mellékletekkel együtt – a 3. kivételesen indokolt esetben a polgármester előzetes engedélyével az 5. gépelt oldalt nem haladhatja meg.

2. Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor. A szóbeli előterjesztés leghosszabb ideje 10 perc, ezt azonban a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel megváltoztathatja.

3. Az előterjesztések valamennyi típusa csak az érintett bizottság(ok) véleményének, valamint a jegyző jogszerűségi észrevételeinek ismeretében tűzhető napirendre.

4. Kizárólag írásban nyújtható be:
   1. önkormányzati rendeletalkotásra,
   2. intézmény alapítására, átszervezésére, megszüntetésére,
   3. helyi népszavazás kiírására,
   4. költségvetésre és zárszámadásra,
   5. önkormányzati vagyonnal történő rendelkezésre vonatkozó előterjesztés.

5. Halaszthatatlan esetben a Polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak a képviselő-testületi ülésen történő kiosztását.

13. §

1. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:
   1. a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatását,
   2. az előzményeket, különösen a témában hozott korábbi testületi döntéseket, azok      végrehajtásának állását,
   3. a jogszabályi felhatalmazást,
   4. több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható következményeket,
   5. a szakértői véleményeket,
   6. a költségkihatásokat,
   7. a határozati javaslatot, amennyiben az ügy tárgya megengedi, alternatív határozati javaslatokat,
   8. a végrehajtásért felelős nevét és végrehajtási határidő megjelölését.

2. Rendkívüli indokolt esetben távközlési berendezés útján szóban is összehívható a Képviselő-testület ülése. A Képviselő-testület a napirendek feletti döntés előtt vita nélkül határoz arról, hogy a szóban történt összehívás ellenére van-e olyan helyzetben, hogy érdemben tud dönteni.

3. A napirendi pontok előadói kötelesek a képviselő-testület ülésén megjelenni kivéve, ha a Hivatal képviseletét az ülésen a jegyző személyesen látja el.

14. §

1. A képviselő-testület nyilvános ülésén bármely állampolgár részt vehet.

2. Olyan ügyben, melynél – a Mötv. szerint – az érintett kérésére zárt ülést kell tartani, az érintett erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatát, továbbá tisztségre, megbízatásra történő jelölés esetén az annak vállalásáról szóló nyilatkozatot a napirendi pont bizottsági véleményezését megelőző nap 16 óráig be kell szerezni. Ha az érintett személy a véleményezéskor még nem ismert, úgy legkésőbb a képviselő-testület ülésének kezdetéig kell a nyilatkozatát beszerezni.

3. A Képviselő-testület a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bek. c) pontjában foglalt esetekben a polgármester, illetve az ágazatilag érintett bizottság javaslata alapján dönt.

4. A zárt ülésen megvitatott napirendekről, valamint a közérdekű adatot, illetve közérdekből nyilvános adatot tartalmazó döntésekről az ülést követően a polgármester tájékoztatja a nyilvánosságot.

A tanácskozás rendje

15. §

1. A polgármester (továbbiakban: ülésvezető) feladatai az ülés vezetésével kapcsolatban:
   1. a Képviselő-testület összehívása törvényességének és az ülés határozatképességének a megállapítása,

2. beszámolás a lejárt határidejű döntések végrehajtásáról, az előző ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, valamint a legutóbbi testületi ülés óta tett intézkedésekről,

3. napirendek előtti felszólalás biztosítása a Képviselő-testület tagjainak közérdekű kérdések és képviselői felvilágosítás kérések felvetéséhez, továbbá ünnepi, díjátadásai és önkormányzati érdeket szolgáló protokolláris esetekben más jelenlévő személynek,

4. az ülés napirend-tervezetének beterjesztése és szavazásra bocsájtása,

5. napirendi pontonként a vita megnyitása, irányítása, lezárása, valamint a határozatképesség folyamatos figyelemmel kísérése,

6. napirendi pontonként a határozati javaslatok szavazásra bocsátása, valamint a szavazás eredményének megállapítása,

7. az ülés zavartalan rendjének fenntartása, melynek keretében:

ga) figyelmezteti azt, aki eltér a tárgyalt témától, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a magatartása,

gb) rendre utasítja azt, aki a Képviselőtestülethez méltatlan magatartást tanúsít,

gc) ismétlődő rendzavarás esetén – a települési képviselő kivételével – a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót,

gd) felfüggeszti az ülést legfeljebb 30 percre, ha tartós rendzavarás, állandó lárma az ülés szabályszerű menetét lehetővé tevő körülmények megszüntetésére alkalmazott figyelmeztetés nem vezetett eredményre

ge) ismételt rendzavarás esetén berekeszti az ülést.

8. a napirendek lezárása előtt hozzászólási jogot adhat a nem tanácskozási joggal jelenlévők számára,

1. biztosítja a képviselők felvilágosítás kérési jogának gyakorlását,
10. berekeszti az ülést.

2. A polgármester javaslatot tesz 2 fő jegyzőkönyv hitelesítő választására, személyükre.

3. Az ülés napirend-tervezetéről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

4. Az ülés napirendi pontja egy alkalommal elnapolható. Az elnapolás iránti javaslatot indokolni kell. Az elnapolást elrendelő Képviselő-testületi határozatban meg kell jelölni az elnapolás határidejét.

5. Az ülésvezető minden előterjesztés felett külön nyit vitát, de javasolhatja egyes napirendi pontok összevont tárgyalását is. Összevont napirendek tárgyalása esetén a határozathozatal külön történik,

16. §

1. Az ülésvezető minden előterjesztés és azzal kapcsolatos határozati javaslat felett külön-külön nyit vitát melynek keretében:

1. megadja a szót az előterjesztést véleményező bizottság elnökének a napirend rövid ismertetésére a bizottság állásfoglalásának, döntési javaslatának ismertetésére.

2. lehetőséget biztosít a téma előadójának arra, hogy a vita előtt szükség szerint szóban kiegészíthesse, módosíthassa, visszavonhassa a döntési javaslatát. Ez esetben a módosított, kiegészített döntési javaslat minősül az eredeti előterjesztői döntésjavaslatnak.

3. mindaddig fenntartja a vita lehetőségét, amíg a hozzászólásra jelentkező képviselők és tanácskozási joggal résztvevők között van olyan, aki a napirendi ponttal kapcsolatban, érdemben még nem nyilvánított véleményt, ennek hiányában lezárhatja a vitát.

4. a vita lezárása után összefoglalja az elhangzottak lényegét, biztosíthat zárszót a napirend előadója részére is.

5. ismerteti a vitában megfogalmazódott döntési javaslatok szövegét, azokat szavazásra bocsátja, majd lezárja a napirendet.

2. A hozzászólás joga előbb a képviselőket, majd a tanácskozási joggal meghívottakat illeti meg.

3. Felszólalásra a tárgyban érintett bizottság elnökének és a képviselőknek a jelentkezés sorrendjében a tanácskozási joggal megjelenteknek az általa megállapított sorrendben az ülésvezető adja meg a szót.

4. A napirendi ponthoz hozzászólásra jelentkező állampolgárnak az ülésvezető adhatja meg a szót legfeljebb 5 perc időtartamra.

A szavazás rendje

17. §

Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározott eseteken túl:

1. a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához,
2. az Önkormányzat tulajdonában lévő ötszázezer forint értékhatár feletti vagyontárgy elidegenítéséhez, megterheléséhez,
3. az elrendelhető helyi népszavazás kiírásához,
4. képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,
5. hitelfelvételhez,
6. állami feladatnak az állammal kötött külön megállapodás alapján történő ellátásáról és az átvállalt feladatellátás finanszírozásának módjáról.

18. §

1. A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatok felett kell dönteni.

2. Az írásos előterjesztéssel együtt benyújtott, több bizottság által is kidolgozott, döntési javaslatok közül először az ágazatilag illetékes bizottság javaslatát kell szavazásra bocsátani.

3. A titkos szavazás kivételével névszerinti szavazás rendelhető el a 17. §-ban meghatározott esetekben.

4. Név szerinti szavazásnál a polgármester a jelenléti ív alapján felolvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzása után igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak.

5. Titkos szavazással határoz a Képviselő-testület, ha azt jogszabály írja elő.

6. A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.

7. A titkos szavazás módját a polgármester ismerteti, gondoskodik a szavazatszámlálásról és a szavazási jegyzőkönyv alapján ismerteti a szavazás eredményét.

8. A titkos szavazás lebonyolításáról és eredményéről külön jegyzőkönyv készül, amelyet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

A szavazás módja

19. §

1. Szavazni személyesen kell. Személyesen úgy történik a szavazás, hogy az ülés helyszínén jelen lévő képviselő a kézfelemeléssel tartott szavazás esetén a kezét felemeli, titkos szavazás esetén a szavazólapot saját kezűleg kitölti, név szerinti szavazás esetén saját maga nyilatkozik. A jelen lévő, de a személyes szavazásban egészségügyi okok miatt fizikailag akadályoztatott képviselő a szavazáshoz más jelen lévő segítő személy közreműködését is igénybe veheti, amennyiben erről a szavazást megelőzően a Képviselő-testületet tájékoztatja.

2. A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

3. A szavazás számszerű eredményének megállapítása és a döntés kihirdetése után a Képviselő-testület ugyanazon ülésen napirendi pont tárgyában ismételten szavazást tartani kizárólag abban az esetben lehet ha:

1. ha a korábbi szavazás eredményeként elmaradt döntés miatti késedelem az Önkormányzatot tételesen kimutatható jogvesztéssel vagy gazdasági hátránnyal sújtaná,

2. kézfelemeléssel történt szavazás során kétség merült fel a szavazás eredményének megállapítása felől,

3. a jegyző törvényességi észrevételt tett a szavazásról.

4. Ismételt szavazásra minden napirendi pont tekintetében összesen egyetlen alkalommal lehet javaslatot tenni. A javaslat megtételére annak indokai megjelölésével együtt bármelyik képviselő, a polgármester és a jegyző jogosult. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

Kizárás, személyes érintettség

20. §

1. Személyesen érintett az, aki a napirendi pont tárgyával maga, vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója bármilyen jogviszony keretében a napirendi tárgyalásakor kapcsolatban áll, vagy gazdasági érdeke miatt felléphet.

2. A személyes érintettség bejelentését elmulasztó képviselő által leadott szavazatot az eredmény megállapításánál nem lehet figyelembe venni.

3. Amennyiben a személyes érintettség bejelentését elmulasztó képviselő által leadott szavazat nélkül nem lenne meg a döntéshez szükséges többség, úgy a polgármester a következő képviselő-testületi ülésre ismét előterjeszti a döntést igénylő ügyet.

A rendeletalkotás eljárási szabályai

21. §

1. Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotandó rendeletre indítványt nyújthat be a Képviselő-testületnek:
   1. önkormányzati képviselő,
   2. a Képviselő-testület bizottsága,
   3. a polgármester, az alpolgármester,
   4. jegyző, az aljegyző.

2. Az (1) bekezdésben foglalt rendelet-alkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani a szabályozandó életviszony megjelölésével és a szabályozás indokaival.

3. Az (1) bekezdés szerinti rendelet-alkotás szükségességéről a Képviselő-testület előzetesen állást foglal.

4. A Képviselő-testület a rendeletalkotást célzó állásfoglalásában meghatározza:
   1. a szabályozandó életviszonyok körét, a szabályozás célját, elveit és gondolati lényegét valamint a szabályozási tartalom fő irányvonalát,
   2. kijelöli a rendelettervezet előkészítő szervét,
   3. meghatározza a rendelettervezet elkészítésének határidejét.

5. A rendelet tervezetet a jegyző vagy a Hivatalnak a szabályozás tárgya szerinti illetékes belső szervezeti egysége készíti el.

6. A rendelet tervezetet véleményeztetni kell:
   1. az ágazatilag illetékes bizottsággal,
   2. a rendelet tárgyában érintett társadalmi és civil szervezetekkel,
   3. a lakossággal.

7. A rendelet tervezetet a Képviselő-testület elé a jegyző, illetve az illetékes bizottság elnöke terjeszti be.

8. Ha a Képviselő-testület az eredeti jogalkotói hatáskörében alkotandó rendelet-tervezet lakossági véleményének megismeréséhez nem ír elő közmeghallgatást, akkor azt az önkormányzat honlapján legalább 8 napos közszemlére kell tenni, amely idő alatt a tervezetre a jegyzőnél bárki írásbeli észrevételt tehet.

22. §

1. A rendelet megalkotását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti és gondoskodik a kihirdetéséről. A rendeletek kihirdetésének időpontja a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés napja.

2. A rendeletek közzétételének módja:
   1. a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés,
   2. a könyvtárban jól látható helyen történő elhelyezés,
   3. az önkormányzat internetes portálján történő publikálás.

3. A rendeletek jegyzői záradékkal ellátott hiteles példányai az Önkormányzati Hivatalban tekinthetőek meg.

A rendelet nyilvántartása

23. §

1. A képviselő-testület rendeleteiről nyilvántartást kell vezetni.

2. A rendelet nyilvántartása tartalmazza:
   1. a rendelet tárgyát és számát,
   2. a megalkotás időpontját,
   3. hatályba lépésének időpontját,
   4. a későbbi módosított vagy megszüntető rendelet számát és a változás időpontját.

3. A nyilvántartások vezetéséről a jegyző az önkormányzati hivatal útján köteles gondoskodni.

Képviselői felvilágosítás kérés, közérdekű kérdés, bejelentés és javaslat

24. §

1. A képviselői felvilágosítás kérés, közérdekű kérdés és bejelentés a testületi ülésen szóban vagy előtte írásban terjeszthető elő.

2. Az (1) bekezdésben foglaltakat a képviselő maximum 3 percben adhatja elő.

3. A képviselői felvilágosítás kérésre az ülésen érdemi válasz elfogadásáról a képviselő nyilatkozata után a Képviselő-testület vita nélkül határoz. Az írásban adott választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni, melynek elfogadásáról a következő ülésen dönt a Képviselő-testület.

4. Ha a képviselő igényli a képviselői felvilágosítás kéréssel érintett ügy kivizsgálásába, továbbá közérdekű bejelentésével, javaslatával érintett kérdés megoldására irányuló eljárásba be kell vonni.

Az ülés jegyzőkönyve

25. §

1. A jegyzőkönyv vezetőjének kijelöléséről és a jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

2. A jegyzőkönyvnek a Mötv. 52. § (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell mellékletként:
   1. a képviselő kérésére az írásban benyújtott hozzászólását,
   2. a jelenléti íveket,
   3. titkos szavazás esetén a szavazásról felvett jegyzőkönyvet.

3. A jegyzőkönyv eredeti példányát a Hivatal kezeli. A jegyzőkönyveket évente be kell köttetni és az irattárban elhelyezni.

4. A jegyzőkönyvet a Békés Megyei Kormányhivatalon kívül, a polgármester kapja, aki biztosítja a hozzáférhetőséget a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára.

5. A jegyzőkönyv alapját képező hangfelvételt külön jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni.

6. A döntések jegyzőkönyvi kivonatát a jegyzőkönyvnek a törvényességi felügyeleti szervhez történő továbbítását követő 5 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásra kijelölteknek.

26. §

1. A normatív határozatokat a 22. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell közzétenni.

2. A képviselő-testület és szervei határozatait naptári évenként egytől kezdődő folyamatos sorszámmal kell ellátni. A rendelkezések megjelölése: arab sorszám, döntéshozatal éve, hónapja, napja a kibocsátó megnevezése, nevének rövidítése és a rendelkezés típusa.

3. A Képviselő-testület és szervei nevének rövidítése:
   1. Ecsegfalva Község Képviselő-testülete: Kt.
   2. Ecsegfalva Község Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága: Kt. Ü. Biz.
   3. Ecsegfalva Község Képviselő-testületének Oktatási, Szociális és Gazdasági Bizottsága: Kt. Oszg. Biz.
   4. Ecsegfalva Község Polgármestere: Ef. Polgm.
   5. Dévaványai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője: Dv. Jegyz.

4. Az (3) bekezdésben foglalt megnevezést kell alkalmazni a hivatalos iratokban és kiadványokban. Ettől a technikai nyilvántartásokban, számítógépes szoftverekben el lehet térni amennyiben azok adatábrázolásukban a hivatalos konvenciót nem képesek követni.

A közvélemény tájékoztatása

27. §

1. A polgármester internetes hírportál útján rendszeresen tájékoztatja a lakosságot az önkormányzat előtt álló feladatokról, a tervezett döntésekről, a lakosság jogait és kötelezettségeit érintő jogszabályok végrehajtásáról.

2. A jegyző a Képviselő-testület nyilvános üléseinek jegyzőkönyvét, valamint az önkormányzati rendeletek és a nyilvános üléseken született határozatok szövegét az önkormányzat internet portálján hozza nyilvánosságra.

3. A zárt ülésen tárgyalt előterjesztésekben hozott döntéseket, amelyek közérdekű és közérdekből nyilvános adatot tartalmaznak az önkormányzat internet portálján kell nyilvánosságra hozni.

4. A képviselő-testület jegyzőkönyvei és az azokhoz tartozó mellékletek – a zárt ülésre vonatkozó jegyzőkönyvek és mellékletek kivételével – megtekinthetők az önkormányzati hivatal irodájában.

A képviselő-testület bizottsága

28. §

1. A Képviselő-testület, bizottságai:
   1. Ügyrendi Bizottság

      tagjainak száma: 3 fő, amelyből 2 fő képviselő

 b) Oktatási, Szociális és Gazdasági Bizottság

      tagjainak száma: 5 fő, amelyből 4 fő képviselő

2. A bizottság tagjainak névsorát a 2. függelék tartalmazza.

3. A bizottsági tag köteles jelezni a bizottság elnökének, ha a bizottság ülésén való részvételében, illetve egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

4. A bizottságok feladatkörükben előkészítik a képviselő-testület döntését, szervezik és ellenőrzik a döntések végrehajtását.

5. Az Ügyrendi Bizottság ellátja a képviselők vagyonnyilatkozatainak, illetve az összeférhetetlenségi ügyeinek vizsgálatával kapcsolatos feladatokat.

6. Az állandó bizottságok részletes feladatait és hatásköreit a 3. melléklet tartalmazza.

29. §

1. A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén a képviselő bizottsági tagok közül általa felkért személy hívja össze és vezeti le.

2. A bizottságok belső működésük részletes szabályait a Mötv. és az SzMSz keretei között maguk állapítják meg.

3. A bizottságok munkaterv alapján, és szükség szerint üléseznek. A bizottságok munkatervüket maguk állapítják meg, melynek összeállításánál figyelembe kell venni a képviselő-testület munkatervét.

4. A bizottság együttes ülést kezdeményezhet más bizottsággal, melynek tartásáról és vezetéséről az érdekelt bizottságok elnökei döntenek.

A bizottságok határozatképességét és a döntéshez szükséges szavazati arányt külön-külön, bizottságonként kell vizsgálni. A bizottság ülését az ügy(ek) tárgya szerint leginkább illetékes bizottság elnöke vezeti.

5. A bizottságok választási ciklusonként 1 alkalommal beszámolnak a képviselő-testületnek a végzett tevékenységükről.

A polgármester

30. §

1. A polgármester megbízatását főállásban látja el.

2. A polgármester fő feladata:
   1. biztosítja a Képviselő-testület demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
   2. a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése,
   3. a képviselők és bizottságok munkájának segítése,
   4. együttműködés a helyi pártszervekkel, egyesületekkel és egyéb civil szervezetekkel.

3. A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:

1. dönt a költségvetési tartalék 10 százalékig terjedő felhasználásáról;
2. ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat;
3. véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben;
4. nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek;
5. gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról;
6. irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét;
7. ellátja a törvényben megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat;
8. dönt az éven belül áthidaló hitel (munkabérelőleg) felvételéről, amely a jegyző ellenjegyzésével nyújtható be;
9. megállapodást köt az éves költségvetés 10 százalékáig terjedő vagyonügyletekben.

4. A polgármester a hivatalban minden héten, szerdán, 14 órától 16 óráig fogadónapot tart, a képviselőket hivatali időben soron kívül fogadja.

5. A polgármester javadalmazását a Képviselő-testület állapítja meg.

6. A polgármester szabadság engedélyezéséről a Képviselő-testület dönt. A polgármester szabadságolásával kapcsolatos döntéseit a Képviselő-testület vita nélkül hozza meg.

Az alpolgármester

31. §

1. A Képviselő-testület a polgármesteri munka segítésére és folyamatosságának biztosítására két társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

2. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatás esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke látja el a Képviselő-testület összehívásával, a testületi ülés vezetésével kapcsolatos polgármesteri feladatokat. E joga csak a program szerint tervezett ülésekre, illetve jogszabály által meghatározott összehívási körre terjed ki. E minőségében eljárva nem gyakorolhatja a polgármester és alpolgármestert megillető kizárólagos hatásköröket.

3. Az alpolgármesterek havonta egy alkalommal - a második hét csütörtöki napján 13 órától-16 óráig – fogadóórát tartanak.

4. A polgármester és az alpolgármester közötti munkamegosztást a polgármester szabályozza.

A Jegyző

32. §

1. Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületével közös hivatal létrehozása tárgyában kötött megállapodás alapján Ecsegfalva Község Önkormányzat tekintetében a jegyzői feladatokat Dévaványa Város Önkormányzat Polgármestere által kinevezett jegyző látja el.

(2)   A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatai körében

a) előkészíti a képviselő-testület ülése, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja a testület, bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat és

c) tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről.

(3)A jegyző a községházán minden kedd délelőtti óráiban fogadónapot tart.

(4) A jegyzőt – távolléte esetén – teljes jogkörrel az aljegyző helyettesíti.

(3) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a jegyző által megbízott köztisztviselő látja el a jegyzői feladatokat.

Közös Önkormányzati Hivatal

33. §

1. Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületével közös önkormányzati hivatal létrehozása tárgyában kötött megállapodás alapján Ecsegfalva község tekintetében a Dévaványai Közös Önkormányzati Hivatal látja el az önkormányzati és államigazgatási feladatokat.

2. A közös önkormányzati hivatal ellátja a társuló önkormányzatok képviselő-testületeinek önkormányzati döntéseivel összefüggő előkészítő és végrehajtási feladatait, az önkormányzatok bizottságai működésének ügyviteli feladatait, döntés előkészítő és végrehajtó munkáját.

3. A hivatal belső szervezeti felépítéséről, munkarendjéről, ügyfélfogadási rendjéről a Dévaványai Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik.

5. A közös hivatal bevételeiről, kiadásairól, engedélyezett létszámáról, éves költségvetésének teljesítéséről a létrehozó önkormányzatok együttes testületi ülésen döntenek a létrehozó önkormányzatok költségvetési rendeletüket és zárszámadásukat tárgyaló képviselő-testületi üléseik előtt.

Közmeghallgatás

34. §

1. A Képviselő-testület minden évben testületi ülés keretében legalább 1 alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

2. A közmeghallgatáson a község polgárai és a civil szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

3. A közmeghallgatás helyét, időpontját és napirendjét legalább 8 nappal előbb a helyben szokásos módon meg kell hirdetni, az előterjesztést a lakosság által megismerhetővé kell tenni.

4. A közérdekű kérdéseket, javaslatokat a közmeghallgatás előtt írásban is el lehet juttatni.

5. A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

6. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére irányuló szabályok vonatkoznak.

7. A közmeghallgatáson előterjesztett közérdekű kérdéseket és javaslatokat a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvényben előírt módon kell intézni.

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

35. §

(1)  A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti a választópolgárok legalább

10 %-a.

2. A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 10 %-a kezdeményezte.

3. A választópolgárok legalább 5 %-a a népi kezdeményezését a polgármesternek nyújthatja be.

4. A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, amelyet a választópolgárok legalább 5 %-a indítványozott.

5. A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal meg kell  hívni az aláírást gyűjtők képviselőit.

6. A népi kezdeményezés tárgyalására tanácskozási joggal meg kell hívni a kezdeményezők képviselőit.

36. §

1. A helyi népszavazás elrendeléséről, annak feladatairól és eredményéről a lakosságot az önkormányzat internetes honlapján és a önkormányzati hivatal hirdetőtábláján elhelyezett hirdetményben kell tájékoztatni.

2. A helyi népszavazás és népi kezdeményezés eljárási szabályait a választási eljárásról szóló törvény tartalmazza.

Önkormányzati társulások

37. §

1. A Képviselő-testület feladatai hatékonyabb, célszerűbb megoldására más önkormányzatokkal társul.

2. Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb végrehajtása érdekében a Szeghalom Kistérség Többcélú Társulásban vesz részt.

3. A Képviselő-testület szorosan együttműködik a kistérség településeivel, a Gyomaendrődi Járás önkormányzataival, de különösen Ecsegfalva Község vonzáskörzetébe tartozó településekkel.

Az önkormányzat gazdasági alapjai

38. §

A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára készített gazdasági program célkitűzéseit az éves költségvetése útján aktualizálja és realizálja.

A vagyon

39. §

1. Az önkormányzat vagyonleltárát jogszabályban meghatározott tartalommal a Hivatal számviteli információs rendszere útján a jegyző tartja nyilván, arról az éves költségvetési beszámolóban ad számot.

2. A polgármester évente egyszer tájékoztatja a lakosságot az önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról.

3. Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyoni ügyeknél az átruházott hatáskörben hozható döntések értékhatárait a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

Gazdálkodás, ellenőrzés

40. §

1. A Képviselő-testület gazdálkodási feladatai ellátását a Dévaványai Közös Önkormányzati Hivatal biztosítja. A Dévaványai Közös Önkormányzati Hivatal elemi költségvetést készít és beszámol a Képviselő-testület felé.

41. §

1. A Képviselő-testület az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja.

2. A Képviselő-testület az önkormányzat belső ellenőrzési feladatait külsős szolgáltatóval kötött szolgáltatási szerződés útján látja el.

3. Az önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a képviselő-testület novemberi rendes ülésére kell előterjeszteni jóváhagyásra.

4. A polgármester az éves ellenőrzési jelentést a zárszámadási rendelettetvezettel egyidejűleg a képviselő-testület elé terjeszti.

Záró rendelkezések

42. §

1. Ez az önkormányzati rendelet 2016. március hó 11. napján lép hatályba.

2. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2007. (IX.25.) KT. sz. rendelet.

Ecsegfalva, 2016. március 9.

                             Kovács Mária                                                    Czene Boglárka

                              polgármester                                                            jegyző

Záradék:

A rendeletet 2016. március hó10. napján kihirdettem.

Ecsegfalva, 2016. március hó 10. nap

                                                                                                          Czene Boglárka

                                                                                                                 jegyző

1. függelék

Ecsegfalva Község Önkormányzat

Képviselő-testületének

6/2016.(III.10.) önkormányzati rendeletéhez

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAINAK NÉVSORA

1. Kovács Mária                       polgármester                 Ecsegfalva, Fő u. 31.
2. Csányi András                     alpolgármester              Ecsegfalva, Fő u. 47.
3. Gaál Marianna                      alpolgármester              Ecsegfalva, Fő u. 52.
4. Galambos István                  képviselő                      Ecsegfalva, Kossuth u. 47.
5. Hegyi Ferencné                    képviselő                      Ecsegfalva, Viola u. 13.
6. Sárkány Sándor                    képviselő                      Ecsegfalva, Vasút u. 7/b.
7. Vágó Lajos                           képviselő                      Ecsegfalva, Bocskai u. 1

2. függelék

Ecsegfalva Község Önkormányzat

Képviselő-testületének

6/2016.(III.10.) önkormányzati rendeletéhez

AZ ÖNKORMÁNYZATI BIZOTTSÁGOK TAGJAINAK NÉVSORA

Ügyrendi Bizottság

Elnök:            Hegyi Ferencné                      Ecsegfalva, Viola u. 13.

Tagok:           Vágó Lajos                             Ecsegfalva, Bocskai u. 1

Tóth Lilla                               Ecsegfalva, Fő u. 103.

Oktatási, Szociális és Gazdasági Bizottság

Elnök:            Vágó Lajos                             Ecsegfalva, Bocskai u. 1

Tagok:           Galambos István                    Ecsegfalva, Kossuth u. 47.

.                       Sárkány Sándor                      Ecsegfalva, Vasút u. 7/b.

       Hegyi Ferencné                      Ecsegfalva, Viola u. 13.

  Sebestyén Józsefné                Ecsegfalva, Béke u. 40.

1. melléklet

6/2016.(III.10.) önkormányzati rendeletéhez

Ecsegfalva Község Önkormányzata kormányzati funkciói

011130         Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

013320         Köztemető – fenntartás és - működtetés

013350         Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

016010         Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

016020         Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek

041231         Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232         Start-munkaprogram – Téli közfoglalkoztatás

041233         Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041237         Közfoglalkoztatási mintaprogram

045160         Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

047410         Ár – és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

064010         Közvilágítás

066010         Zöldterület – kezelés

066020         Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

072111         Háziorvosi alapellátás

072311         Fogorvosi alapellátás

074031         Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

074032         Ifjúság – egészségügyi gondozás

081030         Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

082042          Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

082044          Könyvtári szolgáltatások

082091          Közművelődés- közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

082092         Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

091140         Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

096025          Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

104037          Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

106020          Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

107051          Szociális étkeztetés

2. melléklet

6/2016.(III.10.) önkormányzati rendeletéhez

A POLGÁRMESTERRE ÉS A  BIZOTTSÁGOKRA

ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK

A polgármesterre átruházott hatáskörök:

1. Első fokú hatósági jogkört gyakorol az önkormányzat szociális rendeletében foglaltak szerint:
   1. a rendkívüli települési támogatás megállapítása,
   2. köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezés.

2. Az önkormányzat vagyonrendelete alapján dönt:
   1. az 500.000,- Ft értékhatárt el nem érő vagyon értékesítéséről,
   2. az 500.000,- Ft értékhatárt el nem érő használat és hasznosítási jog átengedéséről, ha a használat az 1 évet nem haladja meg.

Az önkormányzati hivatal közreműködésével nyilvántartást készíttet az önkormányzati vagyontárgyak értékesítésére és hasznosítására kötött szerződésekről.

3. A talajterhelési díjról szóló önkormányzati rendelet alapján:

kérelemre mentességet adhat a talajterhelési díj megfizetése alól annak a kérelmezőnek, akiknek vízfogyasztása nem haladja meg éves átlagban a havi 2 m³-t és háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 80 %-át.

4. A közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet alapján
   1. megadja, visszavonja a közterület-használati engedélyeket,
   2. ellenőrzi a közterület-használat szabályszerűségét.

5. A közterületek elnevezésének, azok jelölésének, és a házszámozás rendjéről szóló önkormányzati rendelet alapján a hivatal útján gondoskodik a hiányzó és olvashatatlanná vált utcai név- és számtáblák évenkénti számbavételéről, ellenőrzéséről.

A képviselő-testület által bizottságaira átruházott hatáskörök:

               nincs